9993
  • Teppik Amon
    #828
    7 tonnás lehalgató műhold?
    De most komolyan. 7 tonna? Egy lehalgató műholdnak? Amit el bírok képzelni hogy rengeteg üzemanyagot visz hogy sokáig üzemben maradhasson/pályát módosíthasson.
    Vagy valami egész más is van rajta. Menjek a NWO topikba? :D
  • Pares
    #827
    Mit nem adnék ezért az élményért!
  • Molnibalage
    #826
    +1
  • [NST]Cifu
    #825
    Hejj, de irigylem azt a kilátást, abból a pozicíóból...
  • Molnibalage
    #824
    Nagyon üt a kép szerintem is.
  • [NST]Cifu
    #823
    Egy fenét nem. Éppen ezért nem is álltam neki elemezni a realitását az itteni elképzeléseknek. Igaz például a moduláris város esetén a modulok elég komolynak néznek ki, de a hatalmas ablakok meg ilyesmik nem játszanak ilyen esetben...
  • Pares
    #822
    Meg azért az is kérdéses, hogy mennyire lenne biztonságban az egész épület. Gondolom a Holdon naponta vannak kisebb-nagyobb meteorit becsapódások. Na most azt nem olvastam sehol, hogy milyen magas lenne ez az épület, de a képek alapján szép magasan kitüremkedne a Hold felszínből. Nem okozhatnának gondot a röpködő űrkőzetek?
  • [NST]Cifu
    #821
    Az a baj, hogy sose a Hold / Mars / (tetszés szerinti égitest) területén felhúzott épületek tervezésével voltak a gondok, hanem annak a járműnek a megtervezésével, amely odaviszi a nyersanyagokat, vagy annak a gyáregységnek a tervei, amely legyártja helyben a részegységeket. :D

    Amúgy legjobban a győztes elképzelés 'mi nem működne' részében olvasható tetszett:

    "Nem világos, hogy a mikrohullámú sugár közepébe elhelyezett lakómodul jó ötlet-e". (ie.: a lakómodul most vagy beépített mikrohullámú sűtő, vagy olyan sugárvédelme van, hogy csak na :D).
  • Pares
    #820
    Arra az olimpiai stadionra nagyon kíváncsi lennék! Egy kráterben a Holdon, a földi gravitáció 1/6-oda mellett, elképesztő kilátással!

  • Freeda Krueger
    #819
    Hold tervek
    Érdekes cikk.
  • Pares
    #818
    Ja, a Caps Lock napról lemaradtam. Ha ettől eltekintünk, akkor viszont tényleg ott a többi bődületes hiba...
  • [NST]Cifu
    #817
    Caps Lock nap volt, egy adag hírt úgy szerkesztettek meg, mintha beragadt Caps Lock gombbal gépelték volna le.

    Ettől függetlenül tényleg nem ez a gond a cikkel. :D
  • Pares
    #816
    Ez valami vicc? A Caps Lock-ot hogy nem vették észre?
  • DrRadon
    #815
    A mounika só is népszerű. Volt. Meg a Blikket is sokan veszik, nem? Emlékszem anno a címoldalon öles betükkel: "hatalmas meteor súrolta a Föld légkörét". Izgatottan lapoztam bele és leghátul találtam meg a nyúlfarknyi cikket: 400.000 km-re zúgott el tőlünk, vagyis messzebb mind a közepes Föld-Hold távolság. Szóval szerintük a Holdon is van levegő :D

    Szerintem az index vegye fel cifut, vagy kamovot az ilyen cikkekhez : )
  • polarka
    #814
    Van vmi jó is az indexben? Mert én soha nem olvastam rendszeresen és mindig csak a hülyeségeikről és igénytelen cikkeikről értesültem. Mégis, ha jól tudom a legnépszerűbb hírportál itthon. :o
  • DrRadon
    #813
    OMG

    Aszongya:

    "mIUTÁN A SZONDÁK A FELSZÍNBE CSAPÓDTAK, A TÍZ MÉRFÖLDRE FELSZÁLLÓ, 155 KILOGRAMMNYI TÖRMELÉKET ÖSSZEGYŰJTÖTTE A nasa."

    "HOGY KÉT HOLDJÁRÓ IS BECSAPÓDOTT A HOLD EGYIK KRÁTERÉBE"

    És itt most nem a Caps Lockos írásmóddal van a gond. Kéne már oda egy olyan cikkíró, aki képben van a dolgokkal...
  • forrai
    #812
    Azt gondoljuk, ezek a problémák a közelmultban -itt, és most kezdődtek? Nem, a tudományok többszáz éve magukban hordozzák annak csíráit, sőt terméseit: hiszen a piacon jó áruk van...
  • forrai
    #811
    Ez valóban szomorú hír, de megértem: az én kutatóhelyem már 20 éve megszünt, azóta itt a netten kutatgatok. Dehát az lehetne indokolt is, hiszen már ismerhettek engem!
    Azonban lehet, hogy hamarosan valóban neves, és nagytudású szakemberek is csatlakoznak mellém? Üdvözlöm őket, persze...

    De őszintén szólva az űrkutatás talán nemhogy csak felesleges, hanem káros is? Hiszen most is munka helyett szinte mindenki a gátszakadás ürképeit vizsgálgatja, amiből szinte minden kátható!
    És miért akarnánk mindent látni, és tudni? Miért akarnánk inkább a VALÓSÁGOT megismerni? Mire jó az?
  • [NST]Cifu
    #810
    Kicsit megkésve, de egy érdekes és szomorú hír az Űrvilágról:

    Siralomház (avagy a magyar űrkutatás és űripar helyzete)
  • forrai
    #809
    A Béke: a háború folytatása sunyibb eszközökkel (a lábjegyzetedre válasz)
    Hermész Trisztmegisztosz mondta: "amint fennt, úgy lent" (állitólag).
    Ez jelentheti azt, hogy:
    - amilyen okos egy atom, olyan okos egy molekula.
    - amilyen okos egy molekula, olyan okos egy sejt
    - amilyen okos egy sejt, olyan okos egy szervezet
    - amilyen okos egy szervezet, olyan okos egy élőlény
    - amelyen okos egy élőlény, olyan okos egy ember
    - amilyen okos egy ember, olyan okos az emberközösség.
    Eltekintek arról, hogy mindent definiáljak, főképpen az okosságot, hogy mit értek alatta?
    Mindenesetre egy emberhez sorolnám annak eszközeit is, mint annak "kiterjesztését", perifériáit. Hiszen a köröm, és a haj is az enyém, mégse fáj, ha levágom őket.

    Ugyanigy az Emberközösség, mint magasabb szintű tudati egység: mint "egyed" részének tekintek mindent, amivel, mint tulajdonával rendelkezik. Az eszkavátort, a bányarémet, és magát a földet is.
    Valahol a "tulajdon" definiciója is itt kezdődik. Mert ha elveszik a tulajdon, maga az egyed sérül, lesz kisebb.

    Így minden problémánk a "Tudatos Létezés" fogalomkörében vizsgálható.
    De ha igaz a gondolatsor, amit levezettem, mi a különbség mégis az atom, és az emberközösségi tudat között?
    Úgy látszik, a tudat is összetett, van mennyisége, és minősége, amelyek egymással összhangban változnak.
    Beszélhetünk egyszerű, és összetett tudatról.
    Mert a hierarchia legalján sem az atom áll! Vannak nukleonok, kvarkok, ki tudja még mi minden, amiből a tudatos világ megismerhető és megismerhetetlen részei építkeznek. Óriási fontosságúnak tekinthető az a folyamat is, amig a tudati töltések cserélődése során azok a részecskék legalább az atomi állapotig eljutottak. Amire mi már fennsőbbségesen, lenézően tekintünk. Nem is tekintjük tudatnak, pedig lehet, hogy abban, hogy inkább a lekváros kenyér, és nem a rántott marhaszelet után nyúlunk, pusztán egyetlen atomunk felelős?
    Ugyanígy az Emberközösség is- egy vagy egy csoport fejezi ki az egész akaratát (itt következhetne a definició: politika).
    De akkor mi a tudat?
    Létezik olyan megfogalmazás: "észlelés, cselekvés, döntés".
    Lehet, hogy ezek a kritériumok valóban elegendők a tudat kifejezésére, a feltételekkel kiegészítve (pld. egyediség, kompatibilitás...)? Hiszen észlelés nélkül nincsen döntés, anélkül meg cselekvés. Észlelni pedig vagy olyant tudunk, aminek vannak egyedi vonásai (megismerhető), vagy nincsenek (megismerhetetlen), és kompatibilis a mi tudatunkkal.
    Ez pedig az az "egyszerű tudat", ami mindennek: a fénynek is van. És ami időtlen, mert nincs emlékezete. (valamennyi pici persze szinte mindennek van...)
    Igen ám, de már az észlelést, a döntést, és a cselekvést is egy összetettebb tudat is befolyásolhatja, amelynek van emlékezete, értékelni, tervezni és ezáltal tudatosan teremteni, illetve alkotni tud. Vagyis modulálni az észlelés, döntés, cselekvés egyszerű folyamatát. Egy ilyen tudat kell, hogy rendelkezzen a negyedik dimenzióval (=idő) is!
    Olyasmi ez egyébként, mint a szabályozásban a vezérlés (időprogram,. ami csak az időt figyeli), és a szabályozás (ami a folyamatot) és annak megfelelően dönt.
    A tudatos létezés egyedeiben ez a tulajdonság különféle mértékben van meg.
    Én mint egyed, rendelkezem egy elég korlátolt memóriával, amelyet a világháló iszonyú mértékben kibővít! Enyém az egész Internet- világ, minden tudásával együtt!
    Ám azt, hogy abból én mit fogadok el jónak, vagy rossznak, az egyedül tőlem függ csak! És így alakulnak ki itt is viták, aminek a végén nem biztos, hogy az én kialakuló véleményem fogadják el.
    Ahogyan a Biblia is mondja: "...hiszen hogyha jól tselekszel, emelt fővel járhatsz!..."
    Legvégül pedig, talán az agyamban, vagy máshol, egyetlen szervben, azon belül egy sejtben, azon belül egy molekulában, egy atomban, egy hadronban, egy...mondódik ki végül az igen, vagy a nem?" Ami különösen a házasságkötő terem előtt sokszor időt igényel...
    "Amint fennt-úgy lent" mondta állitólag Hermesz Triszmegisztosz, talán 11500 éve, (amikor a kanadai jéglakó indíánok rádióteleszkópon megüzenték neki, hogy rian a jég, és sajnos, 2 km vastagon), majd gyorsan elásta a "Smaragd" című bestsellert, amit csak nemrég ásott ki egy kalandregény író. (Nem én).
    Kérlek, bocsássátok ezt a hozzászólást meg nekem!



  • polarka
    #808
    Akkor 1etértünk. Nekem elég volt ezek belátásához a Star Trek is:)
  • DrRadon
    #807
    <off>
    jáááj, ne kezdjünk a Stra Trek-ről beszélni, mert akkora horribilis badarságok vannak benne, hogy az összes szinapszisom leblokkol.

    Ha már a Föld elintéséről van szó: időutazás. Van benne, csak hát senki sem használja erre. Amikor meg akarnák, akkor pont ott van Pickard (mert hát ugye naná, hogy a Föld mellett kell időutazni... ááhhhhhh.
    </off>

    De egyáltalán mi szükség van humanoid testre? Ja tudom : Hollywood. Meg úgy általában az emberi tudat, saját teste korlátjainak és sérülékenységének feledtetése olyan módszerekkel, mint pl. isten ábrázolása emberi alakban. Lem Kiberiáda című remekműve átlépett ezeken a korlátokon...Vagy Douglas Adams klasszikusa ( 42;) ), vagy Zsoldos Péter Ellenponja (hmmm, ez utóbbit elő is keresem)

    Egy a lényeg: a közelebbi/távolabbi jövőt nem emberek felfedezései alakítják, hanem gondolkodó gépeké. Az emberek meg Clifford D Simak: A Város című regényében hasonlóan megtalálják valahogy a korlátlan boldogságukat vagy bódultságukat. És amíg a gépek mindenről gondoskodnak, a nagy többség testileg passzívan de agyilag aktívan punnyad valahol a súlytalan térben, távol minden olyan katasztrófától, ami egy kőzetbolygó felszínén bekövetkezhet.
  • polarka
    #806
    Hát igen, az a fő történet, cselekmény. De tele van epizódokkal a történet, amelyek nagy részét csak egy kicsit kell képzeletben módosítani és már meg is vannak amiről írsz. Vannak olyan részek, amelyeket nem is igazán kell módosítani.
    Leg1szerűbb pl.: borgoknak mindig elkenik az arcuk, merthogy ilyen kikötéseket tettek, h 1. a kollektíva csak asszimilálni képes és újat alkotni nem (kutatóik sincsenek) 2. hú de fejlettek és mekkora ismereteik vannak, de eszükbe nem jutott, h a dolgozók humanoid testének megőrzésére nincs is szükség (eleve a dolgozókra sem lenne). 1edül királynő "felépítése" kezd már poszthumán jellegeket mutatni.

    (most nézem, h elég lett volna, ha azt írom, h borgok hivatottak a mondottakat megjeleníteni)
    Tehát a borgokat logikátlanul lebutították, de ennek az lehet az oka, h különben nem igazán lenne történet, amiből sorozatot készítsenek konfliktusokkal (ezért sem a puszta történetet kell szemlélni 1 scifiben, hanem tovább gondolni 1éb eseteket). Sztem 1ébként, ha csak a fajok/univerzum star trekbeli definícióiból indulunk ki és figyelmen kívül hagyjuk a történetet, akkor nyilvánvaló, h a borgok (meg amúgy a legtöbb ellenséges faj is) simán kiirtotta volna a föderációt az első találkozást követően. A borg pedig kb. az egész világot uralná a gyengítő jellemzők nélkül.

    A CSK pedig scifi révén szintén tartalmaz ehhez hasonló utalásokat. pl. replikátorok (ha logikusan menne a történet, akkor ott is minden nemezis faj elintézte na 1 rész alatt a Földet, tehát nem ez a mérvadó ezekben).
  • lotsopa
    #805
    Előjelei természetesen nem csak hogy lehetnek hanem vannak is, na már most az hogy mi ezeket a jeleket tudjuk-e időben értelmezni hogy még tenni is tudjunk valamit más kérdés, nagyon gyorsan jön az a szemét fler. :))

  • Pares
    #804
  • Pares
    #803
    Igazad van, nem értek hozzá, de nem is a gyengülő nappal kapcsolatban jutott eszembe az ami, hanem annak előidézőjéről (vagy következményéről), bármi is legyen az. Mármint érted, baszakszik, 'oszt bumm. Több cikkben is olvastam, hogy mostanság a Nap nem éppen úgy viselkedik, mint ahogy azt várnák, ahogy az fel volt jegyezve...

    De tényleg egy ilyen nagyobbacska napkitörésnek mekkora az esélye? Nem feltétlenül akkorának, mint amit a filmben láthattunk. Random, vagy lehetnek valamilyen előjelei? Mondjuk ez olyan dolog, ami ellen az emberiség jelenleg úgyse semmit se tud tenni.
  • gothmog
    #802
    Addig nézegess naptevékenységet:

    SDO
  • lotsopa
    #801
    Senkinek nem fog baja esni attól hogy gyengül a sarki fény(ek) látható intenzitása. Sőt, aki kicsit ért hozzá az tudja hogy pont az okoz nekünk -fejlett társadalmi rendszerben élő embereknek- gondot hogy ha megnő az erőssége, megzavarja az áramellátást, stb.
  • Pares
    #800
    Gyengül az Aurora Borealis.

    Ettől most tiszta "Képlet" feelingem lett valamiért... A Nap fog kinyírni minket.
  • gothmog
    #799
    A sci-fi írók (legalábbis a kisebb kaliberűek) mind tévednek, merthogy szerintük ezeknek a dolgoknak 100-200-500 év múlva kellene létrejönni, nem pedig most. :] Észre se vettük hogy vált (és válik) az életünk részévé a hájtek. A terminátoros tévésorozatban ütött ez nagyot, annál a résznél amikor tíz évet előre ugranak az időben. Nem a látványos dolgokra gondolok, csak a mindennapi élet dolgaira.
  • DrRadon
    #798
    Fene tudja, én a Star Trekben - a sok egyéb baromság mellett - mindent megoldó embereket látok (Data-t leszámítva), és nem kutató/fejlesztő gépeket. Tudom szar hír hollywoodnak, hogy a jóarcú fotogén főhőst egy akár a 2020-30-as években elkészülő neurális gép ripityára szedné légiharcban, humanoid testbe öltöztetve küzdősportokban vagy szárazföldi harcban. Arról nem is beszélve, hogy hamarosan a kisebb tudományos felfedezésekhez nem kell egy komplett tudományos életpálya, hanem elég egy gép, ami variációk millióit futtatná le, és a neurális erőforrásának köszönhetően kreatívabb lenne, mint 1000 válogatott kutató (puff neki, az örült tudós karakterek is munkanélküliek lesznek Hollywoodban)

    Persze, lehet hogy az emberi agyat is kiegészítik majd ezzel azzal...

    Jó majd kussba leszek (a smileydra reagálva) ha nem lesz igazam.
  • polarka
    #797
    Transhumanism
    Posthuman
    Pedig lemertem volna fogadni, h a Star Trek-ben és a Stargate-ben is szerepelnek ilyen lehetőségek.
  • polarka
    #796
    [URL=http://en.wikipedia.org/wiki/Omega_Centauri]"Of all the globular clusters in the Local Group of galaxies, only Mayall II in the Andromeda Galaxy is brighter and more massive. Omega Centauri is located about 15,800 light-years (4,850 pc) from Earth and contains several million Population II stars."[/URL]

    A wikis képpel összehasonlítva látszik, h csak a töredéke látszik a halmaz csillagainak. Vmint, ha a cydoniás kép szélét nézzük, ott ritkák a fénypontok. Sztem, ha nem lenne ott a halmaz, akkor hasonlóan sűrű képet kapunk a halmaz helyén is.

    Az űr sem üres, csak szokatlanul ritka.
  • DrRadon
    #795
    Vagy ami kézenfekvőbb, a távoli (esetleg nem olyan távoli) jövőben gépi agyak hajtanak végre felfedezéseket, melyek minden szempontból messze felülmúlják az emberi elme képességeit. Nem ritkán olyan kutatási eredményeket hozva létre, amelyek emberi elme számára tökéletesen érthetetlenek lesznek, de mégis bizonyítani fognak a valóságban. Az út ki van jelölve, és ha nem mossa el ezt a civilizációt egy tektonikus/biológiai/kozmikus/háborús/stb kataklizma, akkor a jövő minden eddigi sci-fi képzelgéstől merőben eltérően alakul.
  • [NST]Cifu
    #794
    Egy apróságot kihagysz a képletből: mi van, ha az ember tovább fejlődik. Az agykapacitást kibernetikával vagy genetikával (esetleg más, még nem ismert módon) tovább bővítik?
  • nonicks
    #793
    de én mindig is azt gondoltam, gondolom még most is, hogy biztos lesz olyan amikor a tudomány elér egy olyan fokot hogy nem lesz képes tovább fejlődni , mert ellentmondásra jutnak a hivatalos adatokkal, ezért vagy alapból átgondolják az egészet, vagy próbálják hozzáigazítani (kisebb nagyobb ferdítésekkel az alapokhoz)
    [mert szinte biztos hogy van olyan amit az emberi agy nem képes felfogni, és mégis létezik, és mégse tudja azt leírni]
  • Csirke4
    #792
    Gyerünk küldeni pézt! :D
    Megyünk ám a Holdra! :o
  • Pares
    #791
    Már az is elég lett volna, hogyha a Közel-Keleti olajháborúk költségeinek felét költik űrkutatásra. De basztak rá.
  • [NST]Cifu
    #790
    Fordítva. A tudomány akkor akad meg, ha nincs rá igény, nincs támogatás mögötte. Minden esetben akkor fejlődött durván egy-egy tudományos ág, amikor abban jelentős potenciált láttak a politikusok. Rakétakutatás, nukleáris kutatás, stb.

    Akarat és pénz, e kettő kell a célok eléréséhez. :)
  • nonicks
    #789
    nem vagyok biztos benne de ha jól tudom a szem érzékelése(felbontása?)sokkal gyengébb mint egy egy ilyen kamerának!