1398
-
utility #538 Mindig csak beszélek a Lorentz transzformációról.
Lássuk hogy néz ki.
![]()
![]()
-
utility #537 A lényegi különbség az általam bemutatott 3d téridő és a Minkowski téridő között, hogy az utóbbiban bárhogy is forgatjuk a fénykúpon belüli eseményeket a Lorentz transzformációval, mindig a fénykúpon belül maradnak. Sőt ha fényszerű események mindig a a kúp palástján maradnak.
-
utility #536 Visszatérve a kétréses kisérlethez, az egyik tény, ott mindig fotonokat észlelünk, sohase szétterjedt hullámot. Másik, ha két lyukon átmehet a foton, interferenciakép keletkezik.
Namost számomra eddig az volt az egyetlen feloldása ennek a lehetetlen helyzetnek, hogy a fotont kiterjedt, akár több irányba haladó, az EM hullámhoz hasonló valaminek képzeltem el,de ez a valami EGY egész, mint egy billiárdgolyó. Ha bárhol ütközik, akkor abban a pillanatban eltünik az összes többi része.
Mikor olvastam a lentebb megadott könyvet, azt hittem végre valami egyszerűbb megoldást találtam. Sajnos semmivel sem ad többet az időben oda-vissza haladó hullámmokkal történő leírás, mivel ott is szétterjed a hullám, emiatt ugyan azt a megszorítást kell tenni amit az előbb említettem. Tehát semmiképp nem alkalmazható a hagyományos hullámfogalom a fotonra.
Ráadásul a "retardált" és az "avanzsált" hullámok helyettesíthetők a foton időtlenségével, ugyan azt kapjuk. A foton már kibocsájtásakor tudni fogja hogy fog elnyelődni. Ekkor pedig felesleges plusz kimutathatatlan hullámokat feltételezni.
De az hogy a jövő is befolyásolhatja a múltat ugyan úgy megmarad, sőt a késleltetett választásos kisérletek ezt meg is erősítik.
-
utility #535 Hmm ...nem végtelen a sebesség, ha az elektron mindig c-vel megy akár időben halad akár térben. Igy amikor 90 fokban halad a megfigyelőhöz képest, akkor sem végtelen a sebessége, hanem c, de ez tisztán térben halad, idődimenzióban nem, ami megfelel a foton időtlenségének.
De hogy jön össze az, hogy mi tér/idő sebességet mérünk, miközben a foton időben nem halad?
-
utility #534 A specrel szerint a térkoordináták időkoordinátákkal válhatnak.
Ez hülyeség? Az hát. Kimérték, így működik a világ? Igen.
Akkor most elvetjük a specrelt és a valóságot , mert nem tetszik az agyunknak? -
utility #533 Jó neked, van idődefiníciód. Még Hawking se mert ilyen határozzott álláspontra lépni. Valami olyasmit mondott, hogy nem tudjuk valójában mi az idő, de mint matematikai modell jól használható. -
Albertus #532 Ezt úgy érdemes szemlélni, mintha mi magunk fénysebességgel haladnánk..
Bármi amit teszünk az egy-egy hatás, ami szintén csak fénysebességgel
haladhat -hozzánk képest- az ellenkező irányba..
Így mi soha nem juthatunk visssza a múltunkba, még akkor sem ha "megállnánk" és a korábban történt esemény hatása után erednénk.
Mert a mi sebességünk abba az irányba is csak fénysebesség lehetne, így
a megforduláskori távolság soha nem fogyhatna el.. Nem érhetnénk utol
a múltunkat...
Tegyük fel, hogy egy fénypercnyi távolságból szemléli valaki a földet és
vele együtt minket is. Akkor ő mindent egy perc múlva lát. Így az ő jelene
a mi múltunk, az ő jövője a mi jelenünk.
Így ha vissza akarnánk menni a saját múltunkba, akkor oda kellene ugranunk mellé egy percnél gyorsabban és akkor a saját múltunkba léphetnénk..
Na igen, de az számunkra a jövőnkben történő múlt lenne...Paradoxon..
-
Albertus #531 Ne nagyon éld bele magad... Az idő fogalma szerint a bekövetkező periódikus
jelenségek ismétlődése az amivel érzékeljük, mérjük..
Így mivel nincs és nem lehet hátrafelé - visszaható jelenség, így az idő
csak egy irányban haladhat.. Nincs három elektron.. -
utility #530 Egy probléma van vele, az adott megfigyelő rendszerében a sebessége végtelen. -
utility #529 No igen, a fogalmi zavar...
Szóval igazán az a harmadik elektron az érdekes. Számára nem telik az idő.Lehet hogy a határon rezeg és csak a fele látszik a pozitiv időben lévőknek? Mégis csak az a foton? -
Albertus #528 Pontszerű és nem mozgó... És nem elképzelés, hanem kőkemény
mérési adatok.. Fogalmi zavaraid vannak?
Vagy nagyon félreértettél valamit?
Különben nem tűnik el az energia. Hanem az impulzusmegmaradás tétele
pontatlan definíciót tartalmaz. Ami miatt hamis az impulzus tételt
tartalmazó energia megmaradási tétel is.. Ki kellene javítani őket... -
utility #527 Beleolvastam az indexbe. 'Eltünik az energia'.Vicces. Ha valaki egy mozgó hullámot nem tud elképzelni...:DD -
Albertus #526 Az, hogy valami statisztikusan ellenörizhető és az, hogy a statisztikából
elméletet kreálunk két külön út. Ami magában hordozza a félreértés és a
hiba lehetőségét..
Ha egy elektron energiát vesz fel akkor megváltozik a sebessége és ezzel
a sajátfrekvenciája is. Ha egy hidrogénatom egyetlen elektronját vizsgáljuk,
akkor azt látjuk, hogy csak kitüntetett energiaszinteken (frekvenciákon,
sebességeken..) láthatjuk az elektronokat.
Ennek az oka a statisztikus szemléletből következően az elektron jellegzetessége. Pedig ez nem úgy van!
Mert nem vettük figyelembe, hogy a proton elektromos mezejében úszik
ez az egyetlen elektron. Így kizárólag a rezonancia pályákhoz tartozó
energia szinteken lehet stabilan, az összes többi energiaszint lassulással
vagy gyorsulással jár együtt. Vagyis energia felvétellel vagy leadással.
-
utility #525 Nem zavar, hogy az EM elmélet a sok foton statisztikából vezethető le? -
utility #524 "Nos azért lenne érdekes, hogy megértsd az elektron viselkedését,"
Nagyon vicces..
Másold.Lássuk. -
Albertus #523 Nos ime:
Jocó egy nagy vagány.. Szeret sétálni és villogni a különös cuccaival.
Gyakran sétált úgy, hogy a kulcsait hosszú zsinorra függesztve, maga
elött pörgette. Így amikor egy elemet és egy mágneses kulcsot is
kapott, ezeket is feltette a kulcstartójára,de külön zsinórokra 90 fokos szögben..
Így amikor sétál akkor a mágnes és az elektromos térerősség
a haladási irányára merőlegesen pörög.
Ha kívűlről nézzűk akkor egy csőpaláston körbefutó szinuszos
lefutású mindkettő, így a vetületük oldal irányban tisztán szinusz...
Jocó a fény...
-
Albertus #522 Az index/fórum tudomány/ Mi a fény? topicban
Habárnak épp ma reggel írtam egy szemléletes példát..Javaslom olvasd el..
Vagy másoljam ide?? -
Albertus #521 Különös dolog, hogy amikor 1905-ben Einstein közzétette csodálatos elméletét,
akkor még ő is és az egész világ az elektront pozitív töltésűnek gondolta..
És így tovább.. Minden eddigi elmélet kiagyalója nálunk lényegesebben kevesebbet tudott. Ez nem nagyképűség, hanem szomorú tény...
Nézzük ha sok elektron halad akkor saját mágneses terük kölcsönösen egymásra hatva körpályára kényszeríti őket, így erre a síkra merőlegesen is ugyanekkora
erővel "görbítik" tovább egymás pályáját.
Ez pedig gömb alakú..
Mik a peremfeltételei a folyamatnak?
Nos ha egy hatás fénysebességgel terjed akkor a gömb átellenes pontjára
átérő hatás fázisa biztosan más lesz mint az erre a pontra a köríven
átérő eletronnak.
Na igen, de az elektron sokkal lasabban halad mint a fény!
Ez igaz, de! Minden elektron hat a környezetében lévő összes elektronra.
Így a kölcsönös hatások szinkronizálódnak. Ezért a sajátfrevenciájuk,
a de Broglie frekvenciájuk és a gömbhéjon terjedő "szinkronizálást végző"
hatások együttes rezonancia frekvenciáin minimális a rendszer energia
vesztesége és fennmarad...
No persze az energia sűrűség minimuma a még szükséges alapfeltétel.
Különben, ezt az egészet, már nagyon régen Schrödinger nagyon szépen leírta.
Csak nem számolt a GW teljesítményű elektroncsomagok kölcsönös hatásaival...
Nos azért lenne érdekes, hogy megértsd az elektron viselkedését,
részben a "szerkezeti" jellemzőit, mert akkor könnyen megérthetnéd,
az energia leadási és felvételi folyamatait is.. -
utility #520 A másik amin itt elmélkedek, az a Wheeler-Feynman-féle abszorberelmélet 1940-es évekből. Nem hasraütésre találta ki Feynman, hanem mert a kisérletek wewdménye miatt szükség volt rá. Lehet hinni, hogy a foton egy golyó, de ha a kisérletek másik fele kiterjedt hullámnak mutat egyetlen foton is , akkor mivan? -
utility #519 Viszon jelenleg a specrel elfogadott, és az úgy működik ahogy leírtam. -
utility #518 " haladhat egyirányba is."
a hullám.
ez lemaradt -
utility #517 Nem mondtam hogy hullám a fény, csak azt, hogy haladhat egyirányba is.
A gömbvillámokat szerintem hagyjuk. Nehéz őket vizsgálni.
Természetesen itt nem oktatás folyik. Jól is néznénk ki, ha akárki oktathatna.
Én is mint te vagy a többiek csupán a valóságot akarom megérteni.
De azt úgy nem lehet, ha pl az interferencia felett behunyod a szemed. -
Albertus #516 Szia!
Én még nem tudom, hogy ki vagy.. Bár bevallom kíváncsivá tettél..
A hullámokból ha nagyon sokat interferáltatunk, akkor valóban létrejöhetne
pontszerű hullámfront..
Bár az a gyanúm, hogy ennek nincs meg az alapfeltétele nagyon sok
esetben, így pl. a 21 cm-e H kvantumjainak létrejötténél sem...
Tudod, mi a peremfeltétele egy gömbvillám létrejöttének? Vagy, hogy
miért marad stabil valamennyi ideig??
-
Albertus #515 Szia!
11, ez középiskola harmadikat jelent? Nos ez esetben azt javaslom
a tananyagot értsd- és jegyezd meg. A többit, (mint amit itt is olvashatsz,)
tekintsd úgy mintha egy filmet néznél... -
utility #514 Kár hogy senkit nem érdekel.
Szóval 2me*c2 energiával visszafordítható az időben az elektron. A Lorentz transzformáció azt mutatja, hogy a tér és időkoordináták keveredhetnek.
Mivel az elektron önmagához képest nem mozog, logikusnak látszik, hogy számára az időkordináta az, amerre halad a téridőben.
Legyen a téridő most 3 dimenziós. Legyen a szoba légtere, és legyen a tér a padló síkja. Tehát xy a tér, z az idő. Mozogjon az egyik elektron egyenesen felfele, egy másik ferdén, egy harmadik a padló síkjában. Ha mindnek egyforma hosszú a 3d sebességvektora, akkor látszik, hogy a merőlegeshez képest a második ferde lassabban halad az időben. A harmadik pedig sehogy sem halad. Azt mondtam hogy jelölje az idő irányát az elektron 4d haladási iránya. Ekkor ha a második elektront vesszük, annak a sebessége mesőleges egy másik síkra. Most ez a vetrok az idő vektora, az első elektronnon pedig látszik hogy ebben az időkoordináta-rendszerben lassabban halad az időben.
Tehát mindkettő sajátideje lassult a másikhoz viszonyítva.A transzformáció pedig a forgatás. Na 4d ben ez a Lorentz transzformáció.Tér-koordinátákból időkoordinátákat csinálunk és fordítva.
De mi van a sokrészecskés rendszerekkel? Mint pl az ember. Számára merre mutat az idő vektora?
Mi történik az idővektorokkal ha sok elektront összeragasztunk?
-
utility #513 Mi van akkor ha az adott elektronnak az idő irányát a térbeli /4d/ haladási iránya határozza meg? -
utility #512 Miért lenne végtelen, hiszen nem tett meg távolságot...akkor nulla?
Nem. Akkor mennyi? -
utility #511 Miaz hogy meggörbíti a tömeg a foton? Máshol látszik a kibocsájtás helye...közeledünk... -
utility #510 Az anyag avagy az energia meggörbíti a téridőt. hmm....
A téridő jelen esetben pedig a foton..
Bocs hogy itt gondolkozok, de így valamiért hamarabb jön a válasz ...:DD
-
utility #509 Tehát a foton kibocsájtás-elnyelődést vehetjük egy ütközésnek, vagyis a két esemény egy.Ekkor nyilvánvalóan 'valójában' pillanatszerűen játszódik le. Emiatt nem is érhetjük el a fény sebességét, hiszen az végtelen. Ok.De..
Számunkra mégiscsak két esemény látszik. Miért?
A fény sebessége pedig véges, sőt állandó. Miért? -
utility #508 Mi van akkor, ha fejreáll az A, ábra? Hogyan tudhatjuk meg, hogy melyik pont a foton kibocsájtás melyik az elnyelés? Nem csak mi hisszük ennek vagy aknnak?
A foton számára nem telik a specrel szerint az idő, tehát neki mindegy. A törés szöge mindig a foton fele mutat, mert B. nem létezhet, akkor pedig mi mindig azt látjuk, hogy először az az esemény jön ahol az elektron elveszti az energiáját. És ez akkor is igaz ha visszafele haladunk az időben.
Avagy mi magunk definiáljuk az időt az által, hogy az adott esemény-párt milyen TÉRBELI irányból közelítjük meg.
Egyre jobb... -
utility #507 Ha az elektron akármerre mehet az időben (lásd Feynman) , akkor egy kérdés marad:
Mi jelöli ki az idő múlásának az irányát számunkra?
![]()
A. elektron eneriat veszit-masik kesőbb felveszi.
B. fordítva lehetetlen.
C. szétsugárzódás és később párkeltés
Elég szembetűnő, hogyha a piros vonalak mentén összehúzzuk az ábrát, akkor sima ütközésnek tünik a dolog, kivevé a B.nél. De olyan nincs is.
-
utility #506 Viszont nemtom mit lehetne ezen lerajzolni? 
-
utility #505 Vegyük azt a helyzetet, amikor a fénnyel szembe megyünk.A forrás lőjön ki két lézerimpulzust 1 sec /másodperc/ késéssel. A forrás inerciarenszeréből /továbbiakban IR/ nézve te 1 sec-nál hamarabb áthaladsz a két impulzuson, de a forrásnál levő fizikus tanult specrelt és tudja hogy hozzá képest az órád lassabban jár, és ha megmérnéd a saját IR-edben a két impulzus követési idejét akkor 1 sec-et mérnél.
És ha megméred ténylegesen annyit kapsz.
-
#504
Profi vagy =)
Tök jók...a két résre kiváncsi leszek...már rég próbálom megérteni =)
S azt nem tudod lerajzolni, h mi zajlik olyankor mikor a fényyel szembemegyünk, vagy vele egy vonalban?...mármint h mér mindig c a v-je....?
=) -
utility #503 Sajnos a kétréses kisérlet elég összetett, nem lesz egyszerű leszimulálni. De ha érdekel, megmutatom hogy törik meg a fény. Csak fogyik a hely a sajátgalériámban. -
utility #502 Honnan szedtem volna, rajzoltam progival... -
#501
ez nagyon komoly!
kösz szépen.
Honnan szeded ezeketa a jókis ani-kat?... -
utility #500 Idézet Hraskotól
"Talán emlékszel a középiskolai fizika anyagból, hogy csak vákuumban terjed minden frekvenciájú elektromágneses hullám egyformán konstans c sebességgel. Más közegekben a terjedési sebesség c-nél kisebb és frekvenciafüggõ. Normális közegben a nagyobb frekvenciájú monokromatikus fény úgynevezett fázissebessége kisebb, mint a kis frekvenciájúé (fázissebesség = az egyszínû, állandó rezgésszámú fény fázisfelületeinek mozgási sebessége). Ez egyébként közvetlen kapcsolatban van azzal, hogy a kék fényt erõsebben töri meg egy üvegprizma, mint a vöröset. Elõ lehet azonban állítani olyan közegeket, amelyekben bizonyos frekvenciatartományban ez az összefüggés fordított. Ezek az úgynevezett anomális diszperziójú anyagok. Egy ilyen közeg fordított szivárványként bontja fel a fehér fényt, de ez még nem nagyon különleges. Rövid fényimpulzusok idõbeli terjedésének elemzésekor azonban érdekes dolgokat tapasztalhatunk. Az impulzust felépítõ különbözõ frekvenciájú komponensek az ilyen közegben a szokványostól eltérõen viselkednek. " -
utility #499 Ugyan ezt a trükköt használták, amikor 'átlépték' a fénysebességet.
