1398
-
Csucsu1111 #818 Amúgy én Mindennap megnézem ezt az oldalt ha tudom, de csak délután hattól.
Mivel 5-ig tart a munkaidő és még haza is kell érnem meg minden.
-
Csucsu1111 #817 Az interneten is fent vannak! -
Csucsu1111 #816 Az interneten is fent vannak! -
Csucsu1111 #815 Az interneten is fent vannak! -
Csucsu1111 #814 Amugy meg kukkantsatok be az Gravity Control Technologies-hez ezzel kapcsolatban.
Szerintem ők is hasonlóban törik a fejüket.
Ja és van valami laborjuk itt, Csillebércen.
-
Csucsu1111 #813 Miért is nem érheti utól a fényt?
HMMMM?
A tömegnövekedés miatt?
Nos én pont erre a tömegnövekedésre alapoztam az antigravitációsmeghajtás elképzelésemet.
Abból indultam ki, hogy egy asztronauta a súlytalanság állapotában ha ellök magától egy vele azonos tömegű tárgyat, akkor mindketten az elrugaszkodásból származó sebesség felével fognak felgyorsulni eredeti állapotukhoz képest.
De csak egyszer!
Én arra gondoltam, megkéne próbálni ezt a folyamatot végteleníteni.
Vagyis a tárgyat újra és újra ellökni.
Normál körülmények közöttt ez azzal jár, hogy a tárgyat visszahúzzuk magunkhoz és ezzel vissza állítjuk az eredeti mozgásállapotunkat, és ezzel gyakorlatilag egyhelyben toporgunk.
De!
Ha az ellökött tárgynak kisebb lenne a tömmege, mint a visszahúzottnak?
Ugye egy áramkörben függetlenül az áramló anyag milyenségétől a bernouli egyenlet értelmében egyensúlynak kell lennie.
Azonban nagyon apró részecskék esetén ez az egyensúly kicsit másként nézki.
Vagy legalábbis tudunk rajta változtatni.
Az első gondolatom az volt, hogy egy elektromos áramkör egyik ágában az áramló elektronok tömegét megkellene növelni.
Eredetileg ezt úgyképzeltem el,hogy az elektronokat megpörgetem egy spirálvonalban elektromágnesek segítségével a haladási irányvonaluk körül.
Ennek több akadálya is volt.
1.egy hagyományos rézvezetékben ha értékelhető hatásfokkal akarunk dolgozni, akkor olyannyira le kell hűteni a vezetéket, hogy az szupravezető legyen, különben megolvad.
2.egy vezetékben mégis mekkora mágnesesmező tudná kialakítani a fent említett spirális áramlást?
3.Ezzel a tömeget megnövelni még csakcsak meg lehet, de lecsökkenteni a visszajövőágban már nem.
Ja és hogy miért jó ez a spirális áramlás nekünk?
Szerény elképzelésem szerint a körkörösen nagyongyorsan mozgó elektronoknak megnő a tömegük az egyenesvonalban mozgóékhoz képest, míg a sebességük az áramkörben nem csökken.
Nagyobb utat kell megtenniük, így egy szakaszon fel kell gyorsulniuk.
Ez volt az alapötletem.
Aztán jött a következő.
Ne az elektron tömegét próbáljuk megváltoztatni, hanem a közeg sűrűségét, amiben halad.
(Ekkor már vákuumcsövekben gondolkodtam, nem rézdrótokban.)
Két ilyen cső képezné az áramkör két ágát.
Az egyikben az elektronok sűrűbb, a másikban ritkább közegben haladnának.
Ez a közeg maga a tér.
A sűrűbb és ritkább tereket elektromágnesekkel gondoltam megvalósítani.
Szerintem ott, ahol a mágnesek taszítják egymást, ott a térnek sűrűsödnie kell,míg fordított esetben ritkulnia.
Visszatérve a vákuumcsövekhez, úgy terveztem, hogy kicsi vákuumcsöveket kell felhasználni, hogy viszonylag kisfeszültséggel is fenn tudjuk tartani a villamos ívet.
