95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
obe #20496 nekem pedig régóta fúrja az oldalam, hogy vajon miért indián törzsekről nevezik el a helikoptereiket az amerikaiak???
ha valaki tudja légyszi ossza meg velem..köszi -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#20495
Igen, ezek azok. -
#20494
sok a homályos folt, volt ott minden, ha jól emlékszek magyar AMD-ket adtunk el. -
horthy #20493 Szeretnám megkérdezni hogy magyarország az Antal kormány idején milyen fegyvereket exportált Horvátországba AMD-65-öt vagy AKM-63-at vagy tulajdonképpen miböl is volt akkoriban a botrány ? Mert ha ködösen is de emlékszem hogy abba az időben amikor néztem egy külpolitikai müsort talán a Panorámát egy szerb katona mérges volt a riporterre mert azt állitotta hogy magyar fegyverrel löttek rá . Ja és nehézfegyverekhez jutott horvátország ?? Vagy föleg Jugoszláv Néphadsereg zsákmányolt fegyvereit használta ? Kik voltak Horvátország támogatoi és milyen fegyverekkel támogatták ? Igaz hogy a volt Keletnémet hadsereg nehézfegyvereiből is kaptak ? -
#20492
"Ennek a képe a pilóta (vagy a fegyverkezelő-operátor) elötti kijelzőn jelenik meg"
ezek a fekete fehér képernyős dolgok,amin van egy célkereszt? vagy tök másra gondolok!?:D
![]()
-
#20491
ezért nem kell lehülyézni...
mintha en nem tudnam hogy ő írta, beszélhetnénk hogy ki a hülye, és ki az aki hülyéskedik -
#20490
Nem nézed ki belőlem, hogy képes legyek magam megfogalmazni egy ilyen szöveget, vagy mi? 
-
#20489
A repülőgépekre telepített rendszerek esetén sokmindentől függ, a terepviszonytól (rá-e lehet látni a célra), az időjárástól (pl. a köd vagy eső megnehezíti, sőt, lehetettlenné teheti ezt a fajta rávezetést), stb.
De egyébként olyan 10-15km az átlagos távolság, 1-6 km-es magassából. Persze teljesen más a helyzet, ha a célmegjelölő a cél közelében van (pl. speciális egységek kézi célmegjelölővel, vagy egy Kiowa helikopter), egyes lézeres irányítású légibombák (siklóbombák) akár 25km-esnél is nagyobb távolságból is ledobhatóak, megfelelő magasból való indítás esetén. -
#20488
Te ennyire hülye vagy? Ne szokj már rá a gumis stílusra. Egyszer azt hiszem értelmes vagy de mindig kiderül, hogy nem... -
#20487
ezeket a hszeket te kopizod?
-
#20486
Kb. mekkora távolságról mérik be célt egy ilyen konténerrel és mekkora távolságból célszerű kioldani a bombát? -
#20485
Ezek a célmegjelölő konténerekben van általában egy infravörös és egy látható fény tartományban működő digitális kamera. Ennek a képe a pilóta (vagy a fegyverkezelő-operátor) elötti kijelzőn jelenik meg. A kamera giroszkópok segítségével stabilizálva van, tehát a gép mozgását figyelembe véve folyamatosan korrigálja a kamera mozgását, és így követi a célt. A pilóta képes a kamerát mozgatni, zoomolni és a segítségével befogni járműveket, épületeket, stb. függően a feladattól. A földi csapásmérésre szánt gépeknél (F-15E, Mirage-2000D, stb.) azért kellemesebb ez, mivel így a fegyverzetkezelő-operátor csak erre koncentrálhat, míg a többi gépnél (A-10A, együléses F-16-osok, stb.) ugye a gépet is vezetnie kell közben a pilótának. A célpontot a kemrákkal együtt mozgó lézeres célmegjelölő sugarával tudják megfesteni, ez gyakorlatilag oda "néz", ahova a kamera, tehát a képernyő közepén lévő tárgy lesz kijelölve. Ezután a fegyvert már indíthatják is, annak a saját passzív lézeres érzékelője csak a lézer hullámhosszán lát, a célpont felületéről pedig ugye éppen ez verődik vissza. Mivel a konténer "fejében" lévő kamera és vele együtt a célmegjölő befogás állapotában követi a célt, ezért a gép utána már akár manőverezhet is bizonyos korlátok mellett (értelemszerűen nem bölcs dolog ekkor háton repülni :)), így például már megkezdhet távolodni a célpontból. Csak érdekesség a Litening konténerek orrában lévő infravörös kamera felbontása 640x480 (ill. az újabb változatoknál 640x512) pixel.
![]()
Hasonló elven működnek a helikopterekre telepített célmegjölők is, ezenél a lényeg az, hogy sokkal nyugodttabban közelíthetik meg a célpontot a terep takarásában, és több idejük van a célpontok azonosítására, és a megfelelő cél kijelölésére. Utána már csak a 6 kilométterel a fejük felett keringő vadászgépeknek le kell dobni a bombát, és kész. :)
[center]![]()
OH-58 Kiowa, a rotoragy tetején látható a kamerákat és a célmegjelölőt tartalmazó "turbán" -
#20484
Hogy működik ez a lézeres célmegjelölő? -
#20483
értem, köszi a választ! :) -
#20482
Az a "tartály" egy Litening célzókonténernek tűnik. Ebben egy nagy felbontású infravörös kamera van, amelyel a földi célpontok északa is könnyen azonosíthatóak és befoghatóak, valamint a konténerben lévő lézeres célmegjelölővel "megfesthetőek" lézerirányítású légibombák és rakéták számára.
![]()
Ami a rakétát illeti, szerintem egy gyakorlórakétáról lehet szó. -
#20481
heló! fegyverekhez meg ilyenekhez nem nagyon értek,szal ne kövezzetek meg,de lenne egy kérdésem! :)
itt van 2 számomra ismeretlen dolog...ez a piros,és az alatta lévő tartály szerű valami! kérdésem,hogy mik ezek,és mi a feladatuk? gondolom a piros egy rakéta,de nem láttam még ilyet
![]()
-
bgabor #20480 Köszi, jó kis oldal. 
-
dara #20479 Zimmerit. -
#20478
Szerintem nem tünt fel, hogy ez a kép nem Merkavát ábrázol. ;) -
bgabor #20477 Valaki tudna nekem infót mondani arról, hogy a II. vh-s német tankokra a háború mely éveiben került Zimmerit bevonat? Egyáltalán mi tette indokoltá ennek a bonyolult bevonatnak a használatát? Olyan sok német tank esett áldozatául a mágneses tapadóaknánknak? -
dara #20476 És hogy jön ez egy Magach 7C-hez? -
#20475
aha :D -
#20474
"...M1A2 , és Merkava tipusú állitolag legyözhetetlen...
Szögezzük le: nincs olyan, hogy legyőzhetettlen. Ez egy bulvármédia szinvonalú maszlag." -
#20473
? -
#20472
![]()
-
#20471
frekkon:
jól látom hoggy a nemzeti gárda nagyobb állománnyal rendelkezik, mint maga a légierő?
Igen.
Bucser:
Másik apró kérdés: ugye kvázi a Nemzeti Gárdák a szövetségi államok minihadseregei (milíciái) Akkor a tagjaik a kormányzóra esküsznek fel és nem azelnökre? Vagy ők is Szövetségi "hatáskörbe" tartoznak és központilag döntik el hogy honnan mennyit használnak fel a szövetségi hadsereg feltöltésére vagy Minden kormányzónak megvan a lehetősége hogy delegáljon erőket az Army-ba? (vagy az Air force-ba természetesen)
Tessék itt van a hivatalos eskű (eredetileg 1916-ból, de az 1988-as hivatkozásban is ez szerepel):
''I do hereby acknowledge to have voluntarily enlisted this _ _
day of _ _ _ _, 19_, in the _ _ _ _ _ _ National Guard of the
State of _ _ _ _ _ _ for a period of _ _ year(s) under the
conditions prescribed by law, unless sooner discharged by proper
authority.
''I, _ _ _ _ _ _ _ _, do solemnly swear (or affirm) that I will
support and defend the Constitution of the United States and of
the State of _ _ _ _ _ _ against all enemies, foreign and
domestic; that I will bear true faith and allegiance to them; and
that I will obey the orders of the President of the United States
and the Governor of _ _ _ _ _ _ and the orders of the officers
appointed over me, according to law and regulations. So help me
God.''
Mozgósításra az államon belül a kormányzó jogosul (katasztrófa vagy biztonsági okok). De mozgósítást természetesen elrendelhet a Pentagon is (országon kívűli feladatok).
Grotesk:
a Nemzeti Gárdások is repülnek annyit mint a légierősök?
Alapvetően hasonló mennyiséget repül gépekre lebontva, de ugye az ANG pilóták csak időszakosan repülnek, míg az USAF pilóták folyamatosan. Természetesen attól is nagyban függ, hogy mely egységeket hasonlítjuk össze (egy háborús misszióban részt vevő egység egy hét alatt többet repülhet, mint egy otthoni egység egy hónap alatt). -
#20470
a Nemzeti Gárdások is repülnek annyit mint a légierősök? -
#20469
Símán lehetségesnek tartom.
Másik apró kérdés: ugye kvázi a Nemzeti Gárdák a szövetségi államok minihadseregei (milíciái) Akkor a tagjaik a kormányzóra esküsznek fel és nem azelnökre? Vagy ők is Szövetségi "hatáskörbe" tartoznak és központilag döntik el hogy honnan mennyit használnak fel a szövetségi hadsereg feltöltésére vagy Minden kormányzónak megvan a lehetősége hogy delegáljon erőket az Army-ba? (vagy az Air force-ba természetesen) -
frekkon #20468 jól látom hoggy a nemzeti gárda nagyobb állománnyal rendelkezik, mint maga a légierő? -
#20467
Először egy elég csúnya hsz.-et írtam, mert kezd elegem lenni a Kuruc.info hangvételtől, de lehiggadtam, és próbáljuk meg normális szinten lekommunikálni a felmerült dolgokat...
...M1A2 , és Merkava tipusú állitolag legyözhetetlen...
Szögezzük le: nincs olyan, hogy legyőzhetettlen. Ez egy bulvármédia szinvonalú maszlag.
Ha igaz a sajtóhir biztos hogy javulni fog az amcsi és izraeli harckocsizok morálja ???
Szerintem minden harckocsizó (de legalábbis a többsége) tisztában van azzal, hogy adott helyzetben mik a reális lehetőségei és esélyei. Mind az amerikaiak, mind az izraeliek levonták a következtetéseket, és igyekeznek javítani az amúgy nem katasztrófális szintű veszteségeiken. Ha egy kicsit visszaolvasol, olvashatsz arról, amit az M1 Abrams TUSK programról, illetve az izraeli elemzésről írtam. Szerintem a harckocsizók morálja (ha tényleg ez érdekel) ezen dolgoktól nem fog romlani, főleg ha azt látják, hogy törődnek a problémával.
Egészen addig amig az ellenség fel nem zárkozott technikailag hozzájuk !
A Tigrisek nagyobb részét a levegőből lőtték ki, vagy a saját személyzete robbantotta fel, miután műszaki hiba vagy üzemanyaghiány miatt lerobbantak. Komoly védelemmel rendelkeztek, de nem voltak elpusztíthattatlanok, csupán annak vélték sokan. Nyilván egy komoly páncélzattal rendelkező, technikailag fejlett harceszköz igen sokat dob a vele harcolók morálján, és ugyanennyit ver le az ellenségén.
