Gravitáció vs. Kvantummechanika

Pontszerû és nem mozgó... És nem elképzelés, hanem kõkemény
mérési adatok.. Fogalmi zavaraid vannak?
Vagy nagyon félreértettél valamit?

Különben nem tûnik el az energia. Hanem az impulzusmegmaradás tétele
pontatlan definíciót tartalmaz. Ami miatt hamis az impulzus tételt
tartalmazó energia megmaradási tétel is.. Ki kellene javítani õket...

Beleolvastam az indexbe. 'Eltünik az energia'.Vicces. Ha valaki egy mozgó hullámot nem tud elképzelni...:DD

Az, hogy valami statisztikusan ellenörizhetõ és az, hogy a statisztikából
elméletet kreálunk két külön út. Ami magában hordozza a félreértés és a
hiba lehetõségét..

Ha egy elektron energiát vesz fel akkor megváltozik a sebessége és ezzel
a sajátfrekvenciája is. Ha egy hidrogénatom egyetlen elektronját vizsgáljuk,
akkor azt látjuk, hogy csak kitüntetett energiaszinteken (frekvenciákon,
sebességeken..) láthatjuk az elektronokat.
Ennek az oka a statisztikus szemléletbõl következõen az elektron jellegzetessége. Pedig ez nem úgy van!
Mert nem vettük figyelembe, hogy a proton elektromos mezejében úszik
ez az egyetlen elektron. Így kizárólag a rezonancia pályákhoz tartozó
energia szinteken lehet stabilan, az összes többi energiaszint lassulással
vagy gyorsulással jár együtt. Vagyis energia felvétellel vagy leadással.

Nem zavar, hogy az EM elmélet a sok foton statisztikából vezethetõ le?

"Nos azért lenne érdekes, hogy megértsd az elektron viselkedését,"
Nagyon vicces..

Másold.Lássuk.

Nos ime:

Jocó egy nagy vagány.. Szeret sétálni és villogni a különös cuccaival.
Gyakran sétált úgy, hogy a kulcsait hosszú zsinorra függesztve, maga
elött pörgette. Így amikor egy elemet és egy mágneses kulcsot is
kapott, ezeket is feltette a kulcstartójára,de külön zsinórokra 90 fokos szögben..
Így amikor sétál akkor a mágnes és az elektromos térerõsség
a haladási irányára merõlegesen pörög.
Ha kívûlrõl nézzûk akkor egy csõpaláston körbefutó szinuszos
lefutású mindkettõ, így a vetületük oldal irányban tisztán szinusz...
Jocó a fény...

Az index/fórum tudomány/ Mi a fény? topicban
Habárnak épp ma reggel írtam egy szemléletes példát..Javaslom olvasd el..
Vagy másoljam ide??

Különös dolog, hogy amikor 1905-ben Einstein közzétette csodálatos elméletét,
akkor még õ is és az egész világ az elektront pozitív töltésûnek gondolta..
És így tovább.. Minden eddigi elmélet kiagyalója nálunk lényegesebben kevesebbet tudott. Ez nem nagyképûség, hanem szomorú tény...

Nézzük ha sok elektron halad akkor saját mágneses terük kölcsönösen egymásra hatva körpályára kényszeríti õket, így erre a síkra merõlegesen is ugyanekkora
erõvel "görbítik" tovább egymás pályáját.
Ez pedig gömb alakú..
Mik a peremfeltételei a folyamatnak?
Nos ha egy hatás fénysebességgel terjed akkor a gömb átellenes pontjára
átérõ hatás fázisa biztosan más lesz mint az erre a pontra a köríven
átérõ eletronnak.
Na igen, de az elektron sokkal lasabban halad mint a fény!
Ez igaz, de! Minden elektron hat a környezetében lévõ összes elektronra.
Így a kölcsönös hatások szinkronizálódnak. Ezért a sajátfrevenciájuk,
a de Broglie frekvenciájuk és a gömbhéjon terjedõ "szinkronizálást végzõ"
hatások együttes rezonancia frekvenciáin minimális a rendszer energia
vesztesége és fennmarad...
No persze az energia sûrûség minimuma a még szükséges alapfeltétel.

Különben, ezt az egészet, már nagyon régen Schrödinger nagyon szépen leírta.
Csak nem számolt a GW teljesítményû elektroncsomagok kölcsönös hatásaival...

Nos azért lenne érdekes, hogy megértsd az elektron viselkedését,
részben a "szerkezeti" jellemzõit, mert akkor könnyen megérthetnéd,
az energia leadási és felvételi folyamatait is..

