Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#74126
Mi a francot tud a Block IIA, ami miatt ilyen drága?
Nos először is részben a Mitsubishi és alvállalkozói csinálják. A Japánok pedig nem olcsóak.
Másodszor, az SM-3 Block IIA egy új, vastagabb (530mm-es) rakétatestben van, három fokozatú, és az érzékelője egy passzív/aktív IR / LADAR (vagy LIDAR) rendszer, amit Advanced Discrimination Seeker-nek hívnak. Az elméletéről itt van egy 1999-es doksi, az érzékelő elviekben képes lehet a harci fejeket megkülönböztetni a csaliktól. Az SM-3 Block IIA képességeivel elviekben bármilyen SLBM / IRBM és talán ICBM leküzdhető.
Az SM-6-ban az AMRAAM feje van nem?
Igen és nem. Az AMRAAM AIM-120C irányítórendszerére és radarjára épül, de attól nagyobb a radar átmérője (34cm vs. 17cm), és rendelkezik egy sor speciális móddal, például félaktív rávezetés célmegvilágítással.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74125
-SM-6 Block I ára: 3,9m US$
-SM-3 Block IIA ára: 20m+ US$
Mi a francot tud a Block IIA, ami miatt ilyen drága? Az SM-6-ban az AMRAAM feje van nem?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74124
Egy érdekes kis doksi az US NAVY három új fegyverfejlesztési programjáról:
SSL (Solid State Laser):
Egy kivont Spruance-osztályú hajót, a Self Defense Test Ship (SDTS) Ex-USS Paul F. Foster-t kapja meg a lézeres önvédelmi rendszer tesztelésére, a lézerrendszer Laser Weapon System Demonstrator néven fut (az SDTS szolgál a flotta önvédelmi rendszereinek a tesztelésére, mint Phalanx, RAM, ESSM, stb.). A Spruance felépítménye előtt lesz a lézertorony, előtte pedig a hajóorron, a VLS indítók tetején két konténerben a kiszolgáló rendszerek, az egyik konténerben az energiaellátó modul (Energy Store Module), egy nagy méretű kondenzátor gyakorlatilag, a másik pedig a hűtésért felel (Thermal Storage Modul). A tesztelés 2018 előtt kellene megessen, de szeretnék, ha hamarabb elkészülne. A lézer teljesítménye ideális esetben elérné a 200kW-ot.
A NAVY a korábbi "megawatt" szintű, több száz km-es hatásos lőtávolságú lézerek helyett most ~200kW teljesítményű, pár km-en belül használható védelmi rendszerben gondolkodik. A margóra: nincs említés a Free Electron Lézer-ről, ami pár éve nagy világmegváltó technológiának lett kikiáltva.
Jelenleg a legfontosabb technológiai problémák:
-A jelenlegi lézer technológiák ~30%-os hatásfokot biztosítanak csak, innen jelentősen előre mozdulni nehéz (ie.: ha egy cirka 200kW optikai teljesítményű lézert akarnak, akkor cirka 460kW hulladékhőtől kell megszabadulni).
-Az optikai 'ablak' tisztaságának biztosítása a sós víztől, kosztól.
-A légköri zavaró tényezők (pára, köd, eső) problémája nagyobb távolságban
Fantáziarajz az EDD-964-ről, az átépítése után
EMRG (Electro Magnetic Rail Gun):
A JHSV fedélzetére szerelendő EMRG ágyú tesztelését FY2016-ban kezdik meg, itt a tesztlaborban már bizonyított működési paraméterek gyakorlati átültetésének lehetőségeit vizsgálják.
A jelenlegi ütemterv szerint a Zumwalt-osztály 2020 közepére kapja meg az EMRG ágyúkat.
Jelenlegi technikai problémák:
-Lövegcső élettartama
-A jelenlegi 8MJ-os torkolati energiától eljutni a 32MJ-os torkolati energia célig
-A lövéskor fellépő hő elvezetése (jelenleg ez a legnagyobb gond az elvárt 10 lövés/perc tűzgyorsaság elérésénél)
-Méret és tömegigény a meglévő hajókba valóbeépítéshez (per pillanat ~600 tonna a 32MJ-os EMRG ágyú elvárása, a Burke-ok esetében ~60 tonna áll rendelkezésre)
Az EMRG tesztelése, ahogy egy tavalyi fantáziaképen látható
HVP - HyperVelocity Projectile
Érdekesség, hogy az EMRG-hez kifejlesztendő irányított lövedéket immár 155mm-es hagyományos hajóágyúkból is szeretnék használni - nyilván sokkal kisebb a lőtávolság és a lövedék energiája, ám az irányítórendszerével ugyanolyan hatékony lehet légvédelmi, rakétavédelmi, hajó elleni és szárazföldi célok elleni feladatkörben, mint az EMRG-ből kilőve. A lövedék torkolati sebessége EMRG-ből M6-tól M8-ig terjedhet, hagyományos ágyúból kilőve M3 körül, mivel így kinetikai energia terén annyira nem áll jól, ezért némi robbanótöltet lesz a lövedékekben. Érdekesség, hogy a doksi szerint nem csak robotrepülőgépek ellen, de hajó elleni ballisztikus rakéták ellen is bevethető (lesz).
A HVP és potenciális alkalmazási eszközei
Érdekesség a doksiból még:
-RAM (Rolling Airframe Missile) ára: 900e US$
-ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) ára: 1,1-1,5m US$
-SM-6 Block I ára: 3,9m US$
-SM-3 Block IIA ára: 20m+ US$
Ezekhez képest mind az SSL, mind az EMRG/HPV megoldás jelentősen olcsóbbnak ígérkezik.
Utoljára szerkesztette:
SSL (Solid State Laser):
Egy kivont Spruance-osztályú hajót, a Self Defense Test Ship (SDTS) Ex-USS Paul F. Foster-t kapja meg a lézeres önvédelmi rendszer tesztelésére, a lézerrendszer Laser Weapon System Demonstrator néven fut (az SDTS szolgál a flotta önvédelmi rendszereinek a tesztelésére, mint Phalanx, RAM, ESSM, stb.). A Spruance felépítménye előtt lesz a lézertorony, előtte pedig a hajóorron, a VLS indítók tetején két konténerben a kiszolgáló rendszerek, az egyik konténerben az energiaellátó modul (Energy Store Module), egy nagy méretű kondenzátor gyakorlatilag, a másik pedig a hűtésért felel (Thermal Storage Modul). A tesztelés 2018 előtt kellene megessen, de szeretnék, ha hamarabb elkészülne. A lézer teljesítménye ideális esetben elérné a 200kW-ot.
A NAVY a korábbi "megawatt" szintű, több száz km-es hatásos lőtávolságú lézerek helyett most ~200kW teljesítményű, pár km-en belül használható védelmi rendszerben gondolkodik. A margóra: nincs említés a Free Electron Lézer-ről, ami pár éve nagy világmegváltó technológiának lett kikiáltva.
Jelenleg a legfontosabb technológiai problémák:
-A jelenlegi lézer technológiák ~30%-os hatásfokot biztosítanak csak, innen jelentősen előre mozdulni nehéz (ie.: ha egy cirka 200kW optikai teljesítményű lézert akarnak, akkor cirka 460kW hulladékhőtől kell megszabadulni).