Viszont az alacsonynak mondható feszültség ellenére nagyon nagy árammerrősségre van szükség.(Ehez pedig szupravezető anyagokra, nagyteljesítményű generátorokra és akkumulátorokra.)
Ez persze függ a kivitelezés precizitásától és a gépezet hatásfokától is.
Ahoz, hogy egy 1 tonnás gépet ilymódon a levegőbe emeljél 1 tonna elektront kell megmozgatnod függőlegesen a gravitációs sebességgel.
Ez soknak tűnik, de gondolj bele, hogy ha az elektronoknak a tömegét a fenti eljárással a megsokszorozzuk, akkor ez a tömegarány drasztikusan lecsökken.
Ráadásul fent, a világűrben, a súlytalanság állapotában már nem kell legyőzni semilyen erőhatást, így a legkisebb hatásfokkal is képesek lehetünk az űrutazásra.
-
Albertus #812 Mi a magyarázata ennek az "álló" kilépésnek?
Einstein spec.rel.-jéhez a Lorentz féle transzformációkat alkalmazzuk.
Így ha behelyettesítünk a méret kontrakció számító képletbe, akkor a fotonra
haladási irányban nulla(zéró, semmi, értelmezhetetlen vastagság) méretet
kapunk. A nulla méret leküzdése nulla idő alatt történik.
Így akármekkora sebességgel is halad a kibocsájtó, akkor is nulla métert
tesz meg nulla idő és nulla hosszon, amikor a foton kilép.
A foton kilépése után már mehet utánna, de soha nem érheti utol..így
hatással sem lehet rá..
-
Albertus #811 Pontosan így van!
A foton amikor kilép a forrásból, mindig úgy lép ki, mintha a forrás állna,
és ehhez az álló kilépési ponthoz képest 300 000 000 m/s -el kilép a foton..
A doppler-radarok (trafipax) éppen ezt használják fel a működésükhöz.
Hiszen teljesen mindegy, hogy áll vagy mozog a forrás, a fotonok utazási sebessége mindenképpen állandóan ugyanakkora, 300 000 000 m/s.. -
#810
Ha áll, ha mozog az űrhajó hozzá képest mindig 300 000 km/s lesz a sebessége? Tehát nem vonódik le az űrhajó sebessége? Erre gondolsz? -
Albertus #809 Szia Csucsu!
A hőtágulás az atomok átmérőjét nem érinti, csupán az atomok közötti távolság növekszik meg..
A fénysebesség mindig és mindenütt 3e8 m/s..
Tehát ha egy 3000 méter hosszú űrhajó végéből az eleje felé villantunk,
akkor ha
-- áll a hajó akkor a külső szemlélő azt látja, hogy
t=3000/3000 00 000 azaz 1/100 000 (egy százezred) másodperc alatt
ér a fény a hajó elejére..
-- Ha pedig a hajó halad, pl 100 000 m/s sebességgel, akkor amire
a fény leküzdi a 3000 métert az 1/100 000-ed másodperc alatt,
az alatt a hajó még egy métert megtesz, így a mozgó hajóban
csak később ér a fény a hajó elejére.
-- Ha pedig a hajó fénysebességgel haladna akkor a külső szemlélő
azt látná, hogy a fény a hajó végével azonos sebességgel halad,
és soha nem éri el a hajó elejét..
-
Csucsu1111 #808 Ez lehetetlen!
Ha én a Földről figyelem , amint egy fénysugarat lőnek ki egy űrállomásról Egy éppen az űrállomástól távolodó, és egy másikat egy közeledő űrhajóra, akkor
NEM tudom elképzelni, ahogy a hajók mozgási irányától függetlenül ugyanolyan sebességet érzékelnek fénysebességként hacsaaaaaak!
Az jutott eszembe, hogy hogyan terjednek a hullámok egy zárt medencében.
De ez attóltartok már túl sok nekem.
Mindegy.
Azért még gondolkozom ezen.Sziasztok!
-
Csucsu1111 #807 Az űrhajó sebességétől függetlenül a fény sebessége mindig 300 000 Km/s?
Ebbe én bele fogok őrülni.
Minden fizikai tankönyv ezt írja, én mégis megkérdezem: Ez biztos?
Mert erre nemtudok mit lépni.
-
Csucsu1111 #806 Ezzel nem értek egyet.
Amennyiben igazad lenne, úgy az anyagok a hevítés hatására nem változtatnák meg méreteiket.
HŐTÁGULÁS!
Aprapó!
Általánosban amikor a hőtágulást tanultuk, akkor mindig a részecskék mozgásáról beszéltünk.
Valaki feltudna világosítani, hogy a kristályrácsokban pontszerű testeknek ábrázolt RÉSZECSKÉK tulajdonképpen micsodák?
Mert nem atomok, nem is atomot alkotó részecskék , akkor mik?
-
Albertus #805 Az anyagok hőmozgása és az atomok belső mozgása két külön dolog.
Az lehet, hogy -273 fokon leáll a hőmozgás, de ettől még az elektronok
keringenek tovább, mert a mozgásukhoz nincs köze a külső hőmérséklethez..
(Vagy pontosabban allig észrevehető a külső hőmérséklet hatása.)
-
Albertus #804 Az egyik szupernova robbanását képsorozattal rögzítették a Palomar-hegyi óriás távcsövet használó csillagászok..
A szétterjedő fénygyűrű sebességét kiszámolva kiderült, hogy pont
fénysebességü.. Azt hitték, hogy anyag robbant szét fénysebességgel..
A poén az volt, hogy a szupernovát körülvevő port világította meg a szétterjedő fény így nem a robbanás anyagát fotózták le..ezért
nem csoda, hogy a fény fénysebességgel terjedt szét...
-
Albertus #803 Szia!
Soha ne feledd el, hogy ha legalább két részecske kapcsolódik össze kötél,
vascső formájában, akkor a részecskék kozött a vonzó-taszító erők egyensúlya
létesíti a kötést.
Ebből következően, ha a végét elkezded húzni, akkor ez a hatás, részecskéről,
részecskére terjedve, csak nagyon hosszú idő alatt halad előre..
Például ez acélrúd esetén csupán 1100 m/s vagyis még a levegőben mért
hangsebesség négyszeresét sem éri el..
Az elektronok már majdnem fénysebességgel lökdösik arrébb egymást..
Sőt akár koaxális kábel esetén a vákumban mért fénysebesség akár
másfélszeresével terjedhet tovább a hatás..
-
#802
Higgs bozon? -
Csucsu1111 #801 Ha viszont abszulut 0 fokon,egy részecskét megmozdítunk, akkor annak már lessz mozgásienergiája, tehát megjelenne a térgörbület a gravitáció és ez megmozdítaná az összes többit, amik természetesen felébrednének és ismét lenne tömege az egésznek.Ja és megint itt az öcsém. 
-
Csucsu1111 #800 Mégvalami a 4-D-s részecskékről!
Állítólag -273 celziuszon minden részecske megáll.Azt is tudom, hogy ebben az állapotukban szupravezetőek, vagyis egyáltalán nincs ellenállásuk.
Nem lehet, hogy a részecskék mozgási energiája és száma együttesen határozzák meg a tömegüket és az így kapott ellenállást?
(Itt a mozgási energián van a hangsúly!)
Vagyis ha nemmozognak, akkor megszűnik az őket összetartó erő, és ezáltal végtelenül könnyen elmozdíthatók egymáshoz képest.
Ez azt is bizonyítaná, hogy a térgörbületek csak a térhez viszonyított nullától különböző sebességgel mozgó elemeknél jelenik meg, következésképpen
csak a térhez viszonyított x sebességgel mozgó objektumoknak van gravitációs ereje.
-
Csucsu1111 #799 Mert ha igen,akkor gondoljunk csak arra, hogy ha úszunk egy folyóban, és közeledik egy motorcsónak,és mi lemerülünk a felszín alá (Na nem a csónak előtt!),akkor a víz alatt már messziről halljuk a csónak hangját, mígy a csónak által keltett hullámok csak lehet hogy percekkel később érnek ide.
Vízalatt érzékelt hang=a lézer megpillantásával, felszínen és vízalatt is érzékelt hullám=a lézer becsapódásával?
-
Csucsu1111 #798 Sziasztok!
Egyre ritkábban kerülök a gép elé, de attól még engem is érdekel a téma.
Ezúttal is sok érdekes hozzászólást olvastam tőletek.Különösen tetszik ez a bizonyos négydimenziós proton.
Viszont szeretnék egy kicsit visszatérni az űrhajó és a fény egymáshoz viszonyított sebességéhez.
Csak egy gondolat.
Ha egy hosszú kötélnek az egyik végét meghúzzuk, akkor ha nemszámítjuk a kötél nyúlását, akkor a húzást a másik oldalon is ugyanakkor kell tapasztalnunk.
De ugyanez az eset áll fenn akkor is , ha egy hosszú vascsővel játszuk el ugyanezt negatív előjellel.
Vajon a fény is ugyanígy közvetítődik?
Van mégegy kérdésem.
Egy gagyi űrhajós-lövöldözős játékban találkoztam először ezzel a kérdéssel.
Nevezetesen ha egy lézerfegyverből kilőnek egy nyalábot az én nagyon messze lévő hajómra, akkor a játék szerint mielőtt az becsapódna én meglátom, hogy közeledik felém.
Ez igaz?
-
Albertus #797 A részletesebb magyarázatokat az alapfogalmakról az
"Elektromágnesesség anyagisága" topicban találhatsz..
Érdemes visszalapozni a könnyű megértéshez az alapozás elejére.. -
Albertus #796 Szia!
Az elektron is 4D-s. Sőt igazán csak az elemi részecskék 4D-sek.
Ahogy a proton három golyója ha állna, három golyó lenne csak, ugyanúgy
az elektron is egész más lenne, ha az idő kordináta mentén "állnánk",
vagyis megfagyna az idő..
Térdimenzió-e az idő?
Olyan értelemben igen, hogy csak az idő múlásával alakulnak ki az általunk ismert dolgok..
Ha pl. megfagyna az idő akkor nem lenne látható semmi.. A részecskéink
helyén végtelenül kicsiny pontocskák lennének.. Bruuhhh!
-
#795
Idő nélkül lennének a dolgoknak tulajdonságaik? Lennének dolgok? -
#794
ha hozzávesszük az időt, akkor 4D-s, de az idő térdimenzió? -
#793
1D-s az elektron??
Úgy tudtam, hogy az is 3D-s, mint minden a világunkban. :) -
Albertus #792 Nos az a 3D-s ami .. kezdhetném, de félrevezetnélek.
A mi világunkban minden 4D-s. Három irány és egy idő kordináta
tartozik egy testhez.
Gondolj csak bele!
Minden mozog, rezeg, száguldozik.. Ezért nem csak az a hely számít ahol
valamelyik része éppen van, hanem az is ahol lesz..
Na igen de a két hely között van az idő! Vagy úgy is mondhatjuk
hogy az idő kordináta..
Az elektron, proton szintén 4D-s.
(A protonban 3 db "golyó" (kvark) eszeveszett tempóban kering a közös középpont körül. Így 3D-ben (idő pillanatban) csak 3 golyó, de 4D-ben már protonnak látszik.)
-
#791
ja csak nem tudtam, h az is foton...
igen de a labda 3Ds az elektron 1, nem?
a protonnak is van spinje nem?...de az 3D-s.
Érdekes...mi lehet a kettő között a különbség...? -
Albertus #790 spin, graviton...
A spin jelentése: perdület. Éppen az előbb utaltam a "megnyesett" labdára.
Vagyis minden megnyesett labdának van spinje - perdülete.
Tehát ha egy részecskéről azt tapasztaljuk, hogy van perdülete, akkor
"tudományos" nyelvhasználattal azt mondjuk, hogy spinje van..
A graviton.. Egyes gravitációs elméletekben a gravitációt közvetítő
fotont nevezik gravitonnak.
-
#789
Akkor mivan a gravitronnal? -
#788
Köszi...
tudnád szemléltetni valamiképpen a spin-t is?...mert nem értem mi az...legalábbis nem tudom elképzelni. -
Albertus #787 Szia!
Időutazás? Nem rossz, de kissé túlzás.
Azért mert néhányan hajlanak a vonzás "időben visszafelé haladó taszításként"
magyarázni, (nem túl eredeti módon,) attól még nincs időben visszafelé
haladás.
Különben is a vonzásnak egészen más a magyarázata. Egyszerű példával élve,
ping-pongban vagy teniszben minden napos a nyesett labda..
Lepattan, de "visszafelé".
Hogyan lehet ez?
Nagyon egyszerűen. A pörgését vitte magával, és amikor kapcsolatba került
egy tárggyal (asztal, föld, padló..) akkor átadja a forgását és
"visszafelé pörögve pattan.
A fotonokkal is hasonló a helyzet. Egy részük hordozhat "visszafelé ható"
impulzust. Így amikor eltalálnak valamit, azt nem "tovább lökik" mint ahogy
egyszerű ütközéseknél megszoktuk, hanem "visszarántják"..
A gravitáció magyarázatánál azt írtam, hogy a gravitációs fotonok az
egyedül ilyenek. Nos ez fél igazság. Mert ez csak azon fotonok körére igaz
amelyeknek a közvetlen hatásával találkozunk, úgy mint gravitációs vonzás.
A protonok, neutronok negatív impulzust szállító fotonjainak többsége
az elektronfelhőbe elnyelődik, az elektronok taszító fotonjaival közel
teljesen semlegesítik egymást..
Egyszerűsítve ami kimarad azt érzékeljük gravitációként.. -
#786
idéutazás=időutazás
=) -
#785
Úgy tudom, a fizikusok véleménye szerint a fény terjedése maga az idő múlása. Ezt támasztaná alá a minkowski térgeometria is, ahol megjelenik az idő, mint a negyedik dimenzió, és mindez a fény térbeli terjedésében kifejezve.
A spec rel is nagyjából a fényhez való viszonyítgatásokon alapszik...
Úgy tűnik a fény a fizika világában egy misztikus központi szerepet játszik.
Pont úgy ahogy az ember életében is a látható fény, hiszen ebből a forrásból kapjuk a legtöbb információt...
Lehet h csak nekem tűnik ilyen misztikusnak a fény,mert nem nagyon értem meg a specrel és ahhoz hasonló fizikai jelenségeket...vagycsak nem képletekben gondolkodok....mindenesetre számomra ez egy kicsit megmagyarázhatatlan, és rejtélyes...
De azt magyarázza meg nekem valaki,hogy egy "olyan egyszerű" folyamatból, mint 2 hidrogén atom fúziója után kisugárzódó energiamaradék, hogy okozhat ilyen misztikumot, hogy magát az idéutazást véljük benne.... -
#784
bocs, h ennyire visszaírok, de megfogadtam Albertus tanácsát, és visszaolvastam egy kicsit... -
#783
ha mondjuk két vonat (A és B)megy egmássla szemben,A sebessége 50, B sebessége 60, akkor A sebessége B-hez viszonyítva 110.Ugyanis A sajaátmagát álónak érzékeli, ezért a saját sebessége áttevődik B-re, így lesz 110.De ha egy űrhajós a fénnyel szemben megy 100.000 km/s-el,és ha megméri a fény sebességét, 300.000 km/s-et kap.nem változik.
Ennek fügvényében lehet is "érezni", h milyen hatásai vannak a mozgásnak... -
Albertus #782 Szia!
Olvasgasd a válaszokat itt, és a Elektromosság-mágnesesség topicban..
Ha még azután sem lenne érthető, kérdezz.. Szívesen segítek. -
Albertus #781 Szóval?
Szerinted sem kellene az egész Gellért-hegy lebegtetéséhez munkát végezni?
Nagyon jó! Hiszen az almát is munkavégzés nélkül tartja az asztal..Akkor?
Vagy a centripetális erő nagyságát nem tudod kiszámítani? -
Csucsu1111 #780 Bocs , de az öcsém ismét elhajt a gép elől.
-
Csucsu1111 #779 Srácok én kezdem elveszíteni a fonalat.