95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #82263 Most vissza olvasva hülyén fogalmaztam. Szóval azt még értem, hogy a fogantyú meghúzása utáni 1-2 mp "lelassul", de hogy még van ideje kinyúlni, hogy ő majd jól elkezdi mégis a hajtómű indítást, azt nem tudom felfogni.
Az ülés leírást köszönöm. Az egyenes gerinc előnye tiszta. Szegény Grif pilótán mégsem segített az ülés. Mázlija, hogy le akarta tenni a gépet, különben már nem élne. -
JanáJ #82262 Tök hülye vagyok a témához, de a műszerfal szánalmas lenne egy 30 éves Zsiguliban is. Bár nem ez a meghatározó, de akkor is. Mellesleg be akarunk törni a busz piacra? Mé' nem tudunk onnan rendelni ahonnan a többiek. Eleve mi a töknek spéci busz. ÁÁhhhh. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82261
Aggódnotok nem kell, a Honvédség fellépett a problémák megoldására: célegyenesben az Aries-projekt, a modern honvédségi busz... (random facepalm insert here) -
#82260
Euler féle kihajlás. -
millerius #82259
"@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében? "
Amikor kimozdult az előírt katapultálási helyzetből (hátratámaszkodva ülés egyenes gerinccel, fej a fejtámlára szorítva), attól kezdve a gerinc nem egyenes hanem meg van görbülve, másképpen kapja a terhelést, nem tengelyirányban hanem hajlításra/görbítésre dolgozik a test tehetetlenségének erőhatása. Próbáld ki: egy függőlegesen letámasztott hurkapálcára ejts rá egy félkilós súlyt 30cm-ről, nagy valószínűséggel csak egy koppanás lesz és a súly csak lepattan a pálca végéről. Hajlítsd el a letámasztott hurkapálcát és úgy ejtsd rá a súlyt - tuti hogy a pálca el fog törni a más irányú erőhatástól. Így működik a gerincoszlop is katapultálásnál. Ha a pilóta szorosra húzza repülés előtt a bekötőhevedereket (has és vállhevederek), amit katapultálás előtt egy kis piromunkahenger megfeszít, akkor majdnem megvan az ideális testhelyzet, csak a fejét kell hátraszorítani a fejtámlára. Ha kényelem miatt lazára veszi a hevedereket, akkor kisebb a hatékonysága az automatikus hevederfeszítésnek is. Anno én tudtam beszélni Kilián Nándorral ifjú tisztként nem sokkal a komlói katapultálása után, és azt mondta, hogy neki egyrészt a testméretei miatt is, meg a repülési feladat miatt is szerencséje volt. Elég hosszú, langaléta legény volt, így rendesen bekötve is elért minden kapcsolót a 21bisz-ben, és mivel légiharc-gyakorlatra szálltak fel, direkt szorosra is húzta a hevedereket, így ideális testhelyzetben tudott katapultálni, semmi baja nem lett.
A 21-es első tipusaiban használt SzK-üléseket nem szerették a pilóták, kissé féltek tőle, mert elterjedt a híre, hogy a Szu-ban nem mindig működött az automatikus kabintető-leválasztó rendszer, így még sikeres katapultálásba is belehalt néhány pilóta (annál az ülésnél volt egy olyan üzemmód, hogy a kabintető rácsukódott a katapultban ülő pilótára). Ezért egyrészt mindenki húzta az időt hátha még megmenthető a gép, és ebbe halt bele (sikeres kabintetővel együtt történő katapultáláshoz 110m min magasság kellett vizszintes repülésben, egy zuhanó gépben ennél több volt a limit!!). Másrészt a vészhírek miatt többen inkább eldobták a kabintetőt katapultálás előtt, ezzel viszont időt/magasságot veszítettek és ebbe haltak bele mert már nem volt kellő magasság az ernyő belobbanásához. Az újabb KM-1 ülések már jobbak voltak, földön gurulás közben is lehetett vele katapultálni, és nem kellett külön foglalkozni a kabintető ledobásával (ez csak mint lehetőség volt meg), elég volt meghúzni a katapult-fogantyút és mialatt a hevederfeszítő piro "becsomagolta" a pilótát, azalatt a vész-leválasztó rendszer lerobbantotta a kabintetőt. Jobban is bíztak benne a pilóták, több lett a túléléses katapultálás mint korábban. Ettől függetlenül nyugaton addigra már léteztek 00-ás katapultülések, amik még jobbak voltak mert földön már gurulási sebesség nélkül, álló helyzetben is biztonságosan mentették a pilótát. -
JanáJ #82258 Wiki ennyit ír: "Gyermely (más forrás szerint Zsámbék) mellett lezuhant az 50-es MiG–21bisz (75AP), Groszmann István főhadnagy meghalt. Alacsony magasságon végrehajtott feladat során a repülőgép földnek ütközött. Más adatok szerint a repülőgépnek letört a stabilizátora, de ezt nem hozták nyilvánosságra." -
#82257
Ha látnád a helyszínt és tudnánk az útvonalat jobban tudnánk sakkozni. -
JanáJ #82256 Akkora még nem, hogy ez bekövetkezzen. Csak remegés, percekkel utána.
@millerius: Azt még fel tudom fogni, hogy tud / van ideje gondolkodni. De hogy azért törte össze magát mert kinyúlt a testhelyzetből, azt nem értem. A 21-es ülése mennyire volt jó a saját idejében? -
millerius #82255 Gondolj bele hogy ha egy civil elájul és összecsuklik, mikor magához tér nem emlékszik az utolsó éberen töltött pillanataira, úgy kell neki elmagyarázni hogy ő elájult és most tért magához, és nyugi, inkább feküdjön még egy kicsit pihizni. Na most ezek az extra egészséges és edzett pilóták repülés/légiharc gyakorlása közben azért húzgálják a 6-8-10g túlterheléseket, ergo ha el is ájulnak katapultáláskor, akkor is csak az ülés hirtelen megindulásakor tizedmásodpercekre vesztik el az eszméletüket, és többnyire ők sem emlékeznek erre. Ráadásul ezek a katapultülések már mások mint a kezdeti időkben voltak. Az "őskorban" még jókora robbanótöltet dobta ki az ülést pilótástól a kabinból, gyakorlatilag ágyúszerűen működött a rendszer. Egy többrészes teleszkópikus henger belsejében volt a töltet, a robbanás gázainak hatására egy pillanat alatt sorban kiszaladtak a teleszkópikus csövek, az utolsó/legfelsőhöz erősített az üléssel együtt meg elrepült. Ilyen rendszerű volt még a MiG-21F/PF-ig alkalmazott SzK-ülés is. Mikor olyan pilóta hozott a PG-be gépet, a kollégák - tudván hogy már átélte az "élményt" - rákérdeztek, hogy milyen érzés az a katapultálás?! Ő csak annyit mondott savanykás mosollyal, hogy "mintha a muraközi ló páros lábbal rúgott volna seggbe!".
A korszerűbb katapultülések már "szelídebbek", egy kisebb robbanótöltet csak a kezdősebességet adja meg, a további tolóerőt már nem a kezdeti lendület hanem egy kb. 1-1,5 másodpercig állandó tolóerővel működő rakétahajtómű adja az ülésnek, így még rövidebb lehet az ájulási idő a pilótáknál.
-
#82254
Volt már autóbaleseted? Nem kívánom, félre ne értsd, de a hirtelen adrenalinlöket valóban szürreális dolgokat szülhet, egy másodperc is olyan, mintha legalább 10-15 másodperc lenne. Gondolom erről lehetett szó. -
#82253
F-4E: 1989-ben már csak a TAC alatt volt rendszerben, illetve az ANG-nél és az Air Force Reserve-nél. 1991-ben utóbbiaknál kiváltotta őket az F-16A/B. 1991-ben azonban szerepet játszott pár Pave Tack-al felszerelt F-4E a Desert Shield/Storm idején.
RF-4C: 1989-1990-ben szépen leépítették az összes RF-4C századot az USAF-nál, az utolsót 1990-ben azért tartották meg, mert a Desert Storm alatt bevetették őket - utána viszont egyből vonták ki is végleg.
Az ANG-nél még legalább hat századnyi RF-4C szolgált a Desert Storm idején, viszont utána ezeket is szépen lassan átkonvertálták másra, az utolsó RF-4C századot 1995-ben számolták fel az ANG-nél.
RF-4E: Ez tisztán export verzió volt, Nyugat-Német, Izraeli, Görög és Török légierőben szolgált - az USAF-nál soha (noha USAF leltárban voltak az Izraeli gépek).
F-4G: 1990-ben még hat századnyi volt hadrendben az USAF-nál, 1991-ben azonban ezek egy részét átadták az ANG-nek. Először teljesen ki akarták vonni az USAF egységekből, de a Desert Storm tapasztalatok alapján két-két század aktív USAF egységnél maradt (52nd TFW és 57nd TFW), ezeket 1994-ben vonták ki. Az ANG-nél még 1996-ban vonták ki őket, ez a dátum jelzi a típus aktív szolgálatának a végét, ez után már csak a QF-4 drónok voltak rendszerben 2016-ig.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.05. 11:56:59 -
JanáJ #82252 Földi halandóként nekem hihetetlen, hogy a Szu-22-es pilóta még tudott ténykedni/gondolkodni a kar meghúzása után. -
millerius #82251 "milyen hiba lépett fel, de pont Gyermely és Szomor miatt nem katapultált, nehogy oda zuhanjon a gép, viszont a településeket elhagyva meg már nem maradt lehetősége a katapultálásra, nekünk akkor úgy jött le, hogy feláldozta magát."
Ezzel csak az a probléma, hogy az "50"-es számú gép az egy MiG-21bisz volt, az abban használt KM-1M katapultüléssel viszont már földön, azaz 0m magasságon is lehetett sikeresen katapultálni (igaz, valamekkora minimális gurulási sebesség meg volt határozva). Vagyis szerintem a településeken túlrepülve nem a technikai lehetőség hiányzott a katapultáláshoz, hanem inkább a vészhelyzet túl késői felismerése lehetett az ok. Ilyenkor van az hogy a pilóta ugyan felismeri a katapultálás szükségességét de már nincs idő a végrehajtásra, mert mire odakap a fogantyúhoz vagy már meghúzni sem tudja, vagy ha meg is húzza a fogantyút a rendszer először a kabintetőt robbantja le és többre már nincs idő, addigra a gép már be is csapódik. -
#82250
Amikor a jenkiknél eltűntek az utolsó RF-4E és F-4E gépek, akkor már mindkettő ANG-s volt? Vagy még USAF volt az is?
Az 1989-es OBB-nél azt látom, hogy ANG repülte az RF-4-et, de az F-4E-t még az USAF meg volt tartalékban is.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.05. 09:46:38 -
"1991. augusztus 22-én délelőtt Pápáról szállt fel a 50-es oldalszámú gép. A bakonyi dombok közötti mélyrepülésben a repülőgép Gyermely mellett (más forrás szerint Zsámbék mellett) lezuhant. Ellentmondásos dolgok láttak világot az esemény bekövetkezésének okairól is. A helyszíni szemle megállapította, hogy a gép bal forduló közben ütközött a földnek. Ennek némileg ellentmond az, hogy a gép egy keskeny, de nagyon hosszú területen szóródott szét.
A hivatalos jelentés pilóta hibát állapított meg, alacsonyan befejezett manővert, ami miatt a gép földnek ütközött, és felrobbant. A hajózó, Groszmann "Groszi" István főhadnagy meghalt."
Se nem Gyermely, se nem Zsámbék . . . .
Szomor és Felsőörspuszta között történt kb ezen a területen , a füstölgő darabokat még láttam, emlékeimben úgy él mintha azt mondták volna, hogy valamilyen hiba lépett fel, de pont Gyermely és Szomor miatt nem katapultált, nehogy oda zuhanjon a gép, viszont a településeket elhagyva meg már nem maradt lehetősége a katapultálásra, nekünk akkor úgy jött le, hogy feláldozta magát.
A valóság micsoda azt akkor csak ő tudta, az hogy merről jött és merre tartott nem tudom a balkanyarra adhat okot a Szomor mellett lévő domb is, arra felé ilyen hepehupás a terep :)
1st Lt. István Groszmann +
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.05.05. 01:18:40 -
#82248
Hm, érdekes, köszi!
Itt találtam képeket is az esethez. -
millerius #82247 1975 máj. 15.-én Balázs János százados a kecskeméti ezredből, a 807-es lajstromszámú MiG-21F-13-al légiharc-gyakorlat közben a túldöntött géppel csúszni kezdett lefelé, mire utánégetést kapcsolt. A 21-nek viszont volt egy olyan tulajdonsága, hogy előbb kinyílt a fúvócső végén a GSF-redőny, és csak utána robbant be az utánégető, így majd 1 másodpercre lecsökkent a tolóerő (azt a startoló gépnél is lehetett hallani, hogy egy pillanatra lecsökkent a hajtómű hangja és csak utána kezdett dübörögni az utánégető). Ettől a gép még intenzívebben kezdett zuhanni, így a pilóta katapultált de erős bedöntésben olyan kis magasságon, hogy még az ülésről leválni sem volt ideje, a katapultüléssel együtt vágott rendet a hegyoldal fái között majd csapódott be a Mátra oldalába. -
#82246
A francia gépeket már megrendelték, a németek 2019-ben döntenek, a franciákkal közös üzemeltetésről viszont már aláírták az egyezményt. ( itt írják éppen alá )
Az egyezményt éppen azért támadják az Airbus lobbistái, merthogy a igazából még döntés sincs... -
#82245
Mikor katapultáltak bele a Mátra oldalába? -
JanáJ #82244 Laikusok nyelvén ír, hogy megértsük/sem, de néha benne marad a sszak zsargon. Köszi.
@Cifu: Gondolom nem tiszta az ember feje ilyenkor, mikor az életed a tét. -
#82243
Ez eldőlt már? Tavaly óta cikkeznek erről. Hatalmas blama... -
#82242
Nekem pont az a furi, hogy ha igaz a cikk végi megjegyzés, akkor pont a pilóta idézi fel az emlékeit. Márpedig itt elég sok, nekem érthetetlen dolog van benne (2000 méter alatt van elviekben, mégis megpróbálja újra indítani a hajtóművet, meghúzza a katapultkart, de utána mégse várt, hanem gondolkozni kezdett - leírják, hogy ilyenkor hátára kell fordítani a gépet mielőtt leoldja a tetőt, viszont a szövegben nincs említés erről, csak az, hogy leoldani készült a kabintetőt, ezért nyúlt előre...). -
millerius #82241 A cikknek kissé laza, pontatlan a szövege, sok olyan dolog történhet 2000m alatt is ami problémát jelent, de attól még nem biztos hogy minden esetben katapultálni kell. Ha viszont a "valami történik 2000m alatt" azt jelenti hogy leáll a hajtómű, akkor törvényszerű a katapultálás, mert ebből a magasságból gyorsabban talajt fog a gép, minthogy végre lehetne hajtani a hajtómű légi indítását. Ilyen esetben viszont jobb minél előbb végrehajtani a kattintást, nehogy túl gyorsan elfogyjon a magasság, vagy esetleg a gép bedőlése miatt oldalra repüljön ki az ülés - esetleg bele a Mátra oldalába (megtörtént), esetleg hátonrepülésben katapultáljon egy pörgő gépből túl alacsonyan.
Az útvonalrepülés az előre meghatározott fordulópontok szerint kijelölt útvonalat jelent, lehet két pont között oda-vissza egyenesek mentén, vagy több fordulóponttal kijelölt szabálytalan útvonal, bármelyiknél előírva azonos vagy többféle meghatározott magasságot. -
JanáJ #82240 Ezek szerint lehet hogy van 4000 harcolónk. :-) -
JanáJ #82239 Szu-22 ütközés
Miért kell a Szu-22-ben 2000 méter alatt egyből pattintani? Eddig úgy tudtam nagyon kezes gép volt.
Az A és B között útvonalazni az csak annyi hogy oda - vissza repült két pont között? -
#82238
F-35 mach loop. -
JanáJ #82237 Az egyel korábbi cikket olvasd el. Azt Molni is linkelte ide. Nagyon jó. -
Lacusch69 #82236 Nem Orbánon volt a hangsúly, hanem a mindenkori kormányon.
Fordított esetben fordított szerepek lennének, idehaza ez nyilvánvaló... :(
Más.
Most találtam: vietnami háború blog
-
#82235
Igen akkor úgy néz ki, hogy inkább a gép megsemmisítést választották a kifutópálya helyett, persze az oroszok próbálták úgy bemutatni, hogy de épek azok a bunkerok is, mert ugye lehet olyan szögből filmezni, hogy az a kis lyuk amit csináltak rajta ne látszódjon, csak valahogy egyiken sem volt ajtó, mert azt meg leszakította a detonáció :D -
JanáJ #82234 Valahol azt is olvastam, hogy az első a semmi közepén koppant, mintegy jelezve hogy jövünk. Valószínüleg a rapképtelen gépeket pusztították így hogy előre szóltak. Korábban linkeltem itt lyukszámlálós linket.
Az hogy felszáll egy gép az nem sok mindent jelent. Ha lenullázták az üzema.-ot, fegyvereket meg pár gépet, az nagyon tud fájni. De Aszad légiereje amúgy is vicc a környéket nézve. -
JanáJ #82233 Úgy értem, hogy az életszerű, hogy a 2/3 harcoló és csak az 1/3-ad a logisztika, stb. ? -
#82232
Egy ekkora méretű célpontot ennyi CM-mel nem lehet kiiktatni. Ennyi. Nem a kifutópálya kinyírása volt a cél a jelek szerint. Akkor arra küldtek volna rá mindent és csá... -
#82231
Azért a semmi összefüggés túlzás, valami kis összefüggés csak van. Ha 100 találat kéne a teljes megsemmisítéshez 44-el már csak el lehetne érni, hogy használhatatlan legyen a kifutópálya nem? Az meg nem érdekelné őket, hogy valami melléképületre nem jutott, ezért nem semmisült meg teljesen a reptér. Mármint ha egyáltalán az volt az elsődleges célpont, felvételek alapján inkább a bunkerokat ritkították.
A 10% alatti célba nem érő eszköz az már valami és azóta 4-5 verzió kijött a cirkálóból szóval csak jobbnak kéne lennie a számnak. Egyik verzió szerint lelőtték útközben, a másik verzió szerint meg olyan ISIS-es célpontok ellen mentek amiket nem akartak a világsajtóban szerepeltetni. A kráter számolgatásba meg azért nem megyek bele, mert nincs elég tapasztalatom megítélni, hogy melyiket okozhatta 1 robotrepülő, melyikhez kellett több. Plusz ha jól tudom pár verziója kazettás, szóval az rögtön magyarázatul is szolgál az egymás melletti kráterekre.
-
#82230
Az ugye megvan, hogy a kettő között semmi összefüggés nincs? Ha 100 db találat kellene a teljes megsemmisítéshez, akkor azon 44 db találat sem változtat...
A SV alatt 10% sem volt a célba nem érő eszközök száma emlékeim szerint, tehát hogy hova és mikén tűnne el 59-ből a fele, arra még senki nem adott magyarázatot főleg űgy, hogy a becsapódási kráterek megszámolhatóak. Az ugye megvan, hogy van olyan HAS, amin van 1 találat és mellette még kettő közeli is?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.02. 16:55:50 -
#82229
Bár a légifelvételeken nem számoltam a krátereket, azért az valamit elárul, hogy pár nappal a támadás után már szálltak fel gépek a reptérről. Pentagon meg azt állítja mind az 59 célba talált. Tele van propagandával a hír :( -
#82228
Az ilyen haderőmnemek között torzsalkodás kicsit sokba kerül... -
#82227
Mint említettem, először is a képesség fontos az US ARMY-nak. Bizonyos helyzetekben jól jöhet, ezért felszámolni nem fogják. Sose tudhatja senki, mikor és hol kellhet(ne) adott esetben egy gyorsan, levegőből bevethető, erő.
Igen, az USMC is képes (többé-kevésbé) erre, de itt az US ARMY-ról beszélünk, tehát nekik saját képesség kell... -
#82226
A becsapódási kráterek nagyon mást mutatnak... -
#82225
Te írtad a 30e főt, én ezt tovább gondoltam, hogy végül is megfelelő felállással a 30e fő nem biztos, hogy kevés lenne. -
#82224
Igen ezekhez már mindenképpen kéne valami zavarás, meg valszeg még az mellett is túlterheléssel tudnák csak kezelni, mondjuk ezzel véletlenül már meg is magyaráztam a nagy számokat.
JanáJ: Annyi, hogy elméletileg 59 robotrepülőből 34, más források szerint 36 nem érte el a célját... Már mindent lehetett olvasni ezzel kapcsolatban is, valakik szerint nem is a reptérre lőtték ki a maradékot azért nem ott csapódtak be, mások meg elkezdték az orosz légvédelmi cuccokat dícsérni, miközben meg én úgy tudom, hogy értesítették az oroszokat a támadásról, szóval aki csak tehette elhúzott onnan, ezért is nem volt csak pár áldozat.