Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#63566
Sziasztok!
Orosz-Grúz konfliktusról képeket, lehetõleg albumba hol találok?
Párat már találtam, de sok kép törölve lett.
Köszönöm
Orosz-Grúz konfliktusról képeket, lehetõleg albumba hol találok?
Párat már találtam, de sok kép törölve lett.
Köszönöm
\"És tegyük azt is hozzá, hogy minden kelet-európai, az itteni mutyikat és lopásokat elszenved? állampolgárnak az orosz milliárdos felt?nése óta kötelessége tiszta szívb?l utálni a Chelsea-t.\"
#63565
Egy kis segítséget szeretnék kérni. 😊
A légierõnél a repülési tervtáblán az egyes repülési feladatokat szimbolizáló jelölések és feladatszámok érdekelnének. (remélem nem számítanak államtitoknak)
Valamikor régen - kb. 15 évvel ezelõtt - saját kezûleg rajzoltam ilyeneket Pápán de sajnos már nem emlékszem az összes jelölésre rajta, pedig akkor képben voltam velük. 😊
Szóval, ha nem titkos anyag és valaki tudna benne segíteni akkor azt megköszönném.
A légierõnél a repülési tervtáblán az egyes repülési feladatokat szimbolizáló jelölések és feladatszámok érdekelnének. (remélem nem számítanak államtitoknak)
Valamikor régen - kb. 15 évvel ezelõtt - saját kezûleg rajzoltam ilyeneket Pápán de sajnos már nem emlékszem az összes jelölésre rajta, pedig akkor képben voltam velük. 😊
Szóval, ha nem titkos anyag és valaki tudna benne segíteni akkor azt megköszönném.
#63564
Robert Turp-nak van egy durva hangja 😄.
Készült ebbõl egy mozi is, ha jól emlékszem.
Készült ebbõl egy mozi is, ha jól emlékszem.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#63563
A Bradley fejlesztésérõl volt is egy film a Pentagon wars. Nem dokumentumfilm de ha csak a fele igaz már az is nagy gáz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#63562
A mai világban 10%-os költségtúllépés nem sok fõleg úgy, hogy utólag kellett az egész projektet átszabni.
A 10% csak az R&D, és csak a 2007 vs. 2012-es árakat nézve. A fly-away cost terén csaknem 25% már az eltérés (detto 2007 vs. 2012). A fõ probléma az lesz, ha az üzemeltetési költségek is elszállnak. Ezzel amúgy játszanak is a kritikusok, mert itt ugye a program teljes élettartamát 50 évre számolják, szemben a korábbi 30 éves ciklussal. Vagyis ha valaki nem figyel, és csak a korábbi típusok adatait veti össze, akkor eleve egy elég magas szám jön ki az F-35-ös kárára.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyészõ.
Nincs variaszárny, viszont van lopakodó képességet meghatározó festés, van emelõrotor, van elektro-hidraulikus mozgató motor, és így tovább. Az R&D elején pedig éppen az F135 volt az egyik legproblémásabb elem. Én továbbra sem látom, hogy érdemes lenne hurráoptimizmusban kitörni, de persze temetni sem temetem az F-35-öst.
Teáht a projektre költhetõ pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nõt a gépek unit és program cost ára is
Összetettebb a dolog, mert az alacsonyabb gépszám alacsonyabb üzemeltetési költséget is jelent, és leginkább az fly-away cost és az üzemeltetési költség az, ami a program teljes költségét drasztikusan el tudja úsztatni.
Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
Ez azért a másik oldalról is megvan. A Lockheed is eljátszotta már azt, hogy milyen olcsó is az F-35, kihoztak az LRIP-7-re már 100 millió USD alatti árat. Azt persze kihagyták, hogy ebben nincs benne a hajtómû, ami további legalább 35 millió USD. Ezt a hajtómû nélküli Fly-away cost-ot amúgy úgy tudom a Boeing találta ki az F/A-18E/F kapcsán, ami azért volt gyönyörû, merthogy ugye két hajtómûves gép... 😊
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...?
Az M60A2 esetében a Shillelagh rendszer megbízhatósága, a célravezetõ számítógép tömege, hõtermelése és megbízhatósága. A Bradley esetében szinte minden, elõször a torony szükségessége (ami amúgy utólag került a jármûre), aztán az úszóképesség megvalósíthatósága (nem is lett végül úszóképes), az ATGM (TOW) szükségessége (hiszen anno az M2 Bradley-t eleve az M1-esekkel való közös használatra szánták, csak az M3-asok mûködtek volna függetlenül, de egy felderítõ jármûnek viszont nem az ellenséges harckocsik elleni harc a feladata).
Az F-5G (ami késõbb az F-20 lett) program keretében a Northrop arra épített, hogy a modern technológiák a szórakoztató és számítógép technológiába átültethetõek a katonai alkalmazásokba, nevezetesen az F-5G avionikája, fedélzeti rendszerei kellõen olcsóak lehetnek, hogy ahhoz, hogy a gép olcsó tudjon maradni annak ellenére, hogy felér többé-kevésbé a konkurenciához (Mirage-2000, F-16). A Northrop akkori vezetõje azt tûzte ki a program céljául, hogy az F-16 képességeinek a 80%-át tudja hozni, de fele áron. Tette mindezt úgy, hogy az F-15 és az F-16 programbanokban is sok problémát okozott a modern avionika integrálása, és annak megbízhatóvá tétele. A Northrop szigorúan saját mércét állított fel az F-5 sikerére építve, amely a megbízhatóságot és a repülõórára vetített karbantartásigényt favorizálta, erre is építették az egész marketinget (pl. MFHFB: F-20: 4,2; F-16A: 3,1; A repült órára vetített karbantartási igény: F-20: 15,1; F-16: 33,9). Csakhogy az USAF a kezdetektõl fogja jelezte a Northrop-nak, hogy nem túl kívánatos személyek (kezdve ott, hogy az F-20 soha nem szállhatott le USAF reptéren, sõt, az 1984-es párizsi légishow-n kénytelen volt a Northrop lefestetteni a gépre pingált USAF felségjelet, hiszen a gép nem az USAF tulajdona), a Northrop mégis folyamatosan abban a hitben élt, hogy van esélye, lásd ADF tender. Az F-5G / F-20 számtalan kritikát kapott, irónikus módon azon külföldi pilótáktól is, akik lehetõséget kaptak a kipróbálásukra, hiszen õk a "csúcs", modern és nem utolsó sorban az USAF által használt F-16-ost akarták inkább (Pakisztán esete).
A 10% csak az R&D, és csak a 2007 vs. 2012-es árakat nézve. A fly-away cost terén csaknem 25% már az eltérés (detto 2007 vs. 2012). A fõ probléma az lesz, ha az üzemeltetési költségek is elszállnak. Ezzel amúgy játszanak is a kritikusok, mert itt ugye a program teljes élettartamát 50 évre számolják, szemben a korábbi 30 éves ciklussal. Vagyis ha valaki nem figyel, és csak a korábbi típusok adatait veti össze, akkor eleve egy elég magas szám jön ki az F-35-ös kárára.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyészõ.
Nincs variaszárny, viszont van lopakodó képességet meghatározó festés, van emelõrotor, van elektro-hidraulikus mozgató motor, és így tovább. Az R&D elején pedig éppen az F135 volt az egyik legproblémásabb elem. Én továbbra sem látom, hogy érdemes lenne hurráoptimizmusban kitörni, de persze temetni sem temetem az F-35-öst.
Teáht a projektre költhetõ pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nõt a gépek unit és program cost ára is
Összetettebb a dolog, mert az alacsonyabb gépszám alacsonyabb üzemeltetési költséget is jelent, és leginkább az fly-away cost és az üzemeltetési költség az, ami a program teljes költségét drasztikusan el tudja úsztatni.
Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
Ez azért a másik oldalról is megvan. A Lockheed is eljátszotta már azt, hogy milyen olcsó is az F-35, kihoztak az LRIP-7-re már 100 millió USD alatti árat. Azt persze kihagyták, hogy ebben nincs benne a hajtómû, ami további legalább 35 millió USD. Ezt a hajtómû nélküli Fly-away cost-ot amúgy úgy tudom a Boeing találta ki az F/A-18E/F kapcsán, ami azért volt gyönyörû, merthogy ugye két hajtómûves gép... 😊
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...?
Az M60A2 esetében a Shillelagh rendszer megbízhatósága, a célravezetõ számítógép tömege, hõtermelése és megbízhatósága. A Bradley esetében szinte minden, elõször a torony szükségessége (ami amúgy utólag került a jármûre), aztán az úszóképesség megvalósíthatósága (nem is lett végül úszóképes), az ATGM (TOW) szükségessége (hiszen anno az M2 Bradley-t eleve az M1-esekkel való közös használatra szánták, csak az M3-asok mûködtek volna függetlenül, de egy felderítõ jármûnek viszont nem az ellenséges harckocsik elleni harc a feladata).
Az F-5G (ami késõbb az F-20 lett) program keretében a Northrop arra épített, hogy a modern technológiák a szórakoztató és számítógép technológiába átültethetõek a katonai alkalmazásokba, nevezetesen az F-5G avionikája, fedélzeti rendszerei kellõen olcsóak lehetnek, hogy ahhoz, hogy a gép olcsó tudjon maradni annak ellenére, hogy felér többé-kevésbé a konkurenciához (Mirage-2000, F-16). A Northrop akkori vezetõje azt tûzte ki a program céljául, hogy az F-16 képességeinek a 80%-át tudja hozni, de fele áron. Tette mindezt úgy, hogy az F-15 és az F-16 programbanokban is sok problémát okozott a modern avionika integrálása, és annak megbízhatóvá tétele. A Northrop szigorúan saját mércét állított fel az F-5 sikerére építve, amely a megbízhatóságot és a repülõórára vetített karbantartásigényt favorizálta, erre is építették az egész marketinget (pl. MFHFB: F-20: 4,2; F-16A: 3,1; A repült órára vetített karbantartási igény: F-20: 15,1; F-16: 33,9). Csakhogy az USAF a kezdetektõl fogja jelezte a Northrop-nak, hogy nem túl kívánatos személyek (kezdve ott, hogy az F-20 soha nem szállhatott le USAF reptéren, sõt, az 1984-es párizsi légishow-n kénytelen volt a Northrop lefestetteni a gépre pingált USAF felségjelet, hiszen a gép nem az USAF tulajdona), a Northrop mégis folyamatosan abban a hitben élt, hogy van esélye, lásd ADF tender. Az F-5G / F-20 számtalan kritikát kapott, irónikus módon azon külföldi pilótáktól is, akik lehetõséget kaptak a kipróbálásukra, hiszen õk a "csúcs", modern és nem utolsó sorban az USAF által használt F-16-ost akarták inkább (Pakisztán esete).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63561
A mai világban 10%-os költségtúllépés nem sok fõleg úgy, hogy utólag kellett az egész projektet átszabni. A gáz- és kõolaj iparban tõlnük kiviteli tervezéskor is 5-10%-os pontosságú költségbecslést várnak el. Szóval, ha tényleg csak 10%, akkor kb. a nagy büdös semmit lovagolnak. Ilyenkor hoznék a mindennapi életbõl példákat tervezett és valós kiadásokra és megnézném, hogy a gyök2 user képes -e ennyire pontosan saccolni mikor az õ problémáik komplexitása sehol nincs a JSF programhoz képest. Vagy csak megkérdezném a videón tomboló emereket, hogy õk mikor tudtak ennyire pontosan saccolni egy utólag átírt projeknél. Vagy egy jó sejtésem, hogy mi lenne a teszt vége...
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerû tapasztalatok.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyészõ.
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerzõdésben szereplõ rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Teáht a projektre költhetõ pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nõt a gépek unit és program cost ára is. Ezt viszont úgy adják el, hogy a gép x%-kal többe került, ami statiszitkailag igaz, de ettõl egy centtel sem költenek többet. Paff... Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...? Az szárazföldieket nem ismerem, de az F-20-nál konkrétan semmi sem volt. A fizikálisan túlterhelt és stressz alatt levõ pilóták odavágták a gépeket, aminek semmi mûszaki baja nem volt tudtommal. Csak éppen ez ÉS az, hogy az F-16 már futott elkaszálta a gépet.
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerû tapasztalatok.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyészõ.
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerzõdésben szereplõ rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Teáht a projektre költhetõ pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nõt a gépek unit és program cost ára is. Ezt viszont úgy adják el, hogy a gép x%-kal többe került, ami statiszitkailag igaz, de ettõl egy centtel sem költenek többet. Paff... Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...? Az szárazföldieket nem ismerem, de az F-20-nál konkrétan semmi sem volt. A fizikálisan túlterhelt és stressz alatt levõ pilóták odavágták a gépeket, aminek semmi mûszaki baja nem volt tudtommal. Csak éppen ez ÉS az, hogy az F-16 már futott elkaszálta a gépet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63560
Sajnos nem. Merthogy a gép is többet tud...
Amennyire én tudom, 2007 óta több igénylista nem lett, sõt, inkább csökkent (az integrált fegyverek terén például). A 2007-es R&D költség 44,8 milliárd dollár volt, a 2012-es már 55,2 milliárd, vagyis bõ 10%-os emelkedés, az egyik nagy késlekedõ a Pratt & Whitney, holott a hajtómûre vonatkozólag nem történt jelentõs képességváltozás.
A Fly-away cost tervek 2007-ben 113 millió dollárt nyomtak az F-35A-ra (ez 2012-ben 125 millió), 2012-ben már viszont 161 millió volt ugyanez a terv.
Az eredeti, 2001-es elképzelésben még nem volt benne a DAS, és egyszerûbb volt az elvárás a sisakcélzó terén például. De ezek a változások 2003-ban már megjelentek.
Ez még persze nem vízválasztó, hiszen csaknem minden katonai program túlköltekezik, de itt különösen kellemetlen a dolog per pillanat, mert ha minden egyes gép csak egy millió dollárral magasabb fly-away árral készül, már az is csaknem 2,5 milliárdos plusz költség...
Anno ezt mondták hasonló kétketõk az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerû tapasztalatok.
Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni...
Azzal is lehet politikai karriert építeni, hogy a ekézik a fegyvergyártókat. 😊
Legfeljebb nem rájuk kell építeni a háttértámogatást. 😊
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerzõdésben szereplõ rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá...
Attól, hogy a kritika mikéntje nem éppen fair, azért a benne lévõ igazságot még nem kellene elvitatni szerintem. Az F-35 egy igazi fehér elefánt szintre indult már el többször (2007-ben még 2012 volt IOC-re megadva az F-35A esetében, per pillanat nincs a szerzõdésben IOC megszabva, egy jó kerek TBD szerepel ott, és becslés, hogy talán 2017-2019 körül...), az is érdekes kérdés, hogy én még sose láttam programtervet arra, hogy a JAST / JSF programmal egyenértékû három különálló típus kifejlesztése mennyibe fájna, vagyis számszerûsítve azt, hogy a JAST / JSF mégis milyen megtakarítást hozhat (egyébként üzemeltetés terén kétségkívül sokat szerintem, de az R&D és a Fly-away cost terén viszont ellentétes).
Nyilván nem szabad elhamarkodottan dönteni sem, ám az sem jó, ha a kritikákat félresöprik, mert abból adódhatnak aztán kínos problémák (pl. M60A2, M2/M3 Bradley, F-20).
Amennyire én tudom, 2007 óta több igénylista nem lett, sõt, inkább csökkent (az integrált fegyverek terén például). A 2007-es R&D költség 44,8 milliárd dollár volt, a 2012-es már 55,2 milliárd, vagyis bõ 10%-os emelkedés, az egyik nagy késlekedõ a Pratt & Whitney, holott a hajtómûre vonatkozólag nem történt jelentõs képességváltozás.
A Fly-away cost tervek 2007-ben 113 millió dollárt nyomtak az F-35A-ra (ez 2012-ben 125 millió), 2012-ben már viszont 161 millió volt ugyanez a terv.
Az eredeti, 2001-es elképzelésben még nem volt benne a DAS, és egyszerûbb volt az elvárás a sisakcélzó terén például. De ezek a változások 2003-ban már megjelentek.
Ez még persze nem vízválasztó, hiszen csaknem minden katonai program túlköltekezik, de itt különösen kellemetlen a dolog per pillanat, mert ha minden egyes gép csak egy millió dollárral magasabb fly-away árral készül, már az is csaknem 2,5 milliárdos plusz költség...
Anno ezt mondták hasonló kétketõk az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerû tapasztalatok.
Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni...
Azzal is lehet politikai karriert építeni, hogy a ekézik a fegyvergyártókat. 😊
Legfeljebb nem rájuk kell építeni a háttértámogatást. 😊
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerzõdésben szereplõ rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá...
Attól, hogy a kritika mikéntje nem éppen fair, azért a benne lévõ igazságot még nem kellene elvitatni szerintem. Az F-35 egy igazi fehér elefánt szintre indult már el többször (2007-ben még 2012 volt IOC-re megadva az F-35A esetében, per pillanat nincs a szerzõdésben IOC megszabva, egy jó kerek TBD szerepel ott, és becslés, hogy talán 2017-2019 körül...), az is érdekes kérdés, hogy én még sose láttam programtervet arra, hogy a JAST / JSF programmal egyenértékû három különálló típus kifejlesztése mennyibe fájna, vagyis számszerûsítve azt, hogy a JAST / JSF mégis milyen megtakarítást hozhat (egyébként üzemeltetés terén kétségkívül sokat szerintem, de az R&D és a Fly-away cost terén viszont ellentétes).
Nyilván nem szabad elhamarkodottan dönteni sem, ám az sem jó, ha a kritikákat félresöprik, mert abból adódhatnak aztán kínos problémák (pl. M60A2, M2/M3 Bradley, F-20).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63559
-Sokkal drágább lett, mint tervezték, tehát a költséggel kapcsolatos dolgokban sok az igazság.
Sajnos nem. Merthogy a gép is többet tud... Ez kb. olyan, mintha rendelnél egy garzonlakást, és a végén kapnál egy teraszos, háromszor akkora panorámás lakást, mert az kéred. Többe kerül...? Tényleg...? Mivel ezt teljesen elhallgatják, ez így nem érv, hanem legfeljebb egy fejberúgásra jogosít fel részemrõl, mert nettó hazugság az egész.
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következõ érv, hogy 2019 elõtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minõsítése).
Tehát nettó balfaszok. Általános iskolás alsó tagozatban fejlettebb érvrendszerem volt ennél...
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz elõre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elõdei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszûrni.
Anno ezt mondták hasonló kétketõk az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerû, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
Minõ borzalom, hogy a kapitalizmusban a megrendelõ kérését teljesítõ cég profitot merészel termelni, úgy hogy a fenti példával élve rendeltek tõleg egy garzont és építenek helyette lassan egy palotát és mindenz menetközben derül ki...
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelõssé, a koncepciót nem õk találták ki, a Pentagon találta ki, és õ bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
Ja. Tehát a LM helyett tessék a kedves döntéshozókat okolni meg a megrendelõt...? Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni... Még jó, hogy bedõlni ilyen videóknak és hülyének lenni alkotmányos alapjog...
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szûk határidõkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csõdbe vigye saját magát.
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelõl igen, másfelõl elég rövid ideig maradna az USA a világ vezetõ hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
Hát igen. Itt a jenki szemérmességre jellemzõen elhallgatják, hogy újeszéj az miért is a világ egyik vezetõ hatalma. Lehetne erre mondani, hogy no problem, a power projection képességet felszámoljuk, meg hosszútávon az érdekérvényesítést és akkor integess az amerikai álomnak. Jaaaaaaaaaaaa, hogy ezzel 0 szavazatot lehet nyerni...?
Ez a fõ probléma az ilyen, láthatóan fõleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz.
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá...
Sajnos nem. Merthogy a gép is többet tud... Ez kb. olyan, mintha rendelnél egy garzonlakást, és a végén kapnál egy teraszos, háromszor akkora panorámás lakást, mert az kéred. Többe kerül...? Tényleg...? Mivel ezt teljesen elhallgatják, ez így nem érv, hanem legfeljebb egy fejberúgásra jogosít fel részemrõl, mert nettó hazugság az egész.
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következõ érv, hogy 2019 elõtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minõsítése).
Tehát nettó balfaszok. Általános iskolás alsó tagozatban fejlettebb érvrendszerem volt ennél...
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz elõre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elõdei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszûrni.
Anno ezt mondták hasonló kétketõk az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerû, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
Minõ borzalom, hogy a kapitalizmusban a megrendelõ kérését teljesítõ cég profitot merészel termelni, úgy hogy a fenti példával élve rendeltek tõleg egy garzont és építenek helyette lassan egy palotát és mindenz menetközben derül ki...
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelõssé, a koncepciót nem õk találták ki, a Pentagon találta ki, és õ bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
Ja. Tehát a LM helyett tessék a kedves döntéshozókat okolni meg a megrendelõt...? Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni... Még jó, hogy bedõlni ilyen videóknak és hülyének lenni alkotmányos alapjog...
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szûk határidõkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csõdbe vigye saját magát.
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelõl igen, másfelõl elég rövid ideig maradna az USA a világ vezetõ hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
Hát igen. Itt a jenki szemérmességre jellemzõen elhallgatják, hogy újeszéj az miért is a világ egyik vezetõ hatalma. Lehetne erre mondani, hogy no problem, a power projection képességet felszámoljuk, meg hosszútávon az érdekérvényesítést és akkor integess az amerikai álomnak. Jaaaaaaaaaaaa, hogy ezzel 0 szavazatot lehet nyerni...?
Ez a fõ probléma az ilyen, láthatóan fõleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz.
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63558
Gondolom legalább kétszer drágább az üzemeltetése. 😊
#63557
Elkezdõdött a 2014-es indiai Defexpo.
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#63556
Igen, teljesen eltérõ a feladatkör. A bombázók törzse jellemzõen kis keresztmetszetû, hiszen a bombák / rakéták elég sûrû dolgok, tehát kis helyet foglalnak, de nehezek. A tehergépek ellenben sokszor könnyû, de nagy kiterjedésû dolgokat kell, hogy szállítsanak, ezért széles, nagy törzsre van szükség. A széles törzs pedig nagyobb légellenállást jelent, ami kisebb sebességet és hatótávolságot is okoz. Vagyis ha hatékony bombázót akarsz, keskeny törzsel kell tervezned. A kör bezárul...
Ezen kívül nézd meg a gép képességeit, és tedd a B-52-es mellé. A B-52 csaknem kétszer nagyobb sebességre képes, kétszer akkora hatótávolsággal, terhelve kétszer magasabban képes repülni, a hasznos terhelhetõsége pedig nagyobb. Magyarul még a B-52H is jobb bombázó, mint amilyen a B-130 lenne...
Ezen kívül nézd meg a gép képességeit, és tedd a B-52-es mellé. A B-52 csaknem kétszer nagyobb sebességre képes, kétszer akkora hatótávolsággal, terhelve kétszer magasabban képes repülni, a hasznos terhelhetõsége pedig nagyobb. Magyarul még a B-52H is jobb bombázó, mint amilyen a B-130 lenne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63555
-Sokkal drágább lett, mint tervezték, tehát a költséggel kapcsolatos dolgokban sok az igazság. Az már más kérdés, mi miatt is történt ez. Részben valóban a sok utólagos igénylista, de ezek mellett a sok innovatív technológia miatt sok elõre nem számolható nehézséggel is szembesültek, amelyek orvoslása persze idõbe és pénzbe kerül. Ezek mellett vannak persze olyan problémák, amelyeket elõre is sejthetõek voltak (pl. az emelõrotor miatti problémák az F-35B esetében).
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következõ érv, hogy 2019 elõtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minõsítése).
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz elõre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elõdei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszûrni.
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerû, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
-3 különbözõ igénylista, ami miatt egyet sem tud tökéletesen teljesíteni, és a legdrágább megoldás egy sárkányszerkezettel kiszolgálni mindhármat. Ez megint nehezen alátámasztható / cáfolható, ám tény, hogy sok extra költség és csúszás ennek a koncepciónak tudható be. Ugyanakkor nehéz azt is bizonyítani, hogy három különbözõ sárkányszerkezetet, három eltérõ típust kifejleszteni és legyártani olcsóbb lenne. Szóval ez egy gumi-indok, ha akarom így igaz, ha akarom úgy igaz.
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelõssé, a koncepciót nem õk találták ki, a Pentagon találta ki, és õ bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szûk határidõkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csõdbe vigye saját magát.
-Lobby és annak következményei. Jóreggel kívánok, ez évszázados történet, az amerikai gazdasági és politikai vezetõk egymásból élnek. Ilyen a rendszer. Változtasd meg, ha meg tudod, ám ezért önmagából nem a Lockheed és az érintett politikusok a felelõsek, õk csak ebben a rendszerben próbálnak boldogulni (ettõl persze morálisan még nem nehéz megkérdõjelezni)...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelõl igen, másfelõl elég rövid ideig maradna az USA a világ vezetõ hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
-A Pentagon költségvetésének megnyirbálása az egyetlen lehetõség arra, hogy ezt a rossz rendszert megreformálják. Érdekes tétel, egyfelõl igen, a Pentagon rákényszerûlne, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a költséghatékonyságra. Másfelõl viszont nehéz megmondani, hogy harcképességben mennyit árt vagy használ ez a lépés adott esetben.
Ezen túl az F-35 is beletartozik a "Túl nagy, hogy elbukjon" problémakörbe. Egyszerûen nincs túl sok alternatíva, konkrétan az F-35B pótlására semmilyen sincs. Ha kihúzzák a dugót, akkor igencsak csipkedniük kell magukat, hogy valahogy betöltsék az ûrt, amit ez a döntés okozna. Ez a fõ probléma az ilyen, láthatóan fõleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz.
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következõ érv, hogy 2019 elõtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minõsítése).
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz elõre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elõdei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszûrni.
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerû, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
-3 különbözõ igénylista, ami miatt egyet sem tud tökéletesen teljesíteni, és a legdrágább megoldás egy sárkányszerkezettel kiszolgálni mindhármat. Ez megint nehezen alátámasztható / cáfolható, ám tény, hogy sok extra költség és csúszás ennek a koncepciónak tudható be. Ugyanakkor nehéz azt is bizonyítani, hogy három különbözõ sárkányszerkezetet, három eltérõ típust kifejleszteni és legyártani olcsóbb lenne. Szóval ez egy gumi-indok, ha akarom így igaz, ha akarom úgy igaz.
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelõssé, a koncepciót nem õk találták ki, a Pentagon találta ki, és õ bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szûk határidõkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csõdbe vigye saját magát.
-Lobby és annak következményei. Jóreggel kívánok, ez évszázados történet, az amerikai gazdasági és politikai vezetõk egymásból élnek. Ilyen a rendszer. Változtasd meg, ha meg tudod, ám ezért önmagából nem a Lockheed és az érintett politikusok a felelõsek, õk csak ebben a rendszerben próbálnak boldogulni (ettõl persze morálisan még nem nehéz megkérdõjelezni)...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelõl igen, másfelõl elég rövid ideig maradna az USA a világ vezetõ hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
-A Pentagon költségvetésének megnyirbálása az egyetlen lehetõség arra, hogy ezt a rossz rendszert megreformálják. Érdekes tétel, egyfelõl igen, a Pentagon rákényszerûlne, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a költséghatékonyságra. Másfelõl viszont nehéz megmondani, hogy harcképességben mennyit árt vagy használ ez a lépés adott esetben.
Ezen túl az F-35 is beletartozik a "Túl nagy, hogy elbukjon" problémakörbe. Egyszerûen nincs túl sok alternatíva, konkrétan az F-35B pótlására semmilyen sincs. Ha kihúzzák a dugót, akkor igencsak csipkedniük kell magukat, hogy valahogy betöltsék az ûrt, amit ez a döntés okozna. Ez a fõ probléma az ilyen, láthatóan fõleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63554
Akkor nem értem miért sírtak egyesek, hogy rossz a kilátás a pilótafülkébõl...
#63553
A lélegeztetõgép gyártók ? 😄
Ezért kérdeztem mert ti jobban beleláttok mint én. Viszont a lobbizás részében azért csak lehet valami, nem?
Ezért kérdeztem mert ti jobban beleláttok mint én. Viszont a lobbizás részében azért csak lehet valami, nem?
#63552
A Hercules kissé lassú gép lett volna a SAC-nak. Amúgy az
argentinok pl. tettek bombafüggesztõket C-130-asra a falklandi háború idején.
argentinok pl. tettek bombafüggesztõket C-130-asra a falklandi háború idején.
#63551
Igazi bombázóra.
#63550
Nem igazán értem. Az AC-130-asra gondolsz? 😊
#63549
Van valami különösebb oka, hogy C-130-ból nem lett B-130-as?
#63548
Egyértelmûen lejön.
Harckocsifetisiszták és a kutyalobbi.
Harckocsifetisiszták és a kutyalobbi.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#63547
Na akkor szépen sorban.
Kritizálják, hogy nem volt még háborúban...? Tényleg bazdmeg..? Egy gép ami rendszerben van nem volt bevetve...? Micsoda meglepetés...
A gép egyesek szerint nem mûködik. Kicsit nagy szavak attól, aki sanszosan egy másodfokú egyenletet sem tudna megoldani és szerintem fizikai ismeretei egy lemmingével vetekednek...
A gép költségei megszaladtak. Tényleg? Naná, mikor a mostani mûszaki tartalomnak köze nincs ahhoz, amit megrendeltek. Mégis mitõl kerülne ugyanannyiba egy olan gép, amihez ehhez szükséges sok "vacakot" integrálni kellett....? Az erdeti koncepció szerint a gép egy lopakodó F-16C Block 52 szintû avionikával bírt volna, egyes vérmesebb szakértõk mér radat sem akartak bele, mondván, hogy a többi gép látja majd el ez adattal, ez csak egy stealth fegyverpaltrfom.
Mi van most benne? A világon egyesi DAS körökörös optikai rendszer. Teljesen egyedi sisakdisplay ami a DAS-sal össze van köte és a pilóta átlát pl. a gép sárkánya átal kitakart részeken is. A világ egyik legfeljettebb AESA radarja van benne, világszínvonaú EW rendszerek, integrált TGP és FLIR úgy, hogy a gép stealth marad, stb.
Drágább lett a gép, mint tervezetétek...? Tényleg ti hatökrök...?
A szokásos balfasz videók sorába tökéletesen illeszkedik. A végén a "hány lélegeztetõ gépet lehetne venni" típusú összehasonlítás viszia a pálmát. Teljesen egyértelmû, hogy kik fianszírozták ezt az egész rövidfilmet, kettõt lehet találni...
Kritizálják, hogy nem volt még háborúban...? Tényleg bazdmeg..? Egy gép ami rendszerben van nem volt bevetve...? Micsoda meglepetés...
A gép egyesek szerint nem mûködik. Kicsit nagy szavak attól, aki sanszosan egy másodfokú egyenletet sem tudna megoldani és szerintem fizikai ismeretei egy lemmingével vetekednek...
A gép költségei megszaladtak. Tényleg? Naná, mikor a mostani mûszaki tartalomnak köze nincs ahhoz, amit megrendeltek. Mégis mitõl kerülne ugyanannyiba egy olan gép, amihez ehhez szükséges sok "vacakot" integrálni kellett....? Az erdeti koncepció szerint a gép egy lopakodó F-16C Block 52 szintû avionikával bírt volna, egyes vérmesebb szakértõk mér radat sem akartak bele, mondván, hogy a többi gép látja majd el ez adattal, ez csak egy stealth fegyverpaltrfom.
Mi van most benne? A világon egyesi DAS körökörös optikai rendszer. Teljesen egyedi sisakdisplay ami a DAS-sal össze van köte és a pilóta átlát pl. a gép sárkánya átal kitakart részeken is. A világ egyik legfeljettebb AESA radarja van benne, világszínvonaú EW rendszerek, integrált TGP és FLIR úgy, hogy a gép stealth marad, stb.
Drágább lett a gép, mint tervezetétek...? Tényleg ti hatökrök...?
A szokásos balfasz videók sorába tökéletesen illeszkedik. A végén a "hány lélegeztetõ gépet lehetne venni" típusú összehasonlítás viszia a pálmát. Teljesen egyértelmû, hogy kik fianszírozták ezt az egész rövidfilmet, kettõt lehet találni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63546
Csak az elsõ 30 másodpercet néztem meg, de már abban is a szokásos állatságok jönnek elõ. Végignézem, de a vérnyomás emelkedés nálam az garantáltnak tûnik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63545
Mennyire igaz ez?
#63544
#63543
"Bolgod 40-diket F-16."
Azt hittem elõször, hogy valami török halandzsa...<#vigyor>
Azt hittem elõször, hogy valami török halandzsa...<#vigyor>
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#63542
Bolgod 40-diket F-16.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63541
#63540
<#worship>
#63539
Az Intercooler/Aftercooler tudtommal ugyanaz, csak az egyik a brit, a másik az USA terminológia.
A célja hogy a többfokozatú feltöltõk/kompresszorok/sûrítõk esetén az elsõ fokozat után, a sûrítéstõl felhevült levegõt lehûtse, mielõtt belép a második sûrítõ fokozatba.
A sûrítõ pedig azért kell, hogy több levegõt nyomhassanak a motorba, így több üzemanyagot tudjanak elégetni és így növeljék a teljesítményt.
A rep. motoroknál általában alkalmaznak sûrítõt, hiszen nagy magasságban csökken a levegõ sûrûsége, így a motorteljesítmény is leesik, ezt kompenzálni kell egy sûrítõvel. Ezen felül a feltöltéssel nagyjából lineárisan nõ a motorteljesítmény is, pl. egy 1 atm szívótérnyomáson dolgozó, 1000 lóerõs motor kb. 1500 lóerõt fog leadni, ha 1,5 atm szívótérnyomásra töltik fel (50%-al több oxigén > 50%-al több üzemanyag égethetõ el hatásosan).
Persze maga a sûrítés sincs "ingyen", hiszen külön mozgó alkatrész, a kompresszor végzi, ami a mûködéséhez elég jelentõs, rep. motor esetén akár többszáz lóerõnyi teljesítményt igényel. Ezt általában maga a motor szolgáltatja mechanikus áttéttelekkel (kompresszor), vagy az amerikaik kedvelték a kipufogó gázokat hasznosító turbinával hajtott "turbó" feltöltõket.
A Merlin motor viszonylag "kis", 27 literes lökettérfogata okán erõsen igényelte az feltöltést, így elég extrém szívótérnyomással dolgoztak. (1,7 - 2,5 atm emlékeim szerint). Egy bizonyos feltöltés felett egy helyett már inkább két különálló, sorba kapcsolt kompresszort érdemes használni, azonban a sûrítéssel a levegõ egyre inkább felmelegszik, és a forró levegõ miatt a motorba fecskendezett az üzemanyag egyre inkább hajlamos lesz kopogásra, detonációra. Ezért is hûtik a két kompresszor fokozat között, illetve a hûtéssel a kompresszorok hatásfoka is nõ: a lehûlt levegõ kisebb térfogatú, könnyebb tovább sûríteni.
A célja hogy a többfokozatú feltöltõk/kompresszorok/sûrítõk esetén az elsõ fokozat után, a sûrítéstõl felhevült levegõt lehûtse, mielõtt belép a második sûrítõ fokozatba.
A sûrítõ pedig azért kell, hogy több levegõt nyomhassanak a motorba, így több üzemanyagot tudjanak elégetni és így növeljék a teljesítményt.
A rep. motoroknál általában alkalmaznak sûrítõt, hiszen nagy magasságban csökken a levegõ sûrûsége, így a motorteljesítmény is leesik, ezt kompenzálni kell egy sûrítõvel. Ezen felül a feltöltéssel nagyjából lineárisan nõ a motorteljesítmény is, pl. egy 1 atm szívótérnyomáson dolgozó, 1000 lóerõs motor kb. 1500 lóerõt fog leadni, ha 1,5 atm szívótérnyomásra töltik fel (50%-al több oxigén > 50%-al több üzemanyag égethetõ el hatásosan).
Persze maga a sûrítés sincs "ingyen", hiszen külön mozgó alkatrész, a kompresszor végzi, ami a mûködéséhez elég jelentõs, rep. motor esetén akár többszáz lóerõnyi teljesítményt igényel. Ezt általában maga a motor szolgáltatja mechanikus áttéttelekkel (kompresszor), vagy az amerikaik kedvelték a kipufogó gázokat hasznosító turbinával hajtott "turbó" feltöltõket.
A Merlin motor viszonylag "kis", 27 literes lökettérfogata okán erõsen igényelte az feltöltést, így elég extrém szívótérnyomással dolgoztak. (1,7 - 2,5 atm emlékeim szerint). Egy bizonyos feltöltés felett egy helyett már inkább két különálló, sorba kapcsolt kompresszort érdemes használni, azonban a sûrítéssel a levegõ egyre inkább felmelegszik, és a forró levegõ miatt a motorba fecskendezett az üzemanyag egyre inkább hajlamos lesz kopogásra, detonációra. Ezért is hûtik a két kompresszor fokozat között, illetve a hûtéssel a kompresszorok hatásfoka is nõ: a lehûlt levegõ kisebb térfogatú, könnyebb tovább sûríteni.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#63538
Valóban, csúnyán benéztem, de így legalább értem. Köszi.
#63537
Tévedés.
Az intercooler (töltõlevegõ-hûtõ) a feltöltõ (turbó,kompresszor, G-lader) által sûrített levegõt hûti.
Az intercooler (töltõlevegõ-hûtõ) a feltöltõ (turbó,kompresszor, G-lader) által sûrített levegõt hûti.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#63536
Köszi, de nem értem. :-( Az autóban ugye van egy hûtõ, ami a motort hûti vízzel. Feltöltõs motornál meg van az intercooler ami a kipufogó gázt hûti vissza mielõtt az meghajtaná a turbót. Itt is errõl van szó, csak "nagyobban"? Mert te turbó utáni levegõt írsz.
(Nem jöttem rá, hogy az intercooler maga a hûtõt, vagy konkrétan a turbó elõtti hûtõt takarja)
A légierõnek meg annyi köze van, hogy minek lõnék felül a NATO hk-kat és robbantanának ki fegyverkezést, amíg a légierõjük nincs pariban a nyugattal. Amíg az egyik lába rövidebb az asztalnak addig fölösleges a másikat hosszabbra hagyni. :-)
(Nem jöttem rá, hogy az intercooler maga a hûtõt, vagy konkrétan a turbó elõtti hûtõt takarja)
A légierõnek meg annyi köze van, hogy minek lõnék felül a NATO hk-kat és robbantanának ki fegyverkezést, amíg a légierõjük nincs pariban a nyugattal. Amíg az egyik lába rövidebb az asztalnak addig fölösleges a másikat hosszabbra hagyni. :-)
#63535
Minek amíg nincs hozzá légierõ.
Mi köze van a légierõnek ahhoz, hogy az Armata-ban 125 v. 152mm-es löveg lesz? 😊
Az aftercooler minek?
Az Aftercooler a repülõgépmotoroknál a turbó vagy kompresszor fokozat utáni levegõt hûti le. Az adott esetben ha jól tudom, két sûrítõ fokozat van, a kettõ között van egy intercooler (közbensõ hûtõ), amely a két fokozat között hûtí le a levegõt, ez léghûtéses. A második fokozat után van az aftercooler, ami vízhûtéses.
Mi köze van a légierõnek ahhoz, hogy az Armata-ban 125 v. 152mm-es löveg lesz? 😊
Az aftercooler minek?
Az Aftercooler a repülõgépmotoroknál a turbó vagy kompresszor fokozat utáni levegõt hûti le. Az adott esetben ha jól tudom, két sûrítõ fokozat van, a kettõ között van egy intercooler (közbensõ hûtõ), amely a két fokozat között hûtí le a levegõt, ez léghûtéses. A második fokozat után van az aftercooler, ami vízhûtéses.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63534
Gyakorlatilag Intercooler, csak angol terminológiában a legutolsó hûtési fázist jelenti, mielõtt visszatér a hõfelvétel helyére, a motorba.
#63533
Az elõzõ az nem tudom micsoda , nem vállalok érte feleõséget :-*
Szent Haba-kukk
#63531
Az aftercooler minek? A motort ha jól értem vízzel hûtik, mint egy autónál. Mit hût az after cooler? Honnan "veszi el" a hõt.
#63530
Ugyan arról beszélünk. Senkinek sem érdeke egy új hk. osztály. Szerintem az oroszok sem lépik meg a nagyobb löveget. Minek amíg nincs hozzá légierõ. (sem)
Teljes mértékben idegen tõlem ez a könnyû lövész baromság. :-)
Teljes mértékben idegen tõlem ez a könnyû lövész baromság. :-)
#63529
Ha van még ilyened ne tartsd vissza magad 😊
#63528
Szovjetunió feletti éleslövészet is lehet. Volt bõven sivatagos területük. A gépen szovjet felségjelzés van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63527
a háttér ütõs, melyik mesebeli közelkeleti ország fölött járunk? 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#63526
Esetleg ha valaki új háttérképet keresne 😊
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#63525
A Combat Aircraft Monthlyban most olvasom, hogy két gép megy Kadenába, de elõtte még ezt megjegyezi.
Prior to deploying, the ‘War eagles’ completed an Operational Readiness evaluation (ORe) and the squadron was officially declared ‘prepared for deployment’ by the Commander, Patrol and Reconnaissance Group on November 4. Following the departure of the initial pair of aircraft, the Navy declared that the Poseidon had achieved initial operational capability IOC).
Prior to deploying, the ‘War eagles’ completed an Operational Readiness evaluation (ORe) and the squadron was officially declared ‘prepared for deployment’ by the Commander, Patrol and Reconnaissance Group on November 4. Following the departure of the initial pair of aircraft, the Navy declared that the Poseidon had achieved initial operational capability IOC).
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63524
Aaaaa, ez nagyon komoly, koszi 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#63523
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#63522
Olajhûtõ és radiátor.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#63521
Hát sajnos a Gripen fejlesztési költsége elvitte a pénzt, így e helyett jött ugye a Leopard-2S...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63520
tetszik :o
#63519
Igen, számomra a klasszikus páncélvadász/rohamlöveg kialakítás ugrik be a torony nélkülire, a személyzet-nélküli torony hiába hogy páncélozatlan, és a lõszer sincs mindig a toronyban(de a FALCON II-nél 10db a revolver tárban pl.), de mégiscsak torony, többnyire 360°-ban forgatható.
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#63518
Emmm, jogos, értelmezés kérdése.
Én személyzet nélküli toronynak nevezném azt, ahol egy teljes toronyról beszélhetünk, de a személyzet nem a toronyban, hanem alatta, vagy a testben van. Torony nélkülinek én azt hívom, ahol csak a fegyverzet (és az érzékelõk) vannak a test vagy a forgó toronyalap felett. Ahogy az adott oldal képein is látni, itt errõl van szó. Igazából toronyról (szerintem) nem beszélhetünk, hiszen a fegyverzeten túl semmi sincs ott, még a lõszert is a testben tárolják, az automata töltõ onnan tölti a 140mm-es löveget (bár felteszem a 40mm-eshez azért legalább részben ott tárolják mellette a tûzkész lõszerkészletet).
Itt ilyet láthatunk. A löveg nincs komolyan páncélozva, így minimalizálják a méretét. Hogy most ezt így toronynak nevezzük-e... Nos, az én értelmezésem szerint nem.
Az O140/40 oldalmetszete, látható, amirõl fent írtam, nincs torony, csak a löveg, külsõ elhelyezéssel
Szerintem nem volt tervben olyan torony-nélküli amiben 40mm-es lett volna a másodlagos fegyverzet...
Emm, akkor te a "rohamlöveg" tipusú megoldást tekinted torony nélkülinek.
Végül is ez tényleg értelmezés kérdése. Most végiggondolva logikával, egyet kell értsek, torony nélküli -> nincs semmiféle torony, a löveg a testben van...
Én személyzet nélküli toronynak nevezném azt, ahol egy teljes toronyról beszélhetünk, de a személyzet nem a toronyban, hanem alatta, vagy a testben van. Torony nélkülinek én azt hívom, ahol csak a fegyverzet (és az érzékelõk) vannak a test vagy a forgó toronyalap felett. Ahogy az adott oldal képein is látni, itt errõl van szó. Igazából toronyról (szerintem) nem beszélhetünk, hiszen a fegyverzeten túl semmi sincs ott, még a lõszert is a testben tárolják, az automata töltõ onnan tölti a 140mm-es löveget (bár felteszem a 40mm-eshez azért legalább részben ott tárolják mellette a tûzkész lõszerkészletet).
Itt ilyet láthatunk. A löveg nincs komolyan páncélozva, így minimalizálják a méretét. Hogy most ezt így toronynak nevezzük-e... Nos, az én értelmezésem szerint nem.
Az O140/40 oldalmetszete, látható, amirõl fent írtam, nincs torony, csak a löveg, külsõ elhelyezéssel
Szerintem nem volt tervben olyan torony-nélküli amiben 40mm-es lett volna a másodlagos fegyverzet...
Emm, akkor te a "rohamlöveg" tipusú megoldást tekinted torony nélkülinek.
Végül is ez tényleg értelmezés kérdése. Most végiggondolva logikával, egyet kell értsek, torony nélküli -> nincs semmiféle torony, a löveg a testben van...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63517
Tudtommal az O140/40 nem torony nélküli(oldal közepe), hanem személyzet nélküli. Szerintem nem volt tervben olyan torony-nélküli amiben 40mm-es lett volna a másodlagos fegyverzet...bár a CT40-el nem feltétlenül elvetendõ.
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#63516
Ahh, akkor ezek a megoldasok csak nekem nem tuntek fol. Lehet, mert a P51e a leglatvanyosabb. Koszi. 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer