95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82303
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy így lehet, hogy az RC-135-ösök akkor az F-35-ösökről visszaverődő radarjeleket kutathatták... -
#82302
A Vityáz és NASAMS-nál igen. A többi rendszernél már csak bónusz, rávezetőállomás néklül az osztály csak egy nagy kupac haszontalan vas. -
#82301
Ehhh...
...mára már csak F35 díszkíséretnek jók.
-
#82300
LoL. Ügyes. És ez az 1960-as évek színvonala. Vajon ma mire lehetnek képesek ma a hasonló feladatú gépek... -
#82299
Hmmm... ezek szerint viszont továbbra is van értelme az indítóállást kilőni. Ez volt az új info nekem... -
#82298
Hogyan mértek be a méteres szovjet radarok helyzetét a 60-as években; Operation Brigand
Az elektronikai felderítés gépeinek képességeiről úgyis csak ritkán lehet olvasni...
Brigand worked only against a surveillance radar whose antenna rotated through the full 360-degree scan pattern. The principle of operation was as follows. When a radar’s high powered transmissions struck an object a plane, a ship or a hillside only a minute proportion of the energy returns to the radar. However, the radar energy reflected from those objects travels out in several other directions. A suitably sensitive receiver, aboard a plane more than two hundred miles from the radar, could pick up that reflected energy. By running a rotating timebase in synchronism with the victim radar’s scanner plus a little electronic trickery, the victim radar’s picture could be recreated on the Brigand screen.
In use, Brigand did not give continual tracking on small objects such as aircraft. However the device functioned well when the radar looked at topographical features such as hillsides or coastlines, or large objects such as warships.
The ability to reproduce the victim radar’s ground clutter pattern proved extremely useful. Exploiting this feature, Brigand could determine the position of a ground radar with far greater accuracy than was possible using normal direction-finding and triangulation methods. That was particularly so in the case of the low frequency radars favored by the Soviets. Also Brigand performed the task a lot quicker. The operator had only to tune the equipment to the victim radar’s frequency and perform a few adjustments, then take a long exposure photograph of the Brigand screen during one full timebase rotation about 10 seconds. Then, if required, the operator could return the equipment to another radar and repeat the process. The operation could take place up to 250 miles from the victim radars, without the plane having to radiate or fly any special pattern that might betray its mission.
The full method of operation of Brigand was a follows. First, the operator tuned the equipment to the victim radar. Then, he rotated a medium beamwidth APA-69 direction finding antenna until it pointed at the radar. The APA-69’s output was fed directly into the high sensitivity receiver. Next, the operator set the victim radar’s rotation rate on an electronic antenna simulator, and used this to synchronize the PPI scope of the plane’s APS-20 radar with the rotation of the victim radar’s scanner. With the output from the high sensitivity receiver applied to the APS-20 scope the latter now displayed the victim radar’s echo signals. The resultant scope picture carried major range distortions. However, by using a specially developed computer program on an IBM computer, those distortion curves could be corrected mathematically on the ground.
As has been said, Brigand worked only against a surveillance radar whose antenna rotated through the full 360-degree scan pattern. The system did not work with radars that operated in the sector-scanning mode. That ruled out airborne intercept radars, nodding height-finders and most types of missile and gun control radar.
By mid-1964, Brigand was fully operational aboard the Navy EC-121 planes of VQ-1 operating over the Pacific, and VQ-2 operating over the Atlantic and the Mediterranean. At that time an extensive program was in progress, using Brigand to re-fix the position of every observable surveillance radar throughout the territory of the Soviet Union and her allies... -
#82297
Emiatt nem lehetséges az, hogy egy Sz-300 vagy Patriot indít egy rakétát és egy másik osztály világítja meg a célt, mert a TVM, SAGG esetén sem tudják máshogyan megoldani a távolságmérését a rakétának a seggén levő antennával.
Ezétr nagy rász a klasszikus rávezető állomás nélküli NSAMS és lesz majd a Vityáz. Mert bárhol lehet a radar, az vezetési pont kiszámolnja az MCG-t amit elküld az indítóállványnak és abból toljáj fel az MCG-t a rakéta segge felé. -
#82296
Oh, ezt jó tudni... -
JanáJ #82295 Jelenleg, mikor NATO oldalról mögötted az AWACS és te csak dobálod a AMRAAMot, addig nem gond, pláne, hogy nem nagyon van, ami szembe jöjjön. De ha az ellennek is van, onnan azért orosz rulett (hehe OROSZ rulett), hogy mikor kapnak le. A Meteor meg a világból kirepül. -
JanáJ #82294 Huh, ez durva buli lehetett. -
#82293
Nem távolság, iránybeli probléma. A rakéta kb. 60 fokos hátrafelé néző kúból tud jelet venni tudtommal. -
#82292
Arról tudjuk, hogy kb. milyen távolság? -
#82291
Csak éppen ott az MCG antenna vételi korlátja... -
#82290
Így viszont nem annyira forget az F&F rakéta, mert MCG jelhez küldéshez és magához a jelhez is irányban kell maradnod.
Amíg nem volt adatkapcsolat a gépek között, valóban. Csakhogy az F&F sokkal korábbi elnevezés, és például az infravörös önirányítású rakéták F&F-nek számítanak a félaktív radarosokhoz képest. Egy nagy hatótávolságú aktív radaros AA rakéta esetén nem feltétlenül kell F&F-ről beszélni, de van olyan helyzet, amikor F&F tudod használni.
De manapság azért a modern gépek közötti adatkapcsolat miatt nincs szükség a saját radarodra se, mégis meglesz a célpont céladata.
Plusz az AMRAAM AIM-120C-7 esetében az MCG-t már nem csak az indító jármű adhat... -
#82289
Kurvajól néz ki. -
#82288
Kínai "ground effect" hajó elleni robotrepülőgép kísérleti fázisban, a tenger felett fél méteres magasságban repülne (ie.: kb. 5-ös fokozatnál nagyobb szélben aligha bevethető), viszont másfél órás repülési idő, és ebből fakadóan akár 1000km feletti hatótávolság is elképzelhető. Sajnos túl sok mindent nem tudni róla, de a 3 tonnás tömegéből fakadóan nyilván nem légi indítású, hanem feltehetően szárazföldi.
![]()
-
#82287
Finn BMP-1 mod. prototípus, LAV-25 toronnyal:
![]()
-
#82286
Nagy közel, a semmiből felbukkanó cél ellen. Manőverező légiharcban néhány km távolságba is indítható vele AIM-120. BORE, 20x30 vagy más dgf. radar módban befogott célra azonnal mehet a rakéta. Persze azért nem árt előtte VID és imádkozni, hogy ne legyen más cél közelebb, amire ráállhat a rakta önhatalmúlag... -
JanáJ #82285 Na akkor a pitbull tiszta. A maddog nem tudom mire jó. WW3-ban talán.
Így viszont nem annyira forget az F&F rakéta, mert MCG jelhez küldéshez és magához a jelhez is irányban kell maradnod.
Saját radaros rakéta észlelést elméleti lehetőségnek írtam. Ha valaki látott ilyet élőben, az már tuti nem él. :-)
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.05.08. 14:10:07 -
#82284
Vazz, tényleg. -
#82283
"Pitbull" az, amikor az Amraam saját radarja célt fog. Amire te gondolsz az a "Maddog". -
#82282
Igen, nem kell felkapcsolni a saját radart és MCG nélkül is lehet. A rakéta elindul előre, folyamatosan radarozik és amit talál, arra rámegy. Ennek sok értelme nincs, de ere si képes. Pitbullnak azért hívják sanszosan, mert a "láncról" a "véreb" azonnan megy a célra mindenféle irányítás nélkül.
Az MCG jelet szakaszosan adják. Nagy sebességű és manőverező cél esetén a kezdedi koordináta szart sem ér, ha cél manőverezik. Képzeld el, hogy a célpont repül 30k lábon M0.9-cel keletről nyugatra. Érzékeli a radart és irányt vált és süllyed az AMRAAM indítás után. Nagy magasságon 1 perces repidő is lehet 40 km-es távolságra. Ezalatt az előre kalkulát pont 20 km-es körzetében sem lesz a célgép, ha mondjuk 120 fokos irányt vált és lemegye 20 ezer lábra, hogy tudjon jobban manőverezni.
Az ellenfélnek nincs semmiféle infója RWR által, hogy jön AIM-120 vagy sem. Azért az sejthető, ha sokáig üzemel egy vadász radar, akkor adott távolságnál jönni fog a rakéta. Az RWR távolságot nem mér, de ha saját radarral a cél megtalálta az indító gépet, akkor már van fogalma a távolságról. A bibi az, hogy ez már régen alárendelt helyzetet jelent. Ekkor már menekülni kell a francba, ha akkor kezded az ellenfelet keresni, amikor már villan fel egy radar, amiről lövésed nincs, hogy miért van ott.
Soha nem hallottam még olyat, hogy vadászgép saját radarjával észlelt volna AAM indítást. A Dvina, ha már követte a célt, akkor az AGM-45-öt látta leválóü céljelként, de a vadászok hasonló STT (singe target track) módot csak SARH rávezetéskor kapcsolnak. ARH korszakban nem kb. közeli dogfigthban van ilyen, ahol meg nem releváns ez. -
JanáJ #82281 Vakon alatt mit értesz? A repcsi radarjs bekapcsolása nélkül? Mert az elég elméletinek tűnik. IFF megy radar nélkül?
A pitbull nem maga az, ahonnan saját radarral megy?
A csendben dolog "tiszta", mert köteléknél is elég egy radar.
Az MCG jel az folyamatos? Azt hittem kap egy koordinátát hogy hol keressen magának célt és csók. Vagy ha nem kell elfordulni, akkor a rakéta után küldhetem, hogy merre korrigáljon, ha a cél elkezd manőverezni?
Az ellen miből tudja hogy ha indítottak rá? Mert ha valami véletlen folytán nem látja meg nagyon közel a radarján, akkor marad a szeme meg a "miatyánk". -
#82280
A kémműholdak nem tartoznak közvetlenül az USAF-hoz, ebben igazad van, de mind az USAF, mint az NRO a DoD (védelmi minisztérium) alá tartozik. Az új technológiák kifejlesztése / kutatása a DoD-on belül pedig a DARPA alá tartozik, a világűrbe indított járművek pedig alapvetően az USAF felügyelete alá. Tehát az X-37B program alapvetően a DARPA pénzügyi támogatását élvezi, de az üzemeltetést a Air Force Rapid Capabilities Office (RCO) végzi, az egészet pedig a Office of the Under Secretary of Defense for Acquisition, Technology and Logistics felügyeli.
A megszerzett tapasztalatokat pedig a DoD irányítása alatti műholdak tervezésénél és építésénél használhatják fel. Ide tartoznak az NRO kémműholdjai is... -
#82279
ARH-t vakon is lehet indítani, akkor azonnal saját radarra kapcsol, ez a "pitbull" mód.
Data linken mástól kapott koordinátára is lehet küldeni rakétát, de az indító gépnek folyamatosan kapnia kell a céladatot, mert a rakéta seggén levő MCG vevő antenna karakterisztikája először 30, később 60 fokos szögben tudott venni csak tudtommal. Tehát más gép nem tud MCG-t adni rádiós úton, az indító gépnek kell megtennie. Ezért van az, hogy SAGG/TVM vezérlésű SAM esetén csak az azt indító SAM képes célra vezetni.
Ezen módon lehet indítani csedben a rakétát, ez meg is történt 1999-ben, a holland F-16-os emlékeim szerint így indított. Hpasp erről tett fel anyagot jan végén, feb elején itt. Az összes AF-es légiharcot felrakta.
MCG jelet 4-8 db rakétához tudnak adni a gépek típustól függően. -
JanáJ #82278 Akkor szerinted egy hogyan építsünk jó kémműholdat "homokozó" az USAF-nak? Én úgy tudtam a műholdak nem hozzájuk tartoznak. -
JanáJ #82277 Egy ARH rakéta bevetése hogy néz ki? Nekem kb ez van meg. Repül a repülő, saját radarral keres, majd talál és utána csak a célra dolgozik. Indítja a rakétát "elé" lőve a célnak, ahol számításaink szerint lesz, mire odaér a rakéta. A cél közelében a rakéta a saját radarral megkeresi a célt és - számunkra - ideális esetben le is lövi.
El tudom úgy engedni, hogy a cél ne tudja, hogy indítok rá, csak azt lássa, hogy keresek?
Hogy a tökben tudok több célra tüzelni? Mikor pl odaér két rakéta az ellen géppárjához, akkor lebeszélik, hogy melyik kié.
ARH rakétát gyak korlátlanul tudnék indítani? Mert ha jól értem kell neki egy ide menj koordináta és utána nincs dolog vele. (Tudom F&F) -
#82276
de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet.
A NASA vitte az X-37 / -37A projektet, csak aztán pénz nem nagyon lett rá. Eredetileg egy legalább 270 napig fent keringő tesztjárműnek készült, pont arra, amire a hivatalos adatoknál most megneveznek. Csak most már az USAF felügyeli, és pár NASA kísérletet leszámítva az ő cuccaik vannak a raktérben...
Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni.
Igen, csakhogy az OTV bír valamivel, amivel a "hagyományos" kémműholdak nem - újrafelhasználhatósággal. A hagyományos kémműholdak keringenek egy adott pályán, és visznek pár tonnányi üzemanyagot, hogy 10-15 éves élettartamuk alatt megfelelő számú pályamódosítást és "szúrást" (nagyon alacsony pályamanőver, ahol a célterület felett minél kisebb magasságban halad el a minél jobb felbontás érdekében) tudjon végrehajtani.
Az OTV két éven keresztül volt "csak" fent, viszont utána visszajön, feltankolják, és mehet fel újra - itt nem maga a képesség a lényeg, hanem annak tapasztalati oldala, hogy a "valódi" kémműholdaknál hogy lehet a minél jobb megoldásokat használni - például Hall-hatásra épülő ion-hajtóművek alkalmazásával. Illetve majdan újrafelhasználható kémműholdak lehetőségei, vagy adott esetben a fent lévő kémműholdakkal való dokkolás, és üzemanyaggal való feltöltésük... -
JanáJ #82275 Nem vagyok összeesküvés mániás és nem néztem a pályáját, meg nem is tudom mennyire tudja módosítani, de tuti nem viccből az USAF viszi a projektet. Mondjuk azt sem tudom miért. Felderítésre elég lenne műholdakat fellőni. A visszatérés szerintem csak költség csökkentés.
A két nyilvános dolgot olvastam, de gondolom nem ezért volt két évig fent. :-) -
#82274
Alapvetően a lényeg az, hogy egy "space tug", egy távirányítású, önálló működésre, manőverezésre képes űrhajó, amely ráadásul képes visszatérni a Földre. Utóbbi képessége szvsz nem létfontosságú, inkább csak mellékes. A mostani útnál két alapvető kísérletet hoztak nyílvánosságra, az egyik a raktérajtóba szerelt anyagvizsgálati teszt (a világűr hatásainak kitett anyagok vizsgálata), a másik pedig egy új Hall-hatást kihasználó ion-hajtómű tesztje.
Alapvetően az X-37B-k (kettő épült eddig) kísérleti járművek... -
JanáJ #82273 Haza talált tegnap az X-37B. MAjd 80 éves koromban talán megtudom mit csinált. :-) -
#82272
+lérak
+ (godolom) Lazúr vagy utódjának antennái
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.05.07. 13:58:21 -
#82271
A képeken egy P-18 radar látszik, feltehetően később lesz egy telepített komolyabb felderítő radar. A bázis önellátó (atomreaktor?), és van saját kifutója. Ennyit tudni róla... -
#82270
Radar meg mi még? Kicsit olyan félig kutató félig katonai bázis kinézete van. -
#82269
Épülő orosz katonai bázis a Ferenc József-földön:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
-
#82268
Vége az XM25 / M25 automata gránátvető programnak. Ezzel az OICW utolsó maradványát is elkaszálták... -
#82267
Köszi. -
#82266
A Shield and a Sword
googli link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.05.06. 01:52:29 -
#82265
A 11. perc táján egy olyan történet, amiről eddig soha nem hallottam bár nem egészen tiszta, hogy ki szökött volna meg.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.05.06. 01:13:50 -
#82264
Igen erre én is gondoltam, de sztem nem kell ahhoz még autóbaleset sem, elég megcsúszni a jégen gyalog :D
