A Biblia és a keresztény vallás értelmezése, gyere be ha van kérdésed, és válaszolj a feltttekre, ha szeretnél.
-
Nemzsidó #5057 Ne keverjük össze az (ős)kereszténységet (napkereszténységet, pogánykereszténységet, stb.) a krisztianizmussal, főleg ne a pálvallással (katolicizmussal)! Előbbit a természettel való együttélés magasszintű képességével, az életigenléssel rokoníthatjuk, míg utóbbi a sivatagi viszonyok sivárságát, kietlenségét tükrözi, s legfőbb hatalmát az eleve bűnös ember félelem-generálásából meríti. Hívőnek nevezhetjük-e az olyan vallás talán kényszerű követőit, mely leöli, halálra kínozza, de minimum kiközösíti a magát nem-hívőnek vallót? A szemita népek a transzcendens istennek való totális alávetettségre alapozzák világképüket, s hová máshová sorolhatnánk a pálvallást is, mint a szemita vallások "szentháromságába", úgymint zsidó, iszlám, pálvallás. Előbbi kettő istene -mégha névazonosságot nem is vélünk felfedezni- az, akivel Ábrám szerződést köt, s ne találgassunk, a pálvallás istene ugyanez az "isten", Jehova-Jahve-Allah, kinek vér szerinti fia, avagy ő maga személyesen Jehoshuah-Jézus.
"Forgassátok fel mindazokat a helyeket, ahol a magas hegyeken, a halmokon, vagy valamely lombos fa alatt isteneiket tisztelték azok a nemzetek amelyeket meghódítottatok. Szórjátok szét oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, égessétek fel tűzzel berkeiket..." (Mózes V. 12. 23.)
Szent Márton Galliában vagy Szent Bonifác (franciául "együgyű alak") Germániában mindenekelőtt "favágóként" (életfa, égigérő fa) jeleskedett. Életrajzíróik ájtatosan feljegyzik, hogy ott, ahol a fejsze éle kicsorbult a szakrális fák kérgén, a szentek szava később csodákat művelt.
...nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú.
Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel
rádión beszélnek, a jósok, a boncok,
a ferde vajákos, ki cifra regéknek
gőzébe botorkál, csürhe-silányok,
kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak,
s úgy fintorog arcuk,
mint a bolondé.
Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell,
őt szeretem, ki érzi a földet,
tapintja merészen a görcsös, a szörnyű
Medúza-valóság kő-iszonyatját,
s szól: "ez van", "ez nincsen",
"ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",...
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius (részlet)