Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74079
Nem is azzal lőttek, hanem RSz-2USz-el. De mi az az R-13R? R-13M-et ismerek, az infrás-vezérlésű, R-3R az lokátor-vezérlésű, de az csak a 21bisz-ekhez volt.
#74078
Ezt azért nem értem, mert magyar MF gépekhez nem volt R-13R.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74077
Van fotóm magyar MiG-21MF-ek lengyelországi rakéta-éleslövészetéről, ahol a lokátor és a rakéta összehangolásához szükséges kódok minden gép törzsére fel voltak festve, szóval ez a megoldás. Egyébként amikor az F-14 MCG-üzemmódon több célra vezérel több rakétát szimultán, az is úgy működik, hogy minden Phoenix-nek más a beszabályzott vezérlési hullámhossza, és a lokátornak is szektoronként más a kisugárzott vezérlőjel-frekvenciája vagy kódja.
#74076
Vannak benne átfedések és kiegészítések az FM 100-2-3-hoz képest, de a nagy összképen nem változtat. Viszont a hadosztály szintű légvédelem totálisan rossz. Azért lementettem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#74075
Egy makettező oldalról van, de elég alaposnak tűnt. Igen, tudom, hogy az FM 100 szokott lenni az etalon, de éppen azért dobtam be, hátha mutat valami újat. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74074
Bejövő támadás esetén tudtommal miden gép felszállna, ami csak tudo pont ezért...
Ami éghető és a fedélzeten van és nincs idő elvinni, a tengerbe tolnák.
Ez teljesen rendben van, amíg a beérkező veszélyforrás felderítése és várható becsapódása között elegendő idő áll rendelkezésre. Én az alant olvasható ~5 perces időt néztem, ami persze csak a P-500/P-700 esetében áll meg. 5 perc alatt kb. a készenléti gépeket lehet felküldeni, és kérdés, hogy elég messzire el tudnának-e jutni az epicentrumtól (mondjuk tételezzük fel, hogy egy perc kell az indításhoz, és utána 200m/s átlagsebességgel tud távolodni, ez esetben 48km-ernyire tud eltávolodni, de amelyik csak két perccel a becsapódás előtt, az már csak 24km-re). Oké, ezek a gépek túlélőképességére vonatkoznak.
A hamburgerárú Mk.-k mellett ott lehettek azonban a luxusapartman árú Phoenix-ek, Bullpup-ok, Walleye-k, stb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74073
4. oldalon a harckocsi ezredben van gl. 3x hk. zl. és egy gl. zl is. Ezzel eddig nem találkoztam, bár megjegyzi, hogy ez inkább csal gl. század volt legtöbbször. FM 100-2-3-ban még ez sincs.
(74. elektronikus oldal.)
Érdekesek ezek az eltérések. Ebben az anyagban az Osza és Kub kiosztás eléggé hibásnak tűnik. Kub szinte nincs is benne...
(74. elektronikus oldal.)
Érdekesek ezek az eltérések. Ebben az anyagban az Osza és Kub kiosztás eléggé hibásnak tűnik. Kub szinte nincs is benne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74072
Bejövő támadás esetén tudtommal miden gép felszállna, ami csak tudo pont ezért...
Ami éghető és a fedélzeten van és nincs idő elvinni, a tengerbe tolnák. Akkoriben a PGM nem volt elterjedt, szóval senki nem esett volna kétségbe hamburgerárú Mk bombák tengerbe lökésétől. A hajó mélyén semmiféle komoly hőhatás nem lett volna.
Ami éghető és a fedélzeten van és nincs idő elvinni, a tengerbe tolnák. Akkoriben a PGM nem volt elterjedt, szóval senki nem esett volna kétségbe hamburgerárú Mk bombák tengerbe lökésétől. A hajó mélyén semmiféle komoly hőhatás nem lett volna.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74071
Én is ilyesmire gondoltam először, hogy lehet mondjuk egy 4-8-16 állású kapcsoló, mellyel a radarok pontos frekijét meg lehet határozni, Ezeket pedig más-más állásba állítják a szerelők felszállás előtt, egy előre egyeztetett tábla alapján, amely gondoskodik arról, hogy egy harci zónában ne legyen két azonos beállítás.
Egy lépéssel tovább lépve így a rakéta probléma is megoldható, hiszen az adott géphez "igazítják" a rakéták frekijét is, így kerülve el a lehetőséget, hogy a másik gép radarjának jelét kövesse.
A szép gondolatot az torpedózza meg deréktájon, hogy hasonlóról még csak pletykaszinten sem olvastam...
Utoljára szerkesztette:
Egy lépéssel tovább lépve így a rakéta probléma is megoldható, hiszen az adott géphez "igazítják" a rakéták frekijét is, így kerülve el a lehetőséget, hogy a másik gép radarjának jelét kövesse.
A szép gondolatot az torpedózza meg deréktájon, hogy hasonlóról még csak pletykaszinten sem olvastam...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74070
Igazából már eggyel előre is szaladtál. Ha pl. négy darab F-15 vagy bármilyen gép repül egymás mellett, akkor honnan is tudja bármelyik gép radarja, hogy melyik visszavert jel a sajátja vagy mástól jön és hogyan számol ebből távolságot és irányt? Hogy nem ad fals adatot a radar a más gépek által kisugárzott majd visszavert jelekről? Ha ott megoldották ezt, akkor ehhez képest az egy célra fókuszáló radarnál ez már ujjgyakorla lehetett...
Gondolom úgy, hogy nem ugyanazon a frekin adnak a kötelék radarjai.
#74069
Egy kis szösszenet a mulkori nöi UAV-os cikkhez. Még ha az nem is valós volt,( de akár lehetett volna az is ) ennek függvényében:
"Kis érdekesség: március 22-én, az USAF történelmében először az USA 450 db Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakétájának mindegyike női rakétás tisztek felügyelete alatt állt a szokásos 24 órás váltás idejére.
A Minot, az F. E. Warren és a Malmstrom légibázisok körüli rakétamezők összesen 45 Launch Control Centerének mindegyikébe 2-2 női tiszt került beosztásra a Women's History Month keretében.
