411
Elméletek, felfogások, filozófia
-
#130
Jó. Hát akkor definiáld a boldogságot és a tökéletest, meg hasonló dolgokat, amikre kérdéseket tettél föl.
Ha a boldogság egy vágy beteljesülését jelenti, akkor nem lehetséges, mert az ember mindig tovább keres, nem tud megálni, hogy élvezze a gyümölcsét, ha meg is áll, rájön, hogy nem is azt kereste.
Mutass egy maradandó boldogság hordozót.
A boldogság mindig függ valamitől, nem lehet tökéletes. Bár kinek mi a tökéletes, ugye... -
#129
én sokszor ézrem azt, hogy mindig tökéletes...
habár sokszor elfogult vagyok és nagyképű, és csak ezért nem látom az ilyen pillanatokba a rossz pontokat az életbe,csakhogy ne bántsa az egomat =)
De ebből a szempontból akkor ezek a rossznak titulált tulajdonságok ezekszerint mégiscsak hasznosak =) -
Dévidke #128 Na jó jó! De akkor most van tökéletes boldogság és kilátástalan szomorúság vagy nincs????? hmmmm... vélemény? -
#127
Például a világbéke? -
#126
Majd figyeld meg, amikor nagyon jól érzed magad, olyankor nem gondolsz rossz dolgokra,és ennek az állapotnak mindig egy eltévedt gondolat vet véget. Valami rossz eszedbe fog jutni. -
#125
A probléma nem a boldogsággal van, hanem az, hogy a boldogság nem-kielégítő.
Ugyanis a boldogságot kiváltó ok megszűntével a boldogság megszűnik, ily módon függ... -
Dévidke #124 végül is én arra gondoltam először, hogy nem létezik egyik se! Mivel ha bele gondolok akkor szerintem még soha nem volt olyan pillanat amikor tökéletes lett volna minden! Szerintem mindenki aggódik valami miatt mindíg, csak max van egy jobb, boldogabb érzés ami elnyomja és pillanatnyilag nem törődünk vele! De ha így vesszük akkor egyes pillanatok viszonylag tökéletesek! Azt nem tudom, hogy lehet-e abszolút tökéletesnek nevezni, hiszen mögötte mégis van egy kis gond!
A kilátástalan rosszról pedig nem is tudom... erről talán a depressziósokat kéne megkérdezni! De nem tartom valószínűnek, hogy nincs mindíg valami jobb cél előttünk! Igaz akkor miért lesznek sokan öngyilkosok! Szóval ezen filózom! hmmm... -
#123
Csak annyit tudok, hogy az egyik a másikat követi. :-)
Mi az, ami téged tökéletesen boldoggá tehet?
Nem tudom mire gondoltál, okosabb lenne, ha először kifejtenéd saját magad a véleményed ezekről. -
Dévidke #122 Hi all!
Csak tudni szeretném, hogy mi a véleményetek a tökéletes boldogság és a kilátástalan szomorúság kérdéséről? Létezik mindkettő? Ha kifejtenéd a véleményed az lenne a legjobb, mert nem hiszem, hogy ezt a témát el lehet intézni egy két mondatos válaszokkal! :))) Szóval várom véleményetek!
-
#121
bejnye :)
azon túl akkor is kiderül a válaszom a végén :) -
#120
HSZ az én nickem. :) -
#119
mit szólnék? Nem válaszoltam rá, nem is nekem mondta. :) Leírta, elolvastam, értelmeztem, más dolgom nincs vele, nincs kérdésem vagy ellenvetésem ezzel a hozzászólással :) -
PaI2tizán #118 Kezdem azt hinni hogy mindig azok járnak jól akik buták mint a föld ő nekik soha semmi nem bízonytalan mindig mindent biztosan tudnak :D -
[ISF]HSZ #117 :-)
#98-hoz mit szólsz? -
#116
oks ò_ñ
na, a nem van és a nem nincs-ből eljutottunk idáig:) -
#115
Ha ember számára elérhető az objektív (nem függő) világnak szubjektív(talán nem is a legjobb szó erre a szubjektív) megtapasztalása, és ha erről beszélni is tud, akkor nagyon is mást jelent a kettő. De ha a hit valami létezésében ugyanaz, mint amikor valamire azt mondod, hogy létezik, akkor a kettő ugyanaz, mert nem is tudsz a létezésről másképp beszélni, mint saját szűrődön keresztül.
Én úgy gondolkodok, hogy hit és tudás objektívan nem különíthető el élesen egymástól. Mert hát.. kinek mi a bizonyított? Egyik embernek lehet olyan bizonyított dolga, ami másik számára nem bizonyított. Innentől csak statisztikailag beszélhetünk tudásról. Így a bizonyítás is szubjektív. Itt még van egy olyan lehetőség, hogy szubjektíven még mindig fönnáll a tudás és hit különbsége. De:
Nekem nincs se meggyőződésem, se tudásom arról, hogy Isten létezik.
Nekem nincs se meggyőződésem, se tudásom arról, hogy Isten nem létezik.
Nem tudom, hogy Isten létezik-e. El tudod ezt képzelni?
Ez nem Isten tagadása, legalábbis nálam egyáltalán nem úgy jelenik meg, csak mint nem-tudás, és nem-hit.
A nem-hit itt nem úgy jelenik meg, hogy "hiszem, hogy nem", hanem mint hit hiánya. És a tudás is e-képpen alakul.. -
#114
""de ha nem hiszek benne, akkor a létezését utasítom el :)" - nem a létezését utasítod el, hanem a hitet a létezésében."
Persze, mi mást mondtam volna, hiszen hogy hogyan hiszek, az nem változtat meg ilyen dolgokat, hogy létezik Isten vagy nem :)
Én ugyanezt irtam a 110-esben ò_ñ "" És ha nem hiszem az ellentétét, azt jelenti hogy tagadom a >hitemmel< a létét."" -
#113
Arról volt szó, hogy nem hinni valamiben három értékű logikát használva nem jelenti azt hogy azt a valamit tagadod.
Ez a példád kicsit hasonlít ahhoz mint a másik kedvencem:
"A világban nincs egy biztos pont sem" - a tartalom szerint ez sem az, a tudat viszont tovább ragaszkodik a dolgok valós és valótlan megítéléséhez.
"én azt mondtam hogy lehet, hogy nem vagyok biztos benne, vagyis nem vagyok meggyőződve róla, hogy Isten nem létezik, de attól még hihetem azt hogy nem létezik :)" -minden további nélkül... ezt hívják tagadásnak, vagy valami nem-létébe vetett hitnek. (ami szerintem ugyanúgy csak káprázat, mint a hit, mivel nem bizonyított)
-A hit az mi más szerinted, mint meggyőződés? De ha hit ha tudás, nem lényeg, mert bármelyikkel el lehet játszani a példámat.:
(1) tudom/hiszem, hogy nincs - annak tudása(vagy hite), hogy valami nincs
(2) tudom/hiszem, hogy van - annak tudása.. hogy valami van
(3) nem tudom/hiszem, hogy nincs - nem tudása, hogy valami nincs
(4) nem tudom/hiszem, hogy van - nem tudása, hogy valami van
Amég az első két mondatban valami létezését állítottuk, és tagadtuk, a harmadik, és negyedik mondatban nem valami létezését, vagy nem-létezését állítottuk, vagy tagadtuk, hanem az abba vetett hitet vagy annak tudását. Így megválaszoltam, hogy ha valamit nem tudok vagy nem hiszek benne, az nem jelenti azt, hogy az ellenkezőjét tudom, vagy meg vagyok győződve róla.
-ezeket (hit, tudás szó) úgy variálhatod szád íze szerint, ahogy gondolod, a logikai lényegen nem változtat.
Most vagy egyet, vagy kettőt mutatok. Te hiszel abban, hogy egyet mutatok? -Nem.
Akkor abban hiszel, hogy kettőt mutatok. -Nem. Látod, egyik el nem fogadásából nem következik automatikusan a másik elfogadása. Ezt még megtekerem annyival, hogy egyáltalán nem mutattam semmit.
"Persze, lehet hogy létezik, de én nem hiszek benne ( gondolom eztértetted 3értékű logikán:). (az előbbi alapján). Viszont én arra gondoltam, hogy én nem hiszek benne egyenlő a nem hiszek benne, nem hiszem hogy létezik-kel :) - Amikor azt értem, hogy ebben magában benne van hogy hihetek Istenben, de ha nem hiszek benne, akkor a létezését utasítom el :)" - nem a létezését utasítod el, hanem a hitet a létezésében.
Ha szerinted a "hit valami létezésében" és "valami létezése" egymással megegyező dolgok, akkor használsz kétértékű logikát. Ha feltételezed, hogy attól még létezhet valami, hogy nem hiszel benne, vagy nem tudsz róla, vagy pont fordítva- valami olyan dolog nem-létezhet, amit létezőnek vélsz, akkor beszélünk három értékű logikával. Itt a valamibe vetett hit/tudás nem megegyező a valami objektív létezésével, így az objektív létezés a szubjektív megfigyelés mögött húzódik, és a szubjektív megfigyelésnek vannak tévedései, ami háromértékű logika szerint elfogadott. (Biztos láttál már olyan embereket, akik szentül hiszik, hogy a tudomány mai állása szent, és soha nem változik, mert a dolgok így vannak) - Ők azok, akik szubjektív megfigyelésüket összekeverik a valósággal. -
#112
"#90->#93."
igen, tudom, a "nem" szó xD
"nem a "van" és a "nincs" az egy különbség?:)" -de igen az, és egyik tagadásával kifejezhetjük a másikat, akkor a tagadás lesz a különbség."
Tudom, kétféleképpen fogalmaztuk meg :)
"Ha nem hiszed el, hogy valami igaz, még nem hiszed azt, hogy hamis."
"még nem hiszed azt hogy hamis"--> Nem inkább az van, hogy tudni nem Tudom azt hogy hamis -e, viszont én hinni akkor is hiszem azt hogy hamis? :)
"Talán meglepőnek tűnik, de más lehetőség is van!"
Hát persze! Be is szúrom neked a Logika topikból ezt a kis funny hsz-em :D
"""" Egy állítás, ami bizonyítható, az ugye igaz.
most vegyük ezt a mondatot:
"Ezt a mondatot nem lehet bizonyítani"
namármost ha ez a mondat hamis, akkor bizonyítható. Vagyis akkor ez igaz, így ellentmondásra jutunk.
Ha ez a mondat viszont igaz, akkor igaz az is, hogy nem bizonyítható.
De hát pont most mondtam el (most bizonyítottam), hogy nem lehet hamis a mondat, így bizonyítottam az ellenkezőjét, ami megint nem igaz :))
"""""
"Nem vagyok meggyőződve abban, hogy Isten létezik(1)" szerinted ugyanazt jelenti mint hogy: "Meg vagyok győződve arról, hogy Isten nem létezik"
én azt mondtam hogy lehet, hogy nem vagyok biztos benne, vagyis nem vagyok meggyőződve róla, hogy Isten nem létezik, de attól még hihetem azt hogy nem létezik :) A második mondatod egy meggyőződés, sokkal stabilabb, mint az első, de ahogy te mondtad, a bizonyosság Istenben csak hit, ami nem biztos =)
"3értékű logikát használva nem hinni benne nem jelenti hogy hinnél a nem-létezésében"
Persze, lehet hogy létezik, de én nem hiszek benne ( gondolom eztértetted 3értékű logikán:). (az előbbi alapján). Viszont én arra gondoltam, hogy én nem hiszek benne egyenlő a nem hiszek benne, nem hiszem hogy létezik-kel :) - Amikor azt értem, hogy ebben magában benne van hogy hihetek Istenben, de ha nem hiszek benne, akkor a létezését utasítom el :) (a 2 végletes típus:) -
#111
Aha... jó poén volt, és tényleg ott van mögötte a smiley. :D
#90-es hozzászólásban merült föl, a "nem nincs" és "nem van" Kérdezték a véleményem, én pedig leírtam. Ajánlom figyelmedbe: #90->#93. Benne van sallang nélkül amit levezettem.
#93-ból:
"nem a "van" és a "nincs" az egy különbség?:)" -de igen az, és egyik tagadásával kifejezhetjük a másikat, akkor a tagadás lesz a különbség.
Nem, nem kell... Tévedés. Csak lehet. Amúgy pedig nem magyaros, és mint mondtam a háromértékű logikának is ellentmond, ha valami hamisságát fogadjuk el, mert nem tudjuk, hogy igaz-e. :)
Ha nem hiszed el, hogy valami igaz, még nem hiszed azt, hogy hamis. Egyszerűen nem tudod, hogy igaz-e, vagy sem. Nem Te vagy az első, aki nem képes folfogni, hogy lehet három értékű logikával gondolkodni, pedig gyakorlatilag működik. Például ezt hívják "gyenge ateizmusnak" vagy agnoszticizmusnak..
"A kétértékű kifejezés itt arra utal, hogy kétféle igazságértéket: az „igaz” és a „hamis” értéket különböztetünk meg, azaz egy mondat vagy igaz, vagy hamis lehet.
Talán meglepőnek tűnik, de más lehetőség is van! Az legegyszerűbb példa háromértékű logikára egy olyan elmélet, ami figyelembe veszi, hogy egyes kijelentések elvben megítélhetőek és eldönthetőek ugyan, de eldöntésükre mégsem vagyunk képesek, és ezért mondjuk egy „talán” logikai értéket is felvesz az eddigiek mellé. A fuzzy és logikák további példát jelentenek."
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Logika#Arisztotel.C3.A9szi_logika)
Én csak azt mondom, hogy valaminek a nem-létébe vetett hit ugyanúgy hit, mint ha valami létezésébe hinne valaki.
"Nem vagyok meggyőződve abban, hogy Isten létezik(1)" szerinted ugyanazt jelenti mint hogy: "Meg vagyok győződve arról, hogy Isten nem létezik(2)", mert szerintem a "Meg vagyok győződve arról, hogy Isten létezik" mondat sokkal közelebb áll a (2)-es mondathoz, mint az egyeshez. Ugyanis az első mondatban a meggyőződést tagadtuk, a másik kettőben pedig meggyőződéssel állítottunk valamit létező/nemlétező-ről.
Utolsó kérdésedre válaszolva: Ha kétértékű logikával gondolkozol, akkor azzal, hogy nem hiszel benne már egyből hiszel a nem-létében, de 3értékű logikát használva nem hinni benne nem jelenti hogy hinnél a nem-létezésében, sokkal inkább magának a hitnek a hiányát, amivel elköteleznéd magad bármelyik oldalra.
Én azért használok háromértékű logikát, mert az mellett, hogy sokkal toleránsabbnak tartom, úgy látom, hogy a világ nem le írható le egészében gondolati megkülönböztetéssel. Sőt mi van ha a világ kivonja valódi arcát gondolati megkülönböztetés alol? Akkor Saját maga létezése és ezzel együtt a mi létezésünk csak káprázat. -
#110
"Te simán leosztottad a kettőt nem-mel, miközben egyenlőségjeleket tettél közéjük, és amikor csodálkozva láttad, hogy a két oldalon más található, akkor azt mondtad, hogy ezek nem egyenlők, én hibáztam."
Jah, én rövid lépésként osztottam le 2 tagadást :)
"Így egyikből kivonva, VAGY másikhoz hozzáadva egy "nem"-et logikailag helyesen jártál volna el."
Ugye mindkét oldalról elvettem egy tagadást. Ergo ez logikailag helyes lépés volt, nem? :)
ezt a #102-re: "De hogy ha a "nincs"-et a "nem van"-ból képezzük, akkor a "nem nincs"-et a "nem nem van"-ból."
miért kell a "nem nem van"-ból képezni? Meg az is mi, hogy "nem nincs"? :) Úgy gondolom h csak akkor nem használod egyszerűen a "van" szót a "nem nincs" helyett, ha a kettő nem ugyanazt jeleni. De ha a kettő nem ugyanazt jelenti, akkor a "van" és a "nincs" szó nem teljes ellentétek itt? :) Tudom, hogy azt mondtad, hogy ha nem hiszek Istenben, az nem jelenti azt hogy nem hiszek a nemlétezésében, Ez átível egy másik mondandóra:
"Mivelhogy Isten nem-léte sem bizonyított, ezért tagadása alaptalan."
És kit érdekel hogy nem bizonyított? =) Ha nem hiszek Istenben, akkor hiába alaptalan és nem bizonyított, isn't it? Attól még nem azt kéne jelentenie, hogy nem hiszem hogy létezik? Ergo szerintem nem létezik, ergo amit hiszek, annak az ellentétét én nem hiszem. És ha nem hiszem az ellentétét, azt jelenti hogy tagadom a hitemmel a létét.
Vagy azt mondod hogy ha nem hiszek Isen létezésében, akkor annak ellentétét nem utasítom el csak mert nem bizonyított, mert alaptalan lenne? :) -
#109
Elmennék én horgászni is, ott a beszéd helyett csinálhatnám is. :D -
#108
náám.. csak a Te megtévesztésedre írjuk. :D -
#107
Túl sok a szabadidőtök!A semmiről beszéltek! 
-
PaI2tizán #106 Ti ezt télleg értitek is??? 
-
#105
Nem.. nem ez a félreértés oka.
"nem van"; "nem nincs"="nem nem van"
Te simán leosztottad a kettőt nem-mel, miközben egyenlőségjeleket tettél közéjük, és amikor csodálkozva láttad, hogy a két oldalon más található, akkor azt mondtad, hogy ezek nem egyenlők, én hibáztam. Miközben én soha nem mondtam hogy a két dolog ugyanaz lenne, csak azt, hogy a "nem" a különbség a kettő közt.
Így egyikből kivonva, VAGY másikhoz hozzáadva egy "nem"-et logikailag helyesen jártál volna el.
"a "nem nem-létezőt" nem "létező" ként értelmezed?"
- Ha úgy értelmezem, akkor is a "nem nem-létező"-ből lesz a "létező", és ennek megfelelően a nem-létező pedig marad saját maga, amik közt újra csak azt tudom mondani, hogy egy "nem" a különbség. -
#104
Kedvenc keresztény Istenes példám jön:
2 értékű logika szerint nem hinni Istenben azt jelenti, mint tagadni Istent
Tehát itt egyből elveted annak létét, amég léte nem bizonyított.
3 értékű logika szerint nem hinni Istenben nem jelenti azt, hogy tagadni Istent, mert a tagadás itt nem-létbe vetett hit. Mivelhogy Isten nem-léte sem bizonyított, ezért tagadása alaptalan. És minthogy valaminek a nem-létét (vegyük végtelennek az univerzumot) végtelen helyen kéne vizsgálni, ezért nem is lesz még egy darabig bizonyított. Tehát számomra sem léte se nem-léte nem megalapozott. -
#103
tagadás tagadása állítás, igy lehet szórakozni ezekkel :) olyat sem mondasz hogy "nem nem nem nincs" :) -
#102
De hogy ha a "nincs"-et a "nem van"-ból képezzük, akkor a "nem nincs"-et a "nem nem van"-ból. Akkor ha kiesik a "nem van" - tényleg a "nem" marad. Valami ilyesmi volt a gondolatmenetem.
Egy tagadás a kettő közt a különbség, egy mínuszjel, ha úgy tetszik.
"ha a különbség a "nem van" és a "nem nincs" kötött a "nem",
akkor nincs = van :D"
Nem azt írtam, hogy ha leosztod "nem"-mel, akkor egyenlőt kapsz, hanem hogy az egyikből egy nem hiányzik, hogy ugyanazt jelentse a kettő. Vagyis a különbség nálam még ezt jelenti. :) -
#101
a "nem nem-létezőt" nem "létező" ként értelmezed? ha nem, fogalmazz egy kicsit magyarul hogy felfogjam mit akarsz :D -
#100
öö.. emlékeztess.. ha nem hiszek valami létében akkor az miért nem jelenti hogy a nemlétében hiszek? mi is lenne a különbség? :)
tek -
#99
Igen.. Rájöttem miközben írtam ezt az irtózatot. :)
"nem van"-nál 2 míg a "nem nincs"-nél 3értékű logikát használtam. Tehát a nemvan-ból lett nincs, míg a nemnincs maradt eredeti formában.
Ez már volt itt téma, de az, hogy valami létében nem hisz az ember - nem jelenti feltétlenül azt, hogy nemlétében hisz.
Ahhoz mit szólnál, hogy valami nem létező, és nem nem-létező ? -
#98
Elég nehéz megmagyarázni a kettő közti különbséget, mivel az öntudat szempontjából a dolgok megkülönböztetve jelennek meg, maga a tudat viszont megkülönböztetés nélküli.
Az öntudat a tudat megkülönböztetésének terméke.
Egy példával könnyebb ráérezni erre: Tedd föl a kérdést magadnak: "Ki kérdez?"
Minden válasz, amit kapsz a minősítés, és nem maga a minősítő. Tehát amit magadnak képzelsz abban biztos lehetsz hogy nem Te vagy, illetve ha elfogadod az öntudatot igazi énként akkor te vagy.. Mert nem magát a kérdezőt figyeled, hanem összetéveszted a kérdezőt a kérdéssel és a válasszal.
Konkrétan: "Én egy ember vagyok, agy, testrészek, tudat" - Ilyenkor még fel sincs ismerve, hogy a megfigyelő tévesen azonosítja magát saját megkülönböztetésével.
Másik példával ha elképzelsz magadban egy középpontot aki kérdez, akkor minden amit válaszként adsz a kérdésedre az csak középpont körüli rétegek. Amikor már nincs más, mert mindent lefejtettél róla, akkor nincs "Én" és nincs pont sem, mert a pont semmi körülötted levőtől nem különbözik, nem is igazából lehet "körülötted levő"-ről beszélni. Ez a tudat, aminek a válasza ténylegesen saját maga, mert nem téveszti össze magát saját maga megkülönböztetésével.
Jung egyébként ezt az én-t elismerte úgy, mint valódi ént, ami öntudat és személyiség mögött áll. -
#97
ha a különbség a "nem van" és a "nem nincs" kötött a "nem",
akkor nincs = van :D
egyébként is rossz a megfogalmazás, így nem mondjuk hogy "nem van", mert az a "nincs". És nem azt mondjuk hogy "nem nincs", hanem azt, hogy "van". Így a kérdés így hangzik:
Mi a különbség a van és a nincs között :) -
#96
hopsz: nönnyebb érthetőség reményében az utolsó mondat:
A "semmi" sem a "nincs"-et sem a "van"-t nem jelenti. -
#95
És mégsem olvastam félre, mert az én mostani értelmezésemben a nem van az egyenlő a nincs-csel. (nem a semmivel) És így helyes volt a megállapítás, hogy csak a nem választja el a kettőt.
Azt meg kell különböztetni, hogy valami nincs, vagy pedig semmi nincs. Ez a kettő tényleg nem ugyanazt jelenti.
A semmi sem a nincset sem a vant nem jelenti. -
#94
Félreolvastam.
nem van = nem-létezés tárgy nélkül = nincs
nem nincs pedig nem nem-létező ; két értékű logika szerint létező, három értékű logika szerint simán nem nem-létező -
#93
nem a "van" és a "nincs" az egy különbség?:) -
#92
ugyan már ne viccelj, komolyan kérdem! heidegger elgondolása volt ha jól tudom, a nem van megnevezése, ami nem egyenlő a semmivel. szóval szerinted a semmi akkor egyenlő a nem van-al? pedig mára mindenki megkülönbözeteti a kettőt...
-
#91
a nem szó