5328
A Biblia és a keresztény vallás értelmezése, gyere be ha van kérdésed, és válaszolj a feltttekre, ha szeretnél.
  • hiper fizikus
    #5064
    Az Isten nem csak szól hozánk, hanem cselekszik is általunk. És a beszéd egy speciális cselekedet. De nem csak az isten képes ilyenekre, hanem az ordog is, a sátán is. Gondolj bele: azt várod, hogy az isten szóljon hozád, és helyete véletlenul az ordog maga szólít meg. Mit csinálnál akor?
  • akyyy
    #5063
    Szerdán kell visszamennem, akkor adnak kérdéseket, amiket meg kell tanulnom. Most nem mondták hogy konkrétan mit olvassak el, hanem csak olvassak bele valamennyit, és majd meg kell mondanom, hogy én szerintem Isten hogyan szólít minket, hogyan szól hozzám. Valamint az énekeskönyv végén lévő imádságokat kell megtanulnom. Egyébként református, ha számít valamit.

    Jobb lenne szerintem, ha hittantól kezdve minvenféle oktatásra, vagy szebben mondva tanításra járhattam volna, kisebb adagokban megtanulni amit meg kell, illetve megtudni hogy mégis mi hogyan van, de sajnos így alakult. Meg hát ha nagyon érdekel, itt az internet, rengeteg könyv, stb, utánna járhatok.
  • hiper fizikus
    #5062
    Szia !
    Népszeru ez a topik, csak kevesen vannak az SGhu fórumban. A Bibliába nem szabad aláhuzigálni sorokat, mert az megszentségetleníti azt és téged is. Nyalogatni az újadat sem szabad, ha lapozol benne, káromkodni se szabad kozben mert az isten meghalja. Amit én nem értek a Bibliban az a dogma, hogy az Isten teremtete a világot. Mert ugye mekora az a világ tulajdonképen amit teremtett, meg a személyes istennek milyen fizikai lehetoségei voltak világ teremtésre. Ezek tudományosan áthidalhatatlan problémák. A vízozon is hihetetlen.
  • qetuol
    #5061
    kérdezd meg, hogyan oldható fel ez az ellentmondás, majd pedig kuncogj magadban, hogyan próbálják meg belemagyarázni, hogy az nem is úgy van, ahogy, hanem másképp:

    Ján. 8,14 "Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz"

    ezzel szemben

    Ján. 5,31 "Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz."

    innen még szemezgethetsz mást is.
  • ManoNegra
    #5060
    Mond meg, hogy nem érted, miért mondja ezt Jézus a János 8,44-ben, kérd meg, hogy magyarázza el. :-)
  • akyyy
    #5059
    nemtudom mennyire népszer még ez a topik, vagy máshova kéne írnom...

    Nemsokára meg fogok keresztelkedni (illetve konfirmálás), és azt a "leckét" kaptam hogy olvassam el János evangéliumát, és ha valamit nem értek benne, akkor azt húzzam alá, és majd kérdezzem meg, illetve megbeszéljük.

    Mégis mi lehet az amit nem értek? Persze már vannak kérdések, de nem olyan mint egy fiatal 7 évesnek, hanem mint egy 26 évesnek (ez mi az miért, stb).

    Egyáltalán a Bibliába csinálhatok aláhúzást?
  • hiper fizikus
    #5058
    A tízparancsolat 10. pontja, hogy „mások tulajdonát ne kívánd”. Tehát Izraelban az üzletesek a kalapjukat gyűrögetik kínjukban, mert ők mégis csak azt szeretnék, hogy az árújukat a vevők megkívánják mint tulajdont, de ezt a tízparancsolat épen tiltja.
  • Nemzsidó
    #5057
    Ne keverjük össze az (ős)kereszténységet (napkereszténységet, pogánykereszténységet, stb.) a krisztianizmussal, főleg ne a pálvallással (katolicizmussal)! Előbbit a természettel való együttélés magasszintű képességével, az életigenléssel rokoníthatjuk, míg utóbbi a sivatagi viszonyok sivárságát, kietlenségét tükrözi, s legfőbb hatalmát az eleve bűnös ember félelem-generálásából meríti. Hívőnek nevezhetjük-e az olyan vallás talán kényszerű követőit, mely leöli, halálra kínozza, de minimum kiközösíti a magát nem-hívőnek vallót? A szemita népek a transzcendens istennek való totális alávetettségre alapozzák világképüket, s hová máshová sorolhatnánk a pálvallást is, mint a szemita vallások "szentháromságába", úgymint zsidó, iszlám, pálvallás. Előbbi kettő istene -mégha névazonosságot nem is vélünk felfedezni- az, akivel Ábrám szerződést köt, s ne találgassunk, a pálvallás istene ugyanez az "isten", Jehova-Jahve-Allah, kinek vér szerinti fia, avagy ő maga személyesen Jehoshuah-Jézus.

    "Forgassátok fel mindazokat a helyeket, ahol a magas hegyeken, a halmokon, vagy valamely lombos fa alatt isteneiket tisztelték azok a nemzetek amelyeket meghódítottatok. Szórjátok szét oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, égessétek fel tűzzel berkeiket..." (Mózes V. 12. 23.)

    Szent Márton Galliában vagy Szent Bonifác (franciául "együgyű alak") Germániában mindenekelőtt "favágóként" (életfa, égigérő fa) jeleskedett. Életrajzíróik ájtatosan feljegyzik, hogy ott, ahol a fejsze éle kicsorbult a szakrális fák kérgén, a szentek szava később csodákat művelt.

    ...nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú.
    Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel
    rádión beszélnek, a jósok, a boncok,
    a ferde vajákos, ki cifra regéknek
    gőzébe botorkál, csürhe-silányok,
    kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak,
    s úgy fintorog arcuk,
    mint a bolondé.

    Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell,
    őt szeretem, ki érzi a földet,
    tapintja merészen a görcsös, a szörnyű
    Medúza-valóság kő-iszonyatját,
    s szól: "ez van", "ez nincsen",
    "ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",...

    Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius (részlet)


  • Tsol
    #5056
    A belső aspektusnál még asszem kifejtem, hogy pl. máshogy dolgoz fel egy traumát/kudarcot/veszteséget egy hívő és egy nem hívő. Aztán jönnek a külső aspektusok, bár ennél elakadok. :| Meg baromi meleg van. -.-
  • Tsol
    #5055
    Így állok mostanság:


    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Hit alatt olyan, erős bizalmat, ill. meggyőződést értünk valamivel kapcsolatban, melynek igazolására közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Amikor hiszünk valamiben, olyankor annak ellenére tesszük magunkévá az adott véleményt, gondolatot, hogy nem vagyunk biztosak benne teljes mértékben, így egyes esetekben a bizalom is megfelelő kifejezés. A kereszténységben a hit a három isteni erény egyike. Ebben a formában a hit a kereszténység tanításainak feltétel nélküli elfogadása. A hitnek, ahogy ma is, a történelem során is fontos szerepe volt az emberiség történetében egyéni és közösségi szinten egyaránt.
    A hit belső aspektusai alatt azt értem, ahogy az egyén belsőleg, lelkileg megéli a hitet. Ezek megnyilvánulási formák tehát a külvilág számára nem tapasztalhatók közvetlenül, mivel ezek a hívő ember lelkivilágával, eseményekhez való hozzáállásával függenek össze. Az két fő belső aspektusnak tartom az értékrendet és a gondolkodásmódot. A keresztény példánál maradva, egy hívő ember értékrendjét erősen befolyásolja a hite, így az nagyban különbözhet egy nem hívő ember értékrendjétől. Úgy gondolom, hogy egy hívő ember, ha hitét komolyan gondolja, és van benne elég önátadás, akkor értékrendjében az isteni és a sarkalatos erényeket veszi alapul.
  • Tsol
    #5054
    Köszönöm szépen! Nagyon sokat segítettetek. :)
  • Nemzsidó
    #5053
    A hit egyszerűen fogalmazva az objektív gondolatok elnyomását, rosszabb esetben ezek hiányát jelenti, vagyis a dogmák (néhai vallási vezetők szubjektumai) felsőbbrendűvé emelését a nyilvánvaló képtelenségük és lehetetlenségük ellenére.

    A kérdésben jelzett aspektusok a hit tudati irányultságát próbálják különválasztani. Erre C. G. Jung is tett kísérletet egyik korai írásában Hét prédikáció halottaknak

    - Az ember személyiségtudata egyszerre introvertált és extrovertált, de ezek aránya egyénenként eltérők.
    - Az emberek egy része hajlamos mások gondolatait magáénak érezni, míg mások kétkedőek, mondhatni hitetlenek.
    - Az általad gyakorolni kívánt vallás térítővallás.
    - A térítők nem feltétlenül hívők (külső tulajdonságjel, érdekeik szerint), de a hívők feltétlenül térítők (belső késztetés, csordaszellem).
  • dregnarr1 #5052
    Most nem a valláson van a hangsúly, hanem a hiten.

