Gravitáció vs. Kvantummechanika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#778
Ok. Szerinted ha a Gellért-hegy alá a Duna magasságában egy akkora lapot tolnánk, hogy az egész hegy ráférjen és felemelnénk két méter magasra,
mennyi munkát kellene végezni a lebegtetés fenntartásához??
1 Wh ... 1000 kWh ?? vagy semennyit?
Segítõ kérdés: az asztalnak mennyi munkát kell végeznie a ráhelyezett
almán, hogy ne nyomódjon bele az alma ??
mennyi munkát kellene végezni a lebegtetés fenntartásához??
1 Wh ... 1000 kWh ?? vagy semennyit?
Segítõ kérdés: az asztalnak mennyi munkát kell végeznie a ráhelyezett
almán, hogy ne nyomódjon bele az alma ??
#777
Nos két dolog:
Az egyik: az MM egyáltalán nem bizonyít semmit. Csupán azért mert nem sugárzással, hanem vezetéssel terjed a berendezésben a fény. Arról pedig 1881 óta tudjuk, hogy a fényvezetõvel együtt elmozdul a fény is.. Persze, hogy
nem jöhet létre interferenciakép változás..
Arról nem is szólva, hogy az MM berendezésnek a föld forgásából származó
relativisztikus sebességváltozást ki kellene mutatnia, de még erre sem képes..
A másik: hullámok vezetõ közeg nélkül nem terjednek. Így ha hullámokat emlegetsz, ezzel egyben deklarálod a vezetõ közeget is.. Vagyis az éter létét.
Ami még szerinted is csacskaság.. Így Önmagaddal kerültél ellentmondásba.
Az egyik: az MM egyáltalán nem bizonyít semmit. Csupán azért mert nem sugárzással, hanem vezetéssel terjed a berendezésben a fény. Arról pedig 1881 óta tudjuk, hogy a fényvezetõvel együtt elmozdul a fény is.. Persze, hogy
nem jöhet létre interferenciakép változás..
Arról nem is szólva, hogy az MM berendezésnek a föld forgásából származó
relativisztikus sebességváltozást ki kellene mutatnia, de még erre sem képes..
A másik: hullámok vezetõ közeg nélkül nem terjednek. Így ha hullámokat emlegetsz, ezzel egyben deklarálod a vezetõ közeget is.. Vagyis az éter létét.
Ami még szerinted is csacskaság.. Így Önmagaddal kerültél ellentmondásba.
#776
Szia!
Ó, nagyon sok féle elmélet van a piacon.. Többek között Iszugyi doktor
gravitációs töltésekrõl szóló elmélete is.. Mégsem fogadnak el mindent..
A foton kifejezést, c-vel haladó energiacsomag megjelölésére használtam.
Ez önmagában nem több és nem kevesebb, sõt! nem zár ki pontosabb megközelítéseket sem.
Ó, nagyon sok féle elmélet van a piacon.. Többek között Iszugyi doktor
gravitációs töltésekrõl szóló elmélete is.. Mégsem fogadnak el mindent..
A foton kifejezést, c-vel haladó energiacsomag megjelölésére használtam.
Ez önmagában nem több és nem kevesebb, sõt! nem zár ki pontosabb megközelítéseket sem.
#775
Nos, attól, hogy számunkra nincs tömege a haladó fotonnak, még nem
jelenti, hogy nincs is..DE ezt a tömeget majd csak akkor érzékelhetjük, akkor
kerülhetünk vele kapcsolatba, ha visszalassul c-alá.. Vagyis befogódik.
jelenti, hogy nincs is..DE ezt a tömeget majd csak akkor érzékelhetjük, akkor
kerülhetünk vele kapcsolatba, ha visszalassul c-alá.. Vagyis befogódik.
#774
A fotonok tömege..
Ha valami fénysebességgel halad, akkor számunkra nincs tömege, hiszen
akkor a tömeget számunkra jelentõ hatások forrása is fénysebességgel halad.
Így a tömeget jelentõ hatások soha nem érhetnének el hozzánk egy fotonról..
A biliárdgolyó-lyuk és a lyukas tér összehozása eléggé pikáns, de
egyben sajnos nagyon téves..
Gondolj csak bele! A semmi maga a határ nélküli lyuk.. Ez maga az üres tér.
Ugye a lyukat szerinted is butaság tovább lyukasztani?
Ha valami fénysebességgel halad, akkor számunkra nincs tömege, hiszen
akkor a tömeget számunkra jelentõ hatások forrása is fénysebességgel halad.
Így a tömeget jelentõ hatások soha nem érhetnének el hozzánk egy fotonról..
A biliárdgolyó-lyuk és a lyukas tér összehozása eléggé pikáns, de
egyben sajnos nagyon téves..
Gondolj csak bele! A semmi maga a határ nélküli lyuk.. Ez maga az üres tér.
