95104
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • davidbog
    #61717
    Az MT-12-nél már írtátok, hogy valószínűleg azért mert akkor már volt 115 és 125 mm-es.

    A T-12 már érdekesebb. Az tényleg 1955-ös löveg. Kicsit hosszú az L/63-as kalierhosszával és a hátrasiklása is elég nagy akkori harckocsilövegekhez képest: 680-770 mm az orosz wiki szerint. De ha másba nem is felépítményes harcjárműbe be lehetett volna építeni.

    Ha jók az adatok akkor szerintem azért nem építették be semmilyen harcjárműbe mert egyszerűen gyenge volt az 1950-60-as évekbeli APFSDS lövedéke. Erre a 100 mm 3BM-2 APFSDS-re 225-230 mm-es átütést adnak meg 1000 méteres távolságokra, függőleges (0°-os) páncélra. Sajnos semmilyen adatot nem találtam 60°-os (vízszinttől 30°) lemez ellen, de véleményem szerint maximum 100 mm lehetett.
    Ez egy űrméret alatti lövedéktől elég gyenge az '50-es évek második felében.
    A huzagolt D-54, M-62T2 lövegek ugyanennyit vagy többet tudtak függőleges páncél ellen a teljes kaliberű AP lövedékeikkel, 60°-os döntött páncél ellen viszont csak 75 (M-62) és 85 (D-54) mm-t. A D-54 viszont már jóval erősebb volt APDS-el mint a T-12 az APFSDS-ével.

    Ha ezek az adatok jók, akkor én nemhogy azt nem értem, hogy miért nem építették be harcjárműbe, hanem azt se nagyon, hogy miért rendszeresítették.
  • [NST]Cifu
    #61716
    Típustól függ, inkább 5-6.

    T-72B:

    3VBM17 (BM-42) APFSDS: 8db a töltőberendezésben, 5 a küzdőtérben tárolva
    3VOF36 (OF-26) HEF-FS 8db a töltőberendezésben, 5 a küzdőtérben tárolva
    3VBK25 (BK-29) HEAT-FS 4db a töltőberendezésben, 10 a küzdőtérben tárolva
    9M119 "Szvir" ATGM: 2db a töltőberendezésben, 3 a küzdőtérben tárolva

    PKT: 8db 250 lőszeres heveder doboz
    NSzVT: 1db 150 lőszeres és 3db 50 lőszeres heveder doboz

    Ez az általános, de a harci lőszerkészlet szabadon változhat függően a feladattól. Ha ellenséges páncélosra nem számítanak, akkor az APFSDS ill. HEAT-FS kárára vihet magával több HEF-FS-t (ez volt pl. Csecsenföldi háborúk esetén az általános, csak 5-6 APFSDS-t és ugyanennyi HEAT-FS-t vittek magukkal, a maradék HEF-FS volt). De persze vica versa is működhet, ha főleg páncélosokra számítanak.
  • qtab986
    #61715
  • qtab986
    #61714
    10--AK Rifle Magazines
    Solicitation Number: W15QKN13T8513
    Agency: Department of the Army
    Office: Army Contracting Command
    Location: ACC - New Jersey

    .
    .
    .

    The U. S. Army Contracting Command - New Jersey, Picatinny Arsenal, NJ, in support of the U.S. Army Research Development Engineering Command Armament Research Development and Engineering Center (RDECOM-ARDEC) and Several Program Offices, intends to issue a solicitation to all Basic Ordering Agreement (BOA) holders to procure the following:

    1. 592,825 (approx) AK Rifle Magazines: 7.62x39mm Caliber, New Production, Steel, 30 Round Capacity


    e.t.c.

