95104

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #71375 Nem sok esélyük volt. Ha pedig drótos bomba, akkor sokat nem ér a technika. -
#71374
A teljes Gripen program néhány százalék plusz költségét basztak elkölteni, hogy a gép képessége valóban realizálódjon. Demagógia (?), de a stadionokra és sok baromságra elbaszott pénzből olyan tiptop Gripen flotta lenne, hogy ihaj...
Ez viszont nem változtat azon, hogy a Gripenek miatt és az elégtelen források miatt a többi fegyvernem szinte nem is létezik... -
JanáJ #71373 De érzem. A nem ad többet alatt pedig azt értettem, hogy hiába több a Grif, ha a lentiek nélkül ez nem ér semmit. A terület védelem alatt kis hazánk határainak megvédésére gondoltam egy képzelt ellenfél ellen. Nagyon jó, hogy a marék pilótánk korszerű vason ül. Nagyon rossz, hogy a plusz képességeket kértük, kifizettük, de nem használjuk. Milyen jól mutatott volna, ha Libia fölé mi is repkedtünk volna, vagy korábban megyünk légtér rendészkedni.
Ha demagóg akarnék lenni akkor mondhatnám, hogy a marék pilóta biztonságos harcba küldése miatt a földön levők nem így mennek. Tök jó, hogy miénk a levegő, és? Tudom, hogy erről nem a légierőben szolgálók tehetnek. Nem is sajnálom tőlük. De a Griff program szerintem egy elbénázott valami. Hiába jó a gép, ha nem adnak pénz fegyverre, emberre és semmi másra sem. -
szenyor Lopez #71372 Biztos lehetett volna venni is még ;) De igazából mindegy is, a lényeg, hogy az adott keretet el lehetett volna úgy is költeni, hogy ne csak a jéghegy csúcsa legyen a topon, hanem minden téren legyen meg egy jó iparos szint. -
#71371
20-28 MiG-21 nem maradt volna, mert kivonáskor volt 16 vagy 17 röpképes. A többi feltámasztása elég necces lett volna, ha egyáltalán volt tárolt bisz.
Nem kizárólag az egyes gépek harcértéke határozza meg az ország légierejének hatékonyságát.
Ez így van. A mennyiség és minőség kettős kombinációja. -
#71370
Alapvetően az T-Hawk eredetileg az US ARMY számára készült, ők fizették a fejlesztését inkább. Ehhez képest ők inkább átpártoltak az merevszárnyas RQ-20-ashoz, és csak pár tucatnyi T-Hawk van csak rendszerben náluk. A haditengerészet több száz RQ-16A/B-t rendelt, de ez is messze kevesebb, mint amennyit anno vizionáltak.
Hangsúlyoznám, hogy én is sokallom a ~350k US$-os árat, inkább 60-100k körülre saccolnám reálisan. Hogy civil szférában elérhető-e? Nos ez az, amit kétlek. Az RQ-16B Block II képességei azért nem gyengék, autonóm repülési képesség, speciális benzinmotor (amelyik repülőbenzinnel megy, ez az egyik fájdalma a logisztikának, és a továbbfejlesztéseknél a Honeywell hagyományos benzint használó erőforrást fejleszt), integrált EO érzékelő (ennek ára mondjuk zuhan, most már csak ~15-20k US$ egy egész korrekt IR/látható tartományú EOST torony), és persze egy elég tápos rádió. -
szenyor Lopez #71369 Lehet, hogy nem kéne újranyitni egy Mig29-Gripen vitát, de abban nincs igazad, hogy 1-1 lenne az arány. Most van (volt) 14 Gripen, de ha megmaradt volna 14-16 Mig-29 és mellé lenne még mondjuk 20-28 modernizált Mig-21, akkor vajon melyik kombó lenne az "erősebb"? Hadrafoghatóságot, sikeres légiharcot, földi célok leküzdését egybevetve. És vajon mennyibe került volna a modernizálás és üzemeltetés? Lehet, hogy lehetett volna vásárolni a maradék pénzen valami komolyabb légvédelmi rendszert, ami ugyancsak a magyar pilóták túlélési esélyeit növelné. Vagy egy század vadászbombázót üzemeltetni, ha földi célok elleni képességre is van szükség.
Most, hogy békeidőben odavertek két Gripent, rögtön 14%-os csökkenés lett az állományban, ami szerintem aggasztó.
