Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #77719
    Az Armata egyelőre ugyanis egyelőre egy kis szériás valami, ami nem váltotta ki a mostani harckocsikat és egy jó darabig nem is fogja.


    Egyelőre. De ki fogja váltani a frontegységeknél a T-90(A)-t és a T-80U-t... Hamarabb, minthogy az első vele egy kategóriás nyugati harckocsi sorozatgyártása megkezdődjön. A Leopard 3 fejlesztése 2030 előtt nem fejeződik be várhatóan, az Abrams utódját pedig effektíve el sem kezdték fejleszteni, az M1A3 is csak az évtized vége előtt jön...

    de alapvetően a 70 éve folyamatosan megfigyelhető trendjeik mentén (méretcsökkentés/optimalizálás)


    Ehhez képest nagyobb / nehezebb lett a T-14, mint a T-90A/Sz....

    a toronyból a testbe helyezett legénység, elvégre így kisebb, könnyebb lehet a torony, fajlagosan magasabb páncélvédettséggel.


    A T-14 páncélvédettsége szánalmas a mai harckocsikhoz képest. Alapvetően a kisebb kaliberű gépágyúk ellen nyújt védelmet. A nagyobb lövedékek és a rakéták ellen az soft- és hardkill rendszerek védik meg (soft a ködgránátvetők, hardkill az APS). A test rendelkezik komolyabb páncélvédettséggel, így a sorrend a védelemnél így alakult: legénység > mozgékonyság > fegyverzet.

    Érdemben miben hoz előrelépést? Nincs ember a toronyban?


    Nincs, így ahhoz képest, hogy mennyi mindent pakoltak a toronyba (töltőberendezés, radar, EO rendszerek, soft- és hardkill rendszerek) még viszonylag kicsi is maradt. Ráadásul a löveg maga egyszerűbb például az által, hogy nem kell lőporfüst-elvezetés például...

    Ha pl. egy harceszköz a korábbi harcértékének 110%-át tudja de 2x annyiba kerül (tehát fele annyit lehet belőle rendszeresíteni), elgondolkodtató, hogy hadsereg szinten mi ad ki nagyobb ütőerőt. Általában ezen véreznek el az új fegyverfejlesztések, Oroszországnak viszont presztízskérdés, nem feltételenül a racionális okok számítanak.


    Alapvetően a probléma az, hogy a T-72/T-80 szériát tovább reszelgetni nem nagyon éri meg. Ezt mutatja a T-84 Oplot-M és a T-90MSz is. Mindkettő a T-64 óta alkalmazott elven, a torony alatt tárolja a lőszert, és a kialakításuk miatt korlátozva vannak a lövedékek hosszai - így nem tudják tovább fejleszteni úgy, ahogy a nyugati harckocsiknál tették az egyre hosszabb APFSDS lövedékekkel. A T-14 esetében azért maradtak a 125mm-es lövegnél, mivel az új töltőberendezés képes jóval hosszabb lövedékek befogadására (ezért is szélesebb, mint a T-90), így jóval nagyobb torkolati energiára képes, vagyis felveheti a versenyt a nyugati harckocsikkal. A T-64/72/80/84/90 család esetében ehhez hatalmas toronyra lenne szükség, amely a torony végében tárolja a lőszert, ezt az ukránok megcsinálták a T-84-120 Jatagán esetében, de brutálisan hosszú és nagy lett tőle a torony, amelynek a lőszertárolóját nem is tudták megfelelő páncélozni.

    Szóval pont, hogy racionális okokból döntöttek a T-14 rendszeresítése mellett. A T-90Sz és a T-72B3 alapvetően a Leo2A4 szintje, ahogy Németország vagy Franciaország nem engedheti meg magának, hogy elavult harckocsikat tartson hadrendbe, úgy az oroszoknak se érdeke ez...

    A távirányításos toronynak előnyei pedig kérdésesek.


    Nem kérdésesek. Ma már ez annyira természetes dolog a mai EO érzékelők és automatizálás terén, hogy inkább csak előnyei vannak. A "hagyományos" kialakítású harckocsiknál is képernyőt néz a parancsnok és az irányzó már...