Haditechnikai Topic

Na itt megint megszaladtt a ceruza :

BMPT 100

http://ing.dk/video/se-dansk-lynx-lande-pa-skib-i-kaempe-bolger-124230

Nem egyszerû a helyzet!

A missile nem feltétlen jelent meghajtással rendelkezõ lövedéket, lényegében az irányított lövedéket takarja. Eleddig az önirányítással rendelkezõ lövedékek rendelkeztek meghajtással általában, de ettõl még a meghajtás nélküliekkel is használják.

A vadászgépeken 40+ éve alkalmaznak doppler radarokat, csak éppen más hullámhossz tartományban mûködnek, mint az idõjárási radarok.
Igen, a hullámhossz biztos más, mert a meteorológusok a légköri megfigyelésre használják. Azt hiszem a levegõben lebegõ por és pára által tudják megfigyelni a levegõ mozgását. Tehát õk is közvetett megfigyelést végeznek, mert nem a levegõt, a nitrogént széndioxidot és oxigént észlelik.

A vadászgépeken 40+ éve alkalmaznak doppler radarokat, csak éppen más hullámhossz tartományban mûködnek, mint az idõjárási radarok.

Erre a Northrop Grumman B-2 Spirit is képes?

Nem. Potnatlan voltam, vadászgépekrõl volt szó.

A doppler radaroknak lehet szerepe a jövõben a csökkentett észlelhetõségû repülõgépek felderítésében, vagy megmaradnak meteorológiai és/vagy légköri jelenségek megfigyelésére, mint például a tornádók? Arra gondolok, hogy a nagy sebességgel repülõ tárgy ami csökkentett észlelhetõségû, még ha nem is használ utánégetõt, akkor is hatása van a környezetére és így esetleg közvetett módon észlelhetõ. Például vortex jön létre, vagy kondenzcsík keletkezik.

Az alacsony észlelhetõségû gépek mindegyike képes közepes/nagy magasságon hangesebességnél gyorsabban repülni.
Erre a Northrop Grumman B-2 Spirit is képes?

A Tarranis kapcsán merült fel bennem hogy mennyire számíthat. Egy ember vezette vadásznál persze más a szitu, ott értem, hogy erre a sebességre szükség lehet.

http://www.origo.hu/itthon/20140211-hende-csaba-az-elmult-negy-ev-hadiipari-teljesitmenyerol.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-2&utm_campaign=sec

Azta, micsoda forradalmi új ötlet...

A kérdés önmagában nehezen értelmezhetõ. Milyen magasságban? Milyen aspektusnál? Mennyivel a hangsebesség felett? Melyik alacsony észlelhetõségû gépnél?



A videón látató, hogy utánégetésnél iragalmatlan nagy lesz a forró gázok által kitöltött tér, de utánégetés nélkül az összes vadászgép hõképe ilyen közelrõl és HD IR kamerával eléggé moderált. Namármost szembõl, 20km+ távolságból gyakorlatilag tökmindegy szeritnem, hogy pl. egy F-22 M0.9 táján vagy bõven utánégetõ nélkül M1.2 vagy M1.4 táján hasít. Igen, a belépõél jobban melegszik, de ez nagy távolságon nem észrevehetõ, nincs ilyen felbontása és érzékenysége egyetlen IRST-nek sem.

Az alacsony észlelhetõségû gépek mindegyike képes közepes/nagy magasságon hangesebességnél gyorsabban repülni.

Összefoglalva, az esetek nagy részében semmiféle hatás nincs, amíg nem üzemel az utánégetõ.

Egy lopakodó gépnél mennyivel növelheti a hangsebesség feletti sebesség a felderíthetõségét? Gondolom RCS nem változik, de mondjuk hõképben jelentõs az eltérés?

In military use, the government of Denmark has issued the Glock 20 to the Slædepatruljen Sirius (Sirius Sledge Patrol) headquartered in Daneborg, Northeast Greenland. The pistols were issued as a defense against polar bears which the unit encounters during patrols.

1 lövéssel ca. 1000 joule. 9x19mm pisztolyból alig több mint a fele torkolati energiája van a lövedéknek. Szegény jegesmedvék.

Abban a hengerben mi van?

A jenki jelölés semi mindig következetes már ezek szerint.

Mert az AGM-re az írja egy enciklopédia, hogy Air to Ground Missile. A Missile-re pedig azt, hogy self-propelled guided weapon, amit már értek, saját meghajtású irányított fegyver. Ez összezavart. Tehát csak leesik, de közben manõverez a kormánylapokkal.
Ebbõl vitt összesen 10-et a Marine KC-130 ha jól értem. Ezeket úgy hordozta, hogy ha nem kellett egy másik gépet megtankolnia és csak õ volt a közelben, akkor ledobta ha kellett? Vagy ez csak egy terv maradt, hogy majd így is használják a tankert?

Igen, gravitációs percíziós bomba.

A wikipédia írja a AGM-176 Griffin-rõl:
Griffin A is unpowered and dropped by gravity.

Ez azt jelenti, hogy úgy esik le, mint egy bomba? Semmi meghajtása?

Szép mese:

https://www.youtube.com/watch?v=ihVszNrz6dQ

A B-52-õt teljesen más célok és szerepkörben is használják, mint amire megalkották. Anno egy nukleáris csapásmérõ volt, semmi több. A buta bombázó képességet is csak Vietnám miatt tették bele egyes változatoktól felfelé. A B-1 is csak nuki platfrom volt, 1991 után kezdték megteremteni a hagyományos csapásmérõ képességet és ma már emlékeim szerint nem atomhordozó platfrom, ezt a funkcióját elvesztette.

Ellenbe ma a B-52-õt és a B-1-et COIN (!) harcászatban használják, mert jó hosszú õrjáratozási idejük van. Röhej... Ezen felül már anti-ship kategóriás is a B-52H, mert képes AGM-84 és Tomahawk használatra is, PGM-mel már elég sok célt képes elkapni, CAS szerekörben is domboríthat.

Csatarepülõ meg gyakorlatilag nincs az A-10/Szu-25 kivételével, de ez is elég sajátos terminológia rájuk nézve, meg helyettük vannak egyébként a még specializáltabb harci helikopterek. Perszek ezeknél is van pro és kontra.

Egyébként miért kérdes? Semmi értelme a C-130 = bombázó koncepciónak továbbra sem.

A bombázók sorsa érdekes. Melléjük tettem a B-52 élettartamát. A bombázók és a csatarepülõk kicsit háttérbe szorulnak a vadászgépekhez képest. Keveset tudni róluk.

#63589 kommentben leírtam, hogy már nem érdekel a B/C-130-as. #63596 komment nem B/C-130-ról szólt. De megismétlem, nem írok róla, nem gyûjtök érveket mellette, hogy megosszam, stb. Annyiféle C-130-as van, még olyan is, ami a földrõl felkap egy embert leszállás nélkül. Felvetettem valamit, elolvastam a válaszokat, reagáltam rájuk, reakciók érkeztek a reakcióimra. Nekem ez ennyit ér. Téma részemrõl kivesézve.

Yupp, elkapkodtam, valóban visszaadták a lizingelt gépeket már régen.

India még mindig licenszel pár gépet? Én úgy emlékeztem, hogy rövid üzem után lepasszolták õket.

Kínában erõsen továbbfejlesztve és talán néhány régebbi H-6 repül, ez Tu-16 másolat, de még legálisan, ennek megkapták a terveit és saját maguk dolgozták tovább. A Tu-22 Blinder nem repül, eleve nem volt egy túl sikeres konstrukció.

Egyébként miért kérdes? Semmi értelme a C-130 = bombázó koncepciónak továbbra sem. Nem véletlen az sem, hogy a közepes bombázó kategória gyakorlatialg kihalt és helyette is nagyméretû multirole (F-15E, Szu-30MK család) vagy majdnem multirole (Szu-34) gép van. A bombák pontossága és pusztító ereje elérte azt a szintet, hogy a nagyhatalmak kivételével ez is bõven elég. A nagyhatalmak is irgalmatlanul visszavágták a strat bombázók számát.

