9993
-
#988
Lenne egy hülye kérdésem. A medencében végzett súlytalansági gyakorlatok során ugyanzt a szkafandert használják, amit az űrben? Totálisan vízzáró a cucc? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#987
A rövid válasz valóban annyi, hogy a pénz miatt.
A komolyabb probléma azonban igazából az, hogy ez egy olyan mérnöki kihívás, amelynél az emberi tényezőt megfelelően csak a már kész űrállomáson lehet vizsgálni. Az emberi tényező pedig az, hogy mennyire tud alkalmazkodni az ember a forgó szekcióban fellépő környezetre. Ugyanis a fej és a láb között az űrállomás méretétől függően század-, de akár tized g gyorsulási eltérés is lehetséges.
Hogy ezt megértsd, itt egy kis példa:
![]()
Magyarázat:
A függőleges skála a forgási rádiusz, ha "kerék" típusú űrállomást akarsz építeni, akkor ugye az átmérő, vagyis ennek a kétszerese. A víszintes skála a forgási sebesség, fordulat per perc.
Az öt emberalak a bejelölt öt pontra vonatkozik, az emberalak feje a forgási tengely felé néz, az űrállomás forgó mozgása pedig a bal keze irányába történik. Az első vonal, amely az emberalak fejétől indul ki, egy labda fejmagasságból való leejtését stilizálja, a vonal a labda útját, a vonalon lévő pontok a labda pozicióját időegységenként (tehát sűrűbb pontozás = lassabban lehulló labda). Az emberalak lábától induló vonal pedig ennek a leejtett labdának a további útja, a második lepattanás idejéig.
Látható, hogy a labda egy ívet ír le. Minél nagyobb a forgási rádiusz, annál kisebb az ív.
Középen van egy besatírozott rész, a "komfort zóna", ez az a rész, ahol az ember ezen kép készítője szerint jól viselné még magát.
Mi történik ha rosszul viseli magát? Nos angolban motion sickness a szó, magyarba nem tudom mi a megfelelője, talán egyensúly zavar? A lényege, hogy rosszul érzed magad tőle.
A nagy kérdés, hogy mennyire. És mi történik veled, ha ebből a gravitációs részlegből átkerülsz egy gravitációmentes részlegbe, mert ugyebár jelenleg az űrhajósok többség még mindig olyan kísérleteket hajt végre, ami pont, hogy a mikrogravitációval kapcsolatos. Ehhez még hozzátenném, hogy az űrhajósok mindegyike jelezte az "űrbetegséget", vagyis durván az első két-három nap hányinger, tájékozódási zavar, rosszullét fogja el őket. De volt olyan űrturísta, aki egy űrhajóstársa szerint "végighányta az utat". Namost képes-e az emberi szervezet ahhoz alkalmazkodni, hogy mondjuk 16 órát eltölt a mesterséges gravitáció alatt, majd 8 órát meg átmegy a mikrogravitációs részbe dolgozni?
Azt sem tudjuk, hogy mik a határai ennek a komfort zónának. Egyesek szerint 3 fordulat per percnél gyorsabb forgási sebességnél már jelentkezik a hatás, mások szerint a jobb képességű emberek a 6-8 fordulat per percet is elviselik. Egy 2000-es publikáció szerint azonban a 7,5-10 fordulat per perc is elviselhető, ha az átállás fokozatos.
Szóval a probléma az, hogy először tesztelni kellene, hogy is viselkedik az emberi szervezet ilyen körülmények között. Azonban egy kis méretű forgó űrállomás is több száz millió dolláros költségvetést feltételez, és lehet, hogy a rajta lévő ember ettől még végig hányingerrel fognak küzdeni. Ahol pedig már jó esélyel sikeres lehet, az 100m radius és 3 fordulat per perc - ez viszont több milliárd dollár. Azt pedig nem tudni, hogy a rajta tartozkodó emberek mit is csináljanak - hiszen jelenleg első sorban a súlytalansággal kapcsolatos kísérletekért építenek űrállomásokat.
Szóval egyfelől kell egy jól felépített indok, miért is építsen valaki milliárdokért űrállomást, ahol valószínűleg nem lehet súlytalansági feladatokat és kísérleteket végrehajtani, és kell tapasztalat, amely viszont egy űrállomást jelent.
