A Biblia értelmezése

Köszönöm szépen! Nagyon sokat segítettetek. 😊

A hit egyszerûen fogalmazva az objektív gondolatok elnyomását, rosszabb esetben ezek hiányát jelenti, vagyis a dogmák (néhai vallási vezetõk szubjektumai) felsõbbrendûvé emelését a nyilvánvaló képtelenségük és lehetetlenségük ellenére.

A kérdésben jelzett aspektusok a hit tudati irányultságát próbálják különválasztani. Erre C. G. Jung is tett kísérletet egyik korai írásában Hét prédikáció halottaknak

- Az ember személyiségtudata egyszerre introvertált és extrovertált, de ezek aránya egyénenként eltérõk.
- Az emberek egy része hajlamos mások gondolatait magáénak érezni, míg mások kétkedõek, mondhatni hitetlenek.
- Az általad gyakorolni kívánt vallás térítõvallás.
- A térítõk nem feltétlenül hívõk (külsõ tulajdonságjel, érdekeik szerint), de a hívõk feltétlenül térítõk (belsõ késztetés, csordaszellem).

Most nem a valláson van a hangsúly, hanem a hiten.

Szerintem a külsõ aspektusnál nem a társadalom véleményének jellemzésére kíváncsiak, hanem hogy az egyén (ez esetben Tsol) hogyan éli meg a belsõ imádságokon kívül a hitét, vagyis mások õ rajta mibõl látják, hogy hivõ, vagy legalábbis egyéni morális szabályokkal rendelkezik.

Ha mondjuk törekszel a 10 Parancsolat betartására, akkor írd meg, hogy ez a mindennapi életben mit jelent számodra (misézel, nem szidod a szüleidet, ügyelsz másokra, meg ilyesmi). Ha mondjuk megfogadtad, hogy minden nap legalább 1 jó cselekedeted lesz, akkor arról írsz. Remélem érthetõ, hogy mi a lényege. Persze ne ilyen tõmondatokban fogalmazd meg, hanem szépen, akár történeteket zsõve köré, amibõl látszik, hogy értesz a témához, illetve hogy valóban hiszel.

A belsõ része pedig ugye az, hogy mit jelent számodra, hogy van hited (ismét, nem a vallásról, és az egyházról van szó elsõsorban, így bár megemlítheted õket (katolikusság, szentségek, stb), elsõsorban magáról az érzésrõl írj, hogy miért hiszel, mit szeretnél elérni (jobb ember legyél, üdvözülj, szentté avassanak, stb).

Ezek mellett pedig ugyanezekrõl általánosságban is beszélj, hogy szerinted mások ezt hogyan élik meg, és hasonlók.

A belso aspektus az egyén saját lelki hozzáálása a valláshoz, a kulso aspektus a társadalom hozzáállása a valláshoz. Egyébbként mivel a vallás nem tudományoa, ezért egy kicsit halandzsázhatsz is hozzá, csak mértékkel. És további dolgokat is megkérdezhetsz még hozzá ebben a topikban.
<#phone>

Üdvözlök mindenkit! Egy kis segítséget kérnék. Szeptembertõl egyetemre járok majd Sopronba. Egy katolikus szakkollégiumba szeretnék jelentkezni (egy tanárom ajánlotta), és a jelentkezéshez csatolni kell egy egy oldalas esszét "A hit külsõ és belsõ aspektusai" címmel. Sokat töröm rajta a fejem, olvasok is vallásról, valláspszichológiáról (korábban is érdekelt a téma), de egyszerûen nem jövök rá, hogy ez mit is takarhat. A hit fogalmával tisztáéban vagyok. De, hogy milyen aspektusai vannak? Ráadásul külsõ és belsõ? Tudna valaki pár mondatban segíteni? Egy kis útmutatás elég lenne, hogy mi is ez. Köszönöm.

Dióhéjban arról van szó, hogy a Földre inkarnálódott egy földönkívüli civilizáció tagja (egy lélek) a Jézusi testbe, majd miután itt elvégezte(?) dolgát, hazament.
Ennek tudatában olvasd el újra a cikket.

Inkább magyarázd el.