-Az optikai 'ablak' tisztaságának biztosítása a sós víztől, kosztól.
-A légköri zavaró tényezők (pára, köd, eső) problémája nagyobb távolságban
Fantáziarajz az EDD-964-ről, az átépítése után
EMRG (Electro Magnetic Rail Gun):
A JHSV fedélzetére szerelendő EMRG ágyú tesztelését FY2016-ban kezdik meg, itt a tesztlaborban már bizonyított működési paraméterek gyakorlati átültetésének lehetőségeit vizsgálják.
A jelenlegi ütemterv szerint a Zumwalt-osztály 2020 közepére kapja meg az EMRG ágyúkat.
Jelenlegi technikai problémák:
-Lövegcső élettartama
-A jelenlegi 8MJ-os torkolati energiától eljutni a 32MJ-os torkolati energia célig
-A lövéskor fellépő hő elvezetése (jelenleg ez a legnagyobb gond az elvárt 10 lövés/perc tűzgyorsaság elérésénél)
-Méret és tömegigény a meglévő hajókba valóbeépítéshez (per pillanat ~600 tonna a 32MJ-os EMRG ágyú elvárása, a Burke-ok esetében ~60 tonna áll rendelkezésre)
Az EMRG tesztelése, ahogy egy tavalyi fantáziaképen látható
HVP - HyperVelocity Projectile
Érdekesség, hogy az EMRG-hez kifejlesztendő irányított lövedéket immár 155mm-es hagyományos hajóágyúkból is szeretnék használni - nyilván sokkal kisebb a lőtávolság és a lövedék energiája, ám az irányítórendszerével ugyanolyan hatékony lehet légvédelmi, rakétavédelmi, hajó elleni és szárazföldi célok elleni feladatkörben, mint az EMRG-ből kilőve. A lövedék torkolati sebessége EMRG-ből M6-tól M8-ig terjedhet, hagyományos ágyúból kilőve M3 körül, mivel így kinetikai energia terén annyira nem áll jól, ezért némi robbanótöltet lesz a lövedékekben. Érdekesség, hogy a doksi szerint nem csak robotrepülőgépek ellen, de hajó elleni ballisztikus rakéták ellen is bevethető (lesz).
A HVP és potenciális alkalmazási eszközei
Érdekesség a doksiból még:
-RAM (Rolling Airframe Missile) ára: 900e US$
-ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) ára: 1,1-1,5m US$
-SM-6 Block I ára: 3,9m US$
-SM-3 Block IIA ára: 20m+ US$
Ezekhez képest mind az SSL, mind az EMRG/HPV megoldás jelentősen olcsóbbnak ígérkezik.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74123
Az első szárnyak előtt látsz egy függőleges fekete sávot, az a 3db kapcsoló.
(átlátszó, levehető fedél alatt)
(átlátszó, levehető fedél alatt)
#74122
Szakszerű válasz...
A rakéta célra vezetését önrávezető félaktív rádiólokációs fej végzi, amely a hordozó repülőgép fedélzeti rádiólokátorának a célról visszavert rádiólokációs jelére működik.
A rakéta önrávezető feje azonban csak akkor fog működni, ha a fedélzeti rádiólokátor és a rádiólokációs fej vivőfrekvenciája és ismétlődési frekvenciája azonos értékre van hangolva.
A frekvenciák /impulzus és vivő/ teljes üzemi sávja fel van osztva több sávra, ezek mindegyikének megvan a maga - betű-szám kombinációból álló - jelrendszere.
A betű a vivőfrekvencia kódját, a szám pedig az ismétlődési frekvencia kódját jelöli.
Az RGSz vivőfrekvenciája gyárilag beállított érték, az ismétlődési frekvenciát viszont a fejrészen elhelyezett három kapcsoló helyzetének változtatásával lehet beállítani. Minden RGSz-en lehetőség van az ismétlődési frekvencia nyolc kódértéknek bármely beállítására.
A rakéta célra vezetését önrávezető félaktív rádiólokációs fej végzi, amely a hordozó repülőgép fedélzeti rádiólokátorának a célról visszavert rádiólokációs jelére működik.
A rakéta önrávezető feje azonban csak akkor fog működni, ha a fedélzeti rádiólokátor és a rádiólokációs fej vivőfrekvenciája és ismétlődési frekvenciája azonos értékre van hangolva.
A frekvenciák /impulzus és vivő/ teljes üzemi sávja fel van osztva több sávra, ezek mindegyikének megvan a maga - betű-szám kombinációból álló - jelrendszere.
A betű a vivőfrekvencia kódját, a szám pedig az ismétlődési frekvencia kódját jelöli.
Az RGSz vivőfrekvenciája gyárilag beállított érték, az ismétlődési frekvenciát viszont a fejrészen elhelyezett három kapcsoló helyzetének változtatásával lehet beállítani. Minden RGSz-en lehetőség van az ismétlődési frekvencia nyolc kódértéknek bármely beállítására.
#74121
Nálunk:
PSZH-s raj: 5 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, három lövész), 1 db RPG-7, 1 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 8 fő,
- 2. raj 9 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 8 fő.
BMP-s raj: 6 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, négy lövész) 1 db RPG-7, 2 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 10 fő,
- 2. raj 11 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 10 fő.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.27. 20:04:28
PSZH-s raj: 5 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, három lövész), 1 db RPG-7, 1 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 8 fő,
- 2. raj 9 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 8 fő.
BMP-s raj: 6 db AMD-65 gpi. (raj pk. hjmű vezető, négy lövész) 1 db RPG-7, 2 db PKM gpu., szakaszonként volt egy SZVD,
- 1.raj 10 fő,
- 2. raj 11 fő (itt volt a mesterlövész),
- 3. raj 10 fő.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.27. 20:04:28
#74120
Nos ez egy érdekes kérdés, sok helyen említik, hogy drága a rendszer, de igazán sehol sem fejtik ki, hogy a rendszer melyik eleme is drága. Az alap Sturm célrávezető rendszer még csak éjjellátóval sem rendelkezik, tehát igencsak "1970-es évek", a rádiós irányító rendszer kétségkívül összetett (a megfelelő zavarvédettség miatt), illetve a rakéta is kb. másfélszer gyorsabb, mint kortársai, de önmagában ezek aligha indokolják azt, hogy emiatt igen drága rendszer legyen. Marad a rakéta (és vele irányítórendszere), amely nagyságrendileg ~4x olyan drága, mint a Kornet rakétája (~50000 US$ vs. ~13000 US$). A rakéta ára helikopter bázisú rendszerekhez (Mi-24V, Mi-28A) megfelelő volt, de feltehetően a szárazföldi hadsereg sokallta azt. Ez azonban indirekt megközelítés, mert leírva nem láttam sehol így...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74119
Pontosabban a rakéta a körkörösen elhelyezett 4 szűk ún. "tűnyaláb" alkotta "ablakban" repült, és ha abból kimozdult, vagy a cél manővere miatt az elfogó gép ezt a manővert követve elmozdította a vezetősugarat, akkor ezt követte a rakéta is. A 4 szűk sugárnyalábból 2 a rakéta magassági, 2 pedig az oldalkormányát vezérelte. Még azok is olyan leosztásban dolgoztak, hogy az első 2-ből egyik pozitív (emelkedési) a másik negatív (süllyedési) jelet, a második 2-ből az egyik balforduló, a másik jobbforduló jelet adott, tehát még ezek a jelek sem azonosak, hanem eltérően moduláltak voltak.
#74118
Azt lehet tudni, hogy mitől volt annyira drága a Sturm?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74117
Az RSZ-2USZ vezetősugaras irányítású volt pedig, a rakéta a lokátornyalábban repült (pontosabban 4db szűk nyalábot bocsátott ki a lokátor a rakétának), a célról visszavert jelet nem figyelte. Persze lehet, ettől még bezavarhatott volna egy másik gép lokátora.
#74116
A HSN lövegeknek miféle harcérétke volt egyébként a '80-as években? A másodvonalbeli hk-k frontpáncélját azért még átvitte volna? Centurion, Chieftain, Leo1A4 és AMX-30 leküzdhető volt ezzel vagy az M48A5 M60A1/3? Esetleg APC/IFV ellen még jónak tűnik.
Ezek ellen a fejlesztett SzPG-9 lőszerek még hatékonyak voltak szemből is, itt a PG-9N/VSz/VNT típusokról beszélünk, amik már 400mm (CE) RHA feletti átütési értékkel bírtak, a VNT már e felett (~500mm). A fő gond az SzPG-9-el az, hogy a hatásos lőtávolsága ~1km körül mozog, ez pedig elég szerény távolság. Előnye viszont, hogy tűztámogatásra is lehet használni HE lőszerrel, ha éppen nincs más a közelben.
A MT-LB, ami Sturm platfrom volt az milyen egységeknél szolgált egyébként?
9P149, tudomásom szerint a magas ára miatt csak és kizárólag a kiemelt nyugati gépesített lövész egységeknél volt alkalmazva, a régebbi BRDM-2-esek helyén az ilyen páncél-elhárító századoknál.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74114
Akkor kb. jól értettem. Hogy a 4+Fagott/Kornet honnan jön, azt most meg nem mondom, de nem is az a lényeg.
A HSN lövegeknek miféle harcérétke volt egyébként a '80-as években? A másodvonalbeli hk-k frontpáncélját azért még átvitte volna? Centurion, Chieftain, Leo1A4 és AMX-30 leküzdhető volt ezzel vagy az M48A5 M60A1/3? Esetleg APC/IFV ellen még jónak tűnik.
Az AT battery tiszta sor, hogy ott már BRDM-en levő ATGM van. A MT-LB, ami Sturm platfrom volt az milyen egységeknél szolgált egyébként?
(Repszimben levő szárazföldi erők modellezése miatt is kérdezem egyébként, igyekszem belőni az arányokat a különböző eszközök közöztt.)
A HSN lövegeknek miféle harcérétke volt egyébként a '80-as években? A másodvonalbeli hk-k frontpáncélját azért még átvitte volna? Centurion, Chieftain, Leo1A4 és AMX-30 leküzdhető volt ezzel vagy az M48A5 M60A1/3? Esetleg APC/IFV ellen még jónak tűnik.
Az AT battery tiszta sor, hogy ott már BRDM-en levő ATGM van. A MT-LB, ami Sturm platfrom volt az milyen egységeknél szolgált egyébként?
(Repszimben levő szárazföldi erők modellezése miatt is kérdezem egyébként, igyekszem belőni az arányokat a különböző eszközök közöztt.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74113
Kezdjük az elejétől.
-Ez egy kései (kb. 1980-as évek) század lehet a fegyverzet alapján. A század szintű 3x Metisz(-M) indítóállvány is megvan.
-Jön a zászlóalj, ami három század, 3x3 Metisz, ami rendben van. Viszont itt 4db Fagott/Kornet kerül említésre, illetve két SzPG-9. Nem zárom ki persze, hogy papíron ennyinek kellett volna lennie.
-Az páncélelhárító szakasz esete is ez, 4x ATGM plusz 2x HSN. Én 2-3 ATGM-ről tudok, de ismét, feltehetően teljesen feltölteni a szakaszt nem mindenhol sikerült. Az SzPG-9 esete számomra homályos, tudom, hogy 2db szokott lenni zászlóaljanként, és végül is logikus, hogy a pct. szakaszba vannak beosztva, de valamiért azt hittem, hogy ők külön vannak kezelve.
-Az AT Battery (század) önjáró pct. eszközöket takar, az egy kicsit más tészta, hiszen eredetileg azt kérdezted, hogy a gyalogságnál milyen pct. eszközök voltak.
-Ez egy kései (kb. 1980-as évek) század lehet a fegyverzet alapján. A század szintű 3x Metisz(-M) indítóállvány is megvan.
-Jön a zászlóalj, ami három század, 3x3 Metisz, ami rendben van. Viszont itt 4db Fagott/Kornet kerül említésre, illetve két SzPG-9. Nem zárom ki persze, hogy papíron ennyinek kellett volna lennie.
-Az páncélelhárító szakasz esete is ez, 4x ATGM plusz 2x HSN. Én 2-3 ATGM-ről tudok, de ismét, feltehetően teljesen feltölteni a szakaszt nem mindenhol sikerült. Az SzPG-9 esete számomra homályos, tudom, hogy 2db szokott lenni zászlóaljanként, és végül is logikus, hogy a pct. szakaszba vannak beosztva, de valamiért azt hittem, hogy ők külön vannak kezelve.
-Az AT Battery (század) önjáró pct. eszközöket takar, az egy kicsit más tészta, hiszen eredetileg azt kérdezted, hogy a gyalogságnál milyen pct. eszközök voltak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74112
Tehát lényegében akkor minden lövészrajban volt valamifél RPG, de csak az pct. szakasz BTR-nél volt ATGM.
Ez egy század.
Ez egy zl, ott a pct. szakasz.
A pct. szakasz fegyverzete.
Az gl. ezrednél már az FM 100-2-3 szint már anti-tank battery volt.
Anti-tank batt.
Ezt próbálom a te kommenteddel összevetni.
Ez egy század.
Ez egy zl, ott a pct. szakasz.
A pct. szakasz fegyverzete.
Az gl. ezrednél már az FM 100-2-3 szint már anti-tank battery volt.
Anti-tank batt.
Ezt próbálom a te kommenteddel összevetni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74110
A standard pct. fegyverzet raj és szakasz szinten az RPG-2, majd az 1960-as évektől kezdve az RPG-7 volt, a korszaknak (és az adott ország lehetőségeinek) megfelelő harci fejjel. Az 1970-es évek végén megjelent az M72 LAW-hoz hasonló egylövetű RPG-16, majd az 1980-as években ennek továbbfejlesztett változata, az RPG-22, ezek az RPG-7 helyére érkeztek, de valóban széles körben nem terjedtek el, jellemzően inkább a frontvonalbéli egységeknél tűntek fel. 1989-ben újabb adag érkezett, az RPG-26 és -27 ismét egyszer használatos indítótubusok, míg az RPG-29 az RPG-7 helyére érkezett. Ezek viszonylag kis számban jelentek meg. A 2000-es évek után sorrendben jöttek az RPG-28 és RPG-30 egyszer használatos, illetve az RPG-32 az újrafelhasználható indítótubusos verzió.
A BMP-s zászlóaljak esetében nem volt túl jellemző, hogy ezek mellé dedikált irányított pct. rakétás rajokat osszanak be, hiszen a harcjárműveken volt pct. rakéta. Olyanról viszont olvastam, hogy előfordult, hogy pl. BMP-1P esetében a 9M111 Fagott rakétához volt mobil 9P135 indítóállvány a járműben. De hogy ez mennyire volt általános, nem tudom, felteszem azért annyira nem volt jellemző.
Függően a beosztástól, század, de inkább zászlóalj szinten voltak beosztott pct. rajok. Egy átlagos, 1970-es, 80-as évekbeli BTR-el felszerelt szovjet gépesített lövész zászlóaljnál 2-3 ilyen raj volt, egy raj két 9P135(M) indítóállványt és 6 katonát jelentett (egy indítóállványhoz 3-3 katona, egy az indítóállványt, kettő pedig 2-2 rakétát vitt a gépkarabélya mellett), beosztott szállítójárművűk BTR-60/80 volt (a járműben további 8 rakéta volt, tehát a raj papíron 16 rakétával indult harcba). A rakéták típusa 9M111 Fagott vagy az 1970-es évek közepétől 9M113 Konkursz lehetett.
1979-től a század szinten megjelentek a 9K155 Metisz pct. rakéták, egy századba 3 indítóállvánnyal, amelyeket 2 fős személyzet szolgált ki (egy ember vitte a 9P151 indítóállványt, a másik három darab 9M131 rakétát), ezek azonban a korábbi (és nagyobb hatótávolságú) Fagott/Konkrusz rendszerek mellett lettek alkalmazva. Amennyire én tudom, a Metisz volt a szovjeteknél az első irányított pct. rakéta, amelyet széles körben század szintű pct. egységeknél használtak, a Fagott/Konkursz rajok inkább maradt zászlóalj szinten, és szükség szerint osztották be őket valamelyik egység mellé.
Oroszországban 1998-ban jelent meg a 9M133 Kornet rendszer, amely a korábbi Fagott/Konkursz rendszereket váltotta, ám az elterjedése lassú és körülményes, mivel jóval drágább, mint a korábbi rendszerek.
Utoljára szerkesztette:
A BMP-s zászlóaljak esetében nem volt túl jellemző, hogy ezek mellé dedikált irányított pct. rakétás rajokat osszanak be, hiszen a harcjárműveken volt pct. rakéta. Olyanról viszont olvastam, hogy előfordult, hogy pl. BMP-1P esetében a 9M111 Fagott rakétához volt mobil 9P135 indítóállvány a járműben. De hogy ez mennyire volt általános, nem tudom, felteszem azért annyira nem volt jellemző.
Függően a beosztástól, század, de inkább zászlóalj szinten voltak beosztott pct. rajok. Egy átlagos, 1970-es, 80-as évekbeli BTR-el felszerelt szovjet gépesített lövész zászlóaljnál 2-3 ilyen raj volt, egy raj két 9P135(M) indítóállványt és 6 katonát jelentett (egy indítóállványhoz 3-3 katona, egy az indítóállványt, kettő pedig 2-2 rakétát vitt a gépkarabélya mellett), beosztott szállítójárművűk BTR-60/80 volt (a járműben további 8 rakéta volt, tehát a raj papíron 16 rakétával indult harcba). A rakéták típusa 9M111 Fagott vagy az 1970-es évek közepétől 9M113 Konkursz lehetett.
1979-től a század szinten megjelentek a 9K155 Metisz pct. rakéták, egy századba 3 indítóállvánnyal, amelyeket 2 fős személyzet szolgált ki (egy ember vitte a 9P151 indítóállványt, a másik három darab 9M131 rakétát), ezek azonban a korábbi (és nagyobb hatótávolságú) Fagott/Konkrusz rendszerek mellett lettek alkalmazva. Amennyire én tudom, a Metisz volt a szovjeteknél az első irányított pct. rakéta, amelyet széles körben század szintű pct. egységeknél használtak, a Fagott/Konkursz rajok inkább maradt zászlóalj szinten, és szükség szerint osztották be őket valamelyik egység mellé.
Oroszországban 1998-ban jelent meg a 9M133 Kornet rendszer, amely a korábbi Fagott/Konkursz rendszereket váltotta, ám az elterjedése lassú és körülményes, mivel jóval drágább, mint a korábbi rendszerek.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74109
A Regulus II program vége felé felmerűlt a TERCOM irányítású változat kifejlesztése. Ennek sebessége viszomt M2.0 alatt maradt volna valamivel.
A potenciális programok közűl a SLAM illik valamennyire a képbe, ám a sebessége 300m-es M3.5 körül lett volna, tehát nem tökéletes.
Molni említette a GAM-77/AGM-28 Hound Dog-ot, ennek valóban volt alacsony repülési magasságú támadási profilja, de a sebessége ekkor nem érte el a Mach 2-őt. Volt tervben TERCOM irányítású változat, de csak az 1970-es években merült fel.
Később jött a SRAM rakéta, amely sebessége viszont Mach 2 felett volt, ám ennek a fejlesztése csak az 1960-as évek közepén kezdődött. Igaz itt képben volt egy dedikált ARM verzió, amely azonban nem valósult meg.
Hogy melyik a potenciális célpont ezek közül? Pontosan egyik sem. Ha a forrásod azt írja, hogy márpedig M2 200 méteren, akkor arra tökéletesen megfelelő "célpont" nincs. Viszont nem elképzelhető, hogy valójában inkább csak a közelgő veszélyforrásokra (Hound Dog, SRAM, SLAM) válaszul kezdődött el a fejlesztés, és az igénylistába úgy döntöttek, hogy ilyen adatokat vésnek fel?
Utoljára szerkesztette:
A potenciális programok közűl a SLAM illik valamennyire a képbe, ám a sebessége 300m-es M3.5 körül lett volna, tehát nem tökéletes.
Molni említette a GAM-77/AGM-28 Hound Dog-ot, ennek valóban volt alacsony repülési magasságú támadási profilja, de a sebessége ekkor nem érte el a Mach 2-őt. Volt tervben TERCOM irányítású változat, de csak az 1970-es években merült fel.
Később jött a SRAM rakéta, amely sebessége viszont Mach 2 felett volt, ám ennek a fejlesztése csak az 1960-as évek közepén kezdődött. Igaz itt képben volt egy dedikált ARM verzió, amely azonban nem valósult meg.
Hogy melyik a potenciális célpont ezek közül? Pontosan egyik sem. Ha a forrásod azt írja, hogy márpedig M2 200 méteren, akkor arra tökéletesen megfelelő "célpont" nincs. Viszont nem elképzelhető, hogy valójában inkább csak a közelgő veszélyforrásokra (Hound Dog, SRAM, SLAM) válaszul kezdődött el a fejlesztés, és az igénylistába úgy döntöttek, hogy ilyen adatokat vésnek fel?
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74108
A mai napig bezárólag a BMP és BTR-ben szállított gyalogság milyen pct. eszközkökkel rendelkezetett vagy rendelkezhetett?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74107
A Hound Dog M2.0-ra képes volt, de nem tengerszinten. 1960-as évek elején már létezett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74106
Mi lehetett az a kismagasságon 100m -en Mach2-vel repülő cél a 60-as években, ami ellen az Sz-250 rendszert elkezdték fejleszteni?
#74105
Pardon, de mindkettő két fokozatú, a #74104-ben látható videón is úgy tűnik 10:30-nál. (Az APA is két fokozatúként hivatkozik rá.)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74104
Ez meg egy PRSz-1 gyakorló indítás Sary Shagan-ban, az ABM-4 rendszer részeként.
//www.youtube.com/embed/IMipmILkC4g
#74102
Az 53T6 tehát kb. analóg a Sprinterrel, csak két évtizeddel később?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74101
Sz-225 Azov (ABM-X-3 Gazelle)
2. rész...
PRSz-1 5Já26 53T6 (SH-08 Gazelle) fejlesztése 1967-ben kezdődött.
A konténerben tárolt rakétát silóból indították.
Hatótávolsága 45km, hatómagassága 25km, és 4 másodperc alatt gyorsul fel 4km/s(!!!) sebességre.
Amcsi rajz az ABM-X-3 rendszer elemeiről (balról jobbra: Flat Twin, SH-08, Pawn Shop)
1976 és 1984 között, 28 PRSz-1 5Já26 53T6 (SH-08 Gazelle) indítást hajtottak végre, majd a rakétát átadták a Moszkvát védő A-135 Amur (ABM-4) rendszer számára.
Az Sz-225 fejlesztését a 80-as évek közepéig folytatták, nem került rendszeresítésre, mivel egy áthelyezhető ABM rendszer sérti az 1972-es ABM szerződést.
RSzN-225 Kamcsatkában
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.26. 16:21:36
2. rész...
A konténerben tárolt rakétát silóból indították.
Hatótávolsága 45km, hatómagassága 25km, és 4 másodperc alatt gyorsul fel 4km/s(!!!) sebességre.
Amcsi rajz az ABM-X-3 rendszer elemeiről (balról jobbra: Flat Twin, SH-08, Pawn Shop)
1976 és 1984 között, 28 PRSz-1 5Já26 53T6 (SH-08 Gazelle) indítást hajtottak végre, majd a rakétát átadták a Moszkvát védő A-135 Amur (ABM-4) rendszer számára.
Az Sz-225 fejlesztését a 80-as évek közepéig folytatták, nem került rendszeresítésre, mivel egy áthelyezhető ABM rendszer sérti az 1972-es ABM szerződést.
RSzN-225 Kamcsatkában
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.26. 16:21:36
#74100
Biztosan elgondolkozott minden Szovjet lérakkal foglalkozó, hogy miért ennyire foghíjas a honi légvédelmi komplexumok számozása...
Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-300 (SA-10)
Vajon mi történt a kimaradt számokkal?
Nos imhol a következő történet...
Sz-225 Azov (ABM-X-3 Gazelle)
1. rész...
Az Sz-200 (SA-5) nagy testvérének fejlesztése 1961-ben kezdődött.
A cél egy a Moszkva körüli A-35 Aldan (ABM-1 Galosh) -nál olcsóbb, áttelepíthető (alá Sz-200) ABM rendszer kifejlesztése volt, ami a Moszkvánál kevésbé fontos városokat védte volna.
A-35 Aldan (ABM-1 Galosh)
Az RSzN-225 (Flat Twin) volt az első Szovjet fázis-vezérelt lokátor.
0.1 négyzetméteres radar keresztmetszetű célt, 450km távolságból tudott felderíteni
A külön kabinba helyezett SzPK (Pawn Shop) sugározta a rádióparancs jeleket a 70kt hatóerejű, nukleáris töltetű V-825 5Já27 rakéta számára, ami a célt a világűrben fogta el (100km fölött).
1969 és 1977 között, 30 V-825 5Já27 indítást hajtottak végre a Sary Shagan lőtéren.
RSzN-225 (Flat Twin) Sary Shagan-ban
A további fejlesztését a V-825 5Já27 rakétának elvetették, az ICBM csalik elterjedése miatt.
A 60-as évek második felétől a legtöbb ICBM fej hordozott 10~12 könnyű felfújható csalit, amiknek a radarkeresztmetszete megegyezett a harci résszel.
Lehetséges megkülönböztetni a valódi harci részt a csaliktól, ha megvárjuk amíg visszatérnek az atmoszférába, és 80~90km magasságban a csalik elégnek, de a harci rész megsemmisítéséhez így már csak rövid idő áll rendelkezésre, és ultragyors elfogó rakéta kell.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.26. 16:21:30
Sz-25 Berkut (SA-1)
Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2)
Sz-125 Nyeva (SA-3)
Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5)
Sz-300 (SA-10)
Vajon mi történt a kimaradt számokkal?
Nos imhol a következő történet...
Sz-225 Azov (ABM-X-3 Gazelle)
1. rész...
A cél egy a Moszkva körüli A-35 Aldan (ABM-1 Galosh) -nál olcsóbb, áttelepíthető (alá Sz-200) ABM rendszer kifejlesztése volt, ami a Moszkvánál kevésbé fontos városokat védte volna.
A-35 Aldan (ABM-1 Galosh)
Az RSzN-225 (Flat Twin) volt az első Szovjet fázis-vezérelt lokátor.
0.1 négyzetméteres radar keresztmetszetű célt, 450km távolságból tudott felderíteni
A külön kabinba helyezett SzPK (Pawn Shop) sugározta a rádióparancs jeleket a 70kt hatóerejű, nukleáris töltetű V-825 5Já27 rakéta számára, ami a célt a világűrben fogta el (100km fölött).
1969 és 1977 között, 30 V-825 5Já27 indítást hajtottak végre a Sary Shagan lőtéren.
RSzN-225 (Flat Twin) Sary Shagan-ban
A további fejlesztését a V-825 5Já27 rakétának elvetették, az ICBM csalik elterjedése miatt.
A 60-as évek második felétől a legtöbb ICBM fej hordozott 10~12 könnyű felfújható csalit, amiknek a radarkeresztmetszete megegyezett a harci résszel.
Lehetséges megkülönböztetni a valódi harci részt a csaliktól, ha megvárjuk amíg visszatérnek az atmoszférába, és 80~90km magasságban a csalik elégnek, de a harci rész megsemmisítéséhez így már csak rövid idő áll rendelkezésre, és ultragyors elfogó rakéta kell.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.03.26. 16:21:30
#74099
Nem esett túlzásokba....? Type XXI tengókat talán tudtak volna gyártani.
Konkrétan a Zulu (Projekt 611) egységek már eleve némileg nagyobb Type XXI utódok voltak, ebből 26db-ot gyártottak 1951-től. A Whiskey (Projekt 615...) osztály kisebb volt, de ebből több, mint 200 egységet gyártottak le. Szintén az 1950-es évek legelején már a ~2800 tonnás vízkiszorítású Golf I. (Projekt 629) osztályt építették, és az 1950-es évek közepétől már az 5580 tonnás Hotel (Projekt 658) osztály volt a soron, nukleáris meghajtással.
A P.2 noha nagy méretű egység volt, igazából a modul szerű megoldást leszámítva semmi rendkívüli dologgal nem bírt. Hogy a modulok mennyire lettek volna sikeresen, az kérdéses, főleg, hogy az akkor tervezett fegyverek hamarosan elavultak lettek, ám az osztály életképessége pont a modul-rendszer miatt igen jónak nevezhető (szemben a Golf-osztály esetét, ahol konkrétan folyamatosan át kellett építeni az egységeket az új rakétákhoz...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74098
Nem esett túlzásokba....? Type XXI tengókat talán tudtak volna gyártani. Azért egy idő után a mennyiségi probléma minőségibe is átcsap. Ez olyan, mintha az mondanád, hogy ha egy hazai tervező iroda tudott tervezni egy 20 emeletes házat, akkor egy 200 méteres felhőkarcolót is tud és a hazai ipar meg fel is húzza ezt. Kicsit meredek kijelentés szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74097
Ahhoz képest, hogy a navigációs témát kergetném (és kellene írnom), folyamatosan olyasmikbe botlok, amiket meg kell osszak. :D
1949-ben egy monumentális tengeralattjáró terven dolgoztak a szovjetek. Az elképzelés egyszerre volt innovatív és "tiszta 40-es/50-es évek". Utóbbi ugyebár a technológiai monstrum-kergetésekre vonatkozik (annyit mondok: B-36). Az 5,360 tonnás, 112 méter hosszú tengeralattjárónak több nyomásálló teste volt (lásd képet), elől például két torpedóterme volt egymás alatt/felett egyenként 6-6 torpedóvető-csővel (plusz négy vetőcső még volt a taton lévő torpedóteremben), de a fő fegyverzete a hajtótest közepén lévő három modul volt. Ezekből a cserélhető modulokból a feladatnak megfelelő összeállítást lehetett kilegózni, és később újabb fegyver-modulokat lehetett integrálni a hajóhoz, viszonylag egyszerűen. Az első modul a V-2 rakétán alapuló R-1 tengeri indítású változata (ezt még nem víz alól indították, hanem a felszínről, kiemelkedő "rámpáról"), amiből egy modul 4 rakétát tartalmazott (max. 12 ilyet vihetett tehát). A második csapásmérő modul a V-1-en alapuló Swallow-10HN robotrepülőgép volt, amelyet egy ferde indítórámpárával tudtak indítani - szintén a felszínről, és 14-16 (eltérő számok vannak) ilyen robotgép volt a 'tárban'. A harmadik féle modul három mini-tengeralattjáró hangárja volt, ám ezt a modult nem kezdték el kidolgozni a projekt leállítása előtt. Mivel a csapásmérő fegyverek indításához a felszínre kellett jönni, két 57mm-es kettős célú gyorstüzelő ágyút helyeztek forgótoronyban a torony előtt, két 25mm-es (szvsz 23mm-es lenne inkább az - Cifu) gépágyú pedig a torony hátsó részén.
A tengeralattjáró amúgy semmi rendkívüli képességgel nem bírt, 200 méteres merülési mélysége átlagosnak tekinthető, 17 csomós víz alatti sebessége sem kevés vagy sok a kor technológiai szintje szerint, a 100 tengeri mérföldes akkumulátoros hatótávolsága, 12000 tengeri mérföldes felszíni hatótávolsága sem kiugró. Ami mondjuk figyelemre méltó, az a 100 napos járőrözési idő, ami ebben az időszakban még némileg meglepő lehetett.
A program a tervezési fázison nem jutott túl, inkább a "hagyományosabb", célirányosan gyártott ballisztikus rakétahordozó, illetve robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárók fejlesztését támogatták. Ettől függetlenül kétségkívül igen impozáns terv volt, ami (némileg szokatlan módon ebből a korszakból) nem esett át a túlzásokba, teljesen reális, vállalható technológiai rendszereket vonultat fel.
Figyelem, nagy méretű kép:
1949-ben egy monumentális tengeralattjáró terven dolgoztak a szovjetek. Az elképzelés egyszerre volt innovatív és "tiszta 40-es/50-es évek". Utóbbi ugyebár a technológiai monstrum-kergetésekre vonatkozik (annyit mondok: B-36). Az 5,360 tonnás, 112 méter hosszú tengeralattjárónak több nyomásálló teste volt (lásd képet), elől például két torpedóterme volt egymás alatt/felett egyenként 6-6 torpedóvető-csővel (plusz négy vetőcső még volt a taton lévő torpedóteremben), de a fő fegyverzete a hajtótest közepén lévő három modul volt. Ezekből a cserélhető modulokból a feladatnak megfelelő összeállítást lehetett kilegózni, és később újabb fegyver-modulokat lehetett integrálni a hajóhoz, viszonylag egyszerűen. Az első modul a V-2 rakétán alapuló R-1 tengeri indítású változata (ezt még nem víz alól indították, hanem a felszínről, kiemelkedő "rámpáról"), amiből egy modul 4 rakétát tartalmazott (max. 12 ilyet vihetett tehát). A második csapásmérő modul a V-1-en alapuló Swallow-10HN robotrepülőgép volt, amelyet egy ferde indítórámpárával tudtak indítani - szintén a felszínről, és 14-16 (eltérő számok vannak) ilyen robotgép volt a 'tárban'. A harmadik féle modul három mini-tengeralattjáró hangárja volt, ám ezt a modult nem kezdték el kidolgozni a projekt leállítása előtt. Mivel a csapásmérő fegyverek indításához a felszínre kellett jönni, két 57mm-es kettős célú gyorstüzelő ágyút helyeztek forgótoronyban a torony előtt, két 25mm-es (szvsz 23mm-es lenne inkább az - Cifu) gépágyú pedig a torony hátsó részén.
A tengeralattjáró amúgy semmi rendkívüli képességgel nem bírt, 200 méteres merülési mélysége átlagosnak tekinthető, 17 csomós víz alatti sebessége sem kevés vagy sok a kor technológiai szintje szerint, a 100 tengeri mérföldes akkumulátoros hatótávolsága, 12000 tengeri mérföldes felszíni hatótávolsága sem kiugró. Ami mondjuk figyelemre méltó, az a 100 napos járőrözési idő, ami ebben az időszakban még némileg meglepő lehetett.
A program a tervezési fázison nem jutott túl, inkább a "hagyományosabb", célirányosan gyártott ballisztikus rakétahordozó, illetve robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárók fejlesztését támogatták. Ettől függetlenül kétségkívül igen impozáns terv volt, ami (némileg szokatlan módon ebből a korszakból) nem esett át a túlzásokba, teljesen reális, vállalható technológiai rendszereket vonultat fel.
Figyelem, nagy méretű kép:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74096
Epic.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74095
Ha már szóba került nemrég a nukleáris vs. hagyományos meghajtású tengók esete az US NAVY-nél: DBF kitűző és története.
