Haditechnikai Topic

Igy van, a kompresszorlapat a lenyeg, az a legforrobb. Lattam eloben F18-at es F22-t repulni egymas utan, es a vorosen izzo hajtomu utobbinal sokkal szukebb iranybol latszodott.
Valamint az is szamit, hogy a fuvoka nem "meztelen" femlemezekbol van, hanem egy valamivel kevesbe hovezetobb burkolatot kapott.

Nyilvan nem lehet szobahomersekleture redukalni egyiket sem, de ha csak par100 fokkal sikerul csokkenteni, mar az is ertekes masodperceket jelenthet egy infravoros raketa ellen az eszlelesi hatotav kozeleben.

Mit számít, hogy takar-e, ha a lemez után megint a magas hőmérséklet lesz.

Ezt nem ertem. Nem, nem lesz magas homerseklet a lemez tuloldalan. A homerseklet nem "ugorja at" a szigetelest, nem teleportal. Epp az a lenyege, hogy a forrosagot, illetve az elektromagneses sugarzast az egyik oldalon tartsa, es masik oldalon kevesbe latszodjon.
De akkor a hazunkat se szigeteljuk, mert ugyis atvarazsolodik a meleg a tuloldalra😊

A kompresszor lapátokat takarja. Azok 1000~2000K fokosak. (1~2,5 mikron)
A kiáramló gázcsóva már csak 700~1000K. (3~5 mikron)
Gép teste már csak 300~500K (8~13 mikron)

Namost a különböző infra rakéta fej érzékelő anyagok különböző hullámhosszra érzékenyek...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.07. 20:05:32

Jah stabilizált.... utólag a videón, illetve 0 szél melletti felvétel. Magam is dróntulaj vagyok, így tudom, hogy nagyobb szélben nem igazán élvezet repülni főleg nem széllökésekkel. A kisebb drónok olyan "lapátokkal" mint, ami a Lily-n is van nem lenne képes egy erősebb szélnél egy helyben tartani magát. Azt még számold hozzá ha 1,5-2m en 40km/h szél fúj akkor az pár száz méteren sokkal erősebb is lehet.

"Az már nem kihívás, hogy ne menjen neki semminek"
Dehogynem tudtommal egyik kereskedelmi forgalomban lévő drónon sincs radar-lidar de ha tévedek javíts ki. Konkrét drónról beszéltem nem a katonai drónokról.

Én azt nem értem ez miért számít? Pár tíz centis lemez. Mit számít, hogy takar-e, ha a lemez után megint a magas hőmérséklet lesz. Max akkor érne valamit, ha hideggel kevernék mint a heliknél, de ez meg a sebesség miatt adott.

Nem értelek. Stabilizált a kamera. Ezt nem tudom, de sacc ekkora drón 40+ km/h-ás szélben kézzel még egy helyben tartottak. Az már nem kihívás, hogy ne menjen neki semminek. Az időjárás pedig most is sok mindent le tud nullázni.

@Cifu: Szerintem a plusz drón szakasz felesleges, akkor már egy nagy a város fölé.

Emlékeim szerint ez 20 percet tud repülni.

EW104 Electronic Warfare Agai - David L. Adamy
356...399. oldal:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

9 Infrared Threats and Countermeasures
9.1 The Electromagnetic Spectrum
9.2 IR Propagation
9.2.1 Propagation Loss
9.2.2 Atmospheric Attenuation
9.3 Black-Body Theory
9.4 Infrared-Guided Missiles
9.4.1 IR Missile Components
9.4.2 IR Seeker
9.4.3 Reticles
9.4.4 IR Sensors
9.5 Additional Tracking Reticles
9.5.1 Wagon Wheel Reticle
9.5.2 Multiple Frequency Reticle
9.5.3 Curved Spoke Reticle
9.5.4 Rosette Tracker
9.5.5 Crossed Linear Array Tracker
9.5.6 Imaging Tracker
9.6 IR Sensors
9.6.1 Aircraft Temperature Characteristics
9.7 Atmospheric Windows
9.8 Sensor Materials
9.9 One-Color Versus Two-Color Sensors
9.10 Flares
9.10.1 Seduction
9.10.2 Distraction
9.10.3 Dilution
9.10.4 Timing Issues
9.10.5 Spectrum and Temperature Issues
9.10.6 Temperature-Sensing Trackers
9.10.7 Rise Time-Related Defense
9.10.8 Geometric Defenses
9.10.9 Operational Safety Issues for Flares
9.10.10 Flare Cocktails
9.11 Imaging Trackers
9.11.1 Imaging Tracker Engagement
9.11.2 Acquisition
9.11.3 Mid-Course
9.11.4 End Game
9.12 IR Jammers
9.12.1 Hot-Brick Jammers
9.12.2 Effect of Jammer on Tracker
9.12.3 Laser Jammers
9.12.4 Laser Jammer Operational Issues
9.12.5 Jamming Waveforms

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.07. 18:48:44

"Szoval ha egy hoforras ele teszel egy plusz boritast, akkor ezt az infravoros sugarzas nem veszi figyelembe hanem gond nelkul athatol rajta?.."
Nem, de az is átforrósodik, és az "világít", hiszen fémből van. Nézd meg az adott videó 1:53-nál például."

Nagyon laikuskent gondolkozol errol a kerdeskorrol:
- Sok minden vilagit, mert ki van egve. Szoval nem derul ki hogy a "vilagito" felulet 100 fokos, vagy eppen 1000. Mar a felulet egyes boven 100 fok alatti reszei is feheren vilagitanak, a kep mindossze parszor 10 fokos homersekletkulonbsegeket tud megmutatni.
- Sosem lesz olyan forro mint a hajtomu maga amit eltakar, meg akkor sem, ha direkt hovezeto fembol keszult. De mivel kifejezetten elvaras az alacsony IR profil, komolyan ketlem, hogy szandekosan hovezeto anyagbol keszult volna, foleg hogy a konkurensek (YF-23) kifejezetten hoelnyelo csempekkel boritottak a hajtomu megfelelo reszeit.
Nem mondom hogy a szigeteles 100%-os, nade teljesen hatastalan lenne?

1.: Az érzékenysége a videó bal oldalán lévő skálán látható.

Nem tudom mi az a skala, de egyaltalan nem erzekenysegnek tunik. Anelkul mozog a skala, hogy a kep fenyessege valtozna, maskor pedig a kep fenyessege valtozik de a skala mozdulatlan... Plusz leiras sincs ami megmondana hogy mit jelent.
De meg ha az is, nem ertem mi koze ennek a kiegett reszekhez.

2.: Ezt nem teljesen értem, azonos pontról készült képek, a pontos expozíció valóban nem azonos (távolság, napszak), de azért összevetésnek szvsz tökéletes.

Gondolom meg sohasem fotoztal komolyabban, manualis beallitasokkal. Szemmel alig lathato kornyezeti valtozasok eseten is mar teljesen mashogy kell beallitani az expoziciot (fenyero, kontraszt, dinamika stb...). Mindenesetre nekem szemre ugy tunik (bar nem teljes bizonyossaggal), hogy azert azonos szintre huztak a felveteleket, es fix beallitasokkal nagyobb kulonbsegeket latnank, csak a vegeredmeny kozel sem lenne ilyen szep.

3.: Nem mindannyian, az Eurofighter 1:03-nál még csak teljes tolóerővel repül, 1:08-nál kapcsol forszázst.

Nem ertem hogy jon ez a vita lenyegehez. inkabb mar csak kotozkodesnek tunik. De akkor atfogalmazom: "Mindannyian, majdnem mindig utanegetovel repulnek". A mondandon mit sem valtoztat.

Ha van jobb infravörös tartományban készült képed / videód, avagy pontos adatok a hullámhossz/fényesség stb. téren, akkor szívesen venném, ha megosztanád.

Sajnos nincsen nekem se jobb, de az nem valtoztat azon, hogy ez a video bar valoban erdekes, de messzemeno kovetkeztetesekre alkalmatlan. Szemre hasonlo reszek fenyessege meroben elterhet. Mint irtam aki ert valamennyire a fotozashoz az tudja mirol beszelek.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.01.07. 17:15:34

A Lily-hez hasonló megoldás viszont csak a közvetlen környezetben segít, egy pct. rakétaindítást mondjuk 1.5 km távolságból csak akkor fog észrevenni rajta, amikor már esélyesen késő lesz, míg periszkópon / EO optikai periszkóptornyon az indítást észreveheti egyből (ha éppen arra néz).

Szvsz ez úgy működhet, ahogy azt korábban már felvázoltam. A harckocsi személyzete a "hagyományos" leosztásban marad, de mondjuk rajonként egy drón-irányító jármű halad mögöttük, amely fentről akár több drónnal is kísérheti a harckocsikat, és szükség esetén előre küldhet, vagy éppen visszahívhat drónokat. A drón irányító jármű pedig rádión mondja nekik, hogy merre bújkálnak a rossz fiúk...

Nem biztos, hogy jó ötlet ugyanis a parancsnokot lefoglalni a drónok képével. Oké, fentről tök jó kép, de nem biztos, hogy jó, ha körben nem néz ki a járműből. Ugyanis a parancsnok feladata a körkörös felderítés, hogy megmondja a sofőrnek merre menjen, az irányzónak, hogy merre fordítsa a tornyot, stb.
Hasznos lehet számára a drón képe, de nem szabad csak arra támaszkodnia.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.01.07. 16:29:41

"figyelmét mondjuk a parancsnoknak, hogy még 1 monitort kell néznie?"

Mégis mi elől vonná el a figyelmét a parancsnoknak ha épp egy olyan monitort néz, amin látja, mi van a harckocsi összes holtterében?

Nem kell folyamatosan moziznia, de ha látták, hogy pár gyalogos sunnyog a házak/sziklák között, akkor egy ilyen cuccot fel lehet reptetni (hacsak nem tud sokkal tovább repülni egy töltéssel és akkor már eleve fent köröz) és rápillázni mi a szitu. Ebben az esetben a parancsnok most "csak" parancsokat ad ki és figyeli a kémlelő nyílásokat-periszkópokat-monitorokat, hogy ne nyomják telibe őket oldalról egy rpgvel.

Kíváncsi vagyok, hogy sokkal durvább terepen mit tud ez, hogy nem megy neki pl. sziklafalnak vagy báminek, ha pl. egyvidéken vagy erdőben megy le egy downhilles bringás.

Lily-t pont arra nem lehet használni amire ki van találva, illetve lehet csak nagy körültekintéssel, hogy ne kenődjön fel az első fára/házra/gyalogosra továbbá 0 kamera stabilizálás mellett a kép sem feltétlenül maradna élvezetes szélben.

Szerintem a hadászati felhasználás erősen időjárásfüggő lesz és itt nem feltétlenül a látási viszonyokra gondolok, hanem az erős szélre, ami óhatatlanul a méretnövekedést eredményezi, márpedig ha nagyobb, akkor könnyebben észlelhető. Ahogy én látom, a mostani hadviselés inkább lakott területen és annak közelében zajlik ahhoz, hogy ott egy Drónt hatékonyan lehessen üzemeltetni radar/lidar kell. Az persze nem kérdéses, hogy lenne helye egy ilyen megfigyelőrendszernek. Csak mondjuk egy tankban, aktív harccselekmény közben nem vonná-e el a figyelmét mondjuk a parancsnoknak, hogy még 1 monitort kell néznie?
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.01.07. 15:54:11

Hatásos, de a Lily nem továbbítja a képet, csak rögzíti. Persze tény, hogy ez orvosolható, és könnyen megoldható akár utólagos átalakítással is (némi üzemidő csökkenés által).

Ettől függetlenül igen, szvsz pár év, és hasonló képesség meg fog jelenni a harckocsiknál. 😊

A múltkori harckocsi + drone felderítő témához:



Ehhez sem kell extra személyzet, hogy kövesse a hk-t jó magason némi random oldal mozgással a lövészek nehezítése miatt. Odabent meg csak egy extra monitoron nézheti a parancsnok, hogy mi van körülöttük, ha van ideje.

Ja, meg nálad is, ha babfőzeléket ebédelsz :-) !

Beszélsz itt hülyeségeket, az A400-nál is tisztán látható az utánégető. <#banplz>

Nemcsak az Eurofighternél, hanem pl. a Raptornál is meg lehet különböztetni a normál max és az utánégető üzemmódot. Az meg eleve nem igaz, hogy mindegyik utánégetővel repül, mert az utasszállítókon nincs utánégetős hajtómű. Ami itt is, meg alacsonyabb üzemmódokon a harcigépeknél is látható, az egyszerűen csak a kiömlő forró gázsugár hőképe, nem valódi láng, mint utánégető üzemmódnál.

A Hadviselés a világűrben topicból átkanyarított téma:

Na ezt most nem tudom hova tenni, minden F-22 leirasban meg van emlitve hogy arnyekolva van, de eleg csak ranezni a hajtomure, az a 2-2 lap nem csak a vektoralas miatt van ott, hanem a hajtomu hojenek takarasara is.

...

Par random google talalat az elso oldalrol.
"In the F/A-22, the horizontal fins at the rear of the aircraft not only make the plane more maneuverable, but they also act as a shield for the engine exhaust heat." (http://science.howstuffworks.com/f-22-raptor3.htm)

"The third approach is masking. This is clearly much easier to do when the majority of the power is taken off by the turbine, as in a propjet or helicopter application, than when the jet provides the basic propulsive force.
The former community has been using this approach to infrared suppression for many years, but it is only recently that the jet-propulsion crowd has tackled this problem. The Lockheed F 117A and the Northrop B 2 both use a similar approach of masking to prevent any hot parts being visible in the lower hemisphere."(http://www.globalsecurity.org/military/systems/aircraft/f-22-stealth.htm)

A howstuffworks-al inkább nem foglalkoznék, a Globalsecurity példája viszont rossz, mind a B-2A, mind az F-117A esetében a kiömlőnyílás a sárkány (v. szárny) felett helyezkedik el. Az F-22A nem ilyen, a szövegben nem is említik meg példaként. Erre a konkurens, de alul maradt YF-23 lett volna jó példa:


Az YF-23 kiömlőnyílása, látható, hogy alulról ez valóban el van takarva

Szoval ha egy hoforras ele teszel egy plusz boritast, akkor ezt az infravoros sugarzas nem veszi figyelembe hanem gond nelkul athatol rajta? Ilyet meg csak a neutronsugarzasrol hallottam...

Nem, de az is átforrósodik, és az "világít", hiszen fémből van. Nézd meg az adott videó 1:53-nál például.

(adott videó😊

3 problema, ami miatt egyenkent is ertekelhetetlen a video ebbol a szempontbol
- A kep ki van egve a forro reszeken, mivel a langyos geptestre van optimalizalva. de meg a geptesten is ki van egve tobb helyen. Ezert csak annyi latszik, hogy a hajtomu melegebb a geptestnel, de hogy mennyivel az nem.
- Nem azonos expozicios beallitasokkal keszultek a felvetelek, ezert egyes gepek egymashoz nem viszonyithatoak, csak egy felvetelen belul a gep egyes reszei.
- Mindannyian utanegetovel repulnek, amit nyilvan kisebb hatekonysaggal arnyekol. Van ilyen felvetel utanegeto nelkul is?
Manipulativ kepek helyett inkabb konkret szamok kellenenek a geptest egyes reszeinek abszolut fenyessegerol IR tartomanyban.

1.: Az érzékenysége a videó bal oldalán lévő skálán látható.
2.: Ezt nem teljesen értem, azonos pontról készült képek, a pontos expozíció valóban nem azonos (távolság, napszak), de azért összevetésnek szvsz tökéletes.
3.: Nem mindannyian, az Eurofighter 1:03-nál még csak teljes tolóerővel repül, 1:08-nál kapcsol forszázst.

Ha van jobb infravörös tartományban készült képed / videód, avagy pontos adatok a hullámhossz/fényesség stb. téren, akkor szívesen venném, ha megosztanád. Ebben a videóban pont az volt a pláne, hogy korábban ilyet se nagyon láthatott hétköznapi ember...

100% lett még úgy is, hogy hibás a feladvány, mert az SZVD Dragunov helyett a román PSL van a képen, aminek semmi köze a Dragunovhoz, csak külsőleg hasonlít rá, még szerkezetileg is tök más.

Emm....

W76, termonukleáris robbanófej, 100kT
W88, termonukleáris robbanófej, 475kT

Csak két példa. Lehet termonukleáris robbanófejet (hidrogénbomba) pár tucat kT-ás méretben is gyártani.

De a 8kT valóban inkább a fissziós és a 'boosted' fissziós robbanófejek régiója.

Azért szerintem...

x...xx kt - uránium, vagy plutónium bomba (nekünk szánt bombákban)
link

xx...xxx kt - fissziós bomba (nekünk szánt Pershing fejben)
link

x...xx Mt - hidrogén bomba (ennek katonailag nincs igazán értelme, inkább csak a politika játékszere)
link

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.06. 23:10:29

1 kis történelmi összefoglaló...
...Colt vs S&W

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Han Solo = Mauser



Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.06. 20:34:47

Colt dobrögzítő mechanizmusa egy (oldalra fordított) gombára hasonlít, ami a dob kinyitásához hátra kell húzni.


A Smith and Wesson (szabadalmi okokból) a dobkioldást egy szögletes tolókával oldották meg, amit előre felé kell tolni.
(és jól szétvágja az egyszeri lövő hüvelyk ujját)
<#ejnye1>


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.06. 20:29:32

100% :-)

Egyébként oda-vissza nem egyforma értéknek kéne kijönni?

dehogynem

5,1-es földrengés -> 0,67kt
8kt -> 5,82-es földrengés

<#circling>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.06. 19:57:47

Egyébként oda-vissza nem egyforma értéknek kéne kijönni?
Mert igy én ugy értelmezem, hogy egy 5ös földrengés csak 0,67kt energiát generál, mig 8kt energia kell ahhoz, hogy legyen egy 5 ös rengés.

Megígérem tovább nem szemetelem a topicot ezzel...
... Richter magnitúdó -> nuki kt átszámoló xls.
(és vissza)

link

<#awink>

Ok, ezek szerint a rengés nagysága megfelelhet a valóságnak, viszont a többi állitásom még kérdéses, hogy 8000km re sem oltódik ki a rengés. a francia indiai meg orosz robbantások miért nem voltak igy beharangozva, hogy ez amiatt van?Mert igaz, hogy "hagyományos" atomot,de 100kt hatóerejüeket biztos hogy teszteltek a 80as évek óta.
DE nem is kell hogy valaki robbantson, párszór volt a hiradóban, hogy az országban volt 3as erősségű rengés akkor ezeket mindenkinek éreznie kellett volna ha az 5 ös 8000kmre is elérződik, igaz müszerrel.

Az oke, hogy a felszabadulo energiamennyiseg atszamolhato, de vajon a valosagban mert adatok is ilyen kovetkezetesek? PL sokat szamit az is, hogy milyen kozegben robbantanak.

Richter magnitúdó -> TNT ekvivalens átszámoló...
link

E szerint 5.1 magnitúdó csak 0,67kt...
... várjuk a pontosabb magnitúdó értékeket.

5.82 magnitúdó = 8kt
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.01.06. 19:24:58

Az 5-ös rengés bizony elég kicsi kt-ban...
link

Ez nem nekik dicseret, hanem nekunk, hogy milyen kurvajo erzekeny muszereink vannak😊

Mondjuk ezt az atom robbantásos témánál egy kicsit bulvárnak és tulértékeltnek találom. egyrészt , az első atombomba is kb 20kt hatóerejű volt ez meg 8kt. ez még nem is lenne nagy gond, hoszen miért ne lehetne ennyi a hatóereje.Csak az zavar meg, hogy azt mondták, hogy 5 ös földrengést éreztek a környező országokban is. most meg azt, hogy még nálunk is kimutatták.
Bár nincs összehasonlitó adatom, hogy mekkora rengést okoz egy ilyen bomba felrobbanása, de ennél közelebb is robbantottak már hozzánk sokkal nagyobb hatóerejüt és mégsem volt hir, hogy kijelezte volna a müszer. vagy ha mutatott is valamit akkor nem mondták be mindenhol , hogy ez azért van ám mert valamelyik agyoniskolázott állam épp kisérletezik az atomjával.
ugyhogy ezt azért eléggé furcsálom.

Amugy 91%, a forgótárasak kimaradtak az érdeklődési körömből
Utoljára szerkesztette: repvez, 2016.01.06. 18:37:55

fiam is 100%
<#csodalk>

Kipróbáltam a másik oldalt is. Ha semmit nem akar eltalálni az ember, akkor "pacifista" lesz, 11 százalékkal. :-)

100%

98%

91. Az is Piszkos Harry. :-)

98% / Dirty Harry, a Mauser-t összekevertem a Luger-el. <#fogmosas>

Par tonna (8000) TNT-re rakotoztek egy palack hidrogent, es ezt hiszik hidrogenbombanak😄

Erre, most olvasgatom...

Link?

Fél OFF
FB-on a A szovjet repülőtér titkai csoportban Szu-34-es kép kapcsán nagyon szép kommentet írt az oldal tulaja 34/F-15 kapcsán. Érthető, nem elvakult, nem orosz mániás.
On

Aham, biztos nem az az oka, hogy igazából mondtak az okosok egy számot és mindenki kettővel megszorozta, míg kicsi kimhez ért az infó. :-)

Nem, csak furcsállottam, hogy ekkora légierővel még akkor sem mentek, mikot (papíron) jól zakatolt az ország 2008 előtt.