95105
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • BRAT
    #61758
    Kösz

    A D.E.-t én is mustráltam tegnap, de csak SA-képes és bár nem teljes megvezetéses, de pont a markolat hüvelykujji részénél van kialakítva a kakasfeszítő rugó. Valamint csak fut valami kis "markolati csap/szeg" -GRIP PIN, 41-es alkatrész- a markolatban.

    A Steyr GB még nem láttam. Ez lesz amire gondoltam!

  • qtab986
    #61757
    007, North of 60: Canadian Forces test stealth snowmobile for covert Arctic ops
  • [NST]Cifu
    #61756
    Nehezen értelmezhető a kérés. Ahol nem fut végig a rugó, ott is a markolat felső részén van. Ilyen a Steyr GB vagy a Desert Eagle.
  • BRAT
    #61755
    Hali!
    Soroljatok már fel olyan szekrénytáras pisztolyokat, ahol a tár a markolatban van, a fegyver külső kakasos -DA/SA képes legyen lehetőleg-, de a kakasfeszítő-rugó vezetője (és maga a rugó) nem a tár mögött markolatban fut.

    Kösz!
  • [NST]Cifu
    #61754
    "A járőrözés az nem pont egy nagyon összetett művelet egy robotnak?"

    Igen és nem. Teljesen autonóm módon nehéz / túl összetett megoldani, viszont fél-autonóm módon nem olyan vészes. Ez az a verzió, amikor ha valami történik, akkor jelez az irányításnak. Persze lehet, hogy amire az reagál, már késő, ám még így is elviselhetőbb egy robotot elveszteni, mint egy terepjárót 4 katonával...

    "UCAV-LB"

    Fikcionális elnevezés, amit én akasztottam a pilóta nélküli könnyű bombázógépre (Unmanned Combat Air Vehicle - Light Bomber).
  • [NST]Cifu
    #61753
    Ahh, így már érthető. :)
  • YukapoppSimon
    #61752
    A gazdasági érvvel egyet tudok érteni.A morálissal már nem teljesen.Idővel a morál is változhat,megengedőbb lesz ha úgy tetszik.Főleg ha fokozatos a bevezetés.Én a részemről 70%-ot adnék hasra ütésből arra,hogy valaha lesz teljesen autonóm felfegyverzett robot tűzparanccsal(a következő 200 évben).
    Azt hiszem én is,hogy ember-gép kapcsolat lesz még a baka szintjén is nagyon sokáig.A"felperzselt föld"taktikájánál (atom) pont a robotok az egyedüli megoldás.Ki más menne oda.Szerintem még a mi életünkben kiderűl az igazság,hogy mi vált be,mi nem.Kiváncsian várom.

    A járőrözés az nem pont egy nagyon összetett művelet egy robotnak?

    "(UCAV-LB)" Mit jelent az LB?
  • kiskorúbézoltán #61751
    Csak gondolj bele, egy 6 löveges üteget 12 helikopter vinne el tüzelőállásba. Ráadásul ezeket inkább osztálykötelékben alakalmazták ami minimum 2 csöves üteg...

    125-öst olyan keveset láttam a lőtéren, hogy arról nem mondanék semmit, de a 85-ös D-44-nél és a T-55-nél látványosan pontosabb volt.
  • kiskorúbézoltán #61750
    Nem, nem, amikől én beszélek (írok :)) abban nem volt semmi festék. Az csak annyit tudott, hogy nagyon nagyon pici volt az átütőképessége és kenődött nem pattogott. Ha beleszaladok egyszer a típusjelzésébe majd megírom.
  • [NST]Cifu
    #61749
    Pro és kontra vannak érvek az autonóm fegyverekre. Pro érv első sorban a életvesztés hiánya, és ez az ellenfél morálját is rombolhatja (hiszen tudod, hogy gépek ellen harcolsz, amiket simán pótolhat (ha pótolhat) az ellenség).

    A legnagyobb kontra érvként én nem is a technikai nehézségeket látom, hanem a gazdaságit. Ha fejlett autonóm gépeket is gyártasz le, azok méregdrágák lesznek valószínűleg, így csak olyan ellenfelek ellen hatékonyak stratégiai szempontból, akik nem rendelkeznek elég fejlett technológiával, hogy megfelelő ellentevékenységez, ellenállást tudjanak kifejteni. Ha a veszteségek magasak, akkor a pótlásuk igen megterhelő lehet.

    Persze ez irgalmatlanul összetett dolog, hiszen háborúban kétségbeesett megoldások születhetnek, hogy már a sci-fi szintjén mozogjunk, ha az ellenfélnek hatékony autonóm robotjai vannak, de nekünk nincs megfelelő gyártókapacitás és technológia ahhoz, hogy ugyanezt lemásolva azonos módon harcoljunk ellenük (tehát ugyanilyen autonóm robotokat hozzunk létre), akkor alternatív megoldásokat kell keresni, például az emberes járműveket kíborgizált személyzettel ellátni, vagy például a "felégetett föld" elven jelentős saját károkat okozó, de az ellenfél ellen hatékony öngyilkos (vagy területgyilkos) megoldásokhoz folyamodni (pl. UCGV-k ellen gátrobbantás, hogy elárasszuk őket, de a legszélsőségesebb esett atomfegyvert robbantani a saját területünkön).

    Ezzel együtt is nehéz megmondani mi lesz 50-100 év múlva. Én úgy látom, hogy az elkövetkező 10-20 évben a frontvonalban megjelennek a harci robotok, amelyek az emberek mellett fognak harcolni, nem feltétlenül helyettük. Én példaként a járőrözést, logisztikai szállítást (személyzet nélküli teherautók, teherhelikopterek és teherrepülőgépek) tartom valószínűnek első körben, a már jelenleg is meglévő felderítő, aknamentesítő és harci-támogató megoldásokon túl.

    A következő lépcsőfok már inkább úgy 15-20 éven túlra teszem, ezek a korlátozottan autonóm harci gépek frontvonalban való megjelenése, ez esetben olyan feladatokról beszélünk, mint az X-45 által demonstrált képesség, hogy egy UCAV könnyű bombázó (UCAV-LB?) felszáll a bázisról, a saját csapatok felett készenlétben köröz, és ha ellenséges erőt fedeznek fel (akár UAV-k, akár műholdak, akár a harcoló egységek), akkor azok nyakába bombákat, rakétákat indíthat.

    Erős kérdés, hogy mi lesz az általános morális megítélése a robotoknak a harctéren, így nem mernék mérget venni arra, hogy a teljesen autonóm harci robotok megjelenhetnek a jelenlegi körülmények között.
  • YukapoppSimon
    #61748
    Ezeket cáfolni tényleg nem lehet.Nagyon precedens sincs rá.

    Ezeket a problémákat egyébként a távoli jövőre nézve is fentartod? 50-100évben gondolkodva?
  • YukapoppSimon
    #61747
    Bocsi a bocsiért.:)Csak vicc volt,csak vicc volt.

    A műanyag lövedéknél még kérdés a hüvely hőtűrése,legalább is számomra.

    " de miért 4-5 kis űrméret alatti lövedékkel, amik együtt repülnek a becsapódásig?" Ezt nem értem én sem.Ráadásul a tömegközéppont sem hiszem,hogy jó helyen van a pörgés szempontjából.Ugyanez a sörétesre.Mondjuk a nagy felület miatt becsapódáskor hamarabb lelassúl.

    6.kép teleszkópikus lehet?
  • [NST]Cifu
    #61746
    Ugyan ezek a problémák igazak az emberi patrolra is:

    Ott viszont már van egy ember, aki dönthet a helyzettől függően, hogy mit cselekszik. Ha látja, hogy a járműben csak egy ember ül, akkor például azt nagyobb veszélynek tekintheti, mint egy családdal teli kisbuszt, és a többi.

    Ezt viszont automatizálni nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Az meg viszont nem opció egy autonóm rendszernél, hogy mikor észrevesz egy civil autót, akkor "csenget" az irányításnál, hogy "hé, tessék ide figyelni, és megmondani, mit tegyek", ugyanis amíg válasz érkezhet (a képernyő előtt ülő feldolgozza, hogy hol van az adott robot, mit csinál, és mit lát egyáltalán a képernyőn), addig lehet, hogy már késő.

    Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...

    Itt megint az a probléma, hogy a platón valami le van takarva ponyvával. Egy ember képes megkülönböztetni mondjuk egy letakart generátort egy géppuskától, de ezt lekódolni egy számítógépen már korántsem egyszerű...

    Azt hiszem a katona sem jönne rá egyből hogy baj van.

    Egy katonának feltűnhet, ha a felszerelésnél valami nem stimmel (bakancs, a málhaöv, sérülés a mellényen, nem megfelelő egységjelzés, és így tovább). Egy robot esetében nagyon nehéz ezeket betáplálni, hiszen az ember ezeket az információkat tapasztalás útján tanulja meg, míg egy robot jobb híján kénytelen a beprogramozott információkra hagyatkozni.

    Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lőjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.

    Itt megint a döntőképesség a kérdés. Egy távirányított robot esetében nincs gond, a képernyő mögött ülő ember majd dönt. Egy autonóm robot ellenben csak a beprogramozott dolgokat képes értelmezni, és amíg egy katona nagy eséllyel értelmezni tud egy olyan helyzetet, amikor egy gyerek kezében elsül egy AK, viszont egy robotnál egy teljesen más történet.
  • YukapoppSimon
    #61745
    Az én véleményem az (szigorúan laikus),hogy a srácok az ötszögben már nem csak a turbános vályog bucka lakókra gondolnak mint lehetséges konfliktusra.Ebben az esetben fenáll a kémkedés,stb.Ám de akkor a többi titkosított rendszert is dobjuk ki.Nem lenne túl jó pl.:hamis célpontok jelennének meg a kijelzőkön,hamis indítási parancs,stb.Ezekben az esetekben nem veri őket a víz.Úgyhogy bár valós a probléma,mint ahogy azt vázoltad,azért kár lenne elhamarkodniuk ezt a döntést.

    A másik szitudban nagyon jó a példa,de.Ugyan ezek a problémák igazak az emberi patrolra is:
    "-Mit csináljon, ha egy civil járművel találkozik?"
    Azt hiszem ez problémás a katonáknak is de tény,hogy csak robot,nehezebben oldaná meg az esetleges átvizsgálást,kikérdezést, miegymást.Azonban esetleges katonai veszteségek minimalizálódnak és ez a fő cél.

    "-Hogy különbözteti meg a civil járművet az ellenségestől (pl. Technical)?"
    Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...

    "-Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestől? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhető, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)"
    Azt hiszem a katona sem jönne rá egyből hogy baj van.


    "-Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalőjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?"
    Ezen a téren a robot rugalmasabbis lehet szvsz.Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lőjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.Itt most arról a ritka helyzetről írok,amikor taktikailag fontos az előbbi két helyzet.

    Ahogy írtad nagyon komplex az egész háborúsdi úgyhogy nem valószínü,hogy az ember kimaradjon a láncból.Viszont a határokat kitolni nem árt.Valaki ki fogja,ez tuti."Aki kimarad az lemarad"és társai dumák ;)Az egész ilyen tipusú vita el fog dőlni mihelyst a robotokat valaki így fogja alkalmazni.

  • qtab986
    #61744
    Tőlem nem kell bocsánatot kérni. Illetve senkitől se. Viszont így legalább kiderült például mi az a kék lőszer a képen piros legömbölyített csúccsal, Plastic Training Tracer. Meg az a másik kettő furcsa. Amikor betettem őket kommentben azt reméltem majd kiderül. Most kiderült.

    Az ötödik képen a bal oldali pisztolykőszer az tényleg érdekes, mert a rézhüvely egyben tartja azt a sok (IMHO legalább 4) hegyes rudacskát a röppályán. Ha hegyes, akkor nyilván a jobb átütés volt a cél, de miért 4-5 kis űrméret alatti lövedékkel, amik együtt repülnek a becsapódásig?
    Az ötödik kép jobb oldali lőszerében egyszerűen sörétek vannak. Elég vékony a rézköpeny, ki tudja, a röppályán magában tarja-e a söréteket.
    Mikor mondjuk egy szobában kell valakit lelőni, mert túsza van, akkor a behatolók/felszámolók használnak (így emlékszem) kicsit hasonló lőszert a pisztolyukhoz/géppisztolyukhoz, aminek a lövedékének ilyen nagyon vékony a köpenye és valami fémpor a lövedék magja. A lövedék tömege normális, nem kell hozzá módosítani a fegyvert. Akit eltalál, annak annyi. A lövedék meg szétporlad ha kemény felületnek ütközik.
    A 6. kép tényleg érdekes. A hüvely se nem peremes, se nem hornyos. A csappantyú helyén meg mintha egy flobert-hez való hüvely lenne. A lövedékek meg itt is hegyes rudacskák. Érdekes.
  • [NST]Cifu
    #61743
    Nem tudni, mi áll pontosan a döntés mögött, de a hivatalos verzió erősen BS szagú.

    A fő probléma az, hogy elviekben rádióelektronikai hadviseléssel csúnyán alá lehet tenni a drónoknak. A legegyszerűbb verzió ugyebár az, ami Irakban és Afganisztánban volt, mely szerint a korai drónoknál titkosítás nélküli adatfolyamot sugárzott a drón, így egy viszonylag egyszerű antennával és laptoppal lehetséges volt azt a képet látni, amit a drón látott, és közvetített a bázis felé. Ennél összetettebb az a megoldás, amelynél a rádiókapcsolatot zavarják. Ekkor a drón nem esik le, hanem általában automatikusan visszaindul a bázisa felé, és ott elkezd körözni, hogy a leszállási irányítást megkapja, és letegyék biztonságosan a földre.

    A harmadik lehetőség az, hogy ha feltörik a teljes adatfolyamot, akkor képesek lehetnek a drón felett átvenni a hatalmat. Ez ellen feltehetően több szintes biztonsági intézkedés van a rendszerbe iktatva (azonosító kódok, jelszavak, naponta változó titkosítási kulcs, stb.), tehát ha nem is lehetetlen műveletről beszélünk, de nagyon nehéz és roppant erőforrásigényeket támaszt (pl. valahogy meg kell szerezni az aktuális biztonsági protokollokat, vagyis kémkedésre van szükség).

    Az autonóm rendszereknél szintén sokváltozós az egyenlet. Ott kezdődik, hogy ezek alaphangon csak "jelentenek" az irányításnak, ha valami szokatlant észlelnek (pl. hackelési próbálkozás, vagy egy ellenséges azonosítás), ami után beavatkozhat az irányítás, ha szükségesnek ítéli meg. Itt megint a probléma része a biztonsági protokollok ismerete. Erre egy példával élve tudok rámutatni:

    Adva van egy UCGV, ami egy útvonalon járőrözik, ami mondjuk egy US ARMY forward base (FOB) ellátási vonala. Hogy programozod be a következő lehetőségekre:

    -Mit csináljon, ha egy civil járművel találkozik?
    -Hogy különbözteti meg a civil járművet az ellenségestől (pl. Technical)?
    -Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestől? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhető, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)
    -Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalőjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?

    Irgalmatlanul összetett dologról beszélünk, és kvázi minden egyes változót úgy kell a programban megadni, hogy az gyorsan és könnyen, akár a terepen változtatható legyen. Tegyük fel van egy szövetséges erő, aki ugyanolyan járművekkel és fegyverekkel rendelkezik, mint az ellenség, akkor őket valahogy meg kell különböztetni, és ezt alaposan egyeztetni kell a szövetségesekkel is (pl. adott zászló használata kötelezően, jól láthatóan).

    Nagyon-nagyon sok probléma van, ami megoldásra vár e téren, és nem lehet mindenre előre felkészülni, vagyis az egész rendszernek irtó rugalmasnak kell lennie...
  • YukapoppSimon
    #61742
    Lehet,hogy lefolytattak pár kísérletett saját hackelésre és nem volt túl megnyugtató az eredmény?;)

    De ezen az alapon bármelyik fejlett rendszerük veszélyben lehet.Mindenesetre ha a robotikából visszavesznek szitkozódás lehet a vége.Akkor meg már késő.A teljesen autonóm robotokat nehezebb lesz feltörni nem?Már ha lesz ilyen.
  • YukapoppSimon
    #61741
    Köszi az infót.
    Az lepett meg,hogy a müanyag nem ég bele töltényűrbe.
  • YukapoppSimon
    #61740
    Bocsi!Elfelejtettem,hogy már volt.

    Nekem az 5.meg a 6. oldal is rejtéj,vajon mi célt szolgál?

  • qtab986
    #61739
  • qtab986
    #61738
  • qtab986
    #61737
  • Molnibalage
    #61736
    A holnapi tisztavatáskor a Gripenek milyen útvonalon repülnek be? Más repeszköz is tiszteletét teszi majd?

    A másik kérdésem szervezi jellegű. Itthon, a pilóták a tiszti fokozatot mikor kapják meg? Már Kanadába az NFTC-be is tisztkén mennek?
  • [NST]Cifu
    #61735
    Érdekes kifogást emelt az US ARMY és az USMC a független, legalábbis részben önálló, felfegyverzett UGV-k (UCGV - Unmanned Combat Ground Vehicle) ellen.

    A fő kitétel a "független" itt, ám a kontexus már az távirányított UCGV-kre is vonatkozik - noha "teherhordó" UGV-k vannak az US ARMY és az USMC robotikai szárnyának tarsolyában is, felfegyverezni nem szeretnék őket a közeljövőben. A fő kifogás az attól való félelem, hogy esetleg valaki átveheti a hatalmat felettük, és akár civilek, akár a saját harcoló alakulataik ellen fordíthatja őket.

    Az USMC robotikával foglalkozó alezredese szerint hasonló okból nem fog ez megvalósulni, mint ami miatt a aknáktól elfordultak - nem tudják kezelni, irányítani őket. A távirányított fegyverplatformok ugyanakkor népszerűek, a kérdés igazából az, hogy mik a határai ezeknek. Egy terepjáróra telepítve, egy őrtoronyba telepítve még senkinek sincs gondja velük, de különálló járműként már problémákat látnak mögötte. Az érvelés is érdekes, az US ARMY Robotikai R&D fejese szerint az USAF azért van kényelmes helyzetben, mert ha nem találja el a célt, akkor csak a földet találja el valahol. Ezzel szemben ha a földről állva tüzelsz valamilyen földi célpontra akkor nagy esélyed van arra, hogy valakit eltalálhatsz a célon mögött.

    Nos a szép az egészben az, hogy egy iszonyú nagy csúsztatás az egész hír. Először is önállóan mozgó UGV-k fejlesztésével már jóideje foglalkoznak, és ott nem probléma az önállóság? A John Deere Gator-családra épülő Squad Mission Support System (SMSS) robotból négy példány tavaly Afganisztánban volt tesztelés alatt, többé-kevésbé sikeresen. Idén februárban már azt tesztelték, hogy 200 mérföldről távirányították a félautomata (kijelölt útvonalon önállóan haladó) üzemmódban. Na most egy üresen majdnem egy tonnás, 70km/h sebességre képes robot nem minősül veszélyesnek állandó emberi felügyelet nélkül, de ugyanez felfegyverezve már igen? Ha adott esetben a robot "ámokfutó lesz" nyakában fél tonna lőszerrel, akkor ugyanolyan brutális károkat tud okozni, mintha rakétaindító lenne rajta... (ha pedig valaki átveszi felette a hatalmat, aligha a robot épsége fogja aggasztani).


    A Lockheed Marton SMSS


    Ennél is szebb az US ARMY példálózása, mely szerint egy levegőből indított lövedék nem veszélyes, hiszen hát ha nem talál, akkor csak úgy lepottyan és felrobban valahol. Hogy miért nem veszik számításba azt, hogy esetleg egy civil ház van pont ott, ahova esik, az rejtély marad.

    A jelek szerint ahogy az USAF pilóták "féltik a kenyerüket" a drónoktól, úgy a "sártúró" katonák is aggódnak amiatt, ha nem fütyülhetnek az ellen lövedékei a fülük mellett? :)
  • [NST]Cifu
    #61734
    "Egyrészt nem sok értelme lenne olyan helyre helivel vinni ami amúgy járművel megközelíthetetlen (mert ugye ott tank se lesz jellemző)"

    Én úgy okoskodtam, hogy például egy nehezen megközelíthető magaslatra telepíteni egy vonulási út közelébe. Persze lehet rossz az egész gondolatmenetem... :\

    "Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lőtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az első lövészeten hozták rendszerint."

    Ez miből fakadt? Ennyire jó volt a konstrukció? A 125-össel rosszabb volt az eredmény?
  • [NST]Cifu
    #61733
    Csak egy link

    "7.62mm NATO Plastic Training Tracer, DM48A1B1 (West Germany)"
  • qtab986
    #61732
    Nem tudom milyen műanyag golyóról van szó, de ha arról amit az amik használnak akkor az igencsak jó dolog.

