95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
etnies #20776 Hol van ez?
ide kéne 1x eljutni
ez a mennyország srácok!csak még 1 vmi hiányzik onnan...
-
SZU #20775 Ide azért elnéznék!!! Van egy rakat érdekes fegyver, olyanok, mintha fejlesztési stádiumban lennének. Pl.: a rakat Stoner. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#20774
Kiváncsi vagyok ki fog engedni. Az USAF és az US NAVY már engedett, mindkettőnek keményen megnyesegették a beszerzéseit (pl. elvileg 2008-ban kellett volna az US NAVY-nek átvennie az első F-35C gépeket, a jelenlegi terv szerint erre csak egy évvel később fog sor kerülni). Az US ARMY még küzd, nem akar engedni a fejlesztéseiből, és ahelyett, hogy leépítene, inkább feltölti egységeit, ami szintén nem kis pénz. Kiváncsi leszek ki fog engedni majd... :) -
#20773
A reaktív páncélzatról már írtam, itt olvashatsz róla. A Relikt a Kontakt-5 reaktív páncélzat utódja, hatásos védelmet nyújt mind a páncéltörő rakéták, mint a harckocsik páncéltörő lövedékei ellen. -
#20772
Ez így egy kicsit fals azért. Minden esetben politikai okok is meghúzódnak a fegyvereladások mögött. Tetszik vagy sem, de a fegyvereladások nem csak bevételi forrást jelentenek, de gazdasági és politikai ütőkártyát is. Lásd Pakisztáni F-16 eladások és a körülöttük kialakult kalamajka. Az eladott fegyverekkel nyomást is lehet gyakorolni az adott országra, hiszen pótalkatrészek és fegyverutánpótlás nélkül legfeljebb rövid ideig tartó konfliktusokat lehet megvívni velük. A Franciák és az Amerikaiak is ezért adtak el annyi fegyvert a közel-keletre - mert vele együtt gazdasági ütőkártyát kaptak, előnyhöz jutthattak bizonyos téren a saját cégeik.
Pontosan az a helyzet, amit lent leírtál: ha az adott ország (vagy csoport) támogatása fontos, akkor oda fegyvereket fognak eladni, még akkor is, ha esetleg ez megkérdőjelezhető bizonyos okokból. -
dara #20771 Igen, az a némileg pont az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt került a mondatomba. Az amerikaiaknál egy ilyen után balhé van, a fent említett három országban viszont még ki is tüntetik az ezt elkövetőket.
Egyébként Irán a '80 évek elején kicsit furcsa helyzetben volt amerikai szemszögből, lévén a hadseregben volt még mindig sok szimpatizánsuk. Emellett a közel-keleti helyzet sosem volt túlzottan átlátható. Sokszor csak sodródtak a szövetségesek is. Pl Kuwait Irak szövetségese volt az Irak-Iráni háborúban, nem kevés kölcsönt is adtak Szaddam-nak. Neki viszont nem akaródzott azt a pár milliárd dollárt visszaadni, inkább lerohanta a szomszédját és két évvel korábban még szövetségesét. -
#20770
ez a legjobb üzlet. -
SZU #20769 Szóval akkor a #20756-ban leírtak szerint
"Ha valaki bárkinek hajlandó fegyvert eladni, akkor az Oroszország, Kína és Franciaország. Az amerikaiak ennél némileg kényesebbek erre."
akkor a "némileg" szót cinikus megjegyzésként kell érteni?
Eladták egy olyan országnak a fegyvereket, aki épp hadban állt egy olyan országgal, akit szintén ők láttak el supportal. -
dara #20768 Szóval Te az Irán-Kontra ügyről beszélsz. A fegyvereket nem a Hezbollah-nak küldték, hanem Iránnak, azok meg továbbadták. És nem (csak) a Hezbollah-nak, hanem főként a nicaraguai Kontra-knak. A problémát ez jelentette. (Mellékesen a Hezbollah akkoriban még meglehetősen csíra állapotban volt, '85 februárjában jelentették be a megalakulásukat. Wikipedia -
Nektor #20767 Mia az a Relikt reaktív páncélzat? -
SZU #20766 Pontosítanék! A BBC nem azonos Moore-ral.
