95001
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Lysandus
    #73634
    Nemcsak az, ez az A-12 repülőgépfedélzeti kütyü volt nem? (A bluedog.) Ha megnézed a specifikációt, 20 kilowattal (20 000 W) tudott adni. Ez elég brutális, tekintve, hogy a legtöbb budapesti rádió 1kW-al ad. :-) Szóval brutális hangerővel "harsogta túl" a parancsokat. :-)
  • [NST]Cifu
    #73633
    Autonóm gépeknél nincs szükség kétirányú adatkapcsolatra, illetve elviekben műholdas adatkapcsolattal megoldható úgy, hogy minimális legyen a felszínen észlelhető rádiókisugárzás.
  • molnibalage83
    #73632
    Ekkora értékű gépet nem küldesz be olyan helyre, ahol a kapcsolat megszakadhat. Repülésbiztonsági szempontból sem lenne szerencsés. A stealth gép hogyan marad stealth, ha folyamatosan kétirányú adatkapcsolat kell, tehát rádiózik...? Ez eddig fel sem tűnt...?
  • JanáJ
    #73631
    Nem értelek. Nem ugyan arról beszélünk. Én azt mondom, hogy nem látom a rációt az ember vezette B-2 utódban. Szerintem egy ilyen gép nagyon messze, nagyon erősen védett célpontokat támad majd nem nuki fegyverekkel. Innentől kezdve a visszahívósdi lényegtelen. Ha nem nukival támadok, akkor elég lenne valami lopakodó kialakítású cirkáló cucc is. De alacsonyan egy Tomahawk ellen se sok esélyed van. (szerintem).
    Az őrjáratozós rész felett eljárt az idő. Azért volt sok gép a levegőben, mert erőből oldották meg az elrettentést. Az ICBM-ek megjelenésével egyből felhagytak vele. A visszahívásos indokodat azért sem értem, mert ha döntés születik hogy megy a nuki, akkor menjen gyorsan (ICBM), ne egy lopakodó "traktor" pöfögjön oda hangsebesség alatt. Mert mire ennyire feszült lesz a szitu, addigra az ellen összes ICBM silójában és tengójában izzadó tenyerek lesznek a piros gombok felett.

    De szerintem ennél egyszerűbb okok miatt lesz B-21. Erős a pilóta lobby, gondolom minden USAF vezető pilóta volt. Relative simán "össze dobják" a cuccot. Erre lehet pénzt tarhálni.
  • millerius
    #73630
    Ezért írtam, hogy gratula Daniéknak, ők ráadásul túl is élték (így még akár duplázhattak is volna), míg mások belehaltak az ellenakcióba.
  • millerius
    #73629
    Ha egész pontosan az "elindul"-ra akarok válaszolni, akkor ne felejtsük el, hogy a hidegháború éveiben a bombázók jelentős része folyamatosan, egymást váltva, célpont-kijelöléssel és atomfegyverekkel felszerelve állandóan a levegőben volt, járőrözött, csak egy rádió-parancs kellett volna hogy elinduljanak a csapásmérésre. Ha ez megoldott volt, akkor nyilvánvalóan a visszahívás is megoldható. Mint írtam, a stratégiai erők közül ez az egyetlen szakág, amely így felszállhat és a levegőben tartva lehet készültségben, tehát aktív politikai nyomásgyakorlásra felhasználható, az összes többi az indítás után visszahívhatatlan. A bombázók személyzetének lehet rádión (nyilvánvalóan kódolt szöveggel) visszahívó parancsot adni, egy elindított ballisztikus rakéta vagy cruise missile az végigcsinálja a programját aminek BUMM a vége.
  • molnibalage83
    #73628
    Más szerb egységek is indítottak Hpasp infói szerint, csak ők nem voltak elég gyorsak.

    Az F-117 összesen kb. 2200 harci bevetést repült karrierje alatt. A Sivatagi Vihar alatt kb. 13 ezer bevetést repültek az F-16 gépek és 5 vagy 6 db veszett oda ellenséges tevékenység által. Tehát szemre nem tér el a stat, csak éppen az F-117 első éjszaka járt olyan célpontok felett és közelében, ahova hagyományos gépek nem mentek....
  • millerius
    #73627
    Bár a "lopakodó" gépeket kissé könnyebb "észrevenni"/felderíteni, mint lelőni, de azért a felderítésük is erősen problémás. Az egyetlen erre alkalmas eszköz a hosszú, méteres hullámhosszon üzemelő lokátor, de ez is nagyon kis távolságból, max pár- vagy egykét tíz km-ről. Tekintve a manapság a bombázókon alkalmazott fegyverzetet, ez már szerintem az eső után köpönyeg kategória, mert milyen távolságról indíthatók a bombázók rakétái, szárnyasbombái?! A lelövésük meg még problémásabb, mert a légvédelmi rakétarendszerek tűzvezető lokátorai cm-hullámsávban üzemelnek, ezekkel állítólag csak akkor lehet befogni egy stealth-gépet ha a szájába repülnek vele, a vadászgépek fedélzeti lokátorai ugyancsak cm-hullámhosszon üzemelnek (ha megnézed egy m-hullámhosszú lokátor antennáját, akkora, hogy elfárad rajta a szemed míg végignézel rajta, ezt nem fogod beépíteni egy vadászgépbe!). Szóval még ha észre is veszik/felderítik valahogy (tekintve, hogy a modern légierők jelentős része túlnyomóan már csak éjszakai harctevékenységet folytat, ez ugye a vizuális felderítést kizárja!), hogy is lesz az a "lelövik és pont"?! Eddig több-ezer stealth-bevetésből ez egyetlen alkalommal sikerült, az F-117-nek története során magasabb volt a békeidős baleseti vesztesége, mint a harci vesztesége!! Szóval le a kalpaggal Dani Zoltán és csapata előtt hogy ők egyedül a világon lelőttek egyet, de ez azért olyan "vak tyúk is talál szemet" esemény volt.
  • [NST]Cifu
    #73626
    Hmm... érdekes. Magyarul a táv-végfázisvezérlésű rakéták eléggé ciki helyzetben lettek volna, mert az irányító parancsok frekijén "túlharsogja" a célpont fals parancsokkal?
  • JanáJ
    #73625
    Nem támadás, de nem a kérdésre válaszoltál. Mondjuk én is feltételezésekbe bocsátkoztam, mert attól, hogy lesz pilóta fülke, attól még képes lehet önállóan is repülni.
    Az nem kérdéses, hogy a mostani vasakat pótolni kell, de lehet bőven elég lenne egy B-52 utód, csak az snassz a jueszerforszéknak. Van a világ egyik fele, akit ezek nélkül is legyalulnak és van a másik, aki akkor is leatomoz, ha bombázóval bántod és akkor is ha ICBM-el.
  • millerius
    #73624
    A B-21 flotta még legalább 15 évig nem indul el sehová, ahhoz előbb meg kell építeni, hadrendbe állítani és kiképezni a személyzetet. A jelenleg szolgálatban álló bombázóerő többsége még B-52-kategória mindkét oldalon.
  • Hpasp #73623
    jópofa...

    http://www.foia.cia.gov/sites/default/files/document_conversions/89801/DOC_0001471752.pdf

    ... a zavaró rendszerek leírása.
    Blue Dog, Pig Pen, Big Blast

    Különösen az akkori VSz Bulletinek fényében...

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.02.29. 19:36:18
  • JanáJ
    #73622
    Ez ugye kamu!
  • [NST]Cifu
    #73621
    A "kis" periszkópokon alapvetően nincsenek ablaktörlők, vízlepergető bevonat pár típusnál előfordul. Az Abrams esetében például a sofőrnak csak az előre néző periszkópon van két kis ablaktörlője, a két oldalra nézőn nincs:



    A parancsnok búvónyílásának periszkópjain semmi sincs:



    Az irányzó és a parancsnok optikáján a nyugati harckocsikon van 'ablaktörlő', itt például egy Leclerc:



    Hogy mennyire lenne hasznos egy festék-gránát? Hát dunno, kétségkívül hatással lenne, de ugyanilyen veszélyforrás a molotov-koktél is (a lángoló folyadék ugyanúgy el tud vakítani). Csakhogy ott van az, hogy nem elég egy optikát "megfesteni", például minden modern harckocsinál képes az irányzó optikájának hibája esetén a parancsnok EO periszkópját használni a löveg irányzásához...
  • molnibalage83
    #73620
    Minden radar annak ellenére, hogy egy irányba adja (main lobe) le az kisugárzott energia nagy részt ettől fügetlenül oldalirányba és kismértékben még hátra is szór jeleket. Ezeket hívjuk oldalszirmoknak. (side lobe)

    Az ezekről kapott visszaverődéseket szűrni kell, hiszen hibák úgymond, meg amúgy is gyengék normális észlelési távhoz. Csak éppen a fejlett ARM-nek - a '80-as évek beli HARM is vígan használta ezt az összse akkori szovjet SAM ellen - ez is jó a rávezetéshez, a Volhov ellen akár háturól is ment. Tehát mondjuk északra nézett a radar és délről jövő HARM is elcsaphatta.

    Tehát amíg monduk egy Sz-300PMU dolgozik akár több célra észak felé is, addig keletről és nyugatról szépen elcsaphatja radargyilkos eszköz. A felderítő radar még érzékelhet és a rendszer persze átállhat az új fenyegetésre ez alapján - az Sz-300 külön tűzvezető és normál illetve kis magasságú felderítő radarral bír (ez utóbbi Clam Shell, CW radar) - de akkor a már úton levő rakétáknak kuka, ha a tűzvezető radar elforgatása miatt kimozognak. (Abban sem vagyok biztos, hogy a rávezetés alatt foroghat -e a Flap Lid radar.) Ha meg két irányból jön egyszerre ARM, akkor hellóbelló neki is, mert két irányba nem tud tüzelni a rendszer. Ez igaz természetsen a Patriotra is.

    Mivel a BGM-109 sokáig horizont alatt tud maradni ezért el lehet játszani azt, hogy szépen körbeveszik az Sz-300-at úgy, hogy még rejtve maradnak, majd amikor a gépek is jönnek, akkor több irányból egyszerre megköezelítik a SEAD-elendő területet. Igen, nagyon drága az ilyen megcsinálni, csak az Sz-300 sem két filléres eszköz. Ezt sima HARM-mal is el lehet játszani.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.29. 15:54:24
  • JanáJ
    #73619
    Tudtommal semmi ilyesmi nincsen. Van egy kb 5x10 cm-es prizma oszt helló. Ebből több. Amúgy erre jó valami sima "kartács" lövedék is, az is leborotválja a tankot. De volt szír felvétel, ahol egy draguval "vakították" meg tankot a sofőr halála után.
  • JanáJ
    #73618
    De azzal még nem lesz indokolt a B-21, hogy a légierő meg a flotta nem akar mást. Erre mondanám fentről, hogy nem és kuss legyen. De persze ilyet úgy sem mondanak.
  • fonak
    #73617
    Random generált kódot is lehetne használni rakéták esetén is, azt is bajosan szerezné már meg az ellenség, pláne a rendelkezésre álló idő alatt. Ma már biztos megoldható lenne. Bár nyilván szükségtelen bonyolultság, hibalehetőség (lehet, hogy nem jutna el a parancs a rakétához már, mert akármi, kilőtte az ellenség a műholdakat stb.) meg "bátorítás" is lenne az indításra, ha lenne még "utolsó utáni lehetőség". Így meg ha elfordították azt a bizonyos kulcsot, akkor már minden eldőlt, és kész.
  • JanáJ
    #73616
    De mi a különbség egy "lopakodó" bombázó, egy "lopakodó" UAV és egy "lopakodó" cirkáló "rakéta" között ilyen szempontból? Ha észre veszik akkor lelövik és pont. A különbség az, hogy mennyibe kerülnek.
  • JanáJ
    #73615
    Ez mit jelent?
    "a Tomahawk oldalszirmon is rámegy a célra, miközben a 90 fokos tűzívre dolgozik az SAM."
  • JanáJ
    #73614
    Úgy gondolod, hogy ha a kínaiak vagy az oroszok ellen elindul a B-21 flotta és ők ezt észreveszik akkor onnan még van visszaút? Mert szerintem nem.
  • fonak
    #73613
    Mennyire lenne reális egyfajta szuper-paintball lövedékeket használni tankok ellen? Simán megvakítaná a személyzetet egy időre egy jó adag festék, nem? Nem tudom mennyire hatékony "ablaktörlők" vannak a figyelőnyílásokon (valami biztos van pl. eső esetére gondolom).
  • millerius
    #73612
    Mert azt a felszállás előtt 5 perccel is ki lehet találni, tehát "nehézkes" előre megszerezni, mert nem előre meghatározott.
  • [NST]Cifu
    #73611
    Nem értem a logikát. az egyiknél azt mondod, hogy előe meghatározott kódolással lehetne megoldani az önmegsemmisítést, amit az ellenfél megszerezhetne, és ez által be tud avatkozni.
    Bezzeg a pilóta vezette gépeknél. Ott közvetlenül kiadott kódolt üzenettel lehetne visszahívni őket, amit az ellenfél nem szerezhet meg... miért is?
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.29. 15:24:59
  • millerius
    #73610
    Pontosan erről van szó, személyzet nélküli technikánál csak előre meghatározott kódolású rádió-távvezérléssel lehetne megoldható, amit az ellenség is előzetesen megszerezhetne, be tudna avatkozni. A pilótás eszközöknél viszont ez másképpen működik, a felszállás előtt közvetlenül kiadott személyre szóló "kódolt üzenetekkel" is visszahívhatók a gépek, tehát rugalmasabban alkalmazhatók.
  • F1End
    #73609
    Technikailag a nukleáris ICBM vagy CM utólagos eltérítése vagy célpontváltása régen is megoldható lett volna. Az, hogy ez a lehetőség nem áll fenn nem véletlen, hanem a MAD doktrína nélkülözhetetlen része. Egyszerűen biztosra kellett menni, nehogy valami trükkel a másik oldal eltérítse a kilőtt eszközöket.
  • molnibalage83
    #73608
    Tudtommal nincs. Az összes légiharc rakéta/CM/AGM/ICBM/SLBM/stb. indítás után teszi a dolgát és adott esetben elpukkantja magát, ez egyfajta önmegsemmisítés, de távolból erre nincs lehetőség.
  • Palinko
    #73607
    nincs bennük önmegsemmisítő lehetőség? a nukleáris esetet hagyjuk, mert az speciális, de egy tomahawkot vagy egyszerűbb dolgnak szerintem lehet önmegsemmisítő parancsot küldeni.
  • [NST]Cifu
    #73606
    Greg Göbel oldala
    The Secret History of Air Force UAV's
    Random google találat #1: (sajnos az SG-nek már hosszú, hogy linkeljem):

    https://books.google.hu/books?id=r92M0Z9xAe4C&pg=PA14&lpg=PA14&dq=lightning+bug+sigint+sa-2&source=bl&ots=_CrFxTIepE&sig=_M5BiNSvj25KRs1YDryOYxXexZk&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiMlKyQ65zLAhVHQZoKHXvKAHMQ6AEILDAB#v=onepage&q=lightning%20bug%20sigint%20sa-2&f=false


    Random Google találat #2:

    https://books.google.hu/books?id=HmJEBgAAQBAJ&pg=PT77&lpg=PT77&dq=lightning+bug+sigint+sa-2&source=bl&ots=fywwiXmt1G&sig=tfknvW2Zl6Ii9Al0LkecA1j9Fds&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiMlKyQ65zLAhVHQZoKHXvKAHMQ6AEIRjAF#v=onepage&q=lightning%20bug%20sigint%20sa-2&f=false
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.29. 12:16:43
  • molnibalage83
    #73605
    A még mindig nem technikai akadályt jelent. Egyszerűen nem adnak rá pénzt...

    A Ryan Firebee céldrónt a gyártó átalakította távirányított felderítő repülőgépnek, és zsenálisan bevált, számtalan célra használták, többek között az Sz-75 (SA-2) rendszerek képességeit és az ellenük kitalált ellentevékenységeket tesztelték velük.

    Erről nincs valami anyagod? A korai SAM kard vs pajzs témára nagyon rágerjedtem mostanában.
    (Köszi Hpasp. :)

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.29. 11:59:40
  • [NST]Cifu
    #73604
    Azt is lássuk be, hogy a B-52 már iszonyatosan öreg gép, a hajtóművek lecserélését sem sikerült még mindig megoldani. Tehát hogy le akarják váltani, az érthető.

    Az US NAVY és az USAAF/USAF régóta gyűlöli a felfegyverzett drónokat. Az első ilyet, a TDR-1-est be is vetették a Csendes-óceánon, de aztán gyorsan megszabadultak tőle (egy TBF Avenger rádiós ülésében ült a távirányító, és TV képernyőn nézte a drón orrában lévő kamera képét). A TDR-1 900kg bombaterhet vagy egy torpedót vihetett egyébként.

    Hosszú időre eltűntek a drónok. Csakhogy aztán lelőttek egy U-2-est, bizonyos Gary Powell-el. A Ryan Firebee céldrónt a gyártó átalakította távirányított felderítő repülőgépnek, és zsenálisan bevált, számtalan célra használták, többek között az Sz-75 (SA-2) rendszerek képességeit és az ellenük kitalált ellentevékenységeket tesztelték velük.


    DC-130H drónirányító gép AQM-34 Firebee drónokkal


    A Ryan nekiállt a felfegyverzett Firebee kifejlesztésének, el is készültek vele, sőt, légiharchoz is ajánlották (Maneuverability Augmentation System for Tactical Air Combat Simulation - MASTACS), ahol egy F-4-est legyőzött fordulóharcban (oké, fél lábú futó esete...).


    Firebee és az opciók hozzá...


    Nemrég az UCLASS járt ugyanígy. Egy fejlett, kvázi lopakodó A-6 UCAV utód lehetett volna, erre csináltak belőle légi utántöltő gépet...

    Szóval nem, én nem számítok arra, hogy az USAF egy pilóta nélküli B-21-essel hozakodna elő...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.29. 11:43:04
  • millerius
    #73603
    Ez csak arra jó, hogy pl. az időközben indítás miatt kiürült rakéta-silókról áthelyezzék a célpontot máshova. Tartok tőle, hogy az ilyen fegyverek indítása után - ha már valamilyen módon a másik oldal tudomására jut - senki sem fogja elhinni, hogy egy datalinken adott új cél-információ X ballisztikus rakétabázis helyett nem Y légitámaszpontra fog vonatkozni, hanem mondjuk az Indiai óceán közepére, esetleg mondjuk Pearl Harbour vagy a Minuteman-silók helyett a sarki tenger közepére. Az első ilyen indítások után nincs bizalom, csak visszalövés és sok hulla....
  • molnibalage83
    #73602
    Ez régen volt igaz. Az új Tomahawk és CM-ek már olyanok a jenkiknél és nyugaton - sanszosan az orosz is ilyen lesz - hogy data linken kaphat frissítést, tehát elvielg a céltól is el lehet téríteni. Az persze más kérdés, hogy egy nukleáris robbanófejjel ellátott CM-et hova térítsen az ember úgy, hogy utólag ne legyen baja belőle...

    (Ezen alapul a Tomahawk SEAD változatának ötlete is. Képes a célközetben akár egy órás is várakozni. A támadó gépek jönnek és a Tomahawk szépen becsatlakozik a támadásba. Ráadásul a legjobb az az egészben, hogy a Tomahawk és a támadó gépek mehetnek két eltérő iránból. a Tomahawk oldalszirmon is rámegy a célra, miközben a 90 fokos tűzívre dolgozik az SAM.)
  • millerius
    #73601
    A stratégiai fegyvereknél szerintem minkét "nagyfiú" rendkívül fontosnak tartja a személyzettel ellátott bombázókat, mert ez az egyetlen olyan fenyegető eszköz, amit a felszállás után, a konkrét fegyver-indítás előtt még vissza lehet hívni. Ha egy ballisztikus rakétát vagy "cruise missile"-t elindítanak, az már nem fenyegetést, végső nyomásgyakorlást, hanem totális háborút jelent, az indítógomb megnyomása után nincs tovább döntési helyzetben az indító fél sem. Egy kihúzott karddal lehet fenyegetni, és a cél elérésekor visszadugni a hüvelybe, a kilőtt nyíl az már nem fenyegetés, hanem háború.
  • millerius
    #73600
    Az X-45 autonóm támadási tesztjénél milyen ellenséget szimuláltak, turbános-Kalasnyikovos.RPG-s gerillákat vagy orosz, kínai technikai szinten lévő ellenséget? Mert műholdas kapcsolat csak addig van, amíg műhold is van és a műholddal kapcsolatot tartó földi irányítóközpont is létezik....
  • JanáJ
    #73599
    De akkor mi a fenének pilóta? Ekkora a pilóta lobbi? Mivel jobb egy bombázóból dobott sikló bomba/rakéta/akármi, mint egy szintén "lopakodó" cirkáló "rakéta"? Valamivel tuti, különben nem B-21 lenne, hanem a B-52 kapna új fegyvert.
  • [NST]Cifu
    #73598
    Szerintem azért, mert ha egy fejlettebb ország a cél az esetleg zavarni tudja a frekiket és elveszted az irányítást a pilóta nélküli vasmadár felett, egy támadás indításánál az nem a legjobb belépő.


    Már az X-45 is autonóm módban hajtott végre szimulált támadást valamikor a 2000-es évek végén (most fejből nem tudom mikor, talán 2008?). Szóval a "frekizavarás" egy ilyen rendszernél korántsem olyan hatásos, mint mondjuk egy Predator esetében (ami szintén nem túl hatásos, illetve speciális rendszerek kellenek hozzá, hiszen műholdas kapcsolat van az irányítóközpont és a drón között).

    A képesség tehát biztosítható lenne már most is.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.29. 09:21:35
  • Gunslinger
    #73597
    Pont ez jutott eszembe nekem is, hogy vajon mennyire elrugaszkodott ötlet a küldetések teljesen autonóm módon történő teljesítése. Biztos nem megoldhatatlan. Ha jól tudom jelenleg csak a repkedés autonóm, a fegyverzet használata nem az pilóta nélküli masinák esetén.
  • Papichulo
    #73596
    Az ujabb generacios gepeknel mar autonom vezerles lenne...
  • ximix #73595
    Szerintem azért, mert ha egy fejlettebb ország a cél az esetleg zavarni tudja a frekiket és elveszted az irányítást a pilóta nélküli vasmadár felett, egy támadás indításánál az nem a legjobb belépő.
    Míg a leendő, pilótás B széria teljes rádió csendbe beosonázik vagy 50 haverjával és összehangoltan egy igen nagy területen kiiktat minden ismert és újonnan felderített fontos célpontot, gondolom.