1398
-
#738
igen...csak a naprendeszer esetében a gravitáció, avagy a nap tömege görbíti a teret,és ezen a görbült téren mozognak a bolygók...
az atomok esetében a gravitáció tudtom szerint hanyagolható....
Elméletileg ha a klasszikus fizika egyenleteiben gondolkodunk, akkor az elektronok az atommagba kéne zuhanjanak.Ugyanis a klasszikus fizikában az energia nem kvantált, így folyamatosan érkezik.Az elektron és proton közti töltés inverzió miatt a kettőjük között a vonzás akkora lenne, hogy legyőzné a gyenge kölcsönhatást, így az elektron az atommagba kéne zuhanjon.
...vagy valami ilyesmi... -
Csucsu1111 #737 És bocs TMS, hogy nemtudok korrekt választ adni kérdésedre, de szerintem ha magadelé képzeled az atom szerkezetét rögtön egy miniatűr naprendszer jut az eszedbe.A bolygók miért nem esnek bele a Napba , vagy a Hold a FÖldbe.
Sziasztok! -
Csucsu1111 #736 Az imént írtakhoz még annyit, hogy ha a gravitációs fotonoknál nemis , de a fényfotonoknál mindenképpen kellene érzékelnünk tömeget.
Ezt a kérdést azért nem hagyom szónélkül, mert ha mégis nekem van igazam ,és
a fotonok valójában térhullámok, akkor azzal érthetővé válik, hogy miért van mozgási energiájuk kimutathatatlan tömeg mellett.Hiszen a vezető közeg ltal átvitt energia is munkát végez a befogadón, mégsem változtatja meg annak tömegét.
A biliárdgolyós elméletemhez meg csak annyit,hogy ha a biliárdgolyó beleesett a lyukba, akkor maga is az asztal része lett.
Továbbra is várom számomra értékes és érdekfeszítő kritikáidat.
-
Csucsu1111 #735 732-re pedig:A fotonnak mekkora a tömege?
Na mert ha a puskából kilőtt lövedékhez hasonlítjuk,akkor tömeggel kell rendelkeznie.És ha tömege van, akkor hogy lehet, hogy sem a gravitációs, sem pedig a Nap által kisugárzott fotonok nem változtatják meg sem a kibocsájtó, sem pedig a befogadó tömegét?
A gravitációs fotonok nem lehet, hogy apró lyukacskák a térben?Olyan tömeg a térben , ami nem szét próbálja feszíteni a teret jelenlétével, hanem inkább összehúzni próbálja azt?(Labda a trambulinon!)(Két trambulin egymással párhuzamosan elhelyezve, közepén egy ponton összekötve!)
Ehez az elgondolásomhoz egy kép vezetett az egyik tankönyvemben, ahol egy ködkamrában egy elektron és egy anti elektron, pozitron látható.
Ez a könyv azt is írja, hogy a pozitron nagyon rövid életű.Ugyanis amikor találkozik egy pozitív társával, akkor fény formájában eltűnik mindkettő.
Vagyis a biliárdgolyó bele esik a lyukba.
De neeeeem? -
Csucsu1111 #734 Szia albertus!
A 730-as hozzászólásoddal kapcsolatban Nekem az a véleményem, hogy nemválaszoltál az általam felvetett kérdésre.Nevezetesen arra a kérdésre, hogy a fénysebesség elérésének korlátja a test térhez viszonyított sebessége, és nem egy tetszőlegesen kijelölt ponthoz viszonyított sebessége.
Bár most , hogy újra és újra elolvasom és értelmezem amit írtál, szavaidból én azt veszem ki ,hogyha két test egymással szemben a fény sebességének a felével közelítenek egymáshoz, akkor mind a kettő még esetleg növelheti is a sebességét,egymáshoz képest átléphetik a fénysebességet.
Ha teszem azt, elindítok egy rakétát a Földről és folyamatosan gyorsítom a fénysebesség feléig,aztán a már kilőtt rakétáról ismét kilövök egy másik rakétát,majd azzal is elérem a fénysebesség felét és így tovább,akkor a fénysebesség többszörösét is elérhetem?
Ezt nem hinném.
-
#733
elmagyarázná valaki -eygszerűen-, hogy mi is az oka annak h az elektronok miért nem esnek bele az atommagba?....másszóval mi volt a hibája a klasszikus fizikának, és kelett ide a kvantum elmélet...? -
Albertus #732 A gravitáció sem más, fotonok gigászi csapatban, csupán amíg az összes
többi sugárzás impulzusa becsapódáskor-befogódáskor "tovább" löki a befogót,
addig a gravitációs fotonok negatív impulzusa "visszahúzza" a befogó tárgyat.
Hogy ez miért van így?
Először is nézzük, hogy miért nem hűt és miért nem melegít a gravitáció?
Vagyis a gravitáció fotonjai sem a kibocsájtó sem a befogó energiakészletébe
nem szólnak bele.
Így az asztalra tett alma nem gyorsul, nem melegszik, mert annak ellenére
hogy elnyeli és kisugározza a gravitációs fotonokat, azok az alma energia készletét nem változtatják meg.
Hogy lehet ez?
Ha a kilépéskor pontosan akkora "negatív" impulzust hordoz egy foton, mint amekkora az energia készlete, akkor egyszerre hordozza a zéró összeget..
Vagyis a hozott energiát és ezzel teljesen azonos energia értékü impulzust.
Így energetikai szempontból olyan mintha ki sem lépett volna, valamint a
befogó szempontjából, pont annyi energiát ad át, mint amennyit el is vesz
a negatív impulzusával.
Ha tulajdon képpen fotonok árama a gravitáció, akkor miért nem e.m. hatásként
(e.m.= elektromágneses) érzékeljük?
Nos éppen azért mert az elektronok számára az impulzus elvonással azonos értékű, de ellentétes előjelű energia átadás nem változtat az elektronok
energia készletén sem, így nem okozhat elektronáramlást, vagyis elektromos
polarizálódást sem..
Mekkora hullámhossz-frekvencia felelhet meg a gravitációs fotonoknak?
Figyelembe véve, hogy a nagyon nagy hullámhusszú, vagy másként fogalmazva az extrém alacsony frekvenciájú e.m. hullámokkal azonos az áthatolási ill.
elnyelési tulajdonsága, így kézenfekvő következtetés, hogy a
gravitációs fotonokhoz extrém nagy hullámhosszot rendelhetünk..
Egy másik megközelítés:
A csillagászoknak sikerült kimutatniuk fekete lyukakra utaló röntgen-forrásokat.
Vagyis, ha egy fekete lyukból fény nem lép ki, de a gravitáció igen, annak mi lehet a magyarázata?
Induljunk ki onnan, hogy ha egy foton egyszer elindult, akkor semmi sem érheti utol. Így egy másik, de később indult foton sem, hiába követi
fénysebességgel az elöbb indult fotont..
Ebből következően hatással sem lehet rá..
Na jó, de a fekete lyuk egyik ismérve, hogy felszínén a szökési sebesség
számított értéke fénysebesség vagy nagyobb.. Na igen, de a fotont ez nem hatja meg..
Ha ez így van akkor a fekete lyuk miért fekete ? Vagy miért nem látható fényt
sugáriz ki? És ! Miért csak gravitációs fotonokat?
Na igen, de ehhez az ált.rel által leírtakat is figyelembe kell venni.. Vagyis ha extrém nagy a gravitáció, akkor extrém nagy az időlassulás is!
Így bármilyen sugárforrás-foton forrás számára is végtelenül lelassult idő miatt a kibocsátott frekvencia is extrém alacson rezgésszámú, vagyis a hullámhossza a gravitációs hullámoknak megfelelően rendkívűl nagy..
Így ami "bentről" eredetileg pl. kék vagy akár sárga fényként keletkezett volna, az időlassulás miatt még a jelenleg általunk használt több ezer km-es
hullámhosszú e.m. hullámoknál is nagyobb hullámhosszúként képződik..
Így természetesen számunkra már gravitációs fotonként jelenik meg...
-
Albertus #731 Az elöbbieket, ha megértetted, akkor azt is megérted, hogy az összes sugárzás
kicsiny csomagokban (kvantumokban-fotonokban) terjed...
És! Nincs semmiféle közegre szüség a sugárzás terjedéséhez!
(Pontosan úgy, mint ahogy a puska csövének sem kell a célig tartania..