Röviden: a DBF annyit tesz, hogy Diesel Boats Forever (Diesel hajók mindörökké). A diesel-elektromos meghajtású egységek kezdték el így megkülönböztetni magukat a nukleáris meghajtású tengóktól. A Rickoveri kőkemény paradigmaváltás "áldozatairól" lehet pár érdekességet olvasni a fenti linken, például, hogy amíg a nukleáris meghajtású tengóknak két személyzete volt (kék és arany jelöléssel), míg az SSK egységeknél egy hajó - egy személyzet volt a beosztás, így valóban "magukénak" érezték a hajót. Érdekes kiszólás, hogy az eredeti kitűző design esetén arany csillagokat lehetett a DBF melletti lyukakba tűzni, amelyek azt jelölték, hogy hányszor kellett műszaki okok miatt lerobbant SSN egységeket leváltani a hagyományos tengóknak.
A DBF kitűző
Röviden: a DBF annyit tesz, hogy Diesel Boats Forever (Diesel hajók mindörökké). A diesel-elektromos meghajtású egységek kezdték el így megkülönböztetni magukat a nukleáris meghajtású tengóktól. A Rickoveri kőkemény paradigmaváltás "áldozatairól" lehet pár érdekességet olvasni a fenti linken, például, hogy amíg a nukleáris meghajtású tengóknak két személyzete volt (kék és arany jelöléssel), míg az SSK egységeknél egy hajó - egy személyzet volt a beosztás, így valóban "magukénak" érezték a hajót. Érdekes kiszólás, hogy az eredeti kitűző design esetén arany csillagokat lehetett a DBF melletti lyukakba tűzni, amelyek azt jelölték, hogy hányszor kellett műszaki okok miatt lerobbant SSN egységeket leváltani a hagyományos tengóknak.
A DBF kitűző
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74094
Pont mostanában szedegettem össze a Soviet Military Power 1983..1991 kiadásait.
Szuper rajzok vannak benne.
<#worship>
Szuper rajzok vannak benne.
<#worship>
#74093
Bill Gunston könyvei nekem is itt vannak a polcon. Tegyük hozzá, hogy az eredeti könyv 1988-ban jelent meg, és azért akkor még nyugaton messze nem volt annyira elérhető a szovjet gépekről jó minőségű anyag. Az már a magyar kiadás tragédiája, hogy 1992-re a könyvben lévő ábrák egy része már túlhaladott lett, és ahogy írod, az egykori szovjet gépek már nemzetközi repülőnapokon graszáltak, ami 1988-ban még elképzelhetetlen volt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74092
Egy időben a pumaszállás oldalán is kint volt ez az idézet:
„Hitler a német repülőgép utánpótlás szempontjából vitálisan fontos magyarországi repülőipari célpontok védelmére úgy látszik bevetette hadműveleti tartalékát képező legjobb vadászrepülőit – a fehérkeresztes gárda repülőket. Ezek nem törődve az életükkel és személyes biztonságukkal, belerepülnek a legerősebb elhárító tűzbe a kötelékek közé, hogy ott semmisítsék meg a célpontul kiválasztott bombázót. Támadásaikat az utolsó töltény kilövéséig – vagy önmaguk megsemmisítéséig – változatlan hevességgel folytatják”.
Ami tök szépen hangzik, csak épp full kamu. Soha sehol nem írtak ilyet az amerikaiak, és attól, hogy egy-egy pilóta esetleg nem ismeri fel a gépet vagy felségjelet (ami meglepően gyakori volt anno - Kozsedub is lőtt két P-51-est, akik állítólag megtámadták a La-7-esét), ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy úgy egyébként az amerikaiak nem lettek volna pontosan tisztában a légierők helyzetével, méretével, gépeikkel és a felségjelzéseikkel :)
A francia gépek említését én a németek kapcsán olvastam, hogy az angolok mondták azt, amikor először találkoztak az új Fw190-essel, hogy "a német hadvezetés elkeseredésében már csillagmotorral átszerelt D.520-asokkal tölti fel légierejét". Persze erről sem láttunk még soha eredeti papírt, ahol ezt tényleg leírták volna, marad az urban legendek közt. Úgy látszik minden fronton népszerű dolog volt idiótát csinálni az angolszászokból, akkor is ha nem volt sok alapja :)
„Hitler a német repülőgép utánpótlás szempontjából vitálisan fontos magyarországi repülőipari célpontok védelmére úgy látszik bevetette hadműveleti tartalékát képező legjobb vadászrepülőit – a fehérkeresztes gárda repülőket. Ezek nem törődve az életükkel és személyes biztonságukkal, belerepülnek a legerősebb elhárító tűzbe a kötelékek közé, hogy ott semmisítsék meg a célpontul kiválasztott bombázót. Támadásaikat az utolsó töltény kilövéséig – vagy önmaguk megsemmisítéséig – változatlan hevességgel folytatják”.
Ami tök szépen hangzik, csak épp full kamu. Soha sehol nem írtak ilyet az amerikaiak, és attól, hogy egy-egy pilóta esetleg nem ismeri fel a gépet vagy felségjelet (ami meglepően gyakori volt anno - Kozsedub is lőtt két P-51-est, akik állítólag megtámadták a La-7-esét), ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy úgy egyébként az amerikaiak nem lettek volna pontosan tisztában a légierők helyzetével, méretével, gépeikkel és a felségjelzéseikkel :)
A francia gépek említését én a németek kapcsán olvastam, hogy az angolok mondták azt, amikor először találkoztak az új Fw190-essel, hogy "a német hadvezetés elkeseredésében már csillagmotorral átszerelt D.520-asokkal tölti fel légierejét". Persze erről sem láttunk még soha eredeti papírt, ahol ezt tényleg leírták volna, marad az urban legendek közt. Úgy látszik minden fronton népszerű dolog volt idiótát csinálni az angolszászokból, akkor is ha nem volt sok alapja :)
www.pumaszallas.hu
#74091
Én már máshol is láttam visszaköszönni a magyar Szu-25 dolgot, talán itt is be volt linkelve egy hidegháború végi Warsaw Pact Order of Battle vagy ilyesmi, gondolom ők is abból dolgoztak. Ugye tervbe volt véve, hogy rendszeresítjük, csak aztán borult a Varsói Szövetség meg a SzU, és nem lett belőle semmi. De azért elgondolkodtató, hogy mennyire lehetnek pontosak az ilyen dokumentumok, mert tényleg nem vennénk észre egy hasonló hibát ha például Csehszlovákiáról vagy Olaszországról írnák.
