Haditechnikai Topic

Egen, a "kompozit" sokszor félrevezető, mert hát annyiféle van belőlük. Az űrsikló SSME hajtóműveinek fúvócsöve is kompozit - üvegszáll erősítésű kerámia-mátrix kompozit. <#csodalk>

Everettben viszont pont azzal büszkélkedtek, hogy ellentétben a konkurenciával, ők nem csak borításra használják.
Érdekes volt számomra, hogy még a hajtómű fan lapátjai is "műanyagból" voltak.


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.16. 09:08:40

Oh, akkor félre lettem vezetve. 😞

Én az A350-en esetén találtam egy ilyen képet, azért írtam, amit:

én erre válaszoltam a képekkel...

Pro és kontra vannak érvek, ha jól tudom a Dreamliner és az A350 esetében is a törzskeret maradt még aluötvözet, ahogy a szárnyak merevítői is.

Igen-bizony, és ott vigyorognak szemben a törzskereteken a szegecs-sorok világos pöttyei, ahol meg a borítás van a törzskeretre rögzítve körben, ott a fej-leszakadásig nyomatékra húzott speciális "hi-lock" rögzítőelem - ami szintén fém (a 33R és 34R panelek törzskerethez illeszkedő végén meg a törzskeret peremén körben láthatóak).

Rendben, akkor nézzétek meg jobban a két alsó képen körben a törzskereteken a sok kis pöttyöt, felül a törzs-kiváltás szélén, meg az alsón a bekötő füleknél ugyanezeket, mik is ezek vajon: bingó, hát szegecsek, csavarok, bekötő csapok! Mind-mind fém - egy "full-kompozit" építésű gépen. Dolgoztam vagy 12 évet Airbus-okon is, igen, sok rajtuk a kompozit-elem, és hogyan rögzítik: ha végleges akkor ragasztás+szegecs, ha szerelhető panel akkor csavar vagy gyors-zár. Na erről ennyit, rudi, köszönöm a fényképes bizonyítékokat!

Ennyi a törzs megerősítése. (az is kompozit)
http://harpers.org/wp-content/uploads/2013/07/MartinEckert-Flickr-600x450.jpg

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.15. 18:26:27

A MiG-21-nél (és korábban a MiG-17PF-nél, 19P/PM-nél meg az összes többi korabeli gépnél) az orrkúp az nem laminált fa, hanem TEXTOLIT, vagyis textil-betétes/alapú bakelit - vagyis már ez is kompozit-anyag.

787

Egy részét elnyeli, egy részét visszaveri a szénszálas kompozit. A lényeg, hogy nem a kompozit mögött lévő fém alkatrészek fogják a radarjeleket visszaverni, hanem már maga a kompozit külső borítás...

Bakker, tudom mi volt a félreérthető. A #78406 -ban az utolsó mondatból csak a kulcs maradt ki - a radome...

Helyesen: "Éppen ezért használnak az orrkúpok esetében különleges, általában üvegszálas vagy kvarc-kompozit műanyagokat, epoxy, hab vagy méhsejt-szerkezettel merevítésnek."

Kár hogy nem engedtek fotózni...
Mindenesetre el lehet képzelni mekkora a különbség a NASA X-55-ös programja alapján.
Egy Do-328-as törzsét építették meg full kompozitból.
Az eredeti fém törzs:


U.ez kompozitból:

Mint említettem, erősen függ az alkalmazott kompozittól. A Sparrow rakétáknál például valamiféle porcelán / kerámia orrkúpot használtak. A vadászgépeknél azért szoktak speciális habmagos üvegszálas anyagot használni, mivel ezek nem zavarnak bele az adott rádiófrekiken. A szovjetek megoldották, ahogy tudták. A MiG-21bis-nél laminált fából, például...



A szénszálas kompozit annyira nem jó erre a célra, mivel elnyelik / visszaverik egy jelentős részét a rádióhullámoknak.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.15. 17:43:17

A kompozitok egy része lehet hogy elnyeli a radarsugarakat (ebben nem vagyok szagértő, és mi lesz pl. a "benyelt rádióhullámok hatása?) de nem mindegyik, mert akkor pl. az antenna-burkolatok és a radomok se készülhetnének kompozitból, hiszen ott eleve alapkövetelmény a rádióhullámok átengedése. Ráadásul ha a kompozit nyom és visszaverés nélkül nélkül nyelné el a radarhullámokat, akkor miért is van szükség méregdrága speciális festékekre és pasztákra és különleges felviteli technológiákra a stealth-gépeknek?!

Zavart érzek az erőben. Az orrkúpok bitang vastagok a torlónyomás miatt, kompozitok és a 20-30 kW imp. teljesítményű radarok és a visszavert jel is átmegy rajta. Olyan vastag kompozit semmilyen gépen nincs, hogy elnyelegessen dolgokat. Szerintem.

Ez mind igaz amiket írsz, hatalmas felületű kompozit-elemekből IS építik össze a repülőgépeket, mindemellett az ilyen nagyságrendű gépekben még mindig tonnás tételekben szerepelnek az acél, titán , durál és réz szerkezeti anyagok!! Bármelyik gépet nézed, ahol a hatalmas törzs, szárny és vezérsík kompozit-elemek össze vannak kötve, ott acélcsavarok és csapok a rögzítőelemek, acél a hajtómű és az összes bekötése, a futóművek és fedélzeti rendszerek berendezései, titán és alumínium a csőhálózat, rézből vannak az elektromos vezetékek (az elektronika vezérlő-részében ezt idővel felválthatja az üvegszál/fény-optikai vezeték, de ahol elektromos teljesítmény kell, ott biza marad a súlyos és radarvisszaverő rézkábel). Az F-117 full-kompozit függőleges vezérsíkjainak bekötése is acél-csapokkal történt, és a full kompozit vezérsík mozgatását is egy-egy acéldrót-kötelekkel (vagy rézkábelekkel elektromosan) vezérelt acél hidraulikus munkahenger végezte amihez titáncsövek szállították a hidraulika-folyadékot és acélból meg durálból gyártott hidraulika-szivattyúk, nyomásszabályzók, szűrők és szelepek adták a tápnyomást, szóval a szerkezeti teherviselő elemek anyaga még nagyon sokáig durál, titán és acél lesz. Keress egy bármilyen repülőgépről röntgenrajzot, és ilyen szemmel is nézd végig a felsorolt részeket, berendezéseket, mennyi lehet a fémes anyagból készült közülük, pedig azokon a rajzokon tényleg csak a nagyobb méretű darabok szerepelnek. Én 40 évet húztam le a repiparban és tudom, a nagy gyártó cégek mennyire szeretik döngetni a mellüket a csúcs-technológiákkal (nagy részben igazuk is van!), de ha belemegyünk a részletekbe azért még nagyon sokáig fogunk találni nagy mennyiségben hagyományos fém-anyagokat is a repülőgépeken, ezen a területen inkább a megmunkálási technológia jeleni a csúcs-technológiát (viszont ez az a terület, ahova nem nagyon visznek látogatókat).

Pro és kontra vannak érvek, ha jól tudom a Dreamliner és az A350 esetében is a törzskeret maradt még aluötvözet, ahogy a szárnyak merevítői is. Viszont a csaknem a teljes héj kompozit, csak a speciális helyek (szárnybelépők, pilótafülke, ajtók és a hajtóművek gondoláinak "éle"😉 használ fémötvözetet.

A vadászgépeknél az F-35 a csúcstartó, a gép üres tömegének több, mint harmada kompozit műanyag, de a merevítők itt is fémből készülnek:



Tehát abban igaza van milleriusnak, hogy a gép teherviselő váza még mindig jelentős részben fém. Amiben téved, hogy az adott kompozit műanyagok átengedik a radarhullámokat. Ugyenis elnyelik, nem átengedik. Éppen ezért használnak különleges, általában üvegszálas vagy kvarc-kompozit műanyagokat, epoxy, hab vagy méhsejt-szerkezettel merevítésnek.