    Federal Business Opportunities

    Most jöhetnek a konteók!
  • Molnibalage
    #61713
    Jellemzően mennyit vittek volna ezekből? 3-4 darabot?
  • kiskorúbézoltán #61712
    Nem a löveg a probléma, hanem a vontatott. :) A nem vontatott pct löveget meg úgy hívják, hogy tank. Vagy ha valami teszkógazdaságos akartak volna akkor is valami önjáróban kellett volna gondolkodniuk. A páncéltörő témában a mozgékonyság létkérdés.
  • [NST]Cifu
    #61711
    A szovjet gondolkodásmódra igaz volt, hogy párhuzamosan azonos feladatra több eszközt is rendszeresítettek sok esetben. Ha az egyik kudarcot vall (tervezési/gyártási/harceljárási okokból), a másik még ott lesz, hogy betöltse az űrt.

    Lehet, hogy a szovjetek még az 1970-es években is úgy vélték, hogy esetleg a pct. rakétákkal bármi lehet (pl. úgy hatékony védelmi megoldások), és akkor jól fog jönni a pct. vonatott löveg.
  • kiskorúbézoltán #61710
    Kb. a '70-es évek végére, '80-as évek elejére mondanám a második generációs rakéták tömeges elterjedését K-en és Ny-on egyaránt. A már eddig is kevés létjogosultsággal rendelkező vontatott páncéltörőknek ekkor végkép lejárt az idejük. Az oroszok valamiért tovább eröltették ezt a vonalat. A mai napig nem értem, hogy miért.
  • kiskorúbézoltán #61709
    Bár tudja a fene, 55-ben már fejleszthették a 115-öst, akkor jöhetett a T-12 55-ben. Nélunk aszem a 80-as évek elején jelent tán meg.
  • [NST]Cifu
    #61708
    Yupp, igazad lesz, a T-12 volt 1955-ben, az MT-12 csak 1970-ben jött, akkor viszont már volt 125-ös is... Így viszont még kevésbé értem.
  • [NST]Cifu
    #61707
    Egy részük valójában a boltok polcairól leemelhető (pl. a 3. kép bal oldali lőszere "sörétes" pisztolylőszer, ilyet a mi lőterünkre is hoztak ki, szép szitát csinált a lőlapból), egy részük kísérleti (pl. a 4. kép középső fletchette lőszere), vagy kis szériában rendszerbe állt (pl. a 4. kép jobb oldali triplex lőszere (három lövedéktest egy hüvelyben, amelyek a csőtorkolat után szétválnak és picit eltérő pályán repülnek tovább)).
  • kiskorúbézoltán #61706
    Szerintem téved a viki, a 100-as eredetije, a T-12, a 62 115-öse után készült. De ezt most csak hasból mondom, szóval így kezeld.
  • [NST]Cifu
    #61705
    Ha a Wiki adatai jók, 1955-ben jött ki az MT-12. Akkor még a 125-ös még csak papíron volt a 115-össel együtt (T-62). Igaz az a kettő a két (későbbi) T-62-essel és T-64-essel párhuzamos fejlesztés volt.
  • YukapoppSimon
    #61704
    Ezek nem túl általános lőszerek,ugye?
  • kiskorúbézoltán #61703
    Tán a kínaiak próbálkoztak vele 55-ön, de nem vált be valamiért. A miértjét nem tudom.

    Máshova meg... Kb ekkor jött ki a 125-ös, még vontattottat is csináltak belőle. Gondolom értelmetlen lett volna két kalibert is futtatni hasonló témakörben, a 125-ösben pedig mindenképen jobb lehetőségek voltak és így utólag az idő is őket igazolja tán.

    A románok TAT-100 néven pl eleve az 55-ös lövegét használták vontatottnak, csak elhagyták a füstelszívót, mert itt ugye nem lett volna értelme, eltekerték a csőfart így függőlegesen mozgó ejtő ékzáras lett és kapott egy - szemre - jó erős réselt csőszájféket. Így a lőszerellátás egyszerűbb volt, az 55-ös lőszere ment a löveghez is, de amúgy minden szempontból gyengébb volt mint a ruszki MT-12-es.

    Sztori: A románok szóltak, hogy a lőszeresláda tetejét nem elég lehajtani (a hátravágódó por szennyezte volna a lőszert) hanem le is kell csatolni. Pesze nemhogy nem csatoltuk be de nyitva is felejtettük, az a rohadt réselt csőszájfék meg nyomott olyat hátra, hogy letépte a láda tetejét... :D
  • [NST]Cifu
    #61702
    Direkt miattad tettem be az MT-12K-t, tippeltem, hogy nem volt hozzá paketa, de nem akartam hülyeséget írni. :)

    Mondjuk én sem igazán értem, hogy mi így az értelme egyáltalán, főleg, hogy ugyebár a lézeres célmegjelölő egy külön állványon volt.

    Arról egyébként tudsz valamit, hogy ezt a löveget miért nem szerelték soha semmiféle harcjárműbe, ha annyira jó volt?
  • kiskorúbézoltán #61701
    Brömi: BRDM-2 alvázon lévő 133-as vagy 148-as páncéltörőrakettya rendszer. Leginkább egyszerűen Maljutka és Konkursz néven emlegették őket.
  • kiskorúbézoltán #61700
    "Magyarországon volt MT-12, de nem találtam információt arról, hogy a Kastet rendszeresítve volt-e nálunk."

    Hááá' akkor most találtál. :)

    Nem volt. Meglepő vagy nem de - szerintem - teljesen jó döntés volt hogy nem rendszeresítettük. Betyárjó löveg volt, fellengzősen a tüzérség mesterlövészpuskájának is mondták, bár ez baromság volt, de a második generációs, hordozható IPTR komplexumok minden tekintetben jobbak voltak. Egyszerűen semmi szükség nem volt a rakétaindításhoz egy 3 tonnás lövegre.

    Az sem elhanyagolható, hogy a brömisek halálra baxtattak volna minket ha a lövegből rakettát lövünk... :)
  • kiskorúbézoltán #61699
    "Na de ott van a 61551-ben a kép amit @zoltang belinkelt, a torony alatt az a kosár. :)"

    "A forgózsámoly kifejezést én csak a futóművel kapcsolatban olvastam eddig (harckocsik témában persze)."

    Persze, néztem azt a képet, csak emlékeimben úgy él, hogy az 55-ösben a töltő (amikor éppen nem az ülésén ült természetesen) a toronnyal együtt fordult a forgózyámolyon állva. Tehát nem gyalogolt körbe körbe ahogy az irányzó vagy a péká forgatta a tornyot.

    Namost... Vagy gyarló és bomló elmém képzelete csak ez a dolog és a fűtőgyerek bizony csak körbesétált ha kellett vagy forgott alatta valami. Na ez a valami vagy forgózsámoly néven fut - és ebben az esetben talán a toronykosár része? - vagy szakszerűtlen megnevezése valaminek.

    Na, ezért vagyok én ebben a kérdésben naaaaagy zavarban. Mert én az általad toronykosárnak nevezett szerkezet alján lévő korong alakú részt mondom forgózsámolynak. De csak nagyon bizonytalanul... :)
  • [NST]Cifu
    #61698
    VSz: A szovjeteknél a töltőberendezésbe kellett helyezni a rakétát és az indítótöltetet is, a töltési fázis a hagyományos lőszereknek megfelelően történt, kivéve persze a kézzel való töltést a Kastan, Bastion és Sheksna rendszereket.

    A rendszerek:

    9K112, Kobra (NATO: AT-8 Songster): SACLOS, rádió-vezérelt. A T-64B-ken jelent meg 1976-ban, az 1970-es évek végére általános volt a frontvonalbéli T-64B egységeknél. Később nagyobb átütőképességű harci fejeket kapott (9M112M és 9M112M2 rakéta, 1983 ill. 1986). (Csak szovjet használat a VSz-en belül)
    9K112-1, Kobra (NATO: AT-8 Songster): SACLOS, rádió-vezérelt. A T-80B-ken jelent meg 1979-től, a standard felszerelés részét képezte. 9M112M rakéta, majd későbbi a jobb hatékonyságú 9M112M2-őt ők is megkapták. (Csak szovjet használat a VSz-en belül)
    9K116 ill. 2A29K, Kastet (NATO: AT-10 Stabber): SACLOS, lézer-vezérelt. A meglévő 100mm-es, sima csövű, vontatott MT-12 pct. ágyúhoz készült. Nem terjedt el túl széles körben, de a frontvonalbéli egységeknél azért megtalálható volt 1981 után. Magyarországon volt MT-12, de nem találtam információt arról, hogy a Kastet rendszeresítve volt-e nálunk.
    9K116-1, Bastion (NATO: AT-10 Stabber): SACLOS, lézer-vezérelt. A 9M116 rakéta a huzagolt csövű D-10T lövegből kilőve, 1983-tól jelent meg, és a legtöbb modernizált T-55-ösön megjelent (T-55D, M, MV, AM, AM1, AM2, AM2B és AM2P), a Szovjeteknél, illetve a Kelet-Németeknél, Csehszlovákiában és Lengyelországban az első vonal beli T-55-ös egységeken jellemzően megtalálható volt. Magyarországon tudomásom szerint nem került rendszeresítésre a Bastion.
    9M119, Svir/Refleks (NATO: AT-11 Sniper): SACLOS, lézer-vezérelt. A T-72B-nél jelent meg, 1985-ben. A T-72B upgrade és "új" T-72B-k inkább a második vonalbeli csapatoknál fordultak elő, de természetesen volt T-72B-vel felfegyverzett Szovjet egység a VSz területén is. Amennyire én tudom, a Lengyel és Csehszlovák gyártmányú T-72-esek sose kapták meg ezt, illetve nem jelent meg a VSz egységeinél, csak a Szovjet állományban.

    Szumma szummárum, a VSz-nél az 1970-es években még inkább csak a top szovjet csapatoknál, majd az 1980-as években egyre több VSz ország fegyverzetében jelentek meg a lövegcsőből indítható pct. rakéták, illetve általánossá váltak a szovjet csapatoknál.

    NATO: A NATO-ban kísérleteztek a technológiával, de leszámítva az amerikai MGM-51 Shillelagh rendszert, senki más nem rendszeresített ilyet. A Shiellagh pedig kudarcnak minősült, az M60A2 csak rövid ideig volt frontvonalon az 1970-es években, majd fokozatosan kiszorította az M60A3 és az M1 Abrams.
  • Freeda Krueger
    #61697
    Tudtommal az automata töltőben tartották mint a standard 125mm est.Betölteni ugyanannyi idő....
    itten pedig egy M60a2

  • JanáJ
    #61696
    ott a pont, mentségemre szóljon, hogy 5 percig néztem míg felfogtam az elírást. :-)
  • JanáJ
    #61695
    Úgy értem szvsz a franciák jobban képben vannak mint a kínaiak, pedig ők is szívnak a vassal.
    A kereszt képzésről tudok. Szokott is lenni egy -egy géppár csere-berében leni rajtuk.
  • Molnibalage
    #61694
    És még egy kérdés. Hol tárolták és hogyan töltötték be őket? Mennyire volt ez időigényes?
  • Molnibalage
    #61693
    A VSZ országokban mennyire voltak elterjedtek a harckocsiknál a lövegből indítható pct. rakéták a '70-es évek végén és '80-as évek közepén? A NATO-ban?
  • [NST]Cifu
    #61692
    Janáj: Oké, hogy megépítik, de még a CdG se egy megbízható vas és szerintem ők már jobban képben vannak lapostetejű építésben.

    Kételkedem benne, azért a Franciáknak a II.Vh után folyamatosan volt hordozójuk.

    Egyébként a francia hordozókon Amerikai CATOBAR rendszer van, illetve egy rövidebb katapult, mint az amerikai szuper-hordozókon, de ugyanattól a cégtől, ugyanazon tervek alapján. Emiatt aztán többek között a Francia gépek is képesek az amerikai hordozókról is üzemelhetnek és vica versa.

    YukapoppSimon: Hát mindenesetre 3/2 a siker ráta,még nem az igazi.

    Tesztgépekről beszélünk...
  • YukapoppSimon
    #61691
    Hát mindenesetre 3/2 a siker ráta,még nem az igazi.
  • qtab986
    #61690
    Light Machine Gun. A light mashinegun elírás. De mellékes. Azért ilyen a szöveg színe is.
  • JanáJ
    #61689
    Vagy golyószóró. CSak arra céloztam, hogy mi mindent magyarítunk. Amit én imádok a magyarban, de ilyenkor nem praktikus. :-)

    Oké, hogy megépítik, de még a CdG se egy megbízható vas és szerintem ők már jobban képben vannak lapostetejű építésben.

  • fonak
    #61688
    Az LMG az magyarul golyószóró tudtommal, legalábbis ez a hagyományos elnevezés.
  • Molnibalage
    #61687
    Nagyon ritkán használhatják. Én még nem láttam olyan cockpit videót, ahol ne a pilóta tette le volna a gépet.
  • [NST]Cifu
    #61686
    De őszintén csak egy pl light mashinegunt fordíts le úgy hogy ne kössünk bele. :-)

    Könnyű géppuska? :)

    Szerintetek képesek catobart építeni?

    Építeni képesek, hogy mennyire lesz működőképes, az egy másik tészta. Amúgy más elemzések kiemelik, hogy csak egy "árok" látható a fedélzeti modulon (ha tényleg arról van szó a képen), ez két dolgot jelenthet: vagy lesz egy ferdefedélzet, katapulttal, és az orr marad siugrósáncos (tehát hibrid megoldás lesz, amíg a katapult megbízhatóan nem működik, és utána át lehet építeni tisztán CATOBAR-ra), vagy pedig annyira kicsi lesz, hogy a CdG-hez hasonlóan csak két katapultja lesz (egy az orrfedélzeten, egy a harántfedélzeten).
  • [NST]Cifu
    #61685
    Kettős indok van rá, mindkettő inkább szubjektív (döntésből, és nem szükségből ered):

    1.: A pilótáknak gyakorlottnak kell maradniuk a manuális leszállás terén, hiszen bármikor történhet olyan, hogy az automata rendszer valamiért nem működik. Mivel ezt a manővert tartják a NAVY pilóták a specialitásuknak, amivel "felülkerekedhetnek" az USAF pilótáin, ezért erre büszkék.

    2.: Nemes egyszerűséggel hiúk a NAVY pilóták, amint fent is említve lett, elvárás, hogy az automata rendszert csak akkor használják, ha valamiért nem érzik úgy, hogy biztonságosan képesek letenni a gépet.
  • JanáJ
    #61684
    Szerintetek képesek catobart építeni?
  • JanáJ
    #61683
    De őszintén csak egy pl light mashinegunt fordíts le úgy hogy ne kössünk bele. :-)
  • fonak
    #61682
    Hát pedig valszeg tényleg ők fordítják, ez van :)
  • fonak
    #61681
    Készül Kína második hordozója, ha igaz ennyi már kész van belőle.
  • JanáJ
    #61680
    én inkább halnék meg a saját hibám miatt mint a gép hibája miatt.
  • Molnibalage
    #61679
    Miért van az, hogy a pilóták mégis manuálisan landolnak, ha van ilyen rendszer...?
  • JanáJ
    #61678
    Ezek a műsorok nem nekünk szólnak. Olyan szintet kell megütni, hogy minél szélesebb réteg értse. Az ha pl. egyetemisták fordítják magyarra éhbérért, az sem segít. :-)