95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#78075
A Sztrela-11 mi lett volna?
Az Osza az nem poén, mintha más ilyren rendszernél is lenne egy 0 betoldás az első és M változat között.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.31. 20:25:45 -
#78074
Ожидалось, что в ходе операции противником может быть применено до 320 ракет «Ланс», до 150 «Сержант» и до 350 «Першинг» с максимальной дальностью стрельбы 75,140 и 740 км соответственно.
740km-es Pershing-1 -re volt kiírva az eredeti 1969-es terv.
Amúgy időrendben a GRAU számok is szépen sorjáznak:
komplexum - rakétája
2K11 KRUG - 3M8
2K12 KUB - 3M9
9K31 Sztrela-1 - 9M31
9K32 Sztrela-2 - 9M32
9K33 Osza - 9M33
9K34 Sztrela-3 - 9M36 <- itt kezdődik valami miatt a rakéták számozásának elcsúszása
9K35 Sztrela-10 - 9M37
9K36(?) Sztrela-11 - 9M37?
9K37 BUK - 9M38
9K38 Igla - 9M39
9K39 ?
9K310 Igla-1 - 9M313 (13-as rakéta, ami az Oroszoknál általában idegen, vagy eredetileg nem tervezettet jelent)
Kivételek:
9K330 TOR (nyilván egy poén, ami arra utal hogy a TOR igazából az Osza normálisan megcsinálva) - 9M330
9K81 Sz-300V - 9M82, 9M83 -
#78073
Az Sz-300V 1969-ben indult...? Milyen paraméterekkel? Mert a Pershing II "kicsit" később jöt, ami ellen domborítania kellett...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.31. 19:57:19 -
#78072
Ha Te lennél az az egy valaki aki valamilyen oknál fogva leszakad a csapatától, aztán esetleg még körül is vennének vagy sérült lennél máris nem gondolnád úgy, hogy áh elég 1 emberre a rajból úgy is ott van a többi is :D -
#78071
Akkor úgy véled ez technika csak a tervezőcsapat "leváltása" miatt nem terjedt el a kései szovjet rakéták esetében?
Ramjet az 50-es évek ódiuma volt, a korabeli KRUG is az.
Utána már a szilárd hajtóanyagú dual-thrust rakéták lepipálták a ramjeteket.
KUB - Nyeva - BUK
Rakéta tömege: 635kg < 952kg > 685kg
Szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozat: 175kg < 280kg - ?
Szilárd hajtóanyagú utazó fokozat (ramjet - hagyományos - dual-thrust): 75kg < 151kg - ?
Sebesség: Mach2,8 > Mach2,6 < Mach2,8
Hatótávolság: 24km = 25km < 30km
Hatómagasság: 14km < 18km < 20km
Ennyit fejlődött a szilárd üzemanyag technológia 14 év alatt.
Érdekesség hogy mennyire ütemezetten indultak a lérak fejlesztések:
1958 KUB, KRUG
1960 Sztrela-1, Sztrela-2, Osza
1969 Sz-300V, Sztrela-10
1970 Sztrela-3, Tunguszka
1972 BUK
1975 TOR
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 19:03:19 -
F1End #78070 Aha, tehát nagy magasságban kisebb a teljesítmény. Gondolom ezért nem erőltetik nagyobb hatómagasságú, meg nagyobb HMZ -t ballisztikus pálya miatt elérő rakétáknál, mint az Sz-300/400, a TOR rakétái meg gondolom túl kicsik lehetnek, hogy megérje ez a meghajtás.
Mondjuk a Buk (meg talán korai Sz-300?) esetében jó lehetett volna a cucc. Akkor úgy véled ez technika csak a tervezőcsapat "leváltása" miatt nem terjedt el a kései szovjet rakéták esetében? -
#78069
Vagyis a szilárd ramjet ~33%-al kisebb/könnyebb és némileg gyorsabb rakétát eredményezett, a hatómagasság limitálása árán.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 16:12:44 -
#78068
Ha össze kellene hasonlítani egy hagyományos szilárd hajtóanyagú rakétával, akkor erre a Nyeva a legalkalmasabb:
KUB - Nyeva
Rakéta tömege: 635kg < 952kg
Szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozat: 175kg < 280kg
Szilárd hajtóanyagú utazó fokozat (ramjet - hagyományos): 75kg < 151kg
Sebesség: Mach2,8 > Mach2,6
Hatótávolság: 24km = 25km
Hatómagasság: 14km < 18km
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 16:01:56 -
#78067
6/83...? 
Kitartóak voltak a fiúk...
OFF
Az ilyen Szibériába küldözgetés viszont pontossan megmutatja, hogy miért volt egy fostaliga rendszer az ott. Csoda, hogy azt elérték így, amit...
A fejlesztés kreativitást igényel és sok zsákutcát. Ha valaki nagyot akar lépni, akkor nagyot is lehet bukni. Ha a bukást ezzel jutalmazzák, akkor egy idő után nem lehet lépegetni előre, mert senki nem mer, mer ha nem sikerül, akkor neki annyi...
ON -
#78066
Milyen hátulütői voltak ennek a meghajtásnak, hogy a későbbi rendszereken nem alkalmazták?
1962-ben az eredeti főkonstruktőr és csapata, Szibériába kapott beutalót...
... amúgy az egész eredeti csapat vadászgép radaron (РЛС Гнейс-2), illetve a K-7 rakétán (amit a K-13 kitúrt) dolgozott korábban a Vympel iroda elődjénél.
1958 nyarán indult a KUB rendszer fejlesztése, és 1961-re már meg kellett volna kezdeni a lőtéri kísérleteket.
1963-ban 83 indításból összesen 3 (!!!) volt csak sikeres, értsd nem esett szét a rakéta (itt még nem volt rávezetés).
1964-ben lőtték le az első célt.
1965-66 -ban 2 éves állami lőtéri teszt után fogadták csak el, 1967 januárjában rendszeresítették az alap változatát.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.31. 15:37:26 -
F1End #78065 Milyen hátulütői voltak ennek a meghajtásnak, hogy a későbbi rendszereken nem alkalmazták? -
#78064
A digitális nyomkövetés irtó egyszerű, a katona titkosított adatkapcsolaton megosztja a GLONASS alapján meghatározott pozícióját a csapatával
- ha éppen azon a csatamezőn nem zavarják a GPS vételt
- amúgy nagy segítség lehet ez az ellenfél tüzérségi bemérőinek... -
JanáJ #78063 Köszi, én is ezt látom. Ezek szerint jól.
A nyomkövetést értem, jó is lesz egyszer, de a mostani akkumulátorok mellett szerintem luxus minden embert követni. Raj/szakasz szinten még oké, de alatta én még több hátrányt látok mint előnyt. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78062
A RATNIK "hétköznapi" moduljai (mellény, sisak, málharendszer) terjed, a RATNIK elektromos rendszereit viszont szinte csak kiállításokon látni. Annyi hadgyakorlat volt mostanság, mint annak a rendje, mégse látni sehol RATNIK kijelzővel mocorgó katonákat. Ezek alapján a Land Warrior-hoz hasonlóan egy kísérleti, elit egységeknél tesztelt szintet feltételezek.
A digitális nyomkövetés irtó egyszerű, a katona titkosított adatkapcsolaton megosztja a GLONASS alapján meghatározott pozícióját a csapatával, így a (most jobb híjján amerikai szófordulattal élve) Bluetracker rendszeren látszanak a saját egységek, és persze a bejelölt ellenségesek. Ez alapvetően nem rossz dolog, hiszen minden parancsnok pontosan tudja hol vannak a saját erőik, ami a baráti tűz elkerülése mellett a pontos harctéri helyzetfelmérés alapeleme... -
#78061
Én nagy rajongója vagyok Zumwalt admirálisnak, abszolút reálisan és jó értelembe véve földhözragadtan közelítette meg a fejlesztéseket. Sajnálatos, hogy csak a Perry valósult meg valóban a "kézikönyvéből", meg persze a Pegasus rakétás gyorsnaszád, amit aztán gyorsan le is lőttek, amint Zumwalt visszavonult... Az US NAVY a mai napig alapvetően megalomán gondolkodásmódban él. Az LCS szerintem valahol azért volt kudarcra ítélve kezdetektől fogva, mert sehogy sem fért bele a NAVY gondolkodásmódjába, hogy egy (a Perry-hez hasonlóan) masszív és rugalmas, de "hétköznapi" hajót építsenek... -
#78060
A Belh@rra egy fregatt, az LCS eredetileg inkább illik korvettnek, a DCNS export portfóliójából a Gowind-család felelne meg neki. De ahogy írtam, az LCS-nek egy kvázi ütőkártyája van, amit más nem tud, az a 40 csomós végsebessége. Csak kérdés mi értelme volt ekkora sebességű hajót építeni például aknamentesítésre... -
JanáJ #78059 Az orosz RATNIK felszerelésről van valakinek infója. A digitális nyomkövetős (?) része érdekelne. Valamint ugyan ez a Land Warrior / FELIN-re. Bevált? Nekem túlbonyolított, hogy mindenkit kövessünk. -
JanáJ #78058 Ez miért a védelmi ipar hibája. Ha kérnek tőled egy házat, megtervezed és utána ezt át kell tervezni aranyhallá akkor miért lennél te a hülye? :-) Csak fizessék ki. -
#78057
Néha fel nem fogom, hogy a jenki védelmi ipar hogyan képes ekkora baromságokat megszülni, mikor az OHP egy olyan hajóosztály volt, hogy annak ellenére mennyire utálják nálam az etalon a kompaktság és sokoldalúság terén. -
#78056
Itt egy, ha jól sejtem francia "álom" egy 4000 tonnás fregatt a Belharra animációja és egy francia nyelvű cikk és itt a hivatalos oldal.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.10.30. 21:25:53 -
#78055
Egy korszerűsített OH Perry fényévekkel többet tudna fillérekért...?
A dolog ott kezdődött, hogy az SC-21-ben egy Perry utód hajót képzeltek el. Aztán hirtelen fontos lett a 40 csomós sebesség. Aztán kitalálták a feladatorientált-modulokat, és hogy majd cserélgetni fogják a modulokat, mikor melyik kell. A vége ez lett. Adott esetben aknamentesítő feladatkörű hajó... 40 csomós sebességgel?
Flottakísérő hajó, amelynek nincs saját légvédelme, nincs hajó elleni fegyverzete (a standard 1x57mm-esen és a SeaRAM-on túl 2x 30mm-es gépágyú meg Hellfire rakéták...) és így tovább. Mindezt egy 127 méteres, 3000 tonnás hajótól. Se fegyverzete, se szenzorai, se semmi. Egy vicc. A német Braunschweig-osztály 1800 tonnás vízkiszorításával többet tud (van 4db RBS-15 hajó elleni robotrepülőgépe), ötödannyi pénzért, csak lassabb. És ez az egyetlen dolog, ami valóban tiszteletre méltó az LCS-ekben, a 40 csomós sebességük. Ennyi...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.30. 21:05:13 -
#78054
NAVAIR Air Talks: Solid Fuel Ramjet
Lassan feltalálják a KUB rakétáját...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
Vitaly féle nagy felbontás képek
Interpolitex-2016 1 rész
АРМИЯ-2016
-
JAK-152 gyártósor részlet képekben
"Kedvenc" orosz műsorvezetőnk és a drónok
Főleg HPASP-nak érdekes "Találd ki mi van a képen" játék :)
Life Of A Fighter PilotF-16
Lézer nózis orosz repcsi
S-97 RAIDER első reptetés
NAVAIR Air Talks: Solid Fuel Ramjet -
#78051
-
#78050
0:33. Epic. :) -
#78049
off
Nem... rosszabb. :) A sztori szerint te a hátsó ülésben ülsz csak, mindent ami a saját és az ellenfél csinál, az előre szkriptelt mozizás csak. Online ilyesmik nincsenek, de egyébként is nagyon árkád izé, én BF-ben nem vagyok hajlandó gépbe ülni, annyira gagyi. A lődözés az hangulatos viszont, főleg csapatban :) /off -
#78048
Top Gun-ról mindig a paródia jut eszembe a Nagy Durranás
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#78047
Egy korszerűsített OH Perry fényévekkel többet tudna fillérekért...?
A többihez. A kobra harcászati értéke 0, mert a gép relatív helyzete csak a BF viccvideón látható helyzetben változna meg, de akkor sem ennyire.
1. A gépek ennyire közel nem repülnek, a gépágyú lőtávolság is 400-600 méter ma már.
2. Ha ilyen helyzetben van egy gép, akkor a mai HOBS képsségű légiharc rakéták mellett már régesrégen halott. Igazság szerint már 30 éves is csak infracsapdákkel és manőverekkel volt esély a kikerülése, ilyen helyzetben kinematikailag nincs mit tenni egy R-73/AIM-9M szintű rakéta ellen...
-
Annak idején a khmm... a kordokumentumnak számító TopGun-on szocializálódott kis lelkecském :) sokhelyes ütközik ellentmondásba miután manapság egy kicsit jobban belelát a valós dolgokba.
-
#78045
a Kobra manőver csak akrobatikai ellem, vagy van olyan harci helyzet ahol ellehet sütni ?
Elvileg az R-73-asnak volt olyan üzemmódja, hogy a pilóta nyomva tartotta a tűzgombot, és a rakéta csak akkor indult el, ha befogta a célt.
Mivel a sisakcélzó okulárjával ±60°-ig követhető volt a cél viszont az R-73 csak ±45°-ig volt indítható, közeli légi harcban volt értelme az állásszöget pillanatra túlhúzni hogy a 73-as elindulhasson.
Tehát imho nem a lassítás, hanem az állásszög pillanatnyi túlhúzásán volt a hangsúly.
A ±60°-ig indítható R-73M már csak a hidegháború vége után készült el.
Lásd...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.30. 16:50:04 -
#78044
Akrobatikai elem. A manőverező légiharc jellemzően túl nagy sebességel és túl nagy magasságban zajlik ahhoz, hogy valóban meg lehessen adott körülmények között csinálni.
Nagyon-nagyon szélsőséges esetben (kis magasság és sebesség mellett) lenne csak létjogosultsága, de ez kb. azt jelentené, hogy egy A-10A/C ellen például. Márpedig egy A-10A/C nem nagyon fog fogócskát játszani egy Szu-27-essel úgy, hogy ő indul kedvezőbb helyzetből (oké, hazudok, ha egy éppen felszálló Szuhojt kapna el a reptere felett... de erre az esély sacc per kábé zéró, mivel a reptereken (már a normálisabbakon) van légvédelem...)... -
Amúgy ez a Kobra manőver csak akrobatikai ellem, vagy van olyan harci helyzet ahol ellehet sütni ? -
#78042
Ó, mégjobb. Akkor gondolom itt gombnyomásra csinálja a Pugacsov-Kobrát a játék. :) -
#78041
Ez mégcsak nem is szimulátor :) Battlefield 3.
(konkrétan itt, 5:55-től: https://www.youtube.com/watch?v=z-3foCU2Cnk)
A grafika elég fasza egyébként, de a többinek a valósághoz semmi köze. :/ -
#78040
Annyi a probléma, hogy ezt egy szimulátorban megcsinálja bárki, a való életben viszont senki...
Lásd még Counter-Strike videóval érvelni azzal kapcsolatosan, hogyan kell CQB küzdelembe győzedelmeskedni Desert Eagle-el... :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.30. 16:02:01 -
A kígyó bűvölő :)
-
#78038
Most meg kapkodva állítanak rendszerbe olyan LCS-eket, amelyek eredeti koncepcióját (küldetés-modul, a szükségszerűen fellépő igényeknek megfelelő feladat-modult kapja a hajó) már régen kikukázták (és mellesleg effektíve egyetlen feladat-modul se áll készen a mai napig), a hajók fegyverzete rém gyenge, miközben a hajók megbízhatósága katasztrófa, plusz menet közben az LCS-ből egy komolyabb fegyverzetű Small Surface Combatan (SSC), illetve most már Fast Frigatte (FF) programmá bővítik át.
![]()
A Lockheed Martin féle LCS verzió FF mutációjának vázlata
Most olyan történik, hogy a csaknem 10 éves késéssel és kétszeres áron megépített Zumwalt-osztály úgy áll rendszerbe, hogy nincs rajta CIWS, és egy NAVY ellátóhajó jobb önvédelemmel bír...
![]()
Az USS Zumwalt fantáziarajza, a helikopterhangárok tetején két Mk.110-es, 57mm-es többfeladatú gépágyú (többek között CIWS feladatkörrel
![]()
A hadrendbe álló Zumwalt, két "placeholder" tartóval a helikopterhangárok tetején...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.10.30. 14:56:48 -
#78037
Mert a régi szemlélettel 30 év alatt sem állna rendszerbe semmi... -
#78036
Mindig azt szoktami mondani, hogy az F-35-nél a sok hater azzal jön, hogy milyen bevált az F-15/F16.
Molni, tedd a szívedre a kezed, és mond azt, hogy teljesen alaptalan a vád.
Az F-15C/D esetében ráadásul hogy-hogynem, az USAF pontosan ezt lépi meg az upgrade-el.
Míg elég érthetetlen módon az F-16 esetében nem teszi, nem tette meg.
Mitől lenne más egy totálisan új CVN, ami szakít a 40+ éves őssel...?
A problémák legalább egy részét meg lehetett volna oldani, ha például az EMALS tesztelésére üzemben tartják még egy-két évig az Enterprise-t. Plusz akkor nincs "carrier gap", vagyis nincs 11 alatt a hordozó-flotta, amíg a Ford hadrendbe nem lép...
