3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
  • commissioner
    #3231
    mocskos kibaszott szar szemétládák! menjenek a rákba!
  • joebacsi
    #3230
    A "MOCSKOS BANKOK!" mellé itt egy "mocskos idősek!" alapú összeesküvés is, csak, hogy teljesebb legyen a kép :)

  • remark #3229
    Isten hozott az Európai Unióban !!! Hogyan szabályozzák az illuminátusok a világuralmi tényezőket?

    A fellendülés idején igen sokan nagy kölcsönöket vesznek fel és eladósodnak. Az élénk gazdasági tevékenység lehetővé teszi, hogy a vállalkozók kölcsönökből finanszírozzák az új technológiát, hogy ennek segítségével növeljék a termelést az ugyancsak megnövekedett kereslet kielégítésére. Ilyenkor az emberek nagyobb kölcsönöket vesznek fel ház- és lakásvásárlásra, és bíznak abban, hogy a felvett kölcsönöket vissza is tudják fizetni. Ekkor áll elő az a helyzet, hogy az illuminátus hálózat által irányított vezető bankok megemelik a kamatlábakat, és ezzel csökkentik a kölcsönök iránti keresletet. A forgalomba lévő pénz mennyisége nyomban csökken. Ekkor megkezdik a kint lévő hitelek behajtását. Kevesebb pénzből egyre többet vonnak ki. A forgalomban lévő pénz mennyiségének ez a csökkenése azonnal lenyomja a keresletet is, sok termék és szolgáltatás - megfelelő közvetítő közeg hiányában - eladhatatlanná válik. A csökkenő gazdasági tevékenység és jövedelem pedig nem teszi lehetővé a korábban felvett kölcsönök határidőhöz kötött visszafizetését. Azok a vállalatok, amelyek mesterséges pénzszűkítés nélkül normálisan működhettek volna, így csődbe mennek. Ekkor megjelennek a bankok, és az adósság fejében ráteszik a kezüket a reális vagyontárgyakra. De az az adósság, ami nem került visszafizetésre, valójában csak tényleges vagyontárgy nélküli fedezetlen szám volt.
  • remark #3228
    Most már értelek.
    Mondjuk számomra az is kérdéses, hogy szükség van-e egyáltalán egy európai unióra.
  • Palinko
    #3227
    úgy értettem, hogy most ugye van únió, de mégsem annyira egységes mint pl egy usa. kicsit olyan hogy csináljuk is meg nem is.

    persze nagyon kérdéses mennyire működne egy usa szerűség itt a népek közti ellentét miatt.
  • lopbisz
    #3226
    "Gyakran csak az euró keresztapjaként emlegetik azt a közgazdászt, akinek kutatásai megalapozták a közös deviza bevezetését. Mfor.hu-interjút közölt Robert A. Mundell Nobel-díjas közgazdásszal, aki már ki merte jelenteni:hamarosan bekövetkezhet egy újabb világháború.

    Mundell szerint a világnak évtizedek óta egy globális devizára lenne szüksége, hiszen a mostani válság egyik fő oka is a dollár instabilitása volt 2008 őszén. Ugyanakkor azzal tisztában van, hogy amíg nem jön egy komolyabb katasztrófa vagy világháború, addig sem az Egyesült Államok, sem pedig Európa nem fogja feladni függetlenségét."
    Nah.... ez is konteós lenne?
  • remark #3225
    Nem vagyok egy idős ember, de ezekhez a kacifántos megfogalmazásokhoz nekem szótár kell...
  • Palinko
    #3224
    még mindég sokkal jobb mint a mostani, basszunk de ne tegyük be felfogás...
  • remark #3223
    Soros szerint az eurózóna válság a Lehman Brothers-nál is súlyosabb lehet

    „Igen nagy az esély arra, hogy ez a válság súlyosabb kimenetelű legyen, mint a Lehman Brothers válság. Ezért is komoly a probléma. Szükség van a válságra, hogy Európában kialakuljon a központi hatalom iránti igény és közös akarat, de azt még nem tudni, hogy ez a központi hatalom mit fog tenni,”
  • remark #3222
    Az európai pénzügyi rendszer vége idézetekben

    Végeredményben itt is két forgatókönyv tűnik fel az idézetekből: eddigieknél szorosabb unió, vagy a katasztrófa. Hogy erről mit gondolok, azt már leírtam.

    Az európai elit ma már az „Európai Egyesült Államok” megalakulásáról beszél.

    „Az Európai Bizottságnak egy olyan kormányt kellene létrehozni, amit az Európai Parlament felügyel. Ez lenne az „Európai Egyesült Államok,” nyilatkozta a napokban Gerhard Schroeder, korábbi német kancellár.

    (...) Előfordulhat, hogy az euró teljes, vagy részleges összeomlásának és óriási pénzügyi válságnak leszünk szemtanúi Európában, amire az elit mélyebb integrációval válaszol, a válságból való kilábaláshoz vezető egyetlen „megoldásként” tálalva.

    A probléma-reakció-megoldás elvének újabb tökéletes példája.

    A „probléma” a súlyos pénzügyi válság és gazdasági hanyatlás Európában.

    A „reakció” az európai lakosság kétségbeesése és az iránti könyörgése, hogy valaki végre állítsa helyre a dolgokat.

    A „megoldás” természetesen az „Európai Egyesült Államok” megalakulása, a korábbinál sokkal mélyebb gazdasági és politikai integrációval, amit az európai pénzügyi és politikai elit már régóta szeretne elérni.
  • remark #3221
    Akkor sem lehet saját pénzügyi rendszered, mert akkor én hoppon maradok:

    Mit tesznek az afrikai gazdaságok, ha a dollár és az euró összeomlik?

    Ha az afrikai kontinens erőforrásai feletti irányítás dönti el, ki lesz a 21. század szuperhatalma, miért ne döntenének az afrikaiak úgy, hogy ők ellenőrzik a saját erőforrásaikat, és a 21. század szuperhatalmává válnak? Ezért a francia elnök Sarkozy beleavatkozott az elefántcsontparti választások menetébe, mert nem akarta, hogy az afrikai rendszer kidolgozza saját pénzügyi rendszerét. Ez az oka annak is, hogy Líbiát a mai napig bombázzák.

    Al-Kadhafi vezetőtestvér az aranydínárt akarta bevezetni, mint az afrikai konteinens országainak közös fizetőeszközét és megteremteni egy pán-afrikai pénzügyi rendszert, ami többé nem fogadott volna el semmit az olajért cserébe, csak aranyat.


    Líbia: Ban Walid nem adja föl - az ellenállás folytatódik

    Ezt a februárban kezdődő háborút azzal a gondolattal kezdték meg, hogy legfeljebb márciusban véget ér. A gyors győzelem szükségességének számtalan oka van. Az afrikai államok a határán voltak, hogy átvegyék a Kadhafi-rendszer ideáját az egységes afrikai pénznem, az arany dínár használatáról. Ez behelyettesítette volna az eurót és a dollárt, és elsődleges fizetőeszköz lett volna egész Afrikában. Csak ebben a pénznemben lehetett volna fizetni a kitermelt olajért - mindenhol. Ennek értelmében Kadhafi létrehozott három afrikai pénzközpontot, az Afrikai Valutaalapot (AMF), az Afrikai Központi Bankot és az Afrikai Befektetési Alapot. Ezért vált Líbia a nyugat célpontjává - Afrika hatalmas gazdasági áttörés előtt állt, amit a nyugati érdekeltségeknek minden áron meg kellett akadályoznia.

    Miért bombázza a NATO Líbiát?

    Évek óta tudjuk, hogy a dollár gyengélkedik. Először Szaddam volt az, aki 2000-ben euróért kezdte árulni az olaját. Később egyre többen szorgalmazták, hogy ne dollárral kereskedjenek az olajpiacon. Ennek legerősebb szószólója Kadhafi volt, aki 2009 óta szorgalmazta az OPEC országokat, hogy vezessenek be egy új valutát az olajpiacon, az arany dínárt. Mindez nem véletlen, Líbiának körülbelül 140 tonnás aranykészlete van. El tudjuk ugye képzelni, hogy ha a dollár helyébe lépne az arany dínár, akkor mennyire meggyengülne az USA és más nyugati országok helyzete a Világgazdaságban. És, ami ugyancsak ehhez kapcsolódik, Dominique Strauss-Kahn, az IMF egykori vezetője, aki szintén ezen ügyködött április óta, hogy leváltsák a dollárt, mint vezető valutát. Láttuk mi történt vele......

    Líbiai felkelők: kormány még nincs, de központi bank, az van!

    ...az eddigi, 100 százalékban állami tulajdonban levő központi bank Líbiát gazdagabbá tette mint, olaja.
    (...) Többen emlékeztettek az amerikai generális, Wesley Clark elhíresült mondására néhány nappal a New York-i 9/11 után, ami szerint Amerika az elkövetkező években hét országot akar „kikapcsolni”; Líbia, Szíria, Észak-Korea, Irak, Szudán, Irán és Szomália. Közös ezekben az országokban, hogy nem Rotschild típusú központi bankokat működtetnek.

