94975
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #82075
    A franciák aláírtak 5db BELH@RRA fregatt megrendelésére, a 3,8 milliárd euróba kerülő projekt eredményeként a 4250 tonnás fregattok közül az első leszállítása 2023-ban várható, hadrendbe 2025-ben állhat leghamarabb.



    A fegyverzetük:

    16x VLS (Aster 30 számára) (opció további 16 VLS beépítésére)
    8x Exocet (számomra furi, hogy továbbra is ezzel az SSM-el számolnak...)
    1x 76mm-es löveg
    2x 20mm-es távirányított gépágyú (a jelek szerint CIWS-re is)
    2x2 torpedóvetőcső
    1x NH-90 helikopter plusz 1x VTOL drón (és hangár a részükre)

    Négy SeaFire 500 radar lesz az elsődleges szenzora.

    Érdekes kis fenevadak az LCS-hez hasonló méretben (és árban), annál kisebb sebességgel (~27-30 csomó) de sokkal erősebb fegyverzettel.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.25. 14:01:30
  • [NST]Cifu
    #82074
    Azért ez nem a legjobb példa, mert légkondit utólagosan is be lehet építeni a legtöbb autóba (oké, Trabantba pont nem :P).
  • molnibalage83
    #82073
    Meg az igények is változhatnak... 40 éve a légkondis autó luxus volt. Ma enélül új a autó a közröhej kategória.
  • [NST]Cifu
    #82072
    Itt én nem látom a pluszt.


    Mármint a V-280 / S-97 (SB-1) terén? Az UH-60-hoz képest cirka 30%-al nagyobb repülési sebesség, modern anyagokból való gyártás és modern fedélzeti rendszerek gyárilag integrálva. Hiába szerelik fel az UH-60-at a legújabb fedélzeti rendszerekkel, azért csak az 1970-es évek elején vetették papírra... Azóta jelentősen többet tudnak a radarjel és infrajel álcázásáról, fejlődtek az anyagtechnikai lehetőségek és így tovább.
  • JanáJ
    #82071
    Van amiben nagyon jó egy harci heli, de a dárda hegyének már kevés. A DIRCM meg pont megvédte/védhette volna csóri Cobrát. Szvsz képesek a MANPAD korlátozásra, mert senki nem akar ilyet kiadni a kezéből, mert az utasszállítókat féltik. Össze omlott a Szu keleti blokkostul és ehhez képest sehol sem Iglából van a kerítés. Miközben más fegyvereket meg öntenek pl Szíriába.
  • molnibalage83
    #82070
    A probléma az, hogy nem képesek. A török A-1 Cobrát Iglával lőtték le. Nem Igla-1, ez szerintem Igla.



    Ez ellen DIRCM nélkül papíron esélytelen vagy, mert dual IR/UV detektoros. Kétféle zavarót kell dobni és tömegesen, hogy a reticle design miatt esélyed legyen egyáltalán zavarjelet bevinni. Tucatszám kell flare és porifórikus töltet is és legalább MAWS kell.

    Mindezt egy 30 éves MANPAD ellen...
    Egyszerűen nem éri meg felvállalni a veszélyt sem...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 12:45:10
  • JanáJ
    #82069
    A harci heliknek addig van létjogosultsága, míg a nagyok korlátozni tudják a modern MANPAD-ok "rossz" kézbe kerülését. Eddig jól megy, de ez nem jelent semmit. Mindig a török Cobrás videó jut eszembe.

    Az F-15 / F-16 is a 70-es évek és ott a csere, az F-35 komoly előre lépés. (Tudom, nem a 15 helyett jön.) Itt én nem látom a pluszt.
  • [NST]Cifu
    #82068
    Nem is nagyon van dedikált harci heli fejlesztés sehol. :)

    Kb. COIN harctéren van még létjogosultsága, de ott is DIRCM szintű védelemmel.
  • [NST]Cifu
    #82067
    @Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó.