Szóval fegyverekért cserébe szabadon engedték a túszokat. A fegyverekkel harcoltak Irak ellen, akik dettó amerikai támogatást élveztek. Mi ez, a nem piszkos fegyvebiznisz? A Hezbollahnak elszállt az agya, mert egyre több túszt szedett, hisz nagyon kellett a fegyver (a kormányuk kifizette a fegyvereket, csak a túszok voltak a garancia, hogy adjanak is). Végül a CIA abbahagyta a fegyverek szállítását a kongresszus háta mögött. -
SZU #20765 Én erről Beszélek! -
dara #20764 Ha valaki a szövetségesének minősül, akkor miért ne adna el neki? Márpedig Szaddam (ha nem dobta volna el az agyát, akkor ma az egyik legmegbecsültebb arab politikus lenne nyugaton) és Bin Laden is egy időben a szövetségese volt. Akkor meg miért ne adott volna nekik fegyvert és kiképzést?
(Michael Moore-ral is az a probléma, hogy csak a felszínt piszkálja, de azt már nem nézi meg, hogy mi van a háttérben. Nála is alap dolog Szaddam és Bin Laden támogatásának felhánytorgatása. Mint minden demagógnak.) -
SZU #20763 Valóban. USA nem szokott eladni fegyvert, nyíltan. Bár érdekes mód fegyverrel támogatta Saddamot, amikor szükségük volt rá, fegyvert adtak túszokért cserébe a Hezbollahnak még régebben. Stb. -
#20762
![]()
Ez is T/62, csak erre rátaposott Godzilla.... -
#20761
Csak viccből írtam. Azért volt a :) a végén ;) -
fonak #20760 Na meg Izrael. Igaz, azért az ellenségeiknek (iszlám országok) nem adnak, de másnak simán. -
Cat #20759 Schoomaker 2008-ra 138,8 milliárd dollárt szeretne kérni, közel 25 milliárddal többet, mint amennyit Rumsfeld védelmi miniszter keretként előirányzott
http://index.hu/politika/kulfold/pentagon3737/ -
#20758
Hát nem. Kína nem vehet AMRAAM-ot. Gondolom vennének, ha lehetne. Például ez az a fegyver amit nagyon megnéznek, hogy kinek adják el. -
#20757
Az amik is eladják, ha yoo pénzt kapnak érte :) -
dara #20756 Ha valaki bárkinek hajlandó fegyvert eladni, akkor az Oroszország, Kína és Franciaország. Az amerikaiak ennél némileg kényesebbek erre. -
#20755
Olyannyira, hogy amikor az 1990-es évek közepén egy ex-keletnémet T-72-esre felszerelt Kontakt-5-öst teszteltek Németországban, kiderült, hogy az szinte sérthetettlen az akkori szabvány amerikai 120mm-es pct. nyíllövedék számára. Azóta hasonló reaktív páncélzatok jelentek meg pl. a cseh és szlovák harckocsikon, a kínaiaknál, stb.
Az egész lényege az, hogy ezek az un. "nehéz" reaktív páncélmodulokban nehéz fémlemezek mozdulnak el a becsapódásra bizonyos szögben, így gyakorlatilag keresztirányú nyíróerőt fejt ki a lövedéktestre, és ez, valamint a rézsútosan mozgó lemezek állítják meg. Lent említettem a T-90SzA esetén a Relikt reaktív páncélzatot (ERA-t), ha igaz, amít állítanak róla, akkor bizony az azzal felszerelt harckocsinak nem igazán kell a mozgékonyságra hagyatkoznia túlélés szempontjából. -
StarFist #20754 És a Kontakt-5 mennyire hatékony védelmet biztosít a kinetikai energiájú lőszerek (wolframkarbid, kimerült uránium) ellen? Szvsz az oroszok még mindíg a mozgékonyságot preferálják a védelem rovására. -
#20753
Annyi kiegészítés, hogy kicsi az esélye annak, hogy a rakétagránát gyújtója pont a rácsot találja el, inkább a rács "közre fogja" a fejet (ha megnézed, a rács sűrűsége pont ezt szolgálja), és így az nem éri el a testet, nem robban tehát fel. -
Ren #20752 Hm, nézzük ki a világ három legnagyobb fegyverexportőre: USA, Oroszország, Kína. Valóban reálisnak tűnik a az előterjesztés elfogadása ás késöbb a szigorú betartása :)) -
#20751
"A nemzetközi szerzõdéstervezetben egyértelmûen meg lenne határozva, hogy milyen feltételek fennállása esetén tilos fegyvereket szállítani. "
Más előre látom, hogy az USA és Oroszország tiltakozik... -
Cat #20750 1. most reggel 7től 8ig volt a discoveryn egy tank vs. anti tank film, délután egykor ismétlik, érdemes belenézni.
2. Rekordszinten a hadikiadások
Az elõzetes becslések szerint az idén 1060 milliárd dollárra rúgnak a világ hadikiadásai, ami azt jelenti, hogy 2006-ban annyit költenek fegyverekre, mint amennyit eddig még soha – derül ki az Oxfam segélyszervezet jelentésébõl, amely a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataira épül.
A szakértõk rámutatnak, hogy eddig az 1988-as év tartotta a rekordot, a hidegháború utolsó évében ugyanis a világ kormányainak katonai kiadásai összesen 1030 milliárd dollárt tettek ki. A kiadások a Szovjetunió összeomlása után egy ideig csökkentek, de 1999 óta folyamatos az emelkedés. Az Oxfam kiemeli, hogy a hadikiadások leginkább az Egyesült Államokban és a közel-keleti országokban nõttek, de jelentõs emelkedést lehet megfigyelni egyes kifejezetten szegény afrikai országokban is.
A jelentés aktualitását az adja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a jövõ hónapban kezd tárgyalásokat egy olyan elõterjesztésrõl, amely megtiltaná a fegyverexportot azokba az országokba, ahol tömeggyilkosságokat követnek el, nem tisztelik az emberi jogokat, illetve nem tartják be ENSZ-határozatokat. A nemzetközi szerzõdéstervezetben egyértelmûen meg lenne határozva, hogy milyen feltételek fennállása esetén tilos fegyvereket szállítani. -
AKSURV #20749 Nem, robban fel ez a lényeg. Ha robban akkor ugyanúgy át üti, mondjuk Striker oldalát. Mivel az RPG csúcs gyújtású ha nem taláj telibe a rácsot akkor a a gyujtó a rács réseibe megy a gránát teste, pedig roncsolódik, szétszakad a rácsokon. Erre olyan 60-70% esély van. Ezért nem véd a modern köpenygyújtású rakétáktól, de sajnos még ez sincs a magyar BTR-eken Afganisztánban. -
GaBrutal #20748 eza kerti party grillrács wazee 
thx az infót -
#20747
Az RPG-k kumulatív sugara ellen. Már a rácsnak ütközve felrobban a robbanófej és nem, vagy csak kis mértékben éri el a páncélzatot a kumulatív sugár, ami megolvaszthatná. -
GaBrutal #20746 már láttam 1pár képen, a grillrács "páncélzat" mi ellen véd ? -
#20745
A hír kicsit más olvasatban: az US ARMY elvetette a Thropy APS rendszeresítését. A háttérben több indok is megbújik, az egyik az, hogy a grillrács páncélzat, ill. a Bradley-kra szerelt ERA-k elég hatékonynak bizonyult irakban. A másik, hogy jópár millió dollárt ráköltöttek a saját aktív védelmi rendszereik kifejlesztésére, ami ugye kidobott pénz, ha most egyszerűen megvesznek izraelből egy ilyen rendszert (a lobbyról nem is beszélve). -
#20744
Az oroszok tényleg nem akarnak a Leopard-2-höz vagy a Challanger-2-höz hasonló nagy tömegű harckocsit, de nem hiszem, hogy a meghajtás a probléma e téren. Amúgy ez az érv ott hibádzik, hogy at M1 és az M1A2SEP között csaknem tíz tonnát hízott az Abrams is (a TUSK csomag még vagy két tonnát rá fog tenni erre), mégis ugyanaz az 1500 lóerős erőforrás mozgatja, így a tömeg/teljesítmény aránya hasonlóan alacsony, mint a T-90-esé.
Ami a tűzerő-mozgékonyság-védelem szentháromságot illeti, szerintem az oroszok egyszerűen másképpen közelítették meg a problémát. Az Abrams/Challenger/Leopard széria a hagyományos védelemre esküszik, az oroszok viszont a reaktív páncélzatra. A Kontakt-5 kb. olyan hatékony védelmet nyújt egy T-90-esnek, mint amivel egy Challenger-2 rendelkezik. -
Ren #20743 Érdekes hírt találtam: Az amerikai hadsereg nem tervezi aktív védelmi rendszerek alkalmazását irakban. Egyrészt a támadások 85%-kát kitevő IED-ek ellen nem véd, másrészt az RPG ellen elegendő védelemnek tekintik a meglévő "ketreceket" ill. a felszerelendő ERA-kat. A Strykerre már állítólag jövő hónapban megkezdik az ERA felszerelését, az M1 Abramsekre viszont csak jővő júniusban. -
Berkut111 #20742 Bocs az ekezetek hianyaert, de Londonban elek egy ideje es ugye az angol bil.
Tudom, valthatok magyarra is de meg nem volt idom alk.filcel osszefirkalni a billentyuzetemet. :) -
Berkut111 #20741 Nem agalok! :)
Csak sokan neincsenek tisztaban a dolgokkal. Ld. alant.
Csak arra probaltam ravilagitani, hogy az elsolepcsos hk. az a t64/t80 vonal volt. Az ido valoban nem allt meg a fejlesztes folyamatos. Mai szemmel ( 2006 ) az alap M1 sem olyan nagy szam ( pl. 105 mm ).
De igazsag szerint a hk. kerdest is fegyferrendszerben kell nezni mint mindent. Olyan nincs hogy 1 tank vs. 1 tank. Hadrafoghatosag, kikepzetseg, harceljaras, tervezes/hadvezetes, es a legfontosabb a befektett anyag/energia es a hatekonysag aranya. WW2 Tigris vs. t43/ Sherman. A nagytomegben olcson gyarthato hk. bedaraltak barmilyen elitt SS pancelos hadosztalyt. De mint minden ez is nagyon bonyolult kerdes. Van aki azt mondja hogy az oroszok nem tudnak gyartani 1500 loeros hajtomuvet ami kellene egy 65-70 tonnas tomeghez. Valahol viszont azt olvastam hogy az oroszok azert nem gyartottak 50 tonna folotti hk.-t mert az ottani terepviszonyok, utak, vasutak, hidak allapota nem engedte ezt meg nekik. Bonyolult dolgok ezek. Talan meg az hogy ok a tuzero-mozgekonysagra tettek a nyugatiak meg a vedetseg-tuzerore ( ld. vedetseg-tuzero-mozgekonysag szentharomsaga ).
-
#20740
![]()
T-62
A T-54/55 utóda, bizonyos elemei onnan származnak (mint a motor például), megjelenik a simacsövű löveg, de ez még csak 115mm-es. A sima cső által a fő páncélelhárít fegyvere a szárnystabilizált nyillövedék lett. Ez volt a szovjet erők fő harckocsija a T-64 és a T-72 megjelenéséig.
![]()
T-64
Az akkori kor technológiáját figyelembe véve legfejlettebb járművet akartak kiadni a szovjet mérnökök. A páncélzata már szendvics szerkezetű volt, a fő fegyvere egy 125mm-es simacsövű löveg lett, ami kapott egy automata töltőberendezést, így a személyzet létszáma három főre csökkent. A T-64 a szovjet csapatok elit járműve lett, nem váltotta ki a T-62-őt (és később a T-72 sem ezt váltotta ki), hanem mellette jelent meg, aféle csúcsragadozóként. A T-64 (és később a T-80) kapta meg mindig először a legújabb fejlesztéseket, úgy mint a lövegcsőből indítható pct. rakétát, a reaktív páncélzatot és így tovább, a tömegtípusok (mint a T-55, T-62 vagy a T-72) csak utána.
![]()
T-72
A T-72 a T-62 utódja lett, a páncélzata, a tűzvezető rendszere, de még az automata töltőberendezése is egyszerűbb kivitele volt a T-64-esnél, ergo olcsóbb is. Ez lett a varsói szerződés és a szovjetbarát államok fő harckocsija.
