1398
-
utility #618 Ha én nem lennék akkor te se lennél...Vagy ha igen, hogy bizonyítanád be nekem... 
nem rossz
-
utility #617 Meg akarjuk fejteni ezt az álmot... 
-
#616
Szerintetek rajtatok kívül van az a kép, amit most láttok, vagy belül? Tetszik az illúzió? Gondolj bele, hogy nélküled ezek a dolgok egyszerűen nem léteznek. Ilyen a világunk. :) -
#615
Mik a tér tulajdonságai? -
utility #614 És akor miért vannak velünk mégis egy univerzumban? -
utility #613 Ha így lenne, akkor az a kérdés, miért diszkrét idő-sebességkülömbségek vannak, miért nem folyamatos az átmenet? -
utility #612 Ekkor az a kis idősebességű elektronnak felel meg... érdekes... -
#611
és a neutrínó?..../idődiletáció/ -
utility #610 Na ezért jönnek jól a kósza gondolatok.. most az ugrott be, hogy a proton nagyobb E=mc2 nyugalmi energiája nem feltétlenül a nagyobb tömege miatt van... Lehet hogy számára nagyobb a fény sebessége, avagy gyorsabban halad az időben. -
utility #609 Éppenséggel lehet önálló valaminek gondolni a teret, csak ezt alátámasztani kicsit húzós lenne. Nem hinném hogy kisérletet lehet építeni pusztán a térre. -
utility #608 Nem zavaros, nagyjából hasonlót rajzolram le.
Csak nálam ez kicsit más. Ott a kisebb idősebességú részek lemaradnak, ezzel egy párhuzamos világot alkotnak. A miénknél gyorsabb idősebességűek pedig előrébb vannak a mi világunkhoz képest. De mi csak a c=300000 km/s idősebességű részecskéket látjuk. Ezek alkotják a mi univerzumokat.
Ha az időbeli sebességet tudnánk növelni, át lehetne menni egy ilyen másik univerzumba.
Már ha nem teljesen hülyeség az elmélet..
-
#607
és melyik az apillanat amikor már egy másik univerzimba vagyunk? 1mp? 0.1mp? 0.01mp? 0.001mp? 0.0001mp? 0.00001mp?...
=)
de ez csak vicc...
különben én is gondolkodtam már régebben rajta, de hülyeségnek hangzott :S -
Tiberius B #606 Eszembe ötlött egy elmélet:
Tegyük fel, hogy az idő több d-s, ez alapján lehetne mondjuk azt mondani, hogy 1d-ben érzékeljük, próbálom vázolgatni, tehát az idő egyik dimenziójában haladunk, a többi dimenziójában meg mondjuk úgy mozdulunk el, hogy valójában átmegyünk egy párhuzamos univerzumba, mi van ilyenkor?
Többlépcsős az egész, mondjuk az idő olyan, mint egy tömb, amelynek minden eleme egy-egy tömb, ezek az univerzumok, ezek az eredeti nagy tömb ("multiverzum") egyik dimenziójában sorozatokat alkotnak, de elágazásokkal mondjuk, és ezt az 1 dimenziót érzékeljük mi időnek.
elég zavaros, de remélem érthető az alapkoncepció
-
Tiberius B #605 hmmm, hmmm
Van itt, aki szerint lehetne a teret önálló létezőnek tekinteni? -
utility #604 A foton ideje többdimenziós lenne? Érdekes... -
utility #603 hmm Hraskó is rájött,amire én már régen.
"A speciális relativitáselmélet egyik váratlan következménye az, hogy minél nagyobb sebességgel mozog egy test, annál nehezebb tovább gyorsítani. Pontosan ez lenne a helyzet akkor, ha a testek tömege nőne a sebesség növelésekor. De a gondolatmenet, amellyel a relativitáselméletben eljutunk ehhez a következtetéshez, világosan mutatja, hogy a jelenség oka nem a tömeg megnövekedése, hanem az idodilatáció. "
A RELATIVITÁSELMÉLET TANÍTÁSÁRÓL -
utility #602 Az idő meg azért jelenik meg 1d-ben, mert eccerűen nem mozoghatsz több irányba.
Kivéve ha foton vagy.....
-
utility #601 Számunka az idő 1 dimenziós, sőt egyirányú.
Ha megnézed a képet a #559-nél, akkor láthatod, hogy épp azt mutattam meg, hogy lehet úgy definiálni az idő dimenziót, hogy a 4d téridőben akármerre állhat a vektora. Ott a mi 3d terünk a fehér vonal.
Eszerint a mi galaxisunkban minden elektron idővektora nagyjából ugyan abba a 4d irányba mutat. Fontos hogy nem térbeli irányról beszélek.
Ez az irány számunkra nem létezik, de mint mondtam ha nagy tömeg közelébe kerülünk, ez az időbeli mozgás megjelenik a térben.
Ez a gravitációs gyorsulás.
Tehát ahogy a relativitás is tanítja, a tér és időkoordináták keveredhetnek, de mindig 1d idő jelenik meg. -
Tiberius B #600 Érdekes -
Tiberius B #599 Mi van, ha az idő valójában több dimenziós??? -
utility #598 Találtam egy fordítást:
A 31 eves Fotini Markopoulou Kalamara ez egyik legigeretesebb fiatal fizikus a vilagon. Most fogadott el egy allast egy waterlooi elmeleti fizikai intezetben. Olyan hires fizikusokkal dolgozik egyutt mint Robert Myers es Lee Smolin.
Az egyesites valoszinuleg a modern fizika legkomolyabb kihivasa.
Habar a hurelmeletnek sikerult behoznia a gravitaciot a kvantummechanikaba, nehany fizikus ugy gondolja, hogy ennek az elmeletnek olyan hianyosagai vannak, amik meggatoljak azt hogy az "ultimativ vegso elmelette" valjek. Egyreszt az elmeletnek 26 fuggetlen dimenziora van szuksege, tobbre mint amit a tapasztalat alatamaszt. Meg komolyabb baj, hogy bar a hurok eleg jol leirjak az anyagot, de nem magyarazzak meg az oket korulvevo teret. Par fizikus, tobbek kozt Smolin egy alternativ utat valasztottak, az ugynevezett hurok-kvantum-gravitaciot (LQG).
Az LQG szerint, a valosag hurkokbol epul fel amelyek egymassal kolcsonhatasban ugynevezett spin-halozatokat epitenek fel. Ezekel eloszor, mint absztrakt grafokkal, az angol matematikus, Roger Penrose foglalkozott. Smolin es Rowelli standard technikak segitsegevel kvantumositotta az altalanos relativitaselmelet egyenleteit, es kozben felfedeztek a Penrose fele halozatokat a formalizmus melyen. A graf csucsai diszkret teruletet es terfogatot hordoznak ezaltal alkotva meg a harom-dimenzios teret. Viszont mivel a fizikusok a relativitaselmeletbol indultak ki, megis maradtak az elmeletben maradvanyai az halozatot korulvevo ternek.
Ez volt az LQG allapota a 90-es evek vegen, amikor Markopoulou Kalamara elkezdett foglalkozni a kerdeskorrel. A kulso ter problematikajat o a forditott iranybol kozelitette meg. Miert ne induljunk ki a halozatokbol, - gondolta - keverjuk bele az LQG nehany eredmenyet, es nezzuk, hogy mi jon ki ebbol? A vegeredmeny olyan halozat volt, amit nem kellett beagyazni egy tole fuggetlen terbe, ehelyett maganak a halozatnak a felepitese szimulalja a teret es az anyagot. Ebben a modellben nincsenek dolgok, csak geometriai kapcsolatok. Nincs ter, ami hordozna a reszecskeket, ehelyett ez maga egy minatkbol es folyamatokbol allo kaleidoszkop.
Minden spin-halozat az univerzum egy pillanatkepet reprezentalja. Valojaban a spin halozatok egy egyszeru matematikai szabaly alapjan fejlodnek, egyre bonyolultabba valnak es vegul felepitik a teret, amiben elunk.
Ezt a fejlodest tanulmanyozva, Markopoulou Kalamara meg tudta magyarazni a terido strukturajat. Ami a legerdekesebb, az absztrakt hurkok megmegyarazzak Einstein elmeletenek az egyik legszembetunobb tuladonsagat: a fenykupokat - ezek az tarido azon tartomanyai, amikre egy pontszeru esemeny hatassal van. A fenykupok biztositjak, hogy az ok megelozze a hatast.
Nem olyan termeszetes, hogy a fenykupok hol passzolnak bele a spin-halozatok elmeletebe. Azok ugyanis a kvantummechanika targyat kepezik. A hatarozatlansag csodas vilagaban minden halozatnak megvan a kepessege, hogy vegtelenre nojon, igy tonkreteve az ok-okozat elvet. Korabban nem tudtuk, hogy hogy tudjuk az elmeletunket osszhangba hozni az ok-okozat elvevel. Markopoulou Kalamara rajott, hogy azaltal, hogy fenykupokat raragasztjuk a halozat csucsaira, a fejlodesuk vegesse valik es az ok-okozat strukture megorzodik.
Viszont minden ilyen halozat egy egesz univerzumot modellez, ami komoly problemat okoz. A kvantummechanika standard felfogasa szerint a dolgok egeszen addig szuperpozicioban maradnak, amig valaki meg nem figyeli oket. De ha nincs egyetlen megfigyelo sem az univerzumon kivul, akkor hogy letezhet? Ez itt a feneseg, mondja Kalamara: Ki figyeli az univerzumot? Szamara a valasz az, hogy mi. Az univerzum tartalmazza magaban a megfigyeloket, minden csucsban egyet. Az otlete az: nincs szukseg egy festore aki megfesti a kepet: sokan festik egyszerre. Konkretan: eszrevette, hogy pont azok a fenykupok, amiket az ok-okozat miatt hozott a rendszerbe, alkalmasak ra, hogy az egyes megfigyelok perspektivait definialjak.
Mivel a fenysebesseg veges, csak egy veges szeletet lathatjuk a vilagnak. A helyunk a teridoben egyertelmu, igy a szelet, amit latunk, mindenki masetol kulonbozik. Habar nincs kulso megfigyelo, aki minden informaciohoz hozzajut, mi megis kepesek vagyunk felepiteni egy kepet az altalunk erzekelt reszleges informaciokbol. Ez a nagyszeru gondolat: mindannyiunknak van egy sajat univerzumunk, de sok az atfedes: gyakran ugyanazt latjuk.
A gyakorlati ellenorzes ideje is kozeleg: meg vannak kidolgozasra varo reszletek, peldaul, hogy hogy vezessuk le a szokasos egydimenzios idot a kvantum-oksag elvebol, de o ugy gondolja, hogyha a tapasztalat igazolja a spin-halozatok alapjait, akkor ki tudja vasalni a redoket. Egy lehetoseg volna a par milliard fenyevre levo gamma fotonok tanulmanyozasa: ha a terido valoban diszkret, akkor a kulonbozo hullamhosszu fotonoknak enyhen kulonbozo sebesseggel kell mozogniuk.
-
utility #597 Mert akármilyen kisérletet is végzel el, mindig fotonokon keresztül tapasztalod meg a teret. -
utility #596 Épp ennél a kérdésnél járok én is. Biztosan valami, ha tágul. Egy tulajdonsága biztos van: kiterjedése.
De én inkább arra hajlok amit az LQG is sugall, hogy a teret az események hozzák létre valahogy.
Szerintem meg eccerűen a tér nem más mint a foton.
loop quantum gravity
-
Tiberius B #595 Ja ez érdekes volt a rel. elm.-ben, minden c-vel megy, csak 4d-ben, ezért max seb. 3d-ben -
Tiberius B #594 ????
ja, idő=4.(5./12./11./21./10.) térdimenzió
de MI a TÉR? semmi? vagy valami?, ha valami, akkor mi?/milyenek a tulajdonságai? -
utility #593 Emiatt nem látunk bele az időkoordinátába... -
utility #592 Szerintem idő nincs, vagyis az is térkoordináta.
Már említettem, hogy a foton számára az univerzum kiterjedése menetirányban nulla. Na most az elektron is c-vel megy, de ő 4d-ben az időben, amíg az foton 3d-ben.
Tehát az elektron számára is összemegy a 4d világ de csak 3d lesz belőle. -
utility #591 dx1^2-dx2^2-dx3^2 már ismert, ez a mi térkoordinátánk, csak negativ az előjele.
A cdt pedig nem más mint a fénysebesség szorozva az idővel. Ez lenne az 'idő' koordináta, de hosszúság a mértékegysege, mivel megszoroztuk m/s-al.
Ezért montam a modellemnél, hogy c-vel halad az időben minden elektron, mert ezt írja le a képlet. Nem a hasamra ütöttem....
-
Tiberius B #590 Egy érdekes kérdést vetett fel bennem Tesla: mi a tér, téridő (mindegy hány D)??? -
utility #589 Nem kell a képletekkel foglalkozni.
Egy a lényeg, a 4d Minkowski metrikában a távolság definiciója ds^2=cdt^2-dx1^2-dx2^2-dx3^2. Ez két esemény 4d távolsága, és minden rendszerben ugyan annyi az értéke. A megfigyelő sebességétől függően ezt a Lorentz transzformáció felbontja 3tér és egy időkoordinátára, de minden sebességnél más-más az eredmény. -
utility #588 marj = majd -
utility #587 general relativity= általános relativitás elmélete,
ez a második pdf. De ez a specrelre épül.Az az első. Azt fogalmazta meg először Einstein. Ott csak egyenletes mozgások vannak. Később jöttek a gyorsuló rendszerek, marj ebből kijött a gravitáció. -
utility #586 "Einstein-féle mező egyenlőség"
=Einstein field equation of general relativity
=relativitás elmélet
A speciális relativitás elmélete
Sailer Kornél : RELATIVITÁSELMÉLET
-
Tiberius B #585 Ezt mire írod, és mely szétszórt gondolatokra gondolsz? -
Tiberius B #584 ja:-( -
Tiberius B #583 nincs:-((( -
utility #582 a magyar elég karcsú -
utility #581 Csak össze kell illeszteni a sok szétszór gondolatot. Nem átugrani azzal a felkiáltással, hogy "á ez hüle,nem olvasom el".
Minden idióta elméletben van egy kis részigazság. Ez enyém egy nagymértékben egyszerűsített modell, de ide tökéletes.
El lehetne vele gondolatban szórakozni, de hát ha nem hát nem.
-
Tiberius B #580 érdekes, de sajna annyira nem vok jó angolból, hogy felfogjam, nem tudnád röviden elmondani mi az az Einstein-féle mező egyenlőség/-et (nem tom melyik)?
Megpróbálom van-e wiki-n magyar? -
utility #579 Hogy mit szólok az 5d-s téridőhöz?
Épp az orrod előtt írtam le egy ilyen gravitációs elméletet.
Ugyanis ha én azt mondom, hogy valami mozog a 4d-s téridőben, akkor ott lennie kell még egy dimenziónak, ugyanis a Minkowski-térben nincs mozgás......
hmmhmm...