Ki mit tud ezekről a ruszki rakétákról ? Mennyire halálosak vagy csak propaganda az egész ?
Nem propaganda, bár kissé el van túlozva. A kard és a pajzs versenye ma is tart, legfeljebb modernebb eszközökkel. Az tény, hogy a modern orosz pct. rakéták, mint a Kornet-E komoly veszélyt jelentenek a harckocsikra. Egy RPG-29 is veszélyes fegyver, hiszen a harckocsik páncélzata továbbra is előlről nyújt csak maximális védelmet, oldalról vagy hátulról, esetleg felülről kevésbé kemény diók. De a védelem terén is vannak fejlesztések, lásd az orosz Arena, vagy az izraeli Thropy rendszert, amelyek aktív rakétavédelmi eszközök ( itt a saját írásom a Drozd és Arena rendszerről ) vagy a reaktív páncélzatok (arról meg itt írtam ). -
Cnut #20466 Nem tudom hogy mennyire vagyok a honfitársad, de nem tetszik a megszólítás még akkor sem ha igaz. "Rajongó" sem vagyok, max érdeklődő. A hír amit említettél valószínűleg igaz, nemrég Cifu is írt róla. Mivel az általad említett RPG-29 és AT-14(Kornet-E) fegyverek képesek 6-900mm páncél átütésére is ezért nem olyan vészesen nagy csoda ez. Sőt, rég ismert tény, amire valószínűleg az amerikai és izraeli harckocsizók képzésénél is felhívták a figyelmet. Ezek tényleg nagy hatásfokkal üzemelnek, árukhoz képest óriási károkat tudnak okozni, nem kell különösebben képzettnek lenni a használatukhoz, könnyen mozgathatók, rejthetők stb. Aki a földön jár tudja, hogy legyőzhetetlen nincs, de ezekkel a fegyverekkel nem fogják térdre kényszeríteni sem az amerikai, sem az izraeli hadsereget. -
AKSURV #20465 Szerintem azért be lehet az Army vetni, az USA területén, csak meghatározott körülmények pl. szükséghelyzet kihirdetése után. Pl. A 82nd Airborne Div. New Orleans-ban.
82nd Div. New Orleans-ban -
horthy #20464 Kedves honfitársaim haditechnika rajongok ! Ki tudja mi az igaz abbol a sajtohirből hogy M1A2 , és Merkava tipusú állitolag legyözhetetlen harckocsik estek áldozatul RPG-29 és AT-14(Kornet-E) tipusú orosz rakétáknak libanonban és irakban ! És csak azt hagyták ki , hogy melyikből mennyit kellet kilőni ezekre az acélszörnyetegekre ? Ha igaz a sajtóhir biztos hogy javulni fog az amcsi és izraeli harckocsizok morálja ??? Ők is ugy fognak járni mint a híres PzVI TigerE az is először legyőzhetetlen volt ? Egészen addig amig az ellenség fel nem zárkozott technikailag hozzájuk ! Ki mit tud ezekről a ruszki rakétákról ? Mennyire halálosak vagy csak propaganda az egész ? -
#20463
Most is szerintem. :)
Gondolom ismeritek a viccet. Kétfajta pilóta létezik a világon. Az aki F-15-ön repül és mindenki más aki csak álmodik róla. -
#20462
Egen, de a légierő akkoriban még az F-15 bűvöletében égett. :) -
dara #20461 Azért azt ne feledjük, hogy azok az első szériás ANG F-16ADF-ek voltak hosszú ideig (az AMRAAM rendszeresítéséig) az egyetlen BVR képes F-16-osok! És emellett az IFF rendszerük is felűlmúlta a többi F-16-ét. -
SZU #20460 Köszi, hogy reagáltál egy 3 hónapos kérdésemre, amire rögtön feleltek is, s elmagyarázták, hogy benéztem, mert a képeken is AKM-63 van. Bár mentségemre qrvára hasonlítanak. -
frekkon #20459 érdekes: ahogy nézegettem ezt az oldalt, azt vettem észre hogy az amerikai vadászgépeknek (F-15, F-16) nagyjából a fele (ha nem több) a nemzeti gárda tulajdonában van. pedig az ember azt hinné, hogy a légierő nagyobb állománnyal rendelkezik... -
