• Dzsini
    #935
    Az Apollo program azért lett végigverve a költségvetésen (nem korlátozták a NASA pénzfelhasználását a program idejére!), hogy lehessen feszíteni a szovjetekkel szemben, 61-ben indult, JFK bácsi majdhogynem őrült ötleteként, pár héttel azután, hogy Shepardet sikerült az űrbe juttatniuk és élve visszahozni (és alig 1 hónappal azután, hogy Gagarin is kint járt (és persze emellett a fegyverek űrbe telepítése is jó elfoglaltság volt akkoriban).
    Írt már néhány mérnök és tudós emlékiratokat abból az időből, el sem nagyon tudták képzelni, hogy 9 év alatt hogy fogják ezt összehozni. Persze sikerült, szóval így utólag jó ötlet volt (Stephen Baxter - Voyage c. regénye továbbgondolta az Apollo programot JFK túlélésével). De látszik, hogy azóta nagyjából semmit nem sikerült komolyan továbblépni, eltűnt a versenyszellem, nincs mit csinálni - Marsra egy irányú emberi küldetést nem fognak küldeni (bár szerintem lehetne), kétirányúhoz meg még sehol nem vagyunk.

    Évtizedeket a körülbelül jellel és tíz évek megjelölésével írtam le, nagyjából. Ha ez szerinted elkülönítés, akkor egészségedre. Nem 10 könyvet olvastam a témában, hanem nagyjából ami a Galaktika sorozatban és környékén megjelent, és emellett mostanában több tucat angol nyelvű regényt is. Ez a felosztás amúgy nem tőlem származik, hanem manapság így szokták felosztani több forrásban is. (például, de lehet más felosztásokat is találni - én ezt elég jól rá tudom húzni sok regényre)

    Az aktuális perspektíva jelenleg az, hogy nincs pénz, nincs elszántság, nincs verseny. Amikor az űrverseny ment, akkor 2000-re holdbázist, 2050-re Jetson családot vizionáltak (bolygóközi nyaralások, egyéni szabad űrutazás) - lásd: Paleo-Future, Popular Science (1950-80 az érdekes), Retro-Future, és így tovább, és tovább, és tovább.

    Lem sok olyat is írt, ami teljesen klisé, ez kétségtelen (épp olvasom újra az utóbbi években megjelent összkiadását, úgyhogy látom én is - a Kiberiádát nem kell igazán komolyan venni, de a Kudarc vagy a Visszatérés (ez pont jól illik a mai helyzetre), de akár Az úr hangja is elég különlegesek.) Ugyanezt pl. nem látom Asimovról, akinek néhány jól sikerült ötlete mellett nem sok olyasmit írt, ami nem lenne sablonos - és ilyen az Alapítvány sztori nagyobb része.

    A NASA meg igen, lobbizó cégek/tudósok játszótere, mert nincs politikai/állami nyomás rajtuk - ezt írtam is, nincs hova siessenek, nincs miért sietni bárhova. Ha lenne működőképes fúziós hajtómű, akkor sem lenne koncepcionális változás, mert minek? Szabad az út a Naprendszerbe? Minek? Mi van ott, ami a tudósokon kívül mást is érdekel? - Elmúlt már a George Mallory-féle legendás "Mert ott van" lendület.