95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #82101 Ha évekkel korábban leszervezel egy gyakorlatot, akkor persze. De ha beüt a baj, akkor nem árt, ha a teknő kicsit gyorsabb: Algol class -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82100
Akadnak, de alapvetően a civil szállítmányozó cégeket vették igénybe... :) -
JanáJ #82099 Mondjuk vannak gyorsjárású (?) hajóik tartalékban. Bár nem tudom mennyire jelentős a kapacitásuk. -
#82098
Annyira nincs, hogy most téma megint, hogy áttelepítenek pár zászlóaljat Európába megint, és a cuccokat is vinni kell. -
#82097
Hogy csak pár apróságot ragadjak ki, miért rossz az egész szösszenet:
-"Tankoknál" felsorolni a Pumát? (Az egy lövészpáncélos, egyébként a "tank" helyes megnevezése harckocsi...)
-Magyarországnál felsorol 30db "tankot", mint bevethető egységet. Ugye tudjuk, hogy ennyi bevethető, harckész és személyzettel feltöltött harckocsink nincs...
-Harckocsi és harckocsi között óriási különbségek vannak, még ha csak a magyar és a szlovák harckocsikat is vetjük össze, a mieinknek semmi fejlesztése nem volt, az 1980-as évek közepét képviselik, a szlovák T-72M1A-kon reaktív páncélzat van, új meghajtás, lézer-besugárzás jelző, független optikai periszkóp a parancsnoknak, stb. A kettő harcértéke között generációs különbség van...
-A kedvencem ez: "A NATO sokkal erősebbnek próbálja a propagandájában feltüntetni magát, mint amilyen valójában. A NATO igyekszik azt az impressziót kelteni, hogy oroszország elavult hadieszközöket tart, minden technológiája alsóbbrendű, drága, nem hatékony, elavult, korszerűtlen, miközben minden tényszerű adat ennek az ellenkezőjét bizonyítja."
A valóság meg az, hogy például az orosz T-90A harckocsikon francia Thales Catherine-FC passzív éjjellátók vannak (amelyiken van), mert a saját hadiiparuk nem tud megfelelő minőségűt gyártani (a T-90MSz változaton Belorussziai gyártmány került, pontos képességei nem ismertek, de tegyük fel, hogy a Catherine-FC szintjén van), ez az exportnál is látszik, az Indiai licenc T-90 'Bishma' változatokhoz is Thales Catherine éjjellátók lettek rendelve...
Meg lehet említeni, hogy nagyon régóta nincs aktív radaros levegő-levegő rakétájuk, az R-77 minőségi problémái ismertek, a kínaiak rövid úton inkább sajátot gyártottak, az Indiaiak se nagyon vannak megelégedve velük. Szíriában az orosz gépek eredetileg exportra szánt R-77A-kat kaptak hónapok után, addig félaktív R-27R-ekkel és infravörös önirányítású R-73M-ekkel repültek.
A NATO-ban eközben egy évtizede csaknem teljesen kikoptak a félaktív radar rávezetésű rakéták, szinte mindenki aktív radaros AMRAAM-ot, esetleg MICA RF-et, vagy a most hadrendbe álló Meteort használja...
Nem vitás, hogy az orosz haditechnika tud komoly fejlesztéseket letenni az asztalra, például a T-14 hadrendbe állítása ilyen - csakhogy a nagy svunggal belengetett ígéretekből (2020-ra 2200db hadrendbe állítása) azóta eléggé megszelídült, mert egyszerűen sem gazdaságilag, sem ipari szinten nem képesek ilyen volumenű gyártásra. -
#82096
Én úgy tudom, hogy már nincs. A 2000-es évekre hazavittek szinte mindent. Talán zl. szintű erő, ha van most itt. -
JanáJ #82095 A németeknél még van amcsi szárazföldi lerakat amire csak embert kell ültetni, vagy ez már elmúlt? -
JanáJ #82094 A ht.-i eszközök nem így működnek. Nem lehet 1-1-ben össze mérni őket. Tök mindegy hogy 30 vagy 100 hk.-ink van, ha 10-re van harckocsizónk. És itt nem működik, hogy a németek majd kölcsön adnak, repülőt pláne nem.
Azzal nincs tisztában, hogy a románok F-16-ot vettek.
Mi vagyunk a 3. légierő? A lengyeleket piros lapot kaptak?
Ha NATO-ról beszélünk akkor a brittek meg a franszoák hová tűntek? Amikról ne isbeszéljünk.
Ha van 150k orosz katona és van 10-15k tankjuk, akkor 45k harckocsizó is van, ehhez kell kb 15k logisztika. Gyalogról még nem is beszéltünk.
Mi (keletEU) leépültünk, de a 90-es évek az oroszoknak egy arany korszak volt.
A NATO-nak mit kellett volna tennie a Krimben, vagy a grúzoknál? NATO tagok? Akkor meg? A grúz konfliktusból pont az jött le, hogy mnnyire le voltak maradva. Szíriában két hétig tartott az oroszok prec fegyverzete, utána buta bombákat dobálnak. Hozzá teszem ami prec fegyvert láttam, az sem oda ment, ahova küldték.
Ma szerintem a légierő az úr. A repülők meg gyorsan átcsoportosíthatóak. Nem az olaszoktól, hanem bárhonnan.
Vicc ami pl a németeknél van, de azért az oroszok sem x-wingekkel járnak. Valamint azon se csodálkozzunk, hogy senki nem akar azért komplett hadseregeket állomásoztatni a baltikumban, hogy ez a Gerry gyerek megnyugodhasson. -
JanáJ #82093 Feltételezem a múltkori óta egy vizi pisztolyra is TEK-et hívnak. Nem is baj, ráérnek, had utazzanak az országban. -
#82092
Az, hogy gáz/riasztóra van engedélye egy dolog, itt számukra csak jött egy bejelentés, hogy XY fegyvert vett elő az egyetem területén. Élek a gyanúval, hogy utána se néztek annak a TEK-esek kiküldése előtt, van-e fegyvertartásija. Hivatalból bevitték, hogy tisztázhassák a történteket. Nem azt mondom, hogy a létező legjobban kezelte a rendőrség a helyzetet, de a szövegből számomra az derül ki, hogy az illető fegyvertartásija és fegyvere is megmaradt - szóval úgy igazából az egyetlen komolyabb probléma itt az egyetem munkaügyi magatartása volt. -
#82091
A terminológiákat totálisan tévesen használja, a mennyiségek elég nagy része úgy pontatlan, ahogy van, az egész megközelítés ahogy nekiáll nevetséges még gondolatkísérlet szintjén is. Csak számokat néz, harcászati paramétereket, hogy akkor ki hol és hogyan kellene operáljon, azt nem...
Pl. az rossz számokkal az egész orosz haderőt veszi alapul, ami nettó hülyeség. Mert Oo. nem csak nyugat felé rendelkezik határokkal...
Vérpistike 5 perces hülyesége az egész... -
aksurv2 #82090 Mit? -
#82089
Hát nem kicsiket. -
JanáJ #82088 Ritka nagy hülyeségeket ír.
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.26. 09:01:48 -
aksurv2 #82087 Nato megved -
kamionosjoe #82086 De, most elvileg a rendőrségnek van tudomása arraól, hogy ez az ember hordhat fegyvert magával, mivel tőlük kapja az engedélyt. Akkor nem is értem minek viszik be egyáltalán, ez nonszensz. -
#82085
Azzal együtt, hogy az eljárás nevetséges (különösen az egyetem részéről), azért hozzátenném, hogy álmomban se jutna eszembe akár csak egy légpuskát is a munkahelyemen takarítani. -
kamionosjoe #82084 A dicső rektor! Kirúgták az egyetemről szabályosan tartott gázfegyvere megtisztítása miatt:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tek-esek_tepertek_a_foldre_az_egyetemi_adjunktust/2516208/ -
#82083
Az indiai módszer lassan az, hogy a következő életben majd sikerül.. -
#82082
Arjun tragikomédia, felvonás 632...
Az Indiai fehér elefánt neve ugye Arjun, és szegény egy modern harckocsi akarna lenni. Csak nem sikerül sehogy sem. A program az 1970-es évek elején fogant (az 1971-es háborúk után), és a helyi nagy katonai cég, a DRDO gyermeke. A DRDO azonban nem rendelkezett semmi konkrét tapasztalattal a fejlesztések terén, némi licencgyártási sikeren túl semmit sem tudott felmutatni. A fejlesztés iszonyatosan lassan haladt, részben a szűk költségvetés, részben a nagy elvárások, részben pedig a technológia fejlődése miatt folyamatosan jelentkező tervmódosítások miatt.
![]()
Arjun Mk.1
Az Indiai hadsereg az 1990-es években lemondott az Arjun-ról (hiszen 20 évnyi fejlesztés után továbbra se volt kézzel fogható eredmény, miközben Pakisztán Ukrajnából vásárolt modern(ebb) harckocsikat), és végül inkább a T-90S harckocsik megrendelése és licencgyártása mellett döntött. A helyi politikusok számára viszont fontos volt a "saját", "hazai" harckocsiprogram, tehát addig kavartak, amíg 124 darabra nem született megrendelés - noha a hadsereg vezetése egyáltalán nem akart egyetlen egyet sem. A gyártási és minőségi problémák miatt végül az izraeli IMI cég is be lett vonva a fejlesztésbe, az erőforrás pedig már korábban egy német eredetű MTU 883-as diesel-motor lett.
A hadsereg 2004-ben megkapta az első öt Arjun Mk.1. harckocsiját. Minden nyáron egy össznépi nagy tesztnek vetették alá, így 2005, 2006, 2007-ben és 2008-ban is részt vett ezeken az Arjun. Az eredmény finoman szólva is kiábrándító volt. A motor túlmelegszik a nem megfelelő hűtés miatt, a tűzvezető rendszert egyszerűen "hulladék"-nak minősítették, a 120mm-es löveg és a hozzá való lőszerek szórása túl nagy, a hidropneumatikus futómű engedte a hidraulika olajat. A jármű belsejében a hőmérséklet az 55°C-ot is meghaladta a tesztek folyamán. A gyártó tagadta a hibákat, és szabotázst emlegetett.
Ugyan a megrendelt 124 harckocsit leszállítja a DRDO, de a hadsereg mereven elzárkózott attól, hogy akár egyetlen darabbal is többet kapjon. A DRDO egy MBT-EX nevű programmal próbálkozott még, amely a T-72 alvázát vegyítette volna az Arjun tornyával, de a hadsereg ezt sem tekintette kielégítőnek.
A hadsereg modernebb páncélzatot, ERA blokkokat, passzív éjjellátót, modern tűzvezető számítógépet, aknakifordító ekét, lézerbesugárzás-jelzőt, hatásosabb lőszert (többek között lézer-irányítású ATGM-et) és bentről távirányított géppuskatornyot szeretett volna. Ez lett az Arjun Mk.2.
![]()
Arjun Mk.2
Az Mk.2-ben minden benne volt, amit a hadsereg kért, de a hadsereg közben ha ez egyáltalán lehetséges, csak még jobban fázni kezdett az Arjuntól. A Mark 1-es változat hadrafoghatósága zuhanni kezdett ugyanis, mivel a harckocsi árának (függetlenül attól, hogy elvben "hazai" harckocsiról lenne ugye szó) több, mint felét (állítólag 55%-át) külföldi komponensek adták ki (izraeli éjjellátó és tűzvezető rendszer, német erőforrás, stb.). Márpedig ezekből a komponensekből nem raktározott be a DRDO, tehát a harckocsik cserealkatrészei elkezdtek elfogyni.
2014-ben bejelentették, hogy további 118 Arjun Mk.2-őt rendelnek márpedig a hadseregnek. Csakhogy az elmúlt évek után végrehajtott tesztek után nemrég a hadsereg közölte, hogy a DRDO tervezze át teljesen a harckocsit, a teknőt és a tornyot is, új anyagokat felhasználva, hogy a 68,6 tonnás tömegét lecsökkentse (egyébként az Arjun Mk.2 a legnehezebb harckocsi lenne a világon). A problémája a hadseregnek az, hogy a kevésbé fejlett nyugati országrészben a hidak és utak nem bírnák el a harckocsi tömegét.
A DRDO megsemmisülve próbálta a hadsereget és a politikai elitet meggyőzni, hogy ezt gondolják át, mivel az új anyagok és azok alkalmazásának végrehajtása évekkel vetné vissza a programot. Ezért egy olyan javaslattal állt elő, hogy már meg is kezdték azon a munkálatokat, hogy a harckocsi egyes elemeinek más anyagból, ill. más gyártástechnológiával való gyártásával mintegy 3 tonnát lefaragnának a tömegből, mintegy 65 tonnásra fogyasztva azt. A hadsereg vezetői viszont erre dörgedelmesen azt reagálták, hogy sem a 65, de még az Arjun Mk.1 62 tonnás tömege sem jelent drasztikus előnyt a 68 tonnához képest.
A DRDO közben állítja, hogy az Arjun Mk.2 mindenben megfelel a hadsereg vele szemben támasztott követelményeinek, amit az Mk.1-esnél kifogásoltak. Sőt, azt kérik, hogy "játszák újra" a T-72 és T-90 harckocsikkal való összevetést, ahol az Mk.1 olyan csúnyán elhasalt.
A politikai elit igyekszik a DRDO szekerét tolni, és az egyik felhozott érvük az Mk.2 hadrendbe állítása, és az (elviekben már megrendelt) 118-on túl további harckocsik megrendelése mellett az, hogy igazából az Arjun program megtérülése 500 harckocsi alatt nem igazán valósul meg.
Eközben viszont a hadsereg inkább a T-90 "Bishma" verziók licencgyártását harcolta ki, hogy 2020-ra 21db T-90 harckocsi ezredet tudjanak felállítani, egyenként 62 harckocsival (45 harckész és 17 kiképző/tartalék harckocsi). -
#82081
Ráadásul a Meteor hajtómű tecnikája felhasználható lenne... LO-LO és HI-LO profilhoz is...
Az CIWS viszont tényleg hiányzik... -
#82080
Nekem alapvetően a dedikált CIWS / SHORAD rendszer hiányzik a képletből. Se ESSM, se Mistral, se SeaRAM, se Phalanx-szerű megoldás... -
#82079
Igazából nem vágom az SSM fejlesztést, az MBDA kezében van a francia Exocet és az eredetileg Francia-Olasz Otomat is. Mindkettőt fejlesztgették (Otomat Mk. II Block 4 és az MM40 Exocet Block 3), de ma már mindkettő eléggé elavultnak tekinthető...
Érdekesség, hogy anno az Otomatból elkezdtek szuperszonikus sebességű változatot fejleszteni (Otomach, v=M1.8), de azt találták, hogy az alacsonyabb észlelhetőségre való törekvés hatásosabb, mint a sebességre való gyúrás... -
JanáJ #82078 A bőrnyakúaknak csak jó a régi: link Tudom a Halászsas vagy mi. -
JanáJ #82077 +1 -
#82076
Egy LCS-hez képest ez egy izomkolosszus az Exocet-et leszámítva. Ezzel félkomoly ellenfelet sem nyűgöz le. Kicsit eljárt már az idő az Excocet felett, ahogy az AGM-84 felett is. A difi annyi, hogy azt lehet tömegesen indítani.
Ettől függetlenöl fényévekkel jobban balanszolt, mint a LCS, ez egy sokkal korszerűbb Perry lényegében. -
#82075
A franciák aláírtak 5db BELH@RRA fregatt megrendelésére, a 3,8 milliárd euróba kerülő projekt eredményeként a 4250 tonnás fregattok közül az első leszállítása 2023-ban várható, hadrendbe 2025-ben állhat leghamarabb.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A fegyverzetük:
16x VLS (Aster 30 számára) (opció további 16 VLS beépítésére)
8x Exocet (számomra furi, hogy továbbra is ezzel az SSM-el számolnak...)
1x 76mm-es löveg
2x 20mm-es távirányított gépágyú (a jelek szerint CIWS-re is)
2x2 torpedóvetőcső
1x NH-90 helikopter plusz 1x VTOL drón (és hangár a részükre)
Négy SeaFire 500 radar lesz az elsődleges szenzora.
Érdekes kis fenevadak az LCS-hez hasonló méretben (és árban), annál kisebb sebességgel (~27-30 csomó) de sokkal erősebb fegyverzettel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.25. 14:01:30 -
#82074
Azért ez nem a legjobb példa, mert légkondit utólagosan is be lehet építeni a legtöbb autóba (oké, Trabantba pont nem :P). -
#82073
Meg az igények is változhatnak... 40 éve a légkondis autó luxus volt. Ma enélül új a autó a közröhej kategória. -
#82072
Itt én nem látom a pluszt.
Mármint a V-280 / S-97 (SB-1) terén? Az UH-60-hoz képest cirka 30%-al nagyobb repülési sebesség, modern anyagokból való gyártás és modern fedélzeti rendszerek gyárilag integrálva. Hiába szerelik fel az UH-60-at a legújabb fedélzeti rendszerekkel, azért csak az 1970-es évek elején vetették papírra... Azóta jelentősen többet tudnak a radarjel és infrajel álcázásáról, fejlődtek az anyagtechnikai lehetőségek és így tovább. -
JanáJ #82071 Van amiben nagyon jó egy harci heli, de a dárda hegyének már kevés. A DIRCM meg pont megvédte/védhette volna csóri Cobrát. Szvsz képesek a MANPAD korlátozásra, mert senki nem akar ilyet kiadni a kezéből, mert az utasszállítókat féltik. Össze omlott a Szu keleti blokkostul és ehhez képest sehol sem Iglából van a kerítés. Miközben más fegyvereket meg öntenek pl Szíriába. -
#82070
A probléma az, hogy nem képesek. A török A-1 Cobrát Iglával lőtték le. Nem Igla-1, ez szerintem Igla.
Ez ellen DIRCM nélkül papíron esélytelen vagy, mert dual IR/UV detektoros. Kétféle zavarót kell dobni és tömegesen, hogy a reticle design miatt esélyed legyen egyáltalán zavarjelet bevinni. Tucatszám kell flare és porifórikus töltet is és legalább MAWS kell.
Mindezt egy 30 éves MANPAD ellen...
Egyszerűen nem éri meg felvállalni a veszélyt sem...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 12:45:10 -
JanáJ #82069 A harci heliknek addig van létjogosultsága, míg a nagyok korlátozni tudják a modern MANPAD-ok "rossz" kézbe kerülését. Eddig jól megy, de ez nem jelent semmit. Mindig a török Cobrás videó jut eszembe.
Az F-15 / F-16 is a 70-es évek és ott a csere, az F-35 komoly előre lépés. (Tudom, nem a 15 helyett jön.) Itt én nem látom a pluszt. -
#82068
Nem is nagyon van dedikált harci heli fejlesztés sehol. :)
Kb. COIN harctéren van még létjogosultsága, de ott is DIRCM szintű védelemmel. -
#82067
@Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó.
Félig-meddig, mert azért az UH-60 és az AH-64, pláne az OH-58 az 1970-es években lett tervezve. Az meg barátok között is bő 40 év, némelyiknél közel 50 év...
A V-22 nem felel meg az US ARMY-nak, mert nincs önvédelmi képessége, fegyverzet terén pedig kabaré szinten mozog, üzemeltetése pedig méregdrága. -
#82066
Áh, a mai harci gépek árának döntő része a hajtómű és az eleketronika, ez néha 50%-ot is elérhet már. -
JanáJ #82065 Az árát azért hoztam fel, mert szerintem a heli árának igen jelentős része az önvédelemre, sérülésállóságra és olyanokra megy el, ami egy harci heli ismérve. Tudom egy modern szállító helire is megy a dircm és a többiek, de akkor is.
Harci heli szerintem továbbra is kell, de kicsit luxus lesz, mint a gunship és egyéb speciális gépek. De ez egy laikus "szerintem".
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 11:21:39 -
JanáJ #82064 Igen, az első generációs sugarasokra gondoltam. Amik szerintem gyakorlatilag gyorsabb II. VH-s légcsavarosként működtek. Aztán a fejlődés miatt egyre több repüléssel kapcsolatos dolgot automatizáltak, hogy másra is legyen idő. Arra gondolok, hogy pl régen egy bomba oldásnál inkább repülni kellett. Most meg kis túlzással a gép repül, a pilóta meg bepötyögi, hogy honnan, mit és hova dobjon a számítógép. Ha meg a drónokat nézem, akkor ott végképp csak repszim utánérzés van. Igaz töredék képességek mellett.
Amit Molni írt az esélyekről az is érdekes, hogy régen volt esélyed tenni ellene, ha rád lőttek, most meg lehet észre se veszed és meghaltál. Mondjuk erről a VH-s bombázók legénysége is mesélhetne, ha még élnének. -
#82063
Több tízmillióba csak a Rapier kerül, de a helik tudtommal ennél kisebb drónokkal dolgoznak együtt. Egy Tor M1/M2 is tízmillió USD nagyságrend, tehát ez alapján pénzügyileg nem katasztrófa a helyzet.
Nem te vagy az első, aki felvetetta azt, hogy a harci helikopter egyes környezetben nem igazán képes tevékenykedni vagy túlélni... -
JanáJ #82062 "Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből"
Azt hogy? Ezzel félig kiherélték a radart, nem?
Nem érzed viccnek, hogy a több tíz milliós heliről egy több tíz milliós UAV-t irányítanak? Nem mondom, hogy nincs értelme a harci heliknek, de így nem látom értelmét.
