1398

Miért nem fér öszze a Relativitás elmélete a Kvantum elmélettel?






  • Albertus
    #778
    Ok. Szerinted ha a Gellért-hegy alá a Duna magasságában egy akkora lapot tolnánk, hogy az egész hegy ráférjen és felemelnénk két méter magasra,
    mennyi munkát kellene végezni a lebegtetés fenntartásához??

    1 Wh ... 1000 kWh ?? vagy semennyit?

    Segítő kérdés: az asztalnak mennyi munkát kell végeznie a ráhelyezett
    almán, hogy ne nyomódjon bele az alma ??
  • Albertus
    #777
    Nos két dolog:

    Az egyik: az MM egyáltalán nem bizonyít semmit. Csupán azért mert nem sugárzással, hanem vezetéssel terjed a berendezésben a fény. Arról pedig 1881 óta tudjuk, hogy a fényvezetővel együtt elmozdul a fény is.. Persze, hogy
    nem jöhet létre interferenciakép változás..
    Arról nem is szólva, hogy az MM berendezésnek a föld forgásából származó
    relativisztikus sebességváltozást ki kellene mutatnia, de még erre sem képes..

    A másik: hullámok vezető közeg nélkül nem terjednek. Így ha hullámokat emlegetsz, ezzel egyben deklarálod a vezető közeget is.. Vagyis az éter létét.

    Ami még szerinted is csacskaság.. Így Önmagaddal kerültél ellentmondásba.
  • Albertus
    #776
    Szia!

    Ó, nagyon sok féle elmélet van a piacon.. Többek között Iszugyi doktor
    gravitációs töltésekről szóló elmélete is.. Mégsem fogadnak el mindent..

    A foton kifejezést, c-vel haladó energiacsomag megjelölésére használtam.
    Ez önmagában nem több és nem kevesebb, sőt! nem zár ki pontosabb megközelítéseket sem.
  • Albertus
    #775
    Nos, attól, hogy számunkra nincs tömege a haladó fotonnak, még nem
    jelenti, hogy nincs is..DE ezt a tömeget majd csak akkor érzékelhetjük, akkor
    kerülhetünk vele kapcsolatba, ha visszalassul c-alá.. Vagyis befogódik.
  • Albertus
    #774
    A fotonok tömege..

    Ha valami fénysebességgel halad, akkor számunkra nincs tömege, hiszen
    akkor a tömeget számunkra jelentő hatások forrása is fénysebességgel halad.
    Így a tömeget jelentő hatások soha nem érhetnének el hozzánk egy fotonról..

    A biliárdgolyó-lyuk és a lyukas tér összehozása eléggé pikáns, de
    egyben sajnos nagyon téves..

    Gondolj csak bele! A semmi maga a határ nélküli lyuk.. Ez maga az üres tér.
    Ugye a lyukat szerinted is butaság tovább lyukasztani?


  • Albertus
    #773
    Szia!

    Az a gond, hogy az a tömegnövekedés szempontjából lényegtelen, hogy két vagy több tömeg egymáshoz képest mekkora sebességgel mozog..
    Arról már nem is szólva, hogy nem így számolandó a relatív sebességük..

    Azt írod, hogy nem volt érthető a válasz.. Nos akkor más megközelítésben:

    Azt tudjuk, hogy a fény fotonjai "automatikusan" fénysebességgel haladnak.
    Akkor már kézenfekvő a megoldás: hozzájuk viszonyítsd a sebességed.
    Ha azonos sebességgel haladsz akkor fénysebességgel, ha felel olyan gyorsan
    akkor a fénysebesség felével haladsz..

  • robert555
    #772
    nem
  • sz4bolcs
    #771
    szerintem először válaszolj, ha kíváncsi vagy rá.
  • robert555
    #770
    Szerinted létezik olyan hogy elektron, így tisztán ahogy mi gondolunk rá?
  • sz4bolcs
    #769
    Mi ebben a találgatás? Az hogy felteszem Te és a szomszéd is tudatos lények vagytok, rendelkeztek öntudattal? :D
  • robert555
    #768
    Nehogy azt hidd már, hogy mindenki szó nélkül fogja nézni, hogy teleszrjátok a netet hazugsággal...
  • robert555
    #767
    Jól kiosztottam az észt, osszátok el igazságosan.
  • robert555
    #766
    Ez már csak találgatás.
  • robert555
    #765
    Miven ugyanannyi elektronnak kell visszjönni másodpercenként, mint amennyit kilöksz, emiatt a távolodó sugárban a nagyobb sebesség miatt kevesebb elektron lesz mint a visszafele haladóban. Vagyis nem működik a ketyere.
  • robert555
    #764
    "161 t tömeget tudna elmozdulás nélkül lebegtetni. "

    de vicces
  • robert555
    #763
    Szomorú, hogy valaki ír egy cikket amiben megpróbálja elmagyarázni miért is nem lehet rejtett paraméter az EPR kisérletben, és az emberek fejében ennyi marad meg belőle, hogy 'az ember párok is hasonlóan viselkednek'.
    Falra hányt borsó, mit ér a szó.
  • sz4bolcs
    #762
    Az én fejemben itt van, a szomszédéban ott van, a tiédben amott. Az érzékszervek, beleértve a gondolkodást is alapot nyújtanak ahhoz, hogy azt gondoljuk, valóban ott vannak. Máskülönben mi alapján jelennének meg hasonlóan a jelenségek más-más fejben? Ha a jelenségek nem is lennének valóságosak, azt az emberek akkor is különböző helyeken tapasztalhatják, ez az alapja a bizonyítható tudásnak.
  • sz4bolcs
    #761
    Erről olvastam valami szemléletes kísérletet, hogy az ember párok is hasonlóan viselkednek.
  • robert555
    #760
    Az tény, hogy a fejedben ott van, ha nem is az egész világé. A kérdés az, hogy kivül is ott van-e, vagy csak te hiszed azt.
  • robert555
    #759
    Igen, lógnak a jelenségek a levegőben:
    1-a fény minden mozgó megfigyelő szerint c-vel halad.
    2-EPR párok, ugyan a relativitás szerint nincs fénysebesség feletti információközlés, mégis az EPR párnál BIZONYíTHATÓAN egyszerre dől el a két távoli részecske tulajdonsága, és azok mindig ellentétesek, kiegészítik egymást.
    A relativitás és a QM a jelenleg két vezető(és működő) elmélet. Az egyik a nagyonnagy tárgyakat írja le, másik a nagyonkicsiket. És mindegyik olyanokat állít, ami nem passzol a másikhoz.
  • sz4bolcs
    #758
    Tehát az agy a világegyetem olyan ici-pici szikrája, amiben tapasztalható a hasonlóság? Akkor mégsem hiányzik a világból a törvényszerűség, hisz az egész világé itt van a fejemben. zárójelbenkérdőjel :P
  • sz4bolcs
    #757
    Tehát minden dolognak van stabil megjósolható állapota, ahol törvényszerűségek szerint viselkednek a dolgok, és van egy káosz állapotuk, ahol nem?
  • robert555
    #756
    Az emberi agy hasonlóságra épít. De kérdem én, amitket mi hasonlónak látunk, azok ténylegesen hasonlítanak egymáshoz, közük van egymáshoz? Vagy csak annyi köztük a kapcsolat, hogy az agy összekapcsolta őket?
  • robert555
    #755
    A mi tudományunk csak kis energiákon működik, és nagy méretekben, sokatomos stabil állapotú rendszerekben.

    Ez a mi tudományunk.

    Ameddig kis energiával keringetsz vizet, addig szépen az egyenletek szerint áramlik a víz. Ahogy növeled az energiát, megjelenik a káosz, dobhatod az egyenleteket a kukába. Úgy áramlik a víz, mint a ki megkergült. Én láttam azt a kisérletet. Minden fizikaoktatást azzal a videóval kezdenék.
  • sz4bolcs
    #754
    a jelenségek lógnának a levegőben törvényszerűség nélkül. :)
  • sz4bolcs
    #753
    Ha így lenne nem működne a tudomány, se semmi, ami hasonlóságra épít.
  • robert555
    #752
    "Hogyha feltételezzük hogy a véletlen nem létezik, és minden determinisztikus, akkor tulajdonképpen semmiképp sem tudunk változtatni semmin, sőt kellemetlen feltételezés hogy elegendő infomáció birtokában "megjósolhatjuk" a jövőt, de semmit sem tehetünk a bekövetkezése ellen."

    Nem igaz. Olyan szinten KÁOSZ a világ, hogy már egy kis elektronra se lehet megjósolni, mikor merre fog menni.

    Semmiféle determinizmus NINCS.

    Teljes kiszámíthatatlanság, és előreláthatatlan események vannak. Befolyásolni lehetne a világot, csak ahhoz ész is kellene, nem 5 milliárd zombi.
  • robert555
    #751
    "A matematikai modellek szerint a tér még a mai napig éter szerű tömeggel rendelkező, görbíthető, fúrható valami. Ez a hiba egyrészt abból adódik,"

    Utoljára mondom: az MM kisérlet EGYÉRTELMŰEN cáfolta az éter létezését. Mi ez a duma?
  • robert555
    #750
    Szabad hasonlítani, csak teljesen felesleges.Közük nincs egymáshoz.
  • robert555
    #749
    Térhullám egyenlő éterhullám. Az pedig bizonyítottan nem létezik. Na erről enyit. Téma lezárva.
  • sz4bolcs
    #748
    Lehet már nem divatos. :)))
    Mint a tudati/anyagi. Ma már csak anyagi van. De lesz majd még másik szellemi hullám is. :D
  • robert555
    #747
    A fotonoknál érzékelhető a tömeg, elhajlik a pályája ha a Nap mellett halad el. (hol éltek ti, hogy ezeket nemtudjátok?)
  • sz4bolcs
    #746
    Tényleg Csucsu1111: Az, hogy a dolgok a térben helyezkednek el már elavult elmélet? :))
  • robert555
    #745
    Semmiféle gravitációs fotonok meg lyukacskák nincsenek. A testek a belső eneriájuk miatt vonzák egymást. A tömeg is egy ilyen belső energia.
  • robert555
    #744
    A fotonnak nincs nyugalmi tömege, de van az energiájából adódó tömege. Ha valami elnyeli a fotont igenis megváltozik a tömege. Ez a tömeg-energia ekvivalencia.
  • robert555
    #743
    A gravitációt nem közvetíthetik fotonok, mert az elméletek alapján 2 spinű a graviton, tehát nagyon más mint a foton.
  • robert555
    #742
    "Mindezekből következik, hogy a teret igenis apró részecskék sokasága tölti ki,"

    igen ez a foton, spanyolviasz
  • robert555
    #741
    Sebességet ugyan hogy viszonyítassz a térhez, áruld már el?
  • robert555
    #740
    Mond valamit a Heisenberg-féle határozatlansági reláció? A hely és impulzus szorzata nem lehet kisebb h-nál. Ha mondjuk az atommagba kényszeríted az elektront, akkor megnő az impulzus határozatlansága, nem tud ott maradni, nem tud belezuhanni.
  • TommyC
    #739
    szerintem a naprendszert alapvetően nem szabad az elemi részecskék világához hasonlítani...