Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #80174
    Ennél sokkal kacifántosabb volt a 4.6x33mm hüvely nélküli története. Az 1960-as években merült fel, hogy a 7.62x51mm NATO kaliberű fegyvereknél (HK G3, FN FAL, M14) pontosabb fegyvert adjanak a katonáknak. A németek végig a találati esélyt tartották a legfontosabb tényezőnek, mellesleg a britekkel együtt. Az 1970-es évek legelején három kaliber versenyzett a szabványosításért, a brit 4.85x45mm (EM2), a német hüvely nélküli (ekkoriban 4,9x30) és az 5,56x45mm. Ekkoriban az volt a terv, hogy 1977-re legyen döntés. A németeknél még házon belül is folyt a verseny, a Mauser egy többcsöves, 4,7mm-es hagyományos lőszert tüzelő fegyverrel szált szembe a HK / Dynamite Nobel féle hüvely nélküli fegyverrel, de alulmaradt (később örültek ennek, mert a HK és a Dyamite Nobel saját pénz bevonásával volt kötelezve a fejlesztésre - ezért ment a HK ugye csődbe a G11 rendelés lemondása után).

    A HK G11 esetében végig a találati esély volt a lényeg azonban. Olyannyira, hogy a szórásképnél 250 méteres távolságnál fél méteres szórásképet kellett a 3 lövedéknek produkálnia. Nyilván ilyen szórásképnél nem is jöhet szóba, hogy ugyan oda csapódik be a lövedék - a cél a találat maga volt, vagyis hogy találja el a célt.

    A szabványosítás azonban elbukott, mikor 1980-ban végül az 5.56x45mm-es kalibert elfogadták NATO szabványnak...