A Tu-16-os és Tu-22-es már nem repül sehol. A Tu-22M3 repül oroszországban és indiában.

A kínaiak a Tu-16-os módosított változatát (jelölése H-6, a legutóbbié H-6K) jelenleg is gyártják, de eladni tudomásom szerint még senkinek sem adták el.

Ezek még repülnek? A B-52-rõl tudom, még sokáig fog repülni.

Basszus, tényleg. Köszi.

A Hawker Hunter-t használta a RAF a Borneo-i konfliktusban, én arra tippelnék.

Ezt csinálja az összes multi-role repülõgép. Teljesen eltérõ feladatokat oldanak meg.

A multi-role repülõgépek, legalábbis általában amelyek sikeresek, eleve multi-role-nak készültek.

Nem. Azt nagyon kevesen használják. A C-130-at sokan. A C-130 olyan helyen is leszállhat, ahol a B-52 nem. Tehát közelebb állomásozhat a munkaterületéhez. Rengeteg érvem van még.

Alapvetõ problémák vannak itt. Hogy kerül elõ, hogy a C-130-ast sokan használják? Akkor most ilyen "technical" szinten akarsz bombázót csinálni egy C-130-asból (ha a libanoniak csináltak bombázót UH-1-esbõl, akkor ez sem különbözik sokban attól), vagy valóban B-130-ast akarsz, tehát feladatorientált gépet. Nagyon nem mindegy.

Sok gyártó fejleszt valamit állami támogatás nélkül. Néha vesztenek, mint az F-20 esetén a Northrop Corporation.

A helyzet inkább az, hogy nagyon ritkán jön össze a piaci fejlesztés. Komolyabb harcigép fejlesztésben az utolsó az F-20-as volt, és a legnagyobb ilyen fiaskó lett. Az, hogy megpróbálnak egyesek COIN gépet csinálni, egy teljesen más kategória.

Hozzá kell tenni, hogy mindenek elõtt az F-5G / F-20-as esete is arra mutat rá, hogy ha ilyesmibe fogsz, akkor elõször azt nézd meg, hogy a potenciális vásárlók valóban akarják-e ezt?

Az USAF biztos nem lesz vevõ erre, neki ott van több ezer több feladatú harci gépe, amely sokkal alkalmasabb a feladatra, mint egy C-130 konverzió.

Pontosan hogyan kellene nevezni egy olyan C-130-ast amit átépíthetõ bombázónak, ahogy felvázoltam? Vagyis vagy teherszállítóként repül, vagy bombázóként. B/C-130? Vagy ha B/C, akkor az azt jelentené, hogy repülés közben válthat feladatkört? Mert nem arra gondoltam.

A B-130 dedikált bombázót jelent, ettõl persze még lehetséges, hogy egy tehergépbõl fejlesztették ki, ez a jelölést nem befolyásolja.
A per jelet eddig csak F/A esetben használták, és a többfeladatúságot akarták vele jelezni anno az F/A-18 esetében. Ugyanakkor ezen kívül mindössze egyszer használták rövid ideig, amikor a Raptor többfeladatúságát akarták jelölni, akkor lett F/A-22-es, de aztán vissza minõsült F-22-esre. Ugyanakkor a többfeladatú F-35-ösnél senki sem akar A betüt szúrni elé.

Szumma szummárium, itt nem feltétlen a betüjel a lényeg, sokkal inkább az, hogy miként képzeled te el ezt a gépet.

A C-130 tulajdonsága nyilván meghatározza, milyen környezetben/szituációban használható egy B-130.

Pontosan ez a baj. Sac per kábé alacsony intenzitású, aféle COIN bombázónak lehetne maximum elképzelni. Viszont ilyen célra meg nem az igazi. Akkor inkább csinálnak belõle AC-130 szintû gépet, ahol a lélektani hatás jelentõsebb.

Viszont sok ország van, amelyik nem rendelkezik ilyen kategóriájú bombázóval. Ezek esetében új képesség jön létre egy B-130-al, ami elõtte nem volt. Egyszerre sok bombát ledobni.

A válasz valahol itt van: nincs igény erre a képességre.

A Yugoszláv háborúban AN-2-ekkel bombáztak azt hiszem a horvátok.

A Jugoszláv polgárháborúban ez egy improvizált képesség volt, nyilván háborús helyzet szül ilyen eseteket, de ez nem azonos azzal, amikor egy tehergépet eleve bombázóként szeretnél használni.

A kicsiknek is biztos kéne, csak nekik nem adnak el B52-t meg B1B-t, B2-t, vagy orosz megfelelõiket (ha gondolom). De drágák, sokba kerül fenntartani õket. Kicsik nem bírnák el.

Nem, a kicsiknek nem kell, mert ha dedikáltan ilyen gépet akarnak, akkor vesznek, hiszen van a piacon (T-95, a Tu-16 klón H-6, Szu-34, de talán még az F-15K is idefér, ha olcsóbban akarja akkor Hawk, L-159, JF-17, stb.), ha meg tudják, hogy nem engedhetik meg maguknak, akkor másra költik a pénzt.

A fegyverkezés csak részben katonai indok, részben politikai / nemzeti dolog, hiszen az ország nagyságát és erejét reprezentálják, ezért építtettek a második vonal beli országok (Törökország, Brazilia, stb.) csatahajókat az elsõ világháború elõtt. A II.Vh után ezt részben a repülõgép-hordozók vették át, aztán egyre inkább a vadászgépek. Lásd Mo., ahol a katonai fejlesztéseknél a Gripen gyakorlatilag felégetett minden más fejlesztést (légvédelem, forgószárnyasok, szárazföldi harcjármûvek, tüzérség).

Egy B-52-es magasabban, gyorsabban és messzebb repül. Hogy ez nincs Herki méretben annak gondolom az az oka, hogy nincs rá igény és/vagy pénz.

Nem mondta senki hogy a vadászgép helyettesíti a bombázókat, de szegény ember...

Tu-16-ot eladtak több országnak is. Iraknak még Tu-22 Blindert is. Sajnos úgy látom, hogy most sem érted.

Minek 72 bomba? Ami ennyit igényel az nagy falat a gépnek
Már nem érdekel a B-130 vagy B/C-130.

Minek a B52? Az is nagyon sok falatot dob le. Miért jó az?

A bombázók eleve "luxus" cikkek, csak a nagyoknak van. A kicsiknek meg jó erre egy vadászbombázó, max több kell.
Ennek nincs értelme. Amit egy stratégiai bombázó tud, azt egy vadászbombázó soha. A kicsiknek is biztos kéne, csak nekik nem adnak el B52-t meg B1B-t, B2-t, vagy orosz megfelelõiket (ha gondolom). De drágák, sokba kerül fenntartani õket. Kicsik nem bírnák el.

Ha megtalálod az AN-2-es storyt, küld el pls.
Szerintem 20 éve a tévében volt. Mosógépeket, centrifugákat, stb. béleltek ki robbanószerekkel. Aztán a gép hasán a lyukon kidobták. Ez azt hiszem bevált, mert folytatták. Elkapja az AN-2-t egy Soko G-2 Galeb és annyi neki.

Nem annyira szakszerüen, de azt mondtam amit Molni. Minek 72 bomba? Ami ennyit igényel az nagy falat a gépnek, ami nem arra meg ott vannak a vadászok.
A bombázók eleve "luxus" cikkek, csak a nagyoknak van. A kicsiknek meg jó erre egy vadászbombázó, max több kell.

A szükség nagy úr, de az AN-2-es nem egy elõre tervezett dolog volt. Ha már terveznek rá, akkor jót. Hülye példa, de kb mintha azt mondanád, hogy a logisztikai teherautóra tegyünk egy hátrasiklás nélkülit és akkor már jó hk.-nak. :-)

A Horvát háború hõsei és én c. könyvben volt olyan hogy átküldtek egy vagont a szomszéd faluba tele tömve robbanó anyaggal v. gázzal. Elvitte a fél falut. Bevált. Ettõl még nem kezdett senki vasúti bombát rendszeresíteni.
Asszem orosz pilóták játszották a II. VH-ban hogy felmentek magasra, onnan elvitorlázgattak, majd bombáztak, haza felé meg megint ez és így nagyobb lett a hatótáv, mégse így repül a B-2-es. :-)
Én sem trolkodásnak szánom. Ha megtalálod az AN-2-es storyt, küld el pls.
Én eddig csak arab rögtönzéseket láttam, de azok bénák voltak.

