95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#82061
Iged, ezért van az, hogy az AH-64E helik UAV-kal együtt repülnek és azok derítik fel a célokat. A heli csak a tűzmegnyitás idejére jön elő. DIRCM alap a MANPAD ellen, de a Tor szintű fenyegetéssel már nehéz mit kezdeni.
Olyan standoff fegyverzet kell már a helire is, amihez nem feltétlen kell LOS követelmény. Ilyen tudtommal nincs, a Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből. A FLIR/LT torony meg a heli alján van hiába van a heli tetején a célfelderítő radar.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 11:02:36 -
JanáJ #82060 "Milyen fegyverzettel és ki ellen?"
Konvencionális háborúban (értsd egy kis vagy közép hatalom földbe döngölése) az amik hozzá állásával egyre kevésbé mernék embert küldeni a légtérbe, vagy ha kell azt minél messzebbről hagynám csak dolgozni. A helikopter is e felé tart. Ha meg egy felfegyverezhető szállító heli kell, akkor megint futtatnak vagy három programot.
@Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 10:51:28 -
#82059
Meg az az intelligencia, ami anno csak SAM rendszereknél fér le, mert abban volt hely olyan akkori szemmel fantasztikus számítógépnek, aminek volt 6 MHz-es CPU-ja és 2x256 kbyte memóriája. (Patriot). Ezzel a rendszer már tudta 100 db célnál számolni, hogy akkor melyik ér leghamarabb legközelebb, hogy azokat semmisítse meg.
A repcsiknél is szükséges olyan "MI", ami rangsorolja a célokat. A '70-es évek előtt ez fel sem merülhetet, nem volt hozzá számítási kapacitás. Régen volt egy CRT radar szkóp, amin sokszor szűretlen volt az infó. Az első digitális radarok voltak azok, amik már csak a céljeleket ábrázolták. Csak manapság terjed el a SAM rendszerknél és a repcsiknnél is, hogy nem csak PPI vagy "felülnézeti" kép van, hanem a helyzetkép összerakására van "oldalnézet" és körkörös HSD is, ami nem torzít, mint a radar megjelenítése a szögletes MFD alak miatt. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82058
Erőből oldották meg a dolgokat a jetkorszakban? Mondjuk az első generációs gépeknél még igen. Aztán a második generációnál már zavarossá kezdett válni a dolog, egy MiG-21-es vagy F-4-es szintű (pláne F-14) gépnél már olyan összetett volt a pilóta dolga, hogy sok gépnél inkább két fős személyzetre tértek át (pilóta és fegyveroperátor), mivel egy embernek sok lett volna a munkaterhelés - lásd MiG-25, például.
Aztán jött a digitalizáció, és a 4. generáció már elkezdte megkönnyíteni a pilóta dolgát, fly-by-wire, fedélzeti számítógépek által irányított dolgok, stb.
Gyakorlati szinten a között, hogy billenőkapcsolókkal vagy érintőképernyővel váltogatod a radar-üzemmódokat, határozod meg, hogy mikor milyen eszközök milyen állásban legyenek, nos, csak kozmetikai szinten különböznek. Anno analóg működött minden, ma digitálisan. A feladat alapvetően nem lett sokkal könnyebb, pont ezért jönnek elő az olyan dolgok, hogy a számítógépek mikor mennyi információt adjanak le a pilótának, mert egyszerűen annyi van, hogy egy ember ezt nem bírná. -
#82057
Sokkal nagyobb a légiharc komplexitása. Akkor egy vadászgép ölési zónája a gépágyú távolság volt és a felderítési távolság is pár km. A relatív sebességek sokkal kisebbek. Egy légtérben viszont a későbbi háborúkhoz képest brutális mennyiségű gép is lehetett. Angliai csata és Németország feletti strat bomázáskor egy 3x3x3 km-es dobozban lehetett akár 40-100 db gép is. Ilyen gépsűrűség közelében nem volt egyik helyi háború sem, már a gépek sebessége miatt sem.
Ma meg az ölési zóna olyan dinamikus és csak becsülhető sokszor, hogy az lábremegtető. Ráadásul akkor, ha lőttek rád, volt esélyed megúszni. Ma, ha lőnek rád és nem tudod az első jel az, hogy a AAM vagy SAM lekap az égről és örülhetsz, ha nem darál le insta a rakéta a géppel együtt...
A pilótáknak a légi helyzetkép összerakása sokkal emberpróbálóbb feladat, 3v3 és 4v4 táján gyakorlatilag ez már mission impossible. Az AIMVAL és ACEVAL ezt mutatta meg. Azért kapta meg az az "MI-t" és a DAS + displayt az F-35 amit.
Ebben részben írtam ezekről is.
Az új HT összefoglali hivatkozik erre és kicsit ki is bővíti majd. -
#82056
Az oldalán az olvasható, hogy Raider. ;)
Az S-97 Raider egy kisebb méretű változat, és alapvetően az OH-58 Kiowa Warrior váltótípusa lenne. Az SB-1 Defiant közel kétszer nagyobb lesz, és az UH-60 váltótípusa lenne elviekben. -
#82055
A hadsereg (US ARMY) 2009-ben elindított egy programot egy új helikoptercsalád létrehozására, a cél az, hogy 430km/h utazósebesség mellett 424km hatósugárral rendelkező, függőlegesen le- és felszállni képes gép váltsa az OH-58 Kiowa, UH-60 Blackhawk és az AH-64 Apache családot, közös alapon (meghajtás, irányítórendszer, stb.). Mellesleg az alapja lenne a CH-47 Chinook váltónak, továbbá pedig kvázi szeretne az US ARMY egy C-130-as méretű tehergépet, miután az USAF kirúgta alóla a C-27J Spartant - miután merevszárnyú nem lehet, így VTOL platformon gondolkodnak, amelybe az USAF nem köthet bele.
A program két döntőse a Sikorsky/Boeing S-97 (és annak folyományai), amely tolólégcsavaros megoldást használ, illetve a Bell V-280 Valor (és annak folyományai).
A Bell V-280 Valor:
A repülési tesztek 2017-2018-ban zajlanak, a döntés 2018 végén / 2019 elején várható. -
#82054
Ez ebben a formában nem igaz. Milyen fegyverzettel és ki ellen? -
_rudi #82053 Ez véletlen nem az SB-1 Defiant? -
JanáJ #82052 Fél OFF
Mennyiben változtak meg a vadászgép pilóták képességei a II: VH.-óta? Gondolok arra, hogy régen nehéz volt repülni, de kellett gondolkodni is. Aztán a sugárhajtással már brutál fizikum kellett, de inkább erőből oldották meg a dolgokat. Most már szinte magától repül a gép és onnan dobálnak mindenfélét, de azért még kell a fizikum. Lassan meg jó monoton tűrés kell és sakkozó és légiirányító képességek a drónok irányításához. -
JanáJ #82051 Továbbra sem értem ezt a valamit. Van az Apacs, van az Osprey és van az A-10. Lassan egyik sem életképes a harcmező felett. Ez miért lesz az? -
JanáJ #82050 Emlékszem erre a videóra. Az volt a kommentelők "szakvéleménye", hogy ez egy sz@r. Gondolom a sok buta mérnök nem gondolt rá, hogy valaki alatta kezd gyereket sétáltatni. Rendeltetés szerinti használat esetén is gond. Valamelyik katona azt írta, hogy ha szemből jön be érted, akkor túl lehet élni. :-) -
#82049
Érdekességképen egy régi videó (7év) hátha valaki még nem látta, Osprey vs Clove Lakes Park
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#82048
Repül az S-97 Raider:
-
#82047
Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Majd kompozit csavarokat és anyákat használnak... :D
(Olvasd: Fogalmam sincs)
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?
Ez az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején volt téma, még az MFI / LFI program kapcsán. Maga az elv létezik, ismert, de alkalmazása terén túl sok a kompromisszum, illetve a folyamatos fenntarthatósága is kérdéses.
Amennyire én tudom, nem került többet elő komolyabban, pláne nem a PAK-FA esetében. -
#82046
Nekem inkább az L sávos radarja körüi hype az, amitől agyfaszt kapok. Az antenna mérete eléggé korlátos nyalábképzést tesz lehetővé nem beszélve az érzékenységről, ami a felülettel arányos... -
savaz #82045 Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Ott a burkolat elvileg radar atereszto kell legyen.
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt? -
#82044
Ha képes szuperszonikus sebességre utánégető nélkül, akkor igaz lehet. Az mondjuk nyelvészeti kérdés, hogy az új hajtóművel lesz képes, vagy már most is képes-e rá, mert hát az angol mondat szerint az utóbbi... -
JanáJ #82043 A "high fuel load" ez esetben azt jelenti hogy tanker támogatással. XD -
fade2black #82042 Én már sokkal korábban kb itt.
"Combined with a high fuel load, the T-50 has a supersonic range of over 1,500 km, more than twice that of the Su-27." -
fonak #82041 Elvileg létezik "fotonikus radar", de ha jól értem lézer kell hozzá, az meg itt nem látható, hogy lenne. -
#82040
Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák.
TOR-on azért van a kupola, mert a fő ESA nem látja a felfelé kivetett rakétát indításkor.
Rávezetéskor szerintem az RPK funkciót átveszi a fő ESA. (szűkebb a nyalábja, ami előny)
-
#82039
Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák. -
#82038
PAK-FA elemzés, a fotonikus radarnál mondjuk ráncoltam a homlokom keményen... -
#82037
Ez RPK vezérelt ugye? A Tor-on látom az RPK antennákat. Ezen hol van?
Igen, RPK.
Az a nagy ződ PESA... -
#82036
PAK-FA MFD-k:
![]()
![]()
-
#82035
Ez RPK vezérelt ugye? A Tor-on látom az RPK antennákat. Ezen hol van? -
#82034
Mi az oldalszög és helyszög korlátja a szimultán célleküzdésnek?
±60°/±45°
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.23. 19:03:08 -
#82033
Sarki Pancir, gépágyú nélkül...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#82032
A besugárzás jelző és kisugárzó funkció össze van vonva. De ha belegondolsz, egy radar is ezt csinálja. Csak azért nem RWR, mert az RWR az minden más jelére figyel, a radar meg csak a sajátra próbál, amibe az ellen ECM bekavar.
Tehát igazából a használat definiálja egyes rendszerknél, hogy micsoda és nem az, hogy ad vagy vesz. Azért nincs a gépek orrán hatalmas RWR antenna, mert oda kellett tenni a felderítő/tűzvezető radart, ami mechanikus pásztázású és csak úgy tud keskeny nyalábot csinálni, ha szép nagy.
Namátmost, ha ez az eszköz ESA, akkor időosztásos / üzemmód váltásos elven működve RWR is lehet... Sanszosan ezzel van a Rafalnak is SOJ/SEAD képessége az átlag felett, mert eleve PESA volt benne tudtommal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.23. 15:34:16 -
Berkut111 #82031 Édes Istenem -
#82030
Yea, csak itt említik, hogy SIGINT-ként is tud működni, tehát fogadja is a jeleket. Ez pedig valahol logikus is, hiszen folyamatosan monitoroznia kell a zavarandó radart, hogy tudja milyen frekiken kell válaszjeleket produkálnia. Ha viszont adó és vevő is van, akkor innentől kezdve kvázi egy radarról beszélünk, csak nem ez az elsődleges feladata...
Maga az NGJ is úgy néz ki, mintha egy (kisebb) AESA lenne benne. Illetve kettő, egy előre, egy hátra...
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.23. 15:15:03 -
#82029
A radar a gépeken valójában pont azt csinálja, mint egy jammer, jeleket küld adott irányban a difi az, hogy várja, hogy mi jön vissza. Tehát attól, mert egy ECM rendszer ESA rendszerű, még nem lesz radar szerintem. Annyi, hogy mostmár egy antennánál nem korlátoz le az analóg technika, egy antenna tud ugrálni célok között. (Szeritem.) Az ALQ-99 és a Ravenben is, ha fel vannak nyitva, akkor láthatóak az antennák. A kis antenna méretű egyértelműen utal arra, hogy mit terveznek vele zavarni. Ha sok célt akartál zavarni, akkor sok antenna kellett. Antennánként viszont kicsi a teljesítmény.
Most csinálsz egy baszott nagy antennát, ami EASA módon ugrálhat a radarok között és mindet a max. energiával zavarja.
A zavarás sem CW, tehát az, hogy szakaszosan megy a zavar, imp.üzemben sanszosan nem minden zavarásánál gond.
Pesze én csak hülye gépész vagyok, nem értek a villanyhoz, de látok valami ilyesmi koncepciót. -
#82028
Ez alapján akkor az NGJ kvázi maga is egy AESA radar? 
-
#82027
Párhuzamosan 4 cél -
#82026
Hát, ez alapján ez nekem totál elméletinek tűnik. Inkább az látom, hogy SzSzC üzemképesség esetén 3 db cél, ha ez nem megy EW vagy más miatt, akkor meg 1 db optikai célkövetés és 1 célcsatornás lesz a rendszer. -
#82025
A 3 db célra 4 db rakéta hogyan jön ki? Ezek is RPK rakéták?
Ha jól értem az SzSzC követ 3 célt, és 4 rakétát, míg az OESz 1 célt követ.
Gondolom így jön ki a komplexumonként 4 célra 4 rakéta.
-
#82024
A 3 db célra 4 db rakéta hogyan jön ki? Ezek is RPK rakéták? Mi az oldalszög és helyszög korlátja a szimultán célleküzdésnek? -
#82023
Az utolsó kép. -
#82022
Pancir-S1 anyagok...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
Centiméteres hullámsávú SzOC célfelderítési távolsága 2m² radar-keresztmetszetű cél ellen 36km. (radarhorizont)
20 célt tud követni.
Miliméteres hullámsávú SzSzC célkövetési távolsága 2m² radar-keresztmetszetű cél ellen 24km.
8 célt tud követni, és ebből 3 célra tud 4 rakétát rávezetni.
Az infra optika 3-5μm-es hullámhosszon üzemel, célfelderítési képessége;
F16 méretű cél; 17~26km
Robotrepülő; 11~15km
LGB; ~10km
