3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
-
#3071
Leszarom mennyit vonnak le. Nettorol beszelgetunk. Ha nem elég keress mas munkat, ha meg torlesztoszamolgatasrol beszelunk a keves fizetes Ne mentegesse mar az agyatlansagot. -
#3070
Kivancsi lennek, hogy a 150- rol 230-ra emelkedes milyen matek szerint 20%? -
remark #3069 Erre gondolsz? "Amikor kockázatkezelőként dolgoztam..." -
horthy #3068 Kérdezd " Bucser " kódnevű nagyfönököt mint a BANKVILÁG forumon levő helyi képviselőjét vagy érdekképviselőjét !!!! Ugytudom tán hitelminősitő volt vagy az valahol irta a forumon ha jól emlékszem ! Biztos ezt is elmagyarázza ha akarja ! -
remark #3067 Famous Quotes about Fiat Money -
#3066
Erre mondjak: " hibas termek" , nem altalaban a deviza-hitelezes gyakorlatara... -
#3065
Mindent ertek(nagyjabol)a CHF-hitelezessel kapcsban, csak 1 dolog nem vilagos..Hogyan lehetseges h pl. 20%-os arfolyam valtozas 100% torlesztoreszlet-novekedest okoz..??
Ertheto h nem onmagaban van bajuk a devhiteleseknek(nekem nincs)a problemaval..??
Itt a forumon megis mindenki a "hitelfelvevok felelossege"-rol beszel..
Vilagosits mar fel, mert tenyleg nem vilagos szamomra..!?(ez kerdes, tenyleg szeretnem tudni, nem flame..) -
#3064
Abszolute igazad van..szerintem is felesleges tartani a sok felesleges lehutot(azert h az eletunket megkeserito latszatintezkedeseket hozzanak!), ha ugyis a "penzvilag" kormanyoz, nem a nemzetek kormanyai.. -
#3063
Ongondoskodas alatt azt erted hogy: 41%-at elvonom az emberek jovedelmenek( 25% AFA+16 SZJA, csak evvel szamoltam) es utana meg el is varnam h oldjak meg a sajat letuk finanszirozasat..?!
Tisztaban vagy Te a "valosag"-gal, vagy a tankonyvekbol idezgetsz szokas szerint..??
(persze akikre te gondolsz--10%--nem hiszem h problemat okoz ez mert a megtermelt GDP-bol jut boven a sajat jovojuk epitgetesere..nekik marad vastagon ezen adok befizetese utan is..Mint pl. TE aki csak annyit tud a munka-rol= ero szorozva az ero iranyaba torteno elmozdulassal..)
Kivanom hogy 110e HUF-bol valositsd meg az ongondoskodast..!(persze minusz 25% AFA,rezsik, elelem,stb. Ha sikerult eskuszom feltetlen hived leszek..)
Egyszeruen: HAZUDSZ.. -
#3062
Gyakorlatilag csodbe ment, csak az a kerdes h a gyakorlatban hogy fog kinezni a csodeljaras.. :D -
#3061
Az USA szovetsegi kormanyara is gondolsz pl. amely jelenleg is AAA besorolasu a hitelminostok szerint..?(vegulis kivalo ados=szinte a vegletekig vallalja az eladosodast..) -
#3060
Szerintetek csődbe megy az USA? -
remark #3059 Velorex - POKOLGÉPEN ÜLÜNK -
remark #3058 "Persze jogorvoslattal élhetsz, ha átvágnak. De senki nem vágott át senkit." vs. "Egy szóval sem mondtam, hogy nem képviselte, hanem hogy rosszul képviselte."
Szavakon lovagolsz. Ha lett volna miért képviselni az embereket (te írod), akkor ez a valami ez illethető az "átvágás" szóval is. Maga az emberek képviselése pedig nevezhető "jogorvoslatnak" is.
Tehát az állam pl. úgy is képviselhette volna az emberek érdekeit hogy megteremtheti annak feltételeit, hogy a pórul járt emberek jogorvoslattal élhessenek.
A lényeg az, hogy az állam képviselhette volna az emberek érdekeit, erre lehetősége is volt, ereje is volt, hogy úgy mondjam precedens is volt már erre (magyarul ez a mindenkori feladata, hogy az emberek érdekeit képviselje, tehát ez nem az államtól idegen szerep), de nem tette.
A kérdés most inkább az, hogy ha az állam nem képviseli megfelelően az emberek érdekeit, akkor mi a jogorvoslat? -
#3057
Persze jogorvoslattal élhetsz, ha átvágnak. De senki nem vágott át senkit. Mindenki tudta mit vesz, mindenki tudta mit ad el. Csak sokan nem akarták érteni és más szempontokat tartottak fontosnak (pl törlesztőrészlet aktuális nagysága a kockázatok helyett).
"Egy új terméket csak úgy lehet Magyarországon forgalomba hozni, ha az nem veszélyezteti az ország lakosságát. "
Az új termék nem veszélyeztette az ország lakosságát. Sőt előnye is származott belőle.
"Te magad írod le, hogy a kormány képviselhette volna a devizahitelesek érdekeit, de nem képviselte, ezzel automatikusan mások érdekeit képviselte."
Egy szóval sem mondtam, hogy nem képviselte, hanem hogy rosszul képviselte. -
remark #3056 Ki mondta, hogy eladott motor nélküli autót? Ez egy példa volt arra, hogy az állam igenis folytat érdekképviseletet. Sokadik topikban csinálsz úgy, mintha ez nem így lenne, és mindenkit le-szocializmus-hívőztök, miközben pont a nyugati rendszer alapja az, hogy az emberek jogorvoslattal élhetnek, amikor valaki átvágja őket.
Természetesen az átverésnek létezik jogszerű változata is, erre mondja az ember azt, hogy az államnak kötelessége lenne lépni. Egy új terméket csak úgy lehet Magyarországon forgalomba hozni, ha az nem veszélyezteti az ország lakosságát. Ha egy devizahitel veszélyezteti, akkor az állam tehetné, hogy közbelép.
Konkrét példa még mindig a sajátod: HA a kormány képes lett volna/akart olyan intézkedést hozni ami a CHF hitelállományt megtartja és szépen lassan csökkenti és nem pedig levágja akkor most a devhiteles emberek nem lennének ekkora szarban.
Te magad írod le, hogy a kormány képviselhette volna a devizahitelesek érdekeit, de nem képviselte, ezzel automatikusan mások érdekeit képviselte. -
#3055
Már megint a levegőbe beszélsz és ködösen utalgatsz.
BTW senki nem adott el senkinek motor nélküli autót.
A lent látható kérdésekhez köthetően hol képviselte a kevesek érdekét és hol nem képviselte a többek érdekét? -
remark #3054 Teljesen másról beszélünk. Magyarországon nem anarchia van, hanem az állam üzemeltet pl. bíróságokat, ahol pl. beperelheted a kereskedőt, aki egy olyan autót adott el neked, amiben nincs motor. Tehát az állam igenis képviseli a többek érdekét a kevesebbekkel szemben. Ez a kiindulási alap, most ne csináljunk úgy, mintha Magyarországon teljes fejetlenség lenne.
Amiről itt valójában szó van, az az, hogy egyes jól meghatározható esetekben az állam nem a többek érdekét képviseli, hanem a kevesek érdekét. -
#3053
Tudtommal 89 óta öngondoskodás van Magyarországon. Amíg jól ment addig senkit nem érdekelt senkinek a véleménye. Ahogy baj lett mindenki érdekképviseletért sír.
kicsit a 90-es évekbeli meg 2000 eleji mezőgazdasági tüntetésre emlékeztet engem ez a dolog. A Parasztnak elveri a jég a termését és az államtól akar segítséget kérni, mert Biztosítást nem volt hajlandó kötni jégkárra.
Én valahogy megint úgy látom, hogy monetizáljuk a privát elbaszását párszázezer kisembernek. -
remark #3052 Visszakérdeznék: sokszor sok kicsinek nem képviselték az érdekét, vagy az egy nagy nem képviselte a sokak érdekét? -
#3051
Szerinted egy nagy elbaszas volt vagy sok kicsi? Mert szerintem sokan sok kicsit:) -
remark #3050 De már megint minek költöd tovább az egészet? Nehéz lenne azt mondani, hogy [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1100124469&no=3035]#3035[/URL] az úgy van? És igen, pont az a helyzet ma Magyarországon, hogy "valaki valamit elbaszott". -
#3049
Na csak megkaptad a választ, mert tudtad értelmezni. Akkor most mi is a problémád?
Leírtam, hogy szerintem hogy működik. Leírtad, hogy szerinted hogy működik majd lefordítottad a saját nyelvezetedre. A Kettő fedte egymást. Akkor ugyanarról beszélünk.
Évekkel ezelőtt is aztat mondtam és most is aztat mondom, hogy haszna a hitelezésnek csak akkor van, ha a kölcsönbe vett összegből úgy tudsz beruházni, hogy a kamat kifizetése után maradjon valami a zsebedben. mert így saját forrás nélkül vagy képes beruházni.
Szóval még mindig nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Ugyanis ha a külföldi visszajön "benyújtani a számlát" és elvisz némi eszközt még mindig több marad az országban mint ami előtte volt. Ha ez nem így van akkor ott valaki valamit elbaszott. -
remark #3048 Miért van az, hogy a konkrét válasz helyett mindig nekiállsz engem minősíteni? Nem mindegy az neked, hogy mit kezdek a válasszal amit adsz? Nem mindegy az neked, hogy a válasz mit bizonyít vagy nem bizonyít?
Most megint menjünk bele szőrszálhasogatásba csak azért, mert neked nem tetszenek a nézeteim, nem tetszik a megfogalmazásom, vagy mittudom én mi nem tetszik?
Példa:
Téves: Belföldiek költenek el belföldiek vagy külföldiek által biztosított javakra.
Hogy az a jó édes mennyi manna rúgja oldalba, hát én nem pontosan erről beszélek?? Egy olyan gazdaság egyszerűsített modelljét hoztam fel példának, ahol az ország importra szorul!
Másik példa:
Már megint téves, mert nem mindegy, hogy ki vette fel a hitelt. Ugyanis ha az állam veszi fel a hitelt mondhat nemet (ez egyenlő államcsőddel, de ott a lehetőség).
De az én példámban nincs államcsőd. Az én példámban a gazdaság hosszú távon működőkepés marad. Nem leírtam ezt a kitételt? De, leírtam. Akkor meg?
Harmadik példa:
A végelszámolásnál pedig igen valóban 0 egyenleget kell felmutatni azaz időközben fizetni kellett vagy az elszémolás idején kell fizetni valamilyen eszközzel. Az eszköz lehet bármi: pénzeszköz, állóeszköz, készlet a lényeg, hogy eszköz legyen
Hogy az a mohával borított fatalicska húzna csíkot a csillagos egeden! Hát nem ezt írtam én is? Mit gondoltál, mit jelent az, hogy "egy külföldi szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy követelésekkel álljon elő"?? Hát azt amit te írtál: "kell fizetni valamilyen eszközzel. Az eszköz lehet bármi: pénzeszköz, állóeszköz, készlet".
Minek kell egyfolytában mindenbe belekötnöd? Hogy lehet az, hogy nem lehet semmit se kérdezni, mert ha már a kérdés valami olyasmit sugall amivel nem értesz egyet, akkor már válaszolni se vagy hajlandó? Jó, akkor ne válaszolj. De akkor írd azt, és ne állj neki sokadjára is engem minősítgetni, mert cserébe egy nagy fügét fogsz kapni, nem többet!
Most vagy azért kötsz bele mindenbe válogatás nélkül, mert tényleg ennyire nem érted, hogy miről beszélek, vagy azért, mert ennyire zavar, hogy a te cirádás megfogalmazásod helyett én leírom kerek perec, hogy fizetési kötelezettség az annyit tesz, hogy a felénk követelésekkel állhatnak elő. Igen, követelésekkel, ami bizony sokféle lehet. Politikai engedmény, hosszútávú együttműködés cégek és országok között, stb. stb.
Zavar, hogy a szemed előtt bontakozik ki annak világos képe, hogy a fedezet nélküli hitelkihelyezés eredménye minden esetben az, hogy a hitelt fogadó fél követeléseket kénytelen teljesíteni, kivéve ha kiugrik a rendszerből, azaz pl. becsődöl, vagy háborút indít, vagy elszigetelődik.
Ugyanarról beszélünk az elejétől a végéig, mégis kiharcolod, hogy a beszélgetésből vita, majd személyeskedés legyen.
És mindez kinek hasznos? Hát a kedves "külföldiek" kódnéven futó érdekcsoportoknak. -
#3047
Most megint felhoztál egy elméletet ami a valóságban nem így működik, de a te teóriádat alátámasztja.
Ezért hagytam abba a veled való vitát korábban is, mert úgy variálod a példádat, hogy mindig a te elméletedet támassza alá. Ezért is hívtalak rögeszmésnek.
A Valóságban elmondom mi történik.
"A lényeg az, hogy mindkét módon pénz kerül az országba, amit mindkét esetben (tegyük fel, az egyszerűség kedvéért) belföldiek költenek el külföldiek által biztosított javakra."
Téves: Belföldiek költenek el belföldiek vagy külföldiek által biztosított javakra. (tudod, export import egyenleg =/= gazdasági egyenleg)
"De végelszámolásnál a belföldieknek (hogy kinek, az most mindegy, mert a balhét közösen viszik el ígyis-úgyis) kell valami értéket felmutatnia akkor, mikor a külföldi visszajön a pénzzel, és azt mondja, hogy na most "fizess" ki, azaz adj javakat, ha az nincs, akkor "add el az országod egy darabját". "
Már megint téves, mert nem mindegy, hogy ki vette fel a hitelt. Ugyanis ha az állam veszi fel a hitelt mondhat nemet (ez egyenlő államcsőddel, de ott a lehetőség).
A végelszámolásnál pedig igen valóban 0 egyenleget kell felmutatni azaz időközben fizetni kellett vagy az elszémolás idején kell fizetni valamilyen eszközzel. Az eszköz lehet bármi: pénzeszköz, állóeszköz, készlet a lényeg, hogy eszköz legyen (tanultál számvitelt tudod mi az eszköz fogalma).
(ha külföldről jön az kölcsön akkor az egyenértékes törlesztés is külföldre megy legyen az bármilyen eszköz formájában).
Nem értem mi a kérdés... Vagy mi lesz már megint a csapda amivel valami haláli mást akarsz alátámasztani... -
remark #3046 Akkor mást értünk technikai részletek alatt. Pedig kiemeltem, hogy melyik az a "technikai részlet" amire kíváncsi vagyok.
A lényeg az, hogy mindkét módon pénz kerül az országba, amit mindkét esetben (tegyük fel, az egyszerűség kedvéért) belföldiek költenek el külföldiek által biztosított javakra. (~Külföld finanszírozza a magyar gazdaságot.) De végelszámolásnál a belföldieknek (hogy kinek, az most mindegy, mert a balhét közösen viszik el ígyis-úgyis) kell valami értéket felmutatnia akkor, mikor a külföldi visszajön a pénzzel, és azt mondja, hogy na most "fizess" ki, azaz adj javakat, ha az nincs, akkor "add el az országod egy darabját". De itt sem a konkrét követelés a lényeg, hanem az, hogy ilyenkor mindenképp a külföldi szereplő van abban a helyzetben, hogy követelésekkel álljon elő.
Tehát ebből a szempontból a kétféle hitelezés egy és ugyanaz: a végén egy külföldi szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy követelésekkel álljon elő. Ezt kérdeztem, hogy ez így van-e. -
#3045
De a külföldi elem hol profital azon, hogy dragabb a CHF a magyar piacon?? -
remark #3044 "És ebben hol van az országon kívüliek érdeke?" vs. "a CHF-et drágábban lehet megvenni"
Azt nem mondtam, hogy a hitelező bank maga profitál. Azt mondtam, hogy külföldi elemek profitálnak. -
#3043
És ebben hol van az országon kívüliek érdeke? A külföldi bank továbbra is ugyanannyi CHF-et kap. Neki sehol nincs ebben a profitja. Csak éppen a CHF-et drágábban lehet megvenni, mert kevés van a piacon és sok vevő akar belőle.
Szóval hol is van az országon kívüliek szolgálata megint csak? Én ezt szimpla elbaszásnak hívom és nem orzságon kívüliek szolgálatának hisz azok nem nyernek ezen semmi extrat. -
#3042
Azt mondtam el.