Sziasztok, azt hallottam hogy jézus feláldozta magát a bûneink miatt, de szerintem ez nem is így volt, egyrészt halálra ítélték nem pedig magától vállalta a halált, másrészt meg pár napon belül úgyis újraéledt, szóval azért nem akkora áldozat.(ez most így komolyan az eszembe jutott, tehát nem sértegetni akarom a vallást, tényleg érdekelne a válasz)

Nem tények, ezek is csak következtetések. A dogmák kényszer-hitével szemben azonban itt megengedett a gondolkodás is.
Mi a szabad akarat isten-adta lehetõsége? Át/meg-térhetsz a judeo-katolikus dogmarendszer elfogadására, ha korábban más vallású voltál? De ha onnan"eltévelyedsz", az már a Sátán közbenjárására történik ugye? A sátán gyûjtõszó? A gonosz mellett az összes többi vallás istenét is jelenti?

"Az idõk roppant messzeségébõl kutatásokra alapozott intuitív találgatásokra, a probabilitások mérlegelésére vagyunk utalva."

De azért kezeljük tényként a leírást ugye? Vicces....

Határ Gyõzõ:
Kereszténység (Lexikon-cikk elsõ harmadának hevenyészett vázlata)
Teljes szöveg itt

"...Maga Jehoshuah - a késõbbi "Jézus Krisztus" - mint történelmi figura elhanyagolható és jelentéktelen statiszta: létezésének cáfolatától nem kell tartani, igaz mivoltát letagadni gyerekjáték. Volt-nem volt, a fiatal rabbi alakja és személye csak afféle parányi kabátakasztó kampó Paulosznak a világra ráterítendõ roppant köpönyeghez - a kereszténység valláskoholmányához, amelynek õ volt a spiritus rectora, s amely magán viseli megalkotójának minden személyi bélyegét: a félmûveltséget, a korlátoltságot, a hajthatatlanságot, a veszekedhetnéket/összeférhetetlenséget, a zsarnoki kizárólagosság hajlamát, a kétszínûséget-rókaravaszságot és a zsenialitást.

Annak a Jézusnak, akit Pál a világra rászabadított, édeskevés köze volt a kis vidéki ortodox vándortanítóhoz, akinek piskótájából - kitalálója, a Tarszoszi - kisütötte alakját; majd hozzátétjeikkel, rétegenként a századok nagyradudálták - kolosszális Kozmikus Krisztussá egy olyan korban, amikor a kozmosz még elfért a filozófus fél-tenyerén. A hazugság, az átigazítás bazaltrétegein, amelyek Jehoshuah szerény történelmi tanagrájára rárakódtak, nehéz áthatolni - de vennõk sorra ..."

Éppen tegnap olvastam tobbek kozott a zsidóságról is valamit. Az volt a helyzet, hogy Izrael a Jordán folyó folyamvidékén van. Éppen Mezopotámia és Egyiptom ókori nagyhatalmaknak a frontvonalán, a határán. Ezért meglehetósen zaklatot hely volt a Jordáb folyó.

Azzal az idõszakkal nem foglalkoztam részletesebben, úgyhogy nem tudom. Ilyen nézetekrõl tuti nem olvastam. 😊

Az ô szemszögükbôl túl 'jóra' sikeredtünk... Nem kellene ennyi mindent tudnunk..

Azért végezhettek volna minõségi munkát is.

Az emberiség kialakulásának a korszakairól már vitáztunk ebben a topikban.

A sumér (babiloni) írások szerint még egy 0 át utánna kell tenni 4500 nak, amikor is a genetikai beavatkozás történhetett...

A "félistenekkel" együtt laktak az emberek, úgy mint ma a juhok és a pásztor. Aztán az egyik félisten úgy gondolta, hogy megszerzi a többi riválisától is a teret és hatalmat a földön... azért volt szükség a kiválasztásra, hogy az "úr" akaratát kivitelezzék birkabôrben a birkák között..

Úgy tudom, hogy Orbán Viktor azt mondta minap a templomban, hogy imátkozatok, dolgozatok és fizesétek meg az adókat. Ti akartok parancsszóra imátkozni???

És Mózes elõtt mi volt? Vannak olyan nézetek, hogy a Sumérokkal áltak kapcsolatban, és sok szörnyû háborút viseltek ami felért egy ókori népirtással.

