Elméletek, felfogások, filozófia
-
#113
Arról volt szó, hogy nem hinni valamiben három értékű logikát használva nem jelenti azt hogy azt a valamit tagadod.
Ez a példád kicsit hasonlít ahhoz mint a másik kedvencem:
"A világban nincs egy biztos pont sem" - a tartalom szerint ez sem az, a tudat viszont tovább ragaszkodik a dolgok valós és valótlan megítéléséhez.
"én azt mondtam hogy lehet, hogy nem vagyok biztos benne, vagyis nem vagyok meggyőződve róla, hogy Isten nem létezik, de attól még hihetem azt hogy nem létezik :)" -minden további nélkül... ezt hívják tagadásnak, vagy valami nem-létébe vetett hitnek. (ami szerintem ugyanúgy csak káprázat, mint a hit, mivel nem bizonyított)
-A hit az mi más szerinted, mint meggyőződés? De ha hit ha tudás, nem lényeg, mert bármelyikkel el lehet játszani a példámat.:
(1) tudom/hiszem, hogy nincs - annak tudása(vagy hite), hogy valami nincs
(2) tudom/hiszem, hogy van - annak tudása.. hogy valami van
(3) nem tudom/hiszem, hogy nincs - nem tudása, hogy valami nincs
(4) nem tudom/hiszem, hogy van - nem tudása, hogy valami van
Amég az első két mondatban valami létezését állítottuk, és tagadtuk, a harmadik, és negyedik mondatban nem valami létezését, vagy nem-létezését állítottuk, vagy tagadtuk, hanem az abba vetett hitet vagy annak tudását. Így megválaszoltam, hogy ha valamit nem tudok vagy nem hiszek benne, az nem jelenti azt, hogy az ellenkezőjét tudom, vagy meg vagyok győződve róla.
-ezeket (hit, tudás szó) úgy variálhatod szád íze szerint, ahogy gondolod, a logikai lényegen nem változtat.
Most vagy egyet, vagy kettőt mutatok. Te hiszel abban, hogy egyet mutatok? -Nem.
Akkor abban hiszel, hogy kettőt mutatok. -Nem. Látod, egyik el nem fogadásából nem következik automatikusan a másik elfogadása. Ezt még megtekerem annyival, hogy egyáltalán nem mutattam semmit.
"Persze, lehet hogy létezik, de én nem hiszek benne ( gondolom eztértetted 3értékű logikán:). (az előbbi alapján). Viszont én arra gondoltam, hogy én nem hiszek benne egyenlő a nem hiszek benne, nem hiszem hogy létezik-kel :) - Amikor azt értem, hogy ebben magában benne van hogy hihetek Istenben, de ha nem hiszek benne, akkor a létezését utasítom el :)" - nem a létezését utasítod el, hanem a hitet a létezésében.
Ha szerinted a "hit valami létezésében" és "valami létezése" egymással megegyező dolgok, akkor használsz kétértékű logikát. Ha feltételezed, hogy attól még létezhet valami, hogy nem hiszel benne, vagy nem tudsz róla, vagy pont fordítva- valami olyan dolog nem-létezhet, amit létezőnek vélsz, akkor beszélünk három értékű logikával. Itt a valamibe vetett hit/tudás nem megegyező a valami objektív létezésével, így az objektív létezés a szubjektív megfigyelés mögött húzódik, és a szubjektív megfigyelésnek vannak tévedései, ami háromértékű logika szerint elfogadott. (Biztos láttál már olyan embereket, akik szentül hiszik, hogy a tudomány mai állása szent, és soha nem változik, mert a dolgok így vannak) - Ők azok, akik szubjektív megfigyelésüket összekeverik a valósággal.