95085
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #70034
    yipá!
  • repvez
    #70033
    valaki tud abban segiteni, hogy orosz/nyugati teher és utasszállitó gépekről hol találok olyan méretadatokat ahonnan megtudnám a nyomtáv,tengelytáv és hajtómüvek távolságát magasságát? A főbb méretekkel együtt?Egyesével elég macera és a főbb méreteken kivűl alig találni infót a többire
  • molnibalage83
    #70032
    Kirov
  • JanáJ
    #70031
    Ezek szerint a MAximnak az orosz lőszerre gyártott változata. (Nem ismerem, ez nekem az érdeklődésemen kívül van)
  • molnibalage83
    #70030
  • m18
    #70029
    A world.guns.ru szerint a teljes tömeg 63 kg,ebből a géppuska üres tartállyal 20 kg,az állványzat 43 kg,ebből a pajzs 11 kg. :)
  • SZUsszan
    #70028
    A PM M1910 megeszi az orosz 7.62×54mmR-t.
    Viszont lövegpajzzsal együtt kb. 65 kg. Ami just wow.

    Nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy megeszi a PKM hevederét.

    Amikor lőttem vele jópár éve, mintha ritkább lett volna a hevedere, mint a PKMnek:





    Legalább is a PM hevedernek a lőszerek között egész lőszernyi hézagok vannak, a PKMnek meg olyan fél lőszernyi.

    Janáj.

    Igen, nekem is furcsa, hogy ilyeneket vetnének be. Ha a tankok fogynak, azt megértem, de a PKMek?
    Egyébként nem lehet, hanem 100%, hogy a vízhűtés miatt jobban bírja a hosszú sorozatokat.
    Erre tervezték. Két oldalt a szárnyakról az előre nyomuló csapatok előtt folyamatos tűzfüggönnyel fektették az ellenfél lövészárkába a gyalogosokat a német strosstruppenek.

    Ahogy olvastam egy könyvben, akár tízezres folyamatos sorozatokat is leadtak velük, csak addig álltak meg, amíg hevedert cseréltek, egyébként tüzelés közben is lehetett a felforrt vizet cserélni. Természetesen a tűzgyorsasága ehhez mérten nem túl nagy. 5-600as.
    Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.08.24. 22:47:02
  • aksurv2
    #70027
    Ha orosz, már pedig mi lenne más, akkor pont ugyanazzal lőszerrel megy. A heveder nagyobb gond nem tudom, hogy modern hevedert tudja-e adogatni. Videóról nem tudom eldönteni, hogy régi v. új heveder, újnak tűnik, már az előtt mennyiségből is.
    Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2015.08.24. 19:58:55
  • Freeda Krueger
    #70026
    Lehet pont ugyanazzal a lőszerrel tüzel mint a PKM.
  • JanáJ
    #70025
    Ezt mivel etetik? Honnan van lőszer hozzá. Amúgy szerintem ellenőrző pontokra még jó is lehet, lehet a víz hűtés jobban bírja a hosszú sorozatokat. Mindenesetre hihetetlen, hogy nincs elég PKM-ük. Az szerintem még nekünk is kazalban áll.
  • SZUsszan
    #70024
    Az a lövegpajzs mi ellen védi meg mai viszonylatban?

    Egyébként ezek a fegyverek a modern hadviselésben nem a legideálisabbak. Nehezek, körülményes a telepítésük romokra, sziklákra. Illetve a gyors helyzetváltoztatás mint olyan egyenértékű a felszerelés hátrahagyásával fejvesztett futással.

    Telepített védelemre kiválóak.
  • Pluskast
    #70023
    Némi kis érdekesség. Az ukránok elővették a múzeumból a fegyvereket aktív használat céljára :)

  • JanáJ
    #70022
    Megint leesett két gép. Az index meg javította a "2. VH.-s" megnevezést.
  • Papichulo
    #70021
    Azok a feldolgozas es kitermeles soran keletkezo - gyakran veszelyes - mellektermekek.
  • molnibalage83
    #70020
    Azok a nagy fekete tavak valami szutykot tárolnak?
  • Papichulo
    #70019
    a szomorú igazság az, hogy még így is nehéz nyereségesen kitermelni ezeket a fémeket Kínán kívül...

    Az ezzel kapcsolatos kinai kornyezetszennyezes helyzeten meg is latszik, hogy mivel sporolnak leginkabb...

    Banya a PRC-ben:


    Banya a USA-ben:


  • [NST]Cifu
    #70018
    Világverők voltak. Az 1980-as években nagyon előrehaladott állapotú szilárdtest lézer és gáz-gerjesztéses lézerfegyver fejlesztéseik voltak. Azonban az 1980-as évek végére, 1990-es évek legelejére ezek a programok a pénzhiány miatt leálltak. A 2000-es évek második felében egynémely programot lassacskán elkezdtek feltámasztani, de a programok pontos állása nem ismert. A két véglet között minden lehetséges, tehát akár az is, hogy ezek alig több, mint látványos kudarcot, és az is, hogy fél lépésre vannak a harctéren bevethető fegyverektől.

    Ezzel együtt a nyugati lézerprogramok jó lenyomatot adnak a problémákról. A szovjet/orosz lézerfegyvereknél nagyon ügyelnek arra, hogy a teljesítményről ne beszéljenek. Az Omega-2 képessége 20-30kW közé tehető, ami szilárdtest lézertől nem rossz, kémiai lézertől viszont szerény. Az amerikaiak az 1980-as években arra jutottak, hogy a szilárdtest- és gáz-gerjesztéses lézerek (mint az Airborne Laser Lab program) fejlesztése rövid távon zsákutca, a nagy teljesítményű lézerekhez a kémiai gerjesztés az út. Ez volt ugye az ABL program csapásiránya. Ekkoriban (1990-es évek vége, 2000-es évek eleje-közepe) az USAF olyan elképzeléssel élt, hogy a vadászgépek a szárnyaik alatt póttartály-szerűen viszik majd a lézereket (az egyikban az üzemanyag, a másikban maga a lézer), és 6-7 lövés után a levegőben újra tankolják a lézer üzemanyagát, majd megint mehetnek lövöldözni.

    A 2000-es évek második felétől kezdve egyre inkább áttolódott a katonai lézerek fejlesztése is a 'fiber lézerek' felé, amely a civil ipar sikereinek köszönhető, akik a 2000-es évek elején a fiber-lézerekkel forradalmasították a lézer-vágást. Ezek a fiber lézerek ritkaföldfémek (helló Kína!*) gerjesztésével nyernek lézernyalábot, egyszerű szerkezetűek, megbízhatóak, és jól skálázhatóak. Az US NAVY ezért állt át rájuk a 2010-es évek elején az addig favorizált szabadelektron-lézerről. Ma a legtöbb nyugati katonai kísérleti lézer fiber-lézer alapú.

    Szóval az oroszok világverő képessége ma annyira nem igaz, bár tény, hogy hajdan elég jók voltak.

    *A világ ritkaföldfém bányászata elég érdekes vargabetüket ír le. Kína az 1980-as években lépett a piacra, majd hamar felfuttatta a kitermelést, és tette mindezt alacsony árakon, így leverte a piacot, 2000 körülre szinte egyeduralkodó lett. Csakhogy 2007-8 körül Kína elkezdte kihasználni a csaknem teljes monópóliumát, egyfelől felhajtva az árakat, másfelől megmondani, hogy kinek mennyit szállít. Ez odáig fajult, hogy az USA és Ausztrália (függetlenül egymástól) újra elkezdte a ritkaföldfémek kibányászását. A stratégiai okok mögött viszont civil cégekre maradt a kitermelés, és ez picikét balul sült el, ugyanis piaci szinten egyszerűen nem tudnak versenyképesek lenni Kínával (még a megemelkedett árak ellenére sem - szóval az igazság feltehetően az, hogy Kína nem extra profitot zsebelt be, csak a 90-es években dömpingárakon, önköltséggel vagy az alatt adott túl a ritkaföldfémeken, és ezen a gyakorlaton változtatott a 2000-es években, ráadásul a kereslett ekkor kezdett el drasztikusan megemelkedni, szóval ez is kihathatott az árakra). Vagyis mind az amerikai, mind az ausztrál ritkafém-kitermelő cégek konkrétan csődben vagy csődközeli helyzetben vannak..

    Sok elemző felhívja a figyelmet a Kínai ritkaföldfém-kitermelés politikai problémáira (ie.: a mikroelektronikától kezdve ugyebár a lézerekig mindenhova kellenek a modern iparban), de a szomorú igazság az, hogy még így is nehéz nyereségesen kitermelni ezeket a fémeket Kínán kívül...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.23. 13:49:34
  • [NST]Cifu
    #70017
    Szvsz a technológia átfutása helyett a koncepció megvalósíthatóságát mondhatnánk. A szovjeteknél is állt rendszerbe korlátozottan használható lézer rendszer, mint az 1LK14


    1LK14


    Az Omega-2 is eljutott a tesztelés fázisába, ahol lassan repülő cél UAV-ket képes volt kigyújtani az 1980-as években (vagyis a szovjetek akkor már ott tartottak, mint a LaWS 2011-ben).



    Forrás
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.23. 13:22:03
  • molnibalage83
    #70016
    A HTKA fórumon akagi folyamatosan városi legendákkal próbálja bizonyítani, hogy az oroszok mekkora világverők lézer technológiában. Mikor megkérdeztem, hogy ehhez képest a tervhez képest hol van ma legalább tesztelésre alkalmas orosz lézer fegyver, akkor sajnos nem kaptam választ...
  • Hpasp #70015
    Szépen látszik hogy egy új technológiának mekkora is az átfutása...
    ... 1977-es Szovjet tervek point defense weapon-ra:



  • [NST]Cifu
    #70014
    Egy kis érdekesség az US NAVY jelenlegi fejlesztéseiről, és a közeljövő terveiről.

    Csak nagy vonalakban:

    -Bőven írnak az EM ágyúk (Railgun) fejlesztéséről. Nagyon jó (kis) képeken látni azt, hogy mekkora kondenzátorokra volt/van szükség az eddigi proto EM ágyúkhoz. Az EM ágyúk fejlesztési irányai terén az első helyen a lövegcső élettartama volt, amely a szöveg szerint tízes nagyságrendű lövésre képesről jelenleg százas nagyságrendre sikerült növelni (szóval ez volt a kerékkötője annak, hogy az EM löveg a Zumwalt-ra kerülhetett volna).
    -Az EM ágyúkhoz szánt HVP (Hipersebességű Lövedék) programnál irányított lövedékben gondolkodnak, amely a jelek szerint repeszhatással pusztítana. A demonstráció 2019-ben kellene, hogy működjön mind a löveg, mind a HVP terén.
    -Az EM ágyú "mostanában történt tesztelés" (recent testing) oldala törölve lett... :)

    -Az US NAVY a lézerekre rövid távon (ez cirka 5 éven belült jelent) a következőket várja el:
    Hajókra telepített lézer: UAV-elhárítás, ISR (felderítő eszközök) elhárítása, támadócsónakok elhárítása
    Szárazföldön: UAV-elhárítás (mozgás közben)
    Helikoptereken: Man-pad rakéták elhárítása, támadó csónakok elhárítása

    -Az US NAVY közép/hosszú távon (10-15 év) a következőre szeretné a lézereket használni:

    Hajókra telepített lézer: A fentieken túl rakéta-elhárítás
    Szárazföldön: Vállról indítható rakéták elhárítása, C-RAM, vagyis aknagránátok és bombák elhárítása
    Helikoptereken: Aknamentesítés és légi célpontok leküzdése
    Tengeralattjárókon (periszkópárbócra telepítve): Helikopter-elhárítás, Különleges egységek / Alacsony intenzitású ellenfelek (csónakok)

    -A LaWS által tesztelt, és az USS Ponce-ra telepített lézer jelölése AN/SEQ-3, és 30kW teljesítményű

    -2018-2025 között szeretnének egy 100-150kW teljesítményű lézert UAV és ISR, valamint támadó csónakok elleni feladatra. Érdekesség, hogy a képen az Arleigh Burke osztályon a felépítmény előtti emelvényen, a Phalanx CIWS helyére rajzolják. De CIWS feladatokra az első körben nem lenne képes a rendszer...

    -Az USS Ponce AN/SEQ-3 kezelő rendszeréről egy képet raktak be, feltehetően a kép erősen manipulált, leginkább úgy néz ki, mint egy összehányt prezentáció.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.23. 12:05:05
  • JanáJ
    #70013
    Egy gondolat kísérlet volt a felvetés, hogy még akkor sem megoldott technikailag, ha hagynák a berepülést. A megfigyelendő terület nagyságáról meg ne is beszéljünk. :-)
    Mindenesetre kicsit túlbiztosították a dolgot a ruszkik.
  • Hpasp #70012
    Ha még nem lett volna...
  • Hpasp #70011
    Ezek ugye normál esetben bent dekkolnak a garázsukban, és csak balhé esetén rontanak elő...
    14. rakéta hadosztály, Joskar-Ola
    ... szerintem nem azonnal indítani, hanem elbújni.
    (valahol dél keletre az erdőben)

    Persze a kérdés, hogy az USA, Kína, Korea, vagy valamelyik közel keleti a támadó fél.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.08.23. 11:05:51
  • [NST]Cifu
    #70010
    Hááátt....Én ezt azért vonom kétségbe, mert ha beérkező ICBM-eket észlelnek, akkor pont, hogy minél hamarabb indítási parancsot kapnak. Ezek az ICBM indítók ugyebár "egylövetűek", tehát nincs értelme a becsapódás utánra tartogatni őket...
  • Hpasp #70009
    A helyzet még ennél is bonyolultabb, ugyanis hiába videózza le egy műhold egy adott pillanatban hogy merre tekereg, mire a koordinátákat elküldöd az ICBM silónak, azt beprogramozzák, az ICBM-et kilövik, repül vagy 45 percet, na addigra ez a cucc simán el tud gurulni olyan messze az eredeti pozíciójától, hogy megússza az első csapást.

    (pont erre találták ki)
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.08.23. 09:08:40
  • [NST]Cifu
    #70008
    STAR biztos nem követi a Topol-M féle 'kerekes' ICBM-eket, mivel nem repül, nem repülhet be Oroszország fölé. Ez a műholdakra és a kémekre marad. A műholdak képesek észrevenni egy ilyen monstrumot, hiszen csak a rakéta konténere 22 méter hosszú, és 2,5 méter átmérőjű. A Kh-12 felbontása hozzávetőleg 0,3-0,5 méter, ennél talán jobb, amikor a légkör felső rétegébe "leszúr". Itt jön az, amit Molni említ, mely szerint ma már folyamatosan követik a műholdak pályáját, és tudják az oroszok, mikor repül el felettük olyan helyzetben egy műhold, amely már megláthatja őket. A nehezítés az, hogy a civil műholdakkal is számolni kell, illetve az ellenség "baráti országai" (pl. Japán vagy Dél-Korea) kémműholdjaival. Szóval az ég egyre több szemmel rendelkezik.

    Igen, az oroszok amúgy azért telepítették gumikerekes alvázakra az ICBM-eket, mert így nehezebb őket követni, és adott esetben megsemmisíteni. A mai technikai szinten talán egyre nehezebb elrejteni ezeket, de annyira mégse az, hiszen a cél, hogy megnehezítsék ezek követését, azt pedig ilyen módszerekkel meg lehet. Az ellenségnek így sok energiát kell a gumikerekes platformok követésére fordítania - amit statikus indítóállásoknál nem kellene megtenniük. Még egy apró gondolat: egy ICBM indítójárműről nem mondod meg, hogy valódi rakéta van a konténerében, vagy csak egy súlymakett...


    Itt a piros, hol a piros 16 keréken...

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.23. 08:40:47
  • millerius
    #70007
    Szerintem is kb. ez lenne a megoldás egy része, a másik meg az, hogy földközeli bemutató műrepülésnél elő kellene írni a minimum rep-órát az adott pilótának az utolsó fél évre. Aki nem tud annyi órát/gyakorlatot begyűjteni konkrétan az adott típuson, az földközelben ne műrepüljön bemutatón, csak vizszintes áthúzásokat, esetleg szolíd emelkedésekkel, fordulókkal. Lehetett ő Eurofighteren vagy Tornadón csúcs-pilóta évi 150-200 repórával, ha a Hunteren csak hétvégi bemutató-pilóta volt évi 30-40 órával (ráadásul a régi masinákhoz még szimulátor sincs!), ez így nem a biztonság csúcsa.
  • JanáJ
    #70006
    A Kecsó melletti út lezárható, szemre kisebb forgalmú, mint ez volt. Remélem észbe kapnak és szigorítanak a dolgokon, bár szerintem átesnek a ló túloldalára. Az oroszok meg mindig ilyen "oroszosan" kezelték a biztonságot. :-)
  • JanáJ
    #70005
    Kicsit elvesztettem a fonalat. Én azt állítom, hogy még az E-8 se tudná kiszűrni a kerekes ICBM-eket, nem hogy a műhódok.
  • molnibalage83
    #70004
    Nem ismerem a szabályok att adott airshow-ként de elvileg már most is így van az első pont. A zóna egyes részein nem lehet ilyesmit csinálni. Szó se róla két éve mikor Kecsón az oroszok gépe a közönség felé csinált egy berántást szétváláskor akkor néztem is (és nem csak én), hogy ezt meg hogy képzelték... Mások még egy f betűs szót is odatettek a mondatba...

    A második pont is érvényes tudotmmal. Az oroszok produkcióját leszámítva soha nem láttam ilyet mióta repnapra járok és emlékszek rá. Ez cirka 20 év. Lehet, hogy egyes országokban igen, de nyugati országokban Rammstein óta ez egyszerűen fel sem merül.

    Airshown nagyon kevés esetet leszámítva semmiféle improvizálás nincs. Én eddig egy ilyet láttam, amikor Bessenyei program nélkül jött és csak gyártotta a sportrepülős flikfalkot, de azokat a programjából ismert blokkokkból variálta és bőven zónán belül volt. Ez leszámítva én mindig csak program szerinti dolgokat láttam, vagy nem közölték velünk, hogy ez programon kívüli volt.

    Az angoloknál Fairfordban konkrétan a többségnek (legalábbis régen) a show előtt le kell repülni az előzetesen beadott és elbírált programot. Ha valami nem teszik vagy nem sikerül, akkor nem hagyják jóvá. Olyanra is volt példa, hogy a demo közben parancsolták le a gépet, mert elrontotta és ezek után inkább lehívták a delikvenst. (Asszem Fairfordban baromi szűk hely van repülni.)

    A rádiós bepofázás nagyon rossz ötlet, mert a külső személélőnek telemetria nélkül csak szemmértéke van. Ha meg a TB-s balesetet vesszük a külső segítő a rossz telemetria alapján 0 segítséget jelentett volna, mert ő is rossz magasság adatot látott volna. A gépeken meg alapvetően nincs telemetria... ACMI rendszerrel sem műrepülnek és csak ezért senki nem fogja vinni és n+1 országnak nincs is olyan...

    Az utolsó mondat kb. igaz, ezért nem értem egyszerűen, hogy egy olyan egyszerű elemi művelet, mint egy leborítást, azt hogyan és miért kell ennyire koppra venni.
  • ximix #70003
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Pár alapszabállyal már sokat nőne a biztonság, miszerint
    - csak a kijelölt zónában hajthat végre akrobatikus elemeket, ezek a zónák nem tartalmazhatnak köz vagy főutakat, lakott épületeket ..ect csak simán a préri felett
    - a nézők mindig a zóna szélén kívül helyezkedhetnek el, irányukban nem indulhat vagy felhelyeződhet be manőver (pl alacsony áthúzás felettük ) csak párhuzamosan előttük.
    - Állandó rádiós kapcsolat a pilótával a hozzáértő kísérővel, a pilóta vagy egy megtervezett show-t repül vagy improvizál, de minden elem előtt beszól mit akar és akkor kintről segíthetnek pl: ezt alacsonyan kezdted fordulj ki..ect, persze egy tervezett show az igazi amit betud gyakorolni és ilyenkor a biztonsági ráhagyásokat is lehet beilleszteni egyes elemekbe pl: ezt a hurkot x méter alatt nem kezdem el .
    A mutatni vágyás nagy kényszer, de a nézők nagy része nem értékeli ha most az a hurok egy 10 méterrel szűkebb, észre sem veszik.

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.08.22. 22:23:17
  • molnibalage83
    #70002
    Kecsón is túlnyik a kerítésen tudtommal a zóna. Inkább szigorúbban kellene venni bizonyos limitieket. Hogy a faszba lehet úgy elkezdeni a leborítást, hogy ennyire elégtelen a magasság hozzá...? Csak nem itt is elfelejtette kalibrálni a magasságmérőt, mint a Thunderbirsd pilóta? Vagy ennyire nem volt tisztában a sebességével és magasságával és ennyire koppon repült?

    Akárhogy nézem, ez így tarthatatlan állapot. Én a repülés szerelmese vagyok, de azért valahol húzzuk meg a határt. Aki arshow-re kimegy, az vállal bizonyos kiszámított kockázatot. De itt teljesen a reptéren kívüli civilekre zuhant a gép.
  • fonak
    #70001
    Mondjuk forgalmas út felett nem kéne engedni a műrepülést.
  • fonak
    #70000
    Ha pilótahiba volt, az előfordult már Szu-27-essel is (Lvivi katasztrófa stb.) pedig az nem is régi.
    Hunterrel repült a Patrouille Suisse is, azon a bizonyos taszári repülőnapon is vagy 25 éve. Nem tudom, de egyáltalán nem biztos, hogy itt a gépnek volt bármilyen baja.
  • Palinko
    #69999
    szerintem repülni hagyni kéne őket ha jó a műszaki állapotuk, de a különösebb manőverezést már nem engedném.
    ahogy egyre távolodunk az adott kor technikájától egyre csak jobb manőverezhető gépeken tanulnak a pilóták és ahhoz szoknak, aztán úgy érezhetik még a régi vason is kiadja, de látjuk hogy most sem sikerült, bár nem kellett sok már az ég felé nézett a gép orra mikor becsapódott :(

    az meg külön tragédia, hogy autóútra esett ahol forgalom is volt, azok mit sem sejthettek :(
  • Bucser
    #69998
    Meg tiltjak az oreg technika repuleset szerintem... Vagy szignifikansan megnehezitik.
  • molnibalage83
    #69997
    Ez nem a légibemutatók éve. Vajon mit kívánnak majd lépni az ügyben?
  • millerius
    #69996
    Újabb katasztrófa hét halottal, Shoreham Air Show, Hawker Hunter ..:-(

    www.youtube.com/watch?v=pvHplYmh2f8
  • millerius
    #69995
    Nyertél, ihatsz egy sört (ennyire nem akartam bőbeszédű lenni).