9996
-
#1151
A 3. holdutazást nem adta már a TV sem. Eddig tartott a nagy lelkesedés... -
#1150
Ha nem is egészen fedezhetné de segíthetne egy gyűjtés.Mondjuk olyan program formájában hogy bizonyos dolgok megvásárlásával segítenék ezt a programot pl.
A Hold útnak sem volt több értelme mint amennyi lehetne egy Mars útnak.Akkor az nem feküdte meg az emberek gyomrát-technikai kihívás volt és az emberiség lelkesedett érte. -
#1149
Jó. Keress olyan embereket, akik saját zsebből adnak erre 100 milliárd dollárt. Én támogatom a műszaki és tudományos haladást, de a "csak hogy bebizonyítsa magának az emberiség hogy képes már erre technológiailag" rész megfekszi a gyomromat. -
#1148
Jó lenne pedig ha már küldenének embert a Marsra,csak hogy bebizonyítsa magának az emberiség hogy képes már erre technológiailag.Nagyon az üzleti szempontok dominálnak már csupán,a Holdutnál még volt a hidegháborús kényszer de aztán egyre kevesebbet ölnek ilyen kutatásokba.Csinálhatnának nemzetközi gyűjtést a Mars-expedícióhoz pl.Szerintem Kína hamarabb juttat majd embert a Marsra mint az USA,többek között azért is mert nem dominál annyira a gazdasági-gazdaságossági oldala ezeknek a dolgoknak. -
#1147
Az, hogy ottmarad egészen más, minthogy éhen halnak. A Marson szerintem senki nem tudna önellátó lenni. Tehát odamennek, dolgoznak mondjuk 2 évet, aztán szépen öngyilkosok lesznek...? -
Pares #1146 Retúrjegy nélküli Mars utazásra tudnék pár embert javasolni... :) -
#1145
Több cikkben is olvastam már róla (meg fel is dolgozták ezer plusz egy novellában, regényben) az egyirányú emberes utazás lehetőségét (tehát visszatérési lehetőség nélkül). Minimum lefelezné az utazási költséget, és jelentkező minden bizonnyal lenne rá.
Zoliii: az atommeghajtást már tervezgetik vagy egy fél évszázada, de amilyen a mostani közhangulat nukleáris energia terén egy ideig nem mernek majd "atombombát szerelni" egy rakétára. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1144
A lépcsőelvet kellene következetesen alkalmazni. Bolygóközi utazáshoz első sorban olcsó Föld körüli pályájra jutás kell.
Amúgy egy Mars-út nem is olyan eszméletlen drága, az ISS Alfa árából bőven megvalósítható lett volna 2-3 út is... -
#1143
Az a baj, hogy a Földtől minden objektum baromi messze van. Így a szondák maradnak továbbra is szerintem. Meg kéne már építeni a CSK1-et! :D A további űrkutatáshoz nagyobb tempó (atommeghajtás), és baromi sok pénz kell! -
#1142
Naná, mert a daru oldaláról is fejlődött a dolog. Ma már olyan fejlett számítógépes rendszerek vannak, hogy pusztán bizalom és merészség kérdése lenne az, hogy a számítógép automatikusan rakodja ki a hajót. Az ember meg szimplán felügyelhetné. Csak az uncsi lenne és a felelősséget egy balesetnél nagyon elkenné.
-
#1141
Azon bezzeg nem sírnak, hogy pl. a hajózás nem fejlődik. Amennyire a repülés fejéődött 100 év alatt, akkor ma a hajóknak 100 csomóval és fele annyi üzemanyaggal kellene haladni, mint 70 éve.
A hajózás is fejlődik, csak a nem a sebesség irányába. A mai hajók személyzete kevesebb, mint a fele egy átlagos 1960-as évek beli hajóénak (13-15 fő vs. 35-45 fő). Sokat fejlődött az árúrakodás, első sorban a szabvány konténerek miatt, amíg a II.Vh-ban egy 20 000 tonnás hajó kipakolása 3-4 nap volt, ma egy 150 000 tonnás konténerszállítót is egyetlen nap alatt képesek ki és bepakolni.
Sokat fejlődött a hajók meghajtása, az 1960-as években még bőven átlagos volt a nehézolaj-tüzelés és a gőzturbina, ma már szinte kizárólag diesel-elektromos meghajtás épül, amely gazdaságosabb üzemanyag-felhasználás terén is. Sokat fejlődött a navigáció (GPS, radarok, útvonaltervezés) és így tovább.
Szerintem az a fejletebb a nagy összképet tekintva, ami az adott célt a fejlagosan legolcsóbban éri el.
De szerinted melyiknek a képét rakják ki a falra a gyerekek? Melyik fog háttérképpül szolgálni?
Hogy a te példáddal éljek: melyik a népszerűbb, szerepelt több filmben / játékban / promóciós fotón, az F-14 Tomcat, vagy az F-8 Crusader? :) -
#1140
Szerintem az a fejletebb a nagy összképet tekintva, ami az adott célt a fejlagosan legolcsóbban éri el. Lehet, hogy a követekező generáció nem újrafelhasználható űrhajó lesz, de ha olcsóbb lesz a köv. 30 évben felvinni 5000 tonnát LEO-ra és utaztatni 1000 embert, akkor ki nem szarja le...? -
#1139
Az ilyen hülye példáknál robbanok fel. Exponenciálisan növekvő technikai és technológiai problémákat linearizálnak. Azon bezzeg nem sírnak, hogy pl. a hajózás nem fejlődik. Amennyire a repülés fejéődött 100 év alatt, akkor ma a hajóknak 100 csomóval és fele annyi üzemanyaggal kellene haladni, mint 70 éve.