Kapcsolódóan a 2 B-52 bázisról, a dél-dakotai Minotról és a louisianai Barksdale-ről is felszállt 1-1 Buff teljes egészében női összetételű legénységgel.
Egyébként egy 1985-ös tanulmány javaslataként szerepelt, hogy 1-1 vezérlőközpontba beosztott 2 tiszt azonos nemű legyen, amit az USAF alkalmazni is kezdett, ám mivel tartottak attól, hogy a kibontakozóban lévő érdeklődés ellenére a későbbiekben nem választja elég nő ezt a karriert, így 1988-ban próbaképp átálltak a vegyes összetételű személyzetre. Mivel ezzel nem adódtak problémák véglegesítésre is került.
Nos, úgy tűnik, hogy a 3 évtizeddel előtti aggályok mára alaptalannak bizonyultak... Megvalljuk őszintén nem gondoltuk volna, hogy ennyi női "missiler" tisztje van aktuálisan az USAF-nak.
A fotón az adott naphoz készített felvarró."
"Kis érdekesség: március 22-én, az USAF történelmében először az USA 450 db Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakétájának mindegyike női rakétás tisztek felügyelete alatt állt a szokásos 24 órás váltás idejére.
A Minot, az F. E. Warren és a Malmstrom légibázisok körüli rakétamezők összesen 45 Launch Control Centerének mindegyikébe 2-2 női tiszt került beosztásra a Women's History Month keretében.
Kapcsolódóan a 2 B-52 bázisról, a dél-dakotai Minotról és a louisianai Barksdale-ről is felszállt 1-1 Buff teljes egészében női összetételű legénységgel.
Egyébként egy 1985-ös tanulmány javaslataként szerepelt, hogy 1-1 vezérlőközpontba beosztott 2 tiszt azonos nemű legyen, amit az USAF alkalmazni is kezdett, ám mivel tartottak attól, hogy a kibontakozóban lévő érdeklődés ellenére a későbbiekben nem választja elég nő ezt a karriert, így 1988-ban próbaképp átálltak a vegyes összetételű személyzetre. Mivel ezzel nem adódtak problémák véglegesítésre is került.
Nos, úgy tűnik, hogy a 3 évtizeddel előtti aggályok mára alaptalannak bizonyultak... Megvalljuk őszintén nem gondoltuk volna, hogy ennyi női "missiler" tisztje van aktuálisan az USAF-nak.
A fotón az adott naphoz készített felvarró."
#74068
Az Operation Crossroads / Test Able esetében az USS Saratoga, egy Lexington-osztályú hordozó ~2km-re volt egy 23kT-s tesztrobbantástól. A fedélzetén súlyos tűz ütött ki, pedig csak a repülőgépek üzemanyagát imitálták pár feltöltött géppel a hangárban és a fedélzeten. Fegyverzet, lőszer semmi nem volt. Ha lett volna, feltehetően azok is berobbantak volna.
A túlélőképességbe beleveszed, hogy mi történik a hő és sugárzás hatására az repülőgép-üzemanyaggal és a lőszerekkel? Hogy a hajó tűzoltó képessége esélyesen a kézi porral oltók szintjére redukálódik? Hogy mi történik a reaktorokkal vajon egy ilyen behatás esetén (üzemanyag és szabályzórudak állapota?)?
Én nem lennék biztos, hogy akár "csak" 350kT-t túlélne-e 5km-ről, nem harcképességről, hanem úszóképességről beszélek...
Utoljára szerkesztette:
A túlélőképességbe beleveszed, hogy mi történik a hő és sugárzás hatására az repülőgép-üzemanyaggal és a lőszerekkel? Hogy a hajó tűzoltó képessége esélyesen a kézi porral oltók szintjére redukálódik? Hogy mi történik a reaktorokkal vajon egy ilyen behatás esetén (üzemanyag és szabályzórudak állapota?)?
Én nem lennék biztos, hogy akár "csak" 350kT-t túlélne-e 5km-ről, nem harcképességről, hanem úszóképességről beszélek...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74067
Én sem találtam, de érdekel nagyon, hogy gondoltak-e erre, és ha igen, mi a megoldás. Ugyanazon a frekin működik mindegyik radar, azonos elven kell működnie a rendszernek, hiszen csereszabatosnak kell lenniük. Akkor meg hogy-hogy nem kezd el mondjuk a 2. számú Sparrow az 1. számú F-4 által besugárzott célról visszaverődő jelekre követni?
Igazából már eggyel előre is szaladtál. Ha pl. négy darab F-15 vagy bármilyen gép repül egymás mellett, akkor honnan is tudja bármelyik gép radarja, hogy melyik visszavert jel a sajátja vagy mástól jön és hogyan számol ebből távolságot és irányt? Hogy nem ad fals adatot a radar a más gépek által kisugárzott majd visszavert jelekről? Ha ott megoldották ezt, akkor ehhez képest az egy célra fókuszáló radarnál ez már ujjgyakorla lehetett...
5 km távolságból a hajó biztosan túlélne szerintem, az elektronikája kevésbé. El sem süllyedne, de harcképtelenség garantált és a szabadban levők meghalnak. A hajó belsejében levők nem, a robbanás utáni hullázás lehet még gáz. Fogjuk fel kb. köbösnek a hatóerőt és a pusztítás sugarát. (Térfogatba sugárzik ki a robbanás energiája.) (500 kt / 10kt)^(1/3) = 8. Tehát kb. nyolcor nagyobb területen éri el azt, mint amit Hiroshima, ahol asszem 600 méterre az akkor beton épületek állva maradtak, amik szilárd talajon álltak. A hajót meg odébb lehet tolni a vízen... A hullámzás a veszély, a lökéshullámot a hajótestnek elvileg simán túl kellene élnie.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74066
Soha nem találtam adatot róla, hogy figyelni kellene arra, hogy hány forrásból és hány Sparrow meg egy cél felé. Valahogy megoldják, hogy mindegyik indító platrom a saját céljára menjen rá.
Én sem találtam, de érdekel nagyon, hogy gondoltak-e erre, és ha igen, mi a megoldás. Ugyanazon a frekin működik mindegyik radar, azonos elven kell működnie a rendszernek, hiszen csereszabatosnak kell lenniük. Akkor meg hogy-hogy nem kezd el mondjuk a 2. számú Sparrow az 1. számú F-4 által besugárzott célról visszaverődő jelekre követni?
A P-700 mérete a szárnyakat és az átmérőt leszámítva majdnem MiG-17 szép nagy vezérsíkokkal.
Yupp, és mégis mennyivel kisebb a törzsátmérő? Kb. fele? A szárnyfesztáv? Harmada? Mennyivel simább a felülete, lévén nincsenek külső antennák, pitotcső, nincsenek áramlásterelők, stb?
P-500
P-700-ból nem kell nukifej. Egy is kibelez egy hordozót.
Én arra céloztam, hogy ha egy 5km-re lévő Tico-t, Burke-t vagy Perry-t kap el egy P-500 (350kT) vagy P-700 (500kT), akkor már ez is elég ahhoz, hogy a hordozó is kakukk legyen...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74065
Az ACEVAL / AIMVAL egyik kritikus pontja a célok kiosztása volt 4 v 4 légiharcban. Tehát már akkor is meglevő képesség volt több Sparrow közeli célra rávezetése. Soha nem találtam adatot róla, hogy figyelni kellene arra, hogy hány forrásból és hány Sparrow meg egy cél felé. Valahogy megoldják, hogy mindegyik indító platrom a saját céljára menjen rá. Az már más részta annak megoldás, hogy 4 v 4 esetben a 4 gép mindegyike saját célra dolgozzon és egyik se a másikéra. Na, ezért van az AEGIS hálózatban a kezdetektől és automata az egész, vagy minimum félautomata.
A P-700 mérete a szárnyakat és az átmérőt leszámítva majdnem MiG-17 szép nagy vezérsíkokkal. Nagyon meg lennék lepődve a 0,5 nm-en... P-700-ból nem kell nukifej. Egy is kibelez egy hordozót.
Techstory blogról. Mikor én megláttam konkrétan majdnem leestem a székről. Eszméletlen.
Nem csoda, hogy az amerikaiak szükségét érezték a Phalanxnál jobb pontvédelmi fegyvernek. A gif egyetlen Gránit találatát mutatja egy 244 méteres komphajó ellenében. (A "dupla csík" csak a vízfelverődés miatt van, ahogy arra kommentjében"indiscriminating power" felhívta a figyelmet, köszönjük neki!) Ugyan a kompot nem készítik fel ilyesmire, de alapvető építése, az alkalmazott acélok és hasonlók nem sokban térnek el a hadihajóktól, páncélzat szintén nincs se a polgári, se a katonai hajókon immár. Látható, hogy a robbanás kb. 150 méterre a hajó belsejében következik be, addig tör át a kumulatív hatású fejrész, majd totális pusztítás történik gyakorlatilag minden irányban. A hajótest kis szerencsével egyébként lehet, hogy úszóképes maradt még ebben az esetben is, de az biztos, hogy ezen kívül másra nem lesz jó
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 12:46:09
A P-700 mérete a szárnyakat és az átmérőt leszámítva majdnem MiG-17 szép nagy vezérsíkokkal. Nagyon meg lennék lepődve a 0,5 nm-en... P-700-ból nem kell nukifej. Egy is kibelez egy hordozót.
Techstory blogról. Mikor én megláttam konkrétan majdnem leestem a székről. Eszméletlen.
Nem csoda, hogy az amerikaiak szükségét érezték a Phalanxnál jobb pontvédelmi fegyvernek. A gif egyetlen Gránit találatát mutatja egy 244 méteres komphajó ellenében. (A "dupla csík" csak a vízfelverődés miatt van, ahogy arra kommentjében"indiscriminating power" felhívta a figyelmet, köszönjük neki!) Ugyan a kompot nem készítik fel ilyesmire, de alapvető építése, az alkalmazott acélok és hasonlók nem sokban térnek el a hadihajóktól, páncélzat szintén nincs se a polgári, se a katonai hajókon immár. Látható, hogy a robbanás kb. 150 méterre a hajó belsejében következik be, addig tör át a kumulatív hatású fejrész, majd totális pusztítás történik gyakorlatilag minden irányban. A hajótest kis szerencsével egyébként lehet, hogy úszóképes maradt még ebben az esetben is, de az biztos, hogy ezen kívül másra nem lesz jó
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 12:46:09
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74064
Ezeket ismerem és harcászatilag egyik sem jó. Harci helyzetben nem járkálsz fel/le és akkor is órás laggal kaphatod meg az infókat. Ráadásul kontaktus irányokat kaphatsz legfeljebb, de távolság és "IFF" már kérdéses adott táv felett.
A kábeles rendszernél a felszínen vontatsz valamt, ha nem állsz meg. Zajos...
A vontatott VHF módszert nem ismerem, de egy fokkal azért már jobb, de nem sokkal. A 300 bit/s-cel néhány perc alatt azért igen tömörítve lehet koordinátákat kapni.
Az EHF-et tudtommal egy dologra használják, lényegében affél értesítésre, hogy "gyere fel és updatelj". Ezzel még egyetlen koordináta továbbítása is percekbe telik egy tengónak.. Nos, ha tengered van tucatnyi tengód, akkor ilyen adatátvitellel MINDEN tengót kiszolgálni mission impossible. Vagy egyesével kellene az összes kontaktot leválolgati a saját tengónak - ez nem megy, mert fingod nincs róla, hogy mere jár pontosan - vagy az összes kontaktot mindenkien szűrés nélkül áttolni. Az meg a EHF-en napos nagyságrend...
.
Ezt asszem már linkeltem. Az új HTKA-s írásomban átformázva korrektebb kinézettel mellékletben elérhető lesz.