Az egyik esetben az államon keresztül zajlik a hitelkihelyezés (az állam hitelt vesz fel, majd azt elhelyezi a devizatartalékban és átváltási árfolyamon itthon forintot nyom ki a bankrendszernek, akik kihitelezik de a lánc végén az állam áll mint adós)
A Másik esetben pedig a bankok külföldről vesznek fel CHF-et amit átváltanak a belső piacokon a devizatartalék terhére vagy a devizapiacok terhére, majd kihitelezik magánszemélyeknek.
Az első esetben az állam áll a hitelezési lánc végén, a második esetben pedig egy bank amely nemzetközi vagy civil jog alapján ugyanazon helyi jogszabályok alá tartozik mint magánszemély.
Innentől remélem érthető a különbség a két tranzakció különbözősége között. -
remark #3041 Te politikáról és konkrét eseményekről beszélsz. Én a hitelfolyósítás technikai részleteiről kérdeztelek. Nem érthető, hogy mit értek technikai részletek alatt? Vagy rossz kifejezést használok? -
remark #3040 Válasz erre:
És miben szolgálják a kormányok az "orzságon kívüliek" érdekeit?
Válaszul egy általad felhozott példa:
A CHF egyensúlyi árfolyama kb 185ft/CHF körül van. A 140 FT/CHF-es időkben futott fel a hitelezés a 220Ft/CHF-es időkben pedig nettó visszafizetők vagyunk.
HA a kormány képes lett volna/akart olyan intézkedést hozni ami a CHF hitelállományt megtartja és szépen lassan csökkenti és nem pedig levágja akkor most a devhiteles emberek nem lennének ekkora szarban. -
#3039
Vagy csak nem olyan választ adtam amit vártál. -
remark #3038 Nem értelek. Nem érted a kérdést, vagy nem akarsz rá válaszolni? -
#3037
"Ha általánossá teszem a mondjuk CHF alapú hitelezést a forint alapúval szemben, akkor ez hosszú távon nem ugyanazt okozza mintha forint alapon hagytam volna az egészet? Mert szerintem igen."
Két dolgot hagysz figyelmen kívül:
1.: HA Idegen valutára helyezed a hitelkibocsátást az országban akkor túlképp feladod az önálló monetáris politika esélyét hisz nem lesz hatásod a kamatra és a jegybanki kötelező tartalékráta sem befolyásolja a hitelmennyiséget az országban.
2.: HA az ország adósódik el, az teljesen más mintha egyénként adósodik el sokmindenki.
HA HUF alapon adósodunk el úgy, hogy közben az állam vesz fel hitelt, akkor külföldön az érdekérvényesítő erő sokkal nagyobb a befektetővel szemben.
A legrosszabb ami történhet ha elutasítod a visszafizetést a magánbefektetővel szemben, hogy többet nem adnak kölcsön vagy csak nagyon drágán.
A Magánszemély/szervezet az államtól nem vehet el semmit hacsak nem nemzetközi bíróságon hajtja ki belőle és a nemzetközi bíróság határozatát az adott állam betartja.
Ha nem tartja be akkor sújthatja a nemzetközi közösség szankciókkal az államot de innentől ez már nagypolitika és sokkal fontosabb érdekek is érvényesülnek a végrehajtás során mint az egyszerű pénzügyi érdek.
b.: HA magánszemélyként adósodik el sok ember az országon belül saját devizában vagy idegen devizában, akkor hitelező az ország belső törvényeit kihasználva egyedi alapon a helyi bíróság határozatai alapján, járhat el. Azaz az állam köteles segíteni a végrehajtásban azt a felet amelynek a bíróság igazat ad (ezzel biztosítva a jogfolytonosságot).
Tehát a hitelező könnyedén be tudja hajtani részben avgy egészben az adósságot az egyes tagokon míg az államon ez sokkal nehezebb legvégső esetben. -
#3036
Válasz erre.
Mit szólok Pofánrúgnám az összes idiótát. Hogyan adhattak kiválóü hitelminősítést annak, akinek az ingatlanát mittomén hány jelzálog terhelte és a derivatívák kereskedését meg egyenesen leszarták. Lényegében az idióták szabadon garázdálkodtak.