A problémák és megoldásuk nem lineráisan összefüggő dolgok főleg akkor, ha nincs is valódi igény mögötte. -
#1138
A szentimentalizmus mögött viszont valahol az húzódik meg, hogy a célokat már nem csak "úgy" akarjuk / akarják elérni, hanem stílusosan. Az űrsikló kétségkívűl impozáns látvány, de egy hét főt feljutattó űrhajó, mint amilyen az Orion vagy a Dragon lesz, miért jelentene visszalépést? Csak azért, mert az űrsikló igenis fejlettebbnek tűnik. Nem fejlettebb, csak egyszerűen jobban néz ki. Érdekes, hogy a Geminit vagy az Apollo-t nem siratták ennyire. :D -
#1137
Azért érthető a szentimentalizmus a dologgal kapcsolatban. 70 év alatt megtanultunk repülni egészen a Holdig, azóta pedig már csak egy űrállomáska van itt egy köpésre, meg egy pár távcső... (meg a Marsjárók, meg a Pioneerek, meg... de akkor is) Az átlag égrebámulgatót pedig ez érdekli, nem az, hogy milyen drága és hány éves technológia volt a Shuttle. Ő a Marsra zászlót kitűző embert akar látni és űrszállodában süttetni a hasát.
És ahogy azt is átbeszéltük már a topicban, a 70-es években még úgy lehetett érezni, hogy a Jetson család 2060-ra teljesen belefér. -
#1136
Erről szól az űrsiklós sorozatom. :)
Én egy kicsit amúgy túlzónak érzem ezt a sok temetői hangulatot. Az űrsikló csak egy eszköz volt. Azt lássuk be, hogy az 1970-es évek színvonalát képviseli, képviselte. Azt is lássuk be, hogy gazdasági szinten nagy bukta volt. Szó se róla, az űrsikló-elemeket használó utód-ötletek (ARES I. és ARES V.) dettó.
Az 1980-as években folyt már a Space Shuttle II. kifejlesztésének előmunkálatai.
![]()
Shuttle II makett a JSC elképzelése alapján, 1988
Olcsóbb, egyszerűbb, mivel katonai célokra úgy se kell már, ezért lehet kicsi, vagyis egy űrállomás kiszolgálására elegemndő - ahogy az eredeti STS-t akarták, az 1969-es elképzelésekben.
Aztán jött ugye az 1990-es évek végén a Venture Star elképzelés, ahol a költségcsökkentés egyik sarokeleme volt a programnak. Például az űrsikló ugyanoda száll le, ahonnan indult - így nincs szükség átreptetni máshova, nincs logisztikai rémálom. Stb...
Az űrsikló programnak bizony véres volt a torka. Sajnálatos, hogy így ért véget (azért legalább az utódot megvárhatták volna a reptetéssel), de hát ez van... :S -
#1135
![]()
-
#1134
A Space Shuttle története képekben -
#1133
2011md - földközelítő kisbolygó várható ma este -
Freeda Krueger #1132 ritka képek -
Freeda Krueger #1131 képek -
n003 #1130 :) -
#1129
Hőpajzs már van... -
Pares #1128 Várjatoooook!!!! 
-
n003 #1127 ![]()
-
#1126
Gyönyörű. -
#1125
Az Endeavour utolsó útja
(a 17. kép az egyik kedvencem) -
#1124
-
#1123
képsorozat Naprendszerünkről -
Pares #1122 
-
#1121
Jópofa. -
#1120
Minél több eszközt, ami a tervezett 90 napos élettartamot így teljesíti! -
Pares #1119 R.I.P. -
#1118
a Spirit leállt, szép teljesítmény így is -
Freeda Krueger #1117 érdekesség
Érdekes kép. -
#1116
Einsteinnek igaza volt
"Az amerikai űrkutatási hivatal sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a gyakorlatban sikerült igazolniuk azt, amit Einstein elméletei megjósoltak: a Gravity Probe B űrszonda a Föld forgása és gravitációja éppen úgy torzítja meg a téridőt, ahogyan azt a relativitáselmélet szerint kell neki.
...
A Gravity Probe B űrszondán négy nagy pontosságú giroszkópot helyeztek el, aminek a forgástengelye egy távoli csillag felé mutatott (ilyen csillagokat szoktak fix pozícióként referenciának használni hasonló kísérletekben). Az elméletek szerint a Föld forgása tértorzító hatásának a giroszkóp forgástengelyét el kell mozdítania.
Einstein képletei azt is megmondják, mennyivel: évenként 0,041 szögmásodperccel. A mérések 0,037 szögmásodpercet mutattak, ami azt jelenti, hogy a jelenség létezését sikerült igazolni, de vagy a műszer, vagy a mérési módszer, vagy a képlet nem teljesen pontos." -
#1115
A holdra visszamegyunk; talan meg hamarabb is mint gondolnank (tobb kormany is tervbe vette 2030-ig, meg a Lunar X prize-nak is lehetnek pozitiv kovetkezmenyeivel ilyen teren). Tehat a rajz szerintem nem is erdekes annyira. Az alatta allo mondat mar annal inkabb. -
#1114
Remek.
(A művészeteknek sincs gyakolati haszna, de mégis örülök, hogy vannak. Legalábbis a többségének.) -
Pares #1113 Igen. -
#1112
--> ...de örülök, hogy megtettük.
Ez segít?