    Szerintem a külső aspektusnál nem a társadalom véleményének jellemzésére kíváncsiak, hanem hogy az egyén (ez esetben Tsol) hogyan éli meg a belső imádságokon kívül a hitét, vagyis mások ő rajta miből látják, hogy hivő, vagy legalábbis egyéni morális szabályokkal rendelkezik.

    Ha mondjuk törekszel a 10 Parancsolat betartására, akkor írd meg, hogy ez a mindennapi életben mit jelent számodra (misézel, nem szidod a szüleidet, ügyelsz másokra, meg ilyesmi). Ha mondjuk megfogadtad, hogy minden nap legalább 1 jó cselekedeted lesz, akkor arról írsz. Remélem érthető, hogy mi a lényege. Persze ne ilyen tőmondatokban fogalmazd meg, hanem szépen, akár történeteket zsőve köré, amiből látszik, hogy értesz a témához, illetve hogy valóban hiszel.

    A belső része pedig ugye az, hogy mit jelent számodra, hogy van hited (ismét, nem a vallásról, és az egyházról van szó elsősorban, így bár megemlítheted őket (katolikusság, szentségek, stb), elsősorban magáról az érzésről írj, hogy miért hiszel, mit szeretnél elérni (jobb ember legyél, üdvözülj, szentté avassanak, stb).

    Ezek mellett pedig ugyanezekről általánosságban is beszélj, hogy szerinted mások ezt hogyan élik meg, és hasonlók.
  • hiper fizikus
    #5051
    A belso aspektus az egyén saját lelki hozzáálása a valláshoz, a kulso aspektus a társadalom hozzáállása a valláshoz. Egyébbként mivel a vallás nem tudományoa, ezért egy kicsit halandzsázhatsz is hozzá, csak mértékkel. És további dolgokat is megkérdezhetsz még hozzá ebben a topikban.
  • Tsol
    #5050
    Üdvözlök mindenkit! Egy kis segítséget kérnék. Szeptembertől egyetemre járok majd Sopronba. Egy katolikus szakkollégiumba szeretnék jelentkezni (egy tanárom ajánlotta), és a jelentkezéshez csatolni kell egy egy oldalas esszét "A hit külső és belső aspektusai" címmel. Sokat töröm rajta a fejem, olvasok is vallásról, valláspszichológiáról (korábban is érdekelt a téma), de egyszerűen nem jövök rá, hogy ez mit is takarhat. A hit fogalmával tisztáéban vagyok. De, hogy milyen aspektusai vannak? Ráadásul külső és belső? Tudna valaki pár mondatban segíteni? Egy kis útmutatás elég lenne, hogy mi is ez. Köszönöm.
  • commissioner
    #5049
    Dióhéjban arról van szó, hogy a Földre inkarnálódott egy földönkívüli civilizáció tagja (egy lélek) a Jézusi testbe, majd miután itt elvégezte(?) dolgát, hazament.
    Ennek tudatában olvasd el újra a cikket.
  • Fehercsoki
    #5048
    Inkább magyarázd el.
  • commissioner
    #5047
    Júdás evangéliuma
  • Fehercsoki
    #5046
    Sziasztok, azt hallottam hogy jézus feláldozta magát a bűneink miatt, de szerintem ez nem is így volt, egyrészt halálra ítélték nem pedig magától vállalta a halált, másrészt meg pár napon belül úgyis újraéledt, szóval azért nem akkora áldozat.(ez most így komolyan az eszembe jutott, tehát nem sértegetni akarom a vallást, tényleg érdekelne a válasz)
  • Nemzsidó
    #5045
    Nem tények, ezek is csak következtetések. A dogmák kényszer-hitével szemben azonban itt megengedett a gondolkodás is.
    Mi a szabad akarat isten-adta lehetősége? Át/meg-térhetsz a judeo-katolikus dogmarendszer elfogadására, ha korábban más vallású voltál? De ha onnan"eltévelyedsz", az már a Sátán közbenjárására történik ugye? A sátán gyűjtőszó? A gonosz mellett az összes többi vallás istenét is jelenti?
  • Pluskast
    #5044
    "Az idők roppant messzeségéből kutatásokra alapozott intuitív találgatásokra, a probabilitások mérlegelésére vagyunk utalva."

    De azért kezeljük tényként a leírást ugye? Vicces....
  • Nemzsidó
    #5043
    Határ Győző:
    Kereszténység [L. "Pálvallás" alatt is] (Lexikon-cikk első harmadának hevenyészett vázlata)
    Teljes szöveg itt

    "...Maga Jehoshuah - a későbbi "Jézus Krisztus" - mint történelmi figura elhanyagolható és jelentéktelen statiszta: létezésének cáfolatától nem kell tartani, igaz mivoltát letagadni gyerekjáték. Volt-nem volt, a fiatal rabbi alakja és személye csak afféle parányi kabátakasztó kampó Paulosznak a világra ráterítendő roppant köpönyeghez - a kereszténység valláskoholmányához, amelynek ő volt a spiritus rectora, s amely magán viseli megalkotójának minden személyi bélyegét: a félműveltséget, a korlátoltságot, a hajthatatlanságot, a veszekedhetnéket/összeférhetetlenséget, a zsarnoki kizárólagosság hajlamát, a kétszínűséget-rókaravaszságot és a zsenialitást.

    Annak a Jézusnak, akit Pál a világra rászabadított, édeskevés köze volt a kis vidéki ortodox vándortanítóhoz, akinek piskótájából - kitalálója, a Tarszoszi - kisütötte alakját; majd hozzátétjeikkel, rétegenként a századok nagyradudálták - kolosszális Kozmikus Krisztussá egy olyan korban, amikor a kozmosz még elfért a filozófus fél-tenyerén. A hazugság, az átigazítás bazaltrétegein, amelyek Jehoshuah szerény történelmi tanagrájára rárakódtak, nehéz áthatolni - de vennők sorra ..."
  • hiper fizikus
    #5042
    Éppen tegnap olvastam tobbek kozott a zsidóságról is valamit. Az volt a helyzet, hogy Izrael a Jordán folyó folyamvidékén van. Éppen Mezopotámia és Egyiptom ókori nagyhatalmaknak a frontvonalán, a határán. Ezért meglehetósen zaklatot hely volt a Jordáb folyó.
  • Kútágas
    #5041
    Azzal az időszakkal nem foglalkoztam részletesebben, úgyhogy nem tudom. Ilyen nézetekről tuti nem olvastam. :)
  • Saintgerman
    #5040
    Az ő szemszögükből túl 'jóra' sikeredtünk... Nem kellene ennyi mindent tudnunk..
  • hihy
    #5039
    Azért végezhettek volna minőségi munkát is.
  • hiper fizikus
    #5038
    Az emberiség kialakulásának a korszakairól már vitáztunk ebben a topikban.
  • Saintgerman
    #5037
    A sumér (babiloni) írások szerint még egy 0 át utánna kell tenni 4500 nak, amikor is a genetikai beavatkozás történhetett...
  • hiper fizikus
    #5036
    Akkár ez húzódhat meg mogotte!
  • Saintgerman
    #5035
    A "félistenekkel" együtt laktak az emberek, úgy mint ma a juhok és a pásztor. Aztán az egyik félisten úgy gondolta, hogy megszerzi a többi riválisától is a teret és hatalmat a földön... azért volt szükség a kiválasztásra, hogy az "úr" akaratát kivitelezzék birkabőrben a birkák között..
  • hiper fizikus
    #5034
    Úgy tudom, hogy Orbán Viktor azt mondta minap a templomban, hogy imátkozatok, dolgozatok és fizesétek meg az adókat. Ti akartok parancsszóra imátkozni???
  • hiper fizikus
    #5033
    És Mózes előtt mi volt? Vannak olyan nézetek, hogy a Sumérokkal áltak kapcsolatban, és sok szörnyű háborút viseltek ami felért egy ókori népirtással.
  • Kútágas
    #5032
    Jegyzeteimből Biblia - régészeti leletek:
    Mózes (neve valszeg egyiptomi eredetű és a "gyerek" jelentésű mesz szóból ered. A bibliai szöveg Mózes nevét a héber masah "kihúzni" igéből származtatja.
    Biblia:
    Mózes teremtette meg a zsidó vallást
    - az Úr neki árulta el igazi nevét JHWH (Jahve)
    - majdnem 7000-szer fordul elő a Bibliában
    - korábban nem ismerték ezt a nevet az izraeliták
    Mózes szabadította ki a népet Egyiptomból
    - pestist küldött a városra
    - elrendelte a peszah megünneplését
    - átvezette a zsidókat a Vörös- (Sás)tengeren
    - Sínai- hegy -tízparancsolat és alapvető törvények kinyilatkoztatása
    - hosszú vándorút Kánaán felé
    - Mózes messziről láthatta meg az ígéret földjét, be nem léphetett
    - utolsó beszédei: Második Törvénykönyv

