Gravitáció vs. Kvantummechanika

Mi ez a sok vaker? Apró csomag a foton? A foton egy kattanás a detektoron, egy pont a fény útjába tett tárgyon. Nem tudod mi is a foton repülés közben. Senki nem tudja és nem is fogja soha megtudni. Mert ha útközbe nézed meg, akkor beteszel egy detektort vagy egy akármit. Innen meg tudod-

a mágnes idézi elõ, mi más?

Ez nem fizika öcsém

Remélem nem vagyok túl fárasztó.Tudjátok én szeretem a fizikát, de senkit nem érdekel a környezetemben, így nincs kivel megvitatnom elméleteimet,gondolataimat.<#rinya>

Most pedig ejtsünk néhány szót a kvantumokról.Legjobb tudásom szerint ez a szó apró energiacsomagocskákat jelent.Na már most az energiának a megjelenéséhez szükség van valamilyen anyagra.Gondoljunk és beszéljünk bármilyen formályáról is az energiának.Helyzeti,mozgás,hõ stb.STB, mert rég tanúltam ezekrõl és más most nem jut az eszembe.De most gondoljunk arra az energiára , amely a legjobban kapcsolódik a témához.A kozmikus sugárzásokból származó energiára.Valójában minden sugárzás valamilyen közeg hullámzásából ered.Ezalatt azt értem,hogy a sugárzást egy anyagi jellegû , úgymond gerjesztett állapotban lévõ objektum hozza létre.Az objektum alkotóelemei (részecskéi)rezgõ mozgást végeznek.(Minden abszulut nullafoktól kulöbözõ hõmérsékletû anyag gerjesztett állapotban van.)A rezgés átadódik más részecskéknek amik aztán ismét tovább adják azt.Nyílvánvaló tehát,hogy a részecskék az objektum frekvenciályának megfelelõ frekvenciában fogják továbbadni a sugárzást.Vagyis a részecskék kinetikus formában adják át egymásnak az energiát.DE MINDEN SUGÁRZÁSHOZ SZÜKSÉG VAN KÖZVETÍTÕ KÖZEGRE!<#vigyor3><#vigyor3><#vigyor3>Énszerintem.Mindezekbõl következik, hogy a teret
igenis apró részecskék sokasága tölti ki, különben nemjutna el a napfény a földre.
Az itt leírtak még nekem is sok volt.Remélem mindent úgy írtam le , ahogy azt gondoltam.<#wink>

Ez jó!<#vigyor3>De az imént felvetettekhez is van egy gondolatom.Ugye a fénysebességet nem lehet sem elérni, sem pedig megközelíteni.De ha két test az ûrben egymássalszemben egyaránt a fénysebesség felénél egy kicsit gyorsabban halad?Akkor mi van?Szerintem a fénysebességet is csak egy közeghez lehet viszonyítani.A TÉRHEZ!<#vigyor2>Különben a fenti kérdésem alapján a fénysebesség igenis átléphetõ.Két test egymáshoz képest relatíve átlépheti a fénysebességet.Viszont a tömegnövekedés egyik sem kerülheti el a térhez képest,ami töbnyire mindenhol azonos mértékben van jelen.A fentiekbõl következik, hogy a mozgás helyét és mértékét az ûrben,A folyamatosan táguló világegyetemben, az õsrobbanás helyéhez és idelyéhez kell megadni.<#email>

Nem definiálom. Ehhez már hülye vagyok. 😄

A helyet és a változtatás mértékét, írányát hogyan definiálod?

helyváltoztatás.

Szia!

Mi az , hogy mozgás??

Szerinted mi az, amihez képest mozognak a dolgok?

Szia!

Nincs új elmélet..

Ill. Csucsu111: a tömege jelzõ, helyesebb lett volna: hatalmas árama..

Ha jól veszem ki, akkor valamiféle érzetbõl van levezetve egy elmélet?

Szia!

Nagyon ügyes! Ilyen jó átverõ következtetés levezetést ritkán olvasok..

Nos, nem. Nincs vezetõ közeg. Nincs mezõ.

Helyette van Maxwell blöffje, és piciny kvantumok tömege.. amit mezõként érzékelünk..

Így a további következtetéseid értelmetlenek..

Az egyensúly pedig igenis fennáll, csak mi túl kicsik vagyunk hozzá, hogy érzékeljük.Valóban mozgásban van az egész univerzum,de ezeknek a mozgásoknak is megvannak a szabályai és mivel ez a mozgás örök, szerintem nyugodtan tekinthetjük egyensúlyi állapotnak.
Ehez még egy apróság.Ugye hallottunk már arról, hogy az univerzum folyamatosan tágul?Ha a kezünkbõl leejtünk egy marék üveggolyót,szerintetek mi történik?De elképzelhetjük másképpen is!Pl egy robbanásként.Hirtelen hatalmas nyomás alakul ki,ami utána ha megfelelõ mennyiségû tömeget tudott megmozgatni, akkor átcsap vákumba minek hatására mondjuk elolt egy hatalmas tüzet.(égõ olajfinomítót)Na szerintem ezt nevezhetjük õsrobbanásnak, és ennek következménye a táguló univerzum.És ha több ilyen is van?És az egyik tágul , a másik meg éppen zsugorodik?Na errõl az állandó mozgásról és egyensúlyról beszélek.Ehez azonban szükség van magára a térre , ami ugye hasonlóképpen viselkedik mint a víz,csak sokkal ritkább.(Szilárd,Folyékony,Gáz,Plazma,És TÉR)Ezek persze csak az én fantáziálásaim.Az antigravitációs meghajtás viszont szerintem ezeknél sokkalreálisabb.Hallottatok már a Gravity Control Technologies-rõl?Kerestessetek rá a neten!<#email>

Ja és még valami az egymás hatását kioltó irányú elektronpályákhoz.Az egész csak akkor mûködik, ha minden elektron pálya megeggyezõ irányú.Na mármost ezt elég nehéz elképzelni egy téralakzatban.(rúdmágnes)De próbáltátok már?Én igen és rájöttem egysmásra.PL hogy miért igazodik a kismágnes a nagyhoz.Mint említettem az elektronok által keltett nevezzük úgy,mágneses örvénylés,egy önmagába visszaforduló folyamat.A rúdmágnesnek a felszínén mind az északi, mind a déli pólus felõl a rúdmágnes közepe felé történik az áramlás.Ez a térben elképzelve két gömböt jelent, amiknek a középpontjaitól távolodva a héjjakon egyre gyengülõ mágneses tér tapasztalható.Azonban ezeknek a héjszerû mágneses vonalaknak is van irányuk.Mondjuk az asztalon fekvõ lapon az irány a rúdmágnestõl elfele mutató, a plafon felõli oldalon pedig a mágnesrúd közepefelé mutató.Ha egy kisebb rúdmágnest erre párhuzamosan ráfektetsz két lehetõség áll fenn.Az egyik az amikorészaki pólus déli felé kerül.Ekkor az erõvonalba becsatlakozik a kisebb mágnes is (ekkor ugyanis a kisebb mágnes gömbjének az irányaegybeesik a nagyobbéval), és része lessz a nagyobb mágnesnek.Fordítva viszont az erõvonalak pont szembe kerülnek egymással,így nyílvánvaló , hogy eltaszítják egymást.<#smile>