    A pénzoligarchia szemében ez volt Gaddafi legnagyobb vétke. Hiába próbálta országa olajkincsének egy részét prédaként a nagytőke lábai elé dobni, mindez kevés volt. Pláne, hogy Gaddafi Afrika arab és fekete országait egyesíteni akarta egy új pénznem, az arany dínár égisze alatt, amely a dollár és az euró helyére lépett volna. Az ötletet szinte minden afrikai ország elfogadta. A fekete kontinensen még mindig nagy befolyással bíró Franciaország elnöke, Nicolas Sárközy persze az emberiség pénzügyi biztonságának a veszélyeztetését látta benne. Csak azt szeretnénk itt megállapítani erről a veszélyről, hogy szakértők szerint a líbiai mintájú kamatmentes pénzzel finanszírozott projektek kb. 50 százalékkal olcsóbbak, mint az általunk is jól ismert nyugati típusú központi bankok által pénzeltek.
  • remark #3220
    Egy példa arra, hogy komolyan gondolják, hogy a krízis az, ami megtöri az emberek ellenállását, és lehetőséget ad a "rerformok" gyors keresztülviteléhez:

    [URL=http://www.informationclearinghouse.info/article29060.htm]The "Shock Doctrine" Comes to Your Neighborhood Classroom[/URL]
    "Let's hope the fiscal crisis doesn't get better too soon. It'll slow down reform." -- Tom Watkins, a consultant, summarizes the corporate education reform movement's current strategy to the Sunday New York Times.

    Azaz: reméljük, hogy a gazdasági válság nem oldódik meg túl gyorsan, mert ez lelassítaná a reformtörekvéseket.

    Világosan látszik, hogy a krízis nem más, mint "várva várt" lehetőség a társadalmi változtatások keresztülviteléhez. A krízis rengeteg embernek hoz hasznot. Akkorát, amiért akár érdemes a krízisekre egy kicsit rá is segíteni...
  • remark #3219
    UBS Quantifies Costs Of Euro Break Up, Warns Of Collapse Of Banking System And Civil War

    Why consider break-up at all? Break-up occurs because the Euro does not work.Member states would be economically better off if they had never joined.European monetary union was generally mis-sold to the population of theEurope. In the 1990s the Euro was often characterised as an instance of foreignexchange rate integration – the Exchange Rate Mechanism without the crises.The advantages of no foreign exchange rate uncertainties or costs for trade andtourists were emphasised. Of course the exchange rate integration was probablythe least of the consequences of the Euro. The most important consequence wasthe integration of monetary policy. The hint was in the name “EuropeanMonetary Union”. However, politicians sought to ignore that hint. A Euro thathad been promoted on the idea of monetary union rather than exchange rateintegration would have been far more difficult to sell to the electorate.

    Az EURO egy lépés hátrafelé már ami egy ország lehetőségeit illeti az önálló cselekvésre. Egy európai monetáris unió kb. egyenlő a "Banktatorship" hivatalos formában történő kiterjesztésével.

    Az USB is ijesztget, mindig ijesztgetnek, hogy az ember lépjen, és maga kérje azokat a megszorító és korlátozó intézkedéseket, melyeket egyébként mereven elutasítana. A félelem és a szenvedés az eszköz arra, hogy megtörjék az ellenállást. A fenti cikk is ijesztget és a következőben is leírják, hogy mivel ijesztgetnek:

    [URL=http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=26397]Europe's "Troubled Assets" Bank Bailout: Germany's Chancellor Merkel Pushes for a Eurozone "Banktatorship"[/URL]

    "In a situation of market panic, the EFSF has to act quickly," Holger Schmieding, chief economist of Berenberg Bank, told the Financial Times Deutschland. "It could happen overnight or on a weekend." Guntram Wolff of the Brussels-based think tank Bruegel agreed. Parliamentary approval "must not take too long." ("Parliamentary Influence over Euro Bailouts 'Naive'", Der Spiegel)

    Sound familiar? US Treasury Secretary Henry Paulson used the same strategy after Lehman Brothers collapsed in 2008 in order to blackmail congress out of $800 billion via the TARP bailout. Once again, the fear of a financial meltdown is being invoked to stealthily extort money from working people.


    Tehát hogyan is lesz ez a jövőben? Hagyjuk hogy a nagy bankok azt csináljanak amit akarnak, sőt, hozzunk létre olyan intézményeket, melyek "megmentik" ezeket a bankokat, ha azok túl nagy kockázatot vállaltak volna. És hogy hivatalossá válhasson az, hogy ez alól nem kap felmentést egyetlen tagállam sem, ragaszkodjunk a közös európai monetáris unióhoz, és hangoztassuk folyamatosan, hogy abból kilépni nem lehet egy polgárháború vagy más súlyos krízishelyzet nélkül.

    Persze mindezt az emberek érdekében. Az meg ne zavarjon senkit, hogy sorra jönnek a hírek arról, hogy ami valóban jó hatással van a helyi gazdaságra és így közvetlenül az emberek éltére, az az, hogy nem adják át a pénzügyeik feletti ellenőrzési jogot másoknak, hanem a bankot saját maguk üzemeltetik az emberek a saját érdekeik képviseletéért.