    Széles körű konszenzus:
    Az izraelita vallás Kánaánban az i.e. 12 sz-tól a búza és az árpa tavaszi ill. a gyümölcsök őszi betakarítási mezőgazdasági ünnepei körül forgott. Ősi, helyi szentélyek, központosított papi és áldozatbemutatási rendszer nem volt. Csak később a próféták - különösen a nagy i.e. 8 sz-i újítók Hóseás, Ámósz, Izajás és Mikeás - és a júdai reformer királyok, Hizkija és Jósiás munkájának eredménye az a vallási szisztéma, melyről a mózesi könyvekben olvashatunk.
    Fordulópont: Jósiás i.e. 622-beli reformja - Júdában a helyi szentélyeket bezárták, a jeruzsálemi királyi templom a zsidó nép nemzeti szentélye lett/ i.e. 587-ben lerombolták, i.e. 515-ben újjáépítették.


    Mózes egyiptomi származású (?) nád között találták meg, a fáraó udvarában nőtt fel.
    Elmélet:Mózes a Transzjordánia déli részén élő saszu nomádok vezetője volt. Ez a törzsi csoport Egyiptomba ment, ahol munkásosztagokat szerveztek belőlük, valósazínűleg II: Ramszesz uralkodása alatt (i.e. 1279-1212). Mózes vezetésével elmenekültek és együtt a Transzjordánia északi részén élő protoizraelitákkal az i.e. 12. sz. második felében a Jordánon átkelve meghódították Kánaánt.

    - i.e. 14 sz-i egyiptomi szöveg: utalás egy "a saszuk földjén lakozó Jhw" istenre. A saszu név az i.e. 1500 és 1100 között keletkezett egyiptomi szövegekben maradt fenn.
    Saszuk jelentése: Szíria déli és Palesztina északi részén a Nílus deltája és Gáza közötti területen (Tj.)
    Úgy tűnik törzsekre tagolódtak (letelepedettek és nomádok is voltak köztük) Férfiak: szakáll, fejkendőt és bojtos "szoknyát" viseltek
  • Kútágas
    #5031
    Mózes és a kivonulás
  • hiper fizikus
    #5030
    A rádióban egy szakérto muki azt mondta, hogy a politeista vallások és a monoteista vallások kozott bizonyos hasonlóság van. A politeista vallásban sok isten van és van koztuk foisten. A monoteista valásokban egy isten van akiknek viszont sok anygyaluk van. Ez az amiben hasonlítanak egymásra.
  • boleron
    #5029
    Attól függ, mikorra datálják ezeket a leleteket.
  • boleron
    #5028
    Az a helyzet-ismereteim szerint-hogy a filiszteus szó latinul 'ph'-val volt írva, a rómaiak 'hehező p'-vel ejtették. A görögök viszont 'f'-el ejtették, és ezt a későbbi újlatin nyelvű, de a korábbi római latint már nem ismerő nyelvben szintén 'f'-el ejtették a görögből átvéve. Az arabok második hulláma isz.7-8.században már 'f'-el is írták és úgy is ejtették.

  • Strahd_
    #5027
    Ennek az allitadodnak ellent mond a megtalalt ekszer es szobor diszek, amik a kivonulast abrazoljak illetve a frigyladat. Ezeket a mai Torok es Gorog teruleteken talaltak, keszitettek. Ajanlom figyemedbe a Mukenebe talalt leleteket.
  • Strahd_
    #5026
    Igen , leven a p betut nem tudjak ejteni ezert mondtak falestinnak az eredeti romai kifejezes helyett.

  • boleron
    #5025
    Ha volt kivonulás Egyiptomból, nem csak a zsidók ősei vonultak ki, hanem több más népcsoport is velük együtt, mint pl. núbiaiak. Akkor Mózes népét még nem hívták zsidónak, hanem izraelitának, akiket az egyiptomiak hébereknek neveztek. Egyiptomból kivonulva nem mentek Görög/Török területre, hiszen csak akkor telepedtek meg Kánaánban is. Közel-Keleten kívülre zsidók a Babiloni fogság után mentek, illetve a Római Birodalom alatt. Méghozzá előszeretettel.

    Más kérdés-és fogas kérdés-valóban volt-e kivonulás és mikor, volt-e Babiloni fogság ténylegesen. A kivonulásnak nincs nyoma se égen, se földön-egyelőre...ha eddig nem volt, ezután aligha.