Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#53709
"A Briteket szerintem Molni kitárgyalta, õk elég szépen rááltak a Spitfire-re amint lehetett, egy ideig muszájból volt Hurricane. A Typhoon/Tempest pedig teljesen más bevetési/teljesítmény karakterû gép volt, más feladatot is látott el."
Volt anno egy vita arról a Haditechnikában, vagy a Top Gunban, nem tudom pontosan, hogy melyik a jobb, a Spit vagy a 109-es. Ott elhangzott egy olyan mondás, hogy a Spit, bár a neve megmaradt, valójában teljesen más repülõ lett.
Lecserélték a komplett vázat, a szárnyakat többször is, lecserélték a motorját, a komplett fegyverzetet, a futómûvet, a deklit, mindent. Nem véletlen, hogy van belõle vagy 30 alszéria.
Nekem ez olyan, mint hogy a Toyota Corolla minden idõk legnagyobb példányszámban gyártott autója, mert 30-40 éve gyártják. Na ja, már a 11. generáció fut, de köze egyiknek sincs sok a másikhoz. Ugyanakkor az Opel pl. átnevezte a Kadettet Astrára, mert akkoriban éppen minden Opel típus neve A-ra végzõdött. Akkor a Kadettnek nincs ugyanannyi köze az Astrához, mint mondjuk egy Golf II-nek a Golf III-hoz? Dehogynem, nem véletlen, hogy az elsõ Astra is azonnal az F szériába esett (az E a csepp Kadett volt).
Egyszóval a Spitet 1945-re annyira átalakították, hogy az eredeti présszerszámok egyike sem volt megfelelõ az újakhoz. Így éppenséggel lehet egy szériának is nevezni (109-es is hasonló ehhez). Az oroszok inkább külön verziózták õket.
Volt anno egy vita arról a Haditechnikában, vagy a Top Gunban, nem tudom pontosan, hogy melyik a jobb, a Spit vagy a 109-es. Ott elhangzott egy olyan mondás, hogy a Spit, bár a neve megmaradt, valójában teljesen más repülõ lett.
Lecserélték a komplett vázat, a szárnyakat többször is, lecserélték a motorját, a komplett fegyverzetet, a futómûvet, a deklit, mindent. Nem véletlen, hogy van belõle vagy 30 alszéria.
Nekem ez olyan, mint hogy a Toyota Corolla minden idõk legnagyobb példányszámban gyártott autója, mert 30-40 éve gyártják. Na ja, már a 11. generáció fut, de köze egyiknek sincs sok a másikhoz. Ugyanakkor az Opel pl. átnevezte a Kadettet Astrára, mert akkoriban éppen minden Opel típus neve A-ra végzõdött. Akkor a Kadettnek nincs ugyanannyi köze az Astrához, mint mondjuk egy Golf II-nek a Golf III-hoz? Dehogynem, nem véletlen, hogy az elsõ Astra is azonnal az F szériába esett (az E a csepp Kadett volt).
Egyszóval a Spitet 1945-re annyira átalakították, hogy az eredeti présszerszámok egyike sem volt megfelelõ az újakhoz. Így éppenséggel lehet egy szériának is nevezni (109-es is hasonló ehhez). Az oroszok inkább külön verziózták õket.
#53708
Oké, asszem megvan. Valószinüleg a Mávag "logoja" lesz, itt látható pl egy vonat elején:
#53707
Szerintem nem századjelvény, annak nézz utána hogy a V.5+xx Héják melyik századnál voltak.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#53706
Nem tudja valaki, hogy a linkelt képen, a függõleges vezérsík alsó részén látható köralakú embléma az micsoda? Századjelvény? Ha igen akkor melyiké?
http://users.atw.hu/tankossrac/images/private/DSCF2740.jpg
http://users.atw.hu/tankossrac/images/private/DSCF2740.jpg
#53705
A fejlesztési párhuzamos résszel azért vitatkoznék.. 😉 Általában annyi volt a történet, hogy több típust fejlesztettek egy feladatra, különbözõ gyártók versenyeztek, majd az egyiket kihirdették gyõztesnek és a többi is azt az egyet gyártotta licenszben. Mi ezzel a baj, szvsz ez a teljesen jó megoldás (a mai napig így megy).
Vö. pl. a Briteket, ugyanez, az Avro szépen megcsinálja a Manchestert Lancestert, a Handley-Page párhuzamosan a Halifaxet, két tök egyforma tudású gépet majd MINDKETTÕT elkezdik sorozatgyártani. Hawker csinálta a Hurricane-t, a Supermarine a Spitfire-t, ugyanarra a minisztériumi tenderre, majd sorozatba megy MINDKETTÕ. Ez kb. a németknél úgy nézett volna ki hogy jól van Herr Professor Messerschmitt, Herr Professor Heinkel, akkor had szóljon a Bf 109 is meg a He 112 is.
Párhuzmosan n+1 prototípus, fejlesztés másnál is volt. Problémát nem látok vele, mert termelési kapacitást nem, csak fejlesztésit köt le (ettõl ugyan nem lesz kevesebb tank, repülõ a harctéren), az pedig vállalatonkét, tervezõirodánként van, ezek pedig sehol sem közösködtek egymással, a SZU-ban sem. Annak pedig jó oka volt hogy project szinten több futott, hiszen ha az egyik befuccsolt volna, ott volt a másik tartalékban, és mehetett sorozatba. Vagy dolgoztak volna csak a He 280-on, He 112-ön? És a többi párhuzamos, végül elvetélt projecten? Nem lehet tudni melyik lesz a legjobb.
A Porsche féle elhamarkodott gyártásért pl. lehetett volna koppintani a Herr Professor orrára, hogy ugyan miért tette. De végülis lett ebbõl egy igen sikeres nehéz páncélvadász, összességében azonban az egész sztori jelentõsége meg konvergál a nullához. Ha nem gyártja le, akkor mi lett volna jobb? Nincs 90 Ferdinand, helyette van semmi, vagy van helyette teszem azt 120 Pz IV..? A vége úgyis az lett hogy épült a Henschel féle Tiger I sorozatban, a Porsche meg nem.
"De fel lehet hánytorgatni a nehézbombázó projekteket, ahol párhuzamosan dolgoztak azonos képességû gépeken három gyártónál."
Ezt nem értem. Ha a He 177, Do 19, Ju 89-re gondolsz akkor a példa sántít. Az utóbbi kettõ volt elõbb, majd ezek az elég szerény képességekkel (1600 kg-os bombateher..) rendelkezõ 30-as évekbeli "nehéz"bombázók szerintem érthetõen cancel-t kaptak, és helyettük kiírták az új bombázópályázatot, aminek eredménye a rendkívûl potens de sokáig tecnhikai nehézségekkel küzdõ He 177.
Vö. pl. a Briteket, ugyanez, az Avro szépen megcsinálja a Manchestert Lancestert, a Handley-Page párhuzamosan a Halifaxet, két tök egyforma tudású gépet majd MINDKETTÕT elkezdik sorozatgyártani. Hawker csinálta a Hurricane-t, a Supermarine a Spitfire-t, ugyanarra a minisztériumi tenderre, majd sorozatba megy MINDKETTÕ. Ez kb. a németknél úgy nézett volna ki hogy jól van Herr Professor Messerschmitt, Herr Professor Heinkel, akkor had szóljon a Bf 109 is meg a He 112 is.
Párhuzmosan n+1 prototípus, fejlesztés másnál is volt. Problémát nem látok vele, mert termelési kapacitást nem, csak fejlesztésit köt le (ettõl ugyan nem lesz kevesebb tank, repülõ a harctéren), az pedig vállalatonkét, tervezõirodánként van, ezek pedig sehol sem közösködtek egymással, a SZU-ban sem. Annak pedig jó oka volt hogy project szinten több futott, hiszen ha az egyik befuccsolt volna, ott volt a másik tartalékban, és mehetett sorozatba. Vagy dolgoztak volna csak a He 280-on, He 112-ön? És a többi párhuzamos, végül elvetélt projecten? Nem lehet tudni melyik lesz a legjobb.
A Porsche féle elhamarkodott gyártásért pl. lehetett volna koppintani a Herr Professor orrára, hogy ugyan miért tette. De végülis lett ebbõl egy igen sikeres nehéz páncélvadász, összességében azonban az egész sztori jelentõsége meg konvergál a nullához. Ha nem gyártja le, akkor mi lett volna jobb? Nincs 90 Ferdinand, helyette van semmi, vagy van helyette teszem azt 120 Pz IV..? A vége úgyis az lett hogy épült a Henschel féle Tiger I sorozatban, a Porsche meg nem.
"De fel lehet hánytorgatni a nehézbombázó projekteket, ahol párhuzamosan dolgoztak azonos képességû gépeken három gyártónál."
Ezt nem értem. Ha a He 177, Do 19, Ju 89-re gondolsz akkor a példa sántít. Az utóbbi kettõ volt elõbb, majd ezek az elég szerény képességekkel (1600 kg-os bombateher..) rendelkezõ 30-as évekbeli "nehéz"bombázók szerintem érthetõen cancel-t kaptak, és helyettük kiírták az új bombázópályázatot, aminek eredménye a rendkívûl potens de sokáig tecnhikai nehézségekkel küzdõ He 177.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53704
Egyrészt azok a T-34/KV-k azért csak elfogytak vmiért (az elõbbivel fel tudták venni a harcot, az hk ágyúk elegendõek voltak) 😉
Egy részük pont úgy végezte, mint a német nehéztankok. Légierõ iktatta ki, vagy elfogyott a benzin / lõszer. Ha lelõtték a lánctalpat, akkor nem ment sehova. Amíg te támadsz ez azt jelenti, hogy leszakadsz. Viszont, ha vissza kellene vonulni, akkor -1 hk, ami akár tökéletesen harcképes is lehet azt leszámítva, hogy nem megy sehova...
Egyébként meg Flak 88.
Egy részük pont úgy végezte, mint a német nehéztankok. Légierõ iktatta ki, vagy elfogyott a benzin / lõszer. Ha lelõtték a lánctalpat, akkor nem ment sehova. Amíg te támadsz ez azt jelenti, hogy leszakadsz. Viszont, ha vissza kellene vonulni, akkor -1 hk, ami akár tökéletesen harcképes is lehet azt leszámítva, hogy nem megy sehova...
Egyébként meg Flak 88.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53703
Még mindig nem olvasol figyelemesen. A nyugati fronton volt háborús unikum. Afrikába, Csendes óceánon nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53702
"Ehhez képest nyugati fronton a P-40 gyakorlatilag semmit sem csinált. Gyakorlatilag a háborús unikum jellege van szerintem. A II.Vh arról szólt, hogy a sikeres vadászgépekból épült több altípus összesen tízezres nagyságrenben."
Hmm, szóval akkor miért is kellett ebbõl a háborús unikumból 14 000-et gyártani..? 😉
Hmm, szóval akkor miért is kellett ebbõl a háborús unikumból 14 000-et gyártani..? 😉
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53701
"1941 Barbarossa. A Pz. IIIE/G és Pz. IVD harckocsik mikor is bántak el vígan egy T-34-gyel vagy KV-1-gyel?"
Egyrészt azok a T-34/KV-k azért csak elfogytak vmiért (az elõbbivel fel tudták venni a harcot, az hk ágyúk elegendõek voltak) 😉
Másrészt mi itt a német páncélvadászokról beszélünk, a Barbarossában meg ilyenek még nem nagyon voltak (vmi minimál mennyiségû cseh 4,7 centis Pz I alváz volt, az is inkább azért mert vmire fel kellett használni az egyébként semmire nem jó 5 tonnás "hk"-t).
"Példák? Ha már egy diktatúrában is olyan gúnynevet kap amit, akkor tényleg elég gázos lehetet a gép. Nem rémlik, hogy annyi öngyullaó B-29-es lett volna."
A He 177 (vagy inkább pontosabban: a DB 605) problémáit mire a 177 komolyan rendszerbe állt (43 vége) megoldották. Más kérdés hogy nem sok szerep jutott neki, mert a szövik lebombázták az üzemanyaggyárakat, és az gyak. összes német bombázó a földön ragadt hogy vadászok mehessenek.
A B-29-esnek igen komoly hajtómûproblémái, hajtómûtüzei voltak. Nézz utána. Az elsõ nagyobb bevetésük története gyakorlatilag a 10 kicsi négeres sztorival egyenértékû. Elindult mondjuk 100 gép, a végére gyakorlatilag mind lemorzsolódott technikai problémák miatt. Hasonló okokból mint a 177-es esetében: rosszul tervezett hajtómû, szar szervízkörülmények.
"A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak.
De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre."
Mire? Azért elég szép számú gépet lõttek le velük.
Mire??? USA felett...??? A P-51-et színtisztán a II.Vh igényei szülték. Akkoriban senkinek nem volt intekontinentális bombázója....
Pont ezt mondom hogy a teljesítménnyel nem volt baj. Egyébként meg nézz utána, elfogóvadász volt eredetileg mindkettõ. Az 51-esrõl meg csak beszélsz..
"1943 végtõl a Hamburg, Hannover, Franfurt távolságig kísérhették a gépeket póttartállyal."
Mint írtam korai P-47, nem 43 vége. A korai háború közepi P-47 gyakorlatilag az Emil hatótávjával rendelkezett (ca. 6-700 km).
Következményeként a 17-eseket és 24-eseket vígan darálták az európai égrõl 1943 vége elõtt.
Idevágólag gondolat a hülye döntésekrõl nem csak tengely oldalon: az amerikaik megint csak egy háború elején jónak gondolt, majd gyorsan (és véresen) megcáfolt doktrínát erõltettek a kíséret nélküli bombázókról..
"a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt"
Egy Havoccal összevetve szerintem az.
A kulcsszó a szerinted. 😉 Gyakorlatilag a Havoc egyetlen elõnye a kicsit magasabb sebessége, kb. olyan Ju 88 szinten. A védõfegyverzete viszont szar, a bombaterhe, hordozható bombák száma is csekély.. gyors google alapján a hatótávja is gyengébb volt. Egy jól sikerült könnyû bombázó volt, a He 111-sel nem összevethetõ (nagyobb bombateher, nagyobb távolságra), mert az meg közepes bombázóként mûködött.
Egyrészt azok a T-34/KV-k azért csak elfogytak vmiért (az elõbbivel fel tudták venni a harcot, az hk ágyúk elegendõek voltak) 😉
Másrészt mi itt a német páncélvadászokról beszélünk, a Barbarossában meg ilyenek még nem nagyon voltak (vmi minimál mennyiségû cseh 4,7 centis Pz I alváz volt, az is inkább azért mert vmire fel kellett használni az egyébként semmire nem jó 5 tonnás "hk"-t).
"Példák? Ha már egy diktatúrában is olyan gúnynevet kap amit, akkor tényleg elég gázos lehetet a gép. Nem rémlik, hogy annyi öngyullaó B-29-es lett volna."
A He 177 (vagy inkább pontosabban: a DB 605) problémáit mire a 177 komolyan rendszerbe állt (43 vége) megoldották. Más kérdés hogy nem sok szerep jutott neki, mert a szövik lebombázták az üzemanyaggyárakat, és az gyak. összes német bombázó a földön ragadt hogy vadászok mehessenek.
A B-29-esnek igen komoly hajtómûproblémái, hajtómûtüzei voltak. Nézz utána. Az elsõ nagyobb bevetésük története gyakorlatilag a 10 kicsi négeres sztorival egyenértékû. Elindult mondjuk 100 gép, a végére gyakorlatilag mind lemorzsolódott technikai problémák miatt. Hasonló okokból mint a 177-es esetében: rosszul tervezett hajtómû, szar szervízkörülmények.
"A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak.
De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre."
Mire? Azért elég szép számú gépet lõttek le velük.
Mire??? USA felett...??? A P-51-et színtisztán a II.Vh igényei szülték. Akkoriban senkinek nem volt intekontinentális bombázója....
Pont ezt mondom hogy a teljesítménnyel nem volt baj. Egyébként meg nézz utána, elfogóvadász volt eredetileg mindkettõ. Az 51-esrõl meg csak beszélsz..
"1943 végtõl a Hamburg, Hannover, Franfurt távolságig kísérhették a gépeket póttartállyal."
Mint írtam korai P-47, nem 43 vége. A korai háború közepi P-47 gyakorlatilag az Emil hatótávjával rendelkezett (ca. 6-700 km).
Következményeként a 17-eseket és 24-eseket vígan darálták az európai égrõl 1943 vége elõtt.
Idevágólag gondolat a hülye döntésekrõl nem csak tengely oldalon: az amerikaik megint csak egy háború elején jónak gondolt, majd gyorsan (és véresen) megcáfolt doktrínát erõltettek a kíséret nélküli bombázókról..
"a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt"
Egy Havoccal összevetve szerintem az.
A kulcsszó a szerinted. 😉 Gyakorlatilag a Havoc egyetlen elõnye a kicsit magasabb sebessége, kb. olyan Ju 88 szinten. A védõfegyverzete viszont szar, a bombaterhe, hordozható bombák száma is csekély.. gyors google alapján a hatótávja is gyengébb volt. Egy jól sikerült könnyû bombázó volt, a He 111-sel nem összevethetõ (nagyobb bombateher, nagyobb távolságra), mert az meg közepes bombázóként mûködött.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53700
Azért erõsen hiányolom a Stukát és a Fw-200-at. Ha lett volna 300-400 db a háború elején, akkor a brit tengerhajózásnak lényegében game over...
Asszem volt olyan idõszak, amikor rendszeresen 100-nál kevesebb gép repül az óceán fölé, de azok néhány hónap alatt 600 ezer (!) BRT-nyi hajót süllyessztettek el. Atomdurva.
Asszem volt olyan idõszak, amikor rendszeresen 100-nál kevesebb gép repül az óceán fölé, de azok néhány hónap alatt 600 ezer (!) BRT-nyi hajót süllyessztettek el. Atomdurva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53699
A német páncélvadászok erre szvsz nem jó ellenpélda, alapvetõen azért, mert megjelenésükkor a német közepes hk.-ik már vígan elbántak az ellenséges hk-kal (fõfegyverzetben gyak. nem volt különbség)
1941 Barbarossa. A Pz. IIIE/G és Pz. IVD harckocsik mikor is bántak el vígan egy T-34-gyel vagy KV-1-gyel? És ezekbõl sem volt sok. A cirka 4-5 ezer fõs állományból a kettõ együtt volt cirka 1500 darab. (Így fejbõl.) A többi T-35, Pz-38(t) és pehelysúlyú Pz II. volt.
Jó, de ha volt már B-24 is, minek gyártották a régebbi, bombaterhelésében erõsen korlátozott, azonos feladatot ellátó típust a háború végéig párhuzamosan..?
Mert leállítani, leszerelni egy gyártósor, felszerelni egy újat és átképezni rá az embereket mondjuk 3-4 hónap + újra lendületbe kell jönni. Tehát mondjuk 6 hónap a felfutás. 3-4 hónapig nulla gép készül el és után is kevesebb. Akkor miért álljanak le? Azon felül lehet, hogy a beszállítók miatt nem is tudnak átállni másra, mert pl. nem képesek már több szárnyat, motort, stb. gyártani, hiába van összeszerelõ kapcitásod...
Nagyon fejlett gép volt. Szvsz elég közeli a párhuzam a He 177-el, de messze nem kap annyi savat, pedig legalább annyira problémás volt..
Példák? Ha már egy diktatúrában is olyan gúnynevet kap amit, akkor tényleg elég gázos lehetet a gép. Nem rémlik, hogy annyi öngyullaó B-29-es lett volna.
A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak.
Mire? Azért elég szép számú gépet lõttek le velük.
De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre.
Mire??? USA felett...??? A P-51-et színtisztán a II.Vh igényei szülték. Akkoriban senkinek nem volt intekontinentális bombázója....
A P-38-nál ezért volt feltétel a nagy hatótáv, a korai P-47-esek esetében pl. hatótávról érdemben nem lehet beszélni..
1943 végtõl a Hamburg, Hannover, Franfurt távolságig kísérhették a gépeket póttartállyal.
Plussz a P-36/P-40 elég fontos típus volt az USAAF-ban a háború közepén (Földközi tenger térsége). De még 43-44-ben is, három együléses vadász, gyakorlatilag mind ugyanarra a feladatra.. minek?
43-44-ben elsõ vonalban sehol nem volt már semmiféle P-40. Miért volt? Mert háború elõtt és elején ezt gyárották. Ezek a gépek nem párhuzamosan szolgáltak a P-38/47/51 trióval...
P-39/P-63 ok, az USAAF hébe-hóba vetette be. Ha onnan nézed hogy gyakorlatilag legyártottak újabb 14 000 (!!), azonos feladatra kitalált vadászt, nem igazán segít az, hogy "de végül nem is használták".
Õk nem használták. Az oroszok szépen leadarálták õket. Mellesleg a gépek elég tekintélyes része hajók gyomrában süllyedt az óceán fenekére, mikor meglékelték õket a német tegók vagy repcsik.
A Do-17-et ne számítsuk már ide, mert ugye arról folyik a vita hogy párhuzamosan ne gyártsunk már ugyanarra különbözõ típusokat
Akkor meg te érvelsz rosszul, mert P-51 gyártás idején régen nem volt P-40 gyártás. Vicces, hogy néhol az alkalmazást simán összemosod a gyártással. Mikor melyik tetszik neked...
a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt
Egy Havoccal összevetve szerintem az.
1941 Barbarossa. A Pz. IIIE/G és Pz. IVD harckocsik mikor is bántak el vígan egy T-34-gyel vagy KV-1-gyel? És ezekbõl sem volt sok. A cirka 4-5 ezer fõs állományból a kettõ együtt volt cirka 1500 darab. (Így fejbõl.) A többi T-35, Pz-38(t) és pehelysúlyú Pz II. volt.
Jó, de ha volt már B-24 is, minek gyártották a régebbi, bombaterhelésében erõsen korlátozott, azonos feladatot ellátó típust a háború végéig párhuzamosan..?
Mert leállítani, leszerelni egy gyártósor, felszerelni egy újat és átképezni rá az embereket mondjuk 3-4 hónap + újra lendületbe kell jönni. Tehát mondjuk 6 hónap a felfutás. 3-4 hónapig nulla gép készül el és után is kevesebb. Akkor miért álljanak le? Azon felül lehet, hogy a beszállítók miatt nem is tudnak átállni másra, mert pl. nem képesek már több szárnyat, motort, stb. gyártani, hiába van összeszerelõ kapcitásod...
Nagyon fejlett gép volt. Szvsz elég közeli a párhuzam a He 177-el, de messze nem kap annyi savat, pedig legalább annyira problémás volt..
Példák? Ha már egy diktatúrában is olyan gúnynevet kap amit, akkor tényleg elég gázos lehetet a gép. Nem rémlik, hogy annyi öngyullaó B-29-es lett volna.
A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak.
Mire? Azért elég szép számú gépet lõttek le velük.
De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre.
Mire??? USA felett...??? A P-51-et színtisztán a II.Vh igényei szülték. Akkoriban senkinek nem volt intekontinentális bombázója....
A P-38-nál ezért volt feltétel a nagy hatótáv, a korai P-47-esek esetében pl. hatótávról érdemben nem lehet beszélni..
1943 végtõl a Hamburg, Hannover, Franfurt távolságig kísérhették a gépeket póttartállyal.
Plussz a P-36/P-40 elég fontos típus volt az USAAF-ban a háború közepén (Földközi tenger térsége). De még 43-44-ben is, három együléses vadász, gyakorlatilag mind ugyanarra a feladatra.. minek?
43-44-ben elsõ vonalban sehol nem volt már semmiféle P-40. Miért volt? Mert háború elõtt és elején ezt gyárották. Ezek a gépek nem párhuzamosan szolgáltak a P-38/47/51 trióval...
P-39/P-63 ok, az USAAF hébe-hóba vetette be. Ha onnan nézed hogy gyakorlatilag legyártottak újabb 14 000 (!!), azonos feladatra kitalált vadászt, nem igazán segít az, hogy "de végül nem is használták".
Õk nem használták. Az oroszok szépen leadarálták õket. Mellesleg a gépek elég tekintélyes része hajók gyomrában süllyedt az óceán fenekére, mikor meglékelték õket a német tegók vagy repcsik.
A Do-17-et ne számítsuk már ide, mert ugye arról folyik a vita hogy párhuzamosan ne gyártsunk már ugyanarra különbözõ típusokat
Akkor meg te érvelsz rosszul, mert P-51 gyártás idején régen nem volt P-40 gyártás. Vicces, hogy néhol az alkalmazást simán összemosod a gyártással. Mikor melyik tetszik neked...
a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt
Egy Havoccal összevetve szerintem az.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53698
Lásd lent. Epizódszerep nálam a Hurricane. Ehhez képest nyugati fronton a P-40 gyakorlatilag semmit sem csinált. Gyakorlatilag a háborús unikum jellege van szerintem. A II.Vh arról szólt, hogy a sikeres vadászgépekból épült több altípus összesen tízezres nagyságrenben. A kevésbé sikeresbõl 1-2 ezer gép került ki mondjuk a frontra, de legalább kinmmaradt valamennyire. A P-40 angolszászok által max. Észak-afrikában volt 'széleskörûen' használt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53697
Azért a Hurricane esetében nézd meg, hogy mennyi gépet lõttek le, mielõtt leírod õket.
Mennyit? Az általam emített elsõvonalat gépek ezerszámra értek el légigyõzelmet. A Hurrican az Angliai csata után lénygében Európában tudtommal semmit.
A Beaufighter a Csendesen kifejezetten hatékonynak számított, kérdezd errõl az ausztrálokat.
Itt max. százas (?) nagyságrendrõl van szó, egy eléggé jelentéktelen fonton. Más dimeznó.
Meg ha a Hurricane 42-ig volt csak hatékony, ezért hanyagolható, akkor amerikai részrõl sem kell, hogy szóba kerüljön pl. a P40-es sem.
Nálam nem is kerül.
A P-47 csak 43-ban jött, így ezen elmélet szerint jelentéktelennek minõsíthetõ, hasonlóképpen a P-51-es.
Nem értelek. Én nem az idõ alapján mondom, hogy jelentéktelen. A szolgált idõ x gépmennyiség x légigyõzelem. Ez alapján jön ki jelentéktelnnek azt, amit én jelentéktelennek vagy epizódszerepnek írok. A P-47 és P-51-re bár érteném, hogy ez hogy a bánatba jön ki... <#nemtudom>
A Hurricane nem jelentéktelen, csak epizódszereplõ. 1940 volt az õ éve az elsõ vonalban.
Mennyit? Az általam emített elsõvonalat gépek ezerszámra értek el légigyõzelmet. A Hurrican az Angliai csata után lénygében Európában tudtommal semmit.
A Beaufighter a Csendesen kifejezetten hatékonynak számított, kérdezd errõl az ausztrálokat.
Itt max. százas (?) nagyságrendrõl van szó, egy eléggé jelentéktelen fonton. Más dimeznó.
Meg ha a Hurricane 42-ig volt csak hatékony, ezért hanyagolható, akkor amerikai részrõl sem kell, hogy szóba kerüljön pl. a P40-es sem.
Nálam nem is kerül.
A P-47 csak 43-ban jött, így ezen elmélet szerint jelentéktelennek minõsíthetõ, hasonlóképpen a P-51-es.
Nem értelek. Én nem az idõ alapján mondom, hogy jelentéktelen. A szolgált idõ x gépmennyiség x légigyõzelem. Ez alapján jön ki jelentéktelnnek azt, amit én jelentéktelennek vagy epizódszerepnek írok. A P-47 és P-51-re bár érteném, hogy ez hogy a bánatba jön ki... <#nemtudom>
A Hurricane nem jelentéktelen, csak epizódszereplõ. 1940 volt az õ éve az elsõ vonalban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53696
Nekem is csak fater mesélte.
Volt olyan, hogy lerobban a hk. alatt, elképre a szakasz másik harckocsiját. Mûszkai hibák miatt szanész hagyta jármûveit, untánpótlási gondokat leszarta. Az utolsó akcióját is eléggé fejjel a falnak hajtotta végre. Valak anno még azt is mondta nekem, hogy kis túlzással öngyilkos lett. Olyan taktikai helyzetbe hozta saján magát, amibe egy normális felettese soha nem hozta volna. Valszeg csak azért élt addig is, mert a Tiger I bõre vastag volt és nem õ volt a fõnök.
Volt olyan, hogy lerobban a hk. alatt, elképre a szakasz másik harckocsiját. Mûszkai hibák miatt szanész hagyta jármûveit, untánpótlási gondokat leszarta. Az utolsó akcióját is eléggé fejjel a falnak hajtotta végre. Valak anno még azt is mondta nekem, hogy kis túlzással öngyilkos lett. Olyan taktikai helyzetbe hozta saján magát, amibe egy normális felettese soha nem hozta volna. Valszeg csak azért élt addig is, mert a Tiger I bõre vastag volt és nem õ volt a fõnök.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#53695
Hogy egy kicsit belevaúúú...
Elõször is nézni kell mikor és miért gyártottak párhuzamosan két hozzávetõleg azonos képességû harcjármûvet. Másodszor azt sem árt megjegyezni, hogy sok esetben igazából az erõforrásokat a prototípusokra fordított erõfeszítéseknél lehet látni a párhuzamosítást. Hogy mire gondolok?
B-17 vs. B-24 (vs. B-29): Namost itt van egy kis probléma. A B-17 volt a háborúba lépéskor az USAAC/USAAF egyetlen nagy méretû, sorozatban gyártható bombázója. Az B-24-esbõl az elsõ szériapéldányok még éppen legördültek a gyártósorokról, míg a B-17-es gyártósorok már rendes ütemben dolgoztak. Ilyenkor mérlegelni kell. Van egy B-17-esünk, aminek a gyártását felfuttatni sokkal egyszerûbb, mivel már minden téren kiforrott géprõl van szó. A B-24 viszont messze nem volt 1941 végén, 1942 elején az, a gyártósorok pedig még igazából készen sem voltak. Ehhez hozzájött, hogy a B-17-el alapjában véve elégedett volt az USAAF (kisebb hatótáv, kisebb bombaterhelés - na és? A sérülésállósága viszont iszonyú jó volt, és sokkal könnyebb volt vezetni), és 1943 után már látni lehetett, hogy a háború megnyeréséhez inkább a mennyiség, és nem a minõség lesz a kulcs. Tehát az olcsó, bevált, de már kissé elavult B-17 gyártása egyáltalán nem volt rossz választás, még a B-24 és B-29 mellett sem. Nyilvánvaló volt, hogy a Csendes-Óceáni hadszíntérre kevés a B-17, de így az oda küldhették az összes B-29-est, nem kellett a gyártott mennyiséget megosztani.
Sherman vs. mindenki más: A Sherman és a páncélvadász helyzetben egyértek Kurfürsttel abban, hogy messze túlhaladott volt a Sherman / Tankvadász koncepció, de a légifölény és a masszív háttérország nyújtotta biztonságban nem akartak kockáztatni. Egy harcjármû még háborús helyzetben is sok idõt a fel-le vonulással, szállítással tölti. Márpedig egy nehéz harckocsi ilyen téren sokkal több fejfájást okoz, mint egy közepes. Az amerikai gyártókapacitás pedig az óceán túloldalán volt, tehát logisztikai szempontból is csak sokkal nehezebben tudták volna megoldani egy nehéz harckocsi tömeges alkalmazását. Ne feledjük, hogy amíg a németeknél igaz, hogy minõségi fölényben voltak, de gyakorlatilag mindvégig súlyos harckocsihiánytól szenvedtek, és már 1943-ban is volt példa arra, hogy harckocsizó egységeknél StuG-okkal pótolták a veszteségeket. Olyan harcjármûvel, amely semmiféle képen nem volt ideális választás, nem csak azért, mert eltérõ feladatú harcjármû, de egy Pz.III-hoz vagy IV.-hez hasonlítva 5 helyett csak 4 fõs személyzettel rendelkezett...
Lehet még sorolni...
Fejlesztési párhuzamok: Na ez volt az, ahol viszont tényleg lehet szapulni a németeket. Egy erõforrások szempontjából kritikus helyzetben felesleges párhuzamosan több programot futtatni, pláne olyan helyzetet teremteni, hogy legyártanak a Porsche-féle Tigrisból csaknem 100 darabot legyártanak (ok, ebbõl 90-nek csak az alvázát)...
De fel lehet hánytorgatni a nehézbombázó projekteket, ahol párhuzamosan dolgoztak azonos képességû gépeken három gyártónál.
E téren a Szovjetek és az USA mondjuk hátul kullogtak, hiszen náluk aztán tényleg tucatnyi tervezõiroda dolgozott ugyanazon. Természetesen egyfelõl érthetõ, hiszen nagyobb merítést lehet végezni, tehát esélyesebb, hogy ideális megoldást találnak. Viszont erõforrások kezelése szempontjából ez nem olyan hasznos...
Elõször is nézni kell mikor és miért gyártottak párhuzamosan két hozzávetõleg azonos képességû harcjármûvet. Másodszor azt sem árt megjegyezni, hogy sok esetben igazából az erõforrásokat a prototípusokra fordított erõfeszítéseknél lehet látni a párhuzamosítást. Hogy mire gondolok?
B-17 vs. B-24 (vs. B-29): Namost itt van egy kis probléma. A B-17 volt a háborúba lépéskor az USAAC/USAAF egyetlen nagy méretû, sorozatban gyártható bombázója. Az B-24-esbõl az elsõ szériapéldányok még éppen legördültek a gyártósorokról, míg a B-17-es gyártósorok már rendes ütemben dolgoztak. Ilyenkor mérlegelni kell. Van egy B-17-esünk, aminek a gyártását felfuttatni sokkal egyszerûbb, mivel már minden téren kiforrott géprõl van szó. A B-24 viszont messze nem volt 1941 végén, 1942 elején az, a gyártósorok pedig még igazából készen sem voltak. Ehhez hozzájött, hogy a B-17-el alapjában véve elégedett volt az USAAF (kisebb hatótáv, kisebb bombaterhelés - na és? A sérülésállósága viszont iszonyú jó volt, és sokkal könnyebb volt vezetni), és 1943 után már látni lehetett, hogy a háború megnyeréséhez inkább a mennyiség, és nem a minõség lesz a kulcs. Tehát az olcsó, bevált, de már kissé elavult B-17 gyártása egyáltalán nem volt rossz választás, még a B-24 és B-29 mellett sem. Nyilvánvaló volt, hogy a Csendes-Óceáni hadszíntérre kevés a B-17, de így az oda küldhették az összes B-29-est, nem kellett a gyártott mennyiséget megosztani.
Sherman vs. mindenki más: A Sherman és a páncélvadász helyzetben egyértek Kurfürsttel abban, hogy messze túlhaladott volt a Sherman / Tankvadász koncepció, de a légifölény és a masszív háttérország nyújtotta biztonságban nem akartak kockáztatni. Egy harcjármû még háborús helyzetben is sok idõt a fel-le vonulással, szállítással tölti. Márpedig egy nehéz harckocsi ilyen téren sokkal több fejfájást okoz, mint egy közepes. Az amerikai gyártókapacitás pedig az óceán túloldalán volt, tehát logisztikai szempontból is csak sokkal nehezebben tudták volna megoldani egy nehéz harckocsi tömeges alkalmazását. Ne feledjük, hogy amíg a németeknél igaz, hogy minõségi fölényben voltak, de gyakorlatilag mindvégig súlyos harckocsihiánytól szenvedtek, és már 1943-ban is volt példa arra, hogy harckocsizó egységeknél StuG-okkal pótolták a veszteségeket. Olyan harcjármûvel, amely semmiféle képen nem volt ideális választás, nem csak azért, mert eltérõ feladatú harcjármû, de egy Pz.III-hoz vagy IV.-hez hasonlítva 5 helyett csak 4 fõs személyzettel rendelkezett...
Lehet még sorolni...
Fejlesztési párhuzamok: Na ez volt az, ahol viszont tényleg lehet szapulni a németeket. Egy erõforrások szempontjából kritikus helyzetben felesleges párhuzamosan több programot futtatni, pláne olyan helyzetet teremteni, hogy legyártanak a Porsche-féle Tigrisból csaknem 100 darabot legyártanak (ok, ebbõl 90-nek csak az alvázát)...
De fel lehet hánytorgatni a nehézbombázó projekteket, ahol párhuzamosan dolgoztak azonos képességû gépeken három gyártónál.
E téren a Szovjetek és az USA mondjuk hátul kullogtak, hiszen náluk aztán tényleg tucatnyi tervezõiroda dolgozott ugyanazon. Természetesen egyfelõl érthetõ, hiszen nagyobb merítést lehet végezni, tehát esélyesebb, hogy ideális megoldást találnak. Viszont erõforrások kezelése szempontjából ez nem olyan hasznos...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53694
A Lavocskin széria ugyanaz a sárkány, ahogy a könnyû/nehéz Jakovlevek is. Ugyanazt a feladot látták el, de a háború közepétõl megvolt benne a ráció (csillagmotoros, vízhûtéses vadász).
A MiG szerintem nem jó példa, hiszen kifejezetten magassági vadász volt, nem szovjet terminológia szerinti "frontvadász". Kukázták is amint kiderült hogy csak az utóbbi kell.
A Briteket szerintem Molni kitárgyalta, õk elég szépen rááltak a Spitfire-re amint lehetett, egy ideig muszájból volt Hurricane. A Typhoon/Tempest pedig teljesen más bevetési/teljesítmény karakterû gép volt, más feladatot is látott el.
Németeknél az angolokhoz hasonlóan ott a 109/190. Szépen specializált gépek a maguk feladatára, igazából csak nehézkesen lehetne kilõni a kettõ közül bármelyiket is, hogy ne legyen hiányérzeted. A 163-as egy (elvetélt) külön kategória (rakétahajtású területvédõ-elfogóvadász), a 262 pedig szintén külön kategória illetve váltótípus. De nem volt pl. második rakétahajtású vadász (nem kezdtek el pl. He 280-ast is építeni), sugarasból is legfeljebb a He 162, de az meg sántít mert soha nem tudjuk meg, "dupláztak"-e volna vele.
Ha nagyon kiélezzük a dolgokat, azért hajlok rá hogy a németek egy 109/190/88 kombóval gyakorlatilag MINDEN feladatot meg tudtak volna oldani, de azért nem olyan erõs a kontraszt, mint teszem az a 17/24, 25/26, 38/47/51 variációknál, amik tényleg tök ugyanazt csinálták..
A MiG szerintem nem jó példa, hiszen kifejezetten magassági vadász volt, nem szovjet terminológia szerinti "frontvadász". Kukázták is amint kiderült hogy csak az utóbbi kell.
A Briteket szerintem Molni kitárgyalta, õk elég szépen rááltak a Spitfire-re amint lehetett, egy ideig muszájból volt Hurricane. A Typhoon/Tempest pedig teljesen más bevetési/teljesítmény karakterû gép volt, más feladatot is látott el.
Németeknél az angolokhoz hasonlóan ott a 109/190. Szépen specializált gépek a maguk feladatára, igazából csak nehézkesen lehetne kilõni a kettõ közül bármelyiket is, hogy ne legyen hiányérzeted. A 163-as egy (elvetélt) külön kategória (rakétahajtású területvédõ-elfogóvadász), a 262 pedig szintén külön kategória illetve váltótípus. De nem volt pl. második rakétahajtású vadász (nem kezdtek el pl. He 280-ast is építeni), sugarasból is legfeljebb a He 162, de az meg sántít mert soha nem tudjuk meg, "dupláztak"-e volna vele.
Ha nagyon kiélezzük a dolgokat, azért hajlok rá hogy a németek egy 109/190/88 kombóval gyakorlatilag MINDEN feladatot meg tudtak volna oldani, de azért nem olyan erõs a kontraszt, mint teszem az a 17/24, 25/26, 38/47/51 variációknál, amik tényleg tök ugyanazt csinálták..
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53693
"Ezt a részt nem értem. Az utólag kifejlõdõ német önjáró pct. jármûvek akkor azok mik...?"