#20458
A nemzeti őrség (National Guard) egy, Magyar szemmel kissé nehezen érthető szervezet. Gyakorlatilag az Egyesült Államok megszületésénél, az szokszor egymással nem túl baráti viszonyt ápoló tagállamok miatti feszült politikai helyzetre lehet visszavezetni a születését. Eredetileg létezett egy hivatalos amerikai hadsereg (ill. lovasság és haditengerészet). A tagállamok közül pár viszont nehezményezte, hogy egy, őáltaluk közvetlenül nem felügyelt katonai szervezet állomásozik a területén. Az államoknak sokszor saját katonaságuk, miliciájuk volt. A XX.sz. elején hogy végre felszámolják ezeket a miliciákat, létrehozták belőlük a nemzet őrséget.
Ha jól tudom a mai napig benne van az amerikai alkotmányba, hogy egy tagállam hadserege nem léphet egy másik tagállam területére külön engedély nélkül (ill. hadihajói nem sérthetik meg felségvizeit). Az is szerepel benne, hogy az amerikai hadsereget nem lehet bevetni az USA területén. Az érvényes szabályozás szerint jelenleg csak és kizárólag az Nemzeti Őrség használható erre a feladatra (az amerikai légierő járőrözhet a légtérben, és ő felel az ország biztonságáért a külső veszélyforrásokkal szemben, de például egy belföldi járatot elvileg nem kisérhet pl. terrorveszély esetén).
A nemzetőrség gyakorlatilag hasonlóan működik első látásra, mint a tartalékos szervezet (US Army Reserve). A tartalékosok és a nemzeti gárdisták is havonta egy hétvégét és évente két hetet kötelesek a kiképzőtáborban tölteni. Az első különbség, hogy a tartalékosokat függetlenül, egyenként is lehet mozgósítani. Ha tehát egy katonai egységben hiány van rádiósból, akkor a tartalékosok közül bármikor mozgósíthatnak X embert, hogy beosszák az egységbe (a példa erősen sarkított persze). A nemzeti gárda viszont mindig kizárólag csapatban mozgósítható, tehát nem fognak egyenként, személyre szabottan behívni embereket, hanem kiadják a Nemzetőr egységeknek, hogy kell X száz vagy ezer ember, ők pedig berendelik őket. Tehát valahogy úgy néz ki, hogy a tartalékosok képezik a hadsereg emberanyag utánpótlásának az első vonalát, a nemzetiőrség pedig a második.
A nemzetőrség alapvető feladata az ország védelme, valamint a természeti ill. egyébb jellegű katasztrófákban a segítségnyújtás. Itt jön a képbe pl. a lent említett New Orleans-i eset, igen, katonákat nem lehetett mozgósítani, a Nemzeti Gárdát kellett.
Valójában két nemzeti gárdáról beszélhetünk, az egyik maga a Hadsereg Nemzeti Gárda (Army National Guard - ARNG), a másik pedig a Légierő Nemzeti Gárda ( Air National Guard - ANG). Az elöbbi értelemszerűen a hadsereg alá tartozik és a szárazföldi erőket képviseli. Az utóbbi a légierő háttérében működik. Az ANG ugye egy kicsit viccesebb eset, hiszen itt pilótákat illetve vadászpilótákat is kell kiképezni, és persze a földi karbantartószemélyzet is megfelelő szakmai hátterrel kell, hogy jelentkezzen. Alapvetően ide tehát olyan embereket keresnek, akinek van valami múltjuk, pl. leszerelt katonák, pilóták. Arra is van példa, hogy egy utasszállító gép pilótája elment ANG pilótának, megkapta a kiképzését F-16-osra, és ha behívják, azzal repül.
Itt van a dolog egyik fonákja: miért menne el az ember a nemzeti gárdába? Nos alapvetően bizonyos szintű kezdvezményekért, például adókedvezményért, a hadsereg által biztosított egészségügyi háttérrel (ne feledjük, hogy amerikában alapvetően privatizált egészségbiztosítás működik!), stb. Törvényben elő van írva, hogy a nemzeti gárdában szolgáló illetőnek a munkaadójának biztosítania kell az eltávot. Ez azért vicces, mert el lehet képzelni milyen mókás, amikor egy légitársaságnak behívják 2-3 pilótáját és 5-10 szerelőjét az egyik napról a másikra... :)
A nemzeti gárda az 1970-es és 80-as években egy kissé lezüllött. Alapvetően az anya fegyveres erő leszerelt fegyvereit kapta meg (az ARNG például az 1990-es években is M16A1 gépkarabélyokat használt, az ANG az 1990-es évekig repült az A-7-es harci repülőgépekkel, amelyeket a légierő tíz évvel korábban kivont, és az F-16-osai is az első száriákból származtak). Ez némileg visszaütött az első öböl-háborúban, ahol 64 ezer nemzeti gárdista szolgált, és például nekik másféle lőszert kellett az M16A1-eseikbe, mint a regurális egységek M16A2 gépkarabélyaikba. Igazából azonban 2001 szeptember 11.-e után helyeződött komoly hangsúly arra, hogy a nemzetőrséget felhúzzák. Egyfelől nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz rájuk Afganisztánban, majd később Irakban, másfelől az is nyilvánvaló volt, hogy a felszerelésük sokszor egy generációval elmaradt a hadsereg átlag szinvonalától. Ennek fényében a felszerelésükre többet áldoztak az utóbbi időben (de a kritikus hangok szerint továbbra is csak a töredékét költik egy nemzeti gárdistára, mint egy US Army bakára). Az ANG is hirtelen megkapott egy pár újabb gépet, illetve felújították a géppark egy részét (csak érdekességként: az ANG üzemeltet egy századnyi B-1B gépet is az 1990-es évek óta).
Eredetileg a Nemzeti Őrség tagjai legfeljebb hat hónapra lehet szolgálatra behívni, utána pedig legalább hat hónap pihenőidőt kapnak (vagyis mentességet az újabb mozgósítás alól). Ez azonban az afganisztáni és iraki szerepvállalás miatt elég nehezen jön össze (gyakorlatilag nem csak az US ARMY, de az ARNG is kifutott a személyi állományból). Nemrég az US ARMY átalakításba kezdett, és ennek egyik érdekes momentuma, hogy elkezdi feltölteni az egységeit, így kevésbé lesz az ARNG-re szorulva egy irakihoz hasonló misszióban. -
Ren #20457 Van Légi ill. Szárazföldi Nemzeti Gárda, értelemszerűen az elöbbi az USAF, az utóbbi pedig az Army szerves része. Valóban tartalékos jellegűek, de nem összkeverendőek velük. A "havonta egy hétvége, évente két hét" szolgálati idő ahhoz kell, hogy az illető megkapjon minden juttatást ami egy nemzeti gárdistának jár, de ennél többet is lehet szolgálni, sőt vannak akik teljes idejükben a Nemzeti Gárdánál vannak. A fenti szlogen az iraki háború óta nem állja meg a helyét, mert azóta lényeges többet kell a két hétnel szolgálatban lenni, az iraki és afganisztáni erők 40-50%-a Nemzeti Gárdista.