Nem kizárólag az egyes gépek harcértéke határozza meg az ország légierejének hatékonyságát. -
#71368
Gondolom azért az árban benne van a technológia kifejlesztése és azért itt nem (akár) több millió db-ot elérő sorozat gyártott termékről van szó, bár még így is nagyon soknak tűnik. 5-11km rádió hatótáv az nagyon jó.
"Ehhez fogható civil drón nincs. "
Polcról levehető nincs ez kétségtelen de láttam a neten már 1 órás repülési időt, amit főleg lebegéssel ért el a srác és vannak különböző jel boosterek, amivel ki lehet tolni a rádiójel hatótávját is egész szépen, kérdés persze, hogy mennyire legálisan (nem igazán ismerem ezeket a szabályokat).
Nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenféle összevásárolt dolgokból meg lehetne ugyanezt építeni, mert ahhoz már komoly szakértelem kell. Viszont ezen a téren annyira nincs lemaradva a civil szféra sem. Én mint lelkes fotelhuszár azt mondom, hogy ha meglenne rá a keret, akkor ezen képességek nagy részét az a drón is tudná, amit én építek.
-3200 méter elérhető
-5-11km na ennek kb a felét biztosan lehetne hozni, bár ehhez azért kellene segítség
-40 perc repidő megoldható, bár ez is a nehezebb dolgok közül való de teljesíthető
-HD kép és a stabilizálás polcról levehető, profi cuccokat lehet hozzá kapni, infra is megoldható lenne
-zavarvédett, titkosított, na ez az ami a gyenge pont lenne, mert erről nagyon keveset tudok
Mondjuk ezzel nem azt akarom bebizonyítani, hogy én mennyire okos vagyok (ami ugye nem igaz), mert a nálam jobbak
ugyanezt könnyedén teljesítenék. Eszméletlen emberkék vannak a különböző multirotor fórumokon és hihetetlen, hogy mit
képesek kihozni a gépeikből. Persze van nagyon sok idióta is, aki több 1000 dolláros játékszernek nem éppen nevezhető profi drónt csap falhoz aztán megy sírni a supporthoz, hogy rossz a technika holott életében nem repült még semmivel de a pénze megvan rá.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.21. 09:08:47 -
#71367
Piszok nagy szerencséjük volt feltehetően. De ahhoz, hogy ezt egyértelműen meg tudjuk állapítani, látni kéne a helikoptert, hogy milyen károkat okozott a rakéta. -
#71366
Most ezekhez a számok viszonyítási alap: az RQ-16 maximális repülési magassága 3200 méter, a rádiójának hatótávolsága a környezettől / terepviszonyoktól függően 5-11km, és zavarvédett, titkosított. Alapkiépítésben egy infravörös és egy látható tartományban működő kamerája van (a felbontásáról nincs info, de feltehetően a Block II-é már megüti a HD felbontást, illetve biztosan megkapja a 3D képstabilizálás).
Ehhez fogható civil drón nincs.
Igen, feltehetően benne van az árban a katonai beszerzések túlárazása, de ez nem a polcrol levett technológia. -
#71365
Jó kérdés. Nem tudom. Mindenesetre gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy megfelelően célba tudd juttatni. Levegőben kibiztosítani és pont a tank tetejére pottyantani. Ha épületek között van a tank, akkor azért rá kell látni a célra mert az épületek zavarhatják a vételt. Bonyolultabb lenne mint egy páncéltörő rakétával való találat.
Mondjuk egy átlag civil drón ellen a 2.4 Ghz zavarásával elég könnyen lehetne védekezni.
Kamikaze drónt jobban el tudnék képzelni bár ahhoz, hogy komoly kárt tudjon okozni elég nagy méretűnek kellene lennie, hogy a robbanóanyagot el tudja vinni. Szerencsére a terroristák nem találékonyak és még mindig egyszerűbb odamenni és letenni a földre, földbe a robbanóanyagot mint drónokkal bohóckodni.
Inkább felderítésre lehetne a drónokat használni, mintsem csapásmérésre (mármint a civil quadokat, hexákat stb.).
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.21. 08:17:52 -
#71364
Link
Ez a heli tényleg ennyit kibír vagy csak piszok nagy szerencséjük volt? -
#71363
Azon csodálkozom, hogy nem barkácsolnak rájuk (civil drónokra) fegyvereket. Mondjuk kumulatív gránátokat, mint például az RKG-3. Nem a nagy hadseregekre gondolok. -
#71362
Uhh ezt nézni is fáj, pedig ha jól látom ez pont egy ilyen aknakereső csoport ?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
Lysandus #71361 Különösen mivel a #71322-ben linkelt felvétel is polgári drónnal készült. Egy orosz médiamunkás dolgozik vele, alább 2:07-nél látszik is kicsit, hogy hogyan:
Másik felvétel
Eleve gyanús volt, mert nagyon profi munka, jó operatőri teljesítmény, szuper felbontás, profi (filmes és nem katonai) effektek, nagyon szép képeket csinál valamilyen szűrővel, és nem zárnám ki a digitális utómunkákat sem. És jók a vágások is.
Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2015.10.21. 00:16:33 -
fonak #71360 Asszem a redditen olvastam amcsi katonák afgán sztorijai között, hogy az afgán falusiak (meg a tálibok is) azt hitték, hogy ezeket egérpilóták vezetik
. (Meg más érdekességeket is, pl. hogy a tálib harcosok olyan "képzettek" hogy azt hiszik, ha a legnagyobb távolságra állítják az AK irányzékát, akkor "erősebben" lő a fegyver, így mindig arra állították, és ezért mindig az amcsik feje fölé pufogtattak. Meg hogy sok világtól elzárt afgán faluban oroszul akartak szót érteni velük, azt hitték, hogy oroszok. De volt olyan is, ahol még nem láttak "fehér" embert. A néger katonatársról pedig simán beadták az afgánnak, hogy félig gorilla a csávó, meg hasonló sztorik.
-
ambasa #71359 Tényleg nem érzed a különbséget egy nagyobb radar-keresztmetszetű, kormoló hajtóművekkel üzemelő, alacsony üzemidejű és ezért megbízhatatlan légiharc rakétákkal rendelkező vadászgép és egy korszerű, AMRAAM-mal rendelkező, mind vizuálisan, mind radarral nehezebben felderíthető vadászgép között?
Tényleg nem érzed a különbséget a gép hadrafoghatósági mutatója, az egy repült órára fordítandó munkaórák száma között, mi alapvetően határozza meg a bevethető gépek számát, és a két bevetés között eltelt időt?
Szerinted ugyanakkora az esélye egy pilótának a sikeres harc megvívására egy R-60-sal és R-27-sel és R-73-sal felfegyverzett MiG-29-ben, mit egy AMRAAM-mal és AIM-9L felfegyverzett Gripenben? Ha már területvédelmről van szó, a magyar MiG-ek földi csapásmérő képessége kimerült az 8 cm Sz-8 nemirányított rakétában, ehhez képest a Griffjeink rendelkeznek Maverickkel, vajon melyik az, amely nagyobb valószínűséggel fog megsemmisíteni egy támadó harckocsit?
Miután megválaszolod ezeket a kérdéseket magadnak, továbbra is úgy gondolod, hogy a Gripen nem ad semmi "pluszt" a "területvédelemhez" (bármit is értesz ezalatt a kifejezés alatt)?
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.20. 23:41:16 -
Sequoyah #71358 Ön tényleg elhitte, hogy húszezer dollárba kerül egy kalapács és harmincezerbe egy rohadt WC deszka
Nyilvan a katonai (= allami) megrendelesek tul vannak arazva, meg akkor is, ha azert egy polgari dronhoz kepest van 1-2 extrajuk.
Egyebkent nem latom mi mas kene meg ezen kivul a katonai alkalmazashoz. Maximum a szoftvert irnam at, hogy automatikusan mukodjon, es esetleg folyamatosan mozgasban legyen kiteromanover-jelleggel. Ha a waypontos repules mukodik, akkor ennek az API-jat felhasznalva ez viszont gyerekjatek.
Minden mas (zavarvedett jeladas, erosebb szerkezet stb...) olyan extra, ami meg harcteren sem feltetlenul szukseges. -
JanáJ #71357 Nem írtad, nem támadok, ne támadj. :-)
Nem adtam semmit a szádba/tolladba és egyet értek veled, hogy nem a légierősök tehetnek arról, hogy a szárazföldieknek nem jutott semmi. Azt mondom, hogy nincsen arányban a kettő és ez komoly hiba. Nem látom hogy a Grifből bármilyen pluszt ki tudnánk hozni területvédelemben akár egy 29-eshez képest, ha a földön nincs semmi. Ugyancsak mi a töknek kellett légitankolási képesség, ha nem használjuk? Szánalmas, hogy nem veszünk fegyvert egy repülőre. Kb mintha lőszer nélkül rendszeresítenénk egy karabélyt.
A kifutó használatot nem én fogom megváltani és szerintem ezt már megoldották előttünk. Csak adni kellett volna rá pénzt fentről.
Persze ha lenne több pénz bármi szföldi cuccra, akkor gondolom azokat pont olyan hatékonyan szereznénk be, mint a Griffeket. -
#71356
Phantom 3, ami most az egyik legnépszerűbb. 4-5000 mAh-s aksival repül kb 20 percet. HD minőségben stabilizálva kb. 1 km távolságra tudsz képet kapni. GPS stabilizált, ha akarod érintőképernyővel, waypoint-os repülést is tudsz vele, mondhatni részben autonóm. Ha az aksi töltöttsége egy bizonyos szint alá esik automatán visszajön a felszállási pontra. Ha elmegy a vétel szintén visszajön a felszállási pontra.
Egyébként olyan 1 óra repülési idő érhető el egyéb drónokkal és megfelelő aksikkal. Minden attól függ mekkora hasznos terhet akarsz vinni.
Aksi cseréje kb 10 másodperc kiveszem ami lemerült, berakom az újratöltöttet és már mehet is. Ha nem számít az aksik élettartama, akkor a saját drónommal kb. 10 aksival egész nap megállás nélkül repülök (gyors töltés kb. 40-60 perc alatt van 1 fullos aksim).
Konkrétan annyira halk, hogy 100m-re feletted van nem hallod. Megfelelő terepszínnel, észrevehetetlen.
Innen a fotelból nagyon túlárazottnak tűnik nekem a katonai drón.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.20. 21:17:48 -
SZUsszan #71355 RC repcsis fórumokon azt olvasni, hogy 2200 mAh-s aksikkal repülnek 20 perceket 80-100%-os sebességgel.
Most egy direkt erre kifejlesztett quadrocopter csak elbírna 2x ekkora aksit, ha úgy hozza a szükség. Egyébként meg aksit lehetne leszállás után pikk-pakk cserélni és a már feltöltötteket belerakni és újra repülni.
Normális töltővel 40 perc alatt fel lehet tölteni egy 2200-as aksit. És egyszerre is lehet több aksit tölteni persze.
Cserébe halkabbak lennének és ahogy kiveszem Molni írásából sokkal nehezebben lehetne leszedni őket. -
#71354
Drága az RQ-16, a civil drónok olcsóbbak...: Először is, egy RQ-16 drón nem 733k US$, hanem kevesebb, mint fele ennyi, lévén egy rendszerhez két drón, plusz az irányítópult jár. Legyen 350k US$ per drón. Oké, ez még mindig rengeteg, ha a civil drónokhoz viszonyítjuk, de vegyük észre, hogy ez egy benzinmotoros, automata pilótás drón, amely nem folyamatos irányítást igényel, hanem lehet GPS koordinátákra küldeni, és érintőképernyővel lehet a magasságát le vagy fel növelni. De ebből is egy még éppen széria szintre szánt típus, tehát az ára csökkenni fog. Oké, nem egy nagyságrendet, de feltehetően ez is idővel lecsúszik a 100k US$-os árrégióba. Egészen addig, amíg az elektromos drónokat nézi az ember. Mert az RQ-16 negyven percig tud a levegőben lenni, ami kb. kétszer annyi, mint az elektromos drónoké. Az újratöltése pedig nem órák kérdése, hanem kb. 10 perc, és mehet vissza a harctérre. Per pillanat se, pláne nem nyolc éve, amikor az első RQ-16-osokat átadták a haditengerészetnek. Egyébként a sereg is drágálja, ezért inkább ahol lehet, a kézből indítható RQ-20-asokat használják inkább (darabja 250k US$... :D ):
Drón vs. Rakéta és árak: Egy fekete piacos Igla vagy Stinger olcsóbb, mint egy RQ-16, ez biztos. Csakhogy azok még egy RQ-16-ost is aligha fognak be, egy elektromos drónt pedig konkrétan sehogy. Hozzáteszem van alternatíva, az RBS-70 például. De kinek mi fáj jobban, aki RQ-16-osokat használ, annak valószínűleg nem okoz problémát a pótlása. Amíg fekete piacos, gerilla hadviselős játékról beszélünk, nem vitás, ki húzza ebből a párbajból a rövidebbet.
Persze a másik oldalról nézve a civil drónok nagy számú használatával a gerillák komoly fejfájást okozhatnak. De aligha mérhető a kettő össze - kezdve ott, hogy a civil drónoknál nincs zavarvédett adatkapcsolat...
MiG-23/-27 téma: Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó nagyobb üzemeltetője a típusnak India, aki régóta szeretné már kivonni a MiG-27M-jeit (2000-ben még arról volt szó, hogy a Tejas-okkal 2010-től kezdve fokozatosan leváltják, csak hát a Tejas nem picit csúszik...).
De még egyszer rámutatnék egy apró problémára a orosz technikával kapcsolatosan: orosz fegyvert nehéz úgy üzemeltetni hosszú távon, hogy alapvetően egy másik brancsban vagy. Most nyáron a Szlovákok kuncsorognak az oroszokhoz az egy szem Sz-300PMU rendszerük felújításának lehetőségei, illetve a Mi-17-eseik felújítása miatt. Roppant mókás ez az után, hogy az EU ugyebár embargót hírdetett az oroszországba irányuló katonai és kettős célú eszközök exportjára, amit az oroszok először viszont-embargóval honoráltak (arról nem találtam infót, hogy a szlovák-orosz megbeszéléseknek lett-e eredménye).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.20. 19:23:38 -
ambasa #71353 Amiket leírtál én is így tudom. természetesen volt 23-asunk, amely a 21-essel ellentétben már mellső féllégtérből való támadásra is képes volt. Azonban itt alapvetően a szó a MiG-29 rendszeresítése, vagy a 21-es modernizálása közötti választásról volt szó. A 23-as annyira problémás, alacsony üzemidejű, drágán fenntartható gép volt, hogy a legtöbb államban előbb vonták ki, mint a 21-est. Igazából a modernizálása komolyan sehol sem merült fel talán csak az izraeliek dolgoztak rá ki egy csomagot, míg a 21-esre több változat is született, sőt a románok és az indiaiak meg is csinálták.
TG -
Rue East #71352 Bocs, egy kicsit értelmetlen volt csak ennyit beböfögni.
Amúgy pont azért kérdeztem, mert nem írtál a Mig-23-asokról semmit. Például a jugó 29-esek ellen csak Mig-21-est tudtunk felküldeni?
Javítsatok ki, ha nem így volt, de tudtommal mi nem akartunk Mig-29-est venni, se a VSz időkben (egyedül mi nem is vettük meg), illetve az adósságtörlesztés keretein belül sem. Eredetileg a magyar fél egy olyan listával állított be az oroszokhoz, aminek a fő eleme az Sz-300 volt. Arra az oroszok kerek-perec nemet mondtak, majd elkezdték erőltetni a Mig-29-es ezred ötletét. Tehát az ajánlat nagyjából abból állt, hogy igen vagy nem?
Azért érdekes belegondolni mi lett volna a 29-esek nélkül, mert amerikai típust akkoriban nem kaphattunk volna. -
Sequoyah #71351 Egy viszonylag magasan (tobb 10, akar 100 meter) magasan repulo picike dront egy mezei katona jo esellyel eszre sem vesz. Foleg ha egy nem fejlett hadseregrol van szo (pl arabok).
Ezen kivul automatizaltan kitero-manovereket vegezhet, kulonosebb energiaveszteseg nelkul, szoval sok sikert, hogy tobb100 meterrol meg le is lojjek:) Ha meg lelovik, nabumm olcso es pici, felkuldenek egy masikat.
Egy fejlett hadero eseten persze mar jonnenek a dedikalt dronelharito rendszerek, de innentol pedig mar a kard es a pajzs esete.
Minderre pedig akar egy mezei dron is kepes, max a kamera kerdeses hozza. -
#71350
De, azokhoz pont az kell, mert baromi kicsi hőforrások ahhoz képest, hogy szuperszonikus repcsik meg helikopterek ellen tervezték azokat.
Egy szuperszonikus gép másodpercenként 50-120 kg 600-1000 C fokos fütsgázt tol ki magából. Ehhezképest egy drón...? Hát izé...
A Sztrela-2-vel a helikoptereket nem lehetet anno megbízhatóan leszedni, több száz indításból néhány helit lőttek le velük...
Hasonlítsd össze a vadászgépet, utánégetővel és anélkül és a légcsavaros gt-t ami majdenm ugyanakkora teljesítménnyel bír. Na, ehhez képest a drón teljesítménye cirka 3 (!) nagyságrenddel kisebb teljesítményű (sokkal kevesebb fütságz) és a füstgáz hőmérséklet 200 fok vagy annyi sem a kipuftól 0,5 m-re.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.20. 16:03:32 -
SZUsszan #71349 Gondolom egy drón lelövéséhez nem kell a legkorszerűbb.
Már ha hinni lehet ezeknek az áraknak -
#71348
Egy nagyságrenddel fentebb. -
SZUsszan #71347 Azt igen. Mennyi egy manpad? 5-8K USD? -
#71346
Csak lebegésről lehet szó. Mozgás közben a drónt kézi fegyverrel eltalálni bevetési távolságon mission impossible. Ha lejebb jön és épületekbe akar benézni, akkor talán egy gyors sorozttal leszedheted mielőtt megpattan, de máskülönben esélytelen. Van egy videó fent a YT-t, ahol fegyverbuzik egy RC gépre vagy drónra percekig tüzelnek mire leszedik, pedig az még alacsonyan repül, tehát a gravitáció miatti lassulással és sokkal kevésbé egyenes lövedél röppályával számolni sem kell...
Viszont ameddig 700k USD egy benzinmotoros drón, addig még MANPAD-dal is simán megéri leküzdeni... -
SZUsszan #71345 Szerintem ha a drón nem lebeg és nem egyenes irányban halad egyenletes sebességgel, akkor baromi nehéz eltalálni párszáz méterről. Ráadásul távolságmérő lézer nélkül még nehéz is meghatározni a pontos távolságát, mert nem emberi magasságú és messziről nehéz besaccolni, hogy milyen messze repül, ha a táj jellegzetességei mögötte és jóval alatta van, nem pedig a talpa alatt, körülötte, mellette.
De az is megállja a helyét, ami Cifu mond. Oké, lődd le, pár száz, vagy ezer dolláros cuccomat. Ha nem csak egy drón volt, illetve saját mesterlövészeink, gyalogságunk is a területen van, akkor nekik jó iránypont a magányos dörrenés felé fordulni, ha mellette leesik egy saját drónunk is. -
ambasa #71344 Már bocsánat, de hol írtam olyat, hogy egyetértek a mindenkori magyar kormány katonapolitikájával? Azért szerintem, döntéshozóként a Gripenben, mégis csak nagyobb esélye van a túlélésre, és a harc sikeres megvívására egy magyar pilótának, mint egy modernizált MiG-21-esben, vagy te másként gondolod? Mi köze van a harc sikeres megvívásának ahhoz, hogy ezért a magyar kormány mennyit fizet? Az almát nem kellene a körtével összehasonlítani. Sehol nem írtam olyat hogy azért mert a Gripenben (de itt lehetne bármilyen más korszerű vadászrepülőgép, pl. F-16 mert itt nem a svéd gépen van a lényeg, csak történetesen nekünk az van) el tudom képzelni, hogy a magyar katona képes a sikeres harc megvívására, akkor az összes magyar katona képes rá beleértve a szárazföldiek bármely fegyvernemét, vagy szakcsapatát. Úgyhogy olyan dolgot vetítesz ki egy dologgal kapcsolatos hozzászólásaimra, amit még említés szintjén sem tettem mással kapcsolatban. Mellesleg a honvédelmi feladatok ellátásához, amit én személy szerint a legfontosabbnak tarok, nincs szükség szerintem a légitankolásra, úgyhogy nem igazán tartom óriási hibának, hogy csak most kezdtek bele annak a begyakorlására. A földi csapásmérő képesség más kérdés, csakhogy azt korábban is gyakorolták, ott nem annak hiánya, hanem az elégséges fegyverzeté nem megléte volt a probléma. Alapvetően nem tartom szerencsésnek azt a szemléletet, hogy azért mert a Honvédségen belül véletlenül egy dolog viszonylag korszerű, akkor azok akik hoppon maradtak, minden nyomorukat a szerencsésekre vetítik ki és őket hibáztatják. Nem gondolom, hogy ez az állandó szembeállítás valahova is vezet. Mint ahogy a légierő önmagában nem fogja kivívni a győzelmet, de megfelelő légiernyő nélkül a legkorszerűbb szárazföldi csapat is halálra van ítélve egy korszerű hadsereggel szemben.
Ja és az aszfalt felszállópálya kérdése, milyen vicces, hogy anno amikor Szentkirályt és Szolnokot leaszfaltozták, mindenki a légierőt hülyézte, mert innentől nem lehetett a azt forszázzsal használni, most meg mindenki ezt kéri számon Kecskeméten. Ráadásul tudtommal az aszfaltozott pálya csak kisebb tengelyterhelésű gépek fogadására képes, mint a sima beton, vagyis innentől nem biztos, hogy le tudnak oda szállni a nehéz szállítógépek. Én nem értek a kérdéshez, de a sok "szakértő" végre eldönthetné, hogy melyik is az ideális. Persze az is lehet, hogy a beton is jó, csak aszfalttal való barkácsolgatás helyett, normálisan kellene megcsinálni, illetve megfelelő időközönként felújítani?
TG -
Lysandus #71343 Már a második világháborúban is használták... -
#71342
Az akusztikus lövés meghatározást ismerem, lassan 10 év van. Csak éppen egy repüő játműnél az légcsavar lapátok zaja vagy a saját motor és + áramlási zaj. Hát izé...
Városban meg fentről olyan visszangok is jönnek. Én emberként a fővárosban sokszor nem tudom megmondani, hogy a szirénázó autó honnan jön.. -
#71341
Abból a sok pénzből nem telt egy 3 tengelyes kamera stabilizátorra. Ekkora felszálló tömeg mellet egy civil kopter egy Canon 5d-t is elvisz gimbal-al együtt és HD képet sugároz, igaz csak 7 perc körüli időt repül. Érdekes koncepció, kíváncsi lennék, hogy szeles időben, hogy repül. Meg, hogy mennyire korlátozottak a repülési képességei mert ha jól sejtem ha oldalára billen, akkor már zuhan is le.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2015.10.20. 13:49:37 -
#71340
Semmi sem garantálja, hogy a drón arra néz, de ugyebár nem csak a drón van jelen. Lehet több drón is, illetve lehet ugyebár akusztikus lövéshelyzet-meghatározó is. Igen, ez már roppant felszerelt hadseregek esete, belátom, de most ebből indultam ki. -
#71339
Ha egyszerre több drón is van fent, akkor még nehezebb a dolga mert még könnyebben bemérhetik a pozíciót.
@Molni jelenleg én nem tudok teljesen autonóm házak között cirkáló drónt elképzelni (azaz elképzelni el tudok). Ha arra akarják használni, hogy épületeket külön szintenként kívülről felderítsék, akkor túl nagy méretű nem lehet és zajos sem, így marad az elektromos hajtás. Mondjuk a jelenlegi "hadszíntereken" a most létező technológia is elég lehet de komolyabban felkészült ellenfél ellen azért kevés lenne.
Vicces volt látni az Ukránoknál is, amit a TV-ben mutattak, hogy civil drónokkal derítettek fel. Igaz ők azzal főztek, ami volt. -
#71338
Az US ARMY dedikált kis lebegő drónja az RQ-16(A/B) T-Hawk, ~8,6-11kg tömegű, benzinmotoros, ~40 perces üzemidejű. A Block II. már digitális, titkosított adatkapcsolattal rendelkezik majd. Egy rendszer ára jelenleg a kezdeti alacsony szintű sorozatgyártásnál 733,333 US$, ezért egy földi irányítópult és két drónt kap a hadsereg.
-
#71337
Stop. Mi garantálja azt, hogy a drón pont oda fog nézni, ahonnan a mesterlövész lőtt? Ha nem hallja vagy pont arra néz, ahonnan a lövés jött akkor egy mellé estén a nagy semmit fogja látni...
Egy ilyen drónt leszedni pont olyan kritikus, mint a II. vh esetén kilőni a rádiós a rádiójával. Megéri. Röhögve. -
#71336
A katonai változatnak nem elektromos motor kell a kapcitás miatt. Belső égésű motor. Az viszotn meg zajos és nehéz...