95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75634 A légrak sikerességét is eltúlzod, mert szép szép, hogy Hanoi felett X gépet lőttek le meg Vietnámban, de a dolgok technikai oldalát nem változtatták meg azok sem.
Pont Vietnámban dehogynem.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#75633 Az ilyen kommentek miatt nyúlik HT összefoglaló, mint a rétestészta... :) -
#75632 Egy kis RBS-70 történelem...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!In late 1967, the Commander-in-Chief of the Swedish Army commissioned a special air defence committee to review
air defence requirements and asked the committee to recommend what equipment should be developed or bought to
meet requirements.
On the given economic and strategic grounds, the committee chose a combination of Saab JA-37 Viggen
interceptors and short-range missile systems. The latter had to be cheap enough to be procured in large numbers yet
still be able to operate under adverse Electronic CounterMeasures (ECM) conditions. The committee also recommended
that the chosen system should replace the 20 mm cannon and General Dynamics Redeye (known locally as the Rb69)
shoulder-launched SAM at brigade level and the Bofors 40 mm and 57 mm anti-aircraft guns at divisional level.
After reviewing all the alternatives available, a development contract for the RBS 70 missile system was placed with
Bofors in mid-1969. It was intended at this stage to procure only the missile in its container-launcher tube, the control
system and the sight and stand, with target detection being carried out visually.
However, studies carried out by the Commander-in-Chief of the army, showed that a more effective system would
be produced if a search radar and IFF system were included. Therefore, in mid-1972, development contracts were also
placed with SATT Elektronik AB for the PI-69 IFF system and for the RBS 70 and with LM Ericsson for its PS-70/R Basic
Giraffe search radar (now known as the Ericsson Microwave Systems AB PS-70/R Giraffe 40 radar).
The first delivery of RBS 70 missile systems for trial purposes was made in late 1973 with user trials conducted
between 1974 and 1975. In a three-phase evaluation programme the Swedish Army fired more than 100 complete test
rounds fitted with telemetry heads. In 1975, the programme was completed satisfactorily and, in June of that year, the
first production orders were placed for the Rb70 missiles, sights, stands and PI-69 IFF sets. The first order for
production of Basic Giraffe radar sets was not placed until 1978. The first production day-only RBS 70 missile system
sets were delivered to Swedish Army training units in 1976, with the first operational units being formed the following
year. The first production radar sets were delivered in 1979. -
#75631 RBS-70 sima lézer nyaláb követő, a folyamatos célkövetést a kezelő a jobb fogantyú feletti joystick-al végzi.
RBS-70NG ugyanaz mint az előző, viszont van benne már hőkamera és ez tudja a kontraszt követést/rásegítést.
-
#75630 Helik ellen jó, de repcsik ellen erős kétségeim vannak, hogy mire jó. Bár valaki a Wargame fórumon azt magyarázta, hogy kontrasztosság elvén automatikusan követi a célt, tehát nem MCLOS. -
#75629 Annyit is ér szerintem... -
fonak #75628 Pontosabban SACLOS. -
#75627 A svédek RBS-70-ese is az, nem? -
#75626 Ja, hogy az MCLOS volt? Nem tudom, hogy ki gondolta azt a marhaságot, hogy az működhet. -
#75625 cél jellege valódi harcban:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 17:38:03 -
#75624 Falklandi SAM eredménytelenség...
Blowpipe - 95 indítás, 1 találat (MB-339A)
Rapier - 61 indítás, 1 találat (Dagger-A)
... és AAM eredményesség:
Sidewinder - 26 indítás, 20 találat
A Rapier mitől volt szar?
Valódi harchelyzetben még a legképzettebb kezelő sem tudja az optikai célkeresztet stabilan, egy manőverező bombázó gépen tartani, szerintem.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 17:35:40 -
#75623 Nem kevered a Blowpipe-pal? A Rapier mitől volt szar? A Blowpipe videó alapján amit láttam az legfelejbb helikopter ellen használható, repcsi elllen nem nagyon... -
#75622 Erre egy repszim fejlesztő ezt mondta.
who can claim he has never been shot down by AI in BMS ?
nothing new here.
BMS a Falcon 4.0 repszim leszármazott, de lehet ide tenni más repszimet is. -
#75621 A légrak sikerességét is eltúlzod, mert szép szép, hogy Hanoi felett X gépet lőttek le meg Vietnámban, de a dolgok technikai oldalát nem változtatták meg azok sem. Az más kérdés, hogy az erők aránytalansága elég nyilvánvaló volt. -
JanáJ #75620 Javaslom a "Fotók a felszabadulás utáni Magyar katonai repülésről" fb csoportot. -
#75619 Urak!
Van valakinek esetleg egy Magyar MiG-23MF-pilótafülkéjéről fotója, amin látszik ez a panel?
(itt pont eltakarja a botkormány)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#75618 Azt akartam már kérdezni tőled, hogy az orosz és nem orosz kezelők közötti hatékonyságbéli különbségekről van infód SAM-re vonatkozólag? Mert a vadászoknál előjönnek orosz vagy legalábbis nem arab pilóták akik érdekes módon tudtak jól teljesíteni a lesajnált orosz vadászgépekkel.
Vietnámi és Szerbiai kezelők általában sokkal eredményesebbek voltak (hasonló export technikával) mint az Egyiptomi, Szíriai, vagy Líbiaiak.
Ennek okairól általánosságban volt már szó.
Erről jut eszembe, a fixen telepített Szír KUB-ok esete (+Alajos), ami nem kezelői, hanem parancsnoki hülyeség...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Persze egy reménytelenül szar lérakkal még a brit kezelők sem tudtak eredményt elérni. (lásd Rapier a Falklandoknál)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 15:41:40 -
JanáJ #75617 Az előző oldalon volt már. Asszem ott áltunk meg, hogy nem tudjuk hogy az AI a saját - virtuális - szenzoraitól kap infót, vagy tud mindent ami a virtuális világban van. -
SZUsszan #75616 AI legyőzte dogfight szimulációban egy expert pilótát
Nem találtam infót Colonel Gene Leeről, hogy valóban expert-e. -
JanáJ #75615 Azt akartam már kérdezni tőled, hogy az orosz és nem orosz kezelők közötti hatékonyságbéli különbségekről van infód SAM-re vonatkozólag? Mert a vadászoknál előjönnek orosz vagy legalábbis nem arab pilóták akik érdekes módon tudtak jól teljesíteni a lesajnált orosz vadászgépekkel. -
#75614 Nem szerepem a Szovjet vadászok védelme (amik ellentétben a lérakkal, mindig mindenhol leszerepeltek ), de...
Nálunk elvileg 9.13-as huszonkilencesek voltak Kiskunlacházán és Tökölön, 89-ben már bőven BVR fegyverzettel, ellentétben az akkori Aviánói F-16C-kel.
A Migek el tudtak volna repülni É-Olaszországba (ellentétben a korábban sugalltakkal), miközben az F-16C-k mondjuk Ukrajna keleti részéig. (Kijevig már nem)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.06. 13:25:53 -
#75613 És lám, a max. combat radius 600 nm 5 perc harci őrjárattal. Ez ráadásul alsó becslés, és olyan curise speed értékkel, ami nagyobb, mint a 29-esé...
Szerintem a supplementtel nézve magasabb fog kijönni. És ez unrefuelled és CL tank nélkül, mert oda mehet ECM. Ha ECM nincs - 9.12-es egyenérték - akkor még egy 300 gallonos pótos befigyel.
Akárhogyan nézem a F-16 CAP és sweep bevetésen is brutálisan nagyobb értelmezhető harcászati hatósugárral bír... -
#75612 ja értem már. összezavarja az agyat, hogy nem oda néz ahová az agy számolná hogy kéne. sajna nem próbáltam még VR szemüveget, nem tudom nálam mi a helyzet :( viszont ha már ott is jelentkezik, gondolom ennél a harckocsisnál még az sem segít, hogy félig látja a belső kezelőfelületet a kinti kép meg csúszik ahhoz képest. vagy talán pont ez segít? mert kevésbé zavarja össze az agyat így? nem tudom tényleg ki kéne próbálni hadgyakorlatokon. -
#75611 Félreértés. A latency itt azt jelenti, hogy a fejed forgatod, és közben a szemed elé kerül a kép ennek megfelelően változik, de a kettő nincs szinkronban. Ez a probléma a mostani VR sisakokkal is (Oculus Rift, HTC Vive, stb.), ez volt 15 évvel ezelőtt is (VFX1) és ez a gond az F-35-ben is.
Tegyük fel elfordítod a fejed balra. A kép pedig késleltetéssel (latency) követi ezt. Ez az, ami most már megoldható, ha bivaly erős hardware van a képfeldolgozó számítógépben (ie.: most ez egy asztali Intel i5 procit, és egy Radeon Fury / RX480 vagy GeForce 1070/1080 szintű videókártyát jelent), ez esetben olyan 30-50ms van, ami még tűrhető. Optimalizálva, még erősebb gép mellett elérhető 20-30ms.
A nagy késleltetés azt jelenti, hogy függően attól, mennyire van érzékeny erre, akár 5-15 perc múlva is szédülés és hányinger vesz erőt rajtad. Nem egységes a dolog, de cirka 10-20%-a a lakosságnak érzékenynek minősül. Itt a probléma, és amíg egy Oculus Rift-nél is azt javasolják, hogy egy óránként tarts pihit, addig egy harcjárműben ezt nem teheted meg.
"Bocsi őrmester, tudom, hogy lőnek ránk, de szédülök, kell nekem egy tíz perc, addig leveszem a sisakom..."
Szóval én ezért mondom azt, hogy szép ez az elképzelés, de megnézném, hogy tartós használatnál mik a tapasztalatok...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.07.05. 13:57:41 -
#75610 igen ott én is felkaptam egy kicsit a fejem, de ha megnézzük, hogy egy átlagos reakcióidő az embernél 200-250ms ahhoz képest tényleg nincs latency :D bár ha azt mondod, hogy ehhez a 200-250-hez még hozzá fog adódni ez az 50-60ms késlekedés akkor megint csak neked lesz igazad :D bár szerintem eleve ritkán reflex műfaj a harckocsizás. -
#75609 Itt lehet nyalakodni (F-16A) küldetés típusok alapján... -
#75608 Este majd lesz időm megnézni, de egy dolgot mondtok. A +2 AAM akár AIM-120 akár AIM-9 plusz légellenállása semmi a három pótoshoz képest.
Az F-16A gépek LO-HI módban két Mk-84-gyel elmentek Oszirakba és vissza. Ez alacsonyan 1100 km csak oda. A fajlagos fogyasztás alcsonyan minimum a dupljána annak, ami 30k lábon van.
Ez alapján HI-HI üzemmódban három pótossal és 4-6 db AIM-9-cel az F-16 C képes simán 30-40 percet CAP-elni, harcolni és mindezt cirka 600 mérföldre és nem km-re simán emlékeim szerint, de a supplementel majd este megnézem.
Elég csúnya lenne, ha az MiG-29.12/13-hoz képest majdnem kétszer akkora keró mennyiséggel kevesebbre repülne a Vipera...
Ezen felül NATO gépeknél van AAR. Szóval a 29-es harcászati hatósugara a Vsz-ben egy vicc volt összemérve az F-16-tal vagy F-15-tel...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.07.05. 12:36:31 -
#75607 Az F-16CJ supplement ennél sokkal pontosabb képet ad. -
#75606 És akkor kiszámoltam a MiG-29-est 2db R-73 -assal, és 3 pótossal, hogy az F-16C (Block25)-el összevethető legyen:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!gép 14360kg 230*
2xR73 656kg 30*
2xüa 2006kg 74*
1xüa 1316kg 22*
Total Weight 18338kg 356*
üa (incl 7% reserve) 6000kg
*Drag Index
Optimum cruise alt 32000ft
0,79Mach 450knots
6kg/NM 833km/h
231,5m/s
taxi-takeoff 400kg
1min fight 500kg
total flight distance 850NM
range 787km
Szóval tényleg rövidebb a MiG-29 425NM harci hatósugara (2 rakétával) az F-16C 495NM-hoz képest (szintén 2 rakétával), de azért nem annyival mint azt a nyugati sajtóban sugallják.
:)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 11:45:07 -
JanáJ #75605 Lehet ordenáré nagy hülyeséget írok, de a knots az itt naut mi / óra? Azaz 1.85-el számoljam a km/h-t? Mert akko a 495 naut mi és 482 knots-ot "ugyan akkorának" véve, azaz ~500 mérföld/órával, 500 mérföldre tud elrepülni, akkor sacc ez a 15-20 perc jön ki. -
JanáJ #75604 Igaz, nem írtam mihez képest rövid lábú. A negyed óra őrjáratozás az nem a vicc kategória? Messze menni ott a 27-es. Földi csapásmérésben meg nem túl acélos a 29-es. És WW3-ban szerintem a fák fölött 20 centivel közlekedne mindenki, nem utazón. Meg neki nem az lett volna a dolga, hogy kőrözik a földiek felett és védőernyőt ad a lentieknek? Azt meg gondolom magasan tenné, mert onnan messzebb lát(hat). Az más kérdés, hogy sosem értettem miért a "hibája" az a gépnek, hogy nem tud valamit amire nem tervezték. -
#75603 F-16C Block 25 2 pótossal, és csak 2 (!!!) AIM-9L -el: 495nm (itt nemtom mennyi időt számoltak őrjáratozásra)
És persze 3km magasban neki is rövidebb lenne a lába :)
Persze a légi utántöltés lehetősége jó helyi konfliktusnál (teljes légifölény esetén), de WW-3 -ban igen csak korlátozottan működhetett volna szerintem...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 11:14:51 -
#75602 Nem rövidlábú, csak a német azt emeli ki, hogy 3000m-en (ahol amúgy a manpadok miatt amúgysem repkednek) nagy a légellenállása.
Normális utazómagasságban még állig felfegyverkezve, 15 perces őrjáratozással is 338nm ~625km.
(ez ugye Kiskunlacházáról indulva a Garda tó vagy Augsburg München után)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.07.05. 10:51:09 -
JanáJ #75601 Miért gond, hogy a 29-es rövid lábú? A kérdés inkább az, hogy volt-e a szovjeteknek elég Szu-27-e. Ha igen, akkor gondolom gond nélkül "előre hozhatták volna őket". A Migek meg vonultak volna előre a fronttal, miközben dicsőséges csapataink eltiporják a gaz, tészta zabáló imperialistákat. -
#75600 at FL 100 (10,000 ft) we have a radius of only 100 nm..
Azért a mai gépek inkább FL300~400 között üzemanyag takarékosak. (és ez szintén igaz az utasszállítókra is) -
#75599 Én pont a németek flight manuáljából matekoztam:
gép 14571 kg 230*
4xR73 656 kg 60*
2xR27 626 kg 48*
1xüa 1316 kg 22*
total
Weight 17169 kg 360*
*Drag index
üa: 5820l, 4950 kg
Optimum cruise alt 34000 ft
0,62 Mach 360 knots
5,7 kg/NM 667 km/h
185,2 m/s
taxi-takeoff 400 kg
1min fight w AB 500 kg
total flight 700 NM
range 648,2 km 117 min
-
#75598 Meg én is. Még, ha igaz lenne a 400 km körüli hatósugár, az sem elégséges. Hpaps száma igaz, csak 0 őrjáratozással. Annak esélye, hogy te odamész, ott vagy kb. max. 5 perces és harcolsz bárkivel elég marginális. Mondjuk Taszárra leszáva ott tankolva és onnan visszatérve Lacházára vagy Tökölre picit segít, csak éppen komplikált... -
#75597 A németek máshogy számoltak:
If a mission started with 4400 kg of fuel, start-up, taxy and take off took 400 kg, 1,000 kg were required for diversion to an alternate airfield 50 nm away, and 500 kg for the engagement, including one minute in afterburner, leaving only 2,500 kg of fuel.
Koeck explains that “If we need 15 minutes on station at 420 kts that requires another 1000 kg, leaving 1500 kg for transit. At FL 200 (20,000 ft) that gives us a radius of 150 nm, and at FL 100 (10,000 ft) we have a radius of only 100 nm.”
150 nm = 277km
100 nm = 186km -
#75596 A nulla késleltetést (zero latency) nehezen hiszem el, eleve az LCD képernyőknek van egy cirka 10-25ms késleltetése. A képfeldolgozásból fakadóan dettó lesz valamennyi (függően a rendszertől 20-50ms ma már reális lehet). Szóval ott tartunk, hogy még a legjobb esetben is 30ms késleltetés van, de inkább 50-60ms. Ami még mindig nagyon jó (az F-35 esetében még 80-100ms körül járnak), de nem nulla.
Egyébként jó dolog, és megszünteti a periszkópok miatt meggyengített páncélzatot, illetve lehetővé teszi, hogy a sofőr végre kikerüljön nyugodtan a jármű orrából úgy, hogy körben nem vész el a kilátása... -
#75595 ez aztán bejövős, de ha már a repülőktől veszünk át technikákat, nem kéne valami radart is összekötni a kamera rendszerrel meg egy kép elemző szoftvert? mert be lehetne akkor rögtön jelezni ha közeledik valami fém tárgy, akár egy autó akár más. még tovább ki lehetne egészíteni egy olyan mellénnyel ami berezeg abból az irányból ahonnan a fenyegetést észlelte a radaros-kép elemzős szoftver. tudom bonyolultan hangzik de szerintem megoldható.
mert szép és jó hogy átlát a tankon, de ha rossz felé néz akkor nem sokat ér, pörögni folyton meg nem a legjobb.
egyébként ez átalakíthatja valamennyire a tornyot a jövőben, talán alacsonyabb tornyok készülhetnek, bár nem vagyok ebben biztos, mert úgy néz ki mégis az automata töltő fog elterjedni a nagy kaliberek miatt, szóval lehet mégsem lesznek alacsonyabbak azok a tornyok :D