5130
Holdra szállás- mi az igazság?
A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
-
Candi #4408 Hát még mindig jobb, mint a 40 centis kilátó 40 milláért... -
#4407
Én kérek elnézést a stílusa miatt 
Szerintem van annyira jó ötlet, mint a delfinek által vezérelt űrállomás a Beyond 2000 címü műsorban (amire egyébként majd 50.000-ret költöttek, mert erre ugye van pénz)
-
Candi #4406 Oké, hagyjuk, hülyeség volt 
-
#4405
Azért az oda-vissza kommunikáció ideje, ami ~2 másodperc, eléggé élvezhetetlenné tenné a "realtime" rallyt. -
#4404
Ez még mindig a nevetséges katgióra. Hány percet tolnák vele? Gondolod érdekel ennyi ember? Mi az élvezet abban, hogy a Holdon teszed? Szerintem semmi. Sokkal érdekesebb idelent a Földön elhagytatott helyeken, amik szépek is lehetnek és nem rovet, hanem valami UAV-t. Azért még fizetnék is. Csak éppen ez repülésbiztonsági okokból nem megvalósítható. -
Candi #4403 "Még mindig ott tartunk, hogy cirka 10 millió dollárt szerinted hány ember fizetne ki azért, hogy egy távirányítású roverrel rohangálhasson a Hold felszínén?"
Fingom sincs. De ha már ilyen szépen levezetted, gondolod hogy egy rovert egy ember irányítana? Ha 100-an irányítják, akkor már csak 100K dolcsiba kerül, ha 10ezer ember játszik vele, akkor pedig már csak 1000 dolcsi egy emberre az ára. Igazad van, ez valóban sok, de írtam hogy nem gondoltam bele a részletekbe. Nem számoltam semmit, egy hirtelen jött ötlet volt.
És azok a Hold körül keringő műholdak nem kizárólag (sőt, nem elsősorban) a roverek ellátására lennének föllőve, azt bármi másra is használhatják, a játék csak egy plusz lenne. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4402
2.: Adó-vevővel rendelkezik, de a Földel való kommunikációhoz, és nem arra, hogy egy Hold felszínén lévő roverrel tudjon kommunikálni. Neked egy olyan műhold-hálózat kell, amely képes folyamatos, 24 órás élő kapcsolatot biztosítani a Hold felszíne és a Föld között. Csak gondold el, hogy a Hold körül kering egy műhold, mondjuk megkerülve azt minden fél órában. Mikor tud ez a műhold átjátszó állomásként működni? Akkor, amikor egyaránt rálát a Földre és a Roverre, ez pedig egy relatíve szűk időtartam, mondjuk legyen 5 perc. A maradék 25 percben arra vársz, hogy a műhold megint megfelelő pozicióba kerüljön. Éppen ezért nem 2-3 műholdra, de legalább olyan 12 műholdra lenne szükség, amelyek ahhoz ideális pályán keringenek, hogy folyamatosan lefedjék a teljes Holdfelszínt, és közben egymásra is rálássanak.
3.: Oké, de most ismered a technikai akadályokat is már. Hasraütés szintjén számolgassunk.
A roverek mondjuk nyomjanak 20kg-ot (a Mars Sojourner rover 10,5kg-am volt, az 65cm hosszú, 48cm széles és 30cm magas volt, csúcssebessége 3,6km/h, ám nem volt komolyabb rádiókészüléke, a Mars Pathfinder leszállóegységgel tudott csak kommunikálni, így annak a ~500m-es körzetében mozoghatott csak, a plusz 10kg a rádióberendezéshez egy nagyon optimista becslés ahhoz, hogy a roverünk képes legyen a Hold körül keringő műholdakkal kommunikálni). Legyen belőlük 10db, az áruk mondjuk 10,000US$ darabontként (összesen 100,000US$, legyen további 2,5 millió dollár költség a megbízható működés ellenőrzéshez szükséges tesztekre), ez 200kg hasznos teher. Az árakhoz egy adalék, a Sojourner ugyan nagyon olcsó alkatrészekből épült fel (hagyományos rádiómodem, egyszerű boltból megvehető elektromotorok), de hogy az adott körülmények között valóban működjenek, átalakításokat kellett ezeken végrehajtani, és megfelelő teszteket végrehajtani, hogy ellenőrizzék, tényleg működne-e majd a Mars felszínén. A Sojourner 25 millió dollárból lett kifejlesztve. A fenti 2,6 millió dolláros ár tehát nagyon is optimista. A technikai nehézségek közé tartozik, hogy túl kellene élniük a Holdi éjszaka hidegét, ezt például a Lunokhod esetén Polonium-210 rádióizotópos fűtőegységgel oldották meg (a Lunokhod viszont egy jóval nagyobb méretű jármű, 2,3 méter hosszú, és mintegy 800kg-ot nyomott).
Kell egy leszálló egység, amely képes a cirka 200kg-nyi hasznos terhet puhán a Hold felszínére tenni. Durva becslésem szerint ez egy 300kg-os leszállóegység lehet, tehát összesen nyomnának ~500kg-ot. Az ára durván legyen 5 millió dollár, de ismét, ez egy olyan minimális ár, ami szinte kivitelezhetetlenül olcsó, és sok kompromisszummal számol (főleg a tesztelések terén). Reálisabban számolva inkább olyan 20 millió dollár körül lehetne számolni...
Kellenek akkor a kommunikációs műholdak, legyen 12 darab, a tömegük mondjuk ~400kg (ne felejtsük el, hogy ezek akár 10-15 évig is működhetnek, tehát később más kommunikációs feladatra is felhasználhatóak, de ennek megfelelő üzemanyagmennsiégre is szükség van). Ez 4800kg. Az áruk legyen 5 millió dollár / darab (szumma 60 millió).
Összesen tehát 5300kg-ot kell feljuttatnunk és már 72,6 millió dollárnál járunk. A feljuttatás költsége legyen ~60 millió dollár, egy Proton hordozórakétával megoldható. Ez 132,6 millió dollár. Járművenként 13,26 millió költség, tehát hogy valami hasznod is legyen belőle, olyan 15 millió dollárért kell árulnod a rovereket...
Látható, hogy kommunikációs műholdak az egyik legnagyobb tételek, úgyhogy egyszerűsítsünk. A 20kg-os roverek helyett csináljunk nagyobbat, olyan 200kg-osat, amely képes közvetlenül a Földdel kommunikálni, cserébe csak a Hold Földfelé néző oldalán használhatod őket. Ez sem lesz sokkal olcsóbb, mert ez esetben azt kell megoldani, hogy az egész Földön elosztva legyen egy rádióantenna hálózatod, de mondjuk erre számoljunk 10 millió dollárt, hiszen jelenleg is vannak ilyen antennák és műhold-kommunikációs tengeri hajók (persze borsos bérleti díjért), illetve mi is építhetünk ilyeneket. A nagyobb roverek mondjuk kerüljenek 30,000$-ba, fejlesztési költség maradjon 2,5 millió, ez összesen 2,8 millió, ilyen téren minimális a változás. A leszállóegység sem lesz könnyű helyzetben, itt is csaljunk egy picit, csak 5 járművel számoljunk, vagyis 1 tonna hasznos teher, a leszállóegység pedig legyen 1,2 tonna (az ára maradjon mondjuk 10 millió), vagyis összesen 2,2 tonna. Ezt azért csináltuk, hogy egy Szojuz-2 Fregatt fokozattal képes legyen eljuttatni LMO pályára. A Szojuz-2 ára nagyságrendileg 20 millió dollár. Ezzel összesen 42,8 millióba került, ez 8,56 millió per rover, haszonnal legyen mondjuk 10 millió dollár.
Még mindig ott tartunk, hogy cirka 10 millió dollárt szerinted hány ember fizetne ki azért, hogy egy távirányítású roverrel rohangálhasson a Hold felszínén? -
Candi #4401 Nem számoltam én semmit, ezért írtam hogy talán. -
Candi #4400 1. Oké, igazad van, technikai kérdés. De úgy jobban nézne ki :P
2. Mi a faxnak lőnének fel egy olyan műholdat a Hold köré, amelyik nem rendelkezk adó-vevő funkcióval?
4. Nem tudom, egy ötlet volt :) Én biztos elbaromkodnék vele egy darabig.
5. A Nasa csak példa volt, nem értek a mai űrprogramokkal foglalkozó cégekhez. -
#4399
"A lóvéval talán még nem is lenne nagy probléma"
Kiszámoltad hogy mennyibe kerül és mennyiért kellene bérbe adni óránként hogy valaha is visszahozza a beleölt pénzt? Szerinted hányan lennének akik milliókat fizetnének (akár dollárban) hogy játszanak egy kicsit egy olyan távirányítású autóval amit egy tv-n keresztül néznek lassan reagál és úgy egyáltalán semmi értelme. De ha ott a számládon a pénz akkor nem szóltam akkor szeretném én vezetni a projektet.
-
#4398
1.: Attól tartok nem vagy tisztában a gravitáció és a por általános jelentőségével. Ahhoz, hogy egy kocsi elássa magát az kell, hogy belesüllyedjen. Megfelelő kiképzésű kerekekkel ez kvázi kizárható (mély kavicsba ne sima kocsival menj bele, amelynek a kereke aszfaltútra lett tervezve, hanem egy ballonkerekes terepjáróval...).
A lánctalpnak sokkal több hátránya lenne az adott körülmények között, a szükségtelensége mellett. Például vedd bele, hogy a lánchajtó kerék és a lánctalp közé mindenképpen jut por -> mintha csiszolópapír).
2.: Azok a műholdak nem erre a feladatra lettek tervezve, alkalmatlanok erre a feladatra, új műholdak kellenek. Célzottabban: szerinted a jelenleg Hold körül keringű műholdak közül melyik rendelkezik eme képességgel?
4.: Nem világos, hogy mit is akarsz, ha a felderítés, Holdon mászkálás a cél, akkor nem Hold-rallyzni fogsz -> olyan jármű kell, amely biztonságosan és megbízhatóan tud haladni hosszú ideig. Ha az élvezet rallyzás a lényeg, akkor meg minek ehhez a Hold? Mesterségesen megvalósítható itt a Földön is. Pusztán az a tudat, hogy a Holdon rallyzol egy távirányítású autóval, szerinted elég vonzerő lenne?
5.: A NASA-nak mi köze lenne ehhez? Ők jelenleg nem rendelkeznek megfelelő hordozórakétával (az egyetlen NASA hordozóeszköz az Űrrepülőgép, amit az United Space Alliance üzemeltet alvállalkozóként). A Lockheed, Boeing, Orbital, ArianeSpace, Roskozmos, illetve a Kínai állam igen (meg egy-két vállalat, amit kihagytam). -
Candi #4397 Hold-rover ^^ Ez tetszik :D -
Candi #4396 1. Előfordulhat, hogy olyan felületre érkezik, amin sima kerekeken nem tud áthatolni. Mentél már mély homokban kocsival? A Holdon kisebb a gravitáció, és finomabb a por is, sokkal könnyebben elássa magát mint a Földön.
