9993
-
#908
Még pár napig lehet adakozni a Pulispace-nek
Pulit a holdra
Sajnos nemtudom hogy állnak, a honlap szerint már nem kell sok. Remélem összejön! -
Pares #907 
-
#906
Szép lett ez a gép nagyon! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#905
Az ARCA bemutatta az E-111 makettjét, ezzel tervezik a Google Lunar X-Prize versenyre való nevezésükben szereplő rakétát indítani, tehát ez lesz az első fokozat végül is, amely egy kétfokozatú rakétát indíthat 30km-es magasságban, Mach 2.6-al. A repülőgép egy YF-23-asra hajaz, amelynek az orra a Scaled Composites Space Ship One / Two illetve White Knight One / Two orrát másolja. A meghajtásról folyékony hajtóanyagú rakéta gondoskodik, de mintha beömlőnyílásokat is lehetne látni rajta...
Érdekes, hogy eddig hélium ballonos indításban gondolkoztak, most meg áttértek repülőgép-indításra :)[center]
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#904
-
#903
Koszi! :) -
#902
Javítottam. ;)
Gyönyörű felvétel!
-
#901
Sajat keszitesu video a tegnap elotti teljes holdfogyatkozasrol. Korulbelul 15 orai munka eredmenye...
Link, ha fenti beagyazas nem menne. -
#900
Eredetileg simán Voyager-t akartam, de az foglalt volt, az 5ös meg onnan jött, hogy az a szerencseszámom :DD -
#899
A 3 és 4 mere kószál? :) -
#898
:D amúgy tényleg innen van a nick. -
#897
Voyager-1 Voyager-5-nek. Vagyok! Messzi, de vagyok. :) -
#896
további jó utat neki! -
#895
A Naprendszer határáról üzent haza a Voyager-1 -
#894
a végső maximum pedig az Univerzumunk teljes életkora (nagyjából), hiszen azóta van egyáltalán bármilyen sugárzás, ami mostanra pont elérhet idáig. -
#893
Ez így nagyon laikus kérdés.
Első sorban attól függ, hogy amit látni akarsz, az milyen fényességű (mennyi fényt ver vissza), vagy milyen erősen sugároz bizonyos hullámhosszokon (pl. meleg -> infravörös spektrum, rádióadás -> adott rádiófrekvencia).
Ma már Földnél alig nagyobb exobolygókat (más, innen sok fényévre lévő naprendszerekben keringő bolygókat) is figyeltek meg.
Ha csillagokról van szó, akkor sok millió fényévre lévőket is láthatunk, amelyek lehet, hogy mostanra már nem is léteznek, de a fényük csak most ért el hozzánk.
Ha a naprendszeren belül akarsz mondjuk egy űrhajót meglátni, akkor függően attól, hogy az űrhajó mennyi energiát sugároz, akkor akár a Plútó pályáján túl (működő hajtóművel) vagy az óriásbolygók övezetében (Jupiter / Szaturnusz / Neptunusz / Uránusz) vehető észre (passzívan kering vagy halad). Fordítva: a Föld körül keringő ISS űrállomást a mai technikával már a Szaturnusz pályájáról is észre tudnánk venni infravörös tartományban. Ez pedig csak az optikai megfigyelés, ha a rádióadást nézzük, akkor akár egy másik naprendszerből is megtehetjük ugyanezt...
A technika azonban fejlődik, és egyre érzékenyebb, illetve nagyobb távcsövek épülnek, így ezek a távolságok tovább nőnek. Tehát a "látótávolság" fogalma egyfelől a technikai adottságoktól (megfigyelő szempontjából) illetve a megfigyelt objektum adottságaitól függ. -
#892
http://www.youtube.com/watch?v=17jymDn0W6U -
#891
mennyi az a távolsága amennyire max el lehet látni az űrben? -
#890
Technikailag te is ellátsz fényévekre, csak a szemed felbontása és tekinteted egy helyen tartása nem ad elég infót hogy infót nyerjél ki. Az agyad is csak real time infót dolgoz fel. A Hubble nem. Te nem tudsz hosszan exponálni. :) (Ez így korret?) -
#889
Egy kis howto a cydonia.blog-ról:
Először
Másodszor -
#888
Azért "lát el" fényévekre, mert onnan is elért már ide a fény (persze jelenleg az akkori állapotot mutatja, amilyen akkor volt, amikor elindult, a 10 milló fényévre levő objektumok 10 millió évvel ezelőtti állapotát mutatja).
Lehet érzékelni az onnan ideérő sugárzást (fény, stb.), de abból nem sok van már (elakad ebben-abban útközben, erejét veszti, stb.), ezért ezeket a kicsi jeleket kell észlelni.
Pont ezért kell ilyen nagyra csinálni, hogy az egy helyről jövő sugárzásból minél többet be tudjon gyűjteni - a szemed pupillája is kitágul sötétben, hogy több fényt befogjon ugyanonnan - ugyanez igaz a távcsövekre is, ilyen egészen halvány dolgok meglátásához nagyon nagyra kell csinálni (és nagyon sokáig rezzenéstelenül nézni egy pontra, mintha sötétben fényképeznél vaku nélkül).
Emellett elsősorban azért láthat el "olyan messze", mert nincs a Föld légkörében (ahol rengeteg minden van, ami még inkább elnyeli a jeleket).
Sokan vannak amúgy, nem csak a Hubble. -
#887
Árfutottam a amgyar Hubble távcsöves oldalt de nem találtam választ a kérdésemre,remélem ne baj ha megkérdezem..
hogy lát el az a távcső olyan kurva messzire?:O
fényévekre?
Mi van abban,h olyan messzire ellát?Nem tom felfogni..Egy sima távcsővel miért nem lehet?Miértnem olyanra csinálják azokat,mint a hubble,csak kicsiben?Akkor mindenki jómeszire ellátna,v legalábbis messzebb,mint a mostaniak nagyrészével(Nemtom milyenek vannak mostanában) -
#886
Néznivaló estére :) -
Pares #885 Ja, vagy úgy! Köszi az infót. -
#884
Pont, hogy a NASA pénzeli, a COTS (Commercial Orbital Transportation Services) keretében. A SpaceX 12 ISS supply mission-ra kapott megbízást, a Demo 1 repülés, ami most volt, is ebből készült. -
Pares #883 Ez nagyon szép, meg minden, én is örülök, de egy valamit nem értek, meg nem is néztem utána: Ezt ki pénzeli? Lesz rá pénzük továbbra is? Mert ez nem NASA, hogy pénz az mindig van valamennyi. Ezeket gondolom valami milliárdos pénzeli, meg ilyen reklámokból meg ilyenekből kapják a lóvét. Bár lehet, hogy rosszul tudom... -
#882
Hm, most nézem, hogy 2011-ben már 5 napos keringési test (Demo 2), meg ISS kapcsolódás (Demo 3) is tervben van. Bakker, 2012-re meglesz a teherszállító, 2014-re az emberes repülés, ha így haladnak. -
#881
Lehet, ezzel demonstrálták a hővédő pajzs működőképességét. Nem lett belőle rántott sajt, tehát minden oké : ) -
#880
Meg kell hagyni, van humorérzékük. :) -
#879
Az első Dragon repülés titkos rakománya -
#878
Sikerült a Dragon teszt!
Felszállt, pályára állt, keringett kettőt, és visszatért az óceánba.
Gratula! -
#877
COTS infók a SpaceX-től.
![]()
Holnap jön az első indítás. A végére tényleg összehozzák a Dragon-t 2014-re. -
#876
Igenigen, én is így olvastam, mindenesetre nagyon érdekes. Engem is meglepett ez a jelentős felfedezés. -
#875
Köszi, tényleg jó cikk.
Arra próbáltam csak célozni, hogy azt talán nagy valószínűséggel kizárható, hogy az arzénos élet párhuzamosan létezett volna a kezdetek óta az eddig ismert mellett. Vagyis a "sokkal-sokkal régebbi"-re illetve "valami maradéká"-ra kicsi az esély e "szuper alkalmazkodóképességgel" bíró baci ismerete alapján. -
#874
Jól értelmezed, a GFAJ-1 kódnevű baktérium alaphelyzetben a foszfort preferálja, csak képes arra, hogy foszfor helyett arzént építsen be a DNS-ébe.
A Mono-tóban élő baktérium is normál helyzetben foszfort használ a DNS-ében, de a tó arzén tartalma igen magas (pár más mellett, például jóval magasabb a sótartalma is), például halak nem is élnek meg benne. Az, hogy a baktérium képes az arzén beépítésére talán annak a következménye, hogy arzéngazdag környezetben fejlődött.
Itt kifejtik részletesebben, elég jól érthetően az egészet. -
#873
Eddig az is istenkáromlásnak tűnt, hogy a foszfort lehet arzénra cserélni. Most ez nyert bizonyítást. Azt még nem tudja senki megmondani, hogy lehetséges-e ennél is sokkal mélyebb változtatás a DNS láncban. De nem elképzelhetetlen, hiszen a szén és szilícium is egymás alatt helyezkedik el a periódusos rendszerben... -
#872
Lehet én értelmeztem rosszul, de arra még nincs bizonyíték, hogy a természetes élőhelyén is tudja ezt, csupán mesterséges körülmények között cserélődött ki a foszfor arzénra.
-
#871
Vajon mennyi idős ez a képződmény? Mikor válhatott el az evolúcióban a hagyományos DNS-esl bíró fajoktól? Egyáltalán elvált vagy sokkal-sokkal régebbi? A tó milyen régi képződmény?
Ez valaminek a maradéke vagy éppen valami új a sok régi között? -
polarka #870 Men in black -
polarka #869 Amikor az arézn életet ad