    Félig-meddig, mert azért az UH-60 és az AH-64, pláne az OH-58 az 1970-es években lett tervezve. Az meg barátok között is bő 40 év, némelyiknél közel 50 év...
    A V-22 nem felel meg az US ARMY-nak, mert nincs önvédelmi képessége, fegyverzet terén pedig kabaré szinten mozog, üzemeltetése pedig méregdrága.
  • molnibalage83
    #82066
    Áh, a mai harci gépek árának döntő része a hajtómű és az eleketronika, ez néha 50%-ot is elérhet már.
  • JanáJ
    #82065
    Az árát azért hoztam fel, mert szerintem a heli árának igen jelentős része az önvédelemre, sérülésállóságra és olyanokra megy el, ami egy harci heli ismérve. Tudom egy modern szállító helire is megy a dircm és a többiek, de akkor is.
    Harci heli szerintem továbbra is kell, de kicsit luxus lesz, mint a gunship és egyéb speciális gépek. De ez egy laikus "szerintem".
    Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 11:21:39
  • JanáJ
    #82064
    Igen, az első generációs sugarasokra gondoltam. Amik szerintem gyakorlatilag gyorsabb II. VH-s légcsavarosként működtek. Aztán a fejlődés miatt egyre több repüléssel kapcsolatos dolgot automatizáltak, hogy másra is legyen idő. Arra gondolok, hogy pl régen egy bomba oldásnál inkább repülni kellett. Most meg kis túlzással a gép repül, a pilóta meg bepötyögi, hogy honnan, mit és hova dobjon a számítógép. Ha meg a drónokat nézem, akkor ott végképp csak repszim utánérzés van. Igaz töredék képességek mellett.

    Amit Molni írt az esélyekről az is érdekes, hogy régen volt esélyed tenni ellene, ha rád lőttek, most meg lehet észre se veszed és meghaltál. Mondjuk erről a VH-s bombázók legénysége is mesélhetne, ha még élnének.
  • molnibalage83
    #82063
    Több tízmillióba csak a Rapier kerül, de a helik tudtommal ennél kisebb drónokkal dolgoznak együtt. Egy Tor M1/M2 is tízmillió USD nagyságrend, tehát ez alapján pénzügyileg nem katasztrófa a helyzet.

    Nem te vagy az első, aki felvetetta azt, hogy a harci helikopter egyes környezetben nem igazán képes tevékenykedni vagy túlélni...
  • JanáJ
    #82062
    "Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből"
    Azt hogy? Ezzel félig kiherélték a radart, nem?

    Nem érzed viccnek, hogy a több tíz milliós heliről egy több tíz milliós UAV-t irányítanak? Nem mondom, hogy nincs értelme a harci heliknek, de így nem látom értelmét.
  • molnibalage83
    #82061
    Iged, ezért van az, hogy az AH-64E helik UAV-kal együtt repülnek és azok derítik fel a célokat. A heli csak a tűzmegnyitás idejére jön elő. DIRCM alap a MANPAD ellen, de a Tor szintű fenyegetéssel már nehéz mit kezdeni.

    Olyan standoff fegyverzet kell már a helire is, amihez nem feltétlen kell LOS követelmény. Ilyen tudtommal nincs, a Longbow radaros Hellfire-t kivonták a hadrendből. A FLIR/LT torony meg a heli alján van hiába van a heli tetején a célfelderítő radar.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.25. 11:02:36
  • JanáJ
    #82060
    "Milyen fegyverzettel és ki ellen?"
    Konvencionális háborúban (értsd egy kis vagy közép hatalom földbe döngölése) az amik hozzá állásával egyre kevésbé mernék embert küldeni a légtérbe, vagy ha kell azt minél messzebbről hagynám csak dolgozni. A helikopter is e felé tart. Ha meg egy felfegyverezhető szállító heli kell, akkor megint futtatnak vagy három programot.

    @Cifu: Nyeh. Akkor ez megint ilyen amerikais fegyvernem politikai bigyó.
    Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.04.25. 10:51:28
  • molnibalage83
    #82059
    Meg az az intelligencia, ami anno csak SAM rendszereknél fér le, mert abban volt hely olyan akkori szemmel fantasztikus számítógépnek, aminek volt 6 MHz-es CPU-ja és 2x256 kbyte memóriája. (Patriot). Ezzel a rendszer már tudta 100 db célnál számolni, hogy akkor melyik ér leghamarabb legközelebb, hogy azokat semmisítse meg.

    A repcsiknél is szükséges olyan "MI", ami rangsorolja a célokat. A '70-es évek előtt ez fel sem merülhetet, nem volt hozzá számítási kapacitás. Régen volt egy CRT radar szkóp, amin sokszor szűretlen volt az infó. Az első digitális radarok voltak azok, amik már csak a céljeleket ábrázolták. Csak manapság terjed el a SAM rendszerknél és a repcsiknnél is, hogy nem csak PPI vagy "felülnézeti" kép van, hanem a helyzetkép összerakására van "oldalnézet" és körkörös HSD is, ami nem torzít, mint a radar megjelenítése a szögletes MFD alak miatt.
  • [NST]Cifu
    #82058
    Erőből oldották meg a dolgokat a jetkorszakban? Mondjuk az első generációs gépeknél még igen. Aztán a második generációnál már zavarossá kezdett válni a dolog, egy MiG-21-es vagy F-4-es szintű (pláne F-14) gépnél már olyan összetett volt a pilóta dolga, hogy sok gépnél inkább két fős személyzetre tértek át (pilóta és fegyveroperátor), mivel egy embernek sok lett volna a munkaterhelés - lásd MiG-25, például.

    Aztán jött a digitalizáció, és a 4. generáció már elkezdte megkönnyíteni a pilóta dolgát, fly-by-wire, fedélzeti számítógépek által irányított dolgok, stb.

    Gyakorlati szinten a között, hogy billenőkapcsolókkal vagy érintőképernyővel váltogatod a radar-üzemmódokat, határozod meg, hogy mikor milyen eszközök milyen állásban legyenek, nos, csak kozmetikai szinten különböznek. Anno analóg működött minden, ma digitálisan. A feladat alapvetően nem lett sokkal könnyebb, pont ezért jönnek elő az olyan dolgok, hogy a számítógépek mikor mennyi információt adjanak le a pilótának, mert egyszerűen annyi van, hogy egy ember ezt nem bírná.
  • molnibalage83
    #82057
    Sokkal nagyobb a légiharc komplexitása. Akkor egy vadászgép ölési zónája a gépágyú távolság volt és a felderítési távolság is pár km. A relatív sebességek sokkal kisebbek. Egy légtérben viszont a későbbi háborúkhoz képest brutális mennyiségű gép is lehetett. Angliai csata és Németország feletti strat bomázáskor egy 3x3x3 km-es dobozban lehetett akár 40-100 db gép is. Ilyen gépsűrűség közelében nem volt egyik helyi háború sem, már a gépek sebessége miatt sem.

    Ma meg az ölési zóna olyan dinamikus és csak becsülhető sokszor, hogy az lábremegtető. Ráadásul akkor, ha lőttek rád, volt esélyed megúszni. Ma, ha lőnek rád és nem tudod az első jel az, hogy a AAM vagy SAM lekap az égről és örülhetsz, ha nem darál le insta a rakéta a géppel együtt...

    A pilótáknak a légi helyzetkép összerakása sokkal emberpróbálóbb feladat, 3v3 és 4v4 táján gyakorlatilag ez már mission impossible. Az AIMVAL és ACEVAL ezt mutatta meg. Azért kapta meg az az "MI-t" és a DAS + displayt az F-35 amit.

    Ebben részben írtam ezekről is.
    Az új HT összefoglali hivatkozik erre és kicsit ki is bővíti majd.
  • [NST]Cifu
    #82056
    Az oldalán az olvasható, hogy Raider. ;)

    Az S-97 Raider egy kisebb méretű változat, és alapvetően az OH-58 Kiowa Warrior váltótípusa lenne. Az SB-1 Defiant közel kétszer nagyobb lesz, és az UH-60 váltótípusa lenne elviekben.
  • [NST]Cifu
    #82055
    A hadsereg (US ARMY) 2009-ben elindított egy programot egy új helikoptercsalád létrehozására, a cél az, hogy 430km/h utazósebesség mellett 424km hatósugárral rendelkező, függőlegesen le- és felszállni képes gép váltsa az OH-58 Kiowa, UH-60 Blackhawk és az AH-64 Apache családot, közös alapon (meghajtás, irányítórendszer, stb.). Mellesleg az alapja lenne a CH-47 Chinook váltónak, továbbá pedig kvázi szeretne az US ARMY egy C-130-as méretű tehergépet, miután az USAF kirúgta alóla a C-27J Spartant - miután merevszárnyú nem lehet, így VTOL platformon gondolkodnak, amelybe az USAF nem köthet bele.

    A program két döntőse a Sikorsky/Boeing S-97 (és annak folyományai), amely tolólégcsavaros megoldást használ, illetve a Bell V-280 Valor (és annak folyományai).

    A Bell V-280 Valor:


    A repülési tesztek 2017-2018-ban zajlanak, a döntés 2018 végén / 2019 elején várható.
  • molnibalage83
    #82054
    Ez ebben a formában nem igaz. Milyen fegyverzettel és ki ellen?
  • _rudi
    #82053
    Ez véletlen nem az SB-1 Defiant?
  • JanáJ
    #82052
    Fél OFF
    Mennyiben változtak meg a vadászgép pilóták képességei a II: VH.-óta? Gondolok arra, hogy régen nehéz volt repülni, de kellett gondolkodni is. Aztán a sugárhajtással már brutál fizikum kellett, de inkább erőből oldották meg a dolgokat. Most már szinte magától repül a gép és onnan dobálnak mindenfélét, de azért még kell a fizikum. Lassan meg jó monoton tűrés kell és sakkozó és légiirányító képességek a drónok irányításához.
  • JanáJ
    #82051
    Továbbra sem értem ezt a valamit. Van az Apacs, van az Osprey és van az A-10. Lassan egyik sem életképes a harcmező felett. Ez miért lesz az?
  • JanáJ
    #82050
    Emlékszem erre a videóra. Az volt a kommentelők "szakvéleménye", hogy ez egy sz@r. Gondolom a sok buta mérnök nem gondolt rá, hogy valaki alatta kezd gyereket sétáltatni. Rendeltetés szerinti használat esetén is gond. Valamelyik katona azt írta, hogy ha szemből jön be érted, akkor túl lehet élni. :-)
  • ximix #82049
    Érdekességképen egy régi videó (7év) hátha valaki még nem látta, Osprey vs Clove Lakes Park
  • [NST]Cifu
    #82048
    Repül az S-97 Raider:

  • [NST]Cifu
    #82047
    Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?


    Majd kompozit csavarokat és anyákat használnak... :D
    (Olvasd: Fogalmam sincs)

    Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
    Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?


    Ez az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején volt téma, még az MFI / LFI program kapcsán. Maga az elv létezik, ismert, de alkalmazása terén túl sok a kompromisszum, illetve a folyamatos fenntarthatósága is kérdéses.
    Amennyire én tudom, nem került többet elő komolyabban, pláne nem a PAK-FA esetében.
  • molnibalage83
    #82046
    Nekem inkább az L sávos radarja körüi hype az, amitől agyfaszt kapok. Az antenna mérete eléggé korlátos nyalábképzést tesz lehetővé nem beszélve az érzékenységről, ami a felülettel arányos...
  • savaz
    #82045
    Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
    Ott a burkolat elvileg radar atereszto kell legyen.

    Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
    Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?
  • [NST]Cifu
    #82044
    Ha képes szuperszonikus sebességre utánégető nélkül, akkor igaz lehet. Az mondjuk nyelvészeti kérdés, hogy az új hajtóművel lesz képes, vagy már most is képes-e rá, mert hát az angol mondat szerint az utóbbi...
  • JanáJ
    #82043
    A "high fuel load" ez esetben azt jelenti hogy tanker támogatással. XD
  • fade2black
    #82042
    Én már sokkal korábban kb itt.

    "Combined with a high fuel load, the T-50 has a supersonic range of over 1,500 km, more than twice that of the Su-27."
  • fonak
    #82041
    Elvileg létezik "fotonikus radar", de ha jól értem lézer kell hozzá, az meg itt nem látható, hogy lenne.
  • Hpasp #82040
    Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák.

    TOR-on azért van a kupola, mert a fő ESA nem látja a felfelé kivetett rakétát indításkor.
    Rávezetéskor szerintem az RPK funkciót átveszi a fő ESA. (szűkebb a nyalábja, ami előny)

  • molnibalage83
    #82039
    Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák.
  • [NST]Cifu
    #82038
    PAK-FA elemzés, a fotonikus radarnál mondjuk ráncoltam a homlokom keményen...
  • Hpasp #82037
    Ez RPK vezérelt ugye? A Tor-on látom az RPK antennákat. Ezen hol van?

    Igen, RPK.
    Az a nagy ződ PESA...
  • [NST]Cifu
    #82036
    PAK-FA MFD-k: