9996
-
Pares #1111 Az ilyen értelmetlen dolgot vitték előre a világot... -
#1110
Ez volt már? -
#1109
Igen, #935-ben írtam a George Mallory-féle "Mert ott van" lendületről.
Szerintem jól fejezi ki magát, nekem tetszik ez a (valamilyen szinten természetesen demagóg) provokáló fogalmazás. Az eredeti sokkal jobb, az én fordításom elég ügyetlenre sikerült, elnézést érte.
"The universe is probably littered with the one-planet graves of cultures which made the sensible economic decision that there's no good reason to go into space - each discovered, studied, and remembered by the ones who made the irrational decision."
Az irracionális döntés ('csakazértis') óriási hajtóerő tud lenni. A racionális döntések nem szolgálják olyan mértékben az előrehaladást, az ugrásszerű fejlődések lehetősége jóval kevésbé van bennük. -
#1108
Nevetni fogsz, sok értelme akkor sem volt, de örülök, hogy megtettük. Őszintén, mi értelme volt pl. megmászni a Mount Everestet vagy a Anktartiszon az Erebust? Oké, kimagasló emberi teljesítmény, de mire voltak jók? Ennek ellenére ezeknek is örülök.
Valamilyen szinten vitték előre a technikát.
A képaláírás akkor az, amit sejtettem, csak iszoyatosan hülyén fejezi ki magát, legalábbis szerintem. -
#1107
Vízszintes: évek
Függőleges: az élő, más égitesten járt személyek száma
A kis belső szöveg pedig az átlagos megélt életkor eloszlási függvénye alapján az ilyen személyek "kihalási ideje" kivetítve a jövőre (5% - átlag - 95% arányban: tehát 2022 környékére 5%, hogy meghal már mindegyikük, 2035-re pedig 95%).
A felső vonal pedig: ha úgy folytatódik a jelenlegi világ, ahogy most, akkor az "van másik égitesten járt ember" korszak 65 évig tartott (fog tartani).
A másik megjegyzés pedig igen, vörös posztó, ez egy ilyen képregény, hogy ilyeneket szokott írni. Egyébként ha már említed: Vajon 1970-ben volt olyan technikai szint, hogy volt értelme embert küldeni más égitestre? Lesz valaha az olyan technikai szint az emberiség életében? Vagy lesz újra olyan politikai környezet, hogy ha nem is éri meg mégis fognak, mondjuk versenyből vagy kényszerből? Mind mind olyan kérdés, amiről itt már beszélgettünk (olvass vissza néhány oldalt), és érdekesnek tartottam betenni. A mondatot egyébként (ha megnézted a linket) a képre ráállva az egérrel a kép szerzője írta hozzá, ezért fordítottam le, és tettem hozzá, mert így látom teljesnek a gondolatot, így képzelte el a grafikon készítője. Vitázni lehet vele - hajrá, erről is szól a topic. -
#1106
A feliratait nem értem a rajznak.
A másik megjegyzés meg vörös posztó. Van egy technikai szint, ahol nincs értelme embert küldeni. Az idézet hülye, mert ha létezik olyan intelligens faj, ami mondjuk 1000 évig él és bírja az alacsony gavitációt, annak nem pálya a csillagközi űrutazás.
Feltételek nélkül bullshit kijelentés, legalábbis az én szememben. -
#1105
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2030 környékére nem lesz olyan élő ember, aki másik égitesten járt volna, 1972 december 18-án hagyta el a Holdat Eugene -Cernan és Harrison Schmitt, az Apollo 17 program részeként - lassan 40 éve. Velük együtt 12 ember járt másik égitesten, belőlük már 10-nél kevesebb van életben, nagyobb részük bőven 70 év felett.
Az alsó mondat magáért beszél, ha elgondolkodsz rajta. -
#1104
Esküszöm, hogy nem értem ezt a posztot. -
#1103
![]()
Azon élő emberek száma, akik egy másik világon jártak.
"Az univerzum tele van szemetelve olyan egybolygós kultúrák sírjával, ahol az értelmes gazdasági döntést hozták, miszerint nincs értelme az űrbe menni. Ezeket sorban felfedezik, feltárják és kutatják azok, akik az irracionális döntést hozták."
(forrás) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1102
Attól függ, milyen hordozórakétát használsz. A nyugati "legacy" hordozórakétát (Delta, Atlas, Ariane, stb.) olyan 10-18 ezer dollár per kg. A SpaceX a Falcon 9-el cirka 5700-6000 dollár per kg. Az orosz és kínai hordozórakéták (Hosszú Menetelés 2F, Szojuz, Proton) olyan 4000-6000 dollár per kg.
Ahhoz, hogy a bolygóközi űrutazás reális legyen olyan 1000-2000 $/kg körülre kéne leverni az árakat. Ám önmagában ez így fals, hiszen hiába lesz ennyi az ár, a bolygóközi misszió még mindig elég drága lenne, hiszen az bolygóközi űrhajót, a Mars-bázist, stb. ki kell fejleszteni, megépíteni, stb.
Hiába lesz "mindössze" 20-40 millió dollár a 100 tonnás, minimál Mars-űrhajó és a hasonló tömegű előre küldött Mars-bázis feljuttatása azok kifejlesztése és megépítése még mindig több milliárd dollárra becsülhető... -
#1101
forrás
(a számok USD/kg)
Proton rakétával 4300, Pegasussal 40000, a Space Shuttle kb. 20000 (10000 USD/font). Geoszinkron pályára 20000 Zenit rakétával (viszont egy körben a LEO-ra szállított mennyiség felét-harmadást tudja csak vinni).
Az új generációval (amiket lent Cifu bemutatott) ezeket az árakat legalább le akarják felezni, és 30 éven belül egy nagyságrenddel lecsökkenteni.
-
#1100
Az, hogy a LEO pályára mennyi, az csak közvetetten befolyásolná a bolygóközi utazán árát. Ha olcsóbb lenne, akkor nagyobb hajót szerelnének fent össze, ergo több indítással ugyanott van a hajó, csak ugyanannyi zsetonból a képesség lesz több. Elvben.
Valaki biztos számolgathatott már ilyet, de hogy publikálta is -e...?
Egyébként más bólygókra = max. Mars. Már az is az emberi szervezet tűrőképességének a határán van jelen ismereteink szerint. Lehet akármilyen olcsó, ha az ember a leggengébb láncesz és lassú vagy... -
EnxTheOne #1099 Most hány $ 1 kg űrbe juttatása?
És mennyire kéne "levinni" az árat, hogy megérje más bolygokra menni? -
#1098
-
#1097
Megvan a vegleges helye a 4 siklonak.
Egyebkent megertem, hogy Houston zsortolodik. En sem ertem mi keresnivaloja van a siklonak New York-ban, amikor a Johnson Space Center meg nem kap egyet sem... -
#1096
Ha jól rémlik nem mindegyik, és az(oka)t is szétszerelve fogják a múzeumba szállítani. -
#1095
Miért szerelik ennyire szét? Gondolom múzeumba mennek a gépek. -
#1094
Várom azt a korszakot, mikor már nem grammra fogják nézegetni, hogy mennyibe kerül az anyag űrbejuttatása. Az lesz a komoly előrelépés. -
#1093
Személy szerint szívesebben tekintek pozitívan előre. Egy korszak vége, amelyre szép emlékként lehet tekinteni. De sokat profitált belőle az emberiség, és itt az ideje, hogy átvegye a helyét valami jobb...
(Igen, és most repülnek felém a kígyók, békák, hogy merem az STS-hez képest előrelépésnek tekinteni a Dragon-t vagy a Dreamchasert mondjuk...) -
#1092
"Egyfelől annyira azért nem szomorú."
Azert akkor is egy korszak vege. :( -
#1091
Egyfelől annyira azért nem szomorú. Tényszerű, hogy az STS rendszer üzemeltetése iszonyatosan drága volt.
Helyette lesz az Orion űrhajó (Lockheed által építve, NASA felügyelettel), illetve a Dragon űrhajó (Space-X által építve, a NASA nem szól bele az építésbe). -
Pares #1090 Szomorú... Kíváncsi vagyok, hogy milyen hasonló képességű utódot találnak neki... és mikor... -
#1089
Szétszerelés -
Pares #1088 Hát engem érdekelt a téma, de ez kimaradt az életemből... XD. Mondjuk olyan sok új vagy érdekes dolog nem nagyon van benne... -
#1087
Nem kamu, hanem egy jelentés, amit egy ügynök írt. Az, hogy hülyeséget írt, vagy valóságot, félrevezették-e vagy mi történt, az a jelentés létezését nem befolyásolja. Létezik, nem volt titkosítva soha (ha olyan érzékeny lett volna az FBI számára, akkor valószínűleg titkosítják is), 77 óta nyilvános a szövege, és mostanában beszkennelték, felkerült a Vaultra* ezernyi másik dokumentummal együtt. Ennyi történt, és most ezen pörög néhány netes hírforrás, ahol lusták voltak egy kicsit utánaolvasni. Ez nem újdonság, elég csak az index-féle rettenetet elolvasni, amit köré kerítettek - félinformációk, egy hangzatos cím, és mellébeszélés.
* az online tárhelyre ahogy írják folyamatosan töltik fel a nyilvános dokumentumokat, amiket szkennelgetnek. Több tucat év valószínűleg milliónyi dokumentumából most épp ez (és egy adag másik) került sorra, aki meg néha rutinból lefuttat egy szöveges keresést mondjuk "saucer" vagy hasonló szavakra a Vaulton, most rábukkant és örült neki. Akit meg érdekelt a téma, az évtizedek óta ismerte a tartalmát. -
Pares #1086 De miért került föl egyáltalán FBI tárhelyre, ha kamu? -
#1085
1977 óta ismert szöveg, csak most került fel az FBI online tárhelyére.
"Despite the recent flurry of discussion about this document (due to its recent inclusion on the FBI Vault repository) the fact is that this document was released in 1977 under FOIA. The organization CUFON (Computer UFO Network) was the first to publicly circulate the document in an online posting over their rudimentary network in 1986." -
#1084
Vélemények erről ? -
Pares #1083 Milkiomedakalipszis. :D Nem semmi szimuláció... -
#1082
Milkomedia :)
-
Pares #1081 Ehhez nincs mit hozzátennem. Köszönöm a felvilágosítást, Cifu Mester! :) -
#1080
De a komplett űrhajókat a NASA rakta össze.
Nem. A NASA is részt vett a fejlesztésekben, de az építést minden esetben alvállakozók végezték el. 1995 óta az űrsiklókat a United Space Alliance üzemeltette, és bár NASA épületekben, NASA központokban, de attól még civil cég csinálta ezeket a munkákat, NASA felügyelettel.
A SpaceX meg pont ezt vette át, mármint hogy nem csak rakétát, hanem komplett űrhajókat csinálnak a NASA-nak.
Nem, a NASA a korábbiakban azt csinálta, hogy tendereztetett, hogy neki erre és erre van szüksége, a gyártók meg letették az asztalra, hogy akkor ők ezt és ezt ajánlják. Aztán a NASA döntött, és utána a kiválasztott gyártókkal együttműködve hajtották végre az esetleges változtatásokat.
A COTS esetében egy kicsit másképpen néz ki a dolog. Itt a NASA csak megmondja, hogy ő ezt és ezt akarja, a civil cég meg viszonylagos függetlenségben dolgozik azon, hogy ennek megfeleljen. Sokkal kisebb a NASA felügyelete.
Meg azért egy SpaceX és egy Grumman/Boeing közt van különbség. Előbbi űrhajókban specializálódik, meg az egész mögött a PayPalos Elon Musk áll, míg az utóbbi kettő egy kicsit nagyobb halacska.
Ettől még ugyanazt csinálják. Ilyen "kisebb" cégek közé tartozik például az Orbital. Innentől kezdve meg már csak üzlet. Mivel a SpaceX sokkal olcsóbban tudja a szolgáltatásait ajánlani, mint a konkurens Boeing és Lockheed, illetve az Orbital, ezért helyzeti előnybe került. Hiába sokkal nagyobb és tapasztaltabb cég a Lockheed vagy a Boeing, mégis a SpaceX seperte be a megrendelések meghatározó mennyiségét.
Bár az is lehet, hogy a SpaceX lesz a jövő Weyland-Yutanija...
Tegyük hozzá: megérdemelten... -
Pares #1079 Bár az is lehet, hogy a SpaceX lesz a jövő Weyland-Yutanija... 
-
Pares #1078 Meg azért egy SpaceX és egy Grumman/Boeing közt van különbség. Előbbi űrhajókban specializálódik, meg az egész mögött a PayPalos Elon Musk áll, míg az utóbbi kettő egy kicsit nagyobb halacska. -
Pares #1077 Tudtommal a mai napig ezek is gyártják nekik a rakétákat. De a komplett űrhajókat a NASA rakta össze. A SpaceX meg pont ezt vette át, mármint hogy nem csak rakétát, hanem komplett űrhajókat csinálnak a NASA-nak. Bár lehet hogy rosszul tudom, ebben nem vagyok annyira tájékozott. -
#1076
Ismételten felhívom a figyelmedet, hogy már az Apollo érában is magánvállaltok szállítottak, csak akkor egészen más korszak volt más keretttel és háttérrel. Az Apollo-13 kapcsán asszem a Grumman küldött "vonatási" számlát 400 ezer mérföldről. Ennyi ideig volt összekapcsolva a holdkomp és a szervízmodul, és működött mentőcsónakként a holdkomp.
Tudotmmal a NASA soha nem fejlesztett semmiféle rakétát. Vagy már a hadsereg számára kifejlesztett rakétákat alaktították át vagy más szállította nekik.
A NASA mérnökei esetleg valahogy benne lehettek talán a tervezésben, de gyártásban és full tervezésben tudtommal nem. Boeing, Nort American Aviation, Grumman, a Douglas company és talán még asszem a Rockweel voltak a fő beszállítók a holdporgramban.
-
Pares #1075 A magánvállalatoknak nincs akkora tapasztalata, mellesleg pedig kevesebb pénzből tudnak működni, mint amennyit a NASA kaphatNA. Viszont nem kap, ezért jelenleg jobban megéri a magánvállalatokat dolgoztatni. Különben igazad van, mert ha tényleg kialakul egy komolyabb verseny több ilyen cég között, akkor akár még nagyon jól is elsülhet a dolog. -
#1074
Szerintem epp a "vadkapitalizmus" az ami az utobbi idok egyik legnagyobb lokeset adta az urkutatasnak. Manapsag tucatnyi maganceg versenyenyez egymassal olyan gyorsasaggal fejlodve, ami az allami szferaban gyakorlatilag elkepzelhetetlen lenne. A legjobb pelda erre, hogy ma mar a NASA is privat cegeket foglalkoztat (ld. SpaceX), mert tudjak, hogy innovacioban sokkal eloremutatobbak a lomha es koltseges allami intezeteknel. Hol ebben a problema...? -
Pares #1073 Sajnos igen. Sajnos a maihoz képest utópisztikus társadalom kell az űrkutatás sci-fikben látható szintjére emeléséhez. -
#1072
Nagyjából egyetértünk, és innentől társadalomutópia és nem űrkutatás.