2. A Hold körül is van már pár műhold, amik átjátszótoronyként is üzemelhetnek.
3. Benne van a pakliban.
4. Viszont vannak hegyes sziklák, amelyek összekaristolják, megrongálhatják a hasát vagy a hátát egy idő után, és maga a szerkezet által felvert por is lerakódhat. A lényege pedig pont a kis gravitációhoz képesti hatalmas sebesség lenne: már 20-30 km/h sebességnél is többméteres, lassú ugratásokat lehetne produkálni egy-egy jobb ugratónál :)
A lóvéval talán még nem is lenne nagy probléma, ha maga a jármű már üzembiztos állapotban működne, felszerelve a szükséges jeladókkal és eszközökkel. Onnan már csak egy levél a Nasanak, hogy bevételt felezünk, ha ők felviszik a kicsikéket a legközelebbi járattal :D -
#4395
1.: Minek lánctalpas, a talajnyomás a kis gravitáció miatt elhanyagolható (a lánctalpas futóművet azért használják, hogy a talajnyomást csökkentsék, vagyis lazább talajon is tudjon közlekedni a jármű), bőven megteszi a kerekes futómű.
2.: Nem csak a Hold-rovereket, de a folyamatos Hold-Föld kommunikációt is biztosítani kell (ez a Hold Föld felé néző oldalán még relatíve egyszerűen biztosítható, ezért is szállt az összes Holdkomp erre az oldalra).
3.: A Hold-rovereknek cirka 2 hét működés - 2 hét "alvás" üzemben kellene működniük (ugyebár a Holdi nappal-éjszaka ciklus).
4.: Nem kell karc és ütésálló felület, a Holdon nincs szél, ahhoz pedig a roverek sebességét mindenképpen relatíve kicsinek kell beállítani, hogy az esetleges akadályokat könnyen ki lehessen kerülni. Másképpen fogalmazva: minek erre hasznos tömeget áldozni, ha cserébe több rovert vihetnél fel? Ha meg a járművet úgy vezeti a "sofőr", mint egy ámokfutó, azzal a saját pénzét kockáztatja.
5.: Egyébiránt megvalósítható elképzelés, már csak egy befektetőt kell találni, aki mindezt pénzeli. :D -
Candi #4394 A hírt olvasva eszembe jutott egy apróság.
Fel kéne lőni a Holdra több, a Földről távvezérelhető, kis lánctalpas autót. Úgy 50-80 cm hosszú lenne, elektromos motor hajtaná, a hasa és a háta napelemekből állna, karc- és törésbiztos üveg fedlappal. Végsebességét úgy behatárolni, hogy ha annak a duplájával frontálisan beleszalad egy sziklába, akkor se legyen semmi baja. Mind az orrába, mind a hátába pici kamerákat szerelni, azután pedig meghirdetni világszerte, hogy 10-30 perces Holdsétákat lehet tenni az interneten keresztül, élőben, önálló irányítással :) Sztem lenne rá kereslet, a sok fanatik bejárhatná akár az egész Holdat ha úgy tartja kedve :) Lehetne ezerrel rallizni a Holdon ezekkel a járművekkel :D -
#4393
Az Orion programot ez effektíve nem befolyásolja, ellenben az igen, hogy megnyesik a NASA emberes költségvetését, legalábbis a 2010-es költségvetést a tervek szerint ~3,9 milliárdról ~3,2 milliárdra-re csökkentik.
A Human Space Flight Plans Committee elemzése szerint a tervezett költségvetéssel az eredetileg tervezett négy év helyett (2010-űrsiklók leállítása, 2014-Orion első emberes repülés) hét évig marad az USA emberi szállításra alkalmas űrhajó nélkül (vagyis az első személyzettel ellátott Orion leghamarabb 2017-ben indulhat a csökkentett költségvetés alapján).
Olvasgasd a linket, tanulságos... -
gerrob #4392 Egymás után két űreszköz csapódott be a Holdba
"Vizet egyelőre nem találtak."
Borítékoltam volna. Újabb húsz év ok arra, hogy ne menjünk a Holdra ***vissza***. -
#4391
:) Köszönettel! -
#4390
Ezzel inkább a gumiba menjetek, oda való, nem ide. 
Szerk.: A topic Gothmog kérésére újra kinyitva.
A topicban innentől statárium van érvényben, a gerrob-szintű provokációk, és akár válaszként rá, akár más miatti személyeskedésekért (a burkoltakért is, lásd Papírzacsi) lelkiismeret furdalás nélkül megy a büntipont, nem érdekelnek a magyarázkodások. Szélsőséges esetben egyből egy hét kitiltás megy! -
Candi #4389 Hűűű tényleg, és a működése közben felszabaduló ózontól tehénfingszagú lesz a ruha. -
#4388
Csak ahhoz sokkal nagyobb energia kell, mint galaxison belül. Meg olyankor felrobban egy bolygó, és szimpatikus amerikai szenátorok halnak meg. Szóval a költséghatékonysági mutatók elég rosszak. -
gerrob #4387 Lehetséges, bár én csak a Sliders-t néztem. -
Candi #4386 Csillagkapuval meg fényévmilliárdok is áthidalhatóak. -
gerrob #4385 Mit szedsz? Szerintem álljál le vele! -
gerrob #4384 "Ahhoz, hogy csillag/galaxis közi utazást tegyünk valamikor esetleg, egyedül a féreglyukas elmélet ad reményt."
Az Einstein-Podolsky-Rosen híddal párhuzamos világok közt is lehetséges az utazás. -
gerrob #4383 Híradókban is volt ma, bár Obama Nobel díja kicsit kinyírta a becsapódási hírt. -
gerrob #4382 Még jó, hogy nem a tudakozót hívod fel. -
#4381
történt már hasonló, nem olyan nagy újdonság. Arról nem tudok így kapásból statisztikát, hogy mennyi természetes becsapódás éri a holdat, de a nasanak vannak fenn holmi szeizmométerei, szóval biztos utána lehetne nézni. Vagy rákérdezni. -
Candi #4380 Hmmm... Így kicsit másabb a dolog. Mindenesetre valószínűleg ez lesz az utóbbi egymillió év legnagyobb meteorbecsapódása a Holdon :) -
#4379
A "szemetelés" célja ezúttal az, hogy a becsapódás okozta felvillanás, és a felvert por elemzéséből pontosabban meghatározzák a sarkvidéki, krátermélyi holdtalaj összetételét, különös tekintettel a víztartalomra. Szóval nem csak úgy szórakozásból irányították épp oda. -
Candi #4378 Ezt nem igazán értem, miért kell a Holdat is teleszemetelni. -
#4377
Péntek délután újabb értelmetlen poszt gerrobtól
Fasza. Még mindig ott tartasz, hogy fos lötyög a fejedbe. -
gerrob #4376 Péntek délután újabb becsapódás a Holdon
Fasza. Még mindig ott tartanak, hogy egy szonda csapódik a Holdba. -
Freeda Krueger #4375 Ma is érkezik két űreszköz a holdra. -
#4374
Az Elfujta a szel, minden idok legtobbet hozo filmje jelenleg.. this is fact.
-
#4373
Úúúú!
;) -
Candi #4372 Egyébként a jelenlegi technológiával elértük azt, hogy olcsóbb egy komplett kis mobil, jól felszerelt laboratóriumot eljuttatni a Marsra, és ott helyben végezni a vizsgálatokat, mint onnan hazaszállítani a vizsgálat tárgyát és itthon kielemezni. -
Candi #4371 Hogy le lettem oltva xDDD -
kamov #4370 Három orosz holdszonda hozott összesen 200g mintát (Luna 16,20,24).
A hat amerikai expedíció összesen 384kg mintát gyűjtött.
Volt amerikai-orosz csereprogram is amivel az oroszok által kutatott területekkel teljesebb geológiai képet lehetett kapni
-
#4369
Olvasgass egy kicsivel többet a holdprogramokról, mert ez így gagyizás
Ezt a te szádból hallani elég vicces, mr. nagyarc...