Jegyzeteimbõl Biblia - régészeti leletek:
Mózes (neve valszeg egyiptomi eredetû és a "gyerek" jelentésû mesz szóból ered. A bibliai szöveg Mózes nevét a héber masah "kihúzni" igébõl származtatja.
Biblia:
Mózes teremtette meg a zsidó vallást
- az Úr neki árulta el igazi nevét JHWH (Jahve)
- majdnem 7000-szer fordul elõ a Bibliában
- korábban nem ismerték ezt a nevet az izraeliták
Mózes szabadította ki a népet Egyiptomból
- pestist küldött a városra
- elrendelte a peszah megünneplését
- átvezette a zsidókat a Vörös- (Sás)tengeren
- Sínai- hegy -tízparancsolat és alapvetõ törvények kinyilatkoztatása
- hosszú vándorút Kánaán felé
- Mózes messzirõl láthatta meg az ígéret földjét, be nem léphetett
- utolsó beszédei: Második Törvénykönyv

Széles körû konszenzus:
Az izraelita vallás Kánaánban az i.e. 12 sz-tól a búza és az árpa tavaszi ill. a gyümölcsök õszi betakarítási mezõgazdasági ünnepei körül forgott. Õsi, helyi szentélyek, központosított papi és áldozatbemutatási rendszer nem volt. Csak késõbb a próféták - különösen a nagy i.e. 8 sz-i újítók Hóseás, Ámósz, Izajás és Mikeás - és a júdai reformer királyok, Hizkija és Jósiás munkájának eredménye az a vallási szisztéma, melyrõl a mózesi könyvekben olvashatunk.
Fordulópont: Jósiás i.e. 622-beli reformja - Júdában a helyi szentélyeket bezárták, a jeruzsálemi királyi templom a zsidó nép nemzeti szentélye lett/ i.e. 587-ben lerombolták, i.e. 515-ben újjáépítették.


Mózes egyiptomi származású (?) nád között találták meg, a fáraó udvarában nõtt fel.
Elmélet:Mózes a Transzjordánia déli részén élõ saszu nomádok vezetõje volt. Ez a törzsi csoport Egyiptomba ment, ahol munkásosztagokat szerveztek belõlük, valósazínûleg II: Ramszesz uralkodása alatt (i.e. 1279-1212). Mózes vezetésével elmenekültek és együtt a Transzjordánia északi részén élõ protoizraelitákkal az i.e. 12. sz. második felében a Jordánon átkelve meghódították Kánaánt.

- i.e. 14 sz-i egyiptomi szöveg: utalás egy "a saszuk földjén lakozó Jhw" istenre. A saszu név az i.e. 1500 és 1100 között keletkezett egyiptomi szövegekben maradt fenn.
Saszuk jelentése: Szíria déli és Palesztina északi részén a Nílus deltája és Gáza közötti területen (Tj.)
Úgy tûnik törzsekre tagolódtak (letelepedettek és nomádok is voltak köztük) Férfiak: szakáll, fejkendõt és bojtos "szoknyát" viseltek

A rádióban egy szakérto muki azt mondta, hogy a politeista vallások és a monoteista vallások kozott bizonyos hasonlóság van. A politeista vallásban sok isten van és van koztuk foisten. A monoteista valásokban egy isten van akiknek viszont sok anygyaluk van. Ez az amiben hasonlítanak egymásra.
<#falbav>

Attól függ, mikorra datálják ezeket a leleteket.

Az a helyzet-ismereteim szerint-hogy a filiszteus szó latinul 'ph'-val volt írva, a rómaiak 'hehezõ p'-vel ejtették. A görögök viszont 'f'-el ejtették, és ezt a késõbbi újlatin nyelvû, de a korábbi római latint már nem ismerõ nyelvben szintén 'f'-el ejtették a görögbõl átvéve. Az arabok második hulláma isz.7-8.században már 'f'-el is írták és úgy is ejtették.

Ennek az allitadodnak ellent mond a megtalalt ekszer es szobor diszek, amik a kivonulast abrazoljak illetve a frigyladat. Ezeket a mai Torok es Gorog teruleteken talaltak, keszitettek. Ajanlom figyemedbe a Mukenebe talalt leleteket.

Igen , leven a p betut nem tudjak ejteni ezert mondtak falestinnak az eredeti romai kifejezes helyett.

Ha volt kivonulás Egyiptomból, nem csak a zsidók õsei vonultak ki, hanem több más népcsoport is velük együtt, mint pl. núbiaiak. Akkor Mózes népét még nem hívták zsidónak, hanem izraelitának, akiket az egyiptomiak hébereknek neveztek. Egyiptomból kivonulva nem mentek Görög/Török területre, hiszen csak akkor telepedtek meg Kánaánban is. Közel-Keleten kívülre zsidók a Babiloni fogság után mentek, illetve a Római Birodalom alatt. Méghozzá elõszeretettel.

Más kérdés-és fogas kérdés-valóban volt-e kivonulás és mikor, volt-e Babiloni fogság ténylegesen. A kivonulásnak nincs nyoma se égen, se földön-egyelõre...ha eddig nem volt, ezután aligha.

"Erdekesseg meg hogy a P betut igen nehezen ejtik ki az arabok 😊 igy erdekes oket Palestinnak nevezni. De hat ilyen ez az ujonan feltalat nepekkel."

Tényleg érdekes. Annál is inkább, mert Palesztina arabul falasztin.

A filiszteusokról annyit tudni lehet, hogy nem tartoztak a semita kultúrájú/nyelvû néphez, a tengeri népekkel érkeztek Kánaán területére. HA már a bibliáról van szó, az Ósz. nép kaftoriaknak is nevezi õket, és könnyen lehet, hogy valóban Kréta -szigetérõl, vagy is az Égei-tenger szigetvilágáról érkeztek oda. Ennek megfelelõen nem annyira van közük a víkingekhez, de lehet ez is. Más népre is jellemzõ volt az átlagon felüli magasság, függõen persze attól, hogy mekkora szerinted az akkor átlagmagasság, s mekkora volt Góliát magassága valójában?

Valamikor léteztek 3,4,5 m magas emberi lények is...kicsit korábban, mint HSS, de késõbb, mint az õsember....

Ettõl függetlenül úgy gondolom, hogy a legendákban általában több van, mint szimpla kitaláció.

Köszi. Ez alapján gondoltam, hogy a legenda körébe tartozik a dolog.

Vackor! Ez a Ron Wyatt elég érdekes amatõr régész, múltkor azt olvastam "megtalálta" Jézus keresztfáját, és a vért bevizsgáltatta.

Palesztina nevet joval kesobb a Romai idoben kapta a terulet, foket hogy letorje a zsidok ellenallasat es a nevet is mint olyat megszuntesse. Judea nev jovval regebbi mint a palesztin elnevezes.
Kb 135CE neveztek el Provintia Palestinain a sikertlen Izraeli felkeles utan. Arabok meg 1800-1948 kozott koltoztek a teruletre.
Izrael meg elotte 1020BCE mar letezett mint onnalo kiralysag ergo az a torzsek joval elotte koltozhettek oda a teruletre.

Erdekesseg meg hogy a P betut igen nehezen ejtik ki az arabok 😊 igy erdekes oket Palestinnak nevezni. De hat ilyen ez az ujonan feltalat nepekkel.


Nekem megvan a sajat teoriam a Filiszteusokrol csak leven nem vagyok se tortenesz se regesz tuti nem tudom bizonyitani, es lehet nagy baromsag, de a leirasok alapjan magas, voroses haju nep volt stb szerintem a korabeli Viking hajosok lehetettek. Leiras alapjan ott volt Goliat aki hatalmas volt, az apro termetu helyi nepekhez kepest pl egy Viking mekkora lehetett. Az bizonyitott teny hogy a Vikingek a kozep tengeren is hajoztak illetve ha minden igaz akkor eszak amerika partjaiig is el tudtak hajozni. De semmi kepen nem a kitalalt uj nemzet tagjaihoz tartozhattak mint akik most magukat palesztinnak hivjak (szaudi es egyiptomi arabok leven)

ManoNegra: en ugy tudom van, es nem csak egyiptomban, de gorog es egyebb teruleten is talaltak ra utalast. Egyiptomi kivonulas utan a zsidok nem csak Izrael teruletere, de sokan Gorog/Torok/Troja stb teruletere mentek. Az ekszerek, leirasok kepek alapjan legalabb is ezt is lehet magyarazni. Tegnap lattam egy dokumentum filmet errol valahol.