Megfelelõ körülmények között. Egyébként a MiG-21-F13 elég koszos és abban volt gépágyú is.

A példám Vietnámra vonatkozott, mert a PF-ben nem volt gépágyú, az MF-be meg volt, ahogy a többi szovjet taktikai vadászban is.

Bármilyen meglepõ, a MiG-21 õsrégi változatai számára a Herki turboprop hajtómûvei elég nehéz célok lettek volna, fõleg földáhttérben. Vietnám párás idõjárása + földháttér = szinte lehetetlen cél az akkori R-3Sz rakétának.

De hát arról volt szó, hogy Bármilyen koszos vadász képes lelõni

Nagyon nem. A pontos célzáshoz alacsonyan kell lenni, viszont a bomba lökéshulláma miatt azért eléggé el kell távolodni.

Bármilyen meglepõ, a MiG-21 õsrégi változatai számára a Herki turboprop hajtómûvei elég nehéz célok lettek volna, fõleg földáhttérben. Vietnám párás idõjárása + földháttér = szinte lehetetlen cél az akkori R-3Sz rakétának.

Az akkori 21-es változatok két rakétát tudtak hordozni, az MF volt az elsõ négy tartós, de abból emélikeim szerint késõn és nagyon kevés került Vietnámba.

De ezt nem lehet 7000 méterrõl ledobni, ha jól értem. Le kell jönni, le kell lassítani és megfelelõ pozícióban kitolni jól idõzítve, hogy a megfelelõ helyen érjen földet. A semmibõl jön két Mig 21-es kilövik a 4 IR rakétájukat és már mennek is. (Valamelyik filmben mondták, ez volt a Mig-21-esek harcmodora.)

A BLU-82 nem támadó fegyver... Azt arra hozták létre, hogy helikoptereknek a semmi közepén leszállási zónát hozzanak létre, az akkori "helis lovasság" koncepció támogatására. Az S&D bevetéseknél ezzel lehetett a leghatékonyabban a erdõs terepen kidobni csapatokat. Pl. kijelöltél három pontot, leszórtál három bombát és egy adott zónába kiraktva a gyalogságot mehetett a bekerítés.

Afganisztánban megy úgymond elrettentésként használták, valódi harcértéke szinte semmi még COIN környezetben is.

Mekkora poén, hogy a BLU-82-t Vietnamban és Afganisztánban ledobni jó volt. Akkor leszálltam a témáról.

Akkor megpróbálom röviden, de igen nehéz lesz.

Egészen a '70-es évek elejéig valóban hatékony precíziós csapásmérõ fegyverek vagy fegyverrendszerek nem léteztek, a csapásmérõ gépek az egyre pontosabb célzórendzerek ellenére a buta bombák sorozatos oldásával operáltak. Persze minél alacsonyabbról és közelebbrõl teszed, annál kisebb a hiba. A baj az, hogy ezzel vastagon belerepülsz a légvédelem megsemmisítési zójában.

Mi a két véglet a csapásmérés terén? Nézzük a sebességet és a mérete. Mret terén a jet gépek közül a legkisebb kategóriát a nem COIN gépek közül kb. az A-4 Skyhawk jelenti a felsõ kategória a taktika csapásmérõknél az F-111/Su-24 volt a hideháború idején. Ennél nagyobb kategória már inkább stratégiai pl. B-52, Tu-16 (ez határeset). Ezek már csak nagy magassából operáltak igen kevés kivételtõl és inkább elméleti lehetõségtõl eltekinve. Igen sok bombát cipeltek és gyak. a II Vh-s szõnyegbombázással operáltak, csak picit fejlettebb kivitelben. Az A-4 és társai viszont jellemzõen alacsonyról operáltak.