Szépek ezek a nagy kompozit-alkatrészek, de a repülőgép-technikában több évtizedes múltjuk ellenére túlnyomórészt még mindig csak mint burkolati elemet használják, itt-ott előfordul néhány kisebb megerősített vagy főtartó-elem.

Nemrég voltam Everett-ben. (fotózni sajna nem engedtek)
Döbbenetes volt a Dreamliner keresztmetszete egy régi Jumbóhoz képest.
Full ragasztott kompozit, megspóroltak x millió szegecset. Szárnyak szintén.

Amúgy tudtommal az F-117A volt az első ahol a függőleges vezérsík teljesen kompozit volt.
A B-2-nél tán már a gép jelentős része kompozit.


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.15. 16:18:59

A láthatatlanság miért szempont? Nem csak annyi lesz, hogy lesz a gépeken lézer besugárzás jelző is?

Ez inkább személyzettel ellátott eszközöknél ciki. Ha tüzet nyitnak rád "hagyományos" fegyverrel, akkor vizuális és audio jelekből következtethetsz erre. Olykor ez még ad időt, hogy kitérő manővert tégy vagy legalább felkészülj a veszélyre. Lézernél csak azt veszed észre, hogy olvad alattad a gép...

A 6-8 másodperc viszont borítja a salvo elleni védelmem elméletét.

Ez a YAL-1A esetében volt téma. Akár hogy is, az, hogy másodpercenként leszedj egy-egy beérkező veszélyforrást, ahhoz tuti, hogy MW szintű lézerre lesz szükséged.

De egyébként a NAVY is úgy készül, hogy marad a meglév CIWS rendszer (Phalanx / SeaRAM) és mellé kerül a lézer, első sorban a drónok ellen.

A láthatatlanság miért szempont? Nem csak annyi lesz, hogy lesz a gépeken lézer besugárzás jelző is?
A 6-8 másodperc viszont borítja a salvo elleni védelmem elméletét.

Szépek ezek a nagy kompozit-alkatrészek, de a repülőgép-technikában több évtizedes múltjuk ellenére túlnyomórészt még mindig csak mint burkolati elemet használják, itt-ott előfordul néhány kisebb megerősített vagy főtartó-elem. A kompozit-burkolat alatt viszont durál vagy titán teherviselő-elemek, főtartók és merevítők, acél bekötési csomópontok, hajtóművek, futóművek, hidraulika-szvattyúk és munkahengerek, fedélzeti berendezések és csőrendszerek vannak. Viszont a kompozit-burkolati paneleken áthatoló radarhullámok ezekről a fém-elemekről talán még jobban visszaverődnek, mintha sima/sík fém-burkolata lenne e gépeknek, szóval a kompozit-anyagok használata a radar-visszaverődést nem csökkenti, a stealth-technológiának is más az alapja (pl. a sárkányszerkezet kialakítása + speciális festék és tömítőpaszta-anyagok).

A lézerfegyverek mellett a főbb érvek:

"Deep magazine", ami az elektromosan gerjesztett lézereknél igaz, vagyis hogy addig működhet a lézer, amíg van energia. Nincs korlátozva a lőszerkészlet, nem kell aggódni az utántöltés miatt. Ez a fő indok, bármikor kerül szóba a lézerfegyver.

Fénysebesség, vagyis egyből eléri a célpontot a nyaláb, ez önmagában persze még feltétlen előny (lásd hátrányok)

"Láthatatlanság: Viszonylagos, de szabad szemmel nem nagyon lehet észrevenni a lézer működését, szegény médiafelületek, amikor írnak a lézerfegyverekről, folyamatosan photoshoppolják össze-vissza a képeket, hogy márpedig ott van egy lézernyaláb. Holott az nincs ott, legalábbis szabad szemmel nem igazán fogjuk látni alaphelyzetben. Ezáltal semmi sem figyelmeztet alapvetően, hogy "tűz alatt vagy". Nem elhanyagolható előny...


Ez a elképzelt verzió, látványos vörös sugarakkal


Ez meg a valóság, repül-repül-elkezd égni-lezuhan...

No és persze a hátrányok:

Energiaszint: A lézerek fő problémája, hogy ugyan el tudjuk érni akár az 1MW feletti teljesítményt is, viszont csak kémiai gerjesztésű lézerekkel. Amik üzemanyagot használnak, tehát nem vonatkozik rájuk a "Deep Magazine". Az elektromos gerjesztésű lézerek ilyen 60-100kW körüli teljesítményszínt körül mozognak felső határon jelenleg (amihez több tíz tonnás tömeg és ugyebár ~500-600kW elektromos betáp kell, meg a hulladékhőtől meg kell szabadulni), és noha a teljesítményük jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, még mindig nagyon messze vagyunk attól a szinttől, hogy bármilyen beérkező rakétát leszedhessünk velük. Most a NAVY egy 150kW-os tesztlézer akar a "közeli jövőben", és 2023-ban már hadrendbe szeretné állítani... 😊

Környezeti hatások: A köd, pára, eső drasztikusan rontja a lézer hatását, hiszen elnyeli az energiáját. Ugyanígy probléma, ha az optikán megül a sós pára a tengeren...

Fókusz: A lézernél igazából két komoly tényező van: az energia, amit közvetít, és a fókusz, vagyis mekkora területen közvetíti. Ha túl rossz a fókusz, akkor nagy területen fog átadódni az energia, így csak felmelegíti a felületet. Ahhoz, hogy meg is olvassza, minél kisebb pontban kell az energiát fókuszálni. Amihez ismerni kell a céltárgy pontos távolságát, és nagyon gyorsan és precízen működő optikára van szükség. Ezek miatt a lézerek hatótávolságát a fókusz (és a légköri zavaró tényezők) határozzák meg. Tengerszinten pár km-es hatótával számolhatunk.

Energiaátadás hatékonysága: Ez az energiaszint, a fókusz és a céltárny anyagától függ, hogy mennyi ideig kell besugározni ahhoz, hogy sikerüljön kellően megrongálni. Ne feledjük, hogy a YAL-1A esetében úgy számoltak, hogy 6-8 másodpercig kell egy rakétatestet besugározni 1MW-os lézerrel, hogy a megadja magát. Oké, nagy távolságból, ám ritkább légköri körülmények között...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.15. 10:13:24

"Mondjuk a lézerfegyver-pártiak nagy örömére nagyon terjednek a karbonszálas kompozit műanyagok. Na azok a lézer energiáját 70-80-90%-ban elnyelik..."
Mondjuk azt se nagy csoda bevonni tükröző felületű alufóliával, a repiperben és karbantartásban így is sűrűn használatos öntapadó kivitelben is. Még polírozni se kell.

Az ALU viszont a kompozittal szemben jól látszik a radaron.
<#miaz>

Ha feltételezzük, hogy a lézer adott, van energia/nafta etetni és még a "krómozás" se védi meg a rakétát. Tehát amire lő, az leesik mint akő, akkor az nagyon durván átalakítaná a légvédelmet, nem? Hisz ideális esetben röhögve szedné le a rakéta salvókat, míg pl rossz időben meg mintha nem is lenne. Tudom, nem Star Wars, biztos hosszabb ideig kell megvilágítani a rakétát, de rettentő gyorsan tudhat célpontot váltani. Vagy nem?

Az elgondolással van egy apró probléma: a tiszta alu is függően a hullámhossztól elnyel valamennyit. A LaWS 1,004um hullámhosszon működik például, ott a tiszta alu 94%-os tükröződéssel bír, vagyis az energia 6%-át veszi fel. A 30kW lézer-energia az 30 000 W / 3600 sec = 8,3 joule / sec energiát jelent. Ennek a 6%-át nyeli el az alu, tehát ~0,5 joule / sec energiát kell felvennie és elvezetnie. Hogy mekkora területen, az a fókusztól függ, de néhány km-en belül ez max. 1cm lehet. Még ezen a területen is igen kevés a 0,5 joule / s, de az alufólia igen vékony, szóval korlátozott ideig fogja tűrni a besugárzást. Sajnos most arra nincs időm, hogy utánaszámoljak (ha valaki ráér az adatok: hőkapacitás: 0.896 J/g-°C, hővezetés: 167 W/m-K), de azért szvsz túl sokáig nem bírja egy fólia.

Az US NAVY úgy számolt, hogy legalább 400kW-os lézer szükséges ahhoz, hogy beérkező cirkálórakétákat lelőjenek, de inkább 1MW-os. Szvsz egy alufólia bevonat a pár száz kW-os lézereknek nem tart tovább pár másodpercnél, aztán az alatta lévő anyag jön. Mivel általában radarvezérlésűek, az orruk műanyag, (tehát az orra eleve nem rakhatsz alufóliát, hiszen akkor a radar nem működik) az "könnyű" anyag a lézernek. Plusz jön a kérdés, hogy milyen szögből érkezik be (fentről támadás), stb, stb.

Annyi szent, ha a lézer CIWS elterjed, akkor arra lesz válasza a ASuW robotrepülőgép-tervezőknek is....

Köszi a felvilágosítást.
"Mondjuk a lézerfegyver-pártiak nagy örömére nagyon terjednek a karbonszálas kompozit műanyagok. Na azok a lézer energiáját 70-80-90%-ban elnyelik..."
Mondjuk azt se nagy csoda bevonni tükröző felületű alufóliával, a repiperben és karbantartásban így is sűrűn használatos öntapadó kivitelben is. Még polírozni se kell. :-)

<#falbav> akkornemmondom el,hogy ma egész nap e betűket írtam a helyett. Ma nem kellettvolna felkelnem.

@ximix: Én ezt a lézer dolgot azért nem értem, mert több értelme lenne rakéta elhárító rakétát építeni.

@Cifu: Szegény MIG-et a víz is húzza.

A mai napon három MiG-29K-ból álló egység szállt fel a Kuznyecovról, hogy Szíria felett támadást hajtson végre, a felszállás után az egyik gépnél "mechanikai problémák" jelentkeztek, és elkezdett visszafordulni a Kuznyecov felé, mikor pár km-re a hordozótól a tengerbe zuhant. A pilóta katapultált, és a hordozó kutató-mentő helikoptere épségben felszedte.

Tételezzük fel, hogy egy teherrepcsin ülsz ami ellen indítottak két rakétát.
A rakéták a gép felé tartanak mondjuk 2Mach sebességgel ez kb 680méter másodpercenként, 5mp alatt lecsavarnak jó esetben 3,5km-t és nem az oldalukkal feléd fognak megérkezni mint a videóban, hanem a kb 15-20cm átmérőjű nózijukkal, ezt kell eltalálni és leolvasztani.
A lézer mindent frankon vág amiben mondhatni megakad, de a kristálytiszta üvegen csak átmegy, ha rakéta orra ilyen üveg és pl mögé betesznek egy prizmát ami a fényt eldobja 90°-ban és ezt a a prizmát egy optika figyeli és ez alapján a raksi célra tart, akkor szerintem túlélheti a találkozásig.
Van még olyan is, hogy ha szemből küldik a rakétát akkor még kevesebb idő maradt a cselekvésre, míg ha hátulról akkor pár mp-vel több.
Akkor lenne talán hatékonyabb ha alakzatban repülnének pl 10 gép és rájuk indítanának rakétákat és miden gép a másik rakétáját célozná nem azt ami felé tart, így talán el lehetne kapi a raksik "gyenge" oldalát, de a rendszert nem nehéz túlterhelni jelen pillanatban.

A fentiektől függetlenül is lenne egy kérdésem a hozzáértők felé lézerrel kapcsolatban: ha egy tükrös felületet világítanak meg lézerrel, mekkora részét veri vissza a felület a besugárzott energiának és mennyi az amennyit ténylegesen "benyel" belőle?

Óóó... Isten hozott a mélytechnológia rémálmában. Ugyanis a kérdésedhez tedd hozzá, hogy milyen hullámhosszon működő lézer és milyen anyagot, illetve ha nagyon perverz vagy, akkor még azt is vedd a képletbe, hogy folyamatos működésű vagy pulzus működésű lézerről van-e szó.

Tessék, a tiszta Al tükröződési mutatója adott hullámhosszon:

248nm 92.6
400nm 92.0
532nm 91.6
633nm 90.7
800nm 86.8
900nm 89.0
1um 94.0
3um 98.0
10.6um 98.7
20um 99.0
100um 99.4

Jó mi? Ha elterjednek a lézerfegyverek, akkor rakétákat nem festeni fogják, hanem polírozni. <#buck>

Szóval igen, a probléma annyi, hogy a legáltalánosabb aerospace világban használt anyag olyan jól veri vissza a lézernyaláb energiáját, hogy jó, ha a 10%-a elnyelődik. Ezért demonstrálta az US NAVY is fekete müanyag burkolatú csónakmotoron és balsafa céldrónon a LaWS lézer hatékonyságát. Mert ha valódi hajótestre vagy fém drónra lőnének vele, akkor előbb fog leesni az kiürülő üzemanyagtartálya miatt, minthogy megolvadjon. Ezért kellett a YAL-1A-nak 1MW-os lézerrel (valójában ennél kevesebb volt) is több másodpercig megvilágítania a célrakétát, hogy végül legyen kedves megadni magát...

Mondjuk a lézerfegyver-pártiak nagy örömére nagyon terjednek a karbonszálas kompozit műanyagok. Na azok a lézer energiáját 70-80-90%-ban elnyelik...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.14. 17:25:24

Kérdés, hogy milyen földi járműveket akarnak "lyukasztgatni" egy AC-130-fedélzeti lézerrel? Páncélozott járműveket eléggé kizárnám, teherautókat/pick-upokat még el tudom képzelni, de azokat nem is kell kilyukasztani, elég ha felgyújtja a lézer. Egy szilárdságilag 20-30g túlterhelésre méretezett LL-rakéta meg nem hiszem, hogy könnyebb áldozat lenne a lézernek, mint egy földi jármű, nem olyan puha célpontok azok. A másik probléma a LL-rakétákra történő folyamatos lézeres célratartás, ezek ugyanis eléggé mozgékony szerkezetek, a legritkább esetben repülnek nyílegyenesen a cél felé, elég sokat "táncolnak" útközben. Ráadásul a videón bemutatott rakéta-"lelövés" lézerrel a felirat szerint 1,5km távolságú besugárzással történt, ez pedig jóval kisebb mint a mai LL-rakéták indítási távolsága!
A fentiektől függetlenül is lenne egy kérdésem a hozzáértők felé lézerrel kapcsolatban: ha egy tükrös felületet világítanak meg lézerrel, mekkora részét veri vissza a felület a besugárzott energiának és mennyi az amennyit ténylegesen "benyel" belőle?

Ha már a kínai katonai kiállításról alig tudtunk beszélni, onnen egy méltó dolog:


"Rejtett Kés" mini-MANPADS, 60mm-es, 4kg-os tömegű rendszer, amely légi célok ellen 2km, földi célok ellen 3km hatótávval bír, elektromágneses "megfestéssel" (??? Ez valami félaktív radar lenne?). Ideális a drónok ellen...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.14. 15:59:53

BWR az boiling water reactor lehet. A BVR az, amire te gondolsz. 😊

No offense, de ha azzal számolsz, hogy a DIRCM technológia nagyot ugrik a következő években/évtizedben, akkor ezt a rakéták fejlesztésénél miért hagyod ki? Eleve szerintem nem ez a fő csapás, ha nagyon veszélyesek az infrák, akkor max bátrabban mennek BWR-be. A király kategóriás légierők nem dobnák el a lopakodást akkor sem, ha lenne ilyen lézered, de megkockáztatom, hogy egy 4 gen gépbe sem érné meg. Ha támadni lehetne a lézerrel, akkor lenne jó, hogy akár rakéta védelmet is tud.

Elnézést, én még ott tartottam, hogy a legmodernebb Szu-35 az a Szu-37. <#buck>

Az általam ismert legnagyobb teljesítményű DIRCM rendszer csúcsteljesítménye 1,5 kW (32. oldal)!

Ez a rendszer teljesítmény felvétele, nem pedig a lézernyalábé.

1,5kW az a bemeneti elektromos teljesítmény. Ott van, hogy tüzeléskor ennyi, standby módban 500W-ot vesz fel. Ez alapján a lézer 1kW-nyi bementi teljesítményt igényel, tegyük fel, hogy 20%-os hatásfokú (ez igen-igen jó érték lenne egyébként), akkor 200W lézerteljesítményt tud.

A személyes véleményem szerint jó, ha 100-150W-ot tud (egyébként ez is igen jó érték a többi DIRCM-hez viszonyítva!), de ezt csak feltételezem, mert a 17-23%-ot is kísérleti rendszerek tudják, és a 23%-ot mindig csak a laboreredményeknél jön ki.

Szóval nem, ez a rendszer biztosan nincs 1,5KW lézerteljesítmény közelében sem.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.14. 15:24:47

A hűtési igény nem... A villamos betáp igénye akkora, hogy a gép jelenlegi elektromos rendszer ziher, hogy nem bírja el...
Stb. stb...

...még a kW-tól is nagyon messze vannak...

Az általam ismert legnagyobb teljesítményű DIRCM rendszer csúcsteljesítménye 1,5 kW (32. oldal)!

Az AC-130-ba egy földi célpontok elleni lézert szánnak! Járműveket akarnak lyukasztgatni vele... Igen, ahhoz 100 kW fölé kell menni!
Egy AA rakéta viszont sokkal "puhább" célpont ennél. Ahhoz nem kell 100 kW.

Amúgy a videóban látott földi rendszer 3x4x3 m3-es dobozában igen jó eséllyel egy dízelgenerátor lapul. Ott a kipufogó cső a tetején!
Feltételezem ez megspórolható egy repülőgép fedélzeti rendszer esetében...<#crazya>

Azért lássuk be, hogy a több kW-os katonai lézerek ma több(tíz) tonnásak, a hatásfokuk 17-23% körül mozog (ie.: 10kW-os teljesítménynél ~50kW elektromos energiát kell befektetni, és ~40kW hőenergiától kell megszabadulnod). Jelenleg nem nagyon látszik, hogyan lehetne feljebb ugorni, az összes bemutatott, 30kW vagy annál nagyobb teljesítményű, elektromos árammal generált lézerek alapvetően un. fiber-lézerek, tehát a teljesítményt több modul összecsatolásával érik el.

Az összes eddigi általam ismert DIRCM rendszer pár tíz W teljesítményű, még a kW-tól is nagyon messze vannak.

Jelenleg az USAF-nak van egy 100kW-os tesztlézere, de ez kémiai lézer, tehát üzemanyag kell a működéséhez, egy C-130-asra van szerelve. Régóta téma, hogy majd ilyenekkel látják el az AC-130-asokat, ám a teljesítménye továbbra is kiábrándító bármilyen hagyományos tűzfegyverhez képest.

Egy másik elképzelés arról szólt, hogy direkt F-35L(aser) változatokat hoznának létre az F-35B alapján, ahol az emelőrotor helyett egy generátort hajt meg a gázturbinából előre küldött tengely. De a lézer teljesítménye itt sem éri el belátható időn belül a 100kW-ot (ennyit várnának el), így ezt is jegelték.

Tetszik vagy sem, a tíz kW-os DIRCM rendszer nagyon a jövő zenéje...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.11.14. 14:45:55

Egy adott méret alá nem tudsz menni fizikailag a hűtőrendszer és egyéb helyigények miatt.

Amiről te álmodsz az az, hogy ami ma jelenleg egy 3x4x3 m3-es doboz, annak el kellene férnie egy 0,3x0,4x0,3 m3-es dobozban toronyba szerelve hűtéssel, mindennel és még ez is akkora dudor, hogy vállalhatatlan egy vadászgépen nem beszélve a stealth követelményekről meg a három tengelyú stabilizációról...

És akkor még én vagyok dedós... Apám...