Ezt úgy értsd, hogy hiába lenne sok rögzített pálya(mint a mûanyagoknál) HA EGYMÁS HATÁSÁT KIOLTÓ IRÁNYÚAK.Tehát azt te is elismered, hogy az elektronok mozgásából származik a mágneses,(gravitációs) erõhatás az elektromágnesekben és a természetes mágnesekben.Remek.Akkor nyilván azt is belátod , hogy a mágneses kölcsönhatás résztvevõi között valamilyen közvetítõközegre van szükség.És ezzel el is jutottunk a nagy kérdésig,nevezetesen hogy mi is az a TÉR.Nos ha valaki olvasta AZ elegáns univerzum címû könyvet, akkor már lehet némi fogalma a kérdés súlyáról.Vagyis hogy tényleg az elektronoknál is sokkal kisebb elemek alkotják a teret?A könyvet vissza kellett adnom a tanáromnak, de állítólag az atomokban lévõ részecskéket összekötõ ,úgymond teret, a glüonoknak keresztelt apró részecskék tartják össze.Na én nemhiszem , hogy részecskék mágnesmódjára képesek lennének összekötni más elemeket,azonban elképzelhetõnek tartom,hogy a teret glüonok és más hasonló részecskék alkotják,mint valami hatalmas tengert.Nem atomok, részecskék.Ha ez valóban így van, akkor mi ezekbe belekapaszkodhatunk, akár egy evezõ a tó vizébe.<#email>

Szia!
Nagyon egyszerû!

Induljunk ki abból, hogy az elektronok mint önmagukban is meglévõen, kicsiny
mágneses tér források, szeretnének kitérni a külsõ mágneses tér hatása elöl.
Így már csak az a kérdés, hogy meg tudják-e tenni vagy sem?
Vagyis, ha olyan pályán mozognak, ami szabadon elfordulhat az atommag körül, akkor simán kitérnek és erõhatás nem jelenik meg,
ha viszont olyan kötött pályán (fém-oxigén, fém-fém, stb rács) amikor nem
lehetséges a pálya kitérítése, akkor megjelenik az erõhatás..
Az erõhatás annál nagyobb, minél több ilyen elektronpálya van, valamint
ezek minél nagyobb eredõt képeznek..
(Ezt úgy értsd, hogy hiába lenne sok rögzített pálya(mint a mûanyagoknál)
ha egymás hatását kioltó irányúak.

Egy nagyon OFF kérdés:
Azt el tudja-e mondani valaki, h mi idézi elõ a mágneses kölcsönhatást?
Mármint mibõl áll az az erõ, ami ( mint elektromágnes) képes sok tonnányi súlyokat is "öszeragasztani" És miért csak a ferromágneses anyagokban hajlandó fellépni?
A többi nagyobb atomszámú fémben is vannak szabad elektronok, ott miért nem mûködik?
De csak egyszerûen, saját szavakkal thx elõre is
nem olvastam a topikot , ha lentebb foglalkoztatok vele, akkor sry
ON

Szia!

A "megszámlálhatatlanul sok", az a naprendszerben két napkitörés közötti idõszakban 3-5 atom/m3 nem igazán illik rá a megszámlálhatatlan jelzõ..

A másik, sajnos nincs olyan egyensúly, mint amilyet emlegetsz..ill. csak
adott (nagyon szûk) térrészekben találunk kiegyenlített erõket. És az sem biztos, hogy ezekben a térrészekben élvezhetnénk e csodás kiegyemlítettség hatását, hiszen pl. a Föld-Hold tömegrendszer súlypontja a földfelszín
alatt van..

Az anyag -energia ekvivalencia Lebegyev óta (Ezt vette át Einstein is!)

E=m*c^c ahol c a fénysebesség vákumban m/s, és az m az anyag tömege kg-ban.

Albertus.Köszönöm a kritikádat, de az ott felvetettekre máris tudok reagálni.Elõször is a térben megszámlálhatatlanul sok , különbõzõ méretû és tulajdonságú részecske van.Szerintem ez alkotja a teret és nem valami üresség.Ebbõl következik, hogy ezeket áramlásba lehet hozni, beléjük lehet kapaszkodni.Másodszor pedig igazad van abban is , hogy a vezetõnek csak kisrészét alkotják elektronok ,de mivel is egyenlõ az energia? E=M X V (ha jóltudom)Vagy v négyzet.A lényeg az, hogy a kis tömegnek is lehet hatalmas mozgásienergiája.Persze erre rögtön rávághatod:Jó Jó de az elektromos vezetõknek van ellenállása , ami ezt a folyamatos gyorsulást akadályozza, sõt, behatárolja, hiszen a túl nagy áramerõsség miatt a vezetõ megolvad.
És mi van a szupravezetõkkel?HM?
Kint a világûrben , ha a kozmikus sugárzásoktól leárnyékoljuk a vezetõt, akkor elvileg abszulut 0 fokot kell hogy elérjen, és mint tudjuk , ezen a hõmérsékleten minden vezetõ szupravezetõ.(Remélem nem írtam túl nagy marhaságot.)Vagyis lehet akár sárgarézbõl is a hajtómû, nem fog megolvadni a hatalmas áramerõsségtõl.Bár az tény , hogy a földön bizony igencsak hûteni kell a SZUPRAVEZETÕbõl készült hajtómûvet a felszálláshoz.
<#lookaround>
Még valami. A világûrben elvileg az égitestek gravitációs mezõi egyensúlyt tartanak fenn.Tehát a legkisebb hatásfokú hajtómû is képes elindítani bármekkora tömeget.És az impulzushajtómûrõl most hallok elõször.Megnézem azokat az oldalakat.<#vigyor3>

Légyszi Albertus Egy picit tisztázd elõttem ezt az inerciális vagy impulzus meghajtást! (legalább mákhéjban!)

Nincs idõm végig böngészni a cuccokat(készülök az emelt fizika és matek érettségire...) csak hogy képbe legyek hogy eszik e avagy isszák...

bocsika de én mûveletlen fejjel úgy gondolom hogy közel ugyanazt írtam le mint te csak egy más megvilágításban...

Nézz be a www.gezoo.fw.hu -ra a részletekért..

Szia!

Elolvastam. Nézzük lépésrõl-lépésre:
A matematikai modellek szerint a tér még a mai napig éter szerû tömeggel rendelkezõ, görbíthetõ, fúrható valami. Ez a hiba egyrészt abból adódik,
hogy az éterelmélet túl egyszerûen elképzelhetõ a vizes analógiával.
A másik ok, hogy a matematikai modellek alapjait az 1890-es években
az éterelmélet tombolásának csúcsán rakták le.
A harmadik, hogy az üres semmi fogalma az alkotók nyelvébõl és gondolkodásából hiányzik. Helyette "a valami helye" a tér. A "valami helye" pedig nem jelent ürességet. Többek között ezért is olyan nehéz megtisztítani
az erõmezõk, erõterek felfogásától a tudományos gondolkodást.

Megnyugtatlak: a semmi (az üres tér,) nem sûríthetõ, nem görbíthetõ !
Semmilyen hatással sem, így elektromos ill. mágneses hatásokkal sem.

A másik nagy probléma a részecske hajtómûvel:
A vezetõ elektronok csupán parányi részei az össz töltésnek, ill. az össz
tömegnek.
Olyan ez mint a tenger. Ha teljes a szélcsend, akkor nem látsz jelentõs
különbséget az egyes molekulák között, hiszen egy szinten vannak, ugyanúgy mint
a töltéshalmozás nélküli vezetõkben az elektronok.
Amikor viszont külsõ hatás elmozdítja az elektronok egy részét, a változás
nagyon szembetûnõ, mint a sok méteres hullámok a tengeren. Csak hogy!
Ugyanúgy mint ahogy a tengernél a 100 méteres szökõár is elenyészõ eltérés
a mélység 5-6000 vagy 10 000 méteréhez, úgyanúgy az extrém nagy elektromos hatásokkal is csupán a tömeg elhanyagolhatóan piciny részét lehet megmozdítani.

DE! Mi szükség lenne egyáltalán erre? Hiszen az inerciális vagy impulzus
hajtómûvekkel szinte energia befektetés nélkül meghajthatók repülõk, ûrhajók..

Ja, hogy ezt még nem használjuk tömegesen?
Ennek a mérhetetlenül végtelen emberi butaság a fõ oka. Nézd csak meg, hogy
az index.hu/forum/tudomány/"Mi az energia?" topicban mi folyt kb fél évvel ezelött ! Egyszerû és érthetõ magyarázatok és "csak azért is" vakon ellenzõk
tömény hülyesége.. Pedig valóban mûködnek az ott leírtak.

Bocs albertus.Énnekem csak érettségim van egy szakmunkás és egy technikusival megtûzdelve.A részecskehajtás alatt egy az általam a korábbiakban leírt, elképzelt antigravitációs hajtásra akartam célozni.Talán te is olvastad.(<#nezze>659. hozzászólás)Ha nem , hát kérlek tedd meg! Szerintem a te véleményedre már lehet adni, kíváncsian várom.Amúgy igyekszem naponta ellenõrízni ezt az oldalt.<#email>

Szia!

Miután másodszorra gépelem, így csak a lényeg:
Maxwell egy generációval Einstein elött, 25 évesen megalkotta az éterelméleti
levezetéseivel az em. terek leírására használt egyenleteit.
Igaz, hogy éteri síkhullámokra, és nem 3D-re, de semmiképpen sem 4D-re.
A 3D-s ekvipotenciális felületeket szuperponálódott síkhullámoknak tekintette, de leírni nem tudta.. Így a ma butább tudósai inkább Maxwell egyenleteit használjak..

A valóság egészen más!
Energia kizárólag kvantumok alakjában sugárzódik a térben.
Így a gravitáció kvantumjai is a gfotonok.

A garvitációs fotonokat minden anyag, minden részecske kisugározza.
Rendkívûl kis energiáju fotonok lévén, a hozzájuk tartozó hullámhossz óriási.
Így gyakorlatilag bármin, bármekkora vastagságon áthatolnak.
Csak a gigantikus számuknak köszönhetõ a rendkívûl alacson számú
elnyelõdés miatti gyenge kölcsönhatás amit érzékelünk.
Gondolom tudod, hogy az összes ismert sugárzásnemben a fotonok a haladási
irányukkal egyezõ irányú impulzust hordoznak, így a befogó részecskét
"továbblökik"..
Nem így a gfotonok. Õkelmék ugyanis pont akkora negatív irányú impulzust
hordoznak, mint a kilépésük energia szükséglete.
Ezzel a trükkel elérte a természet, hogy úgy a kibocsátó, mint a befogó
energiakészlete változatlan marad. Nincs lehülés, nincs felmelegedés..
Viszont a befogót nem eltólja hanem visszafelé húzza..

Lehet-e szigetelni? Nos a szigetelésre használt anyag részecskéit
mivel szigetelhetnénk?? Hiszen õk is ugyanúgy sugároznak mint az eredeti
forrás részecskéi..

A részecskék polarizációjával elérhetõ lenne egyirányú nagyon koncentrált
grav erõ.. Na igen, de sajnos ez a technológia nem áll rendelkezésre.
Igaz ugyan, hogy elektronok polarizálásával lézer-effektust tudunk létrehozni,
de az atommagokkal nem ennyire egyszerû a helyzet..

A részecske hajtáson, a hatás-ellenhatás (rakéta) elvû eszközöket érted.
Ezek a kínai feketelõporostól, a nukleáris hajtóanyaggal ionizált
és elektromos térrel gyorsított részecskékkel mûködõ rakétákig.. nem igazán
modern eszközök..Ürkutatásunk kõkorát jelentik.

Ez nagyon szép gondolatmenet volt albertus, de a mi témánk most nem ez.Inkább valamit szólj az antigravitációhoz, és a részecskehajtáshoz.Egyébként elég nehéz úgy tudományos vitához hozzászólni, hogy az öcsém egyfolytában szabotál itt mellettem.Mivel õ túl egyszerû ehez.

Szia!

Biztosan hallottál már arról, hogy 4D-s téridõben létezünk.
Így a világ létezése a folyamatos mozgáson-változáson keresztül történik meg.
Minden energiaáramlás egyetlen irányban zajlik.
Most mondhatnád, hogy ez egy ex-katedra kijelentés minden alap nélkül.
Nos, nem az. Einstein óta tudja a mûvelt világ, hogy az energia kicsiny
csomagok (kvantumok-fotonok --kinek, hogy szimpatikus) formájában akként
terjed, hogy ha valahonnan elindult, akkor már soha senki nem éri utol..
Az egyszerû megérthetés kedvéért, gondolj arra, hogy a legtávolabbi csillag felé küldesz egy villanást. Amíg oda nem ér, addig biztosan nem ütközik
senkibe bele. Így ha utánna indulsz, csak max. ugyanakkora sebességgel
haladhatsz, és mivel késõbb indultál, nem érheted utol a cél elött.

Mi kellene a múlt megváltoztatásához? Csupán az, hogy ezt az utolérhetetlen fotont valaki visszagyömöszölje a forrásába. Az energiát pedig ami kilõtte,
valaki a "drótba" tunkolja vissza..

Ugye belátod lehetetlen. Akkor ha azt is tudjuk, hogy az idõutazáshoz nem
egyetlen egy, hanem a világ összes fotonjával meg kellene csinálni...húúúú..

Így már belátható, hogy az is buggyant aki komolyan beszél idõutazásról...

De mondjuk tévedek és, megoldja valaki, hogy láthatóvá teszi a múlt vagy a jövõ
4D-s pontjaibani észleléseket a mi téridõnkben.. És?? Ez lehetséges lehet,
legalább is ami a múltat illeti.
De beavatkozni ??? A hírhozó fotonokat visszatömködni lenne értelme???
Szerintem, semmi, mert az a pár foton, nem szorozna és nem osztana..
Hiszen különben is, nem csak parányi töredéket jelentenének, de tetejében
csak a múlt jövöjébe érhetnének vissza, azaz a mába. Akkor pedig minek?

PLS .. térjünk vissza a QM-hez.
Nagy érdeklõdéssel figyelem a témát.

Visszatérve egy kicsit a kvantummechanikához és a gravitációhoz, én már gondolkoztan rajta, hogy meddig tartana antigravitációs meghajtással egy út a Vénuszig.Amennyiben feltételezzük, hogy gépünk képes folyamatosan gyorsulni és úgymond légvonalban közlekedni az értékek a következõk:G-vel 1,478126983 nap ami 35,47504759 órának felel meg. 3G-vel ez az érték 0,853397011 napra redukálódik, ami20,48152826 órának felel meg.Természetesen csak az út feléig gyorsítunk, hiszen szeretnénk megállni is a Vénusznál,ezért az út második felén végig lassítunk ugyanekkora gyorsulásokkal.Ezért a fenti értékek megállás nélkül mégkevesebbek lennének.A folyamatos gyorsításokból származó utasokra gyakorolt erõhatások kiküszöbölésén is gondolkoztam.Az antigravitációs meghajtással egy az utasokra ható erõkkel ellentétes irányú (kompenzáló) erõt is létre lehet hozni.Ez persze lassítólag hat az ûrjármûre is, ezért csak kis kabinokban lenne érdemes alkalmazni.Így viszont már nem az emberi tûrõképesség szabná meg a gyorsítás felsõhatárát, hanem a szerkezet teherbírása.Így már lehetõség nyílhat nagyobb távolságú kiruccanásokra is.15-20G-s gyorsulásokkal.Problémát jelent viszont az energiaellátás.Tiszta és világos, hogy ilyen utakra nem vihetünk magunkal fosszílis energiahordozókat.A napenergia pedig édeskevés.Én a megoldást az örökmozgókban látom.Ha a neten a googléval a free energyt kerestetitek,akkor valószínûleg rátaláltok majd egy-két fazonra, akik mágnesekkel játszadoznak, és talán már meg is találták a megoldást az ingyenenergiára.<#email>

De mivel a természet megáldott minket egy kis IQ-val no meg mérhetetlen kíváncsisággal,ezért mindig megtaláljuk a módját a túlélésnek.Új, hatásosabb, takarékosabb eszközök, gyógyszerek, eljárások stb.A fõ probléma mostmár nem a természet legyõzése, hanem az új élõkörnyezetünk kialakítása.Ezt megtehetjük erkölcsi kötelességünkbõl fakadóan, vagy egyszerûen azért , mert muszáj.Sokan vagyunk,nagyok az igényeink,és a Föld csak korlátozott mennyiségû élet eltartására alkalmas.Ezért új szabályokra van szükség.Szabályokra, melyek segítségével mégtöbben elférünk ezen a parányi égitesten.Legalább addig , amíg nemtudunk máshova menni mindenképpen muszály megbecsülnünk,hiszen itt élünk.<#dumcsi><#felkialtas><#vigyor4><#pias><#boxer><#gun><#violent><#worship><#email><#heureka>

Azért , mert az embert úgymond nem ilyen hosszú idõre tervezték.<#nevetes1>

Szerintem ha nem vagy autószerelõ, akkor ha belenézel egy mostani autó motorterébe, akkor az maga a káosz.De amint megtanulod , hogy mi micsoda, rögtön világos lessz elõtted minden.Viszont igazad van abban, hogy bármelyik komponense valamilyen változást szenved el, az kihat az összes többire is.A világnak rengeteg szabálya van, de minél többet értünk meg belõlük annál jobban beleszólhatunk a jövõbe.Sõt! Új szabályokat is alkothatunk.Házat építünk, ezért nemfázunk télen,nyugodtan alszunk mert biztonságban érezzük magunkat, ezért tovább élünk, mint a természet más teremtményei.Gondolj csak bele! Miért van az, hogy a cápáknak , amelyek köztudottan hosszúéletûek,mindig új foga nõ, míg az embernek csak két fogsor adatott meg?😊
<#lookaround>

Túlságosan komplex a világunk ahhoz hogy akár egy molekula is elõbb létezzen mint hogy létrejött volna. Ez a tiszta káosz elmélet. Amit élsz ezen a világon az a határoazatlanságokállandója. Az idõutazás pedig nem illeneegy ilyen a káoszra alapuló világba. Akinek valaha lesz esze a földön ahhoz hogy idõgépet alkosson akkor elég bölcs lesz ahhoz is hogy még használat elõtt szétcsessze a gépet. Különben nem lenne alkalmas arra hogy megcsinálja. A világunk (az én laikus véleményem szerint) a káoszra épül. (Ami szoros kapcsolatban van a jelenidejû téridõvel.) És ha ezt egy nagyon alap kis összetevõnél megváltozatjuk akkor az EGÉSZ RADIKÁLISAN VÁLTOZIK MEG. (lsd.: fraktálgeometria). Egy molekula ami rosz helyen van rossz idõben vagy csak máshol ahol kéne abban a pillanatban egy olyan alternatív jövõ kezd kialakulni amelynek semmi köze nem lesz ahhoz világhoz ahová küldték (elõre vagy hátra) ERGO Megszünik az a világ is ahol keletkezett és innen jönnek a paradoxonok. szerintem...

úgymond képtelenek vagyunk realizálni jelentéktelenségünk hatalmas mértékét😊

Tulképp minden viszonyítás kérdése. Mi rohadt okosnak tartjuk magunkat. Azt hisszük, hogy az általunk felállított tézisek szinte véglegesek. Csak hát évek múlva kiderül, hogy ez sem, az sem az igazi. És biztos, hogy a saját szintünket helyesen értelmezzük?
Természetesen én is, mint bárki más, elfogadom a mai tudósok magyarázatát, legfeljebb néha kételkedem.

Hát lényegében minnél többet tudunk meg valamirõl, mindig kiderül mennyi mindent nem tudunk még, végtelen idõt véve is csak konvergálhatunk a saját szintünk megértéséhez😊

Volt valami velõs konklúzió, vagy állásfoglalás?

No igen az idõutazás nemcsak idõben hanem térben is elmozdítana, valószínüleg fizikai formában lehetetlen alapvetõ törvények miatt, de okkultista megközelítésbõl olvassátok el Lovecraft: Árnyék az idõn túlról c. novelláját😊
Az õ elmélete is érdekes😊
Ja a halmazos kérdés a miskolci egyetem egyik elõadásán jött fel dr Tóth Tibor professzor nál😊

másik fórumon, amit olvasgatok van egy olyan topic, hogy "milyen anyagból van a gondolat?", még nem mertem beleolvasni, de elsõ ránézésre a 700 hozzászólása mellett meddõ lehet...

Soha nem fogják feltalálni az idõgépet, ugyanis ellenkezõ esetben már tele lennénk jövõ-túristákkal.
A halmazos felvetésed érdekes. Sokat gondolkodtam rajta, hogy anyag hogy hozhat létre tudatot. Ez a kettõsség egy alapvetõ filozófiai probléma (volt(?))-ugye mert nyakunkon a materializmus.
A tudatod, amiben minden dolog megjelenik maga lehet olyan természetû, mint a dolgok, amik megjelennek benne?
Mi a tér, amiben az anyag (ami amúgy szerintem önkényes megkülönböztetés, mivel érzékszervi korlátja van a felfogásának) helyet foglal?

Nem magamnak akartam válaszolni.

Múltban egy pillangó elpusztítása is paradoxont idézne elõ.

Tudod, ha visszamennél, és Hitler leendõ apját elcsalod sörözni, nincs kis Hitler.....??!!

De azért TÖK IGAZAD van !!

Üdv, végigrágtam magam a topicon, nagyon sok elgondolkodtató dolgot olvastam, rá kellet jönnöm mien hiányosak az ismereteim😊Felmerült bennem egy gondolat, ami inkább folzófiai iraányból közelit meg egy kérdést:

Merész kezdetnek tegyük fel hogy az idõutazás lehetséges a gyakorlatban.
Ekkor is adódnak problémák, ugyanis nemigazán tudunk mértékegységet az idõre egyrészt, másrészt a térbeli probléma, ugye x idõvel ezelõtt a Föld nagy valószinûséggel nem ott volt az univerzumban, ahol most van, nincs semmi viszonyitási alapunk, harmadrészt testünk múltba kerülésével felborulna az anyagmegmaradás.
Ha felteszzük hogy ezektõl eltekintve sikerül a múltba kerülnünk, akkor:
Mi garantálja hogy minden ugyanúgy fog történni mint ahogy azt mi megtapasztaltuk? Létezik a véletlen? Ha igen akkor sok minden taljesen másképpen történik. Honnan tudjuk hogy a legkisebb cselekedetünk, vagy már maga a jelenlétünk mien láncreakciót indít be?
Hogyha feltételezzük hogy a véletlen nem létezik, és minden determinisztikus, akkor tulajdonképpen semmiképp sem tudunk változtatni semmin, sõt kellemetlen feltételezés hogy elegendõ infomáció birtokában "megjósolhatjuk" a jövõt, de semmit sem tehetünk a bekövetkezése ellen.
Mi egy rendszer(halmaz) részei vagyunk, de jól tudjuk hogy a rendszer egy része soha nem értheti meg teljesen a rendszer egészének mûködését, lényegét, okát, céljait. Mégis minden erõnkkel azon dolgozunk hogy közelebb kerüljünk egy célhoz, amirõl tudjuk hogy lehetetlen elérnünk? Elég paradox dolog...

ezek jártak a fejemben, bocs hogy nem kapcsolódik szorosan a fõ témához😊

Patiang. Olvastad az elõzõekben ismertetett elméletemet az antigravitációs meghajtásról?Ha nem, hát olvasd el, kíváncsi vagyok a te véleményedre is.(Az elsõ hozzászólásomról van szó.)Amúgy bárkinek lehetnek jó ötletei,én ezzel a témával kapcsolatban mindegyikre kíváncsi vagyok.<#email>

Látod Te is úgy fejezed ki magad "még az is lehet". Tehát TE is felállítottál egy hipotézist, mely vagy valós vagy nem.
Egyébként un. törvényt csak a körön belüli térre tudsz felállítani. A többi ismeretlen. De amit létrehozol sem biztos, hogy megállja a helyét. Párizs!!

De visszatérve a térhez, szerintem az elõzõekben általam ismertett antigravitációs meghajtás megmagyarázná a repülõ csészealjakat akár ember gyártotta, akár nem.
<#alien>