Szerintem nem összevethetõ. Itt két pont van: a háború elõtt, elején tipikus volt nyugaton hogy külön fejlesztettek hk. ellen kihegyezett, ill. támogató hk-at, ennek megfelelõ fegyverzettel (lásd Pz III/IV), képességekkel (brit Infantry/Cruiser tankok). Ez hamar elavult, mint koncepció, szerintem nem kell magyarázni, miért. Megjelentek a jobb hk. ágyúk és általános rendeltetésû, egységes közepes hk.-k váltották fel õket - legalábbis a németeknél, oroszoknál.
Ehhez képest az USA-ban továbbra is azt erõltették még 1944-ben is, hogy nem kell a Shermannek hk. ellen is megfelelõ ágyú, majd a TD-k elintézik, ez gyakorlatilag megfelelt a fenti, háború eleji, de bõven túlhaladott koncepciónak.
A német páncélvadászok erre szvsz nem jó ellenpélda, alapvetõen azért, mert megjelenésükkor a német közepes hk.-ik már vígan elbántak az ellenséges hk-kal (fõfegyverzetben gyak. nem volt különbség), a páncélvadászok kiegészítõ, és nem fõ szerepet töltöttek be az ellenséges hk.-k elleni harcban.
"Ezeket így felsorolva nem értem, hogy mi benne a fölös. A B-17 mikor elkezdõdöt a háború valójában már elavult volt! Legalábbis szerintem. Viszont valamit gyártani kellett, amivel az ellenhez vághatsz valamit..."
Jó, de ha volt már B-24 is, minek gyártották a régebbi, bombaterhelésében erõsen korlátozott, azonos feladatot ellátó típust a háború végéig párhuzamosan..?
Általánosságban arra van kihegyezve a mondanivalóm, hogy nem a képességeikkel voltak bajok, hanem hogy tipikusan párhuzamosan gyártottak hasonló típusokat ugyanarra célra. Ami pazarlás és hülyeség, még egy akkora ipari kapacitással rendelkezõ országban is, mint az USA.
A B-29 lényegében egy generációval újabb volt. Mondjuk az árán is látszott, ahogy a képességein is.
Nagyon fejlett gép volt. Szvsz elég közeli a párhuzam a He 177-el, de messze nem kap annyi savat, pedig legalább annyira problémás volt..
P-38 Európában nem volt túl acélos, de Japánok ellen pírmán bevált. Erõs volt, jól bírta a találatokat és piszok nagy hatótávolsága volt, ami oda kellett is. A P-38-at összevetni a P-47-tel értelmetlen, mert kis túlzással olyan, mintha a Stukát vetnéd össze a Lancesterrel.
A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak. De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre. A P-38-nál ezért volt feltétel a nagy hatótáv, a korai P-47-esek esetében pl. hatótávról érdemben nem lehet beszélni.. szóval minek akkor a két típus?
WTF? Az egész háború során az USAAF lényegében három alaptípusra támaszkodott Európában. P-38, P-47, P-51. Passz, ennyi.
Plussz a P-36/P-40 elég fontos típus volt az USAAF-ban a háború közepén (Földközi tenger térsége). De még 43-44-ben is, három együléses vadász, gyakorlatilag mind ugyanarra a feladatra.. minek? P-39/P-63 ok, az USAAF hébe-hóba vetette be. Ha onnan nézed hogy gyakorlatilag legyártottak újabb 14 000 (!!), azonos feladatra kitalált vadászt, nem igazán segít az, hogy "de végül nem is használták".
Közepesbõl volt A-20, B-25, B-26. A garmada a 3 db?
Szerintem az A-26 is belefér azért ide. 😉
Nos, hány német gép is volt ebben a kategóriában? Do-17, He-111 és Ju-88. Ebbõl az elsõ kettõ már 1942-ben elvault volt, de 111-est még 45-ben is gyártották asszem. Paff neki...
A Do-17-et ne számítsuk már ide, mert ugye arról folyik a vita hogy párhuzamosan ne gyártsunk már ugyanarra különbözõ típusokat, a Do 17-et pedig a háború elején kukázták, váltotta a Ju 88. A Ju 88 és a He 111 pedig nem egy feladatot látott el, a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt, a Ju 88 pedig inkább könnyû/zuhanóbombázó szerepkörû volt (vö. bombaterhelését, belül hordozható bombák méretét). A 111-est is inkább ezért váltotta le, a keleti fronton inkább erre volt igény.
Max a Do 217-et lehetne felhozni, de az meg megint egy külön kategória volt, valahol a közepes és a nehézbombázó között.
Szerintem nem összevethetõ. Itt két pont van: a háború elõtt, elején tipikus volt nyugaton hogy külön fejlesztettek hk. ellen kihegyezett, ill. támogató hk-at, ennek megfelelõ fegyverzettel (lásd Pz III/IV), képességekkel (brit Infantry/Cruiser tankok). Ez hamar elavult, mint koncepció, szerintem nem kell magyarázni, miért. Megjelentek a jobb hk. ágyúk és általános rendeltetésû, egységes közepes hk.-k váltották fel õket - legalábbis a németeknél, oroszoknál.
Ehhez képest az USA-ban továbbra is azt erõltették még 1944-ben is, hogy nem kell a Shermannek hk. ellen is megfelelõ ágyú, majd a TD-k elintézik, ez gyakorlatilag megfelelt a fenti, háború eleji, de bõven túlhaladott koncepciónak.
A német páncélvadászok erre szvsz nem jó ellenpélda, alapvetõen azért, mert megjelenésükkor a német közepes hk.-ik már vígan elbántak az ellenséges hk-kal (fõfegyverzetben gyak. nem volt különbség), a páncélvadászok kiegészítõ, és nem fõ szerepet töltöttek be az ellenséges hk.-k elleni harcban.
"Ezeket így felsorolva nem értem, hogy mi benne a fölös. A B-17 mikor elkezdõdöt a háború valójában már elavult volt! Legalábbis szerintem. Viszont valamit gyártani kellett, amivel az ellenhez vághatsz valamit..."
Jó, de ha volt már B-24 is, minek gyártották a régebbi, bombaterhelésében erõsen korlátozott, azonos feladatot ellátó típust a háború végéig párhuzamosan..?
Általánosságban arra van kihegyezve a mondanivalóm, hogy nem a képességeikkel voltak bajok, hanem hogy tipikusan párhuzamosan gyártottak hasonló típusokat ugyanarra célra. Ami pazarlás és hülyeség, még egy akkora ipari kapacitással rendelkezõ országban is, mint az USA.
A B-29 lényegében egy generációval újabb volt. Mondjuk az árán is látszott, ahogy a képességein is.
Nagyon fejlett gép volt. Szvsz elég közeli a párhuzam a He 177-el, de messze nem kap annyi savat, pedig legalább annyira problémás volt..
P-38 Európában nem volt túl acélos, de Japánok ellen pírmán bevált. Erõs volt, jól bírta a találatokat és piszok nagy hatótávolsága volt, ami oda kellett is. A P-38-at összevetni a P-47-tel értelmetlen, mert kis túlzással olyan, mintha a Stukát vetnéd össze a Lancesterrel.
A P-38-at és a P-47-et nem azért hoztam föl, mert nem voltak alkalmasak. De pl. mindkettõt ugyanarra fejlesztették ki: nagymagasságú elfogóvadásznak az USA fölötti bevetésre. A P-38-nál ezért volt feltétel a nagy hatótáv, a korai P-47-esek esetében pl. hatótávról érdemben nem lehet beszélni.. szóval minek akkor a két típus?
WTF? Az egész háború során az USAAF lényegében három alaptípusra támaszkodott Európában. P-38, P-47, P-51. Passz, ennyi.
Plussz a P-36/P-40 elég fontos típus volt az USAAF-ban a háború közepén (Földközi tenger térsége). De még 43-44-ben is, három együléses vadász, gyakorlatilag mind ugyanarra a feladatra.. minek? P-39/P-63 ok, az USAAF hébe-hóba vetette be. Ha onnan nézed hogy gyakorlatilag legyártottak újabb 14 000 (!!), azonos feladatra kitalált vadászt, nem igazán segít az, hogy "de végül nem is használták".
Közepesbõl volt A-20, B-25, B-26. A garmada a 3 db?
Szerintem az A-26 is belefér azért ide. 😉
Nos, hány német gép is volt ebben a kategóriában? Do-17, He-111 és Ju-88. Ebbõl az elsõ kettõ már 1942-ben elvault volt, de 111-est még 45-ben is gyártották asszem. Paff neki...
A Do-17-et ne számítsuk már ide, mert ugye arról folyik a vita hogy párhuzamosan ne gyártsunk már ugyanarra különbözõ típusokat, a Do 17-et pedig a háború elején kukázták, váltotta a Ju 88. A Ju 88 és a He 111 pedig nem egy feladatot látott el, a He 111 klasszikus, szerintem nagyon jól sikerült és egyátalán nem elavult közepes bombázó volt, a Ju 88 pedig inkább könnyû/zuhanóbombázó szerepkörû volt (vö. bombaterhelését, belül hordozható bombák méretét). A 111-est is inkább ezért váltotta le, a keleti fronton inkább erre volt igény.
Max a Do 217-et lehetne felhozni, de az meg megint egy külön kategória volt, valahol a közepes és a nehézbombázó között.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53692
A P-40 rõl szóló részed nagyon nem igaz.
Epizódszerep sem?
Ez majdnem szimpla hazugság.
Epizódszerep sem?
Ez majdnem szimpla hazugság.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#53691
Azért a Hurricane esetében nézd meg, hogy mennyi gépet lõttek le, mielõtt leírod õket. A Beaufighter a Csendesen kifejezetten hatékonynak számított, kérdezd errõl az ausztrálokat. Meg ha a Hurricane 42-ig volt csak hatékony, ezért hanyagolható, akkor amerikai részrõl sem kell, hogy szóba kerüljön pl. a P40-es sem. A P-39 meg eleve elhanyagolható, hiszen elsõ vonalban nem harcolt, a szovjetek meg nem számítanak ide. A P-47 csak 43-ban jött, így ezen elmélet szerint jelentéktelennek minõsíthetõ, hasonlóképpen a P-51-es. Az F4F-esek 1944-es megjelenése miatt meg olyan marginális jelentõsségû a típus, hogy nem érdemes több betût írni róla.
Egyébként nem volt kérdés, hogy mennyire volt jelentékeny a típus, hanem hogy VOLT 2-nél több.
Egyébként nem volt kérdés, hogy mennyire volt jelentékeny a típus, hanem hogy VOLT 2-nél több.
#53690
"Iszonyatos dolgokat mûvelt, hibát hibára halmozott."
Errol tudnal valami infot, vagy linket megadni? Elfogadom, hogy igy volt, de a reszletek erdekelnenek.
Errol tudnal valami infot, vagy linket megadni? Elfogadom, hogy igy volt, de a reszletek erdekelnenek.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53689
Gladiator - 0 mennyiség, 0 alkalmazás. Õszintén, tudsz bármit mondani róluk Málta védelmén kívül? Ott is mennyi volt? 5 db?
Defiant - Epizódszerep, lényegében két hónap forntszolgálat után megbukott, elsõvonalas szerebõl kiesett.
Hurricane - 1942-tõl kezdve csak mellékhadszíntereken használják. Észak-Afrika és Távol-Kelet meg földi támadónek, de ott is van helyette már más 1944 magassában. Az Angliai csata után lényegben elfejtõdik a gép.
Spitfire - 1 Pont.
Typhoon (eredetileg annak szánták) - De akkor sem az...
Mosquito - Gyors volt, de azért nem klasszikus vadász.
Beaufighter - Max. éjszakai vadász. Akkor viszont miért hagyon ki összehasonlításban az Me-110-et, az Uhu-t és a Ju-88-at?
Az RAF lényegében egy ideig egyetlen vadászgéptípus alvariánsaival repült elsõ vonalban, a Spitfire géppel. Aztán jött még Tepmest.
Defiant - Epizódszerep, lényegében két hónap forntszolgálat után megbukott, elsõvonalas szerebõl kiesett.
Hurricane - 1942-tõl kezdve csak mellékhadszíntereken használják. Észak-Afrika és Távol-Kelet meg földi támadónek, de ott is van helyette már más 1944 magassában. Az Angliai csata után lényegben elfejtõdik a gép.
Spitfire - 1 Pont.
Typhoon (eredetileg annak szánták) - De akkor sem az...
Mosquito - Gyors volt, de azért nem klasszikus vadász.
Beaufighter - Max. éjszakai vadász. Akkor viszont miért hagyon ki összehasonlításban az Me-110-et, az Uhu-t és a Ju-88-at?
Az RAF lényegében egy ideig egyetlen vadászgéptípus alvariánsaival repült elsõ vonalban, a Spitfire géppel. Aztán jött még Tepmest.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53688
Az eredeti amerikai hk. koncepció, hogy majd lesznek Tank Destroyerek meg sima harckocsik egyszerûen naív volt, idejétmúlt és a gyakorlatban nem mûködött..
Ezt a részt nem értem. Az utólag kifejlõdõ német önjáró pct. jármûvek akkor azok mik...?
és finoman szólva sem volt költséghatékony - lásd B-17, P-38, P-47..
Ezeket így felsorolva nem értem, hogy mi benne a fölös. A B-17 mikor elkezdõdöt a háború valójában már elavult volt! Legalábbis szerintem. Viszont valamit gyártani kellett, amivel az ellenhez vághatsz valamit...
A B-29 lényegében egy generációval újabb volt. Mondjuk az árán is látszott, ahogy a képességein is.
P-38 Európában nem volt túl acélos, de Japánok ellen pírmán bevált. Erõs volt, jól bírta a találatokat és piszok nagy hatótávolsága volt, ami oda kellett is. A P-38-at összevetni a P-47-tel értelmetlen, mert kis túlzással olyan, mintha a Stukát vetnéd össze a Lancesterrel.
nem is tudom hány fajta, ugyanolyan célú vadászgépsárkány..
WTF? Az egész háború során az USAAF lényegében három alaptípusra támaszkodott Európában. P-38, P-47, P-51. Passz, ennyi. Nehézbombázóból volt kettõ. B-17 és B-24. A P-39, P-40 gépek szenvedtek kicsit a világ túloldalán, de amin jött az újabb generáció lényegében rátukmálták az angolokra akik szinte meg egybõl odaadták az oroszoknak. Európában lényegében semmilyen nyomot nem hagytak a nyugati fronton, még epizódszerep sem igen jutott nekik.
Közepesbõl volt A-20, B-25, B-26. A garmada a 3 db? Nos, hány német gép is volt ebben a kategóriában? Do-17, He-111 és Ju-88. Ebbõl az elsõ kettõ már 1942-ben elvault volt, de 111-est még 45-ben is gyártották asszem. Paff neki...
Ezt a részt nem értem. Az utólag kifejlõdõ német önjáró pct. jármûvek akkor azok mik...?
és finoman szólva sem volt költséghatékony - lásd B-17, P-38, P-47..
Ezeket így felsorolva nem értem, hogy mi benne a fölös. A B-17 mikor elkezdõdöt a háború valójában már elavult volt! Legalábbis szerintem. Viszont valamit gyártani kellett, amivel az ellenhez vághatsz valamit...
A B-29 lényegében egy generációval újabb volt. Mondjuk az árán is látszott, ahogy a képességein is.
P-38 Európában nem volt túl acélos, de Japánok ellen pírmán bevált. Erõs volt, jól bírta a találatokat és piszok nagy hatótávolsága volt, ami oda kellett is. A P-38-at összevetni a P-47-tel értelmetlen, mert kis túlzással olyan, mintha a Stukát vetnéd össze a Lancesterrel.
nem is tudom hány fajta, ugyanolyan célú vadászgépsárkány..
WTF? Az egész háború során az USAAF lényegében három alaptípusra támaszkodott Európában. P-38, P-47, P-51. Passz, ennyi. Nehézbombázóból volt kettõ. B-17 és B-24. A P-39, P-40 gépek szenvedtek kicsit a világ túloldalán, de amin jött az újabb generáció lényegében rátukmálták az angolokra akik szinte meg egybõl odaadták az oroszoknak. Európában lényegében semmilyen nyomot nem hagytak a nyugati fronton, még epizódszerep sem igen jutott nekik.
Közepesbõl volt A-20, B-25, B-26. A garmada a 3 db? Nos, hány német gép is volt ebben a kategóriában? Do-17, He-111 és Ju-88. Ebbõl az elsõ kettõ már 1942-ben elvault volt, de 111-est még 45-ben is gyártották asszem. Paff neki...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53687
"vö. németeknél, oroszoknál, angoloknál két vadászrepülõgép típussal mindent megoldottak"
LaGG-1, LaGG-3, La-5, La-7, Mig-1, Mig-3, Jak-1, Jak-7, Jak-9
Gladiator, Defiant, Hurricane, Spitfire (Seafire), Typhoon (eredetileg annak szánták), Mosquito, Beaufighter
Bf-109, 262, 163, FW-190 (soros és csillagmotorral is), és egy sor másik vadász.
Szóval volt ott mindenkinél sokféle vadász is.
LaGG-1, LaGG-3, La-5, La-7, Mig-1, Mig-3, Jak-1, Jak-7, Jak-9
Gladiator, Defiant, Hurricane, Spitfire (Seafire), Typhoon (eredetileg annak szánták), Mosquito, Beaufighter
Bf-109, 262, 163, FW-190 (soros és csillagmotorral is), és egy sor másik vadász.
Szóval volt ott mindenkinél sokféle vadász is.
#53686
Szerintem tökmindegy, hogy mi okozta a vesztét. Asszem Számvéber tartott egy elõadást a HTM-ben róla. Kiderült, hogy korántsem volt akkora spíler. Jó tankparancsnok volt, de mikor elõléptették és magasabb beosztásba kerül, ott lényegében alkalmatlan volt. Iszonyatos dolgokat mûvelt, hibát hibára halmozott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53685
Nem az M26 a kopmlex rendszer. Annak a része.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53684
Wittmann-t nem a Firelfy-k lottek ki szerintem. Vicces, de meg a Navy is bejelentkezett, hogy hadihajo tuzcsapasa okozta a Tiger vesztet, annyira nagy volt a verseny a trofeaert.
A harckocsi motorterebe csapodott "valami" fentrol, ami csinalt egy szep nagy kratert hatul, a robbanas bejutott a kuzdoterbe, es berobbantotta a loszereket. A Tigris le is dobta a tornyot. Ebbol inkabb az jon le, hogy a legiero egyik Typhoon-ja lohette ki egy RP3-as raketaval.
A harckocsi motorterebe csapodott "valami" fentrol, ami csinalt egy szep nagy kratert hatul, a robbanas bejutott a kuzdoterbe, es berobbantotta a loszereket. A Tigris le is dobta a tornyot. Ebbol inkabb az jon le, hogy a legiero egyik Typhoon-ja lohette ki egy RP3-as raketaval.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53683
A Stuart azért már eléggé határeset a maga 15 tonnájával, gyakorlatilag a Pz III-al van egy súlycsoportban a képességek terén is. Igaz, az amerikai alkalmazását tekintve tényleg inkább könnyû harckocsi. Ugyanez igaz az M 24 Chaffe (sp?)-ra is, 20 tonna ha jól emlékszem, mégis "könnyû".
Úgy tûnik, az amerikaik is inkább hajlottak a feladatkör szerinti osztályozásra, ahogy az oroszokon kívül mindenki más (tõlük jön ez a bugyuta, mere ennyi meg annyi tonna rendszer).
De hogy kicsit kötözködjek, mi volt a M 26-ban egy "komplex rendszer"? Abba nem kell belelátni azért mélyebb stratégiai gondolkodást amerikai részrõl, hogy kénytelenek voltak belátni: az M4 csak korlátozottan alkalmas a feladataira, kell helyette valami jobb, és egyébként meg dögivel volt még mellette hadianyag, repülõ stb.
Az eredeti amerikai hk. koncepció, hogy majd lesznek Tank Destroyerek meg sima harckocsik egyszerûen naív volt, idejétmúlt és a gyakorlatban nem mûködött.. nem akarom felróni nekik, nem volt harci tapasztalatuk semmi, gyakorlatilag leragadtak ott ahol a európai államok voltak a 30-as években hk. koncepciók terén (külön Infantry és Cruiser hk-k az angoloknál, németeknél a redundás Pz III/IV kettõs stb.).
Na és egy kis barátságos trollkodás. 😉
Kicsit unalmas hogy mindig a németek fikázzák a forumokon, hogy milyen fölösleges fegyver projektjeik volt, meg mennyire nem volt hosszútávú tervezés. Ugyanez elmondható bármelyik másik államra.
Ha az ember megnézi az USA-t, khmm, minimum ugyanannyi hülye, átgondolatlan, semmi haszna nem volt, párhuzamos projektet talál amire csak a pénzt szórták, vagy hogy kínjukban egy rosszul kitalált kat. doktrína megvalósítására tervezett eszközt végül teljesen más célra vetettek be, amelyre csak korlátozottan volt alkalmas, és finoman szólva sem volt költséghatékony - lásd B-17, P-38, P-47.. fél tucat motorikusan különbözõ, egyébként tök ugyanolyan képességekkel rendelkezõ Sherman változat (vö. a Wehrmachtban gyakorlatilag a hk. 90%-a vagy az egyébként egyezõ felépítésû HL 120-as v a HL 230-as motorral ment), nem is tudom hány fajta, ugyanolyan célú vadászgépsárkány.. ja és külön egy a Navy-nek, külön egy a Flottának (vö. németeknél, oroszoknál, angoloknál két vadászrepülõgép típussal mindent megoldottak).
Kibaszott költséges bombázóprojectek amik csak megkésve váltották be a reményeket (B-29) vagy egyszerû pénzkidobásra voltak csak jók (B-36). Ugyanarra a célra rendelt bombázó típusból párhuzamosan minimum kettõ (B-17/24, B25/26, könnyûbombázók garmadája..
Úgy tûnik, az amerikaik is inkább hajlottak a feladatkör szerinti osztályozásra, ahogy az oroszokon kívül mindenki más (tõlük jön ez a bugyuta, mere ennyi meg annyi tonna rendszer).
De hogy kicsit kötözködjek, mi volt a M 26-ban egy "komplex rendszer"? Abba nem kell belelátni azért mélyebb stratégiai gondolkodást amerikai részrõl, hogy kénytelenek voltak belátni: az M4 csak korlátozottan alkalmas a feladataira, kell helyette valami jobb, és egyébként meg dögivel volt még mellette hadianyag, repülõ stb.
Az eredeti amerikai hk. koncepció, hogy majd lesznek Tank Destroyerek meg sima harckocsik egyszerûen naív volt, idejétmúlt és a gyakorlatban nem mûködött.. nem akarom felróni nekik, nem volt harci tapasztalatuk semmi, gyakorlatilag leragadtak ott ahol a európai államok voltak a 30-as években hk. koncepciók terén (külön Infantry és Cruiser hk-k az angoloknál, németeknél a redundás Pz III/IV kettõs stb.).
Na és egy kis barátságos trollkodás. 😉
Kicsit unalmas hogy mindig a németek fikázzák a forumokon, hogy milyen fölösleges fegyver projektjeik volt, meg mennyire nem volt hosszútávú tervezés. Ugyanez elmondható bármelyik másik államra.
Ha az ember megnézi az USA-t, khmm, minimum ugyanannyi hülye, átgondolatlan, semmi haszna nem volt, párhuzamos projektet talál amire csak a pénzt szórták, vagy hogy kínjukban egy rosszul kitalált kat. doktrína megvalósítására tervezett eszközt végül teljesen más célra vetettek be, amelyre csak korlátozottan volt alkalmas, és finoman szólva sem volt költséghatékony - lásd B-17, P-38, P-47.. fél tucat motorikusan különbözõ, egyébként tök ugyanolyan képességekkel rendelkezõ Sherman változat (vö. a Wehrmachtban gyakorlatilag a hk. 90%-a vagy az egyébként egyezõ felépítésû HL 120-as v a HL 230-as motorral ment), nem is tudom hány fajta, ugyanolyan célú vadászgépsárkány.. ja és külön egy a Navy-nek, külön egy a Flottának (vö. németeknél, oroszoknál, angoloknál két vadászrepülõgép típussal mindent megoldottak).
Kibaszott költséges bombázóprojectek amik csak megkésve váltották be a reményeket (B-29) vagy egyszerû pénzkidobásra voltak csak jók (B-36). Ugyanarra a célra rendelt bombázó típusból párhuzamosan minimum kettõ (B-17/24, B25/26, könnyûbombázók garmadája..
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53682
Nem az volt a felállás, hogy a Tigrisekkel mindenéppen egy hasonló kategóriájú harckocsit kell szembeállítani, hanem a javát elintézi a légierõ, sokat kivesznek a páncélvadászok, páncéltörõ ágyúk, a maradékkal meg már a Shermanok is elbánnak. Ez be is jött nekik - lásd szegény Wittman.
Plusz az üzemanyagellátás kulcselemeinek (finomítók, vasútvonalak, stb.) tervszerû támadása legalább ennyire hatékonyan befolyásolta a harcok kimenetelét.
Hiába, egy csatát (háborút) nem (csak) a harcmezõn lehet/kell megvívni, lehetsz akármilyen jó a hadszíntéren, ha a hátországban az ellenfél sokkal jobban dolgozik...
Plusz az üzemanyagellátás kulcselemeinek (finomítók, vasútvonalak, stb.) tervszerû támadása legalább ennyire hatékonyan befolyásolta a harcok kimenetelét.
Hiába, egy csatát (háborút) nem (csak) a harcmezõn lehet/kell megvívni, lehetsz akármilyen jó a hadszíntéren, ha a hátországban az ellenfél sokkal jobban dolgozik...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53681
Nemzetfüggõ kategorizálás:
Talán valamelyi idei regimentben, az Urivi hídfõcsatákra emlékeztek a hadfik, és abban volt olyan, hogy jöttek a Stuart közepes harckocsik!
<:-()
Mondjuk az Ansaldohoz képest azok is voltak! :-)
Az M-26-nál meg ténylegesen komplex rendszerben gondolkodtak. Nem az volt a felállás, hogy a Tigrisekkel mindenéppen egy hasonló kategóriájú harckocsit kell szembeállítani, hanem a javát elintézi a légierõ, sokat kivesznek a páncélvadászok, páncéltörõ ágyúk, a maradékkal meg már a Shermanok is elbánnak. Ez be is jött nekik - lásd szegény Wittman.
Talán valamelyi idei regimentben, az Urivi hídfõcsatákra emlékeztek a hadfik, és abban volt olyan, hogy jöttek a Stuart közepes harckocsik!
<:-()
Mondjuk az Ansaldohoz képest azok is voltak! :-)
Az M-26-nál meg ténylegesen komplex rendszerben gondolkodtak. Nem az volt a felállás, hogy a Tigrisekkel mindenéppen egy hasonló kategóriájú harckocsit kell szembeállítani, hanem a javát elintézi a légierõ, sokat kivesznek a páncélvadászok, páncéltörõ ágyúk, a maradékkal meg már a Shermanok is elbánnak. Ez be is jött nekik - lásd szegény Wittman.
#53680
Google fordítóval semmit se fordítsd magyarra. Felesleges. Orosz, német, francia, olasz, spanyol, portugál és meglepõ módon a lengyel és szerbet is angolra és vissza szinte tökéletesen fordítja. Szeritnem döbbenetes.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53679
Köszönöm a válaszokat neked és Ambasanak is.
Persze átütési adatot vagy táblázatot nem találtam a 130 mm M-65-höz.
Akkor majd itt is felteszem a kérdéseimet.
Persze átütési adatot vagy táblázatot nem találtam a 130 mm M-65-höz.
Akkor majd itt is felteszem a kérdéseimet.
#53678
Az elsõ Ambasa megválaszolta tökéletesen.
2. Bizonytalan forrásban olvastam, hogy a Királytigris bizonyos elemeit szegecskötéssel rögzítették egymáshoz. Ez igaz? És ha igaz, akkor melyek voltak ezek az elemek?
Itt egy JagdTiger walk-around. Én itt nem látok szegecseket, legfeljebb csavarokat.
Nem az lenne a lényege az APDS lõszereknek, hogy kisebb tömeg mellett jóval nagyobb sebességûek mint az APC típusok?
Az APDS nem rendelkezik törvényszerûen nagyobb torkolati sebességgel, de még csak kisebb tömeggel sem. A kisebb átmérõjû lövedék miatt kevésbé veszti el a sebességét a repülés közben.
Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy két eltérõ ágyúról van szó, tehát (feltehetõen) eltérõ hajtótöltet-mennyiségrõl és eltérõ csõnyomásról is beszélhetünk.
Mert nagyon repülõgép központú a fórum és néha jobbnak látom, ha a WoT fórumon kérdezgetek. Csakhogy ott jópár hsz-em valóban off.
Az a téma, amit feldobnak a topiclakók. Haditechnika, hadtörténelem, de még katonapolitika is bõven belefér.
2. Bizonytalan forrásban olvastam, hogy a Királytigris bizonyos elemeit szegecskötéssel rögzítették egymáshoz. Ez igaz? És ha igaz, akkor melyek voltak ezek az elemek?
Itt egy JagdTiger walk-around. Én itt nem látok szegecseket, legfeljebb csavarokat.
Nem az lenne a lényege az APDS lõszereknek, hogy kisebb tömeg mellett jóval nagyobb sebességûek mint az APC típusok?
Az APDS nem rendelkezik törvényszerûen nagyobb torkolati sebességgel, de még csak kisebb tömeggel sem. A kisebb átmérõjû lövedék miatt kevésbé veszti el a sebességét a repülés közben.
Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy két eltérõ ágyúról van szó, tehát (feltehetõen) eltérõ hajtótöltet-mennyiségrõl és eltérõ csõnyomásról is beszélhetünk.
Mert nagyon repülõgép központú a fórum és néha jobbnak látom, ha a WoT fórumon kérdezgetek. Csakhogy ott jópár hsz-em valóban off.
Az a téma, amit feldobnak a topiclakók. Haditechnika, hadtörténelem, de még katonapolitika is bõven belefér.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53677
Cifut látta valaki?
Reggel a tükörben. 😊
Miért? 😊
Reggel a tükörben. 😊
Miért? 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53676
Szvsz nem OFF, itt inkább a mai modern cuccok futnak.
A légierõ meg ugye Molni szíve csücske, meg a fórumozók többsége ebben van nagyon képben.
A légierõ meg ugye Molni szíve csücske, meg a fórumozók többsége ebben van nagyon képben.
#53675
Köszi. Így már értem mire ez a nagy elismerés.
Fura ez a világ, mert ha szövi oldalon ér el ilyeneket akkor most lehet h. valamelyik szövi vastagbõrû az õ nevét viselné.
Fura ez a világ, mert ha szövi oldalon ér el ilyeneket akkor most lehet h. valamelyik szövi vastagbõrû az õ nevét viselné.
#53674
Igen ezek össz gyõzelmek, de csak olyanok vannak benne, akik Tigren is szolgáltak, ezért nem szerepek benne Pl. Barkmann.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#53673
<#taps> Zseniális! 😄
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53672
Ja, és hiányos a lista. Nem látom pl. Uscha Oberhabert.
Valamint szerintem ezek össz. gyõzelmek, minden típuson, nem kizárólag Tigeren.
Valamint szerintem ezek össz. gyõzelmek, minden típuson, nem kizárólag Tigeren.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#53671
A pct.lg.-k megsemmisítését teljes értékû hk. elleni kilövésnek számolták a németek, és Wittman hasonló mennyiségû pct.lg-t pusztított el, mint hk.-t.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#53670
1. A lánctalpnak nem a terhelt felét, hanem a szabadonfutó részét terheli, ezért a lánctalp kisebb mechanikai terhelésnek van kitéve, a kormányzás vezérlési útja is kisebb ezért kisebb erõkifejtést igényel.(Pl a T-34-esen egyszerûen a meghajtó tengely oldal szalagfékkel fékezik és így kormányozzák a gépet, gondolom ez hasonlóan mûködik máshol is talán a nehéz harckocsik kivételével, és mivel van súrlódási veszteséged, nem mindegy, mekkora ez távolság)
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#53669
És egy másik link, hogy az eredményét el tudd helyezni. A Tiger ászok közül Õ a 3. (az agyon sztárolt Wittmann, csak az 5.)
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#53668
Ha már így szóba kerültek a harckocsik, akkor lenne néhány kérdésem.
1. Van valami elõnye annak, ha a lánctalp elsõ lánckerék meghajtású? Ilyen használtak a német harcjármûvek többségén és például a Shermanoknál is. Nekem csak az tûnt fel, hogy ettõl a megoldástól magasabb a harckocsi test, nem lehet kellõ mértékben megdönteni a homlokpáncélt. Illetve a magasabb harckocsi test miatt gyengébb a harckocsi oldalvédelme is.
2. Bizonytalan forrásban olvastam, hogy a Királytigris bizonyos elemeit szegecskötéssel rögzítették egymáshoz. Ez igaz? És ha igaz, akkor melyek voltak ezek az elemek?
3. A harckocsi lövegeket is szoktam nézegetni és feltûnt valami az orosz 130 mm M-65 jelû ágyúnál (Object 277, 279 és 770 típusú gépekbe volt beépítve): a lõszere APDS. De APDS létére csak 1000 m/sec a csõtorkolati sebessége és a lövedék 33,4 kg. Összehasonlítás képp a szintén szovjet 130 mm S-70 ágyú (az M-65 ágyú elõdje) APCBC lõszerei is 33,4 kg tömegûek voltak és a 930 m/sec-os csõtorkolati sebességûek.
Az APDS lövedék értékeit furcsának találom. Nem az lenne a lényege az APDS lõszereknek, hogy kisebb tömeg mellett jóval nagyobb sebességûek mint az APC típusok?
Errõl a 130 mm M-65-rõl nem sok információm van. Lehetséges az, hogy az az APDS-nek titulált lõszer nem is APDS, hanem valami APC típus?
Az M26 Pershing témához még annyit, hogy a kategorizálás valóban nemzet függõ. Véleményem szerint az M26 a kategóriájában nem volt kiemelkedõ. Ahhoz képest, hogy 1944 végén készült gép személy szerint én nem vagyok megelégedve vele. 😊
A WoT fórumon tárgyaltuk a 90 mm-es ágyúk és különbözõ lõszereik átütését. Hát elég érdekes diagrammok kerültek elõ.
Mennyire off itt a 2. vh-s hidegháborús harcjármûvek kategóriája? Mert nagyon repülõgép központú a fórum és néha jobbnak látom, ha a WoT fórumon kérdezgetek. Csakhogy ott jópár hsz-em valóban off.
1. Van valami elõnye annak, ha a lánctalp elsõ lánckerék meghajtású? Ilyen használtak a német harcjármûvek többségén és például a Shermanoknál is. Nekem csak az tûnt fel, hogy ettõl a megoldástól magasabb a harckocsi test, nem lehet kellõ mértékben megdönteni a homlokpáncélt. Illetve a magasabb harckocsi test miatt gyengébb a harckocsi oldalvédelme is.
2. Bizonytalan forrásban olvastam, hogy a Királytigris bizonyos elemeit szegecskötéssel rögzítették egymáshoz. Ez igaz? És ha igaz, akkor melyek voltak ezek az elemek?
3. A harckocsi lövegeket is szoktam nézegetni és feltûnt valami az orosz 130 mm M-65 jelû ágyúnál (Object 277, 279 és 770 típusú gépekbe volt beépítve): a lõszere APDS. De APDS létére csak 1000 m/sec a csõtorkolati sebessége és a lövedék 33,4 kg. Összehasonlítás képp a szintén szovjet 130 mm S-70 ágyú (az M-65 ágyú elõdje) APCBC lõszerei is 33,4 kg tömegûek voltak és a 930 m/sec-os csõtorkolati sebességûek.
Az APDS lövedék értékeit furcsának találom. Nem az lenne a lényege az APDS lõszereknek, hogy kisebb tömeg mellett jóval nagyobb sebességûek mint az APC típusok?
Errõl a 130 mm M-65-rõl nem sok információm van. Lehetséges az, hogy az az APDS-nek titulált lõszer nem is APDS, hanem valami APC típus?
Az M26 Pershing témához még annyit, hogy a kategorizálás valóban nemzet függõ. Véleményem szerint az M26 a kategóriájában nem volt kiemelkedõ. Ahhoz képest, hogy 1944 végén készült gép személy szerint én nem vagyok megelégedve vele. 😊
A WoT fórumon tárgyaltuk a 90 mm-es ágyúk és különbözõ lõszereik átütését. Hát elég érdekes diagrammok kerültek elõ.
Mennyire off itt a 2. vh-s hidegháborús harcjármûvek kategóriája? Mert nagyon repülõgép központú a fórum és néha jobbnak látom, ha a WoT fórumon kérdezgetek. Csakhogy ott jópár hsz-em valóban off.
#53667
karosszéktábornok.blog.hu
#53666
Mert õ kicsoda? Én nem beszél német, googli b@szik fordítani német.
@bgabor: No problémó, sajnos sokszor félreérthetõ vagyok.
Cifut látta valaki? <#fejvakaras>
@bgabor: No problémó, sajnos sokszor félreérthetõ vagyok.
Cifut látta valaki? <#fejvakaras>
#53665
Fakk, irjak, hogy a bacsi mar nagyon oreg, ezert ne zaklassuk a vilaghaborus dolgaival, meg ne kerjunk tole autogramot. 😊
De ha udvariasan, nem fekete cuccban besetalok, es tisztelettel megkerem egy kozos fenykepre, csak nem kap stroke-ot a helyszinen. Ha annyira tele lenne a toke a dologgal, nem rakna Tiger kezikonyvet a gyogyszertar honlapjara. 😊
De ha udvariasan, nem fekete cuccban besetalok, es tisztelettel megkerem egy kozos fenykepre, csak nem kap stroke-ot a helyszinen. Ha annyira tele lenne a toke a dologgal, nem rakna Tiger kezikonyvet a gyogyszertar honlapjara. 😊
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53664
Vagy veszel egy Tamiya Tigrist és dedikáltatod 😊
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#53663
Egész jó cuccok vannak a "letöltések" menüben...<#worship><#taps>
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#53662
Jesszus most nezem, Otto Carius meg el, raadasul kb 200km-re innen dolgozik a privat gyogyszereszeteben!
Profil
Erdekes lehet, mikor a gyanutlan latogato a Historie menupontra kattint! 😊 At kene ugrani egyszer egy fenykep erejeig, talan nem neznek zsebnacinak es nem hajtnak el...
Profil
Erdekes lehet, mikor a gyanutlan latogato a Historie menupontra kattint! 😊 At kene ugrani egyszer egy fenykep erejeig, talan nem neznek zsebnacinak es nem hajtnak el...
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53661
"Ha a hadseregen múlt volna, az olyan, teljesen felesleges és méregdrága harci eszközök, mint a Jagdtiger sose születtek volna meg."
Nezd, a Tiger II-t alakitottak at pancelvadasznak, epult belole kb 90 darab, szerintem annyira nem erezte meg a hadiipar. A nemetek aztan eleg sok dologra pazaroltak el sokkal tobb penzt. Felesleges meg biztos nem volt, sajnos a ket harccsoport egyike tendenciozusan kerulte a harcerintkezest, de az Otto Carius-fele brigad szep eredmenyeket mutatott fel. Vedekezesben egy ilyen gurulo bunker neha jol jon, nyilvanvalo hianyossagai ellenere.
Nezd, a Tiger II-t alakitottak at pancelvadasznak, epult belole kb 90 darab, szerintem annyira nem erezte meg a hadiipar. A nemetek aztan eleg sok dologra pazaroltak el sokkal tobb penzt. Felesleges meg biztos nem volt, sajnos a ket harccsoport egyike tendenciozusan kerulte a harcerintkezest, de az Otto Carius-fele brigad szep eredmenyeket mutatott fel. Vedekezesben egy ilyen gurulo bunker neha jol jon, nyilvanvalo hianyossagai ellenere.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53660
Több protót is építettek. Amennyire tudom egyikbõl sem készültek fel már a sorozatgyártásra. Látszott, hogy köezel a háború vége és látták, hogy a német nehéz cuccok mennyire nem jók.
Ezt értem koncepció alatt. Késõn mozdultak és hamar beálátták, hogy akkor és most már nem kell.
Ezt értem koncepció alatt. Késõn mozdultak és hamar beálátták, hogy akkor és most már nem kell.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM