Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #20458
    A nemzeti őrség (National Guard) egy, Magyar szemmel kissé nehezen érthető szervezet. Gyakorlatilag az Egyesült Államok megszületésénél, az szokszor egymással nem túl baráti viszonyt ápoló tagállamok miatti feszült politikai helyzetre lehet visszavezetni a születését. Eredetileg létezett egy hivatalos amerikai hadsereg (ill. lovasság és haditengerészet). A tagállamok közül pár viszont nehezményezte, hogy egy, őáltaluk közvetlenül nem felügyelt katonai szervezet állomásozik a területén. Az államoknak sokszor saját katonaságuk, miliciájuk volt. A XX.sz. elején hogy végre felszámolják ezeket a miliciákat, létrehozták belőlük a nemzet őrséget.

    Ha jól tudom a mai napig benne van az amerikai alkotmányba, hogy egy tagállam hadserege nem léphet egy másik tagállam területére külön engedély nélkül (ill. hadihajói nem sérthetik meg felségvizeit). Az is szerepel benne, hogy az amerikai hadsereget nem lehet bevetni az USA területén. Az érvényes szabályozás szerint jelenleg csak és kizárólag az Nemzeti Őrség használható erre a feladatra (az amerikai légierő járőrözhet a légtérben, és ő felel az ország biztonságáért a külső veszélyforrásokkal szemben, de például egy belföldi járatot elvileg nem kisérhet pl. terrorveszély esetén).

    A nemzetőrség gyakorlatilag hasonlóan működik első látásra, mint a tartalékos szervezet (US Army Reserve). A tartalékosok és a nemzeti gárdisták is havonta egy hétvégét és évente két hetet kötelesek a kiképzőtáborban tölteni. Az első különbség, hogy a tartalékosokat függetlenül, egyenként is lehet mozgósítani. Ha tehát egy katonai egységben hiány van rádiósból, akkor a tartalékosok közül bármikor mozgósíthatnak X embert, hogy beosszák az egységbe (a példa erősen sarkított persze). A nemzeti gárda viszont mindig kizárólag csapatban mozgósítható, tehát nem fognak egyenként, személyre szabottan behívni embereket, hanem kiadják a Nemzetőr egységeknek, hogy kell X száz vagy ezer ember, ők pedig berendelik őket. Tehát valahogy úgy néz ki, hogy a tartalékosok képezik a hadsereg emberanyag utánpótlásának az első vonalát, a nemzetiőrség pedig a második.

    A nemzetőrség alapvető feladata az ország védelme, valamint a természeti ill. egyébb jellegű katasztrófákban a segítségnyújtás. Itt jön a képbe pl. a lent említett New Orleans-i eset, igen, katonákat nem lehetett mozgósítani, a Nemzeti Gárdát kellett.

    Valójában két nemzeti gárdáról beszélhetünk, az egyik maga a Hadsereg Nemzeti Gárda (Army National Guard - ARNG), a másik pedig a Légierő Nemzeti Gárda ( Air National Guard - ANG). Az elöbbi értelemszerűen a hadsereg alá tartozik és a szárazföldi erőket képviseli. Az utóbbi a légierő háttérében működik. Az ANG ugye egy kicsit viccesebb eset, hiszen itt pilótákat illetve vadászpilótákat is kell kiképezni, és persze a földi karbantartószemélyzet is megfelelő szakmai hátterrel kell, hogy jelentkezzen. Alapvetően ide tehát olyan embereket keresnek, akinek van valami múltjuk, pl. leszerelt katonák, pilóták. Arra is van példa, hogy egy utasszállító gép pilótája elment ANG pilótának, megkapta a kiképzését F-16-osra, és ha behívják, azzal repül.

    Itt van a dolog egyik fonákja: miért menne el az ember a nemzeti gárdába? Nos alapvetően bizonyos szintű kezdvezményekért, például adókedvezményért, a hadsereg által biztosított egészségügyi háttérrel (ne feledjük, hogy amerikában alapvetően privatizált egészségbiztosítás működik!), stb. Törvényben elő van írva, hogy a nemzeti gárdában szolgáló illetőnek a munkaadójának biztosítania kell az eltávot. Ez azért vicces, mert el lehet képzelni milyen mókás, amikor egy légitársaságnak behívják 2-3 pilótáját és 5-10 szerelőjét az egyik napról a másikra... :)

    A nemzeti gárda az 1970-es és 80-as években egy kissé lezüllött. Alapvetően az anya fegyveres erő leszerelt fegyvereit kapta meg (az ARNG például az 1990-es években is M16A1 gépkarabélyokat használt, az ANG az 1990-es évekig repült az A-7-es harci repülőgépekkel, amelyeket a légierő tíz évvel korábban kivont, és az F-16-osai is az első száriákból származtak). Ez némileg visszaütött az első öböl-háborúban, ahol 64 ezer nemzeti gárdista szolgált, és például nekik másféle lőszert kellett az M16A1-eseikbe, mint a regurális egységek M16A2 gépkarabélyaikba. Igazából azonban 2001 szeptember 11.-e után helyeződött komoly hangsúly arra, hogy a nemzetőrséget felhúzzák. Egyfelől nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz rájuk Afganisztánban, majd később Irakban, másfelől az is nyilvánvaló volt, hogy a felszerelésük sokszor egy generációval elmaradt a hadsereg átlag szinvonalától. Ennek fényében a felszerelésükre többet áldoztak az utóbbi időben (de a kritikus hangok szerint továbbra is csak a töredékét költik egy nemzeti gárdistára, mint egy US Army bakára). Az ANG is hirtelen megkapott egy pár újabb gépet, illetve felújították a géppark egy részét (csak érdekességként: az ANG üzemeltet egy századnyi B-1B gépet is az 1990-es évek óta).

    Eredetileg a Nemzeti Őrség tagjai legfeljebb hat hónapra lehet szolgálatra behívni, utána pedig legalább hat hónap pihenőidőt kapnak (vagyis mentességet az újabb mozgósítás alól). Ez azonban az afganisztáni és iraki szerepvállalás miatt elég nehezen jön össze (gyakorlatilag nem csak az US ARMY, de az ARNG is kifutott a személyi állományból). Nemrég az US ARMY átalakításba kezdett, és ennek egyik érdekes momentuma, hogy elkezdi feltölteni az egységeit, így kevésbé lesz az ARNG-re szorulva egy irakihoz hasonló misszióban.