Az egyiptomi fogságra van valami régészeti bizonyíték, vagy csak a Biblia alapján kell elfogadni?

Elnézést a betûk elütéséért, abszolút idegen tasztatúrán írok, a betûk máshol vannak, mint ahogy azt megszoktam.

Jó, tegyük helyre a dolgokat. Palesztinát azért írtam, mert ma leginkább ez az elnevezés ismert a területre, ahol az iztraeliták emgtelepedtek. Az akkori neve Kánaán volt, Palesztina nevet utólag a filiszteusokról kapta, akik közel egyidõben érkeztek, talán valamivel elõbb, mint az izraeliták.

A Levita törzs természetesen a papi réteget adta, és csaka zért említettem a két méásik törzset, mint kvöetõt, mert a leviták nem kaptak földet!!!! Õk szétszórva éltek a területen.

Júdea terület nem létezett Izrael megalakulása elõtt!!! Júdeanéven valamiféle kis "állam" csak Izrael kettészakadása után jött létre!!!!

Okfejtesedben vannak hibak.

1. Nem palesztinaba mivel a teruletnek csak egy kesobbi elnevezese, mint ahogy a saud arabiai es egyiptomi arab szarmazasuak elnevezese miszerint palesztin is kesobbi elnevezes. Ami max arra utal hogy az adott teruleten elo saudi arab uj gyujtoneve. Helyesen visszatertek Judea es Szamarria teruletere. Mas kerdes hogy most mindenki a jordan folyo nyugati partjanak hivja ami egeszen osi 😉 1948 as elnevezese a teruletnek. Nyugodtan lehet nevezni az osi izraeli kiralysag.

2 ha csak 2 torzs kovette mivel magyarazod hogy a levi torzs volt a vallas fopapjai
Amire max utalhatsz hogy a belso viszalyok utan csak ez a 2 torzs maradt szovetsegben amikor David kiraly lett.

3 Idorendi sorrend, judea es samarria teruleten megalakult Izraeli kiralysag elobb volt mint a babiloniai es egyiptomi fogsag.

Eredetileg, tehát az ókorban a 12 törzs gyûjtõneve. Így hívták magukat azok, akik Ábrahámtól származtatva magukat Egyiptomban éltek "rabszolgaként", majd onnan kivonulva megtelepedtek Palesztinában. Vallásuk ugyanaz volt, minden más népé Egyiptomtól Mezopotámiáig, azaz többistenhit. A judaizmus pedig a zsidók vallása lett, mely az Ósz-en alapul, mely Ósz. Babilonban született, ott állították össze. Az izraeliták közül csak Benjámin és Júda törzse követte, a vallás neve is innen származik, és e névbõl származik a zsidó szó is. E két törzsön kívül a Leviták adták a papi réteget. Az izraelita egyedül Magyarországon lett felekezet az emancipáció idején, melyhez a neológ zsidók, azaz olyan zsidók tartoztak, akik nem követték a judaizmust, azaz az ortodox zsidó vallást, mindössze bizonyos szokásokat tartottak meg. Ugyanakkor nem is asszimilálódtak a magyarsághoz sem. Az ókorban ilyen nem létezett, mert vagy a judaizmust választották, vagy maradtak a többistenhitnél. A 12 törzsbõl 10 törzs az utóbbit választotta, tehát az izrael szó nem jelentett vallást, sem felekezetet, hanem megmaradt a 12 törzs gyûjtõneve helyett immár csak 10 törzs gyûjtõneveként.

kifejtenéd mi a különbség az izraelita és a judaizmus közt?

Szerintem hagyd ki a genetikát a vallásból, ha lehet. Nem is lehet genetikai azonosság, csak vannak gének, melyek bizonyos rasszokban megvannak, bizonyos rasszokban meg nincsenek meg. A zsidóság már az ókorban is kevert volt genetikailag, csupán a vallás alapján voltak zsidók. Már a 12 törzs is kevert volt genetikailag. A zsidók azonosságtudata csak és kizárólag a vallás. Ez alapján különböztették meg magukat minden más néptõl. A zsidóságot te egységesen felruházod azonos jellemzõkkel, holott ez nem igaz. A zsidók között éppenséggel ugyanúgy vannak tehetségesek, gazdagok, szegények, fizikai és szellemi munkát végzõk, kereskedelemmel és pénzüggyel foglalkozók, mint a gójok között. A középkor zsidóságának már nem sok köze volt genetikailag az ókori zsidósághoz, pusztán a vallásuk miatt voltak zsidók, és ez alapján mint zsidók el voltak tiltva olyan tevékenységektõl, amitõl a gójok nem. Így kényszerültek kereskedelemmel foglalkozni. Továbbá a zsidó vallásba betért korabeli állattenyésztõk ugyanolyan helyzetben voltak. De kereskedtek nem-zsidók is, mint görögök, arabok....A távolsági kereskedelem volt az, ami az anyagi alapokat megteremtette nekik, hiszen mint vándor életmódot folytatók, a pénzt nem költötték el házra, földre és egyéb letelepedett életmódot folytató körülmények között élõk szükségleteire. Így azt kölcsön adták, vagy befektették. Így a alakult ki a kapitalizmus. De ebben az itáliai városállamok vezettek, ott pedig gójok is foglalkoztak ilyen tevékenységgel bõven. Az elsõ pénzváltókat, bankokat olasz gójok alapították. A kereskedelemmel való foglalkozás az európai polgárok számára megvetett tevékenység volt a velejáró életmód miatt. A Pénzszerzésnek ez a módja meg hozza magával a kapzsiságot, a fukarságot, pénzéhséget a zsidóban és nem-zsidóban is.

Igen, a zsidó vallás rasszista, rasszistává teszi a zsidó vallású embert, míg a keresztény vallás nem. Ezért szokták mondani, hogy a zsidó vallás kirekesztõ, megkülönböztetõ, míg a keresztény vallás egyetemes.

Ajjaj, valamit nagyon keversz. A zsidó vallás a judaizmus. Az izraelita nem azonos a judaizmussal.

Az az alapvetõ probléma az eszmefuttatásoddal, hogy annak ellenére, hogy állítólag nincs genetikai azonosság zsidó és zsidó között, a zsidók mégis megkülönböztetik magukat valahogyan, de szigorúan az u.n. gojoktól. Ennek alapja az anyai ágon öröklõdõ zsidóság. Egy tanulmányból kiderülni látszik, hogy a zsidókat nem lehet még kis pontossággal sem visszavezetni arra a genetikai Évára, akire a többi emberi rasszt, tehát valahol "szakadás" van a genomjukban. Ezért legalább négy, vagy több genetikai Évát említenek az õ esetükben. Mások megállapították, hogy vannak jellegzetes betegségek, melyek a zsidókat mint népcsoportot -függetlenül lakóhelyüktõl- jellemzõen érintenek, nagyobb valószínûséggel, mint az ugyanott élõ más nációkat. Ezenkívül habitusuk, mentalitásuk is jellegzetes, rájuk ismerni, mint például az olaszokra, angolokra. A fentiekbõl számomra nyilvánvaló, hogy mégiscsak kell lennie valamiféle genetikai hasonlóságnak a zsidók között, vagyis nem fedheti a valóságot, hogy nincsenek behatárolható zsidó gének, vagy legalább allélpárok, inkább talán tagadják, titkolják elõlünk ezeket. A "félelem népe" véleményem szerint ugyanúgy rejtõzködik a genetika területén, mint ahogyan más országokban élve is legtöbbször titkolják, tagadják zsidó származásukat, s a többségi társadalom tagjainak vallják magukat. E mások által találóan parazitizmusnak nevezett jellemvonásukat csak akkor oldják fel, ha személyes érdekeik ezt megkövetelik, vagy számuk már akkorára nõtt az adott közösségben, hogy nyíltan támadást intézhetnek a terület eredeti lakosai ellen, mégha ez a támadás nem fizikai is a mai viszonyok között.
Igaz, hogy náluk a vallás egyúttal a faji alapot is meghatározza és viszont, igen szigorú szabályrendszere van a faji megkülönböztetésnek, õk aztán igazi rasszisták és mániákus dogmatisták. Aki csak "betér" a vallásukba, az ettõl még sohasem lesz zsidó semmilyen értelemben. Nem is temethetik zsidók közé, mindig csak másod-, harmad-, huszadrangú állampolgár lesz, ha izraelbe költözik.
Ezzel szemben ha valaki kikeresztelkedik, teljes jogú tagja lesz pl. a katolikusoknak, etnikai származásától függetlenül.
Elmondhatjuk tehát, hogy például a katolikus vallásban a vallásosság kérdésében nem játszik szerepet a genetikai hovatartozás, mégis a vallásos emberek igénylik a különbözõ nemzethez tartozás élményét, addig a zsidóknál mind a vallás, mind a faji besorolás esetében alkalmazzák a megkülönböztetés legszélsõségesebb formáit. A családfa elemzés és kutatás (genetikai egyezéskeresést is mondhatnék itt) az õ esetükben elkerülhetetlen, szükségszerû. Igazából nekik van szükségük eszközökre, módszerekre, hogy megkülönböztessék magukat másoktól, nem nekünk. Én bárkinek elhiszem, ha azt mondja magáról, hogy zsidó, vagy izraelita. De ezzel alkotok magamban egy véleményt (és ne mond, hogy mások ezt nem teszik meg). Hogy ki hova születik, senki nem válogathatja meg. Azt sem, hogy mivé nevelik. A kannibált például kannibállá...

nincs zsidó vallás. judaista (izraelita) vallás van.

A zavar abból adódik, hogy a zsidók a vallást származássá tették, holott ugye ennek semmi köze a biológiai/genetikai származáshoz. Attól, hogy valaki katolikus vallású, nem lesz a származása katolikus. Így van ez a zsidó vallás esetében is, hiszen zsidónak lenni nem más, mint a zsidó vallást gyakorolni. Tehát ne keverjük a genetikát bele a hit kérdésébe. A kazárok esetében azonban csak a vezetõ réteg vette fel a zsidó vallást, a Kazár Birodalom megszûnése után egyáltalán nem biztos, hogy meg is maradtak benne, sõt még a létezésük alatt sem biztos, hogy betartották, ahogy a Júda 12 törzse sem, hiszen csak kettõ volt ebbõl az, amelyik a vallást követte. De még õk sem tartották be, hiszen majd mindegyik király idegen feleséget vett magához... A kazárok a birodalom megszûnése után orosz fennhatóság alá kerültek. Mikor a Kijevi Rusz szövetségre lépett Bizánccal-házasság is született ebbõl- feltétel volt a bizánci vallás, a keleti ortodox vallás felvétele, amit meg is tettek. A kazárok áttértek erre a hitre. Így nem is lehettek az utódaik zsidók.

Maga az ókori zsidó nép is kevert volt genetikailag, sõt minden nép az volt már akkor. Így nincs zsidó gén se. Vannak jellemzõen olyan gének természetesen, amik ázsiai vagy közel-keleti eredetûek, ilyenek az európai emberekben is elõfordulnak, hiszen abból az irányból érkezett ide valamikor a HS is. Viszont Európába érkezhettek más irányból is....

Az, hogy a zsidó egy külön rassz lenne, mióta létezik tudomány, ilyet a tudomány nem állít. Az, hogy a Biblia mit hirdet, az egy más kérdés, de maguk a zsidó vallási vezetõk is tudták anno, hogy bizony a leszármazás, amit az Ósz-ben írtak, annak a fele sem igaz.

Genetikai tanulmányokban olvastam a kritika alá vont állításokat, s azokban az áll, hogy a terület õslakosaiban, valamint a Ciprusról bevándorló palesztinokban keveredõ génekben lelhetõk föl azok a rasszjegyek, ami alapján az ott ma is élõket jól körülhatárolható módon azonosítani lehet. Ezek az egyezések a mai Izrael zsidó etnikumú lakosságának alig több mint 2%-ára igazak. Ugyanakkor a zsidóknál leggyakrabban fellelhetõ kaukázusi eredet arra enged következtetni, hogy a genetikailag számunkra eddig ismeretlen (nem egyértelmû) haplotípussal rendelkezõ kazárokkal rokoníthatóak (természetesen genotípusuk lehet különbözõ). Ezt a kelet-európai zsidóktól vett mintákra alapozzák, s ugyanez igaz a mai Izrael állam területén élõkre is. A kazár birodalom lakói Európába vándoroltak, de az europid jelleg máig is csak részben vált sajátjukká. A szkíta-hun-avar-magyar rokonság tényekkel igazolt, viszont az ezekkel való zsidó rokonítás teljességgel kizárt az emberrasszok kialakulását tekintve, ideértve mind a kazár, a kaukázusi, mind a palesztin, õsgörög vonalat is. Az Egyiptomiak és az õsgörögök tudtak rólunk, beszéltek rólunk, Kazárián pedig valóban keresztülvonult a Kárpát medencébõl valamikor kiszóródott népességtömeg akkoriban visszaérkezõ része, a markerekben megvolt markáns különbözõségeket nem lehetett, ma sem lehet eltörölni az elõforduló kisszámú keveredéssel. Példaként vegyük a finn-magyar genetikai (és nyelvi) különállást.
Éppen ti idéztétek ide, hogy Ábrám apja nem volt "protozsidó". De Ábrám második fia, majd másodikként született unokája valamiféle "beavatkozás" eredményei lehettek, mindkettõjükre igaz, hogy ki akarták irtani õket az emberek közül. Ez a vérvonal azonban mégiscsak eltûnt, feloldódott, pedig nagyon vigyázták, hogy megmaradjon a nekik örökségként elõre vetített "jutalom". A közelmúltig azt hittük, s a Biblia is azt sugallta, egy külön emberrassz a zsidó és Jézusnak könnyû dolga lesz, ha visszatér. Ezért kellett hát a szerzõdés szerinti megjelölés, annak hiánya akár az illetõ kivégzését is elõidézhette. Még egymáshoz is alig van közük, pedig ma is dívik a beltenyészet. De 12 törzsbe minden belefér...
Akik ma zsidónak nevezik magukat, csak a kaukázusi eredetet nem tudják levetkõzni. Ha sikerül, már az isten sem tudna különbséget tenni.

"palesztinokat, az igazi "Ábrahám népét"

Ezt hogy kell érteni?

"Tudjuk, hogy Netanjahu és azok az emberek, akik most Izraelben élnek és zsidónak mondják magukat, fõként kazárok."

Nem tudjuk, legfeljebb te így tudod, mert a hivatalos izraeli álláspont is ezt akarja elhitetni a világgal. Sokan el is hiszik.

Igen, tudom, hogy az evangéliumokat is "összeollózták". Nem véletlen, hogy ellentmondások, bizonytalanságok is vannak bennük. Csakhogy az evangéliumok is a Bibliára támaszkodnak, a Biblia meg többszörös átíráson esett át a babiloni összeállítása után is. A szempont mindenképp egy egységes történeti elõzmény megírása a zsidó nép számára. Ez a történeti elõzmény viszont hamis történeti szempontból, leginkább csak a vallás története az, aminek van valóságos alapja. A vallás megszilárdulása, terjedése, kiteljesedése viszont így sem reális. A Biblia tehát nem tény, nem forrás. AZ evangéliumok sem minden tekintetben, de sokkal több visszaigazoló elem érhetõ el az evangelisták életét illetõen történetileg, mint a Biblia esetében. A római kor az, ahonnan már lehet találkozni történeti valósággal is.

Nem miattad megyek el, hanem a téma vallás szempontjából való értelmezése miatt. Én nem akarom értelmezni és magyarázni a Biblia igéit, mert sokkal érdekesebb a Biblia és a valóság összevetése.

Ismerem Komoróczy munkásságát, sõt, ha jól emlékeszem õ is megemlítette a polijahvizmust valamelyik cikkében, csak nem emlékszem melyikben, hol olvastam tõle errõl. Ha emlékeztem volna, akkor õt is betettem volna. Viszont Komoróczy nem olyan jártas a vallás területén, sokkal inkább történész. Zakar pedig szintén magával a vallással foglalkozik, s nem foglalkozik mélységében a nevek eredetével, fõleg nem a héber nyelv változásait figyelembe véve.

Karasszon és Kõszeghy a mérvadóak ebbõl a szempontból számomra.