Mai napig nem értem, hogy a pénzügyi felügyeletek mi a lófaszt csináltak... -
remark #3035 Most inkább elviekre vagyok kíváncsi, nem a konkrét eseményekre.
Ha általánossá teszem a mondjuk CHF alapú hitelezést a forint alapúval szemben, akkor ez hosszú távon nem ugyanazt okozza mintha forint alapon hagytam volna az egészet? Mert szerintem igen.
Tehát most két hitelezési alternatívát hasonlítok össze tisztán technikai szempontból. Én úgy látom, hogy mindegy, hogy milyen pénztechnikai folyamatok következtében jelenik meg az extra forint a gazdaságban, ha nincs meg az országban a potenciál arra, hogy az extra forint mögé valós javakat állítson, akkor "végelszámoláskor" mindenképp koppan valaki az országban.
Ezért mondom, hogy teljesen mindegy, hogy milyen alapokon teszünk elérhetővé az országban "túl sok" pénzt - forint vagy CHF alapokon - az eredmény végül ugyanaz lesz: mikor azon külföldi partnerek, akik elfogadták ezt az extra pénzt fizetőeszközként, végül benyújtják a számlát azaz fel kívánják nálunk használni az ő általuk elfogadott pénzt, akkor vagy tudunk adni nekik valamit, amit megtermeltünk/előteremtettünk, vagy visznek az országból egy darabot. Ez így van, vagy nincs így? -
#3034
Hát először is megjegyezném, hogy Magyarország az elmúlt 2 évben export gazdaság volt:) (kereskedelmi szufficitet futtatunk, mert a belső fogyasztás nem emelkedett vissza a hitelkihelyezés visszaesése óta.)
Másrészt a devizahitelezés hatalmas térnyerése valóban hozzájárult a monetáris politika jelentős hatásvesztéséhez. Hogy a lakosság jobban járt-e a devizahitelezéssel?
Természetesen.
Egészen addig amíg nem vágták el a devizabeáramlás forrását magát a hitelezést. Ahogy azt korábban írtam a technikáliája miatt.
Ha a gazdaságba befolyó pénzeknek nincs meg a gazdasági fedezete az egyébként is inflációt gerjeszt. A forint maga nem értékelődött le a főbb valutákhoz képest olyan mértékben mint mondjuk a chf-el szemben. Ergó értéket nem vesztett a hitelezés következtében. (ha megnézed az Euroval szemben sávban maradt a GBP-vel szemben sávban maradt sőt erősödött folyamatosan, USD-vel szemben 10%-os sávban maradt az elmúlt 3 évben. egyedül a CHF árfolyam szállt el.) -
ManoNegra #3033 Mikor egy ember eltéved a jelenben, érdemes visszanézni a múltba, hogy megértse mi folyik körülötte.
Az én véleményem az, hogy a gazdaság állapotát nem érdemes úgy nézni, hogy mi van most, mert nem fogsz választ kapni arra, hogy jutottunk idáig. Olvasd el ezt a cikket.
“A helyzet tehát az - összegezi Szakolczai György fentebb idézett cikkében -, hogy a Kékszalag Bizottság által megszervezett és semmiféle alkotmányos felhatalmazással nem rendelkező és tárgyalásainak tartalmát mindeddig szigorúan homályban tartó csoport megbeszéléseinek (vagy akár hallgatólagos megállapodásainak) folytán alakultak ki a rendszerváltás utáni magyar gazdaság - sőt társadalompolitika - legfontosabb alapelvei! Ezek szerint Magyarország - és egyedül Magyarország a) nem kezdeményez adósságkönnyítést; b) elutasítja a reprivatizáció minden formáját; c) kizárja a széles rétegeket a nemzeti termelőtőke tulajdonából; és d) megindítja a nemzeti termelőtőke külföldiek javára való nagy volumenű értékesítését bevételszerzési célból.” -
remark #3032 Mit gondolsz erről?
A kérdésem lényege az, hogy alapjait nézve mindegy, hogy egy ország saját vagy idegen valutában folyósít-e belföldön hiteleket, a probléma amit ez gerjeszt az ugyanaz lesz: a gazdaságba pumpált plusz pénzeknek nem lesz meg a gazdaságon belül a fedezete.