#74090
Arra emlékszem, hogy anno a nyugati típusismertetőkben a 80as évek végén, amiket már kiadtak magyarra fordítva is (volt ilyen könyvem, talán Bill Gunston, nem állok most neki megkeresni, hogy megvan-e még) írtak meredek dolgokat, pl. a Szu-25 üzemeltetői között ott is szerepelt Magyarország, pedig tudtommal még a "Dhdsgcs" sem állomásoztatott ilyen gépeket Mo-n. Talán a bolgár felségjelet nézte magyarnak a szerző egy fotón, vagy nem tudom :)
(ugyanebben a könyvben a MiG-29, MiG-31, Szu-27 háromnézeti rajzai köszönő viszonyban sem voltak a valósággal, sem a mellette lévő fotóval (már amelyikről volt, a Flankernél az első T-10 proto képe szerepelt pl.) pedig mire a könyv a boltokban volt, asszem már mindegyikről megjelentek jó minőségű képek is (a 29-esek meg a magyar civilek feje felett repkedtek Tökölön:)). Szóval mindig elég nagy homály volt odaát, a II. vh-ban az amerikai bombázópilótáknak meg azt mondták, hogy a magyar légierő francia típusokkal repül, a magyar felségjelzést pedig a háború végéig sem sikerült kideríteniük, olasz Macchi c205-nek azonosították a magyar Messzereket :) Na ez nem tartozik szorosan ide, csak eszembe jutott.
(ugyanebben a könyvben a MiG-29, MiG-31, Szu-27 háromnézeti rajzai köszönő viszonyban sem voltak a valósággal, sem a mellette lévő fotóval (már amelyikről volt, a Flankernél az első T-10 proto képe szerepelt pl.) pedig mire a könyv a boltokban volt, asszem már mindegyikről megjelentek jó minőségű képek is (a 29-esek meg a magyar civilek feje felett repkedtek Tökölön:)). Szóval mindig elég nagy homály volt odaát, a II. vh-ban az amerikai bombázópilótáknak meg azt mondták, hogy a magyar légierő francia típusokkal repül, a magyar felségjelzést pedig a háború végéig sem sikerült kideríteniük, olasz Macchi c205-nek azonosították a magyar Messzereket :) Na ez nem tartozik szorosan ide, csak eszembe jutott.
#74089
Bakker, ha ezt tudom, soha az életben fel sem hozom, ez szörnyű... :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74088
Kisegíted őket? :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74087
Ahhoz képest, hogy mihez készült meglepően pontos. Ha én sem ezzel foglalkoznék egy ideje akkor csont nélkül elhinném egy részét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 20:35:35
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 20:35:35
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74086
OMG!
<#hehe>
Air Support
The Hungarian Army Air Force had the following
aircraft deployed in the ground-attack role:
Su-17 – 2x Squadrons
MiG-17 – 1x Squadron
By 1987, one of the ground-attack squadrons had
converted to Su-25 and by 1989 the whole Hungarian
Attack Regiment had been converted.
In the air defence role (which could be pressed into
service as ground attack if necessary) they had the
following aircraft:
MiG-21 – 8x Squadrons
MiG-23 – 1x Squadron
(one source states that three of the nine Air Defence
Fighter Squadrons were MiG-23)
<#hehe>
The Hungarian Army Air Force had the following
aircraft deployed in the ground-attack role:
Su-17 – 2x Squadrons
MiG-17 – 1x Squadron
By 1987, one of the ground-attack squadrons had
converted to Su-25 and by 1989 the whole Hungarian
Attack Regiment had been converted.
In the air defence role (which could be pressed into
service as ground attack if necessary) they had the
following aircraft:
MiG-21 – 8x Squadrons
MiG-23 – 1x Squadron
(one source states that three of the nine Air Defence
Fighter Squadrons were MiG-23)
#74085
A Fire & Fury egy wargame, ez az ottani seregfelépítésekhez készült segédletek. Az alapjáték valóban egy polgárháborús szabály, de vannak továbbfejlesztései, mert maga a szabályrendszer igen népszerű a tengerentúlon. A F&F második világháborús rendszere a Battlefront WWI, amelynek létezik modern verziója is, csak az ismertebb név az előbbi. Ezt azután többen is tovább gondolták és készültek hozzá hivatalos és nem hivatalos sereglisták ebben az igen látványos pdf formátumban. Bár azért elgondolkodtató lehet, hogy a jobb felső sarokban miért is van pl. verziószám.
Fire and Fury hivatalos oldala a fórumok között meg fogod találni a modern verziót. Azt tekintesz relevánsnak, amit akarsz, minden esetre én biztosan nem hivatkoznák egy wargame sereglistára, ha azt akarnám, hogy komolyan vegyenek.
Egy a címéből is látható wargame blog, ahol megtalálhatóak az adott táblázatok.
És az innen is elérhető Fire & Fury Orbatok, ahol megtalálod a magyar hadrendet, amiből kiviláglik, hogy mennyire komoly forrás..
Én úgy gondolom elég hosszan kifejtettem a véleményemet, komoly könyvekre hivatkozva az MN és a CA szervezetéről, ahhoz nem tudok és nem is akarok többet hozzáadni. Számomra azok releváns források.
Nézd én felhívtam a figyelmed, hogy ez egy wargame szabályrendszer része, ezek után hogy használod, az már a te dolgod-
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.03.25. 20:15:57
Fire and Fury hivatalos oldala a fórumok között meg fogod találni a modern verziót. Azt tekintesz relevánsnak, amit akarsz, minden esetre én biztosan nem hivatkoznák egy wargame sereglistára, ha azt akarnám, hogy komolyan vegyenek.
Egy a címéből is látható wargame blog, ahol megtalálhatóak az adott táblázatok.
És az innen is elérhető Fire & Fury Orbatok, ahol megtalálod a magyar hadrendet, amiből kiviláglik, hogy mennyire komoly forrás..
Én úgy gondolom elég hosszan kifejtettem a véleményemet, komoly könyvekre hivatkozva az MN és a CA szervezetéről, ahhoz nem tudok és nem is akarok többet hozzáadni. Számomra azok releváns források.
Nézd én felhívtam a figyelmed, hogy ez egy wargame szabályrendszer része, ezek után hogy használod, az már a te dolgod-
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.03.25. 20:15:57
karosszéktábornok.blog.hu
#74084
Mit keressek, ami releváns? Vagy csak magára a wargame játékra hívtad fel a figyelmem? Vagy ez ahhoz készült? Mert a linken USA polgárháborús társas van...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 19:05:41
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.03.25. 19:05:41
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74083
A Fire and Fuy egy Amerikában népszerű asztali wargame rendszer, ahol a hitelesség mellett a kiballanszolt játékmenet is a lényeg. Szépek a táblázatok, de én személy szerint nem építenék rá.
Fire & Fury
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.03.25. 18:46:59
Fire & Fury
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2016.03.25. 18:46:59
karosszéktábornok.blog.hu
#74081
Gépelési hiba. R-3R akart lenni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#74080
Köszönöm, megvilágosodtam. Eleddig erről sehol sem olvastam, csak tippelni tudtam a témában.
Végre valami megerősítés. <#worship>
A fotót meg tudod osztani esetleg?
Utoljára szerkesztette:
Végre valami megerősítés. <#worship>
A fotót meg tudod osztani esetleg?
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74079
Nem is azzal lőttek, hanem RSz-2USz-el. De mi az az R-13R? R-13M-et ismerek, az infrás-vezérlésű, R-3R az lokátor-vezérlésű, de az csak a 21bisz-ekhez volt.
#74078
Ezt azért nem értem, mert magyar MF gépekhez nem volt R-13R.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/