A másik amin itt elmélkedek, az a Wheeler-Feynman-féle abszorberelmélet 1940-es évekbõl. Nem hasraütésre találta ki Feynman, hanem mert a kisérletek wewdménye miatt szükség volt rá. Lehet hinni, hogy a foton egy golyó, de ha a kisérletek másik fele kiterjedt hullámnak mutat egyetlen foton is , akkor mivan?

Viszon jelenleg a specrel elfogadott, és az úgy mûködik ahogy leírtam.

" haladhat egyirányba is."
a hullám.

ez lemaradt

Nem mondtam hogy hullám a fény, csak azt, hogy haladhat egyirányba is.
A gömbvillámokat szerintem hagyjuk. Nehéz õket vizsgálni.
Természetesen itt nem oktatás folyik. Jól is néznénk ki, ha akárki oktathatna.
Én is mint te vagy a többiek csupán a valóságot akarom megérteni.

De azt úgy nem lehet, ha pl az interferencia felett behunyod a szemed.

Szia!

Én még nem tudom, hogy ki vagy.. Bár bevallom kíváncsivá tettél..

A hullámokból ha nagyon sokat interferáltatunk, akkor valóban létrejöhetne
pontszerû hullámfront..
Bár az a gyanúm, hogy ennek nincs meg az alapfeltétele nagyon sok
esetben, így pl. a 21 cm-e H kvantumjainak létrejötténél sem...

Tudod, mi a peremfeltétele egy gömbvillám létrejöttének? Vagy, hogy
miért marad stabil valamennyi ideig??

Szia!

11, ez középiskola harmadikat jelent? Nos ez esetben azt javaslom
a tananyagot értsd- és jegyezd meg. A többit, (mint amit itt is olvashatsz,)
tekintsd úgy mintha egy filmet néznél...

Kár hogy senkit nem érdekel.
Szóval 2me*c2 energiával visszafordítható az idõben az elektron. A Lorentz transzformáció azt mutatja, hogy a tér és idõkoordináták keveredhetnek.
Mivel az elektron önmagához képest nem mozog, logikusnak látszik, hogy számára az idõkordináta az, amerre halad a téridõben.

Legyen a téridõ most 3 dimenziós. Legyen a szoba légtere, és legyen a tér a padló síkja. Tehát xy a tér, z az idõ. Mozogjon az egyik elektron egyenesen felfele, egy másik ferdén, egy harmadik a padló síkjában. Ha mindnek egyforma hosszú a 3d sebességvektora, akkor látszik, hogy a merõlegeshez képest a második ferde lassabban halad az idõben. A harmadik pedig sehogy sem halad. Azt mondtam hogy jelölje az idõ irányát az elektron 4d haladási iránya. Ekkor ha a második elektront vesszük, annak a sebessége mesõleges egy másik síkra. Most ez a vetrok az idõ vektora, az elsõ elektronnon pedig látszik hogy ebben az idõkoordináta-rendszerben lassabban halad az idõben.
Tehát mindkettõ sajátideje lassult a másikhoz viszonyítva.A transzformáció pedig a forgatás. Na 4d ben ez a Lorentz transzformáció.Tér-koordinátákból idõkoordinátákat csinálunk és fordítva.


De mi van a sokrészecskés rendszerekkel? Mint pl az ember. Számára merre mutat az idõ vektora?
Mi történik az idõvektorokkal ha sok elektront összeragasztunk?

Mi van akkor ha az adott elektronnak az idõ irányát a térbeli /4d/ haladási iránya határozza meg?

Miért lenne végtelen, hiszen nem tett meg távolságot...akkor nulla?
Nem. Akkor mennyi?

Miaz hogy meggörbíti a tömeg a foton? Máshol látszik a kibocsájtás helye...közeledünk...

Az anyag avagy az energia meggörbíti a téridõt. hmm....
A téridõ jelen esetben pedig a foton..

Bocs hogy itt gondolkozok, de így valamiért hamarabb jön a válasz ...:DD

Tehát a foton kibocsájtás-elnyelõdést vehetjük egy ütközésnek, vagyis a két esemény egy.Ekkor nyilvánvalóan 'valójában' pillanatszerûen játszódik le. Emiatt nem is érhetjük el a fény sebességét, hiszen az végtelen. Ok.De..

Számunkra mégiscsak két esemény látszik. Miért?
A fény sebessége pedig véges, sõt állandó. Miért?