Ugyanis ha a célig tartana akkor az nem sugárzás, hanem vezetés!)
-
Albertus #730 Szia!
Már megint?
Szóval, akkor az elejétől: hiába lenne két test egymáshoz viszonyított sebessége c, vagy c-nél nagyobb, az egy-egy tömegnövekedése a saját sebességük
függvénye.
Miről is van szó? Lorentz képletét (Lorentz-transzformáció) A.Einstein is
átvette a specrelhez, majd a Cern-i ill. más gyorsítókban is ellenőrizték
99,9998 % fénysebességig!!
Gondolom tudod, hogy ha egy függvény 0-99,9998 % tartományban tökéletesen
azonos értéket ad a méréssel és nincs szakadási helye, akkor semmi okunk sincs
azt feltételezni, hogy a maradék két tízezred % -os szakaszon ez másként lenne,
vagyis helyesnek fogadjuk el.
Mi is az idézett képlet?
m=m0*gamma ahol gamma=1/(gyök(1-(v/c)^2)
ahol: c fénysebesség vákumban
v a test sebessége
m a megnövekedett tömeg
m0 a nyugalmi tömeg
Szavakban: a saját sebesség függvényében az m0 nyugalmi tömeg megnövekszik
a saját sebesség négyzetének és a fénysebesség négyzetének hányadosa arányában.
Mi a saját sebesség?
Van egy óra és egy méterrúd a kezedben, a méterrudat valamely pontodhoz illesztve elengeded, majd v sebességre gyorsítod magad.
Így amikor már egyenletes sebességgel mozogsz, akkor leolvashatod a méterrúdról, hogy a Te órád szerint a Te által letett méterrúdhoz képest
mennyit mozdultál el.. vagyis mekkora Te szerinted a Te sebességed.. ez a v sebesség.
El lehet-e érni a fénysebességet?
A válasz egyszerű: IGEN ! A bizonyíték? Igen minden foton c-vel halad, vagyis valahogy elérte a fénysebességet..
No, de hogyan? Mert ha a gyorsítással, ahogy egyre közeledik a v sebesség c-hez annál kisebb lesz a gammában a hányados, vagyis annál jobban közeledik
a gyorsított tömeg a végtelenhez.. akármilyen parányiból is indultunk ki..
Tehát ha gyorsítással nem érhetjük el a fénysebességet akkor trükközzünk,
pontosan úgy mint ahogy a természet teszi minden egyes fény (e.m.) forrásban.
Mi lehet a trükk?
Mi is a sebesség?
A saját óránkon mért időegység alatt mekkora utat tettünk meg..
Na igen! De! Mi van akkor ha valami lelassítja az összes fizikai folyamatunkat, így az óránkat is? Hogy hogyan?
Azt tapasztalati tényként tudjuk, hogy a nagyobb gravitációs erőtérben
lelassulnak az órák..
Akkor már pofon eccerűűűű! Rohanjunk bele olyan térbe ahol pl.:99%-os
az időlassulás..
Akkor ha elötte a sebességünk a zóna elött 1 % c-t elérő, vagy
meghaladó volt akkor a zónában pontosan c-nek mérhető...
És utána?
Van egy kis bibi.. Amint a relatív sebességünk c, az időnk az 1%-os zóna
idejéről (99%-os a lassulás a zónában..), zéróvá válik..vagyis megáll,
vagy másként fogalmazva: értelmezhetetlenné válik.
Így sajnos addig haladunk fénysebességgel amíg valamibe beleütközve,
ismét le nem fékeződünk c alá...
-
annabot #729 Az időt meg békén lehet hagyni. A téridő csak egy modell.
NINCS OLYAN HOGY JÖVŐ. -
annabot #728 Mi ez a sok vaker? Apró csomag a foton? A foton egy kattanás a detektoron, egy pont a fény útjába tett tárgyon. Nem tudod mi is a foton repülés közben. Senki nem tudja és nem is fogja soha megtudni. Mert ha útközbe nézed meg, akkor beteszel egy detektort vagy egy akármit. Innen meg tudod- -
annabot #727 a mágnes idézi elő, mi más? -
annabot #726 Ez nem fizika öcsém -
Csucsu1111 #725 Remélem nem vagyok túl fárasztó.Tudjátok én szeretem a fizikát, de senkit nem érdekel a környezetemben, így nincs kivel megvitatnom elméleteimet,gondolataimat. 
-
Csucsu1111 #724 Most pedig ejtsünk néhány szót a kvantumokról.Legjobb tudásom szerint ez a szó apró energiacsomagocskákat jelent.Na már most az energiának a megjelenéséhez szükség van valamilyen anyagra.Gondoljunk és beszéljünk bármilyen formályáról is az energiának.Helyzeti,mozgás,hő stb.STB, mert rég tanúltam ezekről és más most nem jut az eszembe.De most gondoljunk arra az energiára , amely a legjobban kapcsolódik a témához.A kozmikus sugárzásokból származó energiára.Valójában minden sugárzás valamilyen közeg hullámzásából ered.Ezalatt azt értem,hogy a sugárzást egy anyagi jellegű , úgymond gerjesztett állapotban lévő objektum hozza létre.Az objektum alkotóelemei (részecskéi)rezgő mozgást végeznek.(Minden abszulut nullafoktól kulöböző hőmérsékletű anyag gerjesztett állapotban van.)A rezgés átadódik más részecskéknek amik aztán ismét tovább adják azt.Nyílvánvaló tehát,hogy a részecskék az objektum frekvenciályának megfelelő frekvenciában fogják továbbadni a sugárzást.Vagyis a részecskék kinetikus formában adják át egymásnak az energiát.DE MINDEN SUGÁRZÁSHOZ SZÜKSÉG VAN KÖZVETÍTŐ KÖZEGRE! Énszerintem.Mindezekből következik, hogy a teret
igenis apró részecskék sokasága tölti ki, különben nemjutna el a napfény a földre.
Az itt leírtak még nekem is sok volt.Remélem mindent úgy írtam le , ahogy azt gondoltam.
-
Csucsu1111 #723 Ez jó! De az imént felvetettekhez is van egy gondolatom.Ugye a fénysebességet nem lehet sem elérni, sem pedig megközelíteni.De ha két test az űrben egymássalszemben egyaránt a fénysebesség felénél egy kicsit gyorsabban halad?Akkor mi van?Szerintem a fénysebességet is csak egy közeghez lehet viszonyítani.A TÉRHEZ!
Különben a fenti kérdésem alapján a fénysebesség igenis átléphető.Két test egymáshoz képest relatíve átlépheti a fénysebességet.Viszont a tömegnövekedés egyik sem kerülheti el a térhez képest,ami töbnyire mindenhol azonos mértékben van jelen.A fentiekből következik, hogy a mozgás helyét és mértékét az űrben,A folyamatosan táguló világegyetemben, az ősrobbanás helyéhez és idelyéhez kell megadni.
-
#722
Nem definiálom. Ehhez már hülye vagyok. :D -
Albertus #721 A helyet és a változtatás mértékét, írányát hogyan definiálod? -
#720
helyváltoztatás. -
Albertus #719 Szia!
Mi az , hogy mozgás?? -
#718
Szerinted mi az, amihez képest mozognak a dolgok? -
Albertus #717 Szia!
Nincs új elmélet..
Ill. Csucsu111: a tömege jelző, helyesebb lett volna: hatalmas árama.. -
#716
Ha jól veszem ki, akkor valamiféle érzetből van levezetve egy elmélet? -
Albertus #715 Szia!
Nagyon ügyes! Ilyen jó átverő következtetés levezetést ritkán olvasok..
Nos, nem. Nincs vezető közeg. Nincs mező.
Helyette van Maxwell blöffje, és piciny kvantumok tömege.. amit mezőként érzékelünk..
Így a további következtetéseid értelmetlenek.. -
Csucsu1111 #714 Az egyensúly pedig igenis fennáll, csak mi túl kicsik vagyunk hozzá, hogy érzékeljük.Valóban mozgásban van az egész univerzum,de ezeknek a mozgásoknak is megvannak a szabályai és mivel ez a mozgás örök, szerintem nyugodtan tekinthetjük egyensúlyi állapotnak.
Ehez még egy apróság.Ugye hallottunk már arról, hogy az univerzum folyamatosan tágul?Ha a kezünkből leejtünk egy marék üveggolyót,szerintetek mi történik?De elképzelhetjük másképpen is!Pl egy robbanásként.Hirtelen hatalmas nyomás alakul ki,ami utána ha megfelelő mennyiségű tömeget tudott megmozgatni, akkor átcsap vákumba minek hatására mondjuk elolt egy hatalmas tüzet.(égő olajfinomítót)Na szerintem ezt nevezhetjük ősrobbanásnak, és ennek következménye a táguló univerzum.És ha több ilyen is van?És az egyik tágul , a másik meg éppen zsugorodik?Na erről az állandó mozgásról és egyensúlyról beszélek.Ehez azonban szükség van magára a térre , ami ugye hasonlóképpen viselkedik mint a víz,csak sokkal ritkább.(Szilárd,Folyékony,Gáz,Plazma,És TÉR)Ezek persze csak az én fantáziálásaim.Az antigravitációs meghajtás viszont szerintem ezeknél sokkalreálisabb.Hallottatok már a Gravity Control Technologies-ről?Kerestessetek rá a neten!
-
Csucsu1111 #713 Ja és még valami az egymás hatását kioltó irányú elektronpályákhoz.Az egész csak akkor működik, ha minden elektron pálya megeggyező irányú.Na mármost ezt elég nehéz elképzelni egy téralakzatban.(rúdmágnes)De próbáltátok már?Én igen és rájöttem egysmásra.PL hogy miért igazodik a kismágnes a nagyhoz.Mint említettem az elektronok által keltett nevezzük úgy,mágneses örvénylés,egy önmagába visszaforduló folyamat.A rúdmágnesnek a felszínén mind az északi, mind a déli pólus felől a rúdmágnes közepe felé történik az áramlás.Ez a térben elképzelve két gömböt jelent, amiknek a középpontjaitól távolodva a héjjakon egyre gyengülő mágneses tér tapasztalható.Azonban ezeknek a héjszerű mágneses vonalaknak is van irányuk.Mondjuk az asztalon fekvő lapon az irány a rúdmágnestől elfele mutató, a plafon felőli oldalon pedig a mágnesrúd közepefelé mutató.Ha egy kisebb rúdmágnest erre párhuzamosan ráfektetsz két lehetőség áll fenn.Az egyik az amikorészaki pólus déli felé kerül.Ekkor az erővonalba becsatlakozik a kisebb mágnes is (ekkor ugyanis a kisebb mágnes gömbjének az irányaegybeesik a nagyobbéval), és része lessz a nagyobb mágnesnek.Fordítva viszont az erővonalak pont szembe kerülnek egymással,így nyílvánvaló , hogy eltaszítják egymást. 
-
Csucsu1111 #712 Ezt úgy értsd, hogy hiába lenne sok rögzített pálya(mint a műanyagoknál) HA EGYMÁS HATÁSÁT KIOLTÓ IRÁNYÚAK.Tehát azt te is elismered, hogy az elektronok mozgásából származik a mágneses,(gravitációs) erőhatás az elektromágnesekben és a természetes mágnesekben.Remek.Akkor nyilván azt is belátod , hogy a mágneses kölcsönhatás résztvevői között valamilyen közvetítőközegre van szükség.És ezzel el is jutottunk a nagy kérdésig,nevezetesen hogy mi is az a TÉR.Nos ha valaki olvasta AZ elegáns univerzum című könyvet, akkor már lehet némi fogalma a kérdés súlyáról.Vagyis hogy tényleg az elektronoknál is sokkal kisebb elemek alkotják a teret?A könyvet vissza kellett adnom a tanáromnak, de állítólag az atomokban lévő részecskéket összekötő ,úgymond teret, a glüonoknak keresztelt apró részecskék tartják össze.Na én nemhiszem , hogy részecskék mágnesmódjára képesek lennének összekötni más elemeket,azonban elképzelhetőnek tartom,hogy a teret glüonok és más hasonló részecskék alkotják,mint valami hatalmas tengert.Nem atomok, részecskék.Ha ez valóban így van, akkor mi ezekbe belekapaszkodhatunk, akár egy evező a tó vizébe.
-
Albertus #711 Szia!
Nagyon egyszerű!
Induljunk ki abból, hogy az elektronok mint önmagukban is meglévően, kicsiny
mágneses tér források, szeretnének kitérni a külső mágneses tér hatása elöl.
Így már csak az a kérdés, hogy meg tudják-e tenni vagy sem?
Vagyis, ha olyan pályán mozognak, ami szabadon elfordulhat az atommag körül, akkor simán kitérnek és erőhatás nem jelenik meg,
ha viszont olyan kötött pályán (fém-oxigén, fém-fém, stb rács) amikor nem
lehetséges a pálya kitérítése, akkor megjelenik az erőhatás..
Az erőhatás annál nagyobb, minél több ilyen elektronpálya van, valamint
ezek minél nagyobb eredőt képeznek..
(Ezt úgy értsd, hogy hiába lenne sok rögzített pálya(mint a műanyagoknál)
ha egymás hatását kioltó irányúak. -
HUmanEmber41st #710 Egy nagyon OFF kérdés:
Azt el tudja-e mondani valaki, h mi idézi elő a mágneses kölcsönhatást?
Mármint miből áll az az erő, ami ( mint elektromágnes) képes sok tonnányi súlyokat is "öszeragasztani" És miért csak a ferromágneses anyagokban hajlandó fellépni?
A többi nagyobb atomszámú fémben is vannak szabad elektronok, ott miért nem működik?
De csak egyszerűen, saját szavakkal thx előre is
nem olvastam a topikot , ha lentebb foglalkoztatok vele, akkor sry
ON
-
Albertus #709 Szia!
A "megszámlálhatatlanul sok", az a naprendszerben két napkitörés közötti időszakban 3-5 atom/m3 nem igazán illik rá a megszámlálhatatlan jelző..
A másik, sajnos nincs olyan egyensúly, mint amilyet emlegetsz..ill. csak
adott (nagyon szűk) térrészekben találunk kiegyenlített erőket. És az sem biztos, hogy ezekben a térrészekben élvezhetnénk e csodás kiegyemlítettség hatását, hiszen pl. a Föld-Hold tömegrendszer súlypontja a földfelszín
alatt van..
Az anyag -energia ekvivalencia Lebegyev óta (Ezt vette át Einstein is!)
E=m*c^c ahol c a fénysebesség vákumban m/s, és az m az anyag tömege kg-ban.
-
Csucsu1111 #708 Albertus.Köszönöm a kritikádat, de az ott felvetettekre máris tudok reagálni.Először is a térben megszámlálhatatlanul sok , különbőző méretű és tulajdonságú részecske van.Szerintem ez alkotja a teret és nem valami üresség.Ebből következik, hogy ezeket áramlásba lehet hozni, beléjük lehet kapaszkodni.Másodszor pedig igazad van abban is , hogy a vezetőnek csak kisrészét alkotják elektronok ,de mivel is egyenlő az energia? E=M X V (ha jóltudom)Vagy v négyzet.A lényeg az, hogy a kis tömegnek is lehet hatalmas mozgásienergiája.Persze erre rögtön rávághatod:Jó Jó de az elektromos vezetőknek van ellenállása , ami ezt a folyamatos gyorsulást akadályozza, sőt, behatárolja, hiszen a túl nagy áramerősség miatt a vezető megolvad.
És mi van a szupravezetőkkel?HM?
Kint a világűrben , ha a kozmikus sugárzásoktól leárnyékoljuk a vezetőt, akkor elvileg abszulut 0 fokot kell hogy elérjen, és mint tudjuk , ezen a hőmérsékleten minden vezető szupravezető.(Remélem nem írtam túl nagy marhaságot.)Vagyis lehet akár sárgarézből is a hajtómű, nem fog megolvadni a hatalmas áramerősségtől.Bár az tény , hogy a földön bizony igencsak hűteni kell a SZUPRAVEZETŐből készült hajtóművet a felszálláshoz.
Még valami. A világűrben elvileg az égitestek gravitációs mezői egyensúlyt tartanak fenn.Tehát a legkisebb hatásfokú hajtómű is képes elindítani bármekkora tömeget.És az impulzushajtóműről most hallok először.Megnézem azokat az oldalakat.
-
#707
Légyszi Albertus Egy picit tisztázd előttem ezt az inerciális vagy impulzus meghajtást! (legalább mákhéjban!)