A T-64 utódja a csúcstechnika terén. Fejlettebb minden téren a T-72-höz képest (páncélzat, tűzvezető rendszer, rádiók, stb.). A megfelelő tömeg/teljesítmény arány miatt az amerikaiakat majmolva gázturbinát kapott. A T-64 és a T-80 kapta meg mindig a legújabb fejlesztéseket először. A T-80 achilles sarka a gázturbina lett, megbízhatattlan volt (csecsenföldön egy T-80-asokból álló egység egy egész egyszerűen lerobbant, amitől kissé kiborult a támadásért felelős orosz tábornok), rengeteget evett, és sok karbantartást igényelt. A megoldás a T-80UD lett, amely újra diesel-motort kapott. A szovjetunió felbomlása után a T-80 fejlesztése kettészakadt, az ukránok kifejlesztették a T-84-et (diesel-motorral), az oroszok pedig a T-80UM-et, amihez új, megbízhatóbb gázturbinát, vagy diesel-motort is adtak volna. De a kutya nem vette... (a pakisztániak vásároltak az ukránoktól T-80UD-ket)![]()
T-80
![]()
T-90
Eredetileg a T-72BM továbbfejlesztése, de az új név szükséges volt, mivel a T-72 nevet összekötötte a köztudat a sivatagban lángoló, tehetettlen, esélytelen ócskavasakkal. A test és a meghajtás a T-72-ből származik, az automata töltőberendezéssel együtt, de új tornyot kapott, és felszerelték a T-80-ban használt tűzvezető rendszerekkel és elhárító rendszerekkel (Shtora-1). A végeredmény egy, a T-80-nál olcsóbb, megbízhatóbb harcjármű, ami harcérték terén nem volt sokkal rosszabb annál.
Gázturbina: Az 1960-as években a gázturbina feltünt, mint lehetséges erőforrás. Előnye, hogy kompakt méretű, de rendkívűl nagy teljesítményű lehet, hátránya, hogy a fogyasztása bődületesen nagy a diesel-motorokhoz képest, és működés közben sokkal több hőt termel, ami egyfelől felderíthetőség, másfelől a környező katonákra veszélyes (ie.: az M1 Abrams mögé alaphelyzetben nem állhatot a gyalogos fedezékként használva a harckocsit, mivel a gázturbina forró égésterméke rövid úton ropogósra sütötte volna). Ami azt illeti, az Abrams-ot elég sok kritika éri a gázturbinái miatt, főleg a fogyasztása a karbantartás igénye miatt. Ez utóbbi nem elhanyagolható, hiszen egy Abrams átlagosan 4-5 liter üzemanyagot kér egy kilométerre (egen, 100km-en bizony 400 liter), ami cirka háromszorosa-négyszerese egy diesel-motorénak. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az alap Abrams-eknek nincs kisegítő áramforrásuk, tehát a gázturbinának akkor is mennie kell, ha a jármű áll, de a berendezéseknek áram kell (vagyis ekkor is cirka 37 litert eszik óránként). Az iraki tapasztalatok szerint 300 gallon (~1100 liter) a fogyasztása 8 óránként. -
#20739
Akkor segítenél tisztázni pár dolgot valamit? A T-62 vagy a T-72-es alaptípus képviselt nagyobb harcászati erőt még régen?
A T-80-as akkor most ugyrbár nagyobb mennyiségben sehol sincs rendszerben? Mindegyik gázturbiáns a T-80-ból? Azzal mi a baj? Abrams-nél nagyon bevált. Mi a difi a T-72 és és T-80 között?
A T-90 miben mutat túl ezeken?
Röviden ennyi. :)
A T-62 és T-64 között mi a difi? -
#20738
Hiába ágálsz, az oroszok nem így gondolják. :)
A T-80 szériát nem tudják igazán eladni, a saját hadseregük sem veszi meg (még Diesel-motorral sem). A T-90 esetében az alváz és az automata töltőberendezés az, ami a T-72-ből maradt, a torony és a beleépített cuccok viszont már a T-80UM szintjén is túlmutatnak (a T-80UM viszont nem került rendszerbe). Az oroszok döntöttek, T-90-eseket vásárolnak és a jelek szerint a piac is: az elhanyagolható méretű Koreai és Ciprusi üzlet óta egy darab T-80 szériapéldány sem készült orosz üzemben, csak Ukrajnában. Ellenben a T-90 sikeresnek bizonyult, veszi India, veszi Algéria, és még Venezuela is. -
#20737
Belerakták AA-ba is a Javelint, és lehet, hogy most ezért volt rákattanva mindenki :D