Mi van akkor, ha fejreáll az A, ábra? Hogyan tudhatjuk meg, hogy melyik pont a foton kibocsájtás melyik az elnyelés? Nem csak mi hisszük ennek vagy aknnak?
A foton számára nem telik a specrel szerint az idõ, tehát neki mindegy. A törés szöge mindig a foton fele mutat, mert B. nem létezhet, akkor pedig mi mindig azt látjuk, hogy elõször az az esemény jön ahol az elektron elveszti az energiáját. És ez akkor is igaz ha visszafele haladunk az idõben.
Avagy mi magunk definiáljuk az idõt az által, hogy az adott esemény-párt milyen TÉRBELI irányból közelítjük meg.
Egyre jobb...

Ha az elektron akármerre mehet az idõben (lásd Feynman) , akkor egy kérdés marad:
Mi jelöli ki az idõ múlásának az irányát számunkra?


A. elektron eneriat veszit-masik kesõbb felveszi.
B. fordítva lehetetlen.
C. szétsugárzódás és késõbb párkeltés

Elég szembetûnõ, hogyha a piros vonalak mentén összehúzzuk az ábrát, akkor sima ütközésnek tünik a dolog, kivevé a B.nél. De olyan nincs is.

Viszont nemtom mit lehetne ezen lerajzolni? <#idiota>

Vegyük azt a helyzetet, amikor a fénnyel szembe megyünk.A forrás lõjön ki két lézerimpulzust 1 sec /másodperc/ késéssel. A forrás inerciarenszerébõl /továbbiakban IR/ nézve te 1 sec-nál hamarabb áthaladsz a két impulzuson, de a forrásnál levõ fizikus tanult specrelt és tudja hogy hozzá képest az órád lassabban jár, és ha megmérnéd a saját IR-edben a két impulzus követési idejét akkor 1 sec-et mérnél.
És ha megméred ténylegesen annyit kapsz.

Profi vagy =)
Tök jók...a két résre kiváncsi leszek...már rég próbálom megérteni =)
S azt nem tudod lerajzolni, h mi zajlik olyankor mikor a fényyel szembemegyünk, vagy vele egy vonalban?...mármint h mér mindig c a v-je....?
=)

Sajnos a kétréses kisérlet elég összetett, nem lesz egyszerû leszimulálni. De ha érdekel, megmutatom hogy törik meg a fény. Csak fogyik a hely a sajátgalériámban.

Honnan szedtem volna, rajzoltam progival...

ez nagyon komoly!
kösz szépen.
Honnan szeded ezeketa a jókis ani-kat?...

Idézet Hraskotól

"Talán emlékszel a középiskolai fizika anyagból, hogy csak vákuumban terjed minden frekvenciájú elektromágneses hullám egyformán konstans c sebességgel. Más közegekben a terjedési sebesség c-nél kisebb és frekvenciafüggõ. Normális közegben a nagyobb frekvenciájú monokromatikus fény úgynevezett fázissebessége kisebb, mint a kis frekvenciájúé (fázissebesség = az egyszínû, állandó rezgésszámú fény fázisfelületeinek mozgási sebessége). Ez egyébként közvetlen kapcsolatban van azzal, hogy a kék fényt erõsebben töri meg egy üvegprizma, mint a vöröset. Elõ lehet azonban állítani olyan közegeket, amelyekben bizonyos frekvenciatartományban ez az összefüggés fordított. Ezek az úgynevezett anomális diszperziójú anyagok. Egy ilyen közeg fordított szivárványként bontja fel a fehér fényt, de ez még nem nagyon különleges. Rövid fényimpulzusok idõbeli terjedésének elemzésekor azonban érdekes dolgokat tapasztalhatunk. Az impulzust felépítõ különbözõ frekvenciájú komponensek az ilyen közegben a szokványostól eltérõen viselkednek. "

Ugyan ezt a trükköt használták, amikor 'átlépték' a fénysebességet.

Szemléltetés a vissza fele haladó fényhez :
két jobbra tartó hullám összege balra tart, ha megfelelõ a fáziskésés.

...még énse írok tökéletesen, nehéz ehhez a szemét bolygóhoz akklimatizálódni...

Tiberiusznak írtam... anúgy te melyik galaxisból jötték?

Igen, mert nem szeretem, ha félbeszakitják a gondolatmenetem, vagyis ha a gondolatom már bozon, s azt valaki megspineli, akkor én lassan bosszus leszek.

Viszont ilyen félspinû elektronokkal azután sok hasznos dolgot cselekszem, amit anélkül, meg sem probáltam volna, mert eszembe se jutna.

Tehát egy spin meg egy bozonra vágyó gondolat az két spin?

Mindig ezzel a spinnel vagy megakadva...

Itt van minden róla:

wikipedia spin

A jelnhez közelebb lesz a mult, ha felidézem.

Nemértelek de mindegy, megpróbálom bemutatni a kétréses kisérletet...

Én szerintem a mult is halad elõre, vagyis 12 órakor a Nap fenn van az égen és elhuzzák a sötétitõt az üvegmenyezeten, s én ott ülök a gép elõtt, s közbven itt már eltelt 7 óra hossza pontosan.

Szerintem ilyesmi egy foton kibocsájtás-elnyelõdés:
Elõszõr az idõben visszafele haladó/megerõssítõ/ hullám látszik, utánna jön a rendes.

Akkor idézek még
"
De vajon mi a helyzet a Bell-egyenlõtlenséggel, az Einstein-Podolsky-Rosen-kísérlettel és az Aspect-kísérlettel? Végül is ezek keltették fel újra az 1980-as években a kvantummechanika jelentése iránti érdeklõdést. Az abszorberelmélet szempontjából semmilyen nehézséget sem okoz a történések megértése. Képzeljük el (továbbra is a pszeudoidõ fogalmaiban gondolkozva), hogy a két fotont kibocsátani készülõ, gerjesztett atom különbözõ irányokba különbözõ polarizációs állapotú ajánlati hullámokat küld ki. A tranzakció csak akkor fejezõdik be, és a fotonokat ténylegesen csak akkor sugározza ki, ha a megfelelõ abszorberpár az idõben visszafelé haladó avanzsált visszaigazoló hullámot visszaküldi a fotonokat kisugárzó atomnak. Mihelyt a tranzakció teljessé válik, a fotonok kisugárzódnak, megfigyelik õket, miáltal kettõs detektálás következik be, jóllehet a két észlelt foton egymástól térben távol tartózkodik. Ha a visszaigazoló hullám nem felel meg egyik megengedett polarizációs állapotnak sem, akkor ez a tranzakcó nem valósulhat meg, vagyis elmarad az egyezséget megpecsételõ kézfogás. A pszeudoidõ szempontjából nézve a fotonpár mindaddig nem sugárzódhat ki, amíg nem születik megegyezés arról, hogy a fotonok el is fognak nyelõdni, amely elnyelõdés során meghatározódik a kibocsátott fotonok polarizációs állapota, bár kibocsátásuk az elnyelésük „elõtt” történt. A szó szoros értelmében lehetetlen, hogy az atom olyan fotonokat bocsásson ki, amelyek állapota nem felel meg a detektor által megengedett abszorpciós állapotoknak. Valójában az abszorber modell szerint az atom csak akkor tud fotont kisugározni, ha megegyezés született a foton elnyelésérõl."

Én már értem, ne mond hogy te nem...

"Ez az átütõ erejû siker, amit a tranzakciós értelmezés a kvantummechanika összes rejtélyének megoldásában elért, egyetlen, a józan ész felfogásával homlokegyenest ellentétesnek látszó ötlet elfogadásának köszönhetõ - nevezetesen annak, hogy a kvantummechanikai hullám ténylegesen képes az idõben visszafelé haladni. Elsõ pillantásra ez szöges ellentétben áll a józan ész diktálta felfogásunkkal, amely szerint az oknak mindig meg kell elõznie az okozatot. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a helyzetet, akkor kiderül, hogy az idõutazásnak a tranzakciós értelmezés által megkövetelt fajtája végsõ soron nem sérti meg az okság mindennapi fogalmát. Hasonlóképpen, ez a Világegyetemen keresztül létrejövõ kézfogás nem szükségszerûen foszt meg bennünket attól, amit emberi sajátosságaink közül a legfontosabbnak tartunk: a szabad akarattól."

"ismerem a tranzakciós elméletet"

Biztos vagy benne. Szerinted mi a lényege?
Miért nem tetszik?

http://img82.imageshack.us/img82/1616/animationwizard23ro.gif

Na itt egy fotoncsere Feynman elmélete szerint.
Amikor egy multba tartó hullám generál egy jövõbetartót.

akkor mia spin, és egyáltalán mi a fenéért híjják így, ez csak egy ötlet volt

Miért lenne periodikus, megméred vagy erre áll vagy arra. Menet közben nem tudod megmérni, tehát nem tudsz periodikusságot kimutatni, hogy na ilyen volt, de mikorra megérkezett ilyen lett. Nem így van. Amikor elkaptuk, akkor erre áll a spinje . Ennyi. Ezért nem szeretik ha forgással hozzák kapcsolatba. Forgott valami? Én nem láttam forgást.

gondolom a spin is olyan, mint a hullám, meg a rezgés stb. gondolom az is egy periodikusan változó tulajdonság

A foton egész spinû az elektron feles... :))))) vajon miért? Csak nem eltört?

Meg ugye ott a spin, forgás is meg nemis. Szerintem egyszerûen az elektron-elektron ütközés iránya, semmi több.