Nincs időm végig böngészni a cuccokat(készülök az emelt fizika és matek érettségire...) csak hogy képbe legyek hogy eszik e avagy isszák... -
#706
bocsika de én műveletlen fejjel úgy gondolom hogy közel ugyanazt írtam le mint te csak egy más megvilágításban... -
Albertus #705 Nézz be a www.gezoo.fw.hu -ra a részletekért.. -
Albertus #704 Szia!
Elolvastam. Nézzük lépésről-lépésre:
A matematikai modellek szerint a tér még a mai napig éter szerű tömeggel rendelkező, görbíthető, fúrható valami. Ez a hiba egyrészt abból adódik,
hogy az éterelmélet túl egyszerűen elképzelhető a vizes analógiával.
A másik ok, hogy a matematikai modellek alapjait az 1890-es években
az éterelmélet tombolásának csúcsán rakták le.
A harmadik, hogy az üres semmi fogalma az alkotók nyelvéből és gondolkodásából hiányzik. Helyette "a valami helye" a tér. A "valami helye" pedig nem jelent ürességet. Többek között ezért is olyan nehéz megtisztítani
az erőmezők, erőterek felfogásától a tudományos gondolkodást.
Megnyugtatlak: a semmi (az üres tér,) nem sűríthető, nem görbíthető !
Semmilyen hatással sem, így elektromos ill. mágneses hatásokkal sem.
A másik nagy probléma a részecske hajtóművel:
A vezető elektronok csupán parányi részei az össz töltésnek, ill. az össz
tömegnek.
Olyan ez mint a tenger. Ha teljes a szélcsend, akkor nem látsz jelentős
különbséget az egyes molekulák között, hiszen egy szinten vannak, ugyanúgy mint
a töltéshalmozás nélküli vezetőkben az elektronok.
Amikor viszont külső hatás elmozdítja az elektronok egy részét, a változás
nagyon szembetűnő, mint a sok méteres hullámok a tengeren. Csak hogy!
Ugyanúgy mint ahogy a tengernél a 100 méteres szökőár is elenyésző eltérés
a mélység 5-6000 vagy 10 000 méteréhez, úgyanúgy az extrém nagy elektromos hatásokkal is csupán a tömeg elhanyagolhatóan piciny részét lehet megmozdítani.
DE! Mi szükség lenne egyáltalán erre? Hiszen az inerciális vagy impulzus
hajtóművekkel szinte energia befektetés nélkül meghajthatók repülők, űrhajók..
Ja, hogy ezt még nem használjuk tömegesen?
Ennek a mérhetetlenül végtelen emberi butaság a fő oka. Nézd csak meg, hogy
az index.hu/forum/tudomány/"Mi az energia?" topicban mi folyt kb fél évvel ezelött ! Egyszerű és érthető magyarázatok és "csak azért is" vakon ellenzők
tömény hülyesége.. Pedig valóban működnek az ott leírtak.
-
Csucsu1111 #703 Bocs albertus.Énnekem csak érettségim van egy szakmunkás és egy technikusival megtűzdelve.A részecskehajtás alatt egy az általam a korábbiakban leírt, elképzelt antigravitációs hajtásra akartam célozni.Talán te is olvastad.( 
659. hozzászólás)Ha nem , hát kérlek tedd meg! Szerintem a te véleményedre már lehet adni, kíváncsian várom.Amúgy igyekszem naponta ellenőrízni ezt az oldalt.
-
Albertus #702
Szia!
Miután másodszorra gépelem, így csak a lényeg:
Maxwell egy generációval Einstein elött, 25 évesen megalkotta az éterelméleti
levezetéseivel az em. terek leírására használt egyenleteit.
Igaz, hogy éteri síkhullámokra, és nem 3D-re, de semmiképpen sem 4D-re.
A 3D-s ekvipotenciális felületeket szuperponálódott síkhullámoknak tekintette, de leírni nem tudta.. Így a ma butább tudósai inkább Maxwell egyenleteit használjak..
A valóság egészen más!
Energia kizárólag kvantumok alakjában sugárzódik a térben.
Így a gravitáció kvantumjai is a gfotonok.
A garvitációs fotonokat minden anyag, minden részecske kisugározza.
Rendkívűl kis energiáju fotonok lévén, a hozzájuk tartozó hullámhossz óriási.
Így gyakorlatilag bármin, bármekkora vastagságon áthatolnak.
Csak a gigantikus számuknak köszönhető a rendkívűl alacson számú
elnyelődés miatti gyenge kölcsönhatás amit érzékelünk.
Gondolom tudod, hogy az összes ismert sugárzásnemben a fotonok a haladási
irányukkal egyező irányú impulzust hordoznak, így a befogó részecskét
"továbblökik"..
Nem így a gfotonok. Őkelmék ugyanis pont akkora negatív irányú impulzust
hordoznak, mint a kilépésük energia szükséglete.
Ezzel a trükkel elérte a természet, hogy úgy a kibocsátó, mint a befogó
energiakészlete változatlan marad. Nincs lehülés, nincs felmelegedés..
Viszont a befogót nem eltólja hanem visszafelé húzza..
Lehet-e szigetelni? Nos a szigetelésre használt anyag részecskéit
mivel szigetelhetnénk?? Hiszen ők is ugyanúgy sugároznak mint az eredeti
forrás részecskéi..
A részecskék polarizációjával elérhető lenne egyirányú nagyon koncentrált
grav erő.. Na igen, de sajnos ez a technológia nem áll rendelkezésre.
Igaz ugyan, hogy elektronok polarizálásával lézer-effektust tudunk létrehozni,
de az atommagokkal nem ennyire egyszerű a helyzet..
A részecske hajtáson, a hatás-ellenhatás (rakéta) elvű eszközöket érted.
Ezek a kínai feketelőporostól, a nukleáris hajtóanyaggal ionizált
és elektromos térrel gyorsított részecskékkel működő rakétákig.. nem igazán
modern eszközök..Ürkutatásunk kőkorát jelentik.
-
Csucsu1111 #701 Ez nagyon szép gondolatmenet volt albertus, de a mi témánk most nem ez.Inkább valamit szólj az antigravitációhoz, és a részecskehajtáshoz.Egyébként elég nehéz úgy tudományos vitához hozzászólni, hogy az öcsém egyfolytában szabotál itt mellettem.Mivel ő túl egyszerű ehez. -
Albertus #700 Szia!
Biztosan hallottál már arról, hogy 4D-s téridőben létezünk.
Így a világ létezése a folyamatos mozgáson-változáson keresztül történik meg.
Minden energiaáramlás egyetlen irányban zajlik.
Most mondhatnád, hogy ez egy ex-katedra kijelentés minden alap nélkül.
Nos, nem az. Einstein óta tudja a művelt világ, hogy az energia kicsiny
csomagok (kvantumok-fotonok --kinek, hogy szimpatikus) formájában akként
terjed, hogy ha valahonnan elindult, akkor már soha senki nem éri utol..
Az egyszerű megérthetés kedvéért, gondolj arra, hogy a legtávolabbi csillag felé küldesz egy villanást. Amíg oda nem ér, addig biztosan nem ütközik
senkibe bele. Így ha utánna indulsz, csak max. ugyanakkora sebességgel
haladhatsz, és mivel később indultál, nem érheted utol a cél elött.
Mi kellene a múlt megváltoztatásához? Csupán az, hogy ezt az utolérhetetlen fotont valaki visszagyömöszölje a forrásába. Az energiát pedig ami kilőtte,
valaki a "drótba" tunkolja vissza..
Ugye belátod lehetetlen. Akkor ha azt is tudjuk, hogy az időutazáshoz nem
egyetlen egy, hanem a világ összes fotonjával meg kellene csinálni...húúúú..
Így már belátható, hogy az is buggyant aki komolyan beszél időutazásról...
De mondjuk tévedek és, megoldja valaki, hogy láthatóvá teszi a múlt vagy a jövő
4D-s pontjaibani észleléseket a mi téridőnkben.. És?? Ez lehetséges lehet,
legalább is ami a múltat illeti.
De beavatkozni ??? A hírhozó fotonokat visszatömködni lenne értelme???
Szerintem, semmi, mert az a pár foton, nem szorozna és nem osztana..
Hiszen különben is, nem csak parányi töredéket jelentenének, de tetejében
csak a múlt jövöjébe érhetnének vissza, azaz a mába. Akkor pedig minek?
-
Black Ice #699 PLS .. térjünk vissza a QM-hez.
Nagy érdeklődéssel figyelem a témát.