    99%-ig biztos vagyok, hogy az a Simunition. Ők (Simunition) olyan lövedéket raknak a hüvelybe, ami képlékeny és át van itatva egy színes folyadékkal. Ahova becsapódik a Simunition lövedéke ott színes nyomot hagy. (Így magyarázták valahol egy videón)

    Ez a kék gyakorló lőszer, a HK G3-ashoz a fórumon elhelyezett képek szerint valami más. A lövedékek nem képlékenyek, maradandóan deformálódnak. Szerintem közönséges műanyagok. Ezek nem színes nyomot hagynak az emberek ruháján, hanem véres lyukat.
    De annyiban is különböznek Sabine Pearlman fotójától, hogy Sabine Pearlman-én a lövedék csúcsa piros és a lövedék belsejében gyanús, hogy még fém mag is van. A fémmag összetett, mert abban is látszik egy üreg és valami apró fekete tárgy. Ezzel egyben azt is mondom, Sabine Pearlman nem annak a lőszernek (de legalábbis a lövedéknek) a metszetét fényképezte le, amelyik lőszerről a m14forum.com fórumon írnak. Mivel a fórum képein nincs piros csúcsa a lövedékeknek.
  • kiskorúbézoltán #61731
    Nem tudom milyen műanyag golyóról van szó, de ha arról amit az amik használnak akkor az igencsak jó dolog.

    Helységharc gyakorlásra példának okáért, amire mostanság igencsak szükség van. Nem üti át a falat, nem pattog (nem kap gurulatot :)), nem teszi tönkre annyira a gyakoró és lőtereket. Nem veri át a sisakot és mellényt. Ugyanakkor senkinek nem jut eszébe gyakorlólőszerként kezelni és lazábbra venni a dolgot emiatt, épületen belül ugyanolyan hangos mint az éles (hiszed vagy nem de ez nagyon fontos! :)).
  • kiskorúbézoltán #61730
    Rossz példa a Minyós szállítás. Egyrészt nem sok értelme lenne olyan helyre helivel vinni ami amúgy járművel megközelíthetetlen (mert ugye ott tank se lesz jellemző), másrészt pont a minyót úgy megterhelné, hogy kezelőket meg lőszert már egy másik helivel kéne vinni. Ált tűztámogatásra meg a D-44 minden szempontból jobb, feleannyi tömeg mellett.

    Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lőtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az első lövészeten hozták rendszerint.

    Persze ennek ellenére is elavult volt a félautomata rakéták mellett.
  • qtab986
    #61729
    Persze, .22LR is halálos, de most én nem értem, mit nem érteni? Ha olcsó halálos gyakorlólösztér kell, akkor .22 LR.

    A http://m14forum.com/ oldalon azt írják, a DAG blue plastic training ammo halálos. It shoots flat to 100 yards and is lethal up close.
    7.62 NATO: drága, halálos (akit eltalál, az meghalhat)
    Blue plastic training ammo: x, halálos
    Simunition: y, nem halálos
    .22 LR: olcsó, halálos

    Hogy x vagy y olcsóbb, mint a .22 LR az nekem elképzelhetetlen. Amire ezt a kék műanyagot használják arra a .22 LR is jó. Miben jobb a műanyag?
  • [NST]Cifu
    #61728
    Őőőő... azt a részt azért nem értem, hogy "belehalnak a találatba". Egy .22LR találatba is belehalnak akkor...
  • qtab986
    #61727
    Világoskék lőszer gyakorló lőszer (training ammunition)

    Ha olyan lenne, mint a Simunition (talán a Simunition később jött létre?) akkor rendben van. De azt írják ez halálos. Érdekes, hogy felmerült az igény egy a 7.62 NATO helyett egy gyengébb lőszerre, amivel gyakorolhatnak. Ami viszont erősebb a Simunition-nél és belehalnak a találatba. Emellett a .22 LR* se volt jó.
    El van kényeztetve a gyalogság, válogathat a fegyverükhöz való löszerek között.:)
    *Tudom, most jön az, hogy a .22 kaliberhez a csövet is ki kell cserélni. Hol van bármilyen .22-es árához egy bármilyen köztes lőszer?[Nem kell válaszolni]
  • [NST]Cifu
    #61726
    @Davidbog: Ezen lamentáltam én is. Még igazából egy pozitívumot tudnék mondani neki, az pedig a viszonylagosan kis tömege, így akár egy Mi-8 helikopter alá függesztve is szállítható pl. magaslatokra.

    Az 125mm-es utód 2A45 Sprut már 6,5 tonna, ami eléggé cinkessé teszi a légi deszant alkalmazást. Abból ugye készült egy kis méretű motorral felszerelt "önjáró" változat, a 2A45M Sprut-B, de ez minimális mozgékonyságot jelent csak. Külön szépség, hogy a Sprut-ok ugyanúgy megkaphatták a lézeres rávezetésű 9K119 Svir pct. rakéta rendszert. Agyrém.

    @Drazse23: Függően a használó egyéni preferenciáitól, könnyebben koordinálható a fegyver CQB (épületharc) közben.

    @YukapoppSimon & Qtab986:

    -Világoskék lőszer gyakorló lőszer (training ammunition), például lőkiképzéshez használták ezeket a HK G3-asokhoz, egy külön cserélhető zárdugattyúval. A gyakorló lőszer kisebb lőportöltetű, kisebb hátrarúgású, a környezetben (falak, célok) kevesebb kárt tesz, és nem mellesleg a puskát is kíméli, ugyanakkor 100-150 méter alatt a szórásképe bőven megfelelő egy átlagos képességű lövész számára.

    (Itt van bővebb információ és sok kép ilyen G3 gyakorló konverzióról)

    -A fekete lövedék a Fletchete lőszer mellet acél lövedék, amelynek egy hátsó 2/3-án sárgaréz bevonat van, utóbbi azért szükséges, hogy a cső huzagolását kímélje. Kvázi ez egy 5.56x45mm-es AP lőszer.

    -A "vattás" lőszernél olyan verziót olvastam, hogy talán egy 7.92mm Mauser szabotázs lőszer. A világos színű anyag nagy erejű, gyors lefolyású robbanóanyag, a vatta pedig tömés. Vagyis a célja az, hogy elsütve a fegyver használó képébe robbanjon...
  • JanáJ
    #61725
    A végén kiváncsi lennék mi az amihez 3 LGB kellett. :-)
  • Lacusch69
    #61724
    Résztöltetekkel ellátott lövedéknek tűnik, talán az MLRS rendszer M26-DPCIM rakétájából.
  • qtab986
    #61723

    0:22-nél mi az a kettő, ami a levegőben robban?
  • qtab986
    #61722
    Mielőtt 2013. júl. 04. 12:13-kor elküldtem a [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1074537255&no=61375]#61375[/URL] kommentet szerintem legalább 1 órát kerestem, hogy mik lehetnek az érdekes lőszereke, mint az a kék is. Szerettem volna leírni, milyen lőszerek, milyen kaliberek, mi a céljuk. Nem lehet rátalálni a válaszra. Kerestem kép alapján és megnéztem az oldalakat, ahol a képek feltűnnek és más úton is kerestem, de hiába. Csak annyi derült ki, hogy Sabine Pearlman 2012-ben Svájcban készített 900 metszetképet és ezek kerültek ki a netre. Legjárhatóbb út az lenne, ha tudnánk, kik biztosították a fotográfiák tárgyait. Akkor meg lehet kérdezni őket.
    Nekem 3 lőszer talány:
    1. a kék műanyag.
    2. a fekete lövedék, amiről nem tudom megállapítani, hogy üreges-e, vagy nem. Ez olyan, mint az az optikai csalódás, mikor nem tudjuk megállapítani hogy egy maszknak a külső vagy a belső oldalát látjuk, az agy akkor is egy normális arcot lát.
    Ez a fletchette lövedékestől balra van. A fletchette lövedékest lehet hívni APFSDS-nek?
    3. és a kék műagyag hüvelyes mellett az a normális FMJ lövedékkel szerelt lőszer, amiben nem lőpor van, hanem 2 különböző anyag, ami vagy szilár, vagy nagyon nagy a viszkozitása (szerintem) és a vatta lövedék alatt.
  • YukapoppSimon
    #61721
    Az utóbi kető nekem is ismerős volt.Szerinted mi lehet az 1.kép babakék skúlója?
  • JanáJ
    #61720
    igazából szerintem azért hülyeség, mert megnézném mondjuk egy nagyobb kaliberű pukkával mit kezdene ezzel a fegyvertartással, pl valamelyik 7.62-el.
  • JanáJ
    #61719
    +50 HP, +100 geardo, +10 stamina, és az elsődleges nemi jelleged is hosszabb 5cm-el.

    Komolyra véve szvsz marketing maszlag ez a átfogunk a fegyver csövön. De valamivel el kel adni ezt a 3 Ft-os kiegészítőt.