Mit jelent ez? A strat bombázók ellen már nagyon komoly cucc kell, hogy egyáltalán kezdj velük valamit. Gyorsak M0.8-0.9 táján is képesek a strat bombázók hasítan és mivel magasan és akár ECM által védeve vannak ezért komoly légvédelmi rakétarendszer kell ellenük.

A tatikai csapásmérõk viszont alacsonyan képesek érszervétlenül a célt megközelíteni. Ezek közül egyes gépek akár éjszakai is terepkövetõ radarral, lásd F-111. A '80-as években a jenkiknél már volt preíciós csapásmérõ képesség is F-111F és A-6E TRAM képében.

Tehát a védelem vagy úgy érhetõ el, hogy gyorsan és alacsonyan repülsz vagy magasan és gyorsan, de akkor kell ECM is.

A fenti gépek csapásmérõ ereje elvi szinten akár 24-30 db Mk-82 is lehetett (A-6 és F-111 vagy F-4), de ez elméleti volt, mert ahol ellenséges vadász és légvédelem volt ilyen mennyiséggel repülva a gépek manõverezõképessége nagyon gyenge volt, ezen felül a harácszati hatósugár is igen korlátozott volt.

A nagy gépek a nagy magasság miatt még több bombával operáltak, de a B-52 gépeknél pl. utólag teremtették meg a buta bombák hordozását és off design helyzet volt az, hogy ennyi elfért bennük, mert a korai hidrogén bombák irgalmatlan nagyon voltak és nehezek is, ezért jól meg lehetett tömni ezeket. A nagy szórás miatt nagy magasságból ez kellett is.


Na, akkor miért nem jó a C-130?

1. Lassú. Ez már önmagában ok arra, hogy ne foglalkozzunk vele. Bármilyen koszos vadász képes lelõni, és még a II. Vh-s csöves tüzérségnek sem ellenfél. Ellenben eg 60 méteren esete száguldó F-111 olyan célpont, hogy igen nehéz volt ilyet leszedni még a '80-as években (és ma is...)

2. A fegyverhelése nem egyedi és 17 tonnával hatósugara és sebessége még rosszabb. Nagyon magasra sem tud menni, tehát a magasság és sebesség együttee sem védi. A 17 tonnás fegyverterhelés meg elméleti.

3. A gép alavetõ kialakítása annak felel meg, hogy teherszállító. Sérülésállósága 0. Ha átalakítod még ennél is szarabb lesz, ja és drágább...

4. Hasolnó kategóriájú közepes bombázót lehetett volna igény tervezni - volt is - tehát akkor minek a C-130, ha semmilyen mutatóban nem tud adni semmi pluszt adni, de minden téren pocsék.

A Tucano és társai meg annyira különleges kategória, mint harci gép, hogy aboszlút nem is hasonlítató össze a taktikai vadászokkal.

A B-1/52 gépek meg jellemzõen 8 JDAM-mel járõrözetek és nagyon nehéz olyan esetet elképzelni, ahol 8-16 2000 fontos JDAM-nél egy áthúzással egy több oldalhati.

Kisebb céloknál, ha tömegesen akarsz SDB-t használni, akkor meg fizikailag nincs idõ mindent megcélozni és a bombák adatkapcsolata is zizis lehet, mert mozgó cél esetén kétirányúnak kell lennie szeritem.

Így már érhetõ, hogy miért értelmetlen a bombázó C-130?

Mire használsz 72 db bombát?
5-öt mire? 80-at mire?

AC-130 van mert kellett. B-130 meg nem, mert volt rá más.
Most csak amerikai szemszögbõl nézed? Ez esetben ha meglennének a szükséges adatok, akkor ki lehetne számolni, hogy költséget takarítottak volna meg ha valahova odamennek légi szállítású cuccokkal és néhány C-130-as ott marad B-130-asként. Amerikai szemszögbõl csak ez számít(ana), taktikai elõnyre nem tettek volna szert. Tényleg volt rá más. COIN-ra F/A 18 Super Hornet meg B-52, Irakban meg Afganisztánban. De mi nem fogjuk kiszámítani, hogy tényleg spóroltak volna és mennyit. Ez a kérdés nyitva marad szerintem.

Viszont sok ország van, amelyik nem rendelkezik ilyen kategóriájú bombázóval. Ezek esetében új képesség jön létre egy B-130-al, ami elõtte nem volt. Egyszerre sok bombát ledobni.

A Yugoszláv háborúban AN-2-ekkel bombáztak azt hiszem a horvátok. Kivágták az alját és barkácsolt bombákat dobtak le. Nem volt légi bombájuk, mindenfélébõl csináltak. Létrejött egy képesség. Tudtak bombázni. Tedd össze, hogy "barkácsolt bomba" és "AN-2". Mi értelme van? Elsõre és másodikra meg harmadikra semmi. De akkor ott 20 éve ez egy létezõ dolog volt. Biztos nem állt össze 20 ember értelmetlen dolgot csinálni a délszláv háború közepén. Forrást nem tudok.

AC-130 van mert kellett.
Mennyire kellett? Levegõbe emelni a tüzérséget. Hány országnak van még szüksége erre? Ha nem, akkor nekik miért nincs szükségük rá?

#63574
Ha akkorsem érted, hogy miért nem jó semmire a bombázó Herki, akkor megpróbálhatom elmagyarázni.
Nagyon nem akarok lovagolni a témán. Ha nem gond, jöhet a magyarázat. Szoktam olvasni az összefoglalóidat, de nekem kb. nettó 5 óra kellene, hogy képben legyek az írás tartalmával. Itt bukok el. Nincs 5 óra.

Remélem az lejön, nem trollkodni akarok. Akkor eleve azzal jövök, hogy miért nem csinálnak permetezõ AN-2-bõl bombázót. Akkor mindenki szétesik az idegtõl és utána elárulom, már meg is csinálták 20 éve.

Csak vicc. Sosem trollkodok.

Nem, lásd a 63577 hozzászólást.

Mire használsz 72 db bombát? AC-130 van mert kellett. B-130 meg nem, mert volt rá más.

A Hunter '54-ben állt szolgálatba.

Ez biztos, hogy nem Vautour, annak máshogy néz ki a szárnya, fõleg mivel rajta van a két nagyméretû hajtómû. Bruneiben például használta a RAF élesben a Huntert, de lehet gyakorlat is, akkor meg sokkal több lehetséges helyszín jöhet szóba.

Ez a kép nem a koreai háborúban készült?

Olvastad már a Haditechhnikai összefoglalómat? Mert úgy érzem annyira az alapoktól kellene elkezdeni a magyarázást, hogy inkább olvasd el azt. Ha akkorsem érted, hogy miért nem jó semmire a bombázó Herki, akkor megpróbálhatom elmagyarázni.

A C-130 sebessége röhejesen alacsony már az '50-es években is nevetségesen elavult lett volna, mint bombázó.

A C-130 tulajdonsága nyilván meghatározza, milyen környezetben/szituációban használható egy B-130. Ha a sebességét nézzük, akkor nézzünk meg egy másik kategóriájú gépet, ami kicsit igazságtalannak tûnik, de valahol érthetõ, miért írom.

EMB 314 / A-29 Super Tucano: 5 darab Mk 82-es hordozó, azzal bombázó COIN gép. Cruise speed: 520 km/h (281 knots, 323 mph)

C-130H: (Én 75 darab Mk 82-t saccolok bombázóként) Cruise speed: 292 kts (336 mph, 540 km/h)

Az Il–28 3000 kg bombaterhet vihet. Én a B-130-at 17 000 kg-ra saccolnám.

Gondoltam erre, csak nem ugrik be, hogy ki használta volna ezt a Távol-keleten? A kép jellege erre a helyszínre utal. Elszõr arra gondoltam, hogy Vautour, de az már csak a francia távol-keleti bukás után jött. A felségjelzés viszont a RAF gépekére hajaz.

Szerintem Hawker Hunter.