95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#73794
Köszi. Közben angolul megtaláltam. A hunter-killer teszteknél milyen lőtáv volt? A hk-k terepen mozogtak közben? -
#73793
-
#73792
Következik jövő héten az Sz-175 rendszer... -
#73791
Biztosan elgondolkozott minden Szovjet lérakkal foglalkozó, hogy miért ennyire foghíjas a honi légvédelmi komplexumok számozása...
Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-300 (SA-10)
Vajon mi történt a kimaradt számokkal?
Nos imhol a második történet...
Sz-100 Leningrád rendszer
Angolul
Magyarul -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73790
#66846 -
#73789
A görög harckocsi tenderes kommentek linkjét megkaphatnám megint? :) -
JanáJ #73788 10 harci és 4 szállító heli felújjítási terv. -
JanáJ #73787 SW => Sidewinder :-) Akkor hülyeséget beszélek, én azt hittem radarral alak meghatározás már mehet. Persze nem AMRAAM méret és sebesség mellett. NEm a SAR-ra gondoltam. De pl a Sidewinderben lehetne ilyen, de a mind a kettőnk említett tipus probléma miatt felesleges rugózni rajta. -
#73786
Atyaisten.. -
Papichulo #73785 A cikk szerint:
![]()
A valosagban:
![]()
Pedig ott elol a kis clam shell ajto mogotti Kashtan(?) az nagyon tetszett, meg az AK630-asok ossze-vissza :) -
#73784
Április-1 még odébb van ugyan...
link
... előre is elnézést kérek.
-
#73783
Akkor két aktív Kirov osztályú hajó lesz a tervezett egy helyett?
A Nakhimov 2019-re van datálva, hogy hadrendbe áll újra. A Nagy Péter viszont ekkor megy a szárazdokkba 3 évre, hogy megkapja azokat az átalakításokat, amiket a Nakhimov-on most csinálnak meg. Vagyis előre láthatóan csak 2022-re, mikor a Nagy Péteren is végeznek, lesz két aktív Kirov osztályú egység - viszont mindkettő nagyjavítás/felújítás után.
Az UKSK az valamiféle VLS rendszer?
Igen, első sorban a Klub/Kalibr rendszerhez van kifejlesztve.
![]()
Akkor a 20 db P-700 helyett lsez 80 db Onyx? Tehát lényegében inkább a mennyiség felé mozdulnak el a nagy sebesség helyett?
A P-800 Onyx mindössze egy Tarantul IV. osztályú egységre került kísérlet képpen, amúgy pedig csak a Bastion-P partvédelmi rendszerként került hadrendbe. Az UKSK elviekben tudja fogadni, de eleddig nem nagyon került más hajókra. Esélyesen inkább a 3M-54 Klub hajó elleni verzió kerül a konténerekbe, de ez csak feltételezés.
Az Onyx sebessége nem sokkal marad el a P-700-tól, a hatótávolsága már inkább (repülési profiltól függően 150-300km, egyes források 600km-et említenek, de ez feltehetően egy agyonoptimalizált pályán lehetséges csak), és persze a harci fej is kisebb. Képességek terén itt inkább a mennyiség a fontos, mivel a US NAVY közellégvédelme jelentős fejlődésen ment át az elmúlt időszakban (réteg alapúan: SM-2/SM-6, ESSM, SeaRAM/Phalanx), így a korábbinál feltehetően több hajó elleni robotrepülőgép egyszerre való támadásával próbálnák meg túlterhelni. -
#73782
Ezt most nem értem. Akkor két aktív Kirov osztályú hajó lesz a tervezett egy helyett? Az UKSK az valamiféle VLS rendszer? Akkor a 20 db P-700 helyett lsez 80 db Onyx? Tehát lényegében inkább a mennyiség felé mozdulnak el a nagy sebesség helyett? -
#73781
Nocsak-nocsak. Hírek a Admiral Nakhimov-ról. Az orosz haditengerészet bejelentette, hogy a tavaly elkezdett felújítás után 2019-ben aktív állományba kerül ismét - mégpedig azért, hogy a Nagy Pétert leváltja, amely 3 év alatt ugyanazt a felújítást megkapja, mint a Nakhimov.
Az Admiral Nakhimov felújításáról szóló hír egy évvel ezelőtt
A felújítás részeként a 20db P-700 indítókonténer helyére 10db UKSK kerül, amelyekbe egyenként 8db Klub családba tartozó vagy pedig Onyx robotrepülőgép kerülhet.
Az Sz-300F rendszer helyére egy tengerészeti Sz-400 változat kerül, más változtatásokról egyenlőre nem került ki információ. -
#73780
Mi az az SW?
A SAR radarkép készítés vadászgép méretű antennával ad 2-4 méteres felbontást úgy, hogy másodpercekig pásztáz a radar és után szül egy képet a pásztázott területről. (Régen még tovább tartott...)
Ez nem működik gyorsan mozgó cél ellen, teljesen másra készült. A terep jellegzetességeinek felismerésére és mozgó célok azonosítására az állókhoz képest, de azok sebessége 0 egy repülőgéphez képset.
Az AMRAAM radarja amúgy is kicsi ezen felül nem túl gyakrnak hangoztatják, hogy a SAR kép valójában nem készíthető olyan irányba tudtommal, amerre a gép repül, hanem kb. +/- 30 fokra balra vagy jobbra kell nézni. Ekkora előretartással meg ritkán repül egy rakéta.
Szóval nagyon nem megy. Anno próbálkoztak alakfelismerő radarral gépek esetén, de olyan nevetséges távolságban működött, hogy semmi értelme nem volt. Ennél még az optikai alakfelismerés is megbízhatóbb ma már végfázisban, de ez sem segít, ha pl. azonos típusú gépek lövöldöznek egymásra vagy a "baráti" gép már nem baráti. Lásd iráni F-4 vs szaúdi F-15. Ide tetszőlegese nemzet kombója és repülőgépei behelyettesíthető lenne... -
#73779
Két OV-10 Bronco tavaly május óta kísérleti céllal bevetésre került az IS ellen (Irak/Szíria területén).
Mintha ezzel akarna párhuzamba kerülni, az USAF egy újabb tanulmány kidolgozását kezdte meg, mely szerint az A-10C-ket váltó CAS gépre. -
JanáJ #73778 Nem az UL-et éltetem, csak megjegyeztem, hogy ha működne, hogy amcsi rakéta amcsi gépet nem lő le, akkor sem mennének vele sokra. Az SW-re azt mondtátok már a gép hossztengelyének közepén robban, nem csak nekiszalad a hajtómű csóvájának. Radarral ugye már térképeznek, szóval egy AMRAMM nem lehetne képes ez alapján megkülönböztetni két gépet? Nem mintha ez lenne a mérnökök legnagyobb gondja.
Amúgy ha emlékszel Kuruc a HTKA-n az ausziktól is írta, hogy jött már másmilyen alkatrész a torpedóikhoz. Pedig ugye "ugyan azt" a torpedót használják. :-) -
#73777
Igen, ez szokott történni. A konkrét bevetést nem tudják meggátolni, de aztán számolni kell annak politikai következményével... -
#73776
Nuki fegyvereknél viszont volt hasonló.
Szovjeteknél a töltetet mindig másik alakulat őrizte, mint a hordozót. (pár kivételtől eltekintve általában fizikailag is máshol)
NATO-nál a töltetek a hordozón voltak, így ott tényleg volt mechanikai akadály (Kennedy device) hogy csak mindkét nemzet (NATO tag + amcsi) katonájának aktív hozzájárulása/tevékenysége esetén lehessen indítani.
-
#73775
Nyírtelek javította a régebbi rakétákat is.
Fegyverrendszer beszerzésekor az államközi szerződésben szokták kikötni a felek a rendszer esetleges továbbadásának feltételeit.
Használni arra tudod, amire akarod, legfeljebb berágnak és nem adnak több pótalkatrészt.
(vagy arany árban adják mint az Oroszok)
NATO gép lőtt már le NATO gépet. (Görög-Török) -
#73774
Ahogy Molni írja, a rakétában még IFF sincs, nemhogy típus azonosítás. -
#73773
És azt honnan tudja a rakéta, hogy mégis mire van indítva? Az IFF mai napig gond. Az ARAAM-nak fogalma nincs arról, hogy mit fog be a radarja. Az MCG vagy a saját feje után megy. -
JanáJ #73772 Hogyan tudnád megvalósítani? Mert max a gépeket tehetnéd tiltólistára, hogy pl F-15-öt nem lő le az AMRAAM. -
JanáJ #73771 Köszi! Gondolom akkor itt csavarozzák a Sidewindereket meg az AMRAAMokat is. Nem itt volt régen az orosz rakéták karbantartása is? -
#73770
Soha senki nem mutatott rá bizonyítékot senki, hogy lenne ilyen gát a rendszerben. Elég csak arra gondolni, hogy a törökök is ledurrantották az orosz gépet, vagy a szaúdi F-15 az iráni F-4-eket, stb. A szovjet fegyvereknél volt ilyen? Tudtommal nem. Szóval szerintem ez egyszerű UL. -
JanáJ #73769 Én nem erre gondoltam, hanem hogy pl a MIG-29-re vagy melyik orosz vasra olvastam, hogy nem adhatjuk el az oroszok beleeggyezése nélkül. Ugyan így el tudtam volna képzelni, hogy az amcsik sem engednek oda mást az ő cuccukhoz. -
fonak #73768 Az amcsi rakétákat (AMRAAM, Maverick) ha igaz amcsi jóváhagyás nélkül nem tudnánk bevetni, erre van fizikai megoldás is? Vagy csak nagyon megharagudnának?:) -
#73767
Arzenál - Nyírtelek -
JanáJ #73766 A készültségi gépeinkre szerelt éles rakétákat ki szervizeli? Van egyáltalán ilyen? Vagy x felszállás/ y repült óra után kuka? Egyáltalán pl egy izraeli vagy - hasamra ütök - német cég karban tarthatná az amcsiktól vett fegyvereket? Vagy ez eseti megállapodás szerint van? -
Papichulo #73765 -
#73764
-
JanáJ #73763 Jogos, de a hátsó üléstől nem lesz rutinja senkinek, csak a statisztika lesz szebb. Meg tuti nem egyenlően oszlik el, mert 65 órával szerintem nem engednek éjjel látni, meg légi tankolni. -
#73762
Plusz van (volt) 2db 2 üléses Griff, és repült órának számít az is, amit a hátsó ülésen repülsz.
Egyébként nagyságrendileg 18-20 kiképzett Griff pilóta lehet, ha jól tudom. -
JanáJ #73761 Mennyi vadászpilótánk lehet? Kb másfélszer annyi mint gép? Mert ha 14.000 órát repült a 14 Grif 10 év alatt, akkor 66 órát repül egy pilóta évente? Tudom ez így hülyeség, mert nem egyenlően oszlik el az óraszám és nem ugyan azok repülnek 10 évig. -
JanáJ #73760 Igen, ezt tudom, csak azt nem tudom, hogy milyen környezetben. Kérdés bírnia kellett volna e ezt a por mennyiséget avagy nem. -
#73759
Tavaly májusban egy Osprey a hajtóműbe bekerült por miatt "keményen ért földet" (hard landing) és kigyulladt. Két tengerészgyalogos vesztette életét a balesetben.
Az Osprey-nek van alapból egy 'részecskeszűrője', de ez elégtelennek bizonyult. A lent említett olajos gyapotszűrő ezek után került bele a hajtómű szívócsatornájába.
Eredetileg 60 másodperc volt megadva a poros körülmények közötti maximális lebegési időtartamra, ezt a fenti baleset után 30 másodpercre csökkentették.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.07. 14:36:40 -
JanáJ #73758 Ez a por dolog tényleg ennyire probléma? Értem én, hogy ahol van, ott az, de pl afgánban ezen felül a nagy magasság miatt a teljesítménnyel is van/volt gond. Ennek ellenére a helik nélkül leállna az élet. Kb ezt érzem a V-22-vel is. Ha messze kell menni akkor ez van és pont. A kőfelverődésre meg a kényelmetlenségre meg ne sírjanak a bőrnyakúak. Megedzőttek már, mindig ők vannak lesz@rva. :-( -
#73757
Alap V-22öt alap CH-47Fhez hasonlítsunk.
Megkérdezhetem miért? Az USMC sose használta a CH-47-est. A V-22 a CH-46E-t váltotta az USMC-nél, ez az elsődleges alkalmazási területe, az US ARMY pedig a V-22-est nem rendszeresítette, nem is szándékozik erre, náluk a V-22-esnél kisebb és könnyebb FVL programban van a billenő rotoros V-280 Valor és a tolólégcsavaros SB-1 Defiant csatázik.
Az MH-47G-t és a CH-46X-et arra hoztam fel, hogy milyen irányba lehetett volna tovább fejleszteni a Sea Knight-ot, ha akarták volna. De nem akarták, csak a jó ég tudja miért.
Az USMC a 'jarhead' taktika alapján eldöntötte, hogy az Osprey-t rendszeresíti, és megtette. Pont.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.07. 11:19:06 -
#73756
Amennyiben az USMC a nagyobb sebességet és a nagyobb hatótávot helyezte előtérbe, akkor nincs apelláta, megkapták azt, amire vágytak.
Mindössze annyi a probléma, hogy egy nagy rakás probléma még mindig megoldásra vár.
-Por. A hajtómű nem látható el könnyedén porszűrőkkel, ami a helikoptereknél már bevált és gyakorlatiasan kezelt ügy. Jelenleg egy olajjal átitatott gyapottból készülő porszűrő van a szívócső előtt, amit mechanikai módszerrel kinyitnak repülő üzemmódban.
-Porfelverés. Mivel a rotorok kisebb átmérőjűek, mint egy helikopternél, azonos emelőerő esetében nagyobb sebességű légáramot kell létrehozni, ami nagyobb mértékű porfelverést okoz.
-Fegyverzet, illetve annak hiánya. A V-22 tervezésekor nem gondoltak a felfegyverzésre. Utólagosan 2010 óta szórakoznak a megoldásokkal, de jó megoldás nincs. A hátsó rakatérajtóra raktak M240 géppuskát, illetve próbálkoztak alulra kibocsátható fegyvertoronnyal, de ez utóbbi nem vált be - rosszul lettek a lövészek a kamera képét nézve. A legutóbbi elképzelés szerint két kis csonkaszárny lesz a pilótafülke mögött, amire FFAR konténer (2x4db, esetleg 2x7db) vagy Griffin rakéta szerelhető (2x2db). Ez a megoldás sem nyerte még el a jóváhagyást.
![]()
MV-22 tesztlövészeten
-Kíséret nélkül. Az USMC fő támogató harceszköze az AH-1Z. Az lesz még legalább 2030-ig. Csakhogy annak sebessége és hatótávolsága a hagyományos helikopterekhez mérhető. Az MV-22-őt így nem tudja hatékonyan támogatni. Erre a problémára még csak ötlet sincs, mi lenne a megoldás.
Közben jönnek a potenciálisan jobb elképzelése...
A V-22 egyik hatalmas haszna az, hogy rengeteg tapasztalatot szereztek a billenőrotoros gépekkel. A Bell el is készítette ezek alapján a saját válaszát, a V-280 Valor-t, és agresszív marketing kampányt is épített köré. A V-280 a problémák jó részét úgy orvosolja, hogy a hajtóműgondola fix, csak a rotor billen. Így lehetséges a gép oldalán is ki/be szállni, és oldalra fegyvert szerelni. Amiről nem szólnak az ódák, az a porfelverés gondja...
-
fade2black #73755 "MH-47G..." ha egy többek közt rangre kihegyezett CH47Fel hasonlítod akkor csak kicsivel nagyobb a hatótávja, de akkor már ne az alap V-22vel hasonlítsd hanem egy többek közt rangre kihegyezett CMV-22Bvel. Ha tetszik nem fair az összevetésed. Alap V-22öt alap CH-47Fhez hasonlítsunk. Többek közt rangre kihegyezett MH-47G meg többek közt rangre kihegyezett CMV-22Bvel.
Innen megint él a 2-3*os range szorzó és a persze a +60-70%os sebesség szorzó is és persze "Ha ezt a fejlesztési csomagot..." rész se igaz.
Palinko "Az a speciális eset, hogy tudja forgatni a propellereket..."
Ez a cél/képesség szempontjából mindegy. A feladat, hogy helyből, fel/leszálljon elvigye/hazahozza a marinet/felszerelést.
Technikai szempontból persze igazad van, uígy kár hasonlítani egy sugárhajtású vadászt egy csavaros vadásszal. Nem kérdés, hogy melyik a jobb. Azt persze aláírom, hogy több gond volt/drágább volt a sugárhatjású vadásszal ahogy a V22el is több gond van, drágább.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.03.07. 10:54:26
