9993
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#948
2004 óta mennek ezek a hírek, a kérdés az, hogy meg-e valósul. A fő gond, hogy itt befektetésre is szükség lesz. Mondjuk az igazi az lenne, ha nem csak megkerülésben (A'la Apollo-8), hanem már leszállásban is gondolkodnának... -
Freeda Krueger #947 érdekesség
érdekesnek tünő hír. -
#946
-
#945
Nagyon sok mindennel egyetértek, apró részletekben nem (pl. hogy mit látunk Lem vagy Simak műveiben (bár azt nagyon nagyon rég olvastam, most csak az összefoglalót futottam át a wikipedián), vagy hogy a hidegháborús "győzelem" része-e a verseny a Holdra - szerintem az, szerinted nem), de arra lényegtelen kitérni. Jó volt olvasni amit írsz, a félreértéseink abban vannak, hogy pl. a NASA milyen cselekedeteit szerinted ez hajt, szerintem az - ez pedig meggyőződés kérdése, bizonyíthatatlan. Köszönöm a hozzászólást, vártam, hogy pontosítasz azon, amit írtál.
Egyébként én az emberiség jövőjét jelenleg sokkal inkább el tudom úgy képzelni, mint a Visszatérésben, bár lehet, hogy már a csillagközi hajók sem fognak elindulni, és hamarabb "befordulunk". -
#944
Na látod. Az első mondatoddal igazat adtál nekem. Hiúsági kérdés volt az Apolló program és nem hadászati. Vágom, hogy hidegháború, de én azért kötöttem bele a szövegedbe, mert azt írtad: "háborús fenyegetés elhárítása". Nos ez nem az. Az V. orbitális műhold megsemmisítő harcászati ezred létrehozása... na az már háborús fenyegetés elhárítása. Az Apolló program az nem az. Remélem egyet értesz, bár nem fűzök hozzá sok reményt. Élből szőrszálhasogatózni fogsz.
Jól van, akkor nem évtizedek, akkor sem értek egyet, pláne az "aktuális perspektíva" szöveggel. Azt írod:" Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny." A perspektíva távlatot jelent, nem a jelen leírását. A Nasanal az aktuális perspektíva a kereskedelemi cégek bevonása a transzportokba, egy küldetés egy kisbolygóhoz, meg ilyenek. Sajnos továbbra sem az, hogy olcsóvá tegyék (<<1000USD/kg) a LEO pálya elérését, sem az, hogy hajszolják a VASIMR fejlesztését.
Az álláspontunk maradjon ellentétes, sajnos nincs annyi szabadidőm, hogy hetekig tartó fórum eszmecserével győzködjük egymást. De ha már Lemnél tartunk, a Kiberiádában ömlesztve kapsz jövőbe mutató társadalom víziókat, csak rövidített elbeszélésekben, kevésbé atmoszférikusan mint a Visszatérésben. Szerintem egyébként a jövő társadalmát Clifford D Simak, A Város című művében találta el a legjobban. Szerinte az ember nem kolóniákat fog létrehozni és terjeszkedni, hanem belezuhan önnön tunyaságának és boldogsághajszolásának vermébe. Ez nem feltétlenül a civilizáció halálát jelenti, sokkal inkább egyfajta fejlődési szintet. Minő véletlen, Lem Kiberiádájának egyik epizódjában is van hasonló, csak ott természetesen robotok helyettesítik az embereket.
"A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk"
Pont hogy van rajta politikai nyomás. Cifu a megmondhatója, a sok eleve rossz elképzelése mellett számos ígéretes x projektet is a politika lőtt le. A politika tartja rajta a kezét a NASA költségvetésén, nem egy tudóstanács.
Egyébként most már van hova sietnie, mert jön Kína ezerrel, és ha egyenlőre "szedett-vetett"-ek is az űreszközei, nem kérdés, hogy előbb utóbb egy újabb űrverseny lesz, aminek a Hold és a Mars a célpontjai, reklámarcú űrhajósokkal. Szintén hiúsági okokból, és nem hadászati céllal.
A végéhez pedig: a közeljövő sztárja valószínüleg a VASIMR meghajtás lesz és nem a fúziós. Sokkal egyszerűbb a szerkezete, az elérhető tolóerő pedig az energiaforrás kérdése. Ez és a többször felhasználható űreszközök, pedig majd látványosabb naprendszer kutatási programokat hívhatnak életre. Persze nem kolonizálásokról meg Jetson lakásokról van szó. Nem hiszem, hogy bárki is szívesen élne huzamosabb ideig a Földinél jóval alacsonyabb gravitációjú zárt térben... -
#943
Ideális gáz állapotegyenlete megmondja. :) -
#942
Ez jól felment. Mekkorára tágul ilyen magasságnál maga a ballon?
1:37:05-nél kezd el lejönni amúgy :)
-
Koppixer #941 Ez király videó! :)
Ennél csak az lenne jobb, ha Kittinger bácsi megint felmenne az égbe, de már HD cam-mel a kezében! :) -
#940
http://www.youtube.com/watch?v=1h0ptpimm04&feature=channel -
#939
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
A jövő hadszíntere a világűr I.
A jövő hadszíntere a világűr II.
Szerintem olvasd végig. ;)
Az első ember gyakorlatilag egy átalakított kémműholdban jutott fel a világűrbe. :) -
Pares #938 Azért az nem teljesen igaz, hogy nem váltak valóra. Van néhány klasszikus alkotás, ami ha nem is a történetével, de néhány részével beletrafált jó néhány dologba. Van, ami csak dátumot tévesztett, pár évtizedet. Azt nem lehet kijelenteni a sci-fi kategóriára, hogy úgy ahogy van, egyik alkotás se vállt valóra... -
#937
LEM nagy kedvenc nálam is.
Nemrég (2006) a Szukits összeszedte az összes művét egy 4 kötetes vastagfedelű sorozatban. Szép, nagy és nehéz könyvek.. :) és nem olcsók.
Csak az első kettő van meg.. :_(( -
#936
Ha nem lett volna Hideghaboru es, ennek kovetkezteben, eszetlen versenges a ket nagyhatalom kozt, akkor a hold-utzas lehet, hogy meg ma is science fiction lenne. -
#935
Az Apollo program azért lett végigverve a költségvetésen (nem korlátozták a NASA pénzfelhasználását a program idejére!), hogy lehessen feszíteni a szovjetekkel szemben, 61-ben indult, JFK bácsi majdhogynem őrült ötleteként, pár héttel azután, hogy Shepardet sikerült az űrbe juttatniuk és élve visszahozni (és alig 1 hónappal azután, hogy Gagarin is kint járt (és persze emellett a fegyverek űrbe telepítése is jó elfoglaltság volt akkoriban).
Írt már néhány mérnök és tudós emlékiratokat abból az időből, el sem nagyon tudták képzelni, hogy 9 év alatt hogy fogják ezt összehozni. Persze sikerült, szóval így utólag jó ötlet volt (Stephen Baxter - Voyage c. regénye továbbgondolta az Apollo programot JFK túlélésével). De látszik, hogy azóta nagyjából semmit nem sikerült komolyan továbblépni, eltűnt a versenyszellem, nincs mit csinálni - Marsra egy irányú emberi küldetést nem fognak küldeni (bár szerintem lehetne), kétirányúhoz meg még sehol nem vagyunk.
Évtizedeket a körülbelül jellel és tíz évek megjelölésével írtam le, nagyjából. Ha ez szerinted elkülönítés, akkor egészségedre. Nem 10 könyvet olvastam a témában, hanem nagyjából ami a Galaktika sorozatban és környékén megjelent, és emellett mostanában több tucat angol nyelvű regényt is. Ez a felosztás amúgy nem tőlem származik, hanem manapság így szokták felosztani több forrásban is. (például, de lehet más felosztásokat is találni - én ezt elég jól rá tudom húzni sok regényre)
Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny. Amikor az űrverseny ment, akkor 2000-re holdbázist, 2050-re Jetson családot vizionáltak (bolygóközi nyaralások, egyéni szabad űrutazás) - lásd: Paleo-Future, Popular Science (1950-80 az érdekes), Retro-Future, és így tovább, és tovább, és tovább.
Lem sok olyat is írt, ami teljesen klisé, ez kétségtelen (épp olvasom újra az utóbbi években megjelent összkiadását, úgyhogy látom én is - a Kiberiádát nem kell igazán komolyan venni, de a Kudarc vagy a Visszatérés (ez pont jól illik a mai helyzetre), de akár Az úr hangja is elég különlegesek.) Ugyanezt pl. nem látom Asimovról, akinek néhány jól sikerült ötlete mellett nem sok olyasmit írt, ami nem lenne sablonos - és ilyen az Alapítvány sztori nagyobb része.
A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk - ezt írtam is, nincs hova siessenek, nincs miért sietni bárhova. Ha lenne működőképes fúziós hajtómű, akkor sem lenne koncepcionális változás, mert minek? Szabad az út a Naprendszerbe? Minek? Mi van ott, ami a tudósokon kívül mást is érdekel? - Elmúlt már a George Mallory-féle legendás "Mert ott van" lendület. -
#934
Hát hogyne... De egy fólia falvastagságú Holdkomp, pár, a Holdon szögdécselő asztronautával nem igazán hadászati projekt. Vagyis komikus lenne ezt felhozni háborús fenyegetés elhárítása címén.
-
#933
"A legnagyobb hajtóerőt idáig a háborús fenyegetéstől kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat"
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Azert a hideghaborurol mar hallottal nem? ;) -
#932
"Nézd meg miről szóltak ~30-50 éve főleg a Sci-fi regények (holdbázis, űrkolonizáció), miről szóltak ~10-20 éve (cyberpunk / világállam és maximum ember a Marson), és miről szólnak főleg ma (posztapokalipszis, túlélés a Földön, esetleg külső jelek fogadása) - mindig az, ami az aktuális perspektíva volt, és ami az akkori fejlődési irányokat vitte tovább."
Ez így marhára nem igaz. Most nem mennék bele a részletekbe, de abszolut nem lehet elkülöníteni évtizedekre. Max akkor, ha 10 könyvet és 10 filmet néztél meg ebben a sci-fi kategóriában. Az az, "aktuális perspektíva..." blabla meg egyenesen ökörség (már bocs).
"A legnagyobb hajtóerőt idáig a háborús fenyegetéstől kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat"
Ez szintén nem igaz. Lásd Apollo-program.
Lem-mel kapcsolatban pedig csak részben egyet értek veled. Azt látnod kell, hogy nagyon sok novellája és regénye épp hogy az akkori klisékre épült, és mellette számos kisebb-nagyobb író is remek alkotásokkal tekintett a jövőbe abszolute klisé mentesen.
", felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából." Pedig pont, hogy nem az. Minden űrkutatásra fordított dollár (rubel, jen, vagy jüan) a saját gazdaságuk high-tech vonulatát erősíti, nem kevés embernek adva munkát. Ez detto olyan mint a hadiipar. Már mint a nagyok önellátó hadiipara.
"nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére" Szerintem megérdemlik a froclizást. A NASA enyhén szólva sem teljesít 100%-osan. Méghozzá elég régóta így van. Egy öntelt és hatalmasra duzzadt apparátus, a lobbizó cégek játéktere, és persze sok ezer, amerikában tartandó rakéta és egyéb mérnök segélyező központja. Mondjuk ezzel semmi baj nincs, de az a tény, hogy épkézláb hordozó programjuk nincs az nem csak a politika, hanem a szervezetet irányító döntéshozók bűne is. Persze lehet, hogy ez volt a cél... ;)
Tényleg nincs hajtóerő, ami tovább lökné az emberiséget a Föld körüli pályáról, de ez nem csak a koncepciótlanság miatt van, hanem a jelenlegi eszközeink drágasága miatt is. Ha bejönne a fúziós korszak, versengve tódulnának a cégek a Hold felszínére He3-as izotópot bányászni. Vagy ha találnánk a Marson fosszíliákat, küldenénk az embereket a vörös bolygóra tucatszám.
Viszont akkor garantáltan az lenne az első lépés, hogy megalkotnák az újrafelhasználható űreszközt, mert ilyen intenzív programhoz olcsó hordozó eszköz kell. És akkor kell még egy űrben használatos erőforrás (inkább nukleáris) meg a VASIMR meghajtási rendszer, meg pár egyéb apróság.
És amint ezek készen vannak: az emberiség körülnéz: Hoppá, szabad az út a naprendszerbe... -
#931
Pontosan, amíg nincs "hajtóerő", addig az adott technikai ág fejlődése is visszafogott. Szvsz amíg nem lesz valami komolyabb indok/érv mellette, addig ilyen takarékláng lesz sajnos az űrkutatásban. A komoly indok pedig vagy gazdasági vagy politikai lehet. Utóbbira én láttam egy pici esélyt a Constellation program elindításakor, de aztán sajnos az a tény, hogy a NASA nem kap több pénzt, ezt le is lohasztotta.
Rövid távon csodákat én sajnos nem várok. A jelen szituációban úgy 2012-ben várható az első kereskedelmi sub-orbitális repülés. Talán a SpaceX a Dragon űrhajóval és a Bigelow Aerospace féle űrállomással beindítható a kereskedelmi űrturizmus újra 2015-2016 körültől. A NASA-nak nincs rövid távú terve a Holdra való visszatérésre jelenleg, az emberes repülés tehát szvsz úgy 2025-ig a Föld körüli pályán ragad. -
#930
Nézd meg miről szóltak ~30-50 éve főleg a Sci-fi regények (holdbázis, űrkolonizáció), miről szóltak ~10-20 éve (cyberpunk / világállam és maximum ember a Marson), és miről szólnak főleg ma (posztapokalipszis, túlélés a Földön, esetleg külső jelek fogadása) - mindig az, ami az aktuális perspektíva volt, és ami az akkori fejlődési irányokat vitte tovább.
Eddig egyik se jött be, úgysem tudhatni, hogy merre fog alakulni a az űrkutatás, mert alárendelt állapotban van a politikához képest.
A legnagyobb hajtóerőt idáig a háborús fenyegetéstől kapta, hiszen akkor tolta bele az állam a pénzt és a tudósokat - most, hogy ez nem komoly hajtóerő, maximum privát pénzekkel lehet a fejlődést hajtani (Google X Prize-ok), de az édeskevés bármihez - és amíg nem létfontosságú (márpedig bőven nem az), addig néhány tudós játszótere lesz csak a távolabbi világűr, felesleges pénzkiadás a jelenlegi perspektívából. (nézd meg milyen volt a laikus visszhang a NASA biológiai csoportjának múlt évi bejelentésére - "és ezek kapják az államtól a pénzt, hogy a Földön találjanak baktériumokat? - legalább ha E.T.-vel telefonáltak volna!")
Másrészről pedig érdemes elolvasni Stanis³aw Lem: Visszatérés c. regényét, érdekes gondolatok vannak benne egy jövőkép leírásába szőve, pont arról, hogy merre tarthat az űrkutatás. (úgy egyáltalán Lemet én a múlt század egyik legnagyobb futurológus gondolkodójának tartom, egyike a nagyon kevés írónak, aki többször sikeresen elszakadt a kliséktől) -
Pares #929 Az emberiség gyakorlatilag a saját hülyeségével korlátozza önmagát. Mert képesek lennénk sok mindenre már most is, ami még mindig csak sci-fi, csak nem ilyen hozzáállás meg mentalitás kéne. De ez utóbbi két dolog megváltozása is utópia... -
#928
A nélkül, hogy bele akarnák mélyedni a dologba, jelenleg még egy nyamvadt üvegházhatást-keltő gázkvóta egyezséget sem sikerül normálisan a tető alá hozni, szóval én valahogy nem bíznék itt mindenféle utópisztikus jövőképben. :) -
lotsopa #927 Köszi, a bányászáshoz viszot még mindig sok időnek kéne eltelnie, ha gazdaságosan akarjuk kitermelni, és annyi idő alatt már remélhetőleg az újrahasznosítás közel 99%-os lesz, és a meglévő nyersanyag mennységet figyelembe véve értelmetlen más bolygókról bányászni. -
#926
Tud valak arról valamit hogy jelenleg is aktívan követik az Apofiszt, vagy már teljesen biztos hogy nem jelent veszélyt?
Aktívan követik, hiszen visszatérő NEAR (Föld-közeli Aszteroida). Elképzelhető, hogy műholdat is indítanak a vizsgálatára az egyik következő Föld-megközelítésénél.
Az jelenlegi számítások szerint nem valószínű, hogy becsapódna a Földbe (sem 2029-ben, sem 2036-ban).
Arról adat hogy miből áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Nincs megbízható adat, de nem valószínű, hogy lenne rajta olyan anyag, ami miatt gazdaságos lenne bányászati felhasználása.
A Földön kívüli bányászatra ott a Hold, ismerten van rajta olyan anyag, ami a jövőben érdekelheti az emberiséget (He3).
Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínűleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. :)
A Marsnak a mai napig van légköre, csak viszonylag ritka. Tervben van egy repülőgép szerű Mars-szonda is, ami a Mars légkörében repülve térképezné fel a felszínt.
Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretéből következik(pontosabban tömegéből)hogy kisebb gravitácós erőt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínűleg a távolsága miatt kevesebb hőt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszűnt a mágnesenmező, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínűbb, esetleg a kettő kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövőbeli képét, na erre például választ kapnánk.
A belső hőmérsékletre csak kis mértékben van kihatással a napból érkező hő, az Io például sokszorta messzebb van a Naptól, mint a Mars, mégis forróbb.
A Mars légkörének eróziójáért valóban legvalószínűbben a napszél okolható, de hogy ez mögött pontosan milyen összefügés van, azt csak találgatják a tudósok. Többek között ezért is szeretnék minél behatóbban vizsgálni a Marsot... -
lotsopa #925 Tud valak arról valamit hogy jelenleg is aktívan követik az Apofiszt, vagy már teljesen biztos hogy nem jelent veszélyt?
Másik kérdés. Arról adat hogy miből áll az Apofisz, ez csak azért érdekel mert ha tartalmaz olyan anyagokat ami számunkra értékes akkor nem lenne szerintetek arra esély hogy valahogy befogjuk?
Én így hirtelen arra gondoltam hogy akár neki is lehetne ütköztetni a Holdnak, persze ilyen kockázatot egy ember sem vállalna elhiszem...
Tudom hogy nyersanyag szerzés céljából még nem érné meg kifelé tekintetünk, van bőven a Földön, csak egy fejlődési szintlépésnek szerintem elmenne.
Nem tudom hogy ez mennyire ide tartozik de még egy kérdésem lenne. Ugye jelenlegi állapot szerint a Marsnak régen volt mágnesen mezeja hasonlóan mint a Földnek, volt légköre is, valószínűleg nem ideális az élet fenntartásához de legalább volt. :) Szóval, a légkör elvesztésének oka: A Mars méretéből következik(pontosabban tömegéből)hogy kisebb gravitácós erőt hoz létre mint a Föld, ezért kisebb a szökési sebesség stb...; Valamiért leállt a belselyében folydogáló vasmagörvénylés(valószínűleg a távolsága miatt kevesebb hőt kapott a Naptól, pusztán a méreténél fogva kevesebbet termelt a radioaktív bomlások során), megszűnt a mágnesenmező, napszél elfújta a légkört.
Szóval melyik a valószínűbb, esetleg a kettő kombinációja, vagy teljesen más az oka? Többek között azért is érdekel mert sokat lehet hallani hogy a Mars mutatja a Föld lehetséges jövőbeli képét, na erre például választ kapnánk. -
#924
összegyűlt a lóvé a nevezésre a Pulinak! -
#923
Én főleg a Dawn-ra leszek kíváncsi, jó kis program. ;)
Amúgy a hírek szerint a Puli összegyűjtötte a nevezési díjjat, szóval indulnak a Googla Lunar X-Prize-on. A weboldala mondjuk kevésbé frissült az utóbbi napokban. :\ -
Freeda Krueger #922 érdekességek -
#921
Kettéválasztanám a kérdést.
1.: Igen, én is álmodozom arról, hogy a Peter Madsen módjára építek egy saját űrhajót. Sőt, én egy lépéssel tovább álmodom, mert SSTO (egy fokozatú), újrafelhasználható űrrepülőgépben gondolkodom. Aztán hátradőlök, és megállapítom, hogy én sajnos alkalmatlan vagyok egy ilyen álom megvalósítására - marad tehát álom.
Szó se róla, én is drukkolok a Puli-nak, szép teljesítmény lenne, és a korábban már említett Hunveyor "holdszondák" azért némi hátteret nyújthatnak. De...
2.: De jelenleg magáról az egész elképzelésről abszolute semmit nem nyilatkoztak, nem lehet olvasni róla. Milyen holdszonda, milyen rover, milyen módon jut a Holdra a holdszonda, milyen módon jut fel az űrszonda.
Ezek hiányában a fantáziánkra vagyunk bízva. A középső nevem nekem ugyan lehetne "Negatív", mert mindenben meglátom a "miért nem működne" részt. Nézzük hol lehetnek gondok:
-Maga a Rover és a Holdszonda. A Hunveyorok és a Husar roverek alapján azért képesek egy működőképes, könnyű, megbízható holdszondát és rovert összeépíteni. Ezen részbe nem tudok belekötni, nem is vitás, hogy ez az akadályt könnyedén megugorhatják a hazaiak.
-Űrszonda. No ez már fogósabb kérdés. Tegyük fel Föld körüli pályára már feljutottunk, innen el kell jutni a Holdra. Alapvetően három fő probléma adott, az egyik a hajtómű, a másik a szonda navigációja, végül pedig maga a szonda teste. Amennyire én tudom, túl komoly előélet ilyen téren nincs. Ettől függetlenül a dolog nem lehetetlen, bőven van hozzáférhető tudásanyag, tehát ezt is kivitelezhetőnek tartom.
-Földről a Föld körüli pályára feljutás. No ez a legkínosabb pont.
Azért, mert túl sok opció nincs magára a feljuttatásra. Saját űrhajót/rakétát építeni idő és erőforrás igényes, keleti szomszédunkban az Arca megpróbálkozik vele, amihez sok sikert kívánok, de e téren azt hiszem rossz úton járnak, legalábbis ha a Google Lunar X-Prize elnyerése motiválja őket. Semmiképpen nem lehet olcsóbb egy repülőgépet és egy rakétát építeni kvázi a semmiből, mint bérelni / venni egyet.
Marad opciónak az, hogy vesznek egy rakétát. A már említett Volna jelenleg tudomásom szerint a legolcsóbb mód a világűrbe jutáshoz, ezek kiselejtezett SLBM-ek, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, hordozórakétának átalakítva. Ez 2-3 millió dollár, alsó hangon.
A következő lépcsőfok már 7-10 millió dollár, orosz vagy kínai hordozórakétákkal, vagy a SpaceX Falcon 1-ével. Igaz itt már több tonnás hasznos teher áll rendelkezésre, tehát ha sikerülne "betársulni" valaki mellé, hogy két vagy három űrszondát indítsanak, akkor az ár itt is leeshet 2-3 millió környékére.
Az utolsó lehetőség "másodlagos" hasznos teherteret bérelni egy hordozórakétán. A gond az, hogy ezek általában inkább mikroszatelitek, "kockaműholdak" számára vannak kitalálva, jellemzően 10x10x10cm-es, vagy hasonló méretekben. Ez egy holdszondához kevés, és még ezek ára is 200'000-300'000 dollár.
Igen, az X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyeken szép eredményeket mutattak egyes amatőr űrcégek. De nézzük meg milyen háttérrel. Az Ansari X-Prize-t a Scaled Composites nyerte meg, úgy, hogy egy mecénás ~30 millió dollárral támogatta őket. A Scaled Composites pedig nem ma jöttek le a falvédőről, évtizedek óta gyártanak repülőgépeket. A Wirefly X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyen az Armadillo Aerospace már kétszer győzedelmeskedett, ám az Armadillo mögött John Carmack áll, aki eddig 4-5 millió dollárt pumpált a cégbe. Anno azt állította, hogy összességében 10 millió dollár alatt összehozhatják az emberes űrrepülést, de ez még várat magára.
De még egyszer: én támogatom és drukkolok a Pulinak. De tényszerűen nézve ahhoz, hogy sikeresek legyenek, bizony kelleni fog 400-500 millió forint alsó hangon, nekik pedig az első léc átugrásához cirka 10,5 milliót kellene összeszedniük, márpedig ez is nagyon nyögvenyelősen akar összejönni, ha összejön... -
#920
Csak éppen más kor és más környezet volt. -
#919
Samuel P. Langley hatalmas állami forrásokat kapott. Kapcsolatai és a pénz miatt a kor legnagyobb elméi közül válogathatott, rendelkezésére állt minden akkor beszerezhető anyag, berendezés szinte korlátlan mennyiségben, ahhoz, hogy elérje világos, egyetlen célját. Mégis két bicikliszerelő hajtotta végre az első sikeres motorral hajtott emberes repülést.
Engedelmeddel, én jelen esetben a hurráoptimista végletet erősíteném :D -
#918
Igy van, pontosan erre gondoltam. -
#917
jogos jogos. Sajnos. -
#916
Szerintem Rincewind sem arra gondolt, hogy szellemi szinten ne lenne meg a sütnivaló. Inkább a gyakorlati részek a kérdésesek. Első sorban tényleg az anyagi háttér. Lássuk be, hogy azok a csapatok, akik eddig valamit felmutattak a X-Prize-okon, Lunar Lander Challenge-eken mind komoly befektetővel a hátuk mögött tették ezt.
A fő gond, amit én látok, hogy miként jut fel az űrszonda, tehát az indítójármű. Ha vásárolnak egyet, az még alsó hangon is olyan 2-3 millió dollár (ez egy Volna átalakított ICBM hozzávetőleges ára, amilyennel a Cosmos-1-et próbálták pályára állítani). Ez az abszolute minimum, mert a Volna is LEO pályára csak ~150-250kg-ot képes feljuttatni, tehát ebbe kell beférni a LEO-ról a Holdra eljutni képes űrszondának, a leszálló egységnek és a rovernek.
Sajnos ha tényleg ott kihívásokkal küszködik a program, hogy 50'000 $-t előteremtsen, akkor kétséges, hogy fogják az indítójármű költségeit előteremteni. A holdszonda-leszállóegység-rover trió pedig még csak ezek után jön, úgy kifejlesztési költségek, mint technikai nehézségek terén.
Ismét: én nem tartom hülyeségnek, mert tapasztalatszerzésre nagyon jó. De akkor nem feltétlenül kell az X-Prize-on elindulni, hanem a korábbi hasonló Hunveyor programokat kell alapul venni, és tovább fejleszteni. -
#915
Azért van pár fizikus meg csillagász felsorolva a Kik vagyunk és a Tanácsadó testület fül alatt. Én bízok a dologban. -
#914
Nem szandekozom negativ lenni, de en nem sok ertelmet latom ennek. Szep kezdemenyezes meg minden, de ha mar a nevezeshez szukseges 50k dollart is ugy izzadjak ossze (ha egyaltalan sikerul nekik), akkor mi lesz a fejleszteshez szukseges milliokkal? Arrol nem is beszelve, hogy megfelelo technikai es szakertoi hatter hianyaban (marpedig ilyen Magyarorszagon nem igen van) annak az eselye, hogy valami maradandot alkossanak gyakorlatilag egyenlo a nullaval (nem azert, mert ne lennenek ra kepesek, hanem azert mert nincsenek meg az ehhez szukseges felteteleik).
Ettol fuggetlenul persze azt kivanom, hogy ne legyen igazam es osszejojjenek a terveik, csak nehez nem szkeptikusan a dologra tekinteni. -
#913
Hát jah :\
Adtam nekik én is pár ember helyett :) Minden esetre kíváncsian várom a fejleményeket. Remélem valami nagy cég ad nekik elégséges támogatást dec 30.án. -
#912
No, de nem ilyen szinten... :)
Kicsit olyan az egész, mintha csináltak volna egy modellt, meg egy kis CGI-t hátha ad rá valaki pénzt.
Kb. azt látom, amit te. -
#911
Molni, te vagy az áramlástani szakemberünk, mond meg te. ;)
Amennyit én látok, az egész egy picit fércmunka. Mach 2.6-ot írnak, de nekem a rakéta elhelyezése korántsem tűnik ideálisnak (miért nem illeszkedően oldották meg a rögzítést, miért egy szögletes "árkot" alkottak a hengeres rakéta számára?
A "stealth" elrendezés pedig szerintem sem igazán kedvez az egésznek.
Én leírtam, hogy szerintem hogy találták ki az egészet. Fogták az YF-23 sárkányszerkezetének ábráját, a két hajtóművet kivették, és középre, magasra helyeztek egy rakétahajtóművet. A törzs aljára húztak egy "árkot" a rakétának (szvsz valami olyan kiindulási alap, mint a MiG-29/Szu-27 esetén a hasrészen, a hajtóművek közötti rész - de ott pont, hogy az ebből fakadó áramlási előnyt vágja haza az oda függesztett rakéta/póttartály, tehát ez is hülyeség ebből a szempontból), az orrára meg rákerült a SpaceShipOne/Two orra... -
#910
Adakoztunk nekik mi is, remélem összejön nekik.
Mondjuk a létező legrosszabb időpontban (december vége...) álltak neki az adománygyűjtés hajrájának... :( -
#909
Nem értem a koncepciót. A gép orrában a jelek szerint mehet ember, mint utas. Ez hatalmas plusz tömegete jelent akkora, ha műhold indítása a feladat a törzs alatti rakétával.
Miért hajaz ennyire az YF-23-ra? Pont a stealth kialakítás adja a megfelelő aerodinamikát? Az összes stealth gépnél az a nagy kérés, hogy a stealh képesség miatt mennyit áldozannak az aerodinamika oltárán.