9996
-
Pares #1071 Az igaz, hogy sok dolog a háborúk miatt fejlődött ki, vagy a háborús kényszer miatt kaptak az átlagosnál nagyobb támogatást. Ugyan akkor sok dolog éppen ez miatt a "gyors és kézzelfogható" eredményeket követelő gondolkodás miatt került a kukába.
Akkor igaz az az állítás, hogy egy békés világban nincs fejlődés, hanem visszafejlődés, hogy ha a mai elkorcsosult, kapzsi, szűklátókörű, vadkapitalista társadalmat vesszük ennek az új világnak az alapjául. Tény, hogy ha most alakulna ki ez a világállam, akkor sok jó nem lenne belőle. Ide valami nagyon komoly, szinte eget rengető változások kellenek.
Nem, nem a kommunizmusra gondolok, mint megoldás. Pusztán az embereket más értékekkel kéne felnevelni. Ami manapság nem érdeke az elitnek. -
#1070
"Ez fogja a civilizációnk végét jelenti. A haditechnikába ölik a pénzt, mert, ahogy írtad, "hamar érződő kézzelfogható előnyökhöz" juttatja őket, és ez által az egész világot uralhatják."
Ha pedig véletlenül oda jutna a helyzet, hogy uralják az egész világot, azonnal megszűnne minden hajtóerő a további fejlődésre, versenyelőny megszerzésére, valószínűleg csak egy-egy pillanatnyi krízisre lenne reakció. Azt pedig már az utópiaregényekből is látni, hogy a világállamok/békeállamokról jót nem nagyon képzelnek el, a leggyakoribb logikai kapocs a dekadenciával van. Nézz csak körül, lassan 70 éve nincs egy rendes háború, és mit csinál pl. Európa lakossága.
Az űrkutatásra tekintve ezt tárgyaltuk ki 1-2 oldallal ezelőtt. -
Pares #1069 Jaj, ne hogy azt hidd, hogy én bármiben is egyetértek vagy támogatom a komcsikat ( 
). Ők számomra más kategória, deviancia. De azért az sem igaz, hogy ez az ún. demokrácia nem terjedt fegyveresen... Főleg az utóbbi idők konfliktusainak ürügyeit figyelembe véve. De hagyjuk, mert ez off, és úgy is csak meddő vitát szül.
Egyben azért gondolom egyet értünk: költhetnének sokkal többet is tisztán tudományos célokra. -
#1068
Kicsit kezdnek unalmasak lenni az ilyen képek. Esetleg mikor látok már ilyet a komcsikról? Mert azért valljuk be nem a demkorácia terjed fegyveresen, ellenben a kommonizmmust mindenhova fegyverrel kellett exportálálni... -
Pares #1067 Nem úszok rózsaszín ködben. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a történelem során a hadiipar és maguk a háborúk rengeteg új fejlesztésért és felfedezésért felelősek. Ezért is írtam azt, hogy "De tényleg csak a kibaszott háborúk lehetnek a hajtó erők a tudományos fejlődésben?". Én csak azt nem értem, hogy a száz milliárdok mellett egy NASA-ra miért sajnálnak 10 milliárdot? Az ökör és kicsinyes hatalmi harcaik helyett, amikkel csak ellenségeket szereznek, meg a véges erőforrások maradékaiért harcolnak, inkább kihasználhatnák a lehetőségeiket arra, hogy tényleg jót tegyenek az emberiségnek, és azt a rengeteg pénzt valami értelmesebb dologba ölik...
Lehet, hogy off az alábbi kép, de tökéletesen jellemzi az USA jelenlegi politikáját:
![]()
A nagy hazafiak, akik feláldozzák magukat egy értelmetlen háborúban. Otthon meg hatalmas terepjárókkal játsszák az agyukat. Csak nehogy nemsokára pofára essenek, és megbánják, hogy abbahagyták azt, amit a 70-es években elkezdtek.
-
#1066
A fúziós erőmű lehetősége fel sem merült volna, ha nincs termonukleáris fegyver. Az atomerőmű is az atomfegyverkezés mellékterméke. Ez van.
A interkoninentális hajózás sem a "szeretes és barátság kft" jegyében született meg. Lásd spanyol konkvisztádorok. Ez van...
Lehet rózsaszín köbnen élni, vagy lehet realistán gondolkodni. BTW, ma már civil ágazat húzza szerintem a katonait és nem fordíva. -
Pares #1065 2018 Mars Interplanetary Rally -
polarka #1064 Triplán fedő hármascsillag – magyar felfedezés!
US and Europe mull single 2018 Mars rover -
Pares #1063 "Miért csak az USA? Európa, Kína, Japán, Oroszország talán nem tudna adott esetben ekkora összeget elkülöníteni? Egy fenét nem. Csak mégse teszik."
Akár őket is írhattam volna, mert konkrétan minden nagyobb országra gondoltam, mind többet költhetnének ilyenekre. De mégis azért írtam az USA-t, mert jelenleg övéké a világ legerősebb gazdasága, és nekik lenne meg a legnagyobb lehetőségük arra, hogy az idióta háborúik helyett inkább hosszútávú fejlesztésekbe kezdjenek.
Molnibalage: Épp ez a baj, hogy manapság mindenki rövidtávon gondolkodik. Ez fogja a civilizációnk végét jelenti. A haditechnikába ölik a pénzt, mert, ahogy írtad, "hamar érződő kézzelfogható előnyökhöz" juttatja őket, és ez által az egész világot uralhatják. De ez még nem fog javítani az emberiség helyzetén. Pont ellenkezőleg. Szerintem nem emós hozzáállás, hanem tény, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn sokáig... -
Pares #1062 "Ez kicsit emós hozzáállás."
Miért lenne az?
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1061
Nekem manapság az USA nagyon úgy néz ki, mint aki minden erejéből, még a VÉG előtt harcol egy jót, beledob mindent, "nekünk már úgy is mindegy" alapon. Persze lehet (sőt a konteós oldalam szerint biztos), hogy a háttérben Istentudja miket fejlesztgetnek...
Miért csak az USA? Európa, Kína, Japán, Oroszország talán nem tudna adott esetben ekkora összeget elkülöníteni? Egy fenét nem. Csak mégse teszik. -
#1060
Igen az, hogy finoman szólva kérdéses a végedmény. Rohadul nem bizonyított, hogy működik a mesterségesen fentartott fúziós erőmű.
A haditechnika által biztosított kézzelfogató előnyök viszont nagyon is érőzdik, elég hamar.
A másik az, hogy senki nem akar feleselgesen költeni. Mindenki a másikra vár.
Tényleg ennyire korlátolt emberek vezetik az emberiséget (a pusztulásba)?
Ez kicsit emós hozzáállás. -
Pares #1059 Csodás. Évtizedek óta százmilliárdokat költenek hadakozási célokra, de 10 milliárdot nem tudnak félretenni olyan tudományos kutatásokra, amik drasztikusan megváltoztathatnák az emberiség jövőjét. Ez már annyira röhejes, hogy szerintem valami van a háttérben... Ennyire hülyék és zsugoriak nem lehetnek. Vagy mégis?
Nekem manapság az USA nagyon úgy néz ki, mint aki minden erejéből, még a VÉG előtt harcol egy jót, beledob mindent, "nekünk már úgy is mindegy" alapon. Persze lehet (sőt a konteós oldalam szerint biztos), hogy a háttérben Istentudja miket fejlesztgetnek...
De tényleg csak a kibaszott háborúk lehetnek a hajtó erők a tudományos fejlődésben? Tényleg ennyire korlátolt emberek vezetik az emberiséget (a pusztulásba)? -
#1058
Mondjuk azért tényleg röhejes, hogy 350 milliárdos F-35 programra van pnéz, de koszos 10 milliárdot úgy kell összekalapozni... -
#1057
Szóval akkor ha elmondanák azok az álszent tudósok a politikus "barátaiknak", hogy egy anti-anyag bomba milyen pusztító, akkor kapnának pénzt?
Az amerikai tudósok a II. Vh alatt írták azt a bizonyos levelet, tehát azért az egy más körülmény volt. Persze ha adott esetben például Kína nagyságrendileg több pénzt áldozna például a fúziós vagy anti-anyag kutatásokra, és ezzel a jövőben olyan technológiai fölénybe kerülhetnének, amely alapjaiban veszélyeztetheti az amerikai gazdasági elsőbbséget és katonai fölényt, akkor azon valószínűleg elgondolkodnának. Érdemes belegondolni, hogy az ITER, ami a várakozások szerint áttörést jelenthet a mesterséges fúziós reakció létrehozásában, cirka 12-13 milliárd US$-ba kerülhet, és ezt az összeget hosszú évek alatt is csak nehezen sikerült összegyűjteni a program résztvevő országoktól. -
Pares #1056 Szóval akkor ha elmondanák azok az álszent tudósok a politikus "barátaiknak", hogy egy anti-anyag bomba milyen pusztító, akkor kapnának pénzt?
Különben meg komolyabb változás (a tudományok pénzelésében) csak valami jó nagy pofon után fog jönni, egy újabb globális háború, egy nem a gyógyszer gyártó cégek által kreált vírus, vagy más, egzotikus dolog. Ha így folytatjuk tovább, akkor csak szépen feléljük ennek a kis sárgolyónak az erőforrásait, mint valami szorgos élősködő, aztán szépen kihalunk. End of story. -
#1055
Hopp, utána nézve tényleg így van, hamu a fejemre és elnézést kérek EnxTheOne-tól. 
-
#1054
A rakáta is sugárhajtómű... Nem kitétel, hogy beszívjon valami közeget. -
#1053
Hát sugárhajtóművel tényleg nem. Rakétahajtóművel esetleg. ;)
A sugárhajtómű olyan erőgép, amelyik valamilyen közeget szív be, és abból állít elő mechanikus (pl. vízsugárhajtómű, amiket a jetski-k használnak), vagy kémiai (mint a gázturbinás sugárhajtómű, amelyik a beszívott levegő oxigénje és a hozzá adott üzemanyagot égeti el) úton tolóerőt.
Ilyen alternatív hajtásra belátható időn belül nem látok sok esélyt. Első sorban azért, mert a felsoroltak mindegyike azt feltételezi, hogy a világűrben kell komolyabb kísérleteket végrehajtani. Per pillanat ezekre kicsi az esély, mert egyszerűen ilyen volumenű kísérletek kívül esnek a lehetőségeinken. Elég belegondolni, hogy még a viszonylag egyszerű és jól ismert napvitorlás elképzelések tesztelése is vontatottan halad, minimális a rájuk fordított pénz- és erőforrás.
Továbbá kell hozzájuk egy jól kidolgozott elméleti tudományos háttér, és megfelelő támogatottság. Az első mesterséges nukleáris reakciót mindössze 10 évvel a neutron felfedezése után indították be, de ehhez kellett az, hogy elhúzzák a mézes madzagot a politikusok orra előtt, hogy ebből egy pusztító új fegyvert (atombombát) lehet alkotni - és nem mellesleg éppen zajlott a II. Világháború... -
polarka #1052 Megbocsátok 
-
#1051
Másik galaxisokat egyelőre bőven felejtsd el, a szomszéd csillag is túl messze van :) (lásd a spoileres hozzászólásom) -
EnxTheOne #1050 (féreglyukak, hipertér, térhajlításon alapuló meghajtások)
Ilyenekröl beszélek, és reménykedem hogy még az én életemben lesz valami hasonló, mert sugárhajtómüvel nem megyünk másik galaxisba. :( -
#1049
A Mars itt van egy komolyabb köpésre, jelenleg kb. fél-kétharmad éves úttal lehet számolni egy irányba (persze ez több évente egyszeri alkalom). A mostani szimulációban 220 napig "utaznak" oda, és 240 napig vissza.
Hajtóműből amúgy technológiailag egész jól állnánk már, inkább az üzemanyaggal van probléma - jól felgyorsulni rengeteg kell, akkor viszont még sokkal többet kell vinni, mert valahogy lassítani is kell, ami közel ugyanannyi üzemanyagot igényel.
Plusz ha el is indulnak, a 4 fényév még 0.1c-vel (ami 30 ezer km másodpercenként) is 40 év lenne :) A Voyager 1. 17 km/s környékével halad, a Helios napszonda az eddigi rekorder 70 km/s-el (ez 250 ezer km/h felett van, 0.000234c).
Egyelőre az egy-két generációs időtartamon belüli szomszéd csillag látogatása nem túl esélyes, ha nem feltételezzük fénysebességnél gyorsabb haladás (féreglyukak, hipertér, térhajlításon alapuló meghajtások) lehetőségét - bár ezek között is van olyan, ami biztatóan néz ki. -
EnxTheOne #1048 Köszi a válaszokat. :)
Huh, hát akkor tényleg nem ártana feltalálni egy új hajtóművet.
Ilyen ütemel, még az unokámnak se lesz lehetösége hogy a marsra menjen. :( -
Pares #1047 Bocsánat. -
polarka #1046 Azok már január vége óta be vannak jelentve, itt 1edül a képmontázs az új. -
Pares #1045 1235 új potenciális exobolygó jelölt.
"Based on the amazing wealth of planet candidates from Kepler, astronomers have estimated that our Milky Way galaxy could hold as many as 50 billion alien planets, with 2 billion of those perhaps being about the size of Earth."
Jöjjenek már!
-
Pares #1044 Akkor már nincs messze. -
#1043
A voyager-1 a 10-dik pöcöknél van, a Proxima Centauri kb. a 25 ezrediknél. -
#1042
A Nap lesz az, kb. 1 csillagászati egységre van, ez 0,000015 fényév.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Ha nem erre gondoltál, akkor itt a folytatás:
A legközelebbi galaxis (a Tejút) második legközelebbi csillaga a Proxima Centauri 4,2 fényévre
A legközelebbi galaxis, középpontja kb. 27 ezer fényévre van tőlünk.
A második legközelebbi galaxis a Tejút vonzáskörzetébe tartozó Canis Maior törpegalaxis, tőlünk kb. 25 ezer fényévre, a Tejút központjától 42 ezerre.
Az első olyan galaxis, ami nem tartozik a Tejút vonzáskörzetébe, de még a lokális galaxiscsoportba tartozik, az MGC1 csillagcsoport 2 millió, és az Androméda köd 2,1 millió fényévre.
Az első olyan galaxisok, amelyek már nem a lokális galaxiscsoportba tartoznak kb. 5 millió fényévtől kezdődnek. -
Pares #1041 Baromi sokra. -
EnxTheOne #1040 A legközelebbi galaxis, legközelebbi csillaga hány fény évre van? :D -
COOLancs #1039 Érdekes kép az űrmissziókról
![]()
-
Freeda Krueger #1038 Merkur
Első képek a Merkur szondától -
#1037
Végül is igen, így van. A MER-ek esetén az ejtőernyő egészen a "leoldásig" jelen volt, itt viszont magasabbról oldják le, és külön hajtóművel lassított az utolsó fázis.
Itt van hasonlításnak a MER leszállási fáziskép:
![]()
-
#1036
Lényegében csak az utolsó fázisban van eltérés nem? A gond akkor lehet, ha éppen rossz idő van a Marson leszálláskor és szélvihar. Akkor a lelógatás közben baj lehet.
Egyből "menetbő" leszáll a szonda, vagy előbb Mars körüli pályára áll? -
#1035
Gyakorlatilag mindig újabb és újabb leszállási megoldásokat próbálnak ki minden szondánál, mivel még mindig nagyon nehéz egy megbízható, könnyű és működőképes megoldással előállni. A Curiosity rover tömege egymaga közel annyi lesz, mint a Spirit/Opportunity-t szállító teljes Mars felé indított szondák tömege egyenként (ez a rover 900kg, azok a szondák 1190kg-ot nyomtak). Szerintem is kockázatosabb a mostani leszállási megoldás, de a lufis landolás itt nem jöhet szóba, túl nehéz lenne, és kockázatos volt az is. -
Pares #1034 Nehéz szülés lesz:
![]()
![]()
-
Pares #1033 Ha minden jól megy, akkor akár 14 évig is működő képes lehet. Ha addig kibírja, akkor remélhetőleg már asztronauták fogják beszedni és visszahozni az egyik földi múzeumba. Álom, édes álom...
Nagyon komolynak ígérkezik a Curiosity, csak sikerüljön nekik a landolás, mert a videók alapján ez lesz az eddigi legbonyolultabb landolási manőver. Ha elbasszák a landolást, hát az katasztrofális lesz a NASA-nak... -
#1032
A kép nagyon üt. Tisztára, mint valami evolúcióról szóló természetfilm. Csótány, nagyon bogár, kis bogár. :)
Reméljük, hogy annyira túlteljesít majd az új, mint a két Rover.