A kábeles rendszernél a felszínen vontatsz valamt, ha nem állsz meg. Zajos...
A vontatott VHF módszert nem ismerem, de egy fokkal azért már jobb, de nem sokkal. A 300 bit/s-cel néhány perc alatt azért igen tömörítve lehet koordinátákat kapni.
Az EHF-et tudtommal egy dologra használják, lényegében affél értesítésre, hogy "gyere fel és updatelj". Ezzel még egyetlen koordináta továbbítása is percekbe telik egy tengónak.. Nos, ha tengered van tucatnyi tengód, akkor ilyen adatátvitellel MINDEN tengót kiszolgálni mission impossible. Vagy egyesével kellene az összes kontaktot leválolgati a saját tengónak - ez nem megy, mert fingod nincs róla, hogy mere jár pontosan - vagy az összes kontaktot mindenkien szűrés nélkül áttolni. Az meg a EHF-en napos nagyságrend...
.
Ezt asszem már linkeltem. Az új HTKA-s írásomban átformázva korrektebb kinézettel mellékletben elérhető lesz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74063
A tengó kommunikáció a műholdas kommunikáció előtt csak a periszkóp mélységből való antenna-kibocsátással lehetett megoldani.
Az 1970-es években két megoldás kezdett el terjedni, az egyik a műholdas kommunikáció, ehhez még mindig periszkóp mélységbe kellett emelkedni adott időben, az 1990-es években jelentek meg a kábelen felbocsátható műholdas antenna rendszerek, amelyeknél a tengónak nem kell a felszín közelébe jönnie a kommunikációhoz. A legelborultabb dolog a vontatott VHF antenna, amelynél még mindig periszkóp mélységben kell lenni, de antennát nem kell kitolni a felszín fölé, és az adatsebesség ~300 bit/s. Ennél egy elborultabb van, az EHF, extrém hosszú hullámhosszú tartomány, amikor több ezer km hullámhosszon adnak hatalmas szárazföldi adók, és a tengók akár több száz méteres mélységben is képesek venni az adást. A ciki az, hogy az adattovábbítás nagyon lassú, nagyságrendileg 16-24 bit/s. Ez ahhoz elég, hogy mondjuk megadják az ellenséges tengó helyzetét, a végső keresés úgy is a tengó dolga lesz.
A VLF képesség az 1960-as évek végétől jelent meg az US NAVY-nél, és feltehetően nem sokkal később a szovjeteknél is, az ELF az 1970-es évek végétől (76Hz-en), az oroszoknál pontosan nem tudni, de feltehetően nagyságrendileg szintén e körül (82Hz-en).
Témában @ Globalsecurity.org
A Szovjet/Orosz rendszerről egy bővebb írás
Az 1970-es években két megoldás kezdett el terjedni, az egyik a műholdas kommunikáció, ehhez még mindig periszkóp mélységbe kellett emelkedni adott időben, az 1990-es években jelentek meg a kábelen felbocsátható műholdas antenna rendszerek, amelyeknél a tengónak nem kell a felszín közelébe jönnie a kommunikációhoz. A legelborultabb dolog a vontatott VHF antenna, amelynél még mindig periszkóp mélységben kell lenni, de antennát nem kell kitolni a felszín fölé, és az adatsebesség ~300 bit/s. Ennél egy elborultabb van, az EHF, extrém hosszú hullámhosszú tartomány, amikor több ezer km hullámhosszon adnak hatalmas szárazföldi adók, és a tengók akár több száz méteres mélységben is képesek venni az adást. A ciki az, hogy az adattovábbítás nagyon lassú, nagyságrendileg 16-24 bit/s. Ez ahhoz elég, hogy mondjuk megadják az ellenséges tengó helyzetét, a végső keresés úgy is a tengó dolga lesz.
A VLF képesség az 1960-as évek végétől jelent meg az US NAVY-nél, és feltehetően nem sokkal később a szovjeteknél is, az ELF az 1970-es évek végétől (76Hz-en), az oroszoknál pontosan nem tudni, de feltehetően nagyságrendileg szintén e körül (82Hz-en).
Témában @ Globalsecurity.org
A Szovjet/Orosz rendszerről egy bővebb írás
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74062
Egy célra egyet.
Félreérted. Arra lennék kíváncsi, hogy vajon rajban közeledő célok ellen hány Sparrow repülhet a célok felé úgy, hogy nem akaszkodik rá egy másik rakétának kijelölt célra. Lehet akár tucatnyi F-4J-d vagy F-14A-d is Sparrow-okkal, ha mondjuk a 24 célpont ellen indítasz négy rakétát, honnan fogja tudja a négy rakéta, hogy külön-külön célokra menjen? Hogy az Ő célpontja melyik. Phalanx és AMRAAM esetén még érthető valamennyire, hogy nem gond, hiszen a végfázisban a saját radarját követi. De félaktívnál?
Milyen távolságnál számolod a 20-24 robotrepcsit? Mert, ha 300-400 km-ről észleli az AWACS, akkor az kb. a séta a parkban ketegória még a '80-as évek egyhordozós CBG-nek is. Akkor is volt két Tico már egy csoportban,
Ez a másik kérdés. Egy P-500 vagy P-700 RCS-e mennyi lehet? Mondjuk 0,5m^2? Milyen messziről észleli egy E-2? Én úgy 200km-re becsülöm. Tehát ez is alapból korlátozó tényező. Utána a repülőgépeket rá kell vezetni, hogy a saját radarjuk is be tudja fogni a célokat.
Anno egy elemzésben azt hozták ki, hogy 20db P-700-ból ~3-5 beérkezésre lehet számítani. Ha nukleáris robbanófejes, akkor egyetlen egy is elég a CBG lenullázáshoz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74061
A SOSUS videóval nekem egy problámám van. Ok, hogy a parton levő állomások kapták az infót, hogy merre kóricál békeidőben néhány tengó. És háborúban mit kezdtek volna 200+ tengóval...? A szovjetek önmagukban kizavartak volna 100+-ot és erre jöttek a jenki és a NATO tengók. Ezen felül ok, hogy a parton megvan a kontakt. És a víz alatt levő jenki tengó ebből hogyan kapott volna olyan valósi idejű adatot, hogy ne kellejen felszín közelébe menni és kézzelfogható segítséget adjon? Mert erről valahogy nem szólt eddig a fáma sehol. Vagy nem volt ilyen lehetőség vagy titkolják.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74060
Egy célra egyet. A Sea Sparrow sem az elsődleges védvonal volt a '80-as évek elején sőt, már a '70-es évek végén sem. Ahány hajó volt, annyi célcsatorna. A Phalanx előtti ritkítást szolgálta.Szuperszonikus ASM ellen kb. 1-2 db mehetett, szubszonikus esetén 3 célra is volt még idő dolgozni.
Tekitve, hogy 4 gépes BARCAP kötelékek voltak egyenként 4xAIM-54-gyel, és erre jöhetetk még rá a Sparrowos Hornetek, a Tico..
Milyen távolságnál számolod a 20-24 robotrepcsit? Mert, ha 300-400 km-ről észleli az AWACS, akkor az kb. a séta a parkban ketegória még a '80-as évek egyhordozós CBG-nek is. Akkor is volt két Tico már egy csoportban,
Tekitve, hogy 4 gépes BARCAP kötelékek voltak egyenként 4xAIM-54-gyel, és erre jöhetetk még rá a Sparrowos Hornetek, a Tico..
Milyen távolságnál számolod a 20-24 robotrepcsit? Mert, ha 300-400 km-ről észleli az AWACS, akkor az kb. a séta a parkban ketegória még a '80-as évek egyhordozós CBG-nek is. Akkor is volt két Tico már egy csoportban,
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74059
Szép és hatékony rendszer volt az a SOSUS a szovjet rakétahordozó tengeralattjárók ellen, de csak addig, amíg azoknak túl rövid hatótávolságú rakétáik voltak. Amikor akkora hatótávolságú rakétákat kaptak, amikkel már a Norvég- vagy a Barents-tengerről is elérték volna az USA-t, így ki sem kellett hajózniuk az Atlanti óceánra, a SOSUS csak az amerikai partok felé tartó, az USA rakétahordozó-tengókra ráakaszkodni próbáló szovjet vadász-tengókat és a rephordozó harc-csoportokra vadászó tengókat figyelhették meg. Magyarán, pont a legnagyobb fenyegetést jelentő célpontok ettől kezdve kimaradtak a SOSUS-al megfigyelhető területről.
#74058
Én alapvetően a mennyiségek terén lévő kérdéseket tenném fel eme esetben.
Párhuzamosan hány Sparrow-ot lehet rávezetni például? Reálisan elképzelhető egy 20-24 robotrepülőgépből álló raj leszedése szerinted? Ha 400km-ről is indítja egy Echo-II a P-500-asokat például, azok is ~10 perc alatt elérik a célt. 200km-ről mindössze ~5 perc alatt.
Párhuzamosan hány Sparrow-ot lehet rávezetni például? Reálisan elképzelhető egy 20-24 robotrepülőgépből álló raj leszedése szerinted? Ha 400km-ről is indítja egy Echo-II a P-500-asokat például, azok is ~10 perc alatt elérik a célt. 200km-ről mindössze ~5 perc alatt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74057
Komolyabb optikai felderítő rendszerrel rendelkezett (a Raduga-F helyén volt az Iris kódnevű rendszer). Emiatt viszont nem volt pct. rakétája (mivel nem tudta volna rávezetni). A géppuska és az irányítattlan fegyverek képességét ugyanakkor megőrizte.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74056
Ha elfogadjuk mindig a szovjet légvédelmi rakétarendszerek max célsebességét, akkor illene ezt az az AIM-7 és AIM-54 esetén is... Semmi gond nincs a P-500/700 célsebessége bőven a megfelelőn belül van, a rakéták képesek leszedni. A vadásznak kell jó helyen jó időben ott lenni. A Phalanx az utolsó védelmi vonal, ott azért vannak kérdőjelek...
A jenki haderőnemek és fegyvernemek vaskalapossága és maradisága néha elképesztő méreteket ölt. Lásd F-35 mindenek felett USAF és a Navy nukitengó imádata.
A jenki haderőnemek és fegyvernemek vaskalapossága és maradisága néha elképesztő méreteket ölt. Lásd F-35 mindenek felett USAF és a Navy nukitengó imádata.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74055
A SOSUS hatékony volt a maga idejében, de a későbbi időben tudomásom szerint már egyre több problémát okozott a modernebb tengók követése, már az Imp. Los Angeles-osztályt is nehezen tudták követni, hála az optimálisabb (hajlított csavarlapátokat használó) hajócsavaroknak. Ezek pedig megjelentek az Akula- és a Kilo-osztályon is, az 1980-as években. Nem véletlenül csökkent a SOSUS fontossága az 1990-es évekre.
Fontos megjegyezni, hogy az 1970-es évekig az amerikai flottacsoportoknak amiatt kellett aggódni csak, ha ~50-60km-re meg tudták közelíteni a hordozókat. Mivel a Juliet/Echo-I/II osztályoknál és a P-5 robotrepülőgépeknél a célközelig való irányítást a torony elejében lévő radar felelt, addig az Echo-II Imp. osztály P-55-ösei esetében drasztikus változást hozott, hogy a robotrepülőgépek számára a céladatokat a T-95RT/Tu-142MK gépek továbbították, így akár 400-500km-ről is indíthatták őket a tengeralattjárók.
Eddig az amerikai doktrína az F-14A/C/D gépekre épített, és a hosszú távú Phoenix rakétákra, amelyekkel kivédhetik a tengeralattjáróként 4-8 robotrepülőgépet (mindössze két F-14A elviekben "semlegesítheti" egy Echo-II teljes robotrepülőgép-arzenálját). A szovjet válasz a Papa kísérleti egység, majd az Oscar-I/II volt, amelyek sokkal több robotrepülőgépet küldhettek a célba, a P-700-al az Oscar-ok pedig műholdas felderítő rendszer segítségével, műholdas kommunikációval képesek voltak a Tu-142-esek segítsége nélkül is a robotrepülőgépeket célba juttatni. Sose fogjuk megtudni, hogy a nagy rajokban támadó P-500/P-700 ellen mennyire lett volna hatékony a Phoenix, a Sparrow, illetve az SM-1/-2 rakéták, majd a Phalanx.
Végül pedig ismét visszamutatnék a hagyományos meghajtású tengeralattjárók problémájára. A nyugati tengeralattjáró doktrínát a mai napig a Rickover-i gondolatok vezérlik. Ma is arról harsog minden amerikai (brit, és francia) elemzés, hogy a saját nukleáris meghajtású tengeralattjáróik mennyivel csendesebbek, mint a szovjet/orosz nukleáris tengók. A hagyományos meghajtású tengókra egyszerűen nem is vetnek figyelmet. Akkor sem, amikor hadgyakorlatokon menetrend szerint elgyepálják a nukikat. A 2004-es, HSwMS Gotland bérlet is alapvetően az ASW taktikák és felszerelések teszteléséről szólt, de egyetlen egyszer sem ismerték be, hogy a hagyományos meghajtású tengók előnyben lennének a nukikkal szemben. A cél az, hogy az ellenük való védekezést gyakorolják.
Igen Molni, tudom, más feladatkör, más célok. Csakhogy ezek ellenére is bőven ki tudná használni az US NAVY is (pláne a Royal Navy és a Marine Nationale) a hagyományos tengók előnyeit. De a vaskalapos nézeteik miatt ezt nem engedik.
Utoljára szerkesztette:
Fontos megjegyezni, hogy az 1970-es évekig az amerikai flottacsoportoknak amiatt kellett aggódni csak, ha ~50-60km-re meg tudták közelíteni a hordozókat. Mivel a Juliet/Echo-I/II osztályoknál és a P-5 robotrepülőgépeknél a célközelig való irányítást a torony elejében lévő radar felelt, addig az Echo-II Imp. osztály P-55-ösei esetében drasztikus változást hozott, hogy a robotrepülőgépek számára a céladatokat a T-95RT/Tu-142MK gépek továbbították, így akár 400-500km-ről is indíthatták őket a tengeralattjárók.
Eddig az amerikai doktrína az F-14A/C/D gépekre épített, és a hosszú távú Phoenix rakétákra, amelyekkel kivédhetik a tengeralattjáróként 4-8 robotrepülőgépet (mindössze két F-14A elviekben "semlegesítheti" egy Echo-II teljes robotrepülőgép-arzenálját). A szovjet válasz a Papa kísérleti egység, majd az Oscar-I/II volt, amelyek sokkal több robotrepülőgépet küldhettek a célba, a P-700-al az Oscar-ok pedig műholdas felderítő rendszer segítségével, műholdas kommunikációval képesek voltak a Tu-142-esek segítsége nélkül is a robotrepülőgépeket célba juttatni. Sose fogjuk megtudni, hogy a nagy rajokban támadó P-500/P-700 ellen mennyire lett volna hatékony a Phoenix, a Sparrow, illetve az SM-1/-2 rakéták, majd a Phalanx.
Végül pedig ismét visszamutatnék a hagyományos meghajtású tengeralattjárók problémájára. A nyugati tengeralattjáró doktrínát a mai napig a Rickover-i gondolatok vezérlik. Ma is arról harsog minden amerikai (brit, és francia) elemzés, hogy a saját nukleáris meghajtású tengeralattjáróik mennyivel csendesebbek, mint a szovjet/orosz nukleáris tengók. A hagyományos meghajtású tengókra egyszerűen nem is vetnek figyelmet. Akkor sem, amikor hadgyakorlatokon menetrend szerint elgyepálják a nukikat. A 2004-es, HSwMS Gotland bérlet is alapvetően az ASW taktikák és felszerelések teszteléséről szólt, de egyetlen egyszer sem ismerték be, hogy a hagyományos meghajtású tengók előnyben lennének a nukikkal szemben. A cél az, hogy az ellenük való védekezést gyakorolják.
Igen Molni, tudom, más feladatkör, más célok. Csakhogy ezek ellenére is bőven ki tudná használni az US NAVY is (pláne a Royal Navy és a Marine Nationale) a hagyományos tengók előnyeit. De a vaskalapos nézeteik miatt ezt nem engedik.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74053
Sanszosan neked is azért volt zl. szinten a keveredés, mert nekem is ezt tűnt logikusabbnak. A képesség jobban van balanszolva szerintem. Persze ettől még nem így van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74052
Igen az pontatlan volt.
Nemtom honnan vehettem???
Nemtom honnan vehettem???
#74051
Mi-8VKP, illetve a Mi-9 légi vezetési pont.
Mi-24RKR - ABV felderítő
Mi-24K - harctéri felderítő
NDK-ban állomásozókról részletek
Mi-24RKR - ABV felderítő
Mi-24K - harctéri felderítő
NDK-ban állomásozókról részletek
#74050
És egyébként a Mi-24K rendelkezett valami "extra" felderítőképességgel (radarral például), ahogy a BRM-1 is?
#74049
Azóta leesett, hogy a VKP Mi-8 -nál is légi vezetési pont, de a Mi-24RHR továbbra is kérdéses számomra.
#74048
Egyébként a Mi-8VKP és a Mi-24RHR pontosan milyen típusok?
#74047
Ezt asszem Hpasp-tól kaptam, de akkor pontatlan volt.
Tehát egy gl. ezrednél a gl. zl. állománya akkor az homogén, vagy BTR vagy BMP és minden zl. vagy egyikkel vagy másikkal bír, de a változat az lehet eltérő. Tehát lehet BMP-1/2 egy ezredben és lehet BTR-60/70. NSWP országokban más vegyes APC és IFV egy ezred, még nagyobb szórás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 01:04:11
Békeidőben egy gépesített lövész ezred:
1. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BTR-60/70/80 vagy BMP, stb. gumikerekes)
2. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BTR-60/70/80, stb. gumikerekes)
3. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BMP-1/2)
1. harckocsi lövész zászlóalj (~ 31 db T-55/62/72/80 harckocsi)
(tüzér, légvédelmi, műszaki, vegyvédelmi, stb támogató alakulatok...)
Háborús időszakban egy gépesített lövész ezred:
1. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BTR-60/70/80, stb. gumikerekes +10 db harckocsi)
2. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BTR-60/70/80, stb. gumikerekes +10 db harckocsi)
3. gépesített lövész zászlóalj (~40 db BMP-1/2 + 10 db harckocsi)
(tüzér, légvédelmi, műszaki, vegyvédelmi, stb támogató alakulatok...)
Tehát egy gl. ezrednél a gl. zl. állománya akkor az homogén, vagy BTR vagy BMP és minden zl. vagy egyikkel vagy másikkal bír, de a változat az lehet eltérő. Tehát lehet BMP-1/2 egy ezredben és lehet BTR-60/70. NSWP országokban más vegyes APC és IFV egy ezred, még nagyobb szórás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 01:04:11
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74046
Az lehet. Csak az ATGM tűzereje és pontossága 2 km felett veri a harckocsikat. Egy kőkorszaki TOW még ma is pontosabb 2 km-es lőtáv felett mozgó célra tudtommal, mint a világ legfaszább harckocsija.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74045
Volt erről egy elég jó írás, most persze nem találom csak a (wikit ahol elég jól taglalták, hogy meglepően pontossan tudták már a Kubai rakétaválság! alatt is követni az Orosz tengókat. Késöbbiekben pedig Tu-95öket is. Scifi? 😊
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.03.25. 00:08:27
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2016.03.25. 00:08:27
#74044
Ha ez az a videó, akkor azt mondanám, hogy a felderítést megkönnyítette, de viccé nem tette a szovjet tengókat egyáltalán. A légierős megjegyzésed is igazságtelen, mert sehol nem olyan körülmények között szálltak harcba a degradált szovjet gépek - pár arab-izraeli háborút leszámítva - ahol reális esélyük lett volna a sikerre. Hasonló mennyiségi és minőségi szakadék esetén a jenki gépeket is elpicsázták volna, vagy meg sem próbálták volna, ahogy az irakiak sem tették. Mondjuk mai napig nem értem, hogy miért nem is próbálkoztak. Mennyivel lett volna szarabb az, hogy légiharcban vesztenek több száz gépet, minthogy a földön a HAS-ban LGB kapta szét...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74043
Ez igaz. Én a keletnémet erőkről vs. NSZK + jenkiről beszéltem... Mondjuk ez fordítva is igaz. Dán Centurion, német Leo1A4, stb. szintű cucc T-72B, T-64BM és T-80U ellen kb. az öngyilkosság kategóriája.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74042
Én fenntartással kezelném az orosz harckocsik kiválóságát, mert amiben már a 80-as évekre reménytelenül lemaradtak, a NATO-tól, az az éjszakai harc megvívása, a szovjet éjjellátó eszközök generációs lemaradásban vannak mostanra, és ezt ők is tudták, hiszen a T-90-es sorozat első példányai francia gyártmányú, éjjellátóval lettek szerelve. És ezeknek a francia eszközöknek a lemásolásával próbálják behozni a lemaradásukat.
És szintén nem véletlen hogy mára gyakorlatilag nem találni nyugati légierőt, ami nem éjszaka támad, és az oroszok a nagy szíriai termékbemutatójukon, nem sok éjszakai támadást tudtak prezentálni a világ felé, az elvileleg legfejlettebb orosz harci repülökkel.
Utoljára szerkesztette: gyalogstuka, 2016.03.24. 21:18:45
És szintén nem véletlen hogy mára gyakorlatilag nem találni nyugati légierőt, ami nem éjszaka támad, és az oroszok a nagy szíriai termékbemutatójukon, nem sok éjszakai támadást tudtak prezentálni a világ felé, az elvileleg legfejlettebb orosz harci repülökkel.
Utoljára szerkesztette: gyalogstuka, 2016.03.24. 21:18:45
#74041
Nézd meg a videót (első egy 4 részes sorozatnak), és csak utána ítélj...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 20:56:33
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 20:56:33
#74040
A hidegháború alatt a Szovjet szárazföldi csapatok maglátásom szerint a 80'as évekig a NATO előtt jártak, utána gyorsuló ütemben maradtak el.
Függően attól, mit hasonlítunk mihez, de például a reaktív páncélzatok esetében azért ez ennyire nem tekinteném egyértelműnek, ott előnyben volt a Szovjetunió, és amennyire ezt lehet látni, a frontvonalbéli harckocsizó egységek (T-64BV / BM2; T-80BV és T-80U/UD) egészen az 1990-es évek közepéig tartják magukat kvázi (ha nem omlik össze a Szovjetunió, és nyugaton tényleg megcsinálják a 140mm-es hk. lövegeket, illetve az amerikaiak a Block III.-at, akkor lehet, hogy kicsivel előbb veszik át végleg a stafétát).
A Szovjet típusú légierő igazából nagy szavakon kívül sohasem hozott semmilyen eredményt valós összecsapásban.
Azért a Koreai-háború nem egészen ez a kategória volt még.
A Szovjet haditengerészet viszont az egész hidegháború alatt simán csak vicc kategóriát képezett, beleértve a nukleáris csapásmérő tengeralattjáróikat.
Ismét kérdés, hogy melyik ága, mikor és mivel összevetve. Az elvitathatatlan, hogy az 1960-as években küzdelmes volt felzárkózási kísérletük a nyugati technikához. Viszont az is, hogy szemben az amerikaiakkal, angolokkal és franciákkal, ők reálisan (vagy reálisabban) látták a hagyományos meghajtású tengeralattjárók helyét. Ki is tudtak termelni egy olyan családot, amely folyamatosan csiszolgatva a mai napig megállja a helyét (Projekt 877 / 636, Kilo-osztály).
Megint (szerencsére) nem tudjuk, hogy pontosan milyen hatást is értek volna el a szovjet hajó elleni szuperszonikus robotrepülőgépek, és a köréjük épített típusok (Tu-16K/KSz/K-10/KSzR/KSzR-2/KSz-26, Tu-142, Tu-22M3 tengerészeti repülőgépek, P-500/P-700 robotrepülőgép-hordozó hajók és tengeralattjárók). Azért az MA-31 botránykor kiderült, hogy az akkor (1990-es évek közepe!) rendszerben álló Phalanx konkrétan katasztrófálisan rossz eredménnyel volt hatásos ellene.
Szóval especiel én azért annyira nem találom viccesnek a szovjet haditengerészetet e téren...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74039
Hidegháborús esettanulmány, technológiai előny vs humint (KG😎.
#74038
A hidegháború alatt a Szovjet szárazföldi csapatok maglátásom szerint a 80'as évekig a NATO előtt jártak, utána gyorsuló ütemben maradtak el.
A Szovjet típusú légierő igazából nagy szavakon kívül sohasem hozott semmilyen eredményt valós összecsapásban.
A Szovjet típusú rakétás légvédelem megfelelően képzett/bátor személyzettel még a múlt század utolsó évében is tudott váratlan eredményt elérni a NATO-val szemben.
A Szovjet haditengerészet viszont az egész hidegháború alatt simán csak vicc kategóriát képezett, beleértve a nukleáris csapásmérő tengeralattjáróikat.
Ez annak története, hogy miért...
...SOSUS
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 19:07:34
A Szovjet típusú légierő igazából nagy szavakon kívül sohasem hozott semmilyen eredményt valós összecsapásban.
A Szovjet típusú rakétás légvédelem megfelelően képzett/bátor személyzettel még a múlt század utolsó évében is tudott váratlan eredményt elérni a NATO-val szemben.
A Szovjet haditengerészet viszont az egész hidegháború alatt simán csak vicc kategóriát képezett, beleértve a nukleáris csapásmérő tengeralattjáróikat.
Ez annak története, hogy miért...
...SOSUS
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 19:07:34
#74037
Hogy mire való, és mire használják, az két külön dolog. <#vigyor>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74036
Csak akkor meg fura az 2:1 arány a BTR javára...
Nem fura, csak ennyire futotta.
A vezetésben sokan gyűlölték a BMP-t. Ára egy harckocsival vetekedett, miközben páncélzata nevetséges volt.
Igyekeztek is elfűrészelni, több kevesebb sikerrel...
#74035
A mi frontunkon olasz és német Leo-1A3, A2, A1, és M-60A1 esekkel néztünk szembe...
... T-64BV, B, A, T-72M, T-55AM, és T-55A harckocsikkal.
<#action>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 17:16:23
... T-64BV, B, A, T-72M, T-55AM, és T-55A harckocsikkal.
<#action>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 17:16:23
#74034
Csak akkor meg fura az 2:1 arány a BTR javára... Ezzel hogyan terveztek támadni...? A nem szovjet gl.-ek úgy pattantak le volna a Leo2 és M1-ről a '70-es évek beli ATGM-mel a '80-as években, hogy ihaj, az a kevés hk, amit meg melléjük adtak vagy elég lett volna, vagy nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74033
1db Mi-9 -esünk volt összesen (001-es), ami egy hadosztály irányítását tudta a levegőből ellátni.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#74032
elvileg nem
BTR inkább védekezésre való, míg a BMP támadásra, és védekezésre is.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 17:01:46
BTR inkább védekezésre való, míg a BMP támadásra, és védekezésre is.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 17:01:46
#74031
Ja, ezt mondtam. Ebben a cikkben mar csak arrol van szo, hogy valami gond volt a gepekkel, de nem szinezik ugy ki a tortenetet, mint az orosz forrasok... Aztan a Liza-ugybol is lattuk mi lett 😊
#74030
Ami nekem furi volt, hogy ilyen szinten volt alapból mellé osztva 2db Mi-2 felderítő helikopter, 2db Mi-8 szállító helikopter és 2db Mi-24 harci helikopter.
Namost elvileg a harckocsi hadosztályok nem kaptak Mi-24 páncéltörő helikoptert (pct. ezredet sem) mivel arra valók a harckocsik.
Ők csak futárhelikopter századokat (ovo) kaptak, illetve légi vezetési pontot (VKP).
Harci helikoptert csak a gépesített lövészhadosztályok kaptak, a fentieken felül (ove).
Gyakorlatban ez így nézett ki:
DHDSCS
13. harckocsi hadosztály, Szentkirályszabadja
Szetkirályszabadja - 37 ovo - 6db Mi-2, 2db Mi-8VKP
19. harckocsi hadosztály, Esztergom
Esztergom - 74 ovo - 6db Mi-2, 1db Mi-8VKP, 1db Mi-9
254. gépesített lövészhadosztály, Székesfehérvár
Székesfehérvár - 335 ove - 2db Mi-2, 4db Mi-8MT, 1db Mi-8VKP, 1db Mi-9, 4db Mi-24P, , 4db Mi-24V, 2db Mi-24K, 2db Mi-24RHR
93. gépesített lövészhadosztály, Kecskemét
Kecskemét-Kadafalva - 347 ove - 2db Mi-2, 1db Mi-8VKP, 1db Mi-9, 2db Mi-24P, 10db Mi-24V
Nekünk ugye volt...
1db harckocsi hadosztályunk (Tata)
4db gépesített lövészhadosztályunk (Zalaegerszeg, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Gyöngyös)
1db gépkocsizó lövészhadosztályunk (Nyíregyháza)
... és meg is volt hozzá a 4 századnyi 10-10db Mi-24D és 10-10db Mi-24V Szentkirályon.
(gépkocsizó lövészhadosztály nem kapott volna harci helikoptert...)
Volt még nálunk is tán VKP/Mi-9, de nem elég.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.24. 16:45:23