Ugye a lyukat szerinted is butaság tovább lyukasztani?
#773
Szia!
Az a gond, hogy az a tömegnövekedés szempontjából lényegtelen, hogy két vagy több tömeg egymáshoz képest mekkora sebességgel mozog..
Arról már nem is szólva, hogy nem így számolandó a relatív sebességük..
Azt írod, hogy nem volt érthetõ a válasz.. Nos akkor más megközelítésben:
Azt tudjuk, hogy a fény fotonjai "automatikusan" fénysebességgel haladnak.
Akkor már kézenfekvõ a megoldás: hozzájuk viszonyítsd a sebességed.
Ha azonos sebességgel haladsz akkor fénysebességgel, ha felel olyan gyorsan
akkor a fénysebesség felével haladsz..
Az a gond, hogy az a tömegnövekedés szempontjából lényegtelen, hogy két vagy több tömeg egymáshoz képest mekkora sebességgel mozog..
Arról már nem is szólva, hogy nem így számolandó a relatív sebességük..
Azt írod, hogy nem volt érthetõ a válasz.. Nos akkor más megközelítésben:
Azt tudjuk, hogy a fény fotonjai "automatikusan" fénysebességgel haladnak.
Akkor már kézenfekvõ a megoldás: hozzájuk viszonyítsd a sebességed.
Ha azonos sebességgel haladsz akkor fénysebességgel, ha felel olyan gyorsan
akkor a fénysebesség felével haladsz..
#771
szerintem elõször válaszolj, ha kíváncsi vagy rá.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#770
Szerinted létezik olyan hogy elektron, így tisztán ahogy mi gondolunk rá?
There must be some kind of way out of here
#769
Mi ebben a találgatás? Az hogy felteszem Te és a szomszéd is tudatos lények vagytok, rendelkeztek öntudattal? :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#768
Nehogy azt hidd már, hogy mindenki szó nélkül fogja nézni, hogy teleszrjátok a netet hazugsággal...
There must be some kind of way out of here
#767
Jól kiosztottam az észt, osszátok el igazságosan.
There must be some kind of way out of here
#765
Miven ugyanannyi elektronnak kell visszjönni másodpercenként, mint amennyit kilöksz, emiatt a távolodó sugárban a nagyobb sebesség miatt kevesebb elektron lesz mint a visszafele haladóban. Vagyis nem mûködik a ketyere.
There must be some kind of way out of here
#764
"161 t tömeget tudna elmozdulás nélkül lebegtetni. "
de vicces
de vicces
There must be some kind of way out of here
#763
Szomorú, hogy valaki ír egy cikket amiben megpróbálja elmagyarázni miért is nem lehet rejtett paraméter az EPR kisérletben, és az emberek fejében ennyi marad meg belõle, hogy 'az ember párok is hasonlóan viselkednek'.
Falra hányt borsó, mit ér a szó.
Falra hányt borsó, mit ér a szó.
There must be some kind of way out of here
#762
Az én fejemben itt van, a szomszédéban ott van, a tiédben amott. Az érzékszervek, beleértve a gondolkodást is alapot nyújtanak ahhoz, hogy azt gondoljuk, valóban ott vannak. Máskülönben mi alapján jelennének meg hasonlóan a jelenségek más-más fejben? Ha a jelenségek nem is lennének valóságosak, azt az emberek akkor is különbözõ helyeken tapasztalhatják, ez az alapja a bizonyítható tudásnak.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#761
Errõl olvastam valami szemléletes kísérletet, hogy az ember párok is hasonlóan viselkednek.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#760
Az tény, hogy a fejedben ott van, ha nem is az egész világé. A kérdés az, hogy kivül is ott van-e, vagy csak te hiszed azt.
There must be some kind of way out of here
#759
Igen, lógnak a jelenségek a levegõben:
1-a fény minden mozgó megfigyelõ szerint c-vel halad.
2-EPR párok, ugyan a relativitás szerint nincs fénysebesség feletti információközlés, mégis az EPR párnál BIZONYíTHATÓAN egyszerre dõl el a két távoli részecske tulajdonsága, és azok mindig ellentétesek, kiegészítik egymást.
A relativitás és a QM a jelenleg két vezetõ(és mûködõ) elmélet. Az egyik a nagyonnagy tárgyakat írja le, másik a nagyonkicsiket. És mindegyik olyanokat állít, ami nem passzol a másikhoz.
1-a fény minden mozgó megfigyelõ szerint c-vel halad.
2-EPR párok, ugyan a relativitás szerint nincs fénysebesség feletti információközlés, mégis az EPR párnál BIZONYíTHATÓAN egyszerre dõl el a két távoli részecske tulajdonsága, és azok mindig ellentétesek, kiegészítik egymást.
