95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71255
Akkor ajánlom figyelmedbe a HT összefoglalót, mert akkor van benne ami jelen formájában is új neked. A felbővített változat remélhetőleg jövő év január elején elkészül. Brutális lesz, bőven 200 oldal feletti lesz. -
#71254
Nem olvastam a HTKA összefoglalót és én a F4 tipus füzetben nem találkoztam vele.
Egyébként meg ezt pont ugy kérdezed, intha te mindent tudnál és mindent láttál volna már. Egyébként meg sose az elektromos kütyük érdekeltek igy nem is vagyok velük képbe a mechanikai dolgok és a sárkány részek érdekelnek jobban, meg hogy mi mit csinál . -
#71253
Meglep, hogy a TIESO-t még nem láttad egyetlen gépen sem. a HTKA HT összefoglalóban is szó van róla és egy görög F-4 gép volt hozzá az illusztráció. Még kép is van arról, hogy egy MiG-23 hogyan néz ki rajta, sanszosan egy iráni gép készítette a felvételt. -
millerius #71252 Izraeli F-4E változat (a fő eltérés a légitankoló csőcsonk beépítése a hajlékony-csöves rendszerhez, az USAF-nál a merev-csöves rendszerhez volt töltő-torok a gép gerincén. A bal belépőélen a TISEO (Target Identification Set Electo Optical) van felépítve, amely jó látási viszonyok esetén több-tíz kilométerről felismerhető képet adott a befogott célpontról, tehát nemcsak egy pötty volt a radarernyőn, hanem mondjuk egy azonosítható F-5 vagy MiG-21 a képernyőn. -
#71251
ez pontosan melyik verziója az F4-nek, mert én még nem találkoztam ilyen kialakitásuval és a bal szárny belépőélén lévő dudort sem láttam még soha ilyen gépen. -
#71250
Az hagyján, de a repcsik avionikája vegyes lesz, ha még találnak helyettesítést is. Kevés gusztustalanabb dolog van annál, amikor a flotta nem egységes. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71249
Eléggé. Például a két Gremjacsij-osztályú (Projekt 2038.5) korvett eredetileg német MTU diesel-motorokat kapott volna, de most azok nélkül árválkodnak a sólyán. A helyzetre való tekintettel a Gremjacsij-osztály alapját jelentő, régebbi Sztereguscsij-osztályt (Projekt 2038) építik tovább, három ilyen építését kezdték meg idén.
Hasonló gondjaik vannak a hajókba szerelendő gázturbinák terén is, ugyanis az Admiral Gorskov-osztályú fregattokba ukrán eredetű M90FR gázturbinák kerülnének. Az osztály első két egysége megkapta ezeket, az építés alatt álló másik kettő viszont érthető okokból nem. Most az orosz Szaturn tervezőiroda kapta a feladatot, hogy egy hozzávetőleg hasonló képességű gázturbinát tegyen le az asztalra 2017-ig. Ez ráadásul érinti az exportot is, ugyanis Vietnám négy Gepard osztájú korvetett rendelt az oroszoktól, de a második kettő építését nem tudják folytatni az ukrán gázturbinák hiánya miatt.
Szintén problémát okoz a francia Thales Catherine-FC thermo/éjjellátó kamera hiánya, amelynek egy részét ráadásul re-exportra szánták az oroszok, Algéria és India részére. Ugyan van saját (pardon, Fehérorosz...) éjjellátó rendszerük, de ez a Catherine alatt teljesít. A T-14 orosz eredetű éjjellátót kap, de annak helyzetéről nem sokat tudni.
Nincs részletezve, de a MiG-29K és a Szu-30MK gépek bizonyos avionikai rendszerei szintén franciaországból érkeztek eddig, ezek kiváltására is megoldást kell találjanak...
A két Mistral-osztályú partraszálló hajó esete ugye közismert.
Hosszú távon pedig az Antonov An-124-esek tovább üzemeltetése is problémát okozhat az ukrán cég nélkül...
Ezek egyike sem olyan, ami megállítja az orosz medvét, de mind roppant fájdalmas, és csúszásokat jelent az érintett rendszerek hadrendbe állításáig, amíg pótolni tudják azokat. Ez különösen az exportra gyártott fegyvereknél kínos, és lehet, hogy ugyanúgy járnak velük az oroszok, ahogy a franciák jártak a Mistral-osztályú hajókkal. Az An-124-esek pedig azért is fájdalmasak, mert semmivel sem lehet kiváltani őket...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.16. 09:00:08 -
#71248
A hatótávolságával kapcsolatosan tényleg meglepetés volt a csapásmérés, egészen a bevetéséig egy nagyságrenddel kisebb hatótávolságot mondtak az oroszok. A 3M-14E esetében 300km-t adtak meg, a "hazai" 3M-14 és -14T verzióét meg szerényen elhallgatták, a becslések 300-500km körülre tették. Ehhez képest most 1500-2500km körüli adatok kerültek napvilágra.
Az is tény, hogy ehhez hasonló képességgel eleddig csak az US Navy és a Royal NAVY rendelkezett, a franciák most szerzik meg a Missile de Croisière Naval (Tengerészeti Robotrepülőgép) program keretében, ami egy hajófedélzetről és torpedóvető csőből indítható, hosszabb Storm Shadow. -
#71247
-
F1End #71246 Ha már Oroszországról van szó:
Ugyebár az EU és USA szankciók között szerepel a kettős felhasználású technológiák Oroszországba történő exportjának tilalma. Ez gyakorlatban mennyire rengeti meg az orosz hadiipart? -
#71245
Vannak bele egész korrekt részek, de alapvetően a bolhából csinálnak elefánot. Úgy tesznek, mintha valami várázslatosan új képesség lenne ez a hatótávolságú csapásmérés, mikor a Kh-55 30+ éve létezik.. Ezt is megemlíti, de nem elég hangsúlyosan.
Az, hogy egy új fegyverrendszer is képes erre az hír, de hogy "megdöbbentő és sokkló" lenne, az tipikus média bulvár felnagyítás.
A CM magyarázat úgy ahogy elmegy, de a sebességnél azért kicsit téved. Nemhogy nem érik el, de jellemzően a high subsonic tartományban repülnek M0.75 vagy afelett, tehát a 850-900 km/h teljesen megszokott. A Taurus KPED igaz, hogy nem ekkora hatótávolságú, de az M0.9 tájára is képes.
Szíria stratégiai hozzáférést biztosíthat Moszkvának a Földközi-tengerhez.
Ez a rész meg nettó hülyeség. Ameddig Törökország kezén van a Fekete-tenger kijárata és létezik Izrael és Törökorszán a jelen katonai erejével, addig finoman szólva az orosznak ott nem osztanak lapot, ha nagyon pattogni akarna. A Hidegháború alatt kevés volt a Szu a Földközi tengeren a US Navy + egyéb országok ellen. Majd pont ma lenne tényező. Belátható időn belül nem azok. Mikor esik már le a sok médiabohócnak, hogy mekkora az orosz GDP...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.15. 20:33:46 -
JanáJ #71244 Vélemény? Egész korrekt az indextől. -
#71243
Kérdeztem. Mondták., hogy valakinek megmutatták. Erre kértem én is. Azóta kuss van... Tekitve, hogy a rakéta átmérője nagyobb, azzal arányosabban több hajtóanyag van benne. Nemhogy a tolóerő, de az égésidő is lehet hosszabb... -
#71242
Ilyenkor roppant barátságosan meg kell kérdezni, hogy forrás ugyan merre van-é?
Hogy közel azonos, amúgy számomra hihetőnek tűnik, bár mivel a mistral azért jóval nagyobb (70 vs. 90mm átmérő, 1.52 vs. 1.86 méter hossz), miközben kb. azonos méretű a robbanófeje (2.95kg vs. 3kg) én arra tippelnék, hogy a Mistral rendelkezik nagyobb HMZ-vel (de persze lehet, hogy az amerikai keresőfej ennyivel könnyebb, vagy a hajtóműve ennyivel erősebb)... -
#71241
Okas. A téma hasolnó. Egy kinti fórumon páran azzal hitegetnek, hogy volt összehasonlító teszt valahol a Mistral és a Stinger között és szerintük a HMZ-jük azonos. Gőzöm sincs, hogy ezt honnan vették, de szerintem tévedésben élnek. -
#71240
Az Igle a Sztrela-2/-3 robbanófejét örökölte, annak közelségi és kontakt gyújtójával együtt.
A korai Stingereken nincs közelségi, de a FIM-92J már kapott ilyet is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.15. 11:58:22 -
#71239
Az Iglán ugye mindig volt közelségi és csapódó gyújtó is? A Stingeren ugye a mai napig nincs közelségi? -
#71238
Érdekesség: az LCS esetében komoly problémák vannak a különféle missziós konténerek tömegével. Leginkább az ASW (tengeralattjáró-elhárító) konténerével. A megoldásra külön megbízást kapott a konténert gyártó konzorcium, hogy 15-25%-al csökkentse a konténer tömegét, de az opciók elég szélsőségesek (megvágni a vontatott szonár képességeit, illetve könnyű de drága kompozit anyagok alkalmazása a fém alkatrészek helyett). Végső megoldásként azt lebegteti a gyártó és az US NAVY, hogy akár 200 tonnát is tudnának "adni" a küldetésmodul részére - úgy, hogy ennyivel kevesebb üzemanyagot vételeznek. Persze cserébe némileg csökken a hatótáv...
![]()
-
#71237
-A Német Védelmi Minisztérium befejezte a HK G36-ot ért kritikákat (túlmelegedés miatti pontosságromlás). A katonákat megkérdezve senki sem válaszolt olyat, hogy tapasztalta volna a problémát, sőt, a katonák általában nagyon meg vannak elégedve a G36-al. Az ügy lezárva...
-A General Dynamics bemutatt az M1A2 SEPv3 program eredményét:
-Új M829E4 (M829A4) APFSDS-DU lövedék, amelyet felkészítenek az ERA és APS-ek ellen.
-Új APM lövedék, amely kiváltja a korábbi HEAT-MP, kartács és HE lőszereket. A programozható gyújtó három üzemmódal bír, csapódásra elműködés, késleltetett, és a célpont felett való robbanás.
-Új Improved FLIR (IFLIR), amely jobb minőségű képet tud nyújtani, megkönnyítve a célazonosítást (a korábbi FLIR rendszereknél sok volt erre a panasz).
-Új, alacsonyabb távirányítású géppuskatorony.
![]()
-
#71236
Erősen úgy tűnik, mert sehol sem látni ilyenkor más függesztett fegyverzetet rajtuk... -
#71235
Az F-4K (Phantom FGr.Mk.1) annyi újdonsággal bírt, hogy nem volt hozzájuk integrálva gépágyúkonténer (beépített gépágyújuk se volt), igaz, amikor ezek átkerültek a RAF-hoz, akkor ezt a képességet utólagosan beépítették.
Az F-4M (Phantom FGr.Mk.2) az 1970-es évek közepéig első sorban csapásmérő gép volt, és abszurd módon a BAe Lightning volt a légierő elfogó gépe. Aztán a Lightning kivonásával és a Jaguar megjelenésével a Phantomok átvették a légifölény feladatkört, 4x AIM-7E2, 2x AIM-9G és egy SUU-23/A gépágyúkonténer standard fegyverzettel. 1979-ben a Sparrow-ot kiváltotta a SkyFlash és az 1980-as évek elején az AIM-9G helyett az AIM-9L jött be.
Csapásmérő fegyverzet terén az általad említett bombák és az Ambasa által említett SNEB konténerek kerültek még integrálásra, de mivel a csapásmérés másodlagos feladatuk volt ekkoriban már, ezért ezeket ritkán lehetett a szárnyaik alatt látni.
Megjegyzés: az 1980-as években a britek vettek 15db amerikai Ex-US NAVY F-4J-t, amit amerikai hajtóművekkel (J79 a jobb és erősebb Spey helyett) és amerikai fegyverzettel rendelkeztek. -
ambasa #71234 A wiki szerint a Skyflash-t is integrálták a fegyverzetbe és a SNEB 68 mm-es NIR-t. Mellesleg itt leírják, többek között a fegyverzetét is.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.14. 20:19:48 -
#71233
Az IAF az F-4E gépekre integrálta a Python-3-at, ha jó látom, de a mérete miatt csapásmérő fegyverzet ekkor kizárt?
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 19:57:01 -
#71232
Az angol F-4M és F-4K gépek milyen fegyverzettel bírtak? Jenki fegyverzetet használtak és mellé tettek brit Bl.755 és 1000 fontos bombát és kb. ennyi?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 19:40:27 -
#71231
Ez nem 2003-ra vonatkozik.. Az 1991-es balhé előtt volt. Akkor meg volt. 1998-ban is volt és a KK topikban volt olyan link, ahol bizony az volt leírva, hogy 2003 után is találtak itt-ott készleteket... Nem olyan BM-hez, de voltak készletek itt-ott. -
Lysandus #71230 Jó, nyilván mindenki rázta az öklét. Érdekes kérdés, hogy egyáltalán volt-e akkor még tömegpusztító fegyvere Iraknak. Mert minden kilőtt SCUD-nak hagyományos töltete volt. -
JanáJ #71229 Azért biológiai és vegyi fegyver ellen lehet védekezni. Atom ellen nem. Ugyan akkor nem gondolom, hogy egy Indiai méretű országot megtámadnának, az még nekik is nagy falat lenne. -
Lysandus #71228 A lényeg, hogy az első Öböl háború után. -
#71227
A második robbantás volt 98-ban. Hogy ebből bevethető fegyver mikor lett, az megint más kérdés.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 15:42:56 -
#71226
Hajlandó vagyok efféle áldozathozatalra... -
Lysandus #71225 Bocs, szóval Indiának '98-tól van bevethető atomfegyvere. A '74-es robbantás után nem született ilyen. -
#71224
Ebben sem vagyok biztos. Vegyifegyverek bevetésére számítottak, amik semmivel sem kevésbé pusztítóak, mint egy taktikai atomfegyver számtalan helyzetben és a mentesítés sem egyszerű...
Ellenben a válaszlépés szerinted mi lett volna? Akkor a jenkik minimum hasonlóval válaszolnak, de mivel erőből tárgyalnak akkor ma Bagdad helyén lehet, hogy egy romhalmaz lenne...
Nem tudom, hogy mennyi valóság alapja van annak, amit Forsyth leírt az Iste Ökle című könyvben leírt. Ott arról volt szó, hogy ha Irak vegyi fegyverek bevetését tenné meg egy esetleges konfliktusban, akkor arra amerikai nukleáris csapás lesz a válasz Bagdad ellen. A találkozó helyszíne a könyben Genf volt Tarki Azísz és James Baker között, ahol ezt közölte.
Amit 30 sec kereséssel találtam.
Ez.
http://hamodia.com/2013/12/16/saddam-never-used-chemical-weapons-gulf-war/
És egy interjú, amiből származik.
http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/gulf/oral/baker/1.html
Q: What warnings were sent to the Iraqis about using chemical weapons?
Baker: The President's letter to Saddam Hussein which Tariq Aziz read in Geneva, made it very clear that if Iraq used weapons of mass destruction, chemical weapons, against United States forces that the American people would demand vengeance and that we had the means to achieve it. I also reinforced that message in my presentation with Tariq Aziz at Geneva and we made it clear that in addition to ejecting Iraq from Kuwait, if they used those types of weapons against our forces we would in addition to throwing them out of Kuwait, we would adopt as a goal the elimination of the regime in Baghdad.
And we never did that, we never expanded our war aims or our political aims to include that -- we never went beyond the scope of the United Nations Security Council resolutions but we made it very clear to them that if they used weapons of mass destruction on our forces that would be one thing we would consider doing and further that we had the means to obtain vengeance.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.14. 15:44:41 -
#71223
Elfáradna a lábad, amíg mindet végigrugdosnád... -
#71222
Anno apám beszélt egy helyi politikussal (ma már nem az az illető, és nem, nem a mai kormánypártokhoz tartozott), aki azt találta mondani, hogy a szakértő dolga a döntés megmagyarázása
Az ilyen kaliberű "embereket" helyből rúgnám pofán... -
Lysandus #71221 Teljesen mindegy, hogy mit érzel. Mert ezt Indiában senkit nem érdekel. Én azt írtam le, hogy onnan nézve hogy látszott a dolog.
Azt mindenki tudja, hogy India nem a kilencvenes években robbantott először. Nyilván azt sem kötelező elfogadni, hogy a '74-es robbantás "békés" célt szolgált, amint azt az indiaik mondták (nyilván nem). Viszont az atomprogramjuk '94-ben pörgött fel, mégpedig az említett okok miatt. És azóta váltak egyértelmű atomhatalommá. Nem árt, ha megértjük azt is, hogy miért. Amit az indiai külügyér mondott, abból az következik, hogy elsősorban nem India és nem Pakisztán miatt.
Egyébként még Irakból nézve is teljesen mindegy, hogy az USA miért állt neki összekovácsolni egy nemzetközi koalát. A lényeg az volt, hogy léptek. Tök felesleges belemenni abba, hogy "igazságos" háború volt-e vagy sem. Mert ez maximum csak a filmekben számít, ami valójában vezérli a döntéshozókat, az a stratégiai érdek. De az is biztos, hogy ha lett volna atomjuk és hozzá raksijuk, akkor nem támadták volna őket meg. Maradtak volna a szankciók. -
ambasa #71220 Az enyém is....
TG -
JanáJ #71219 Én az általad leírtakra mondtam, hogy az elv jó, csak mi nem jól használjuk. Aki ért hozzá, az elmondja mit és miért szeretne. A politikusok meg az ő tudás szintjükre egyszerűsített összefoglaló és a gazdasági lehetőségek szerint döntenek. (A kezem meg a bilibe ér.) -
ambasa #71218 "Most minden bántás nélkül: miből gondoljátok, hogy a vezérkar, vagy a katonák elfogulatlan döntést hoznak? Nem csak nálunk, bárhol. Szerintem evidens, hogy az amerikai vagy bármelyik vezérkarnál is igen keményen lobbiznak a gazdasági szereplők."
Igen természetesen lobbiznak (a lényeg a lobbi szón van, ami nem egyenlő a megvesztegetéssel). Az amerikai hadiipari vállaltok igazgatótanácsai tömve vannak egykori, nyugalmazott főtisztekkel akik kihasználják kapcsolati tőkéjüket. Viszont erről szól a civil kontroll., mivel a végső döntést a politika határozza meg, hogyha bármely ilyen gyanú felmerülne megvétóza azt. A gond az, hogy nálunk amikor a katonák javasoltak valamit, azt nem azért söpörte félre a politika mert ilyen gyanú felmerült, hanem mert az ő érdekeik mást diktáltak, és így figyelmen kívül hagytak minden szakmai érvet. Anno apám beszélt egy helyi politikussal (ma már nem az az illető, és nem, nem a mai kormánypártokhoz tartozott), aki azt találta mondani, hogy a szakértő dolga a döntés megmagyarázása. Amíg a politikai elitünk így gondolkodik, és nem úgy, hogy a szakértő dolga a döntés előkészítése, addig olyan döntéseket és törvényeket hoznak amikkel nap mint nap szembesülünk.
Persze nálunk fejlettebb államokban is létezik korrupció, ez nem egyedi jelenség, még egy NATO főtitkár is belebukott ilyenbe amikor még belga hadügyminiszterként az Augusta helikoptereit választotta nem minden anyagi érdek nélkül és ez később kiderült. És elismerem egy repülőgép beszerzés igen összetett kérdés, amelynek vannak gazdasági vetületei, de azért mégis figyelembe kellene venni annak a véleményét, aki végül azt majd a harcmezőn az életét bízza rá.
Egyébként jellemző volt a magyar vadászgép tenderrel kapcsolatban, hogy emlékeim szerint Mécs Imre az akkor Honvédelmi Bizottság tagja előbb szált fel a Mirage 2000-essel mint egy magyar vadászpilóta. És miután kiszállt a gépből azt az örökbecsű bölcsességet mondta. " nekünk azt tanították a Műszaki Egyetemen, hogy ami szép az jó is és a Mirage egy szép repülő." hiába a franciák tudták, hogy ki veszi meg nálunk a gépet, a buta amerikaiak meg ezredeseket reptettek, az ostobák...
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.14. 15:18:10 -
#71217
Zavart érzek az erőben.
Az első indiai teszt robbantás 1974-ben volt. Még az irak-iráni balhé sem törént meg. 1991-re mondva is ökörség, met Irak szállt meg egy másik országot és egy koalíció rugdalta ki a seggét, még akkor is, ha jenkik adták a nehézfegyverzet és technika 85-90%-át. Politikailag nem arról volt szó, hogy csak az USA érdeke volt kipenderíteni oda Szaddámot és még ezt a kalandot is megúszta, mert hatalmon maradt és Iraktól 0 területet vettek el... -
Lysandus #71216 Most minden bántás nélkül: miből gondoljátok, hogy a vezérkar, vagy a katonák elfogulatlan döntést hoznak? Nem csak nálunk, bárhol. Szerintem evidens, hogy az amerikai vagy bármelyik vezérkarnál is igen keményen lobbiznak a gazdasági szereplők.
Paki atomhoz, talán belefér a topik témájába: Az indiai külügyminiszter mondta azt az első iraki háború után: számukra a tanulság az a történtekből, hogy akinek nincs atomfegyvere, azt bármikor lerohanhatja az Egyesült Államok. Lett atomfegyverük. Utána persze Pakisztánnak is lett.
