Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1843
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1842
és akkor most képzeljetek el egy kamiont ilyen utkozéselnyelõben... meg egy tankot miként tipor el egy személyautot. 😄
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1841
Nem hiába tervezik a civil autókat úgy, hogy ütközésnél a motor illetve a kocsi eleje "összenyomódjon", így rengeteget elnyelve az ütközés energiájából, ami máskülönben a bentülõket boldogítaná.
#1840
természetesen garambol helyett karambol értendõ...
#1839
Gyanítom, hogy nulla vagy eg csillagot kapna, hiszen semmi sem található meg benne, ami kellhet egy ütközés elnyelésére. Nem szívesen csattannék benne semminek sem, még öv nélkül sem. 70-nél a derék söfõr simán a szélvédõn keresztül kint találja magát, akkor pedig az agyalapi törés mellé még egyéb sérüléseket is begyûjt. Amúgy pont azért jó a nagyobb tömegû autóban garambolózni, mert az ütközési energiát nagyobb távolságon tudja elnyelni. Egy merev dobozba zárva nekimenni valaminek... hát, akkor már inkább egy Trabant.
#1838
k''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1837
Ez most konkrétan nem közvetlen a Hummer-hez kapcsolódva jött, hanem mint a jármûbalesetek esetén.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1836
a közuti baleset elég tág fogalom. meg nem csak hummert használnak...
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1835
Amúgy van egy oldal (majd holnap elõkeresem), amely az Irakban meghalt USA katonákat sorolja fel, illetve haláluk körülmányeit fejti ki egy mondatban. Nagyon sok halál oka sima közuti baleset, de akad olyan is, hogy kerékcserénél halt meg egy illetõ...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1834
Kiváncsi lennék, vajon hány csillagot kapna a Hummer H1 egy Euro NCAP törésteszten... 
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1833
"Az AM General csak ekkorra tudta elvégezni a környezetvédelmi és biztonsági teszteket. A törésteszt meglepõ eredménnyel zárult. A 60 km/h-val betonfalnak ütközõ Hummer csak kis mértékben rongálódott meg, viszont a betonfal darabokra hullott. Ezért a passzív biztonsági eszközök nem is kerültek beszerelésre, például olyan dolgok, mint az övfeszítõ, vagy a légzsák. Ez persze csalóka: A Hummer rettenetes szerkezeti merevsége ugyan garancia arra, hogy karambol esetén nem fog rágyûrõdni a bentülõre, de nem is vesz fel semmit az ütközés energiájából. Így egyrészt irgalmatlan pusztítást végez a baleset másik (feltehetõen könnyebb és puhább)résztvevõjében, másrészt szépen felkínálja saját belterét a hirtelen lassulás miatti magatehetetlen felkenõdésre. Azért még mindig érdemesebb inkább benne ülni, mint a szembejövõben."
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1832
Csak próbálok gyakorlatiasan gondolkodni 😊
#1831
ne nekem bizonygasd, de most olyan példákat mondtok hogy a hajam égnek áll 😄
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1830
végulis palik is feltudott borulni....
azért ezeket a sofõroket tudtommal kiképzik kulon gyakorlo terepen, és szerintem ha ezek utá vmmelyik felborul az elég ugyetlen lehet, nyilván lehet teremteni olyan helyzetet hogy felboruljon, de nem hinném hogy nagyon keresik 😊
azért ezeket a sofõroket tudtommal kiképzik kulon gyakorlo terepen, és szerintem ha ezek utá vmmelyik felborul az elég ugyetlen lehet, nyilván lehet teremteni olyan helyzetet hogy felboruljon, de nem hinném hogy nagyon keresik 😊
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1829
És mivan a tereppel ? Vagy erdõvel ? Pl ha véletlenül nekimegy egy vastagabb fának, vagy egy árok falának ? A felépítmény egy pillanat alatt 0 m/s - re lassul, te meg száguldassz tovább 70 km/s - el - az ablaknak.
A másik az, hogy hogy marad a sofõr a seggén ?
A másik az, hogy hogy marad a sofõr a seggén ?
#1828
Itt egy példa (sajnos csak Thumb, a teljes képek forrás nem mutat sehova)
A terepen kis sebesség is elég ahoz, hogy a kocsi elveszítse egyensúlyát, és annyira alacsonyan sincs a súlypontja a jármûnek, mivel a tömeg döntõ részét adó hajtáslánc ugye csak a hasmagasságtól fölfele lehet, ami itt jó 60 centi...
A 70-es tempónál, közuton való felforduláshoz pedig elég lehet egy nagyobb kõre való felfutás...
A terepen kis sebesség is elég ahoz, hogy a kocsi elveszítse egyensúlyát, és annyira alacsonyan sincs a súlypontja a jármûnek, mivel a tömeg döntõ részét adó hajtáslánc ugye csak a hasmagasságtól fölfele lehet, ami itt jó 60 centi...
A 70-es tempónál, közuton való felforduláshoz pedig elég lehet egy nagyobb kõre való felfutás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1827
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1826
és hogyan borul fel 70-el? 2méter széles, alacsony sulyponttal, nagyon lámázni kell hogy felborlj, nem?
egy részében van egy részében nincs, nyilván oka van miért nincs, pl azért mert a hummer nem fog városban kozlekedni, sem autopályán, nincs kitéve ilyen mindennapi veszélyeknek mint ütközni egy kis autoval.
egy részében van egy részében nincs, nyilván oka van miért nincs, pl azért mert a hummer nem fog városban kozlekedni, sem autopályán, nincs kitéve ilyen mindennapi veszélyeknek mint ütközni egy kis autoval.
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1825
Akkor azt is képzeld el, mi történhet odabent, amikor mondjuk 70-es tempónál felfordul az autó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1824
Pardon, de ez ostobaság. A teherautók egy részében is van öv, illetve a KRESZ úgy rendelkezik, hogy amelyikben van, abban be kell kapcsolni! Sõt, a modernebb teherautókban légzsák is van.
Azonkívûl az öv nem csak akkor segít, ha ütközöl. Gondolj bele, mi történik akkor, ha egy teherautó árokba fordul, és öv nélkül a sofõr akár ki is eshet az autóból, sõt, legszerencsétlenebb esetben akár még ezek után rá is eshet a jármû (volt már ilyenre példa, nem is egy...).
Namost a Hummer esetén én azért csodálkoztam az öv hiányán, mert elképzeltem, ahogy terepen 30-as tempóval száguld a srác egy ilyennel. Mintha egy gigászi dobozba lennél zárva, és egy óriás shaker-nek használná a dobozt...
Azonkívûl az öv nem csak akkor segít, ha ütközöl. Gondolj bele, mi történik akkor, ha egy teherautó árokba fordul, és öv nélkül a sofõr akár ki is eshet az autóból, sõt, legszerencsétlenebb esetben akár még ezek után rá is eshet a jármû (volt már ilyenre példa, nem is egy...).
Namost a Hummer esetén én azért csodálkoztam az öv hiányán, mert elképzeltem, ahogy terepen 30-as tempóval száguld a srác egy ilyennel. Mintha egy gigászi dobozba lennél zárva, és egy óriás shaker-nek használná a dobozt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1823
Ja, képzeld el mikor harctéren mindenki az övével baszakodik, mire kiszálnak, már végük... 😊
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1822
pont nem kell, se öv se légzsák, teherautokban is azért nincs, mert egyszeruen nincs rá szukség a nagy tömeg miatt. Képzeld el hogy több mint 3 tonna utkozik egy átlagos egy tonnás autoval. Szerinted kinek van nagyobb szuksége légzsákra meg övre? 😄
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1821
Konkrétan amiben én ültem semmiféle öv nem volt... 
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1820
Azért ha lassan is, de vesznek új gépeket, illetve felújítják a régieket. Bár bejelentették, hogy a Szu-47 "Berkut" lesz a következõ generáció orosz vadászgép, de egyenlõre egyet sem rendeltek belõle. Ha jól tudom kb. 3-4 század Szu-27-est már felújítottak (Szu-27SMK szinte?), és ha kis mennyiségben, de már vásároltak Ka-50 harci helikoptereket és Szu-39 támagó harci gépeket, illetve rendeltek a Szu-34-es vadászbombázóból (vagy talán harcászati bombázó a helyesebb besorolás?) is. Ami a haditengerészetüket illeti, legutoljára 2001-ben adtak át egy Shuka-B-osztályú (NATO: Akula) vadásztengeralatjárót, elötte pedig 1997-ben egy Antey-osztályú (NATO: Oscar II.) robotrepülõgép-hordozó tengeralatjárót (a felszini flotta 1998-ban kapta meg a Kirov-osztályú Szent Pétert és 1999-ben az utolsó nagyobb hadihajóját az Udaloj II.-osztályú Csabanyenyko Admirálist, ). Állítólag az új Borej-osztályú nukleáris rakétahordozó-tengeralatjáró befejezésére 2003-ban pénzt kapott a Szevmash hajógyár, de ez még így is elég lassú fejlõdés. A szárazföldi erõknél amennyire én tudom nincs komolyabb fejlesztés, kisebb mennyiségben BMP-3 ill. T-80U/UK (esetleg T-80UM?) harcjármûveket vásároltak.
Jellemzõ, hogy a haderõ által frissen megkapott jármûvek szinte kivétel nélkül azonnal csecsenföldre lettek vezényelve.
Ami a fejlesztéseket illeti, eléggé komoly még mindig a titkolódzás, azt viszont tudni lehet, hogy a Szu-37 "ejtve lett", sem az orosz haderõ, sem a külföldi vásárlók nem haraptak rá a meglehetõsen drága "Terminator"-ra. A Szu-35 fejlesztése ha visszafogottabb ütemben is, de folyik. A MiG tervezõiroda egyenlõre a MiG-29 továbbfejlesztésein dolgozik, a MiG-29SzMT/MiG-29M/MiG-29M2/MiG-29MRCA. Elvileg folyik egy kis méretû harci gép tender oroszországban, aféle JSF-ellentender, amelyen a MiG iroda az I-2000 jelû tervel, a Szuhoj iroda pedig a Szu-54/Szu-55 gépekkel pályázik.
MiG I-2000 fantáziarajz
Szu-54 model
Jellemzõ, hogy a haderõ által frissen megkapott jármûvek szinte kivétel nélkül azonnal csecsenföldre lettek vezényelve.
Ami a fejlesztéseket illeti, eléggé komoly még mindig a titkolódzás, azt viszont tudni lehet, hogy a Szu-37 "ejtve lett", sem az orosz haderõ, sem a külföldi vásárlók nem haraptak rá a meglehetõsen drága "Terminator"-ra. A Szu-35 fejlesztése ha visszafogottabb ütemben is, de folyik. A MiG tervezõiroda egyenlõre a MiG-29 továbbfejlesztésein dolgozik, a MiG-29SzMT/MiG-29M/MiG-29M2/MiG-29MRCA. Elvileg folyik egy kis méretû harci gép tender oroszországban, aféle JSF-ellentender, amelyen a MiG iroda az I-2000 jelû tervel, a Szuhoj iroda pedig a Szu-54/Szu-55 gépekkel pályázik.
MiG I-2000 fantáziarajz
Szu-54 model
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1819
Azért ütközésnél nincs is rosszabb, mint egy merev karosszéria. Az összes energiát a bennülõ teste nyeli el, nem a karosszéria egyes részei, mint a modenr autókban. Igazából ebbe kellene a 6 légzsék meg övfeszítõ és egyéb nyalánkságok.
#1818
Majd megrendelik a Pakisztániaiak meg az indiaiak.
#1817
"Ha jól tudom, pénzügyi válságban van" 😄DDD
abban
abban
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#1816
fejlesztõirodál -> fejlesztõirodák
#1815
Oroszországgal kapcsolatban most mi a helyzet ? Ha jól tudom, pénzügyi válságban van, így a fejlesztõirodál által kifejlesztett jobbnál jobb konstrukciókat (SU37,T95 stb) nem rendeli meg az orosz hadsereg.
#1814
Az jó. Ha ügyes vagy, nem vered be a fejed egy nagyobb bukkanónál... 
#1813
Volt alkalmam beleülni a katonai változatba, hát... A csaknem két méteres testmegasságon kicsit sok ide, ha kihúztam magam, a tetõt érte a fejem 😊))
#1812
Valószínûleg a közeljövõben sem elõzi meg a Suzukit az eladási listán, de a bestiát vezetve mintha hirtelen egy másik közlekedéskultúrába csöppennénk. Az emberek nem próbálnak meg kiszorítani, befurakodni. Soha. Elõzékenyek, udvariasak, gond nélkül tudunk sávot váltani, átsorolni. Még a géppuska nélkül is.
#1811
#1810
közben nézegetek képeket hírekben, érdekesek vannak:
Kanadaiak Afganisztánban - ez milyen jármû lehet?
Pakisztáni paramilitáris katonák
Az elefántcsontparti Abidjanban is zavargások vannak
Norvégok Bászrában - érdemes felfigyelni a viking sisakra 😊
Egy március 28án kilõtt amerikai Stryker Moszulban - ezt inkább angolul: "after it was hit by a rocket propelled grenade, which struck slat armour and then set a fuel can alight, according to the U.S. military"
Kanadaiak Afganisztánban - ez milyen jármû lehet?
Pakisztáni paramilitáris katonák
Az elefántcsontparti Abidjanban is zavargások vannak
Norvégok Bászrában - érdemes felfigyelni a viking sisakra 😊
Egy március 28án kilõtt amerikai Stryker Moszulban - ezt inkább angolul: "after it was hit by a rocket propelled grenade, which struck slat armour and then set a fuel can alight, according to the U.S. military"
#1809
Hopsza, úgylátszik megint gyorsan értelmeztem a kommentet... 😊.
#1808
Nem egyedülálló eset... Pl a brit expedíciós harckocsipark hosszúideig alkatrész hiányban szenvedett, a gyalogság egy részének pedig hiányos volt a felszerelése, egyiknek sisakja nem volt másiknak meg bakancsa... Bár ezt igen nehezen tudom elképzelni egy expedíciós hadtestnél, mondván hogy csak annyi katonát küldenek, amennyinek tudnak felszerelést biztosítani.
#1807
egyszerû a válasz, mivel eddig nem harcoltak hummerekkel városokban, egyszerûen nem látták szükségét
egyéb országokban az amerikaiakra nem nagyon szoktak lõni...
egyéb országokban az amerikaiakra nem nagyon szoktak lõni...
#1806
a mai robbanóanyagokkal és rakétákkal, lövedékekkel stb. már nem lehet páncélzat terén lépést tartani.de azért azt ne felejtsük el, hogy az esetek nagyrészében egy jól felszerelt hadsereg küzd egy nálánál sokkal gyengébben felfegyverzett, de esetleg lésztámban és elszántságban túlerõben lévõ ellenféllel.pl:csecsenföld, izrael, irak.azért nem mindegy hogy a katonák mennyire képesek válaszolni az õket ért támadásra, és hogy milyenek lesznek a veszteségeik. valóban remek ötlet egy ilyen harcjármû, ami a tank védelmét nyújtja, és gyalogság ellen sokkal hatásosabb mint a ágyútoronnyal szerelt tesója.a jelenlegi harcterek valóban inkább városok, és csak a megszálló csapatoknak vannak harcjármûveik+repülõik.nem kell ágyútorony páncélos ellen.amit nem értek, hogy miért csak most látták el a tankokat és a hummereket a géppuskást védõ takarólemezekkel.hihetetlen, hogy az amerikai hadsereg képtelen volt eddig áldozni egy ilyen olcsó, de annál hatékonyabb fejlesztésre.vagy miért nem rakták rá alapból?
#1805
"A reaktív páncélzat a tendem robbanófejes rakéták ellen semmit sem ér..."
Ez igaz az elsõ generációs ERA páncélzatokra, de azóta azért már volt egy kis fejlõdés. Jelenleg már többrétegû, vagy elõkészített ERA-k is léteznek, az elöbbi esetén két (vagy több) ERA réteg van, nagyobb védõtávolsággal, míg a második esetén az ERA külsõ falát vastagabbra készítik, hogy az elsõ "fémtüske" ne üsse át - a legtöbb Tandem-robbanófej esetén az elsõ "fémtüske" nem túl erõs, csupán az ERA kisütése a feladata....
Ami a jövõt illeti már olyanokon dolgoznak, hogy a harckocsira egy 360°-os érzékelõt telepítenek, amely érzékeli a közeledõ lövedéket, és a robbanótölteket a szükséges idõben süti ki, sõt, már olyan terv is létezik (pl.: a Leclerc 2010 keretében), hogy egy kis méretû fémrudat "lõnek" a lövedék/rakéta útjába...
Szóval a kard és a pajzs örökös versenye folyik tovább... 😊
Ez igaz az elsõ generációs ERA páncélzatokra, de azóta azért már volt egy kis fejlõdés. Jelenleg már többrétegû, vagy elõkészített ERA-k is léteznek, az elöbbi esetén két (vagy több) ERA réteg van, nagyobb védõtávolsággal, míg a második esetén az ERA külsõ falát vastagabbra készítik, hogy az elsõ "fémtüske" ne üsse át - a legtöbb Tandem-robbanófej esetén az elsõ "fémtüske" nem túl erõs, csupán az ERA kisütése a feladata....
Ami a jövõt illeti már olyanokon dolgoznak, hogy a harckocsira egy 360°-os érzékelõt telepítenek, amely érzékeli a közeledõ lövedéket, és a robbanótölteket a szükséges idõben süti ki, sõt, már olyan terv is létezik (pl.: a Leclerc 2010 keretében), hogy egy kis méretû fémrudat "lõnek" a lövedék/rakéta útjába...
Szóval a kard és a pajzs örökös versenye folyik tovább... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1804
Cat a lényeget már leírta, a legfontosabb, hogy a Hollywoodi akciófilmek tartalmának 99%-a ökörség... 
Akkor egy kicsit részletesebben a sugárzó anyagokról:
Az urán 235-ös izótopja (U235) az, amely rádióaktív, de az uránérc ezt igen kis mennyiségben tartalmazza, annak legnagyobb része a 238-as izotóp (U238), ez utóbbi nem sugárzó nehézfém. Maga az uránérc kevesebb sugárzást bocsát ki, mint pl. a feketeszén...
Ahoz, hogy az urán "használható" legyen, el kell érni, hogy minél magasabb legyen az U235 koncentrációja, ehez amennyire én tudom fõleg centrifugális elven mûködõ szerkezeteket használnak (az U238 ugye kicsivel nehezebb, mint az U235). Minél magasabb az U235 koncentrációja, annál jobb minõségû, és annál kevesebb kell a kritikus tömeghez (ahol a nukleáris reakció megindul).
Tehát a tiszta uránércet akár a párnád alatt is tarthatod, hosszú-hosszú évek után jelentkeznének csak a sugárzás elsõ káros hatásai. A finomított urán persze már károsabb dolog...
A plutónium már más kérdés, mivel az uránnál sokkal veszélyesebb anyag, sokkal nagyobb sugárzást ad le.
Ugyanakkor arra néhány filmben figyeltek, hogy az uránt pl. fekete, látszólag grafitbevonat védi. A grafit igen jó moderátor (elnyeli a szabad neutronokat), és viszonylag jó sugárelnyelésben, ezért elvileg bizonyos szintû védelmet nyújt a sugárzástól...
Akkor egy kicsit részletesebben a sugárzó anyagokról:
Az urán 235-ös izótopja (U235) az, amely rádióaktív, de az uránérc ezt igen kis mennyiségben tartalmazza, annak legnagyobb része a 238-as izotóp (U238), ez utóbbi nem sugárzó nehézfém. Maga az uránérc kevesebb sugárzást bocsát ki, mint pl. a feketeszén...
Ahoz, hogy az urán "használható" legyen, el kell érni, hogy minél magasabb legyen az U235 koncentrációja, ehez amennyire én tudom fõleg centrifugális elven mûködõ szerkezeteket használnak (az U238 ugye kicsivel nehezebb, mint az U235). Minél magasabb az U235 koncentrációja, annál jobb minõségû, és annál kevesebb kell a kritikus tömeghez (ahol a nukleáris reakció megindul).
Tehát a tiszta uránércet akár a párnád alatt is tarthatod, hosszú-hosszú évek után jelentkeznének csak a sugárzás elsõ káros hatásai. A finomított urán persze már károsabb dolog...
A plutónium már más kérdés, mivel az uránnál sokkal veszélyesebb anyag, sokkal nagyobb sugárzást ad le.
Ugyanakkor arra néhány filmben figyeltek, hogy az uránt pl. fekete, látszólag grafitbevonat védi. A grafit igen jó moderátor (elnyeli a szabad neutronokat), és viszonylag jó sugárelnyelésben, ezért elvileg bizonyos szintû védelmet nyújt a sugárzástól...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1803
* Na persze ezt a "lökést" egy nagyobb mennyiségû TNT-vel oldották meg, a kellõ hatásért.
Intel™ Pentium™ 8 @ 7388 MHz | 8192 MB™ 1200 MHz Samsung™ RAM™ | ATI™ Radeon™ X4400 XT @ 4096MB RAM™ [™]™ (levédve)
#1802
Az elem alapállapotban nem radioaktiv, csak ha elinditjuk a láncreakciot akkor lesz sugárzás, ehez elég egy nagyon kicsi lökés is az atombomba "mag"-jának összeállításakor.
A második világháboruban ezt kézzel csinálták a tudósok, szakemberek, igy halt meg Louis Slotin, hogy mikor lezárta volna a kb alma nagyságú mag-ot az egyik félgömb kicsuszott az kontrollja alol és kb 5-10 cm-rõl rá "zuhant" a másik félgömbre, benne volt persze az uránium, igy a láncreakcio, - ha nem is olyan hevesen - beindult, és halálos dozisu sugárzást kapott, pár napon belül meghalt.
A második világháboruban ezt kézzel csinálták a tudósok, szakemberek, igy halt meg Louis Slotin, hogy mikor lezárta volna a kb alma nagyságú mag-ot az egyik félgömb kicsuszott az kontrollja alol és kb 5-10 cm-rõl rá "zuhant" a másik félgömbre, benne volt persze az uránium, igy a láncreakcio, - ha nem is olyan hevesen - beindult, és halálos dozisu sugárzást kapott, pár napon belül meghalt.
Intel™ Pentium™ 8 @ 7388 MHz | 8192 MB™ 1200 MHz Samsung™ RAM™ | ATI™ Radeon™ X4400 XT @ 4096MB RAM™ [™]™ (levédve)
#1801
Ez csak szimpla fizika, meg annak tudása, hogy mi a különbség a dúsított és a bányászott urán között.
#1800
A reaktív páncélzat a tendem robbanófejes rakéták ellen semmit sem ér, és a korszerû rakéták már így mûködnek. Az izraeliek ellenfelei valószínûleg nem rendelkeznek ebbõl sokkal.
#1799
Hát nézd, az MBT feladatkörébe nem tartozik bele a városi hadviselés
Mondjuk inkább úgy, hogy a legtöbb MBT-t nem készítették fel a városi hadviselésre. A feladatkör mindig változhat az adott helyzettõl függõen...
Eleddig egyedül az Izraeliek készítették fel a saját MBT-jüket, a Merkavát a városi harcokra, mivel náluk mindennapos esemény, hogy városi körülmények között kell küzdeniük.
Ugyanakkor van még egy ország, amely komolyabb figyelmet szentel e hadtérnek, az pedig Oroszország, mégpedig Csecsenföld kapcsán. Miután rájöttek, hogy a T-72/T-80 harckocsik alaphelyzetben nem fejleszthetõek tovább e célra, ezért egy külön erre a területre szánt jármûvet terveztek a T-72 alvázára, ez lett a BMP-T, ami õk "Gépesített Gyalogsági Harcjármûnek" osztályoznak be. Ez egy T-72 alváz, amely reaktív páncélzatott és rácspáncélzatott kapott, a sofõr mellé két oldalra került még egy-egy lövész, akik a lánctalpak sárhányóinak elejére helyezett ki távírányítású tornyokban lévõ 30mm-es gránátvetõt vagy 7,62mm-es géppuskát kezelik. A régi torony helyére pedig egy új, belülrõl irányított torony került, amelyre két db 30mm-es gépágyú került egy 30mm-es gránátvetõvel eggyüt, továbbá 4 v. 8db "Kornet" páncélelhárító rakéta. A torony alapból reaktív páncélzattal készül. Ez a jármû lenne a gyalogság tûztámogató jármûve városi harccselekményekkor.
BMP-T
Mondjuk inkább úgy, hogy a legtöbb MBT-t nem készítették fel a városi hadviselésre. A feladatkör mindig változhat az adott helyzettõl függõen...
Eleddig egyedül az Izraeliek készítették fel a saját MBT-jüket, a Merkavát a városi harcokra, mivel náluk mindennapos esemény, hogy városi körülmények között kell küzdeniük.
Ugyanakkor van még egy ország, amely komolyabb figyelmet szentel e hadtérnek, az pedig Oroszország, mégpedig Csecsenföld kapcsán. Miután rájöttek, hogy a T-72/T-80 harckocsik alaphelyzetben nem fejleszthetõek tovább e célra, ezért egy külön erre a területre szánt jármûvet terveztek a T-72 alvázára, ez lett a BMP-T, ami õk "Gépesített Gyalogsági Harcjármûnek" osztályoznak be. Ez egy T-72 alváz, amely reaktív páncélzatott és rácspáncélzatott kapott, a sofõr mellé két oldalra került még egy-egy lövész, akik a lánctalpak sárhányóinak elejére helyezett ki távírányítású tornyokban lévõ 30mm-es gránátvetõt vagy 7,62mm-es géppuskát kezelik. A régi torony helyére pedig egy új, belülrõl irányított torony került, amelyre két db 30mm-es gépágyú került egy 30mm-es gránátvetõvel eggyüt, továbbá 4 v. 8db "Kornet" páncélelhárító rakéta. A torony alapból reaktív páncélzattal készül. Ez a jármû lenne a gyalogság tûztámogató jármûve városi harccselekményekkor.
BMP-T
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1798
1. filmekrõl beszélsz 😊 (eleve hülyeség)
2. gondolom megfelelõ tárolóedényben (ólomtartályban) volt
3. a sugárzás nagysága a tisztaságtól függ
2. gondolom megfelelõ tárolóedényben (ólomtartályban) volt
3. a sugárzás nagysága a tisztaságtól függ
#1797
Csak azt szeretnem megtudni, miert van az hogy valamelyik urant meg plutoniumot meg lehet fogni, es nem sugaroz, valamelyikbe meg rogton beledoglik az ember. Ezt tobb filmben is megfigyeltem, most akkor ez baromsag vagy tenyleg igy van?
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#1796
Hát nézd, az MBT feladatkörébe nem tartozik bele a városi hadviselés, és ez teljesen ésszerû, azonban hogy a tábornokok mit hova küldenek milyen eredménnyel, az már más kérdés (zb 88 mm légelhárító löveg esete Rommellel).
Az MBT-k egyszerûen nem képesek teljes harcértéküket nyújtani egy városban, ráadásul nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a védõknek. Lehet akár egy ponyvával letakart mozgásképtelen T72, akár egy ablakból elõbújó rpg, netán 100 kg TNT az utcai szemét alatt, de akár egy 3.ról ledobott Molotov koktél is (ahogy erre már számtalan példát láthattunk).
Tehát elméletben az HPKW feladatkörébe nem tartozik bele a városi hadviselés, így kár is elméletben ezt továbbfejteni, a gyakorlat pedig már más kérdés.
Az MBT-k egyszerûen nem képesek teljes harcértéküket nyújtani egy városban, ráadásul nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a védõknek. Lehet akár egy ponyvával letakart mozgásképtelen T72, akár egy ablakból elõbújó rpg, netán 100 kg TNT az utcai szemét alatt, de akár egy 3.ról ledobott Molotov koktél is (ahogy erre már számtalan példát láthattunk).
Tehát elméletben az HPKW feladatkörébe nem tartozik bele a városi hadviselés, így kár is elméletben ezt továbbfejteni, a gyakorlat pedig már más kérdés.
#1795
Ahh, most találtam errõl kimerítõ cikk, másikba már bekopiztam, de egy részlet pont idetartozik:
Az amerikaiak forradalmi hevületükben szélnek eresztették az iraki hadsereget és a rendõrséget (mondván, hogy mind a Baath-rezsim kiszolgálói voltak), amivel nemcsak az ellenállás egyik bázisát teremtették meg, de azt is hagyták, hogy a megszállás elsõ napjaiban elszabaduljon a pokol. A civil lakosság gátlástalan fosztogatása és randalírozása nyilvánvalóan nem tett jót az új rendszer iránti bizalomnak. A rendõrség újjászervezésével értékes hetek teltek el, s ez a testület még mindig legfeljebb kisegítõ karhatalom. (Összehasonlításul: a Bászrát megszállva tartó britek azzal kezdték mûködésüket, hogy összeszedték és egy volt baathista tábornok irányítása alá rendelték a helyi rendõri erõket, így a lakosság elsõsorban saját, helyi karhatalmával nézhetett szembe.) Ugyancsak végzetes hiba volt az iraki határõrizet feladása: az országba akadálytalanul léphetnek be a legkülönfélébb nacionáléjú radikálisok és terroristák. És kiderült az is, hogy nincs elegendõ tolmács sem az országban (kérdés, hova lettek a Taszáron állítólag e céllal kiképzett nyelvészek).
http://www.mancs.hu/0416nagyit.htm
Az amerikaiak forradalmi hevületükben szélnek eresztették az iraki hadsereget és a rendõrséget (mondván, hogy mind a Baath-rezsim kiszolgálói voltak), amivel nemcsak az ellenállás egyik bázisát teremtették meg, de azt is hagyták, hogy a megszállás elsõ napjaiban elszabaduljon a pokol. A civil lakosság gátlástalan fosztogatása és randalírozása nyilvánvalóan nem tett jót az új rendszer iránti bizalomnak. A rendõrség újjászervezésével értékes hetek teltek el, s ez a testület még mindig legfeljebb kisegítõ karhatalom. (Összehasonlításul: a Bászrát megszállva tartó britek azzal kezdték mûködésüket, hogy összeszedték és egy volt baathista tábornok irányítása alá rendelték a helyi rendõri erõket, így a lakosság elsõsorban saját, helyi karhatalmával nézhetett szembe.) Ugyancsak végzetes hiba volt az iraki határõrizet feladása: az országba akadálytalanul léphetnek be a legkülönfélébb nacionáléjú radikálisok és terroristák. És kiderült az is, hogy nincs elegendõ tolmács sem az országban (kérdés, hova lettek a Taszáron állítólag e céllal kiképzett nyelvészek).
http://www.mancs.hu/0416nagyit.htm
#1794
De a tömeg (nem a Baath-párti tömeg, hanem éppen a hétköznapi, a Szaddam-éra alatt elnyomott tömeg) alaphelyzetben nem valószinü, hogy ellene fordulna a koaliciós erõknek, ehez fel is kell tüzelni õket, amit pedig a szélsõségesek tesznek meg...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!