A relativitás és a QM a jelenleg két vezetõ(és mûködõ) elmélet. Az egyik a nagyonnagy tárgyakat írja le, másik a nagyonkicsiket. És mindegyik olyanokat állít, ami nem passzol a másikhoz.
There must be some kind of way out of here
#758
Tehát az agy a világegyetem olyan ici-pici szikrája, amiben tapasztalható a hasonlóság? Akkor mégsem hiányzik a világból a törvényszerûség, hisz az egész világé itt van a fejemben. zárójelbenkérdõjel :P
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#757
Tehát minden dolognak van stabil megjósolható állapota, ahol törvényszerûségek szerint viselkednek a dolgok, és van egy káosz állapotuk, ahol nem?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#756
Az emberi agy hasonlóságra épít. De kérdem én, amitket mi hasonlónak látunk, azok ténylegesen hasonlítanak egymáshoz, közük van egymáshoz? Vagy csak annyi köztük a kapcsolat, hogy az agy összekapcsolta õket?
There must be some kind of way out of here
#755
A mi tudományunk csak kis energiákon mûködik, és nagy méretekben, sokatomos stabil állapotú rendszerekben.
Ez a mi tudományunk.
Ameddig kis energiával keringetsz vizet, addig szépen az egyenletek szerint áramlik a víz. Ahogy növeled az energiát, megjelenik a káosz, dobhatod az egyenleteket a kukába. Úgy áramlik a víz, mint a ki megkergült. Én láttam azt a kisérletet. Minden fizikaoktatást azzal a videóval kezdenék.
Ez a mi tudományunk.
Ameddig kis energiával keringetsz vizet, addig szépen az egyenletek szerint áramlik a víz. Ahogy növeled az energiát, megjelenik a káosz, dobhatod az egyenleteket a kukába. Úgy áramlik a víz, mint a ki megkergült. Én láttam azt a kisérletet. Minden fizikaoktatást azzal a videóval kezdenék.
There must be some kind of way out of here
#754
a jelenségek lógnának a levegõben törvényszerûség nélkül. :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#753
Ha így lenne nem mûködne a tudomány, se semmi, ami hasonlóságra épít.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#752
"Hogyha feltételezzük hogy a véletlen nem létezik, és minden determinisztikus, akkor tulajdonképpen semmiképp sem tudunk változtatni semmin, sõt kellemetlen feltételezés hogy elegendõ infomáció birtokában "megjósolhatjuk" a jövõt, de semmit sem tehetünk a bekövetkezése ellen."
Nem igaz. Olyan szinten KÁOSZ a világ, hogy már egy kis elektronra se lehet megjósolni, mikor merre fog menni.
Semmiféle determinizmus NINCS.
Teljes kiszámíthatatlanság, és elõreláthatatlan események vannak. Befolyásolni lehetne a világot, csak ahhoz ész is kellene, nem 5 milliárd zombi.
Nem igaz. Olyan szinten KÁOSZ a világ, hogy már egy kis elektronra se lehet megjósolni, mikor merre fog menni.
Semmiféle determinizmus NINCS.
Teljes kiszámíthatatlanság, és elõreláthatatlan események vannak. Befolyásolni lehetne a világot, csak ahhoz ész is kellene, nem 5 milliárd zombi.
There must be some kind of way out of here
#751
"A matematikai modellek szerint a tér még a mai napig éter szerû tömeggel rendelkezõ, görbíthetõ, fúrható valami. Ez a hiba egyrészt abból adódik,"
Utoljára mondom: az MM kisérlet EGYÉRTELMÛEN cáfolta az éter létezését. Mi ez a duma?
Utoljára mondom: az MM kisérlet EGYÉRTELMÛEN cáfolta az éter létezését. Mi ez a duma?
There must be some kind of way out of here
#750
Szabad hasonlítani, csak teljesen felesleges.Közük nincs egymáshoz.
There must be some kind of way out of here
#749
Térhullám egyenlõ éterhullám. Az pedig bizonyítottan nem létezik. Na errõl enyit. Téma lezárva.
There must be some kind of way out of here
#748
Lehet már nem divatos. :)))
Mint a tudati/anyagi. Ma már csak anyagi van. De lesz majd még másik szellemi hullám is. :D
Mint a tudati/anyagi. Ma már csak anyagi van. De lesz majd még másik szellemi hullám is. :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#747
A fotonoknál érzékelhetõ a tömeg, elhajlik a pályája ha a Nap mellett halad el. (hol éltek ti, hogy ezeket nemtudjátok?)
There must be some kind of way out of here
#746
Tényleg Csucsu1111: Az, hogy a dolgok a térben helyezkednek el már elavult elmélet? :))
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#745
Semmiféle gravitációs fotonok meg lyukacskák nincsenek. A testek a belsõ eneriájuk miatt vonzák egymást. A tömeg is egy ilyen belsõ energia.
There must be some kind of way out of here
#744
A fotonnak nincs nyugalmi tömege, de van az energiájából adódó tömege. Ha valami elnyeli a fotont igenis megváltozik a tömege. Ez a tömeg-energia ekvivalencia.
There must be some kind of way out of here
#743
A gravitációt nem közvetíthetik fotonok, mert az elméletek alapján 2 spinû a graviton, tehát nagyon más mint a foton.
There must be some kind of way out of here
#742
"Mindezekbõl következik, hogy a teret igenis apró részecskék sokasága tölti ki,"
igen ez a foton, spanyolviasz
igen ez a foton, spanyolviasz
There must be some kind of way out of here
#741
Sebességet ugyan hogy viszonyítassz a térhez, áruld már el?
There must be some kind of way out of here
#740
Mond valamit a Heisenberg-féle határozatlansági reláció? A hely és impulzus szorzata nem lehet kisebb h-nál. Ha mondjuk az atommagba kényszeríted az elektront, akkor megnõ az impulzus határozatlansága, nem tud ott maradni, nem tud belezuhanni.
There must be some kind of way out of here
#739
szerintem a naprendszert alapvetõen nem szabad az elemi részecskék világához hasonlítani...
dixitque deus fiat lux
#738
igen...csak a naprendeszer esetében a gravitáció, avagy a nap tömege görbíti a teret,és ezen a görbült téren mozognak a bolygók...
az atomok esetében a gravitáció tudtom szerint hanyagolható....
Elméletileg ha a klasszikus fizika egyenleteiben gondolkodunk, akkor az elektronok az atommagba kéne zuhanjanak.Ugyanis a klasszikus fizikában az energia nem kvantált, így folyamatosan érkezik.Az elektron és proton közti töltés inverzió miatt a kettõjük között a vonzás akkora lenne, hogy legyõzné a gyenge kölcsönhatást, így az elektron az atommagba kéne zuhanjon.
...vagy valami ilyesmi...
az atomok esetében a gravitáció tudtom szerint hanyagolható....
Elméletileg ha a klasszikus fizika egyenleteiben gondolkodunk, akkor az elektronok az atommagba kéne zuhanjanak.Ugyanis a klasszikus fizikában az energia nem kvantált, így folyamatosan érkezik.Az elektron és proton közti töltés inverzió miatt a kettõjük között a vonzás akkora lenne, hogy legyõzné a gyenge kölcsönhatást, így az elektron az atommagba kéne zuhanjon.
...vagy valami ilyesmi...
dixitque deus fiat lux
#737
És bocs TMS, hogy nemtudok korrekt választ adni kérdésedre, de szerintem ha magadelé képzeled az atom szerkezetét rögtön egy miniatûr naprendszer jut az eszedbe.A bolygók miért nem esnek bele a Napba , vagy a Hold a FÖldbe.
<#wave>
Sziasztok!
<#wave>
Sziasztok!
#736
Az imént írtakhoz még annyit, hogy ha a gravitációs fotonoknál nemis , de a fényfotonoknál mindenképpen kellene érzékelnünk tömeget.
Ezt a kérdést azért nem hagyom szónélkül, mert ha mégis nekem van igazam ,és
a fotonok valójában térhullámok, akkor azzal érthetõvé válik, hogy miért van mozgási energiájuk kimutathatatlan tömeg mellett.Hiszen a vezetõ közeg ltal átvitt energia is munkát végez a befogadón, mégsem változtatja meg annak tömegét.
A biliárdgolyós elméletemhez meg csak annyit,hogy ha a biliárdgolyó beleesett a lyukba, akkor maga is az asztal része lett.
Továbbra is várom számomra értékes és érdekfeszítõ kritikáidat.<#vigyor0>
Ezt a kérdést azért nem hagyom szónélkül, mert ha mégis nekem van igazam ,és
a fotonok valójában térhullámok, akkor azzal érthetõvé válik, hogy miért van mozgási energiájuk kimutathatatlan tömeg mellett.Hiszen a vezetõ közeg ltal átvitt energia is munkát végez a befogadón, mégsem változtatja meg annak tömegét.
A biliárdgolyós elméletemhez meg csak annyit,hogy ha a biliárdgolyó beleesett a lyukba, akkor maga is az asztal része lett.
Továbbra is várom számomra értékes és érdekfeszítõ kritikáidat.<#vigyor0>
#735
732-re pedig:A fotonnak mekkora a tömege?
Na mert ha a puskából kilõtt lövedékhez hasonlítjuk,akkor tömeggel kell rendelkeznie.És ha tömege van, akkor hogy lehet, hogy sem a gravitációs, sem pedig a Nap által kisugárzott fotonok nem változtatják meg sem a kibocsájtó, sem pedig a befogadó tömegét?
A gravitációs fotonok nem lehet, hogy apró lyukacskák a térben?Olyan tömeg a térben , ami nem szét próbálja feszíteni a teret jelenlétével, hanem inkább összehúzni próbálja azt?(Labda a trambulinon!)(Két trambulin egymással párhuzamosan elhelyezve, közepén egy ponton összekötve!)
Ehez az elgondolásomhoz egy kép vezetett az egyik tankönyvemben, ahol egy ködkamrában egy elektron és egy anti elektron, pozitron látható.
Ez a könyv azt is írja, hogy a pozitron nagyon rövid életû.Ugyanis amikor találkozik egy pozitív társával, akkor fény formájában eltûnik mindkettõ.
Vagyis a biliárdgolyó bele esik a lyukba.<#vigyor3>
De neeeeem?
Na mert ha a puskából kilõtt lövedékhez hasonlítjuk,akkor tömeggel kell rendelkeznie.És ha tömege van, akkor hogy lehet, hogy sem a gravitációs, sem pedig a Nap által kisugárzott fotonok nem változtatják meg sem a kibocsájtó, sem pedig a befogadó tömegét?
A gravitációs fotonok nem lehet, hogy apró lyukacskák a térben?Olyan tömeg a térben , ami nem szét próbálja feszíteni a teret jelenlétével, hanem inkább összehúzni próbálja azt?(Labda a trambulinon!)(Két trambulin egymással párhuzamosan elhelyezve, közepén egy ponton összekötve!)
Ehez az elgondolásomhoz egy kép vezetett az egyik tankönyvemben, ahol egy ködkamrában egy elektron és egy anti elektron, pozitron látható.
Ez a könyv azt is írja, hogy a pozitron nagyon rövid életû.Ugyanis amikor találkozik egy pozitív társával, akkor fény formájában eltûnik mindkettõ.
Vagyis a biliárdgolyó bele esik a lyukba.<#vigyor3>
De neeeeem?
#734
Szia albertus!
A 730-as hozzászólásoddal kapcsolatban Nekem az a véleményem, hogy nemválaszoltál az általam felvetett kérdésre.Nevezetesen arra a kérdésre, hogy a fénysebesség elérésének korlátja a test térhez viszonyított sebessége, és nem egy tetszõlegesen kijelölt ponthoz viszonyított sebessége.
Bár most , hogy újra és újra elolvasom és értelmezem amit írtál, szavaidból én azt veszem ki ,hogyha két test egymással szemben a fény sebességének a felével közelítenek egymáshoz, akkor mind a kettõ még esetleg növelheti is a sebességét,egymáshoz képest átléphetik a fénysebességet.
Ha teszem azt, elindítok egy rakétát a Földrõl és folyamatosan gyorsítom a fénysebesség feléig,aztán a már kilõtt rakétáról ismét kilövök egy másik rakétát,majd azzal is elérem a fénysebesség felét és így tovább,akkor a fénysebesség többszörösét is elérhetem?
Ezt nem hinném.<#crazya>
A 730-as hozzászólásoddal kapcsolatban Nekem az a véleményem, hogy nemválaszoltál az általam felvetett kérdésre.Nevezetesen arra a kérdésre, hogy a fénysebesség elérésének korlátja a test térhez viszonyított sebessége, és nem egy tetszõlegesen kijelölt ponthoz viszonyított sebessége.
Bár most , hogy újra és újra elolvasom és értelmezem amit írtál, szavaidból én azt veszem ki ,hogyha két test egymással szemben a fény sebességének a felével közelítenek egymáshoz, akkor mind a kettõ még esetleg növelheti is a sebességét,egymáshoz képest átléphetik a fénysebességet.
Ha teszem azt, elindítok egy rakétát a Földrõl és folyamatosan gyorsítom a fénysebesség feléig,aztán a már kilõtt rakétáról ismét kilövök egy másik rakétát,majd azzal is elérem a fénysebesség felét és így tovább,akkor a fénysebesség többszörösét is elérhetem?
Ezt nem hinném.<#crazya>
#733
elmagyarázná valaki -eygszerûen-, hogy mi is az oka annak h az elektronok miért nem esnek bele az atommagba?....másszóval mi volt a hibája a klasszikus fizikának, és kelett ide a kvantum elmélet...?
dixitque deus fiat lux
#732
A gravitáció sem más, fotonok gigászi csapatban, csupán amíg az összes
többi sugárzás impulzusa becsapódáskor-befogódáskor "tovább" löki a befogót,
addig a gravitációs fotonok negatív impulzusa "visszahúzza" a befogó tárgyat.
Hogy ez miért van így?
Elõször is nézzük, hogy miért nem hût és miért nem melegít a gravitáció?
Vagyis a gravitáció fotonjai sem a kibocsájtó sem a befogó energiakészletébe
nem szólnak bele.
Így az asztalra tett alma nem gyorsul, nem melegszik, mert annak ellenére
hogy elnyeli és kisugározza a gravitációs fotonokat, azok az alma energia készletét nem változtatják meg.
Hogy lehet ez?
Ha a kilépéskor pontosan akkora "negatív" impulzust hordoz egy foton, mint amekkora az energia készlete, akkor egyszerre hordozza a zéró összeget..
Vagyis a hozott energiát és ezzel teljesen azonos energia értékü impulzust.
Így energetikai szempontból olyan mintha ki sem lépett volna, valamint a
befogó szempontjából, pont annyi energiát ad át, mint amennyit el is vesz
a negatív impulzusával.
Ha tulajdon képpen fotonok árama a gravitáció, akkor miért nem e.m. hatásként
(e.m.= elektromágneses) érzékeljük?
Nos éppen azért mert az elektronok számára az impulzus elvonással azonos értékû, de ellentétes elõjelû energia átadás nem változtat az elektronok
energia készletén sem, így nem okozhat elektronáramlást, vagyis elektromos
polarizálódást sem..
Mekkora hullámhossz-frekvencia felelhet meg a gravitációs fotonoknak?
Figyelembe véve, hogy a nagyon nagy hullámhusszú, vagy másként fogalmazva az extrém alacsony frekvenciájú e.m. hullámokkal azonos az áthatolási ill.
elnyelési tulajdonsága, így kézenfekvõ következtetés, hogy a
gravitációs fotonokhoz extrém nagy hullámhosszot rendelhetünk..
Egy másik megközelítés:
A csillagászoknak sikerült kimutatniuk fekete lyukakra utaló röntgen-forrásokat.
Vagyis, ha egy fekete lyukból fény nem lép ki, de a gravitáció igen, annak mi lehet a magyarázata?
Induljunk ki onnan, hogy ha egy foton egyszer elindult, akkor semmi sem érheti utol. Így egy másik, de késõbb indult foton sem, hiába követi
fénysebességgel az elöbb indult fotont..
Ebbõl következõen hatással sem lehet rá..
Na jó, de a fekete lyuk egyik ismérve, hogy felszínén a szökési sebesség
számított értéke fénysebesség vagy nagyobb.. Na igen, de a fotont ez nem hatja meg..
Ha ez így van akkor a fekete lyuk miért fekete ? Vagy miért nem látható fényt
sugáriz ki? És ! Miért csak gravitációs fotonokat?
Na igen, de ehhez az ált.rel által leírtakat is figyelembe kell venni.. Vagyis ha extrém nagy a gravitáció, akkor extrém nagy az idõlassulás is!
Így bármilyen sugárforrás-foton forrás számára is végtelenül lelassult idõ miatt a kibocsátott frekvencia is extrém alacson rezgésszámú, vagyis a hullámhossza a gravitációs hullámoknak megfelelõen rendkívûl nagy..
Így ami "bentrõl" eredetileg pl. kék vagy akár sárga fényként keletkezett volna, az idõlassulás miatt még a jelenleg általunk használt több ezer km-es
hullámhosszú e.m. hullámoknál is nagyobb hullámhosszúként képzõdik..
Így természetesen számunkra már gravitációs fotonként jelenik meg...
többi sugárzás impulzusa becsapódáskor-befogódáskor "tovább" löki a befogót,
addig a gravitációs fotonok negatív impulzusa "visszahúzza" a befogó tárgyat.
Hogy ez miért van így?
Elõször is nézzük, hogy miért nem hût és miért nem melegít a gravitáció?
Vagyis a gravitáció fotonjai sem a kibocsájtó sem a befogó energiakészletébe
nem szólnak bele.
Így az asztalra tett alma nem gyorsul, nem melegszik, mert annak ellenére
hogy elnyeli és kisugározza a gravitációs fotonokat, azok az alma energia készletét nem változtatják meg.
Hogy lehet ez?
Ha a kilépéskor pontosan akkora "negatív" impulzust hordoz egy foton, mint amekkora az energia készlete, akkor egyszerre hordozza a zéró összeget..
Vagyis a hozott energiát és ezzel teljesen azonos energia értékü impulzust.
Így energetikai szempontból olyan mintha ki sem lépett volna, valamint a
befogó szempontjából, pont annyi energiát ad át, mint amennyit el is vesz
a negatív impulzusával.
Ha tulajdon képpen fotonok árama a gravitáció, akkor miért nem e.m. hatásként
(e.m.= elektromágneses) érzékeljük?
Nos éppen azért mert az elektronok számára az impulzus elvonással azonos értékû, de ellentétes elõjelû energia átadás nem változtat az elektronok
energia készletén sem, így nem okozhat elektronáramlást, vagyis elektromos
polarizálódást sem..
Mekkora hullámhossz-frekvencia felelhet meg a gravitációs fotonoknak?
Figyelembe véve, hogy a nagyon nagy hullámhusszú, vagy másként fogalmazva az extrém alacsony frekvenciájú e.m. hullámokkal azonos az áthatolási ill.
elnyelési tulajdonsága, így kézenfekvõ következtetés, hogy a
gravitációs fotonokhoz extrém nagy hullámhosszot rendelhetünk..
Egy másik megközelítés:
A csillagászoknak sikerült kimutatniuk fekete lyukakra utaló röntgen-forrásokat.
Vagyis, ha egy fekete lyukból fény nem lép ki, de a gravitáció igen, annak mi lehet a magyarázata?
Induljunk ki onnan, hogy ha egy foton egyszer elindult, akkor semmi sem érheti utol. Így egy másik, de késõbb indult foton sem, hiába követi
fénysebességgel az elöbb indult fotont..
Ebbõl következõen hatással sem lehet rá..
Na jó, de a fekete lyuk egyik ismérve, hogy felszínén a szökési sebesség
számított értéke fénysebesség vagy nagyobb.. Na igen, de a fotont ez nem hatja meg..
Ha ez így van akkor a fekete lyuk miért fekete ? Vagy miért nem látható fényt
sugáriz ki? És ! Miért csak gravitációs fotonokat?
Na igen, de ehhez az ált.rel által leírtakat is figyelembe kell venni.. Vagyis ha extrém nagy a gravitáció, akkor extrém nagy az idõlassulás is!
Így bármilyen sugárforrás-foton forrás számára is végtelenül lelassult idõ miatt a kibocsátott frekvencia is extrém alacson rezgésszámú, vagyis a hullámhossza a gravitációs hullámoknak megfelelõen rendkívûl nagy..
Így ami "bentrõl" eredetileg pl. kék vagy akár sárga fényként keletkezett volna, az idõlassulás miatt még a jelenleg általunk használt több ezer km-es
hullámhosszú e.m. hullámoknál is nagyobb hullámhosszúként képzõdik..
Így természetesen számunkra már gravitációs fotonként jelenik meg...
#731
Az elöbbieket, ha megértetted, akkor azt is megérted, hogy az összes sugárzás
kicsiny csomagokban (kvantumokban-fotonokban) terjed...
És! Nincs semmiféle közegre szüség a sugárzás terjedéséhez!
(Pontosan úgy, mint ahogy a puska csövének sem kell a célig tartania..
Ugyanis ha a célig tartana akkor az nem sugárzás, hanem vezetés!)
kicsiny csomagokban (kvantumokban-fotonokban) terjed...
És! Nincs semmiféle közegre szüség a sugárzás terjedéséhez!
(Pontosan úgy, mint ahogy a puska csövének sem kell a célig tartania..
Ugyanis ha a célig tartana akkor az nem sugárzás, hanem vezetés!)
#730
Szia!
Már megint?
Szóval, akkor az elejétõl: hiába lenne két test egymáshoz viszonyított sebessége c, vagy c-nél nagyobb, az egy-egy tömegnövekedése a saját sebességük
függvénye.
Mirõl is van szó? Lorentz képletét (Lorentz-transzformáció) A.Einstein is
átvette a specrelhez, majd a Cern-i ill. más gyorsítókban is ellenõrizték
99,9998 % fénysebességig!!
Gondolom tudod, hogy ha egy függvény 0-99,9998 % tartományban tökéletesen
azonos értéket ad a méréssel és nincs szakadási helye, akkor semmi okunk sincs
azt feltételezni, hogy a maradék két tízezred % -os szakaszon ez másként lenne,
vagyis helyesnek fogadjuk el.
Mi is az idézett képlet?
m=m0*gamma ahol gamma=1/(gyök(1-(v/c)^2)
ahol: c fénysebesség vákumban
v a test sebessége
m a megnövekedett tömeg
m0 a nyugalmi tömeg
Szavakban: a saját sebesség függvényében az m0 nyugalmi tömeg megnövekszik
a saját sebesség négyzetének és a fénysebesség négyzetének hányadosa arányában.
Mi a saját sebesség?
Van egy óra és egy méterrúd a kezedben, a méterrudat valamely pontodhoz illesztve elengeded, majd v sebességre gyorsítod magad.
Így amikor már egyenletes sebességgel mozogsz, akkor leolvashatod a méterrúdról, hogy a Te órád szerint a Te által letett méterrúdhoz képest
mennyit mozdultál el.. vagyis mekkora Te szerinted a Te sebességed.. ez a v sebesség.
El lehet-e érni a fénysebességet?
A válasz egyszerû: IGEN ! A bizonyíték? Igen minden foton c-vel halad, vagyis valahogy elérte a fénysebességet..
No, de hogyan? Mert ha a gyorsítással, ahogy egyre közeledik a v sebesség c-hez annál kisebb lesz a gammában a hányados, vagyis annál jobban közeledik
a gyorsított tömeg a végtelenhez.. akármilyen parányiból is indultunk ki..
Tehát ha gyorsítással nem érhetjük el a fénysebességet akkor trükközzünk,
pontosan úgy mint ahogy a természet teszi minden egyes fény (e.m.) forrásban.
Mi lehet a trükk?
Mi is a sebesség?
A saját óránkon mért idõegység alatt mekkora utat tettünk meg..
Na igen! De! Mi van akkor ha valami lelassítja az összes fizikai folyamatunkat, így az óránkat is? Hogy hogyan?
Azt tapasztalati tényként tudjuk, hogy a nagyobb gravitációs erõtérben
lelassulnak az órák..
Akkor már pofon eccerûûûû! Rohanjunk bele olyan térbe ahol pl.:99%-os
az idõlassulás..
Akkor ha elötte a sebességünk a zóna elött 1 % c-t elérõ, vagy
meghaladó volt akkor a zónában pontosan c-nek mérhetõ...
És utána?
Van egy kis bibi.. Amint a relatív sebességünk c, az idõnk az 1%-os zóna
idejérõl (99%-os a lassulás a zónában..), zéróvá válik..vagyis megáll,
vagy másként fogalmazva: értelmezhetetlenné válik.
Így sajnos addig haladunk fénysebességgel amíg valamibe beleütközve,
ismét le nem fékezõdünk c alá...
Már megint?
Szóval, akkor az elejétõl: hiába lenne két test egymáshoz viszonyított sebessége c, vagy c-nél nagyobb, az egy-egy tömegnövekedése a saját sebességük
függvénye.
Mirõl is van szó? Lorentz képletét (Lorentz-transzformáció) A.Einstein is
átvette a specrelhez, majd a Cern-i ill. más gyorsítókban is ellenõrizték
99,9998 % fénysebességig!!
Gondolom tudod, hogy ha egy függvény 0-99,9998 % tartományban tökéletesen
azonos értéket ad a méréssel és nincs szakadási helye, akkor semmi okunk sincs
azt feltételezni, hogy a maradék két tízezred % -os szakaszon ez másként lenne,
vagyis helyesnek fogadjuk el.
Mi is az idézett képlet?
m=m0*gamma ahol gamma=1/(gyök(1-(v/c)^2)
ahol: c fénysebesség vákumban
v a test sebessége
m a megnövekedett tömeg
m0 a nyugalmi tömeg
Szavakban: a saját sebesség függvényében az m0 nyugalmi tömeg megnövekszik
a saját sebesség négyzetének és a fénysebesség négyzetének hányadosa arányában.
Mi a saját sebesség?
Van egy óra és egy méterrúd a kezedben, a méterrudat valamely pontodhoz illesztve elengeded, majd v sebességre gyorsítod magad.
Így amikor már egyenletes sebességgel mozogsz, akkor leolvashatod a méterrúdról, hogy a Te órád szerint a Te által letett méterrúdhoz képest
mennyit mozdultál el.. vagyis mekkora Te szerinted a Te sebességed.. ez a v sebesség.
El lehet-e érni a fénysebességet?
A válasz egyszerû: IGEN ! A bizonyíték? Igen minden foton c-vel halad, vagyis valahogy elérte a fénysebességet..
No, de hogyan? Mert ha a gyorsítással, ahogy egyre közeledik a v sebesség c-hez annál kisebb lesz a gammában a hányados, vagyis annál jobban közeledik
a gyorsított tömeg a végtelenhez.. akármilyen parányiból is indultunk ki..
Tehát ha gyorsítással nem érhetjük el a fénysebességet akkor trükközzünk,
pontosan úgy mint ahogy a természet teszi minden egyes fény (e.m.) forrásban.
Mi lehet a trükk?
Mi is a sebesség?
A saját óránkon mért idõegység alatt mekkora utat tettünk meg..
Na igen! De! Mi van akkor ha valami lelassítja az összes fizikai folyamatunkat, így az óránkat is? Hogy hogyan?
Azt tapasztalati tényként tudjuk, hogy a nagyobb gravitációs erõtérben
lelassulnak az órák..
Akkor már pofon eccerûûûû! Rohanjunk bele olyan térbe ahol pl.:99%-os
az idõlassulás..
Akkor ha elötte a sebességünk a zóna elött 1 % c-t elérõ, vagy
meghaladó volt akkor a zónában pontosan c-nek mérhetõ...
És utána?
Van egy kis bibi.. Amint a relatív sebességünk c, az idõnk az 1%-os zóna
idejérõl (99%-os a lassulás a zónában..), zéróvá válik..vagyis megáll,
vagy másként fogalmazva: értelmezhetetlenné válik.
Így sajnos addig haladunk fénysebességgel amíg valamibe beleütközve,
ismét le nem fékezõdünk c alá...
#729
Az idõt meg békén lehet hagyni. A téridõ csak egy modell.
NINCS OLYAN HOGY JÖVÕ.
NINCS OLYAN HOGY JÖVÕ.
:-]