    De kell az unió mindenáron, így azzal ijesztgetnek, hogy unió nélkül itt a "világvége": krízis vagy akár polgárháború, és aki még ezek után se ijedt meg, annak ha kell mutatnak ízelítőt abból, hogy milyen krízisről is van itt szó. De nem szabad megijedni ilyenkor sem. Van élet az európai- vagy világ-unión kívül is.
  • remark #3218
    A svájci top bankárok: polgárháború lesz, ha nem engedelmeskedünk.

    Amikor a törvényhozóknak nem sikerül elfogadtatni az emberekkel a megszavazandó dolgokat (ezúttal Európa mélyebb gazdasági és politikai integrációját), akkor különböző apokaliptikus képeket kezdenek el vetítgetni, hogy mi lesz ha nem tesszük meg és azt hiszem ez érthető is és most pont ezt teszi az UBS és mások is.

    És "valóban", nem tart senki se az ember fejéhez pisztolyt. Nem ám. A vak is láthatja, hogy "nem". Eh.

    Azt hiszem azért mert elhagynánk az EU-zónát nem sokan mennének ki tiltakozni az utcára, sőt a levált nemzetállamok visszatérnének végre a régi rendszereikhez, ami a legtöbb ember vágya már, így innen nézve egy kicsit túlzás a UBS riogatása, de mint mondtam, hogy akár polgárháborús körülményeket is tudnak teremteni az ügyük érdekében néhány hónap alatt, ha esetleg nem menne figyelmeztető felhívással.

    Erről jut eszembe: ORBÁN LELEPLEZVE.

    Egyik komment: A populizmus és hazudozás wikileaks nélkül is köztudott volt, pláne orbán esetében. Inkább az itt a kérdés, hogy kiknek áll most érdekében felfedni ezt a nyílvánosság, a megvezetni kívánt tömegek előtt. Kiknek érdeke egy újabb Öszöd miatti felizgulás-rombolás?
  • remark #3217
    Titokban a Goldman Sachs is összeomlásra számít

    Miközben a bank próbálja megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy minden rendben lesz, legfontosabb ügyfeleit arra ösztönzi, hogy egy óriási pénzügyi összeomlásra fogadjanak.
  • remark #3216
    Solution to the Economic Crisis? North Dakota’s Economic “Miracle”—It’s Not Oil

    North Dakota is the only state to be in continuous budget surplus since the banking crisis of 2008. Its balance sheet is so strong that it recently reduced individual income taxes and property taxes by a combined $400 million, and is debating further cuts. It also has the lowest foreclosure rate and lowest credit card default rate in the country, and it has had NO bank failures in at least the last decade.

    If its secret isn’t oil, what is so unique about the state? North Dakota has one thing that no other state has: its own state-owned bank.
  • remark #3215
    [URL=http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/09/allamadossag-es-megszoritasok-az-uj.html]ÁLLAMADÓSSÁG ÉS "MEGSZORÍTÁSOK": AZ ÚJ FEODALIZMUS HAJNALA.[/URL]

    Ez a cikk a magyar diplo-ból (a "Le Monde Diplomatique" talán az utolsó szabad és magas színvonalú európai politikai-társadalmi lap) arról szól, hogy pontosan mik azok a „megszorítások”, amiket az IMF és az EU követelnek a görögöktől, írektől és portugáloktól. Ezek a „megszorítások” valóban annak a slágernek a variációi, ami arról szól hogy az államadósság törlesztése nevében le kell bontani az államokat és olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozni a lakosságokat, hogy el lehessen fogadtatni velük az elfogadhatatlant.
  • ManoNegra
    #3214
    "És végezetül: igenis szükséges lenne adósságszolgálatunk könnyítéséről, mérsékléséről tárgyalásokat kezdeni az IMF-fel. Ha már elmulasztottuk a kedvező történelmi pillanatban, a rendszerváltás idején, húsz évvel ezelőtt. Az elmúlt húsz évben 70 ország kapott jelentős adósságelengedést, átütemezést, stb., például Lengyelországnak hétmilliárd dollárnyi adósságát írták le. Persze ma az adósságszerkezet miatt nehéz helyzetben vagyunk, de az IMF-et többek közt éppen ilyen problémák megoldására (kormányok átmeneti likviditási gondjainak áthidalására) hozták létre 1944 októberében Bretton Woodsban…"

    Ki az ahülye, aki nem kéri az adósság rendezézsét-könnyítését,ha lehetősége van rá??

    " Antall, a későbbi miniszterelnök megbízottai már 1990 februárjában megkötötték az alkut Londonban Magyarország legnagyobb hitelezőivel: a Rothschild és Warburg bankházakkal a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósság pontos ütemezésű és maradéktalan visszafizetésére. Az adósság elengedése, átütemezése szóba sem kerülhetett. Antall 1990 februárjában szólt bizalmasan Rabárnak, hogy lesz egy fontos tárgyalás Londonban, melyet Soros György szervez a magyar adóssághiány lehetséges kezeléséről. Tardos Márton, az SZDSZ későbbi frakcióvezetője koordinálta az utazási ügyeket, tőle kapta Rabár az előkészítő anyagot. A Londonba kiutazott csapat: Tardos Márton, Surányi György, Csillag István és az MNB korábbi elnökhelyettese: Szalkai István. Rabár Ferenchez kint csatlakoztak Antall külföldi szakértői: Tar Pál és O’sváth György. (Hármójuk közül egyik sem volt az MDF tagja, csak Antall barátai, ismerősei.) Mi volt a gyakorlat célja? Az, hogy a legnagyobb bankárok előre biztosítsák magukat az MDF választási győzelme esetére, időben meggyúrják a leendő Antall kormány gazdaságpolitikájának vezéregyéniségeit, s írásba foglalják azokat a diktátumokat, melyektől aztán eltérni nem lehet.



    Természetesen nemcsak az adósság kezeléséről, hanem az oly fontos privatizációs stratégiáról is folytak a tárgyalások. Rabár visszaemlékezéséből világosan kitűnik, hogy a bankárokat a magyar nemzeti vagyon megkaparintása érdekelte. Ezért volt a megbeszélés fő témaköre az államadósság állami tulajdonnal, nemzeti vagyontárgyakkal való megváltása, majd mikor ez gyakorlatilag kivihetetlennek bizonyult – aláírásra nem volt felhatalmazása a delegációnak - , a bankárok hunyorítottak egyet: „Sebaj fiúk, majd megszerezzük más úton, de az adósságot pontosan fizessétek!”, s ezzel az intéssel útjára bocsátották az Antall-csapatot. Antall beletörődött a megváltoztathatatlannak tartott döntésbe, nem voltak közgazdasági ismeretei, hallgatott az üzenetre. Ezután szó sem lehetett adósság elengedésről, annak enyhítéséről, reprivatizációról, a nemzeti erőforrások népi tulajdonba helyezéséről, ellenkezőleg, megkezdődött a nemzeti termelőtőke és vagyon olcsó kiárusítása, a multi-és transznacionális vállalatok piacvásárlása. S a szegény Magyarország fizetett mint egy katonatiszt, míg csak be nem zárult mögötte az adósok börtönének kapuja."

    Vesztegzár a Fehér Házban

    Az IMF mint jótevő hehe. A cikkedből:

    "Az eddig leírtakból következik, hogy megszorításokkal nem lehet az adósságállományt csökkenteni. Az alapvető ok ugyanis éppen a humán tényező tragikus alulértékeltsége (és ebből következő alulteljesítése), illetve az elavult, túlzottan energia- és nyersanyagigényes gazdaságszerkezet változatlan továbbcipelése. Exportunk importtartalma 80-82 %, vagyis alacsony a hozzáadottérték-tartalom. Ez az eladósodás oka, és nem a „túlfogyasztás” meg az „osztogató kormányok”."

    Az IMF pedig pont a megszorításokat követeli a pénzéért cserébe:

    "Bár az első valóban nagy adósságválság csak a nyolcvanas évek elején következett be a fejlődő országokban, már a hetvenes évek második felében világossá vált, hogy komoly fizetési válság fenyeget. Ennek elkerülése érdekében a fejlett országok és a nemzetközi pénzintézetek csupán annyit tettek, hogy megpróbálták a fejlődő országok számára a folyamatos hitelezést biztosítani, s abban reménykedtek, hogy a problémák csak átmenetiek lesznek. A finanszírozás folyamatossága érdekében a hitelezők igyekeztek növelni a hitelnyújtás biztonságát, és az IMF révén megpróbálták olyan gazdaságpolitikai intézkedésekre rászorítani az eladósodott fejlődő országokat, amelyek csökkentik azok külföldi hiteligényét és segítenek gazdasági egyensúlyuk helyreállításában.

    Az IMF által javasolt szigorú megszorító intézkedések azonban a fejlődő országokban nem segítettek a gazdasági egyensúly helyreállításában, és nem csökkentették a külső finanszírozás igényét sem, csupán a kormányellenes politikai zavargások szaporodtak meg aggasztó módon. Ebben a helyzetben egyre több fejlődő ország kényszerült adósságszolgálatának egyoldalú átmeneti felfüggesztésére (Sierra Leone és Zaire 1979ben, Lengyelország, Pakisztán és Törökország 1980ban, Szenegál, Madagaszkár, Uganda és Togo 1981ben, Mexikó, Jugoszlávia, Kuba és Románia 1982ben). Ezt követően kötötték meg az első adósságátütemezési megállapodásokat. A hitelezők azonban még nem tették lehetővé az adósság csökkentését, csupán időben elnyújtották a visszafizetést, s esetenként átmeneti, néhány éves türelmi időt engedtek a kamatfizetésekre. Ezekre az átütemezési megállapodásokra a magánhitelezőket összefogó Londoni Klub, illetve a hivatalos, állami hitelezőket képviselő Párizsi Klub keretében került sor.

    Az átütemezés azonban nem oldotta meg az adósságválságot, amit az is mutat, hogy több fejlődő országgal szinte évente kellett újabb megállapodásokat kötni a nyolcvanas években. Erre az állandósult adósságválságra volt válasz a Bakerterv, amelyet 1985ben az amerikai pénzügyminiszter fogalmazott meg, s amely a nemzetközi adósságválság kezelésének második szakaszát jelentette. A Bakerterv fordulatot jelentett a korábbi IMFpolitikával szemben abból a szempontból, hogy a megszorító intézkedések mellett gazdaságfejlesztési és exportösztönző politikát is javasolt az adós országoknak. Nem hozott azonban változást a tekintetben, hogy továbbra is elsősorban átütemezést, tehát újabb hitelek nyújtását, és nem adósságcsökkentést irányzott elő. A Bakerterv általános vélemény szerint nem könnyített jelentősebb mértékben a programba bevont adós országok helyzetén. Ezt az is mutatja, hogy abban a 15 fejlődő országban, amelyet érintett a Bakerterv, a külső adósságállomány 420 milliárd dollárról 477 milliárd dollárra nőtt 1985 és 1988 között, gazdaságuk stagnált, s továbbra is folyamatos külső finanszírozásra szorultak (LEHMAN [1994]). ..."

    http://epa.oszk.hu/00000/00017/00011/1204.html



  • commissioner
    #3213
    a #3210 utolsó mondata
  • remark #3212
    Milyen "szabadkőműves vezetőkre" célzol? Vagy ezt a "konteó" téma folytatásaként írod?
  • commissioner
    #3211
    "Öt évnyi neoliberális rezsim elég volt ahhoz, hogy tönkretegye Izlandot[...]"
    Így jár az a nép, amely egy SZDSZ-t ültet a bársonyszékbe... miért nem vonagáborok vezették Izlandot, ha ennyire okosak? Akkor nem kezdődtek volna el a privatizációk, stb.

    Itt van egy cikk, melynek a szerzője szükségesnek tartja az adósság újratárgyalását, de nem "szabadkőműves vezetőkben" látja a probléma gyökerét:

    Tévhitek a magyar államadósságról
  • remark #3210
    A nyugati média hallgat az izlandi forradalomról

    Az év végére Izland bejelentette a csődöt. Ellentétben a vártakkal az izlandiaknak felmutattak egy részvételi demokrácia nevű rendszert, ami végül új alkotmányhoz vezetett. De csak rengeteg fájdalom után.

    (...) Ami az azt követő nap történt, az Európában eddig példátlan volt. Az a tudat, hogy az állampolgároknak kell megfizetnie a pénzügyi monopólium hibáit, hogy a teljes nemzetet sarcolnák meg a magánérdekeltségek által felvett kölcsönökért, egyik pillanatról a másikra megváltoztatta a lakosok kormányhoz és hivatalokhoz való hozzáállását. Az államfő, Olafur Ragnar Grimsson elutasította a törvényt, ami az izlandi állampolgárokkal fizettette volna vissza a bankok hiteleit, és népszavazást írt ki.

    (...) Távol áll tőlünk, hogy az ehhez hasonló részvételi demokráciát járható útnak tekintsük. Ami az izlandi történéseket különlegessé teszi az, hogy Európában példaértékű eset abból a szempontból, hogy a lakosság döntő többsége nem a Magyarországon is tapasztalható bambasággal állt hozzá az államadósság törlesztéséhez, hanem kinyilvánították, hogy nem fizetik vissza, és erről nincs tovább vita. Az európai média hallgatása pedig annyit jelent, hogy Brüsszelben félnek, rettegnek attól, hogy ha elterjed az eset híre, Izland példaértékűvé válhat minden tagállam számára, ahol a kormány bejelenti az államcsődöt, vagy megszorító intézkedésekkel sarcolja a népet a válságra hivatkozva.

    A magyar nép által törlesztett államadósságot sem a magyar nép vette fel, hanem az egymást vezető pozícióba juttató szabadkőműves vezetők - és a hungarista munkásállamnak semmi köze nem lesz az általuk felvett kölcsönökhöz!
  • remark #3209
    Egy bizonyos mennyiségű információ után már semmi sem konteó. Ha egy vállalkozás abból a célból jön létre, hogy nemzeteket lásson el pénzzel, és ezért a munkáért cserébe ő megfelelően kompenzálva legyen, akkor azon mi a konteó? Ha kihangsúlyozom azt, hogy ez egy üzleti vállalkozás, akkor onnan kezdve világosnak kell lennie annak is, hogy mik a prioritásai ennek a vállalkozásnak. Hisz - szoktuk mondani - a cég nem jótékonysági intézmény. A cég azért létezik, hogy profitot termeljen. Mindenáron - tehetnénk hozzá -, ami ugye annyit jelent, hogy elsősorban profitot termel, és csak másodsorban lehetnek egyéb céljai.

    Ezt tudjuk-e akár Görögországra, akár Magyarországra, azaz akár lokális vagy globális "gazdasági válságokra" alkalmazni? Nagyon egyszerű dolgokról van itt szó. Csak mintha nem mernénk magunk belegondolni abba, amit sejteni sejtünk.
  • remark #3208
    A másik meg az, hogy neked meg még a jövőben gyűlhet meg a bajod váratlanul az ENSZ-szel, a gyógyszerekkel, az élelmiszerekkel stb. stb. Kit fogsz okolni akkor?
  • commissioner
    #3207
    Bocs, nem fordítottam hátat, csak nem tudtam hozzátenni semmi lényegeset. Hagyom néha érni a gondolatokat a fejemben. Sokszor magammal is vitában állok.
    Azzal mindenképpen egyetértek, és egyet fogok érteni életem végéig, hogy tisztességgel, őszintén kell élni. Ha e szerint éljük a hétköznapjainkat (család, barátok, ismerősök, munkatársak), akkor szinte mindenki egyet szokott érteni abban, hogy hogyan kell viselkedni egyes helyzetekben, hogy megfeleljen ennek az íratlan szabálynak, mert ezek egyszerű, könnyen átlátható helyzetek, amelyekben erkölcsös és okos (mondhatjuk ezt bölcsnek?) döntéseket kell hozni. Oké, ha ez mikroban megy, akkor makro szinten is e szerint kéne Magyarországot vezetni, mondják az egyedek.
    Igen ám, csak itt azzal a nagy problémával találjuk szembe magunkat, hogy ez már egy egész komplex, sokszor nagyon átláthatatlan rendszer. A szabályt tudjuk: bölcs döntéseket kell hozni. Itt idézném az egyik kérdésemet:
    "Akár konteóval, akár anélkül magyarázzuk, hogy hogyan jutottak ide, mégis milyen lehetőségeik vannak ezután?"
    Ezt visszavonom, mert igazából nem mindegy, hogy hogyan magyarázzuk, milyen elméletet használunk a történések leírására, mert az már meghatározza, hogy pontosan mik lehetnek ezután bölcs döntések. Az a bökkenő, hogy van két egymásnak ellentmondó elmélet. Így a jóhiszemű emberek is szembeállnak egymással, mert egyik az egyik elméletet fogadja el, a másik a másikat. Az egyikből következő bölcs döntések szöges ellentétben állnak a másikból alkotott bölcs döntésekkel. Párbajoznak egymással, de egyikük sem ismeri a valóság minden részletét. De ennek az ellenkezőjét mondják magukról.
    Úgy érzem, egy zűrzavar vesz körül, nem is tudom kinek higgyek. Bokros Lajcsinak, vagy Bogár Lacinak? Hol egyiknek, hol másiknak. Csak ingázom közöttük. A két elmélet között. Hamis dilemma ez? Igen. Mert mindkettő igaz, de csak az egyik érvényes a valóságra.

    Vagy egyik sem? Tudja a fene...
  • remark #3206
    Nekik meg eddig nem lett semmi bajuk a hitelektől, "szóval igen".
  • Zoli007
    #3205
    Egyiktől sem lett meg semmi bajom, szóval igen.
  • remark #3204
    A konkurencia ugyanazt fogja mondani. (Nem aggódni kedves vevő, minden a legnagyobb rendben lenni.)

    Nem fogod huszadszorra is megkérdezni, ha 19x használhatatlan információt kaptál.

    Nem csak pénzügyekről van szó, rengeteg más esetet is felhozhatnánk. Nincs olyan hogy mindig mindenki tudatos vásárlóként hoz döntést. Az oltásokban megbízol? A túró rudiban megbízol? A választási rendszerben megbízol? A jogrendben megbízol? Az ENSZ-ben megbízol? És miért bízol meg?
  • ManoNegra
    #3203
    Azt mondják majd, hogy az égvilágon semmi baj nincs vele. Ja hogy megpusztulsz ha megeszed? Reklamációt a pénztártólvaló távozás után nem fogaduk el! Amúgy is meg kell pusztulni valamiben...
  • ManoNegra
    #3202
    Ha az országunk vezetői olyan hülyék (?) hogy így eladósítják az országunkat, akkor miért várod el a kisembertől, hogy értsen magas fokon a pénzügyekhez? Mondom ezt úgy, hogy nincs hitelem...
  • Zoli007
    #3201
    Már leírtam máshol is, hogy én whitelistet csinálok az emberekre, szóval nem bízok meg csak azért, mert Ő az eladó. Mikor értik meg végre az emberek, ha pénzről van szó, akkor nincs jóhiszeműség, nincs barát. Ha az eladó kitérő választ ad, már hagyom is ott. Mindig van konkurencia.
  • remark #3200
    Egyébként meg a válasz 100-ból 100 alkalommal: Az olcsóbbal sincs semmi baj, mi lenne? Csak nem gondolja a kedves vevő, hogy mi szart árulunk? Nem. Mi kérem minden árfekvésben kínálunk terméket. Az árérzékeny vevőknek olcsóbbat, és a trendi dolgokra érzékeny vevőknek, vagy a "tudatos" vásárlóknak pedig olyat ami nekik megfelel. Fair-trade annak, aki arra ugrik. Bio annak, aki arra ugrik. De ez nem jelenti, hogy az olcsóbbal bármi baj lenne. Nem kérem!

    Magyarul kizárólag olyan választ kapsz, ami kizárja az eladó felelősségét. Csak nem gondolod, hogy be fogja vallani, hogy TUDJA, hogy az olcsóbb kenyér hosszú távon ilyen vagy olyan egészségügyi problémák kialakulásához vezetHET? Ki az a hülye, aki úgy árul gyógyszert, élelmiszert, gyerekjátékot, vagy akármi mást, hogy "ráírja a dobozra", hogy ez azért olcsó, mert ha ezt használod, akkor te vagy a gyereked megvakulHAT.

    Nem. Ma úgy történnek meg a dolgok, hogy nincs felelős semmiért. Mert ez így természetes. Mert ehhez vagyunk szokva. (Szoktatva.)
  • remark #3199
    Meg ott van még a maradék kétmillió eset, amikor nem kérdezel rá. Mert megbízol. Mert jóhiszemű vagy. Mert magadból indulsz ki, és nem feltételezed, hogy a másik csak azért csináljon valamit, hogy neked rossz legyen, hogy téged átverjen. Mert azt hiszed, hogy a bűnösöket ma megbüntetni szokás, és nem támogatni.
  • Zoli007
    #3198
    Tudod, ha én látok a boltban egy kenyeret 300 Ft-ért, meg 100 Ft-ért, akkor rákérdek mi a bibi az olcsóbbal. Ez nem tudomány, hanem józan paraszti ész.
  • Saintgerman
    #3197
    Itt a hangsúly az "elrejtve" alatt van. A nemzetközi törvények szerint az eladó/szolgáltató köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a még mem ő általa okozott rejtett hibára is, ha annak tudatában van. Ebben az esetben nem csak tudatában volt, de maga az eladó helyezte el az "autóba" a ketyegő bombát, ami minden egyes vevőnél fel is robbant, ha csak nem volt az autó áranak háromszoros tartaléka (ami senkinek sem volt)

    Ily módon az esküdtszék bûnösnek találja Simor Andrást (és cinkosait akik közül itt is van..) hazaárulásban és a magyar nép ellen elkövetett legsúlyosabb bûntettekben... Az itélet a világrablók bebukása után lesz végrehajtva...
  • remark #3196
    Mármint hogy azt nem mondják, hogy ha autót veszel, akkor lehet olyan, hogy valaki szándékosan neked jön, ha neki épp úgy tartja érdeke. (=Pokolgépes változat más szavakkal.)
  • Saintgerman
    #3195
    nem mondanám... a bomba (chf) akkor is ketyeg, ha meg sem mozdulsz az autóval..
  • Palinko
    #3194
    a példa rossz, inkább azt mondanám hogy eladnak autót de nem mondják hogy összeütközhetsz vele, mindenkinek magára kell vigyázni.
  • remark #3193
    Te is csak egy vagy azok közül, kinek a mondandója arra szorítkozik, hogy mindenki más hülye aki nem azt mondja amivel te egyetértesz.
  • remark #3192
    Nem is tud vezetni mindenki aki autóba ül. Üzleti szempontból a cél az, hogy minél több ember minél több idejét és energiáját fordítsa autózással kapcsolatos tevékenységekre. Tehát nem az a szempont, hogy mindenki tudjon vezetni, hanem az, hogy mindenki részt vegyen a játékban.

    A pénzvilág játékai ugyanezen elven alapulnak.

    És ezek az elvek nem az általad feltételezett elvek.