![]()
Egy 7,5 méteres "dobban" teszteli egy NASA kutató a forgó űrállomáson való mozgást, 1960-as évek -
#986
Pénz. Egyébént mintha nemrég felküldték volna az első felfújható ürállomás techdemóját. -
lotsopa #985 Miért nem építenek olyan űrállomásokat mint a nagyon dicsért és jónak tartott kerék alakú állomás. Én már több fantasztikus! regényben és filmben láttam-hallottam róla, itt konkrétan a kialakítására gondolok, ha egy nagy keréknek képzeled ami "gyorsan" forog a szimmetriatengelye körül, állítólag szimulálva a gravitáció hatását. ( homogén gravitációs tér==állandó gyorsulás. Állandó szögsebességgel forgó test pedig állandó gyorsulást szenved ) -
Pares #984 Ez nem olyasmi, mint a PlanetX/Nibiru/Marduk/stb.? Kivéve persze a pályát és a világvégét... Végül is lehet, hogy van ott valami. Egyébként az Uránusz feje tetejére állásáról, a Plútó és a Sedna furán elnyúlt pályájára van már valami "több mint valószínű" magyarázat? Vagy még mindig csak az "egy a százból" hipotéziseknél tartanak? -
#983
Ezer eves tema, de most tele vannak vele a lapok... -
#982
Kísértetiesen úgy nézki ki, mint egy orosz protó gép anno. -
#981
A Dragon személyszállító változatának a részletes adatai még nem publikusak, de szvsz komoly terhet nem fog tudni szállítani. Egyfelől a szűkös hely, másfelől az emberes űrrepüléshez szükséges rendszerek tömege miatt.
De őszintén szólva nem is igazán van rá igény, ha terhet akarsz felvinni, arra ott van a teherszállító Dragon (DragonLab), ami 6 tonna hasznos terhet vihet fel, és 3 tonnát hozhat vissza a Földre... -
#980
Én teherbírás kapcsán érdeklődnék. 2 ember mellett többet tud mint 100-200 kg? -
#979
Az Ansari X-Prize inkább a civil űrutazás előremozdítását próbálta propagálni, úgy elképzelve, hogy a Szub-orbitális repülés legyen meg, aztán majd onnan lehet tovább lépni a valódi űrutazás felé. Az, hogy ezt az elképzelést jelenleg csak a Virgin/Scaled féle SpaceShipTwo valósítja meg várhatóan, azért jelzi a nehézségeket.
Komoly támogatás az alternatív meghajtás felé szvsz legfeljebb a brit Skylon lehet, amelyet az ESA és a brit kormány támogat, még ha elég korlátozott keretek között is. Ezt két Sabre fantázianevű hibrid sugárhajtómű/torlósugárhajtómű/rakétahajtómű juttatná a világűrbe, de még optimista becslések szerint is inkább az évtized vége fele lehet belőle valami - ha valaki kifizeti a nagyságrendileg másfél milliárd fontra becsült fejlesztési költséget. A Skylon-nak van civil hiperszonikus utasszállító változatú elképzelése is, ez az A2.
[center]![]()
A Skylon SSTO (egy fokozattal a világűrbe jutó) űrrepülőgép
![]()
A Sabre hajtómű makettje -
#978
Attól függ mire vonatkozik a kérdés.
-A NASA inkább Dragon-okért fizet, mint Szojuzért, még akkor is, ha többe fog kerülni? Igen.
-A DragonX versenyképes lesz a Szojuz-al szemben űrturizmus terén? Elképzelhető, a Dragon 7 embert tud felvinni, hozzávetőleg 160-180 millió dollárért (becsült összeg), vagyis 6 utassal számolva 26,6-30 millió dollárért. A kérdés persze hogy hova, mert az oroszokhoz hasonló ISS túrát a SpaceX és a NASA aligha fog tudni megoldani. Maradna a Bigelow féle űrállomás, de Bigelow saját űrhajót akar, a CST-100-at vagy az Orion Lite-ot. A másik opció az amerikai Orbital és az orosz Energia cégek által javasolt CSS (Commercial Space Station), ennél az Orbital "nyitott" az űrjárművek terén, lehet Orion, Szojuz, Dragon, akár Szen-Csou is.
[center]![]()
A CSS metszeti ábrája
![]()
A CSS Szojuzzal (ballra), PTK-NP-vel (fent) és Progressel (jobbra) dokkolva -
#977
Az X Prize esetén arra gondoltam, amit a SpaceShipOne nyert meg - az is (részben) Google támogatott dolog volt úgy emlékszem.
..megvan: Ansari X Prize néven futott, nekem valahogy már akkor is a Google maradt meg, mint aktív résztvevő (ezekszerint rosszul).
Ráadásul az egész X-díj összetettebb a dolog, mint emlékeztem :)
A Dreamchaseres/Szojuzos dolgot köszönöm, így érthetőbb, hogy miért dolgoznak rajtuk. -
#976
SpaceX Dragon --> A Szojuzt is kiüti a nyeregből? -
#975
@Papírzacsi: Yepp, ez jogos.
@Dzsini:
Mit tud a Dreamchaser és a Prometheus, amit a mostani űrsikló nem?
A felszállás közbeni bármikori levállást az indító fokozatról, és biztonságos távolságra való eltávolodást.
...mit tud a többi, amit az eddigi vízre/Szibériába landoló dobozok nem tudtak?
Hát első sorban azt, hogy amerikai űrhajók. A NASA amerikai költségvetési pénzből dolgozik, az amerikai vezetés pedig szereti, ha ezt a pénzt a határon belül költi el. Ezért nem is volt reális opció, hogy Szojuz-okra lovagoljanak át végleg az amerikai asztronauták.
Továbbá mindegyikre jellemző, hogy 4-7 űrhajóst juttat a világűrbe. A Szojuz jelenleg hármat tud, ahogy anno az Apollo is.
A hordozók terén kellene valami újat kitalálni (erről szólt és szólnak a gugli X prizeok is)
A Google X-Prize a Holdra feljuttatot űrszondát jutalmazza, sehol sincs említve, hogy új féle hordozóról lenne szó. A komolyabb Google lunar prize csapatok már be is rendeltek hordozórakétákat, mint az Astrobotic csapat, akik SpaceX Falcon 9 rakétával indulnak 2013 decemberében a tervek szerint.
Szvsz te kevered a Space Elevator Games-el, a 2006-os és 2007-es Wirefly X-Prize Cup-on volt megtartva kettő, aztán az X-Prize-tól független lett (nem volt támogató többé a Wirefly), így a NASA adta a pénzjutalmat 2009-ben. 2010-ben a Space Elevator Games nem lett megtartva, helyette a Strong Tether Challenge jött létre, de ez inkább anyagtechnológiai verseny volt. Idén én eddig egy versenyt láttam kiírva, az EuSEC-et, ami az első európai kíirás lesz. -
#974
Mit tud a Dreamchaser és a Prometheus, amit a mostani űrsikló nem?
...mit tud a többi, amit az eddigi vízre/Szibériába landoló dobozok nem tudtak?
A hordozók terén kellene valami újat kitalálni (erről szólt és szólnak a gugli X prizeok is) -
#973
Az űrlift ugyanúgy vágja a pályákat, ráadásul nem csak a LEO pályákat, hanem a teljes hosszában minden pályát. A mikrohullámú sugárzást legalább ki lehet kapcsolni ha véletlenül valami keresztezné az útját. -
#972
BTW a NASA és az esetleges civil űrhajózási cégek úgy tűnik szabályosan válogathatnak majd a lehetséges űreszközök között. Szép kis fordulópont onnan, hogy pár éve úgy tűnt, hogy talán csak a Szojuz marad opciónak a NASA számára.
Orion
![]()
2010 február 10.: az első félkész Orion átadása
![]()
Lockheed elképzelés a Föld-közeli aszteroida látogatásra
A Constellation program fekete lova. 7 főt vihet fel egy űrállomásra (ISS), négyet a Holdra, vagy a legújabb elképzelés szerint két Orionból összedokkolt űrjármű 3 főt vihet egy Föld-közeli aszteroida meglátogatásához. Az első félkész járművet most nemrég szállította le a Lockheed a NASA-nak. Probléma, hogy a további tervekben is az Űrsikló számára kifejlesztett technológiákra épülő hordozórakétán képzelik el, ami drága üzemeltetést jelent.
Előnye: Jól halad a fejlesztése, nem csak alacsony Föld körüli pályára alkalmas, hanem mélyűri feladatokra is.
Hátránya: LEO feladatokra nehéz (~21 tonna), a tervezett hordozórakétákkal az üzemeltetése drága. A jövőjével kapcsolatban még mindig akadnak kérdőjelek.
SpaceX Dragon:
![]()
Az első Dragon, amely már megjárta a világűrt
A SpaceX-en pár éve még a szakértők is nevettek. A szakma vén rókái, mint a Lockheed vagy a Boeing dollármilliárdos költségekkel mernek csak egy űrhajó vagy hordozórakéta esetén emlegetni, ehhez képest a SpaceX igencsak szegényes büdzséből gazdálkodott. De mégis hova eljutott! Sikeres a Falcon 1 hordozórakétájuk, és a Falcon 9 meg egyenesen telitalálat, mivel olcsó, de nagy teherbírású. A Dragon űrhajójuk fejlesztése az Orionhoz képest szánalmasan kevésből jött ki, de ehhez képest már megjárta az első példánya a világűrt. Az űrhajó 7 embert vihet alacsony Föld körüli pályára, de alkalmassá tehető Hold-missziók végrehajtásához is (de a hőpajzs terén akár a Mars-missziót sem zárják ki), tömege ~10 tonna.
Előnye: Nagyon jól halad a fejlesztése. Olcsó, és olcsó a hordozórakétája is.
Hátránya: ?
Boeing CST-100:
![]()
A CST-100 röntgen-ábrája, benne a 7 fős személyzet elhelyezése
A Bigelow Aerospace és a Boeing közös pályázata a NASA CCDEv programjára. A lényege a könnyű és egyszerű szerkezet, amit részben annak köszönhet, hogy kizárólag alacsony Föld körüli használatra tervezték. A tömege valahol 6-8 tonna körül lehet, és akár a Falcon 9-el, akár a Delta 4-el, akár az Atlas V.-es pályára állítható. A Bigelow Aerospace a CST-100-al vagy az Orion Lite-al (egy "egyszerűsített" Orion) akarja megoldani a saját civil űrállomásának a kiszolgálását.
Előnye: Olcsó és könnyű lehet, mivel célirányosan fejlesztik.
Hátránya: Bizonytalan a jövője, a Boeing kijelentette, hogy saját pénzt nem szándékozik a fejlesztésbe fektetni, tehát ha a NASA nem ad rá pénzt a CCDev 2 kihírdetésekor idén márciusban, akkor az a program végét jelentheti. A Bigelow pedig két vasat tart a tűzbe, mivel a CST-100 mellett az Orion Lite-ot is folyton emlegeti.
DreamChaser:
![]()
A Dreamchaser dokkolva az ISS-re
A Dreamchaser egy kis méretű űrsikló, hat űrhajóst vihet a világűrbe, és alapvetően űrállomás (ISS) kiszolgálásra épül. A tömege 12-15 tonna körül lehet, egy Atlas V. orráról indulhat szerencsés esetben a világűrbe. Az első példány (félkész) megépítéséhez a NASA CCDev nyújtott anyagi segítséget.
Előny: Szárazföldi landolás (a legtöbb konkurens tengerre száll le), alacsony g terhelés visszatéréskor (1,5g vs. ~6g az űrkapszula-féle megoldásokhoz képest).
Hátránya: Bizonytalan jövőkép, drága indítójármű.
Orbital Prometheus:
![]()
A Prometheus makettje
Kis méretű űrsikló, amelyet a Northrop építene az Orbital számára. 4 fős legénységet képes alacsony Föld körüli pályára juttatni egy Atlas V. rakéta orráról indítva. A CCDev 2. fordulójában indul NASA pénzekért.
Előnye: Szárazföldi landolás (a legtöbb konkurens tengerre száll le), alacsony g terhelés visszatéréskor (1,5g vs. ~6g az űrkapszula-féle megoldásokhoz képest).
Hátránya: Bizonytalan jövőkép, jelenleg nagyon kezdeti stádiumban van. -
#971
Sok nem-rakétás űrbejutáshoz szükséges létesítmény még mindig rakétákra kell támaszkodjon az építés fázisában. Márpedig ez a fő akadálya a megépítésnek, és emiatt tartom én valószínűnek, hogy amire elérhetővé válik az űrlift technológiája, már nem is lesz szükség rá, mert jobb/olcsóbb alternatíva lesz elérhető addigra.
A mikrohullámú energiaközlést a Föld körül keringő napelemek-erőművekről én mindig szkeptikusan ítéltem meg. Nagy energia-veszteség, roppant veszélyforrás és nem utolsó sorban "vágja" a LEO pályán keringő űrjárművek útját. -
#970
nekem ebből a stílusból a Dyson-gyűrű (vagy -gömb) tetszik, onnan pedig csak "haza" kell sugározni a lecsapolt energiát :) - már a Sim City 2000-ben is volt mikrohullámú erőmű, amelyik az űrben elhelyezett napelemes szerkezetekről lesugárzott energiát hasznosította... amíg el nem rontották a célzást, és fel nem égették a sugárral a fél várost :D -
#969
van egy csomó alternatíva a kijuttatásra nem-rakétás űrbejuttatás témában, van köztük néhány egészen zseniális ötlet - a megvalósíthatóság... hát, jó kérdés.
a befektetett energiával kapcsolatban pedig - attól, hogy 1000 tudós helyett 2000 dolgozik egy problémán, attól nem lesz feleakkora a fejlesztési idő, sőt. Még az is előfordulhat, hogy a további tudósok "hozzáadása" növeli az időt, hiszen a kommunikáció meg a szervezés túl sok időt vesz el. (nulla vagy negatív a határhaszna a tudósnak) -
#968
Az egyik Anime-ba (Gundam Zero) éppen hogy napenergia-termeléshez építettek hatalmas űrlifteket, amelyek szinkron pályán (körben!) kiépített napelem-kollektorhoz csatlakoztak. Tehát az űrlift valójában nem is az űrhajózáshoz, hanem az energiatermeléshez kellettek.
Ez is egy érdekes elgondolás... -
Pares #967 Hamarabb kifejlesztenek egy olcsóbb és hatékonyabb meghajtást, mint ezt az elképesztően gigantikus űrliftet megépítik. Mellesleg valószínűleg sokkal olcsóbban jönne ki, ha az űrliftbe fektetett energiát mondjuk a fúziós erőművek fejlesztésébe fektetnék. -
#966
Hát, mindenesetre nem egyszerű móka. Az Éden szökőkútjaiban Clarke úgy számol, hogy az építés felemészti az egész világ GDP-jét öt évig. (hozzáteszem, persze az egy scifi regény). Én nem vagyok biztos benne hogy kijönne annyiból. Bár nem számoltam utána. :) -
#965
az angol wikin az ellensúlynál már nem teszi "kötelezővé" a +36k kilométert, nagyobb tömeggel kisebb távolság is elég (bár akkor azt nagyon ki kell számolni, hogy mennyivel meg mikor vontatják ki-be) - bár ott is legdivatosabbként a kábel kilógatását jelöli meg :) végülis ha 40 ezer kilométert legyártanak belőle, a duplája már mit sem számít :D -
#964
Az egész nem is tűnik olyan vészesnek, amíg bele nem gondolsz, mit jelent a következő:
Az állomás 36000km magasan van, az egész torony 72000km magas (vagy hosszú)
![]()
(összehasonlításul a Hubble űrtávcső és a Nemzetközi űrállomás pályájának magassága) -
#963
Mert a hivatali élet Holdra költöztetése komoly fejlesztéseket igényelne. Csak pár részlet a NASA által felkért független tanácsadó cég titkos jelentéséből (mert ott is csinálnak olyat mint itt a BKV, meg a többi állami vállalat):
- kávéautomaták még nem üzembiztosak az alacsonyabb gravitációs környezetben
- ráadásul a legdinamikusabban fejlődő kávéautomata szolgáltatónak is legalább 150 év kellene mire meg tudna vásárolni egy kivénhedt Luna S1050-es Transportert.
Aztán voltak még mindenféle aggályok a célt tévesztett tűzőkapcsok nyomon követésével és semlegesítésével kapcsolatban, valamint a papírnehezékek lecserélése miatti horribilis kiadások miatt, és persze kitértek a céges bulik baleseteinek 1/6 gravitáción történő hatásaira is.
A jelentés végén megemlítik, hogy a magyar űrkutatás nagyobb valószínűséggel telepít a Holdon bányászati komplexumot mint a NASA.
:D -
#962
Az űrlift ötlete nem is olyan új amúgy, regényektől kezdve sok helyen elzümmögtek már a dolgon. -
#961
miért nem építenek olyan rakétát ami kiér az űrbe, és akkor már nem is kell kilőni...(utalás arra, hogy miért nem költözik fel az egész űrprogram a Holdra 
)
-
#960
Egy újabb rakétaterv az USA-ból...
Valamivel le kell foglalni a sok tétlen rakéta mérnököt meg a grafikusokat :D -
Pares #959 Dr. Seth Shostak-ot még nem informálták a felettesei...
-
Freeda Krueger #958 Melyik a jó hír :) -
#957
Megint jönnek a Zufók 
de aztán mégse -
Freeda Krueger #956 holdfák
érdekesség -
#955
Bemutatták a félkész Dreamchaser-t.
Úgy tűnik a 2010-es évek a civil űrhajózás előretöréséről fog szólni. Ha pár éve megkérdez valaki, heveny kétségeim lettek volna a felől, hogy meg tudna valósítani egy emberes űrrepülésre alkalmas járművet a SpaceX vagy a SpaceDev, erre tessék... 2014-2015 körül már 3-4 civil vállalat fog rendelkezni űrhajóval... -
#954
Az LRO által az Apollo-14 leszállóhelyről készített kép.
Ezt eredetileg az űrbéli haviselés topicba akartam, érdekességnek:
2011 CQ1 kép 178'000 km távolságból, mintegy 200'000km-es távolságból észlelték, egy 68cm-es Schmidt távcsővel + CCD kamerával. A 2011 CQ1 aszteroida mérete ~2 méter, amúgy mintegy 11 ezer km-el haladt el a Föld mellett. -
#953
vagy keringenek.. :)) -
#952
Galileo és Kpoernikusz forog a sírjában... -
gulyasandras #951 Ezt feltétlenül el kell mesélnem!
Rokonlátogatás. Azzal fogadott a házaspár férfi tagja, hogy képzeljem el, találtak a Naprendszerünkben 50 lakható bolygót. Rákérdeztem, hogy tényleg jól hallottam-e, mondja, hogy igen, de a felesége közbevágott, hogy az nem lehet, hiszen a Naprendszerünk csak a Holdból és a Földből áll.
2011. február 3.
-
#950
Ha jól rémlik anno az Energia akkori főmuftija azt emlegette, hogy viszonylag kevés új dolgot kell kifejleszteni, a Szojuz űrhajót kell némileg módosítani, illetve egy Block-DM-et kell felkészíteni az útra. A Szojuz űrhajót egy Szojuz hordozórakéta viszi fel, a Block-DM-et pedig egy Proton hordozórakéta. Akkor (2006-ban) még két űrturista és egy profi űrhajós lett volna a személyzet. A jegy a két turistának 100 millió lett volna fejenként.
Most 150 milliós árról beszélnek az űr-megkerülésről. Egy Proton kereskedelmi ára ~80 millió dollár, a Szojuz-é hordozórakétásról ~60-80 millió, a Block DM ára 10 millió alatt lehet. Az egész tehát ~170-200 millióba kerül, durva becslésem szerint. Persze a program összeállítása, kifejlesztése is pénzbe kerül, de azt feltételezem, hogy már az első úton minimum nullszaldósra hozzák ki, tehát a ~300 milliós bevétel alapján 100-130 millió lehet a fejlesztések és az egyébb járulékos költségek mértéke.
A második kör a Hold körüli pályára állás. Ehhez 2006-ban 2db Block-DM és egy Fregatt modul kellett volna, egy Szojuz és két proton Hordozórakétával. Ez annyit tesz, hogy alsó hangon is legalább 160-200 millióval kerül többe. Ez ugye 460-500 milliót takar.
A leszálláshoz kell egy Holdkomp (legyen a kifejlesztés 200-250 millió), a Holdhoz való eljuttatásához pedig két Block-DM. Ez összesen három plusz Proton indítás. Vagyis immár összesen 5 proton és 1 szojuz hordozórakétát kell indítani (ugye mennyivel egyszerűbb egy nagy teljesítményű rakétát használni? :D). Emiatt ennek a megoldásnak a költsége összesen mintegy 750-900 millió dollár, plusz a járulékos fejlesztési költségek.
2007-ben az Energia egy felülvizsgált tervet mutatott be, itt a Szojuz űrhajót továbbra is Szojuz-hordozórakétával (de már a jelentősen fejlesztett Szojuz-3-al) juttatják fel, viszont az (még jelenleg is csak fejlesztés alatt álló) Angara hordozórakétával feljuttatnának egy KVRB "tolóhajót", amely egymaga elég erős lenne, hogy a Szojuz-t Hold körüli keringési pályára, majd onnan visszahozza. Egy másik Angara kell a Holdkomp, egy harmadik a Holdkomp KVRB tolóhajókának, tehát három Angara és egy Szojuz indítás lenne. Ennek a költségeit nehéz megbecsülni az Angara-5 árának ismeretlensége miatt, de ha hozzávetőlegesen akarunk egy árat mondani, akkor 500-600 millióból kihozhatónak tűnik, plusz fejlesztési költség.
[center]![]()
Szojuz + egy "lakó" modul + egy Block-DM modul, útban a Hold felé... -
Freeda Krueger #949 Ez a holdraszállós rész valóban érdekes lehetne.